Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-04-30 / 17. szám
4 1'955. április 30. Az 1954-55-ös oktatási év befejezésére vonatkozó irányelvek Jó munkáját hirdeti A CsISZ II. kongresszusa kihangsúlyozta az ifjúság körében kifejtett politikai és nevelő munka jelentőségét. Ha a határozatokat sikeresen életbe akarjuk léptetni, akkor fokozottabb» mértékben gondoskodni kell az oktatási év köreiről, a körök vezetőiről, javítani kell a körök működését és az oktatási év befejezéséig biztosítani kell a működésüket. A CsISz KB elnökségének határozata értelmében az oktatási év 1955. május 31-én befejeződik. Az oktatási év befejezésénél a CsISz szervei kiértékelik a politikai nevelőmunkát és megteremtik az új oktatási év előkészítésének feltételeit. Hogyan fejezzük be az oktatási évet a különböző típusú körökben? i. Az olvasőkörök 1955. május 31-ig összejönnek és az alapszervezet vezetőségi tagjának jelenlétében kiértékelik az eddigi tevékenységet: hogyan teljesítették kötelezettségvállalásaikat a Fucsík jelvényszerzés terén, a tagok és a szervezetlen ifjúság számára rendezett irodalmi esték, könyvismertetések útján menynyire járult hozzá a szervezet kul- túréletének fellendítéséhez? Azokban a körökben, amelyek teljesítették tervüket, a szervezetek vezetősége a CsISz járási bizottságának képviselője jelenlétében (a Fucsík jelvényszerző bizottságának tagja legyen), beszélgetéseket rendeznek a Fucsík-jelvény megszerzéséről; a jelvényeket ünnepélyesen átadják a legközelebbi tagsági gyűlésen. Azok az olvasőkörök, amelyek az oktatási év folyamán az üzemekben falvakban, hivatalokban működtek, de nem vették még át a Fucsík-jelvény megszerzéséhez szükséges könyveket, csak folytassák és végezzék tovább is feladataikat. A nyári hőnapokban kirándulásokat rendezhetnek (például Jirásek, vagy Jankó Král művei nyomán), színházakat, múzeumokat látogathatnak, vagy más módon bővíthetik ki az olvasott könyvekből nyert ismereteiket. A kör vezetője az évzáró beszélgetésen mutasson rá a kör munkájában és az egyes tagok tevékenységében mutatkozó hiányosságokra, de az elért jő eredményekre is. Tegyen javaslatot arranézve, hogy a következő oktatási évben az alapfokú politikai körbe, a Szovjetunió Kommunista Pártja történetének körébe vagy milyen más körbe osszák be az olvasókör részvevőit. H. Az alapfokú politikai körök a CsISz KB elnökségének határozata értelmében befejezik tevékenységüket és az alapszervezet bizottsági tagjának jelenlétében 1955. május 31-ig meg a zárővitát. Az évzáró beszélgetést azok a körök is megvalósítják, amelyek munkájukkal hátramaradtak és nem vették át az összes témát. A beszélgetések arra szolgáljanak, hogy kiértékeljék 'a részvevők munkáját és a tagokat a következő oktatási évre a különböző körökbe (a Szovjetunió történetének vagy a politikai oktatási év más körébe) javasolják. Az évzáró beszélgetésekkel kapcsolatos utasításokat megtaláljátok a propagandisták számára kiadott módszertani utasításokban, melyek a hetedik témára vonatkoznak. III. A Szovjetunió történetével foglalkozó körök a városokban június 30-ig a -falvakon május 31-ig befejeződnek. A CsISz azon szervezeteiben, ahol a körök működését június 20-ig fejezik be. A politikai nevelés és a kulturális tömegmunka felelőse a kör propagandistájával együtt elvégzi a kör és az egyes tagok tevékenységének előzetes kiértékelését, hogy a szervezet vezetősége számára még idejében jelentést adhassanak. IV. Az oktatási év befejezésével egyidejűleg a szervezet elnöksége kiértékeli az átvett anyag kimélyítésére és kibővítésére irányuló előadások, kirándulások szervezésének terén kifejtett tevékenységet. Az alapszervezetek vezetőségeinek valamint a kerületi és járási bizottságoknak tiszta képet kell nyerni arról, hogy ezen a részlegen milyen eredményeket értek el, hogy további működésüket helyes irányba tereljék. Az oktatási év befejezését az alapfokú politikai körök és a Szovjetunió történetével foglalkozó körök összeköthetik a V. I. Lenin és a Klement Gottwald múzeumok és más nevezetes helyek látogatásával. 1. Milyen feladatok várnak az alapszervezetekre, az oktatási év befejezésével kapcsolatban? Az alapszervezetek vezetőségei az egyes körök működéséért felelősséggel terhelik tagjaikat. Rájuk vár az a feladat, hogy előkészítsék az évzáró gyűléseket, résztvegyenek ezeken a gyűléseken és a vezetőség számára jelentést tegyenek a kör működéséről. Ezeken a gyűléseken elsősorban a politikai nevelés és a kulturális tömegmunka felelősei vegyenek részt, akik a jelentés a politikai nevelőtevékenység kiértékelésével együtt előterjesztik a bizottsági gyűlésnek Az alapszervezetek a jelentést 1955. június 15-éig beküldik a CsISz_ járási bizottságának és az alapszérvezet legközelebbi tagsági gyűlésén megbeszélik. Azok a szervezetek is kiértékelik a politikai nevelő munkájukat, shol az oktatási év körei nem működtek vagy nem fejezték be tevékenységüket. 2. Milyen feladatok várnak a járási CsISz-szervezetekre az oktatási év befejezésével kapcsolatban ? A CsISz járási bizottságai, a pro- ‘ pagandisták és az olvasókör vezetői 1955. április 30-ig évzáró' szemináriumokat tartanak, ahol megbeszélik az oktatási év befejezésének előkészületeit. Május 15-ig összehívják a CsISz alapszervezetek, valamint a politikai oktatók és a kulturális tömegmunka felelőseinek aktíváját. Ezeken az aktívákon megbeszélik a szervezetek programját a nyári hónapokra vonatkozólag, a következő oktatási év előkészületeit és szétosztják a szükséges jelentési íveket. (Ezek a nyomtatványok minden alapszervezetnél beszerezhetők). Április 30-ig összehívják a Fucsík jelvényszerző verseny járási bizottságait, a felelősek testületét és a CsISz-szervezetek számára biztosítják a segítséget. A felelősök testületét és a Fucsík jelvényszerző verseny testületéit továbbra ki kell szélesíteni és meg kell szilárdítani, állandóan úgy kell velük A fő országútról nyílegyenes, akácokkal szegélyezett bekötő út vezet a jánostelki állami gazdaságba. Szép út, nyáron lombsátoros, milyen lehet hát az állami gazdaság? Minden oldalról azt hallani, hogy a CsISz üzemi szervezete a legjobbak közé tartozik. Tehát hírük van. Az állami gazdaságban sok fiatal dolgozik, járnak ide Nyárasdról, talán még Apácaszakálasról is. Az ittlakó fiatalok száma nyolcat tesz ki. Eny- nyi tagja van óz üzemi szervezetnek. A legkülönbözőbb munkákban dolgoznak. Megtaláljuk őket a kertészetben, az állattenyésztésben, növénytermelésben. Az üzemi szervezet elnöke Hájas Szilárd az állattenyésztési csoportvezető mellett dolgozik, a kultúr- felelős Tóth Mária pedig a gazdasági irodában. Mind a kettővel elbeszélgettünk. Elsősorban az épülő kultúrházat mutatták be. Ezt szószerint is így lehet értelmezni, mert nem egy kis szobácskáról van csak szó, amelynek a falai nedvesek és a vakolat dudo- rodik rajta, hanem igazi, korszerű kultúrház lesz, tágas terem, villany- világítás, beépített színpaddal. Hogy minek ilyen nagy kultúrház az állami gazdaságba, ez nagyon felesleges kérdés, mert ha mód van rá, hát felépítik. Május 9-ére elkészül, felavatják és irigyelhetik a környező faluk ezt a szép kultúrházat a jános- teleki állami gazdaságtól. Már egy jó tágas szoba elkészült, amit úgy neveznek, hogy „vörös sarok" és ebből mindenki megértheti a rendeltetését. A mészszagú szobában — ami szintén elég nagy — roggyantlábú asztalok és olyan székek vannak, hogy az ember fél ráülni. Azonkívül rendetlenség, szemét, az egyik sarokban pedig valami 50 zsák műtrágya élvezi a szoba csendjét. A fiatalok panaszkodtak, hogy télen nagyon unalmas az életük, együttműködni, mint a járási bizottságok aktíváival. A járási bizottság elnöksége megbízást ad a tagságának és a járási bizottságoknak, hogy legyenek a szervezetek (elsősorban a fontosabb szervezetek) segítségére. Ezekben a szervezetekben idejében és megfelelő módon zárják le az oktatási évet. (Jelentések az oktatási év eredményeikről és az alapszervezetek tagsági, valamint a bizottsági gyűléseken való megbeszélések.) A járási bizottságok az alapszervezetek jelentéseit és a CsISz járási bizottság kiértékelését 1955. június 30-ig a CsISz kerületi bizottságához. küldi be. 3. Milyen feladatok várnak a kerületi bizottságokra az oktatási év befejezésével kapcsolatban ? A CsISz kerülei bizottságai ebben az időszakban fokozottabb mértékben segítséget nyújtanak a járási bizottságoknak és a CsISz fontos szerveinek. 1955. április 15-ig összehívják a járási bizottság titkárait és megbeszélik az oktatási év befejezésével és a szervezet nyári tevékenységével összefüggő feladatokat. (Kerületi lektortestületek, Fucsík jelvényszerző verseny bizottságok testületé.) Alaposan megbeszélik, hogy milyen segítséget nyújtanak az egyes szerveknek és a CsISz szervezeteinek. A kerületi bizottságok pontos kimutatást készítenek az akció biztosításáról és menetéről, hogy 1955. június 30-ig a kerületi bizottságok kiértékelhessék az oktatási év eredményeit. A kerületi bizottság elnökségén feldolgozzák a jelentéseket és 1955. július 10-ig beküldik a CsISz Központi Bizottságához. A CsISz alapszervezetek és szervei ebből az alkalomból megállapítják, hogy a politikai oktatásról való gondoskodás terén milyen hiányosságok fordulnak elő és minden intézkedést megtesznek, hogy a következő oktatási évre való előkészületekben és az oktatási év folyamán ne ismétlődjenek meg ugyanazok a hibák és hiányosságok. Megszilárdítják és kiszélesítik az önkéntes munkatársak aktíváit, mert ezek segítsége nélkül nem érhetünk el javulást a politikai és nevelő munka terén. Az oktatási év időbeni és szabály- szerű befejezése egyúttal a CsISz nyári tevékenységének és az új oktatási év előkészítésének megkezdését is jelenti. nyáron valamivel jobb, fürödni járhatnak és a közeli falvakba is elmennek moziba. Egyszerre ennyi is elég amit János- telekről elmondunk, inkább az a fontos, hogy a többi állami gazdaságok CsISz üzemi szervezetei ne essenek bele abba a hibába, amit itt követnek el. Ma már a legtöbb álllami gazdaságban van kultúrház, kultúrszoba. Lehet, hogy nem olyan díszes, mint amilyen a jánosteleki állami gazdaságban lesz, de egyelőre a célnak megfelelő. De mi történik, ha a kul- túr-helyiségbe berakják a műtrágyát? Esetleg mást is berakhatnak, ami még a műtrágyánál is rosszabb, veszélyesebb dolog ezen a helyen. Akkor a műtrágya majd elfoglalja a kultúra helyét az állami gazdaságokban? Vagy pedig azt látni ebből, hogy az állami gazdaságban dolgozó fiataloknak fejlődik az ízlésük? Nem a hanyagságot látni ebből! Hiszen ötven-hatvan zsák műtrágyának máshol is akad hely, nem kell azt a kultúrhelyiségben vendégelni. A rozzant bútorokat egy pár szöggel ki lehetne javítani, egy kis akarat, ügyesség kell hozzá. Hisz ez is hozzátartozik az üzemi CsISz-szervezet működéséhez. Az állami gazdaságok túlnyomó többsége már rendelkezik kultúrhelyiséggel, de- hát gondolnak arra, hogy ez a helyiség rendben is legyen? Mert ez nagyon fontos, a rend, a tisztaság, a jó- izlés fokmérője kulturális fejlettségünknek.. Jánosteleken felszántottak a fut- ballpályát, lehet, hogy más álllami gazdaságban is megtették. Valahol, ha elhanyagolt a kultúrterem és nincs futbaUpálya, vagypedig az is elhanyagolt, jókedvvel élnek itt a fiatalok? Ehhez azonban még más is hozzájárul. A tánc, a könyvtár, újságok, ha az állami gazdaságban be van Nemrégen történt, hogy Velmonszki Kati néni nagy kitüntetésben részesült. A marcelovoi EFSZ tagjai Őt ía~ vasolták, hogy az elnökkel együtt képviseljék szövetkezetüket az EFSZ II. kongresszusán. így történt, hogy Kati néni az egyik este vonatra ült és utazott Prágába. Persze ekkor még a mezei munkacsoportban dolgozott, azonban már tudomása volt arról, hogy a szövetkezet vezetősége öt akarja helyezni a tyúkfarmraK Nem mintha a mezei csoportban nem tett volna ki magáért, hanem a tyúkfar-, mon kellett rendet. ■teremteni. Kati néni a kongresszusról lelkendezve, hatalmas munkakedvvel tért vissza. Hogy is ne! Sok tapasztalatot szerzett a kongresszuson elhangzott beszédekből. Olyan asszonyok mint 0 beszéltek munkájuk sikeréről, s különös figyelemmel kisérte a tojáshozam emeléséről és általában a baromfitenyésztésről elhangzott beszédeket. Tetszett neki, amikor jó munkájukért kitüntetésben részesültek a szövetkezeti tagok. Szép eredmény, ha csak 6 %-a pusztul el a baromfinak. Szép. de Kati néni már akkor érezte, hogy még szebb is lehet. A mi farmunkon nem szabad, hogy ennyi is elpusztuljon — mondta határozottan az elnöknek, már otthon. Szó ami szó — de csak ha betartják akkor jó. Nos, majd meglátjuk ... Február végén a járási keltetőből megkapta a szövetkezet az 1.500 kis- csibét. Ettől kezdve Kati néni a farmon kezdett dolgozni. Szívesen ment oda, mert ha minden gazdasszony szereti a baromfit, 0 kétszer jobban szereti. Ám alig múlt el egy pár nap újabb meglepetés érte. A nyitrai kerület küldöttségének tagjául választották, s a nemzetközi nOnap alkalmából ismét Prágába utazott. A lelkesedés legjobban buzdította, s legnagyobb megtiszteltetés volt számira, amikor Zápotocky elvtárs, köztársasági elnökünkkel kezet fogott. S azok a meleg szavak csengtek fülében, s buzdították újabb munkakedvre, amikor ismét visszatért a kiscsibékhez. Bízott erejében, s nem tévedett. Becsületes munkájának bő termése van. Egyesek hiába szerettek volna fürödni a kárörömben — nem sikerült nekik és nem is fog sikerülni. Annak idején még a szövetkezetben is voltak olyan kishitűek, akik azt gondolták, hogy Kati néni nem sokáig marad a tyúkfarmon. Hogy nem lesz ínyére ez a munka és megszökik. Ám tévedtek. Azért, mert Kati néni szereti a rendet s először a saját portáját teszi tisztába. Tudja ö, amit tud. Tudja, hogy a munka teszi az embert emberré! Ezért leli örömet a munkában. Kiharcolja ezt az örömét. Negyvenkét éve, hogy harcol érte. Sok szívfájdalmat megélt, sok gyötrelmet, míg elérte örömét. Az utóbbi időben háromszor operálták, s nehéz kapcsolva a villany, akkor a rádió is fontos eszköze a fiatalság nevelésének. Természetes, hogy olyan állami gazdasgában, ahol nincs meg a fiatalok szórakozása, nem szívesen él a fiatal és félig-meddig cselédsorban érzi magát. Ez nem vonatkozik a jánosteleki gazdaságra, de bizony sok helyen így áll a helyzet és máshol is előfordulhat, ahol az üzemi CsISz-szer- vezet megfeledkezik feladatáról. Nyolc fiatal is tud szervezeti életet élni. Szentpálpusztán is nyolc tagja van az üzemi szervezetnek, Bökpusztán pedig egy-kettővel több. És mégis van szervezeti élet, nem úgy mint Jánosteleken, ahol a lehetőségek is jobbak. A szentpáli fiatalok nem panaszkodnak, hogy unatkoznak, mint a jános- telekiek. Szórakozást biztos nem a gazdaság vezetője, vagypedig az állami gazdaságok központja ad nekik, hanem saját maguknak kell azt megteremteni. Táncmulatságot is rendezhetnek. Például a csenkei állami gazdaságban aratóbált, dohányszedő bált, tavaszkor majálisokat szoktak rendezni, pedig ott sincs több fiatal, mint a jánosteleki állami gazdaságban. A környező falukról elmennek oda táncolni a fiatalok szívesen, örülnek a változatosságnak. Tehát nem a fiatalok száma szabja meg éppenséggel azt, hogy milyen a szervezeti, vagy a kultúráiét az állami gazdaságban, vagy hogy miképp szórakoznak, hanem a tehetségen, az akaraton és a kezdeményezésen múlik. Az állami gazdaságban dolgozó fiatalok magukénak vallják a földet, akarva nem tesznek kárt, örülnek az eredménynek, az állami gazdaság hasznának. Tudják, hogy ez az ő hasznuk is. A gombai állami gazdaságban dolgozó nagymagyari lányok örömmel mutogatták a méhészetet, mintha a sajátjuk lett volna. Más heoperációk voltak — ahogy mondja. S ma, hogy egészséges, azoknak az orvosoknak köszöni, akik visszaadták erejét, munkaképességét. Ma csupa energia — csupa munkakedv. Bár 42 éves, elérte, hogy sok fiatal há* zaspár irigyelheti családi életét. Ez a fiatalos szellem hatja át munkáját is. Sok fiatal magáévá teheti munka- módszerét — a pontosságot. Hogy figyelemreméltó munkát végez — talán legjobban bizonyítja az, hogy milyen érdeklődést keltett a környéken. Több szövetkezetből felkeresték a baromfitenyésztők s még többen felírták címét, akik szándékoznák meglátogatni. Dehát miért dicsérem mégis ennyire! — Elmondom. A napokban jártam a falujukban. Szép, napsugaras tavaszi délután volt. Ilyenkor vonza a fiatalokat a természet. S mivel a tyúkfarm jó távol van a falu szélén, ráálltam a sétára. Persze hogy nem gyalog — még az új cipőm talpa lekopott volna. Kerékpáron kellemesebb megtenni nagyobb távolságot! Egy kicsit meglepődtem, mindjárt az érkezésnél. Kitűnt, hogy a tyúkfarm nem olyan nagy, nem olyan ideális, mint azt én gondoltam. Csupán egy kis épület, körülkerítve drótkerítéssel az akácos széfén. Mellette hasonló épületen most teszik az utolsó tennivalókat. Baloldalon egy harmadikat alapoznák. Ennyi az egész. A többi? — Ah! A hathetes kisesi- bék. Ez a kellemes meglepetés. Az 1.500 kiscsibéb&l mindössze 34 darab pusztult el — halott úgy számították, hogy jó lesz, ha megmarad az egy- harmada. így tartotta be Kati néni a szavát. Derekasan. Megnmtátta, hogyan kell gazdálkodni. Nem agyharmad, nem hat százáf'ék. de 2:2’%-ra csökkentették a veszteséget. Űfoni gondolom helyén van a dicséret. Az éyen munka még többet is megérdemel! — A hirdetést! KEREKES ISTVÁN lyen is dolgoznak fiatalok, akik mesz- szebről járnak oda. Boldogok, ha jó munkát végeznek. De elsősorban az állami gazdaságban lakó fiataloknak kell példát mutatni. Őket szorosabb, erősebb kötelék fűzi a gazdasághoz, mert hát mégis csak állandóan ott élnek. Soknak telén szülőhelye az a major és szép napok, szép emlék fűzik hozzá. Hát akkor becsülje meg azt a helyet és mással is becsültesse meg. Ne tűrje szó nélkül, ha valaki rosszul dolgozik az állami gazdaságban, ha rosszul dugja a palántát a földbe, vagy répaegye- lésnél a nagyobbik répát vágja ki a kicsi helyett. Ez is feladata az állami gazdaságban élő GsISz-tagnak és minden fiatalnak. Az állami gazdaságban élő fiatal is széppé, értékessé teheti az idejét és ne gondoljon ar-ra, hogy ez lehetetlen, csak éppen azért, mert állami gazdaságban é^ A szovjet bálnavadász hajósok, akik hazájuktól messze a déli sark felé hajóznak hosszú hónapokig, sakkver-senyt rendeznek a hajón, sportot űznek, tanulnak, főiskolai vizsgát tesznek le és tájékozottak • a politikai eseményekről, a művészeti és egyéb kulturális kérdésekről is. Miért ne lehetne ezt megtenni az állami gazdaságban, ahol nem annyira viszontagságos az élet, mint a iiajőn és többen is vannak. Minden az emberen múlik, a fiatalokon. Az anyámasszony katona az ágy alá is bebújik, a bátor harcos pedig elfoglalja a bevehetetlennek vélt erődöt. B. I, Az állami gazdaságok üzemi szervezeteiről
