Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-04-30 / 17. szám

8 1955. április ifi Miben áll a bandungi értekezlet jelentősége? Röviden összefoglalva * kö­vetkezőkben: 1. Először fordult elő a tör­ténelemben, hogy d gyarmatosí­tás jelképévé vált két földrész — Ázsia és Afrika — országai­nak küldöttel a gyarmatosítók kizárásával együttesen beszél­ték meg közös dolgaikat és kö­zös tennivalóikat. 2. Az értekezlet a gyakorlat­ban mutatta meg ismét, hogy a különböző társadalmi és gaz­dasági rendszerű országok kö­zött nemcsak szükséges, de le­hetséges is a békés együttmű­ködés, a vitás kérdéseknek a tárgyalóasztal melletti megbe­szélése. Huszonkilenc ország kormányküldöttsége vett részt a bandungi tanácskozáson. De annak ellenére, hogy a zöldasz­tal mellett olyan merőben kü­lönböző országok képviselői vet­tek részt, mint például a szo­cializmus útján haladó Kínai Népköztársaságé, a gyarmati sorból csak nemrégen kikerült Indiáé, vagy a gazdasági és po­litikai függőség ezernyi szálá­val behálózott Fülöp-szigeteké — az egyhangúlag elfogadott záróközlemény mégis azt bizo­nyítja, hogy a részvevők kö­zötti különbségeknél erősebb­nek bizonyult az, ami valameny­nyiüket összefűzi. Ez pedig az ázsiai és afrikai népek közös erőfeszítése a nemzetközi fe­szültség enyhítése, a béke vé­delme, a gazdasági és kulturá­lis kapcsolatok kifejlesztése és a gyarmati elnyomás megszün­tetése érdekében. Az értekezlet záróközleménye részletesen felvázolja mindazo­kat a kérdéseket, amelyekben egyhangú megegyezés született. S ezek a kérdések nem cse­kély jelentőségűek. Ha a bandungi záróközlemény után meg akarjuk vonni az értekezlet mérlegét, akkor Csou En-laj elvtárs szavait kell idéznünk: „Ennek az értekez­letnek eredménye abban van. hogy az ázsiai és afrikai orszá­gok közötti megértés kezdetét jelenti és hogy egyetértésre ve­zetett néhány nagyohbjelentő- ségű kérdésben“. Melyek e kérdések ? A gyarmatosítás ellenzése, a béke megóvása, a politikai, gaz­dasági és kulturális együttmű­ködés kifejlesztése. Olyan kér­dések tehát, amelyekben az ázsiai és ' afrikai országok e- gvüttműködése joggal aggaszt­ja az imperialistákat, s mege­légedéssel tölti el a béke hí­veit. Egy város neve csendül fel világszerte a fiatalok ajkán: Varsó. Ez a város testesíti meg az ifjúság eszméjét, a békét és a barátságot. Ez a két szó ki­fejezi az ifjúság fáradhatatlan harcát az emberiség boldog jö­vőjéért. Ez a magyarázata annak a lelkesedésnek, amelynek köze­pette kibontakoznak az előké­születek a világ ifjúságának hagyományos ünnepére, a Bé­kéért és Barátságért Harcoló Fiatalok és Diákok V. Vi'ágif- jűsági Találkozójára. Sajnos, csak néhányat tudunk ismer­tetni a nap mint nap befutó sok üzenet és beszámoló közül. Ezek az üzenetek és beszámo­lók visszatükrözik a békének és a barátságnak hata'mas moz­galmát, amelv a Varsói Feszti- vá’ban éri el csúcspontját. INDIA: A kalkuttai ifjúság konferenciáján létrehozott if­júsági szervet, a „Kalikata Yu­ba Sangha” elhatározta, hogy csatlakozik a DlVSZ-hez és részt vesz a Fesztiválon. A kon­ferencia végén találkozott Kal­kutta nyolc kerületének száz fiatalja, akik többek között megvitatták, miképpen vegyen részt az egész állam ifjúsága az V. Viíágifjúsági Találkozó elő­készületeiben. Megalakították az összekötő bizottságot, amely a maga részéről létrehozta az egész államot átfogó fesztivál- bizottságot. Elhatározták, hogy kerületenként megalakítják a fesztivál-bizottságokat. Május­ban megrendezik Nyugat-Ben- gália fesztiválját, továbbá sok helyi és körzeti találkozót A kalkuttai ifjúság jelentős kon­ferenciáját több mint tízezer fiatal felvonulása zárta be. SVÉDORSZÁG: A Svéd De­mokratikus Ifjúság Szervezete amely a legkülönbözőbb politi­kai nézeteket va'ló Tatainkat egyesíti, egyik legutóbbi tanács­A VARSÓI VIT-ért ülésén elhatározta, hogy támo- velet, akik az iránt érdeklőd- gatja az V. Világifjúsági Talál- tek, hogy vehetnének részt a kozó előkészületeit. Varsói Fesztiválon. Az ifjúsági Sok fiatal megtette már az gyűlések százain ifjak és lányok 2? cent = 2 kilométer Varsóért A holland fiatalok ezeknek a szép bélyegeknek árusításával biztosítják a Varsóba induld küldöttek útiköltségét. első lépéseket, befizetik heti, vagy havi fizetésük egy részét hogy biztosítsák részvételük a- nyagi feltételeit. Gyűjtést in­dítottak. hogy elősegítsék a szudáni fiatalok részvételét a fesztiválon. Az országos feszti­vál-bizottság decemberben több mint ötszáz fiataltól kapott le­ezrei csodálták meg a Buka­resti Fesztiválról készített fil­met, továbbá a Lengyelországot bemutató filmeket. NAGY-BRITÁNNIA: London­ban három fesztivál-kórus mű­ködik: a Londoni Ifjúsági Kó­rus, a Londonban Élő Keleti Fiatalok Kórusa és a Robin Hood Dalnokai. A három kórus . nemrégiben együtt lépett fel. Ez alkalommal bebizonyították, milyen jelentős utat tettek meg megalakulásuk óta. A három kó­rus közösen vesz részt a Fesz­tivál előkészületeiben. A londo­ni ifjúsági kórusok a Bukaresti Fesztiválon elnyerték a harma­dik díjat. Most arra töreksze­nek, hogy Varsóban az elsők legyenek. Sok szerencsét, lon­doni fiatalok! NÉMETORSZÁG: Egyik drez­dai olvasónk javaslatot tett a Fesztivál programjára: Coventry és Sztálingrád vá­rosi tanácsainak képviselői vá­rosaik lakosságának nevében múlt év végén közös felhívás­sal fordultak az Egyesült Nem­zetek Szervezetéhez: követelték az atombomba és hidrogénbom­ba betiltását. Hirosima és Drez­da is csatlakoztak ehhez a fel­híváshoz. E súlyos háborús károkat szenvedett városok kép­viselői erőteljesen fellépnek a béke biztosítása érdekében, hogy a földkerekség egyetlen városa se éljen át hasonló szen­vedéseket. Számunkra, fiatalok számára kedvező alkalom a fesztivál, hogy kapcsolatot lé- tes’tsünk a városok között, .Ta­va sióm, hogy a négy város fia­tal képviselői találkozzanak egy adott napon a Fesztiválon, vi­tassák meg közös harcunk elő­rehaladását. HOLLANDIA: Az országos fesztivál-bizottság novemberben különböző kiadványok megjelen­tetésével kezdte tevékenységét. A nagyobb városokban már megalakultak a diákifjúság he­lyi fesztivál-bizottságai. Sike­resen halad előre a Fesztivál­alap gyűjtéséért indított moz­galom. A gyűjtési mozgalomban komoly szerepük volt a szép kivitelű, színes bélyegekben, a- melyeket a lapban is bemuta­tunk. , '(f-T I VWvkVU VAU* IP 1 ■ -oJ*« r *■ + _ _ Dulles fogásai Bandungban csődött mondottak. A stadion teljesen megtelt, több mint százezer ember to­longott, amikor az öt Colombo- állam miniszterelnökei a szóno­ki emelvényre léptek. Szasztm- amidzsozso, a feszülten figye’ő indonéziaiak előtt kijelentette, hogy 1955. áprilisában Ban­dungban, ebben a nyugatjával városban ázsiai-afrikai konfe­renciát hívnak össze — ez a kijelentése nagy tetszésrivalgást váltott, ki. Djakarta még nem élt meg ilyen tömegmegnyilbánu1 ást. Valami nagy dolog hevítette és lelkesítette az embereket, vala­mi új, m'ami. ami uá'tozást hoz életükbe. És valóban, va­lami rendkívüli dolog történi: Dél-Ázsia felébredt és megmoz­dult. India. Indonézia, Burma, Ceylon és Pakisztán, Colombo- államok néven Ázsia és a vi­lágpolitika előterébe léptek, amikor az öt állam miniszter­elnökei két nappal a genfi kon­ferencia■ után. Ceylon főváro­sában, Colomboban találkoztak, hogy megállapodjanak az ázsiai s nemzetközi kérdések tekinte­tében. Az t) kezdeményezésükre a nyugatafrikai partoktól egé­szen az Új Kína nyugati, hatá­ráig képviselőket küldenek ki, hogy az emberiség nagyobb fe­lének a nevében felemeljék til­takozó hangjukat a gyarmati uralom és az agressziós hábo­rús tervek ellen. Kína példája A konferencia összehívása bi­zonyítja, hogy a 600 milliós Kína győzelme milyen változá­sokat. idézett elő. Délnyugat-Ázsia néhány év­vel ezelOtt még az imperialista tartalékot jelentette. M'< már a legnagyobb országok kiestek a tartalék kötelékeiből és a bé­ketábor oszlopos tagjai lettek. Természetesen az őt Colom- bo-állam különböző fejlődése és belső felépítése folytán más és más szempontokat képvisel. Fejlődésük iránya azonban tán- toríthatatlanul egy síkon mo­zog. India A Colombo-á!lámák közül el­ső hely illeti az Indiai Köztár­saságot, melynek 3 millió négy­zetkilométeres területén 367 millió ember él. India lakossá­gának száma az utóbbi négy évben 14 millió lélekkel emel­kedett. A legterjedelmesebb, gazdaságilag és politikailag a leghaladóbb Colombo-állam. 1950-ben Nehru miniszterelnök, aki egyidejűleg külügyminiszter és hadügyminiszter volt az in­diai kormányban, érvénytelenné nyílvánította a fennálló tarto­mányi törvényt. Az indiai par­lament 1950. januárjában új alkotmányt léptetett életbe és így India független demokrati­kus köztársaság lett. Természe­tesen, még nagyon messze áll­nak attól, hogy India önállósá­ga és demokráciája valósággá váljék. De az indiai népet nem téríti el semmi út jóból. Az uralkodó kongresszus párt szá­mításba veszi a haladást és Ja- vaharlal Nehru a brit testőrök legnagyobb fájdalmára igen re­ális politikusnak és államférfi­nek mutatkozott, aki teljesen tisztában van azzal, hogy mit jelent a szomszédos Kína ha­talmas fejlődése és India szá­mára levonta a következtetése­ket. India elsősorban mezőgazda- sági állam. Lakosságának 73 százaléka mezőgazdasággal fog­lalkozik, főleg rizstermesztéssel. Területük legnagyobb részét a rizstermesztésnek szentelik. Ez­után következik a gyapot, az olajosnövények, a cukomádter- melés, valamint a kávé, tea és kaucsuktermelés. India ipara még gyerekcipő­ben jár. Az ország előtt felbe­csülhetetlen 1ehetőségek állnak. Vaskészleteit legalább 14 millió tonnára becsülik. Szénkészletei legalább 20 millió tonnát tesz­nek ki. Mangánkészlete mérhe­tetlen. Kétségtelen, hogy India és a Szovjetunió között létre­jött gazdasági megállapodás, a madraszi ércbártyák közvetlen közelében felépített hatalmas ércművek, a Kínával folytatott kereskedelem fellendülése és az indiai ipar fejlődése, lényege­sen hozzájárulnak az önállóság megszü á váltásához. Indonézia .4 Colon.i), - ill nnok között második helyen Indonézia all. Indonéziához tartoznak a Kis- és Nagri Szundai-szigetek. ide tartoznak még a Moluki-szige- tek és jogosan követelik Nyu­gat- Űj-Guineát is. 1950-ben egyesítették a szigetországot, amely 1,491.600 négyzetkilomé­ter területen fekszik. 73 millió lakosa van, ezek közül 52 mil­lió él a gazdasági és kulturá­lis szempontból legfejlettebb Jáiua-szigeten. Indonézia, mint önálló állam még nagyon fiatal. Olyan nagy, mint Franciaország, Nagy-Bri- tannia, Spanyolország. Olaszor­szág és Németország együttvé­ve, de még nem áll szilárd ala­pokon. A parlamenti választá­sokon 13 párt vesz részt. A vá­lasztásokat csak akkor akarják megtartani, ha végleg eltűnik az írástudatlanság. Az indoné­ziai nemzeti vagyon 65 száza­léka még mindig idegenek zse­bébe kerül. Az amerikaiak fel­forgató tevékenysége megmu­tatkozott a Szasztroamidzsozso ellen intézett földalatti puccs­kísérlet szervezésében. Indonézia kaucsuk kereskedelme fellen­dült és az a körülmény. hogy nem veszik igénybe az ameri­kai „segítséget”, feldühösítik Washingtont. Indonézia munká­sai és parasztjai, akik rendkí­vül mozgékonyak, de a nemze­ti polgárság többsége is kitar­tottak az amerikai nyomás el­len és igen öntudatosnak bizo­nyultak. Pakisztán Nagyságára nézve a harmadik helyen áll a Colombo-államok között. Pakisztánnak 959 ezer négyzetméteren 76 millió lako­sa van. Az utolsó riasztások­nál a legnagyobb terror . elle­nére is az egységes demokrati­kus arcvonal és a haladó pár­tok győztek. Mohamed Ali miniszterelnököt Karatsi fővá­rosban egy kormányzó, egy brit kom.iszár és számtalan amerikai tanácsadó veszi körül. Pakisztán aláírta a Colombo- államok követelményét, hogy Kínát fel kell venni az ENSZ- be. be kell tiltani az amerikai­ak H-bomba kísérletezéseit és kollektív biztonságot kell sze­rezni az országoknak. Az ame­rikai vágyálmok nem befolyá­solják a történelem törvényeit, melyeket manapság Délnyugat- Ázsióban a nemzetek írnak. Burma A Colombo-állam negyedik tagja Burma. 630 ezer négy­zetméteren terjed el. A Szov­jetunió és a népi demokráciák után Burma volt az első állam, amely elismerte Kínát. Indiá­hoz viszonyítva Burma kicsi, pedig két harmaddal nagyabb, mint Németország. A burmaiak, kereken 19 millió, az indiai és kínai kisebbségekkel együtt Ázsia történetében igen tiszte­letreméltó szerepet töltöttek be, még a múlt század elején In­dia felől a britek betörtek Ira- vadi és Sittang termékeny völ­gyeibe és tartományi rendszert vezettek be. A burmai rizs, ezüst, ón, drágakövek és petró­leum olt/an hasznot hozott a briteknek, mint amilyen na­gyok az indiai nyereségek vol­tak. A burmaiak sohasem hó­doltak be senkinek. 1947-ben Anglia kénytelen volt formailag feladni a burmai uralmat. Az­óta a burmaiak formális füg­getlenségüket valósággá• változ­tatták át. A kormány lemondta a SÉATO-ban való részvételt és Nehru, valamint Csou En- láj öt békeelvének a kővetői. Ceylon A legkisebb Colombo-állam a nyersanyagokban rendkívül gaz­dag Ceylon, ahol 65 ezer négrj- zetméter területen kereken 3 millió ember él, ezek közül singhalok és 2 millió indiai ta­mil, továbbá malájiak, arabok, fehérek és a vedda civilizált törzsei. Az öt állam szövetsége Ceylon fővárosáról, Colombótól nyerte nevét Hajnalhasadás Ázsiában A Colombo-államokban 550 millió ember él. Kína útmuta­tása nyomán, a béke útján ha­ladnak. békéi elhívásuk vissz­hangra talált a legmélyebb őserdőben is és. az ottani né­peket is mozgalomba hozta. A tartományi korszak ideig visszavonhatatlanul és feltar- tózhatatlanul lejárt. A bandungi értekezlet visszhangja Thorez elvtárs 55 éves A béke híveinek világtalálkozója az erteKezieien resziveu kül­döttségek vezetői nagy mege­légedéssel nyilatkoztak tanács­kozásuk eredményéről. Cotela- vela. ceyloni miniszterelnök ,,ragyogó sikernek" nevezte az értekezletet és kijelentette, annak legnagyobb eredményét abban látja, hogy „a kommu­nista és nem kommunista nem­zetek kölcsönösen megértet k egymás álláspontját.” Mint a nyugati lapjelentésekből és kommentárokból kitűnik, bi lá­nyos köröket bosszant az. hogy nem sikerült a bandungi érte­kezleten új híveket szerezni a „Nyugatnak”. Az AFP egyik kommentárjá­ban megállapítja, hogy a nyugati álláspontot Ban- dungban egyetlen ott képvi­selt nagyhatalom sem védel­mezte és egyetlen új ország sem vált a Nyugat hívévé”. A bandungi értekezlettel kap­csolatos Valamennyi nyugati je­lentés és kommentár az érte­kezlet legnagyobb eseményének nevezi Csou En-laj kínai mi­niszterelnöknek és külügymi­niszternek azt a nyilatkoza­tát, hogy a népi Kína hajlandó a tajvani kérdésről közvetlenül tárgyalni az Egyesült Államok­kal. Az AFP különtudósítója azt írja, hogy „az értekezlet kül­döttei egész egyszerűen áhíta- fos csodálattá 1 viseltetnek Csou En-laj iránt.” — úgy laisziK, — írja egy másik helyen a tudósító — hogy a tekintély és népszerűség szempontjából Csou En-laj ennek az értekezletnek nagy győztese, Az AFP tudósítója megfigyelők véleményét idézi, akik szerint India és Kína e- gyetértésben, kéz a kézben cse­lekedett, és hogy Nasszer e- gyiptomi miniszterelnökre, va­lamint az arab küldöttek több­ségére igen erős benyomást gyakorolt Csou En-laj“. Az angol lapok bő terjede­lemben kommentá'iák a kínai miniszterelnök bandungi nyilat­kozatát. A The Times a többi között leszögezi, hogy „a ban­dungi eredmény főleg Csou En- laj engedékeny magatartásának köszönhető.” A lap igen szerencsétlennek nevezi az amerikai külügymi­nisztérium elutasító jellegű vá­laszát. A News Chronicle azt írja „Amerika válasza gyorsabban érkezett el Bandungba, mint várták. A meghívást feltételek­hez kötötte. Jóformán mindent követelt... Még a legvihared- zetteb amerikai megfigyelők is fájdalmasan szisszentek fel en­nek a válasznak hallatára, a- mely elidegenített® egész Ázsia közvéleményét.” Amerikában többen szót e- meltek a kínai javaslat köny- nyelmű elutasítása ellen. Maurice Thorez, Franciaor- *zág forradalmi munkásosztá­lyának legkiválóbb élharcosa, a Francia kommunista Párt fő­titkára és a nemzetközi mun­kásmozgalom egyik legkiválóbb vezéralakja csütörtökön töltöt­te be 55. életévét. Az évforduló alkalmából né­pünk tisztelettel és szeretet­tel adózik Maurice nmwum, aki már korai ifjúságától kezd­ve harcot folytat a francia pro­letariátus társadalmi felszaba­dításáért — a szocializmus győ­zelméért. Ennek az ügynek szenteli minden erejét, kivéte­les tehetségét, mérhetetlen lel­kesedését és harcos szellemét. A béke híveinek május 22-én Hatvanegy ország képviselői Helsinkiben megnyíló találkozó- már bejelentették, hogy részt- ján több mint 80 ország, több vesznek a találkozón, mint 2.000 küldötte vesz részt.

Next

/
Thumbnails
Contents