Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-04-16 / 15. szám

1955. április 16 7 Emelik a munka termelékenységét A kora reggeli napsütésben felhang­zik a tnunkaba Indulók vidám zajon- gasa A bratlsluvai Béke-üzem bejá­ratát Mlepik a munkába sietők cso­portjai Fiatal fiúk, lányok együtt az Jankuvcova eivtarsnti, a VoroSim- vová munkamódszer egvik úttörője. idősebbekkel egyforma lelkesedéssel indulnak munkába A fiatalok cso­portjai még a tegnap esti élményeket beszélik meg, az idősebbek pedig az otthonhagyott családról beszélnek, vagy a munkáról folyik a szó. Ha az ember kívülről szemléü az üzemet az egész csendesnek látszik, de ez a látszat hamar eltűnik. Az üzem belsejében a munkások ügyes keze készíti a finom fonalakat. A gombolyító műhelyben fiatalok, lányok serényen forognak a gépek körül A gépek zajosan működnek, az ember alig hallja a saját szavát. De azért vidáman és gyorsan megy itt a mun­ka. Az egyik gépnél Jankovcová elv­társnő az üzem egyik legjobb dolgo­zója serénykedik Fényképe már nem egyszer díszítette a becsülettáblát. Jankovcová elvtársnö szép eredményt ért el munkájával és ezt annak kö­szönheti, hogy nem riadt vissza az új munkamódszerektől, vagy más újdon­ságtól, mint néhány munkatársa. Ér­deklődését felkeltette minden olyar. új munkamódszer, amelynél úgy látta, hogy alkalmazásával emelheti a mun- k termelékenységét és természetesen többet if kereshet. így kez-’ett el dolgozni a Vorosilovová-módszer sze­rint is. De ő nem elégedett meg any- nyival, hogy kövesse ezt a módszert, hanem gondolkozni kezdett azon, ho- gyar is lehetne azt még gazdaságo­sabbá tenni és fokozni a munka üte­mét. Fáradozását siker koronázta. Ne gondoljuk azonban azt, hogy megelé­gedett azzal, hogy ő maga többet termel, hanem igyekezett munkatárs­nőivel is megismertetni az új munka- módszert, hogy azok is többet ter­meljenek és magasabb jutalomban részesüljenek. így van ez az üzem többi részlegén is. Minden műhelyben akad néhány lelkes munkás, vagy munkásnő, akik­nek kezdeményezésére lehet építeni. A lakatosműhely dolgozói is tudatá­ban vannak annak, hogy milyen fele­lősségteljes munka hárul rájuk, igye­keznek a gépeket mindig rendben tartani és ezenkívül módszeresíteni a munkát. Vég bácsi a lakatosműheiy mestere örömmel újságolta, hogy a műhely átlag 140%-ra teljesíti a ter­vet és nagyban hozzájárul az önkölt­ség csökkentéséhez is. A műhely egyik legjobb dolgozója Kubica elvtárs fiatal esztergályos, tervét átlag 195%-ra teljesíti. Vég bácsi így nyilatkozott róla: „Kubica egyike a legjobb munkásoknak a mű­helyben. De nemcsak az az érdeme, hogy tervét magasan túlteljesíti, úgy mennyiségre, mint minőségre nézve, hanem az is, hogy a munkában szer­zett tapasztalatait nem tartja meg önmagának, hanem áta Íja fiatalabb munkatársainak és igyekszik minden­ben segítségére lenni a fiatalabb munkásoknak”. Nem lehet azonban elfelejtkezni magáról a mesterről Vég bácsiról sem.# Ő szerény ember nem szívesen dicsekszik munkájával. Maga tálán nem is beszélt volna újító javaslatá­ról, melynek segítségével a Béke­üzem és a többi hozzá hasonló üze­mek száz és százezer koronát taka­rítanak meg. Kérdésemre aztán el­mondta, hogy miből áll az újítása. Mi az üzemben az árucikkek előál­lításához különböző savakat és más kémiai anyagokat használunk. Épp ezért szükség van arra, hogy a gé­peket legalább részben megvédjük a savak maró hatásától. Eddig a gépe­ket ólomoldattal vonták be. Három évvel ezelőtt kezdtem dolgozni újító javaslatomon, ami abból áll, hogy a gépeket ólom helyett gumioldattal vonjuk be. Ennek nagy előnye van az ólommal szemben. Például, ha vala­melyik gépen elkopott, vagy pedig el­törött az ólomborítás, a sav kiszivár­gott és megette a gép alvázát. Ez a gumioldattal nem fordul elő, így az­tán égy-egy gép karbantartásánál évente *obb mint tízezer koronát ta­karítunk meg. Eleinte nehézségbe ütközött az újí­tás előállítása, mert ha én magam tisztában is voltam azzal, hogy mit és milyen formában akarom elérni, nem tudtam helyesen kifejezni ma­gam. Itt sietett segítségemre Buday mérnök elvtárs, aki megértette újítá­som jelentőségét és segített annak .előállításában. Beszélgetésünket egy munkásruhás fiatal kislány Méri Erzsébet szakítot­ta félbe. Valamit kérdezett a mester­től. Vég bácsi róla kezdett beszélni. Elmondta, hogy a múlt héten jött öt fiatal esztergályos a gaiántai tanonc­iskolából. A fiatalokkal meg van elé­gedve, ügyesek, igyekeznek jól dol­gozni és ami a legfontosabb, ha vala­mivel nincsenek tisztában szégyenke­zés nélkül megkérdezik „igaz mi is azon vagyunk — mondja Vég bácsi, hogyha valamit nem tudnak, megma­gyarázzuk nekik, hogy ió munkás és esztergályos váljon belőlük”. . v E. Amikor az öreg is megfiatalodik ^ Miért hívnak minket mindig azokra a módszertani megbeszélésekre' — hümmögi elégedetlenül. Krivy, egy idősebb mester. — Mintha azoknak a megbeszélé­seknek valami értelmük volna:! Hi­szen ott mindig csak az újításokról beszélnek és mi hasznunk van ne­künk abból? Semmi az ég világon. Amikor a mester tanítványai eltá­voztak, szegen megmosdott, előkere­sett egy üres füzetet, magához vette és elment a módszertani megbeszé­lésre hogy majd feljegyzi az ott el­hangzott „újdonságokat.’’ — Ha legalább az az igazgató ne kritizálna annyit és ne hajtogatná ál­landóan csak azt, hogy mi nem ha­tolunk a problémák mélyére. Egyre csak erősítgeti, hogy a mestereknek pedagógusoknak is kell lenni, hát én most vénségemre még pedagógiával is foglalkozzak és pedagógiai hármas­csoportokat látogassak. Egyebet sem hallok, mint pedagógia ide, pedagógia oda és nincs olyan összejövetel, ahol ezt nem ismételgetnék állandóan. Gondolatban most maga előtt látja azt a 15 fiút, akikb/ll olyan bányá­szokat akar nevelni, akik büszkék a foglalkozásukra. Nem, kételkedik ben­ne, hogy valóban ilyen bányászok lesznek, hiszen minden igyekezettel azon van. Lehet, hogy megbeszélések nélkül is elérné célját. Közben gondo­latban elkalandozik a feleségéhez, ma bizonyára újból szemrehányásokkal_ il­leti, hogy hát megint megbeszélésre megy, vagy Kolakyval elnököl a sör mellett, ahelyett, hogy a ház körül segítene.. De ha az az asszony leg­alább belátná, hogy 0 becsületesen dolgozik és ha megértené, hogy milyen gondjai vannak azokkal az újdonsá­gokkal. melyeket a módszertani érte­kezleten megtárgyalnak. * * * A szaktanúlóotthon igazgató szobá­jában már mindnyájan együtt voltak. A jól ismert arcok között miami új arcot vélt látni, a kékinges fiatalem­ber a CsISz titkárral beszélgetett. Ak­kor vette észre, hogy az a fiatalem­ber a tanítványa volt. Gondolatban látta is, amint a bántja mélyén arra tanította ezt a komoly igyekvő gye­reket, hogy a fúrót hogyan kell ke­zelni, és most büszkeség tölti el. csak úgy ragyog a szeme, hogy ilyen ta­nítványa van. Néhányon még későbben érkeztek és az igazgató elvtárs felolvassa az ér­tekezlet programmját. „Elvtársak, a mai módszertani értekezletünk kima­gasló pontja, hogy megbeszéljük a CsISz II. kongresszusának eredmé­nyeit és egyúttal a ránk háruló fel­adatokat is." Krivy mester izeg-mozog a helyén. — Mi az már megint? CsISz kong­resszus? Mi közünk nekükn ahhoz, mi már nem vagyunk fiatalok. Fog­lalkozzanak vele azok! Nekünk öre­geknek mi közünk hozzá. Már megint müven felesleges ez az értekedet! ­Elsőnek a szaktanulóotthon CsISz- szervezetének titkára, a volt tanítvá­nya szólalt fel. Éber figyelemmel kisérte a beszá­molót. A kékinges fiatal ember arról beszélt, hogy harcolni kell a tartós, mély tudás elsajátításáért. A szak- tanuló-otthonban minden tanuló tisz­tában legyen a kongresszus határoza­taival, hogy azok irányelvül szolgál­janak a CslSz-tagoknak, a mesterek­nek, a tanulóknak és a nevelőknek. — Hogy harcolni a mély és tartó» tudásért? És miért? Hát csak har­coljanak, mi közöm hozzá? De azért csak tapsolok neki. hiszen az én ta­nítványom és igazán jól beszél. — Hát még mit nem, hogy vitát folytassunk — hát csak vitatkozza­nak. Kiváncsi vagyok ki jelentkezik vitára. így kergeti egyik gondolat a másikat, míg tekintete az igazgatónál megpihen, aki éppen mosolyog és Hoiciknak, a legfiatalabb mesternek adja át éppen a szót. — Már csak te hiányzói ide, min­denbe beledugod az orrodat — mon­dogatja saját magának Holcik mester most arról beszél, hogy a mesterek eddig nem foglalkoztak mélyebben a CsISz tevékenységéire!. Majd Toman elvtárs arról kezdett beszélni, hogy a munkájában is mennyire hasznát veszi annak, hogy szorgalmasan látogatja a CsISz gyűléseket és a funkcionáriu­sokkal tanácskozik. Kalina tanító elv­társ vitafelszólalásában kihangsúlyoz­ta, hogy milyen nagy jelentősége van az új CsISz funkcionáriusok neve'e- sének. Utána további mesterek, neve­lők és tanítók bocsátkoztak vitába De úgylátszik az a kékinges fiata1- ember mindnyájukon túltesz, mintha egyenesen hozzá intézte volna szavait — gondolatban újból ismétli a ha ­lottakat: .,Elvtársak, a mi mestereink távol álltak a CsISz-tól, nem ismer­ték közelebbről a CsISz tevékenysé­gét. azt hitték, hogyha már időseb­bek, akkor nem kell tovább fogla'- kozniuk a CsISz-el. Nejed.lv eh-társ- sokkal idősebb, mint mi vagyunk és a CsISz II. kongresszusán kije’entett" hogy ő bizony a CsISz-tagok között egész fiatalnak érzi magát. A mi mes­tereink pedig órákon keresztii’ " CsISz-tagok között élnek és mégis öregek — Hát szó, ami szó. annak a kék- ingesnek mégis csak igaza van Sok kérdéssel nem volt még teljesen tisz­tában, de ... ... Az értkezlet után találkoztak egy ismeretlen emberrel, aki barát­ságosan megkérdezte tőle .,Nn, mi as mester elvtárs. hogy működnek a CsISz-tagok a tanulók termelőcsoport­jában? Segítenek? — Hát megjárja ... * * * Krivy mester felkereste volt ta­nítványát, hogy megkérdezze tőle, miképpen lehetne a CsISz segítségére. Egyben megkérte tanítványát, hogy magyarázza meg a Fucsik jelvény- szerző verseny feltételeit, szeretné tudni, mert a fiúk egymás között so­kat beszélnek erről. Krivy mester el­ment a CslSz-gyűlésre is. sőt fel is szólalt. Teljesen megváltozott és nem hiimmögött már annyit amikor új­donságokról volt szó, A tanú lóotthon­ban mindenki el is mondta róla, hogy Nejedig elvtársat veszi példaképül. JÁN SMOLEC SIKERÜLT Egy újítói körről Tizenketten jelentkeztek. De egyik a másik után elmaradt, egyre keve­sebben jártak a körbe, végül csak ketten maradtak, Labuda és Kral. Minden jel arra vallott, hogy fel kell oszlatni a kört. „Nem érdekű a fiatalokat” — mondogatták. — „A fiúk számára nehéz ez. nincs elég tudásuk és tápaszta’ataik is hiányosak. Valami értelmesebbet kell kigondolni” — mondták a ne­velők. A kör azért megmaradt. A két fiú aki rendesen látogatta a kört, még csak hallani sem akart annak fel­oszlatásáról. Az ő oldalukra állt a kör vezetője is, Lichota elvtárs, régi újító, a tanulóműhe'v tapasztalt mestere. Hármuknak sikerült meg­győzni a tanulóotthon vezetőségét, hogv ha csak a mesterrel együtt hárman vannak is, hasznos a kör munkája. A tanulóotthon vezetősége bele­egyezett de csak azzal a feltétellel, hogv a kör próbára marad meg. Ha úgv mutatkozik, hogv tagjai semmi eredményt nem tudnak felmutatni, feloszlatják a kört. Az a tizenöt, aki nem bírta szusz- szál, kárörvendően nevetett. Meg voltak győződve arról, hogy a két utolsó mohikán is elfárad és feladja a küzdelmet. leszámították magukat. Amikor iglón a 13. számú munkaerőtarta- lékok iskolája megtartotta technikai kiállítását, megmutatkozott, hogy’ ki­nek az oldalán van az igazság. Szép volt a kiállítás. Lehetett lát­ni. hogv a kiállított tárgyakat ügyes kezek készítették. Mindenkinek tet­szett a kis számológép, aszta'osgyalu, szépen kidolgozott hálószoba bűtor és a kiállítás legnagyobb meglepe­tése. az enyvező, amit terven kívül készítettek, került az első helyre. Az eredeti enyvező, amely mindenkinek tetszett és átadták üzemük újítói osztályának, az első tekintetre szinte visszatükrözik a fiatalok akarat­erejét. És mégis mennyi akadályt kellett elhárítania ennek a lelkes háromtagú kollektívának, amíg sike­rült kidolgozni az újítói javaslat he- 'ves tervét és a tervet megvalósí­tani. tgv kezdődött. Szekrényeket ké­szítettek és az ajtókat vésővel eny­vezték. Lassan ment a munka. A fiatalok segíteni akartak, de kezdet­ben nem találtak helves megoldást. Fantasztikus' gépeken járt az eszük, de a mester hamar meggyőzte őket arról, hogy ha fantasztikus gépekre gondolnak, a segítség sohasem sztí- 'etik meg. Karöltve a mesterrel so­kat gondolkoztak, tervezgettek és kísérleteztek, amíg rájöttek a helves megoldásra. Természetes. az enwe- zőhöz hasonló gép már volt az üzem­ben előbb is, de mig a régi enwe- zővel csak egy ajtót lehetett eny­vezni, addig az újjal már többet. Legfőbb jelentősége az envvezőnek az, hogy ugyanazt a munkát, amit eddig a régi módszerekkel 2—3 óra alatt végeztek el, most az újítás se­gítségével, melyhez me'egítötesteket is alkalmaznak, 5 perc alatt el tud­ják végezni. A kárörvendőknek a lenéző mo­soly ráfagyott az ajkukra, a siker láttára. A tanulóotthon vezetősége meggyőződött arról, hogy habár csak ketten járnak is a technikai körbe, de hasznára lehetnek az egész üzem­nek és példaképei az iskolának. KRAVAL Uj csehszlovák dömper A brandinszki gépgyárban eb­ben az évben kezdik meg az ön­működő dömperek gyártását. Ed­dig az építömunkásoknak és a földfeletti bányászoknak ezt a ha­talmas segítségét, a dömpereket külországokból hoztuk be. A gép­gyár kutató osztálya Zidlík Pál vezetésével kidolgozta a hazai ilyen előnye van, amelyet a sze­relők javasoltak. Köszönet a tech­nikusoknak és munkásoknak, kü­lönösen Sluk Antalnak, az idős, tapasztalt munkásnak, hogy a dömper a próbákat jól kiállta. Az új csehszlovák gyártmányú döm­per 6 tonna teherbírású és tartá­lyába 3.5—4 köbméter föld, vagy gyártmányú dömper terveit. Az új javaslat sok esetben eltávolítja az egyes hibákat, melyek a beho­zott dömpereknél előfordultak. Sa­játgyártmányú dömpereinknek nagy előnye lesz az, hogy léghű­téses motoruk van, más az ülő­szerkezet elhelyezése és még több egyéb anyag fér el. 35 kilométe­res óránkénti sebességgel mozog és a sebességszekrény úgy van összeállítva, hogy csaknem oivan sebességgel mozoghat hátra is, mint előre. Képünkön Zidek Pál próbaútra viszi az új csehszlovák I gyártmányú dömpert. Vasiparunk ezer éves Morva-vidéken Zellchovice községben 1950 óta fokozatosan egymás­után régi kohókat fedeztek fel, melyek a VH1. és IX. század elejéről szár­maznak. Tudományos kutatóink a leleteket komplex vizsgálatnak vetették alá. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a szlávok ősei p technika terén már igen magas fokon álltak Például megállapították, hogy a nagy­teljesítményű kohók tulajdonképpen külön üzemet képeztek és más üze­mek számára dolgoztak Középeurópában még nem találkoztunk a tervsze­rű termelés hasonló példájával. Kubica elvtárs, a műhely egyik legjobb esztergályosa, tervét 195 szá­zalékra teljesíti és lelkesen segít a fiatal esztergályosoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents