Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-04-30 / 17. szám
6 1*W3. % f A BEKE ÜNNEPE A megengedett ünnep A mi polgári köztársaságunk volt olyan „kegyes" és „megértő”, hogy hivatalosan is ünneppé tette május e lejét, a dolgozók, az elnyomottak felszabadító harcának ünnepnapját. De ne higyjétek, hogy tényleg ez a demokratikusnak nevezett köztársaság ezzel a munkások oldalán foglal állást. — Ne higyjétek — mert bármit ís ir- kál-firkál a polgári sajtó, bármit is beszélnek a szabadságról egyesek a parlamentben, — végeredményben mégis ezt a köztársaságot is azok az en berek dirigálják, akik éppen a jelez napokban a csehszlovákká munkások ezreit, tízezreit, családjukkd együtt könyörtelenül kiteszik az utcára, elvágva előttük teljesen a kenyérkeresés lehetőségét, becsukva a gyárakat, beszüntetve az üzemeket, — azzal érvelvén, hogy nincs nyereség, nincs eladási lehetőség, mert drága a szállítási bér, magas a valuta stb Ne higyjétek hát, hogy jó indulatunk irántatok a köztársaság urai, mert engednek ünnepelni. — Ez az engedékenység csak szemfényvesztés,-----az élet-halai harcnak- csak egy rafináltabb tormája, melynek az a célja, hogy ellaposítsa, megszokottá, közönségessé tegye, formai dologgá változtassa a dolgozók életkérdését ... Legyünk rosszabbak ellenségeinknél I... Ha a polgári köztársaság félig kényszerűségből, félig harci taktikából ad jogosságot egyes munkás- mozgalmi megnyilvánulásoknak, ha sok nagyhasú is fogja verni piroskokárdás mellét, üres frázisokat pufogtatva, akkor mi nekünk a megengedett „békés” május elseje mellett ott kell lenni lelkűnkben a meg nem engedett május elsejének, amely régi, korhadt világokat rombol és újat é- pít a dolgozók jobb jövője számára. Legyen tehát ez a nap a harcraéb- redés, amely egyedül menti meg a Csehszlovákiai munkásokat a nyomortól, éhhaláltól és megnyitja a gyárakat az egész dolgozó világ boldo- gítására. Harc, s nem pihenés a mi ünnepünk! „Munkás” 1922) UJ MÁJUS 1. Felszabadulásunk után az első szabad május elseje gyönyörű bizonyítéka volt a nemzetközi szolidaritásnak hiszen szabadságunkat a szovjet munkások és földművesek legyőzhetetlen ereje vívta ki a harcos, véres májusok után. Ez volt az első Május 1., amikor szabadon ünnepelhettük a nemzetközi proletariátus nagy ünnepét. Boldogan vonulhatott fel Csehszlovákia népe pártja vezetésével a májusi seregszemlére. Ez alkalommal ébredt népünk igazán tudatára hatalmas erejének. — Akkor a romokban heverő országrészek újjáépítése volt a feladat és az első szabad május 1. megmutatta, van elég öntudat, erő és lelkesedés Csehszlovákia népében arra, hogy ezt a nehéz feladatot elvállalja és véghezvigye. 10 esztendő telt el azóta és minden május 1-én öntudatosabb, hatalmasabb és örömteljesebb seregben vonul fel Csehszlovákia népe a dolgozók nemzetközi szolidaritásának nagy és szép ünnepén. Ma a szocialista országot építő dolgozó nép felvonul és ünnepel, megmutatva hatalmassá gyarapodott erejét, öntudatosságát és jókedvét. Népünk sokat változott, fejlődött az elmúlt tíz év alatt. Akkor éppen, hogy szabadságának tudatára ébredt. Most már számos bizonyítékát adta annak, hogy élni is tud szabadságával és törhetetlen harcosa oltalma,zöja szabadságának, építője szocialista hazájának. A földkerekség minden részén seregszemlére vonul a dolgozó nép Május 1-én. Ünnepli harcai, új győzelmei eredményeit. A világtörténelmi jelentőségű harcok és győzelmek sorozatát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitotta meg Lenin és Sztálin forradalma. Tanításuk nyomán tudták a világ dolgozói új nagy győzelmeiket ki- hacolni. Ezen a Május 1-én 800 millió felszabadult dolgozó menetel Lenin és Sztálin zászlaja alatt a béke megvédése érdekében. A földkerekségen mindenütt, a kizsákmányolók országában is az elnyomatásban élő dolgozók sokszázmilliós serege felvonul, hogy megmutassa erejét, törhetetlen elhatározását, amellyel tovább vívja harcát a bókéért és szabadságáért. A szabad életért küzdő népek serege, ez -a hatalmas erő figyelmezteti az új háború előkészítőit, az imperialista kizsákmányolókat arra, hogy a világ békéjét a dolgozók mindenkor megvédik. Nincs is szebb, és soh’ sem volt a népek történelmében vidámabb :s örömtelibb ünnep, mint Május 1, amely évről-évre új tartalommal gazdagodik TALLO Joji Te is ! Jöjj Te is a munka ünpepére! Jöjj, ragadj zászlót, s emeld fel az égre! így hívja Szabó Ferenc az embereket a béke legnagyobb ünnepét, május elsejét megünnepelni. Kezdő költőink, akik jól, rosszul sikerült ver- secskékkel igyekeznek köszönteni május elsejét, még nem tudják kifejezni magukat Aranyhoz, Petőfihez hasonlóan, még nem csengenek szépen a rímek, a soraik de érezni bennük á tudni, alkotni akarást, az érzés gondolatait. Állj közénk Te is. zendüljön az ének, Vigye a lágy szellő. Nyugatnak és Délnek, Hogy ujjongjon a néger, a Guatemala népe S velünk kiáltsák, éljen a szabadság s a béke! Szabó ferenc igazi szeretetét fejezi ki ez a pár sor a nemzetközi ‘szolidaritás iránt, habár még sokat keli tanulnia többi kezdő társaival együtt, hogy gondolataikat a vers tartalmához méltóan tudják kifejezni. Csík Ilona a legszebb május elsejéről ír, amikor a világ minden dolgozója szabadon, együtt ünnepelheti a béke ünnepét. KÖSZÖNTÜNK MÁJUS ELSEJE Akkor lesz még szebb május elselénk, ha legyőzünk minden akadályt, s minden nemzet együtt ünnepeli szép ünnepét, május elsejét. A fiatal, lantot pengetni kezdők között ott találjuk az őszhajú Mauritz nénit, aki meleg szívvel. egyszerű szavakkal köszönti május elsejét: Vörös zászlót lenget a szellő, ünnep van, május elseje. Közöttünk csendben, suhanva jár, Leninnek fennkölt szelleme. Az utcák, terek feldíszítve, virágosak az ablakok, az embereknek az arcan most, öröm és boldogság ragyog. Csak pár sor, s mennyi szép gondolat van benne. Szeretet minden iránt, ami a békét jelenti. — Kiforratlanok még a versek, de már megtalálni bennük a fejlődő költőt, a mély érzéseket kifejező, békét szerető embert -a t®* 1 ! POMÁNY sm Újttpusú motorcsónak A Német Demokratikus Köztársaságban nemrég kezdték el a gyártását egy teljesen úitíousú motorcsónaknak. A motorcsónak neve „Repülő berlini", mert valóban úgv néz ki az egész konstrukció, mint egv repü'őgép. Az egész csónak a vizet három kis felületen érinti és óriási sebességgel, valósággá! repül a vizen. Már az első próbaúton 145.35 km-es óránkénti sebességgé1 megdöntötték ennek a kategóriának eddigi világrekordját. A motorcsónak súlva 350 kg. Motorja a vezető előtt van elhelyezve. A motorcsónak tömeggyártását nagy érdeklődéssel várják az. egész vi'ágon. Újfajta szemüveg fekvő betegeknek Mindenki tudja, — akit ’már betegség ágyhoz kötött, — hogy milyen kényelmetlen és fárasztó ágyban, fekve olvasni. Ezt a kényelmetlenséget most megszüntetik a Leningrádi optikai műveknél gyártott újfajta prizmás szemüvegek, amelyek segítségével az ágyban hátonfekve kényelmesen látja az ember a takaróra letett könyvet. anélkül, hogy kézbe fogná Különösen hasznos ez a hosszas betegségek miatt ágvhozláncolt gyermekek részére, mert betegségük ideje alatt is tanulhatnak. Hatszemélyes gyerekkocsi Nagyon érdekes gyártmány sorozat- gyártását kezdték el a Német Demokratikus Köztársaságban. Az érdekesség, hatszemélyes babakocsik gvár- 1 tása, amit narrv érdeklődéssel várnak a mamák. A kocsik nem hatosikrek részére készülnek, han<m gyermek- otthonok számára. Ezekkel a kocsikkal igen meg lesznek maid elégedve a kisbabák, mert modem áramvonalas formája van s nagv befogadóképessége e\)enis igen kényelmes. „Gázjelző” óra Ausztriában nemrégiben mutattak be égv érdele*« órát. Az óra nemcsak a 4°ntos időt mutatja, hanem rá van kapcsolva a gázvezetékre is és csengő- jelzéssel figyelmezteti a lakókat a gázömAsre. A találmány igen jelentős. mert sok esetben volt már mérgezés és nem vették észre a lakók, hogy nyitva van a gázcsap és a gáz ömlik a konyhában, vagv esetleg a s-mháhnn Gyermekautó benzinmotorral Érdekes ú.idonsá- az autóiparban. A Német Demokratikus Köztársaságban, Haliéban gver-~'’kautók gyártását kezdték el. A kis egyszemélyes gépkocsi ige elegáns, áramvonalas kocsiszekrénnyel van el'átva. A motorja kétütemi benzinmotor, 50 köbcenti* méteres hengertérfogattal. A kis gyermekautó üzemfogyasztása 1—1.5 liter 100 km-en. hosszúsága 2 méter. A maximális sebessége 15 km óránként. Természetesen a kis autók liasználata be lesz tiltva az utcákon és más olyan helyeken, ahol egyéb járművek közlekednek. Használatuk csak zárt parkokban, gyermekotthonok udvarain, játszótereken lesz engedélyezve, szigorú fe'ügvelet mellett. Újdonság a fényképészetben A filmek előhívása, vagv a képek másolása ezideig a fényképészetben kettős eljárással történt. Először a negatívot, az úgynevezett előhívóban áztatták, utána lemosva betették a fixírbe (rögzítő folyadék), ahol szintén ázott egv ideig. Legújabban olyan anyag gyártását készítették elő, amelynek fényérzékeny oldala magába- fog'alja mind az előhívót, mind a fixírt. A fényérzékeny oldalra rákent előhívó és fixír vékony zselatinréteggel van elválasztva. A negatív előhívása 60—70 fok Celsiusos párában történik 10 másodperc alatt. Az ilyen negatívnak az előhívásához semmiféle vegyület nem kell. mert az összes reakciós anyagokat magábanfoglalja a papír, vagv film fénvérzékenv oldala. Marógép óriások A leningrádi „LensztankoIit”-gyár nagyméretű marógépek gyártását kezdte meg. A termeléshez külön gyárépület tömböt építettek. A napokban a gyár már el is készítette az első rtégvorsós hosszmarógépet. A gép súlya 64 tonna, hossza 11 méter. A gépen 8 tonnás alkatrészeket is meg lehet munkálni. A gyorsmarógépet mindössze egv ember kezeli. Szovjet kisautó A moszkvai kisautógyár 402 jelzéssel új négvüléses gépkocsi gyártását kezdi meg. Az új gépkocsi abban különbözik a iól Ismert Moszkvicstól, hogy nagyobb sebességet lehet vele elérni, tetszetősebb és motorja 50 százalékkal erősebb. Az új kocsi benzinfogó-’.ztása 100 km-ként 8 liter. Maximális sebessége óránként 105 km.- Sorozatgyártását 1956 első negyedében i-ódrrT't" meP1 lyik mindjárt mindent kiszimatol és rávezet a bűncselekmény nyomára? Egy vrsovicei mészárosnak van egy ilyenje, és kiskocsit huzat vele, szóval az a kutya, ahogy mondani szokás, pályát tévesztett. ■ — Én egy spiccet szeretnék. — mondta Bret- schneider erőltetett nyugalommal — egy spiccet, amelyik nem harap. — Szóval egy fogatlan spiccet tetszik? — kérdezte Svejk. — Ilyet is tudok egyet. Egy dejvicei kocsmárosé. — Akkor inkább egy rattert — mondta zavartan Bretschneider, akinek a kutyászati szakismeretei még egészen kezdetlegesek voltak, és ha nem kapott volna ilyen értelmű parancsot a rendőrkapitányságon, talán soha életében nem is halad előbbre a kvnológia tudományában. De a parancs elhangzott, pontosan, világosan és keményen. Bizalmasabban meg kell ismerkednie Svejkkel, kihasználva ennek kutyakereskedői mivoltát evégett joga van segítőtársakat igénybevenni és bizonyos összegek telett disznonálni kutyavásárlás céljából. Ratte-bői van nagyobb is meg kisebb is, — mondta Svejk, — tudok két kisebbéi és három nagyobbat Az ölében nevelhetné mind az ötöt. A legmetpacbben ajánlhatom Okét. — Ez fneg is felelne, — jelentette ki Bretschneider — és mibe kerülne egy? — Az a nagyságától függ, — felelte Svejk — kérdés, hogy milyen nagy a kutya. A rat- ler az nem borjú, a ratlernél éppen fordítva van minél kisebb, annál drágább. — Én nagyobbakat gondoltam, házőrzőnek — közölte Bretschneider. attól tartva, hoqy különben túlságosan megterhelné az államrendőrség titkos alapját. — Jó, — mondta Svejk — adhatok magának egy nagyobbat ötven koronáért vagy egy. még nagyobbat negyvenöt koronáért, de közben elfeledkeztünk egy dologról. Milyenek legyenek, kölykök, vagy öregebbek, hímek vagy szukák? — Nekem az mindegy, — felelte Bretschneider, aki elé ez a kérdés végképp ismeretlen problémákat állított — csak szerezze be Okét. és én holnap este hét órakor felmegyek értük magához. Meglesznek addigra? — Meg, jöjjön csak, — mondta Svejk szárazon — ez esetben azonban kénytelen vagyok megkérni hogy fizessen harminc korona előleget. — Kérem szépen, — bólintott Bretschneider, leszámolva a pénzt — most pedig iszunk egy- egy negyedliter bort az én kontómra. Miután megitták, Svejk is rendelt egy negyedlitert a maga számlájára, aztán Bretschneider felszólította Svejket, hogy ne féljen tőle, mert ma nincs szolgálatban és rpáma lehet vele politizálni. Svejk kijelentette, hogy kocsmában 0 sohasem politizál, és hogy az egész politika kisgyerekeknek való. Bretschneider ezzel szemben forradalmibb nézeteket hangoztatott, azt mondta, hogy minden gyenge állam pusztulásra van ítélve, és megkérdezte Svejket. hogy mi az ő véleménye erről a dologról. Svejk kijelentette, hogy az államhoz nincs semmi köze, de egyszer ki volt neki adva gondozásra egy gyönge bernáthegyi kutyakölyök, amit komiszkenyérrel etetett, és az meg is döglött. Amikor ki-ki túl volt az ötödik negyedliteren, Bretschneider kijelentette, hogy ö' anarchista. és megkérdezte Svejket, hogy melyik szervezetbe kell beiratkozni. Svejk azt mondta, hogy egyszer egy anarchista vett . 'He egy leonbergit száz koronáért, és hogy adós maradt az utolsó részlettel. A hatodik negyedliter után Bretschneider a forradalomról kezdett beszélni és a mozgósítás ellen agitált, mire Svejk odahajolt hozzá, és azt súgta a fülébe: — Éppen bejött egy vendég, vigyázzon, hogy meg ne hallja, mert még kellemetlensége leket belőle. Látja, a kocsmárosné máris sír. Palivecné valóban sírt a söntés pultja mögötti széken ülve. — Mért sír. Palivecné? — kérdezte Bretschneider. — Három hónap alatt megnyerjük a háborút, amnesztia lesz, az ura hazajön és akkor csapunk itt magánál egy nagy murit. — Vagy nem hiszi, hogy megnyerjük? — fordult Svejkhez. — Mit rágódik folyton ezen. — mondta Svejk — meg kell nyerni és slussz, de most már haza muszáj, hogy menjek. Svejk kifizette a cechét. és hazament régi takarítónőjéhez, Müllernéhez, aki borzasztóan megijedt, amikor látta, hogy a lakásajtót kulcscsal kinyitó férfi nem más, mint Svejk. — Azt hittem, nagyságos úr, hogy csak évek múlva tetszik hazajönni, — mondta a tőle megszokott őszinteséggel — közben szánalomból idevettem lakni egy éjjeli mulató portását. mert háromszor volt nálunk házkutatás, és amikor semmit se találtak, azt mondták, hogy a Svejk úr el van% veszve, mert nagyon raff inált. Svejk azonnal meggyőződött róla. hogy az ismeretlen idegen teljesen kényelembe helyezte , magát nála. Az 0 ágyában aludt, sőt olyany- nyira nemeslelkű volt, hogy megelégedett az ágy felével, átengedve a másik (elét egy hosz- ' szühajú némbernek, aki hálából még álmában is átölelve tartotta a portás nyakát, míg az ágy körül a. legkülönbözőbb férfi és női ruhadarabok hevertek festői összevisszaságban. Ebből a káoszból mindjárt látni lehetett, hogy az éjjeli mulató portása igen vidám hangulatban tért haza hölgyével. — Uram, — mondta Svejk, megrázva a betolakodót — félek, hogy elkésik az ebédről. Szörnyen bántam, h(( azt mondaná rólam, hogy olyankor dobtam ki; amikor már sehol sem kapott semmit ebédre. Az éjjeli múlató portása nagyon nehezen tért magához 'álmából, és sokáig tartott, amíg felfogta, hogy az ágy tulajdonosa, hazajött és igényt tart az ágyra. Mint ahogy a világ összes éjjeli mulatóinak portásai szokták, a szóbanforgó úr is közölte, hogy mindenkit agyonver, aki fel akarja költeni, és megpróbált tovább aludni. Svejk közben összeszedte a vendég gárde- robjámk darabjait, odavitte neki az ágyhoz, és energiliusan megrázva így szólt hozzá: Ha nem öltözik fel, akkor így próbálom meg kidobni az utcára, ahogy van. Sokkal előnyösebb lesz magának, ha felöltözködve repül ki innét. — Én este nyolcig akartam aludni — mondta sértődötten a portás, miközben felhúzta a nadrágját, — napi két koronát fizetek az ágyért ennek az asszonynak, és ki van kötve, hogy lányokat is hozhatok a mulatóból. Ma fern, kelj föl! Miután bekapcsolta a gallérját, és megkötötte a nyakkendőjét, mór annyira magához tért, hogy biztosíthatta Svejket, miszerint a „Mimóza” című éjjeli mulató valóban egyike a legtisztességesebb éjjeli lokáloknak, mert oda csak olyan hölgyek járhatnak, akiknek teljesen rendben van a bárcájuk, és szívélyesen meghívta Svejket. hogy okvetlenül menjen el egyszer hozzájuk. Társnője ezzel szemben egyáltalán nem volt megelégedve Svejkkel. és elégedetlenségének különböző igen szalonképes kifejezésekkel adott hangot, amely kifejezések közül ez volt a legszalonképesebb: — Te piszkos strici! A betolakodók távozása után Svejk rendezni akarta ügyeit Mailemével, de a takarítónőnek nyoma veszett, csak egy darabka papír maradi utána, szétmázolt és kusza ceruzaírással, melyr ben Müllerné szokatlanul könnyedén fejtette fii nézeteit az éjjeli mulató portásának kölcsön* adott ágy szerencsétlen esetével kapcsolatosan: „Bocsásson meg, nagyságos úr, hogy engem többé nem tetszik látni, mert kiugrók az ablakon”. — Hazudik — mondta Svejk és várt. Félóra múlva a szerencsétlen Müllerné bersompolygott a konyhába, és feldúlt arckvfeje•* zéséről világosan látszott, hogy vigasztaló sza* vakat vár Svejktöl. — Ha ki akar ugrani az ablakon, — mondja Svejk, — menjen be a szobába, ott már kinyitottam az ablakot. A konyhaalólakot nem ajánlom, mert onnan a kertbe esne a rózsákra és összetörné a bokrokat, és meg kellene, hogy fizesse a kárt. A szobaablakból szépen leröpül a járdára, és ha szerencséje van, kitöri a nya■* kqt. Ha peche van, akkor csak az összes bor* dáit, a kezét meg a lábát töri el és fizetheti a kórházat. Müllerné sírvafakadt, halkan bement a szobába, becsukta az ablakot, és amikor visszajött azt mondta: — Csak azért, mert huzat van, és az nem tesz jót a nagyságos úr reumájának. Aztán bevetette az ágyat, szokatlanul gondosan rendberakott mindent, majd könnyes szemmel visszatért Svejkhez a konyhába, és bejelentette: — Az a két kiskutya, nagyságos úr, amit az udvarban tartottunk, megdöglött, jfe a bernáthegyi, az megszökött, gmikor itt házkutatás volt. — Hű, a kutyafáját — kiáltotta Svejk az még szép kis slamasztikába keveredhet, mert 'azt most biztosan körözteti a rendőrség. (Folytatása következik:) „íMAi, »i 9 É üäc' 9 -Mt
