Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-04-16 / 15. szám
1955. április tfi Felvételünk a franciaországi hékevédők kongresszusán, a Párizs melletti Dramyban készült A kongre^ mson három fő problémát tárgyaltak meg a nénin Wdést az atomfegyverek és lefegyverzés kérdését A Béki Világtanacs .francia elnöksége élén E. Cotton. Jean Lafette állnak. Kiütjük a fegyvert a náci tömeggyilkosok kezéből Nemzetközi antifasiszta nagygyűlés Buchenwaldban Az angol — szovief és a francia — szovjet szerződés hatálytalanításának kérdése A Kínai Népköztársaság külügyminisztériurqának közleménye: Csangkajsekista merénylet okozta az április lt-i repülőszerencsétlenséget A szovjet —osztrák tárgyalások előtt Szombaton, április 9-én kormányküldöttségünk elhagyta Prágát, hogy Pekingben résztvegyen a „Szocializmus építésének tíz éve Csehszlovákiában” kiállításon. Küldöttségünket Ludmila Jankovcová mérnöknő, miniszterelnökhelyettes vezeti. A delhi értekezlet határozata Szöv et ifjúsági küldöttség utazott Párizsba A Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség V. kongresszusa A spanyol ifjúság szabadságáért és boldogságáért A Weimar határában lévő Buchenwaldban az egykori hírhedt koncentrációs tábor felszabadításának 10. évfordulója alkalmából hétfőn nagygyű'ést tartottak. A nagygyűlésen, amelyet a Buchenwaldban meggyilkolt 56.000 antifasiszta emlékműve előtt tartottak, mintegy 2.000 szovjet, francia, belga, német, olasz, holland, lengyel, osztrák, csehszlovák, svájci és más európai országokból érkezd antifasiszta ellenálló harcos, valamint a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak 50.000 képviselője vett részt. Az emlékmű ünnepélyes megkoszorúzása után Baurget francia küldött hangsúlyozta: „A veszély, amefv a militarizmus Nyugat-Németországban történő feltámasztásával a francia népet fenyegeti, arra serkenti és ösztönzi a francia ellenállási harcosokat, hogy soraikat még szorosabbra zárva küzdjenek az elten a politika el’en, amely kész újra fegyvert adni Európa gyilkosainak kezébe”. Domb- rowski lengve! ezredes és Tnn - mann küldöttünk felszólalása után Ljubov Kozmo- gvemianszkaja. a német fasiszták által meggyilkolt hős 'Zo.ja és Sura é lesanyja megrázó beszédben f ^szólította békeszere- tö embeteket, elsősorban az anyákat, hogy fokozott erővel küzdjenek a béke fenntartásáért. Amíg élek — mondotta — résztveszni ik a békeharcban, a világ össz<s gyermekeinek boldogságáért vívott hatalmas küzdelemben. Ezután Hermann Matern, Nemetorszí g Szocialista Egységpártja 1 központi Bizottságának tagja oeszélt majd a nagygyűlés résztvevői egyhangú'ag elfogadott kiáltványukban ünnepélyesen megfogadták: egész erejüket latba vetik, hogy kiüssék a fegyvert a náci tömeggyilkosok «ízéből, akik a párizsi szerződések alapján az atomfegyvert is fe1 akarják használni. K kiá'tvány hangsú- vSzza: „Az egész békeszerető amberiséggf I együtt követeljük az atomfeg vverek és más tö- negírtó ha iieszközök eltiltását. Mi, Nyugi ton és Keleten élő antifasisztái: régi eskünkhöz liven megf Dgadjuk, hogy soha >em emelü ik fegyvert egv- násra.” A Szovjetunió Minisztertanácsának az az elhatározása, hogy javaslatot terjeszt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége éjé, az angol-szovjet és a francia-szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés hatálytalanítására, a nemzetközi sajtó figyelmének középpontjában áU. A „Journal du Dimanche” „francia illetékes körök” nyilatkozatát közli a szovjet kormány határozatával kapcsolatban. Ezek a körök úgy tesznek, mintha feltételeznék. hogy a Nlyugat-Németor- szág remilitarizálásáról szóló párizsi egyezmények és a francia-szovjet szerződés nem mondanak ellent egymásnak. A Reuter szerint az angol külügyminisztérium szóvivője nyilatkozott a szovjet kormány határozatáról. A szóvivő utalt az angol kormány részéről január 26-án a Szovjetunióhoz intézett jegyzékre, amelyben az angol kormány bizonyítani próbálta, hogy a párizsi egyezmények nem ellenkeznek az angol- szovjet szerződéssel. Az Associated Press egyik londoni jelentésében azt állíjja, hogy „a Szovjetunió Minisztertanácsának lépése váratlanul, érte Londont.” Az amerikai lapok közleményei azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok kormányköreit nyugtalanítja a szovjet kormány elhatározásának ang- Jiai és franciaországi hatása. A New York Times washingtoni tudósítója úgy vélekedik, hogy „nyugati kormányokat nem annyira a szerződések hatálytalanításának hivatalos következményei nyugtalanítják, mint inkább a szovjet kormány ele határozásának hatása „az érdekelt országok népeire”. Az Asso- ciated Press washingtoni szemleírója kiemeli: az amerikai hivatalos személyiségek a Szovjetunió Minisztertanácsának határozatát. valamint az osztrák államszerződéssel kapcsolatos szovjet kormánynyilatkozat annak bizonyítékául fogják fel, hogy a Szovjetunió „újabb kampányt készít elő a Nyugat- Németország felfegyverzésére vonatkozó tervek meghiúsítására.” A moszkvai Pravda április 10.-i számában „Szükségszerű lépés” című vezércikkében foglalkozik a Szovjetunió Minisztertanácsának javaslatával. Nem lehet nem látni — írja a !ap — hogy a német militarizmus étetrekelése új helyzetet teremt Európában, megváltoztatja Anglia és Franciaország külpolitikai helyzetét, ezek a hatalmak a Szovjetunió szövetségeseiből a német militarizmus szövetségesei lesznek. A Pravda a továbbiakban rámutat: „A népek felismerik, hogy amíg a párizsi egyezmények nem léptek hatályba és amíg nem valósultak meg, van lehetőség az események baljós alakításának megállítására, a háborús előkészületek meghiúsítására. Annál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak Anglia s Franciaország népei a Szovjetunióval kiépített hagyományos szövetség megőrzésének.” A Pravda vezércikkének végén megállapítja: „A Szovjetuniónak le kell vonnia a következtetéseket az Európában kialakuló új helyzetből. Európa békeszerető országai fokozottabban gondoskodnak biztonságukról, megsokszorozzák erejüket, összefogják a feladatok megvalósítására irányuló erőfeszítéseiket.” Raab kancellár vezetésével az osztrák kormányküldöttség a szovjet fővárosba érkezett. — Raab moszkvai utazása előtt tett nyilatkozatában rámutatott: a fődolog, amire Moszkvában törekedni fog, az, hogv „létrejöjjön a nagyhatalmak újabb értekezlete” az osztrák kérdésben. „Megbeszéléseink tárgya — mondotta a kancellár — az egész államszerződés lesz, valamint Ausztria beleegyezése abba. hogy nem csatlakozik katonai szövetségekhez/ A különböző irányzatú bécsi lapok figyelmének középpontjában természetszerűleg az osztrák államszerződéssel kapcsolatiban elhangzott legutóbbi kormánynyilatkozat áll. A Das kleine Volksblatt, az Osztrák Néppárt lapja elsőoldalas címében ezt írja: „A szovjet kormány jegyzékében kifejezi azt a reményét, hogy az érdekelt államok igyekezete esetén lehetővé válik, hogv már a legközelebbi időben létrejöjjön a szükséges megegyezés és megkössék az osztrák államszerződést.” A többi lap kommentárjában szintén elsősorban azt emeli ki, hogy a szovjet kormány véleménye szerint most már eljött az idő az osztrák kérdés végleges megoldására és az államszerződésről szóló meg- 2gyezésre. A Reuter jelentése szerint angol diplomácia) körökben az rsztrák kérdésben a ny ugati hatalmakhoz intézett nyilatkozatot „bíztató jelnek” fogják fel Raab moszkvai utazásával kapcsolatban. A Reuter rámutat: Londonban kedvezően fogadták a szovjet kormánynyilatkozatnak azt a kitételét, amely szerint az osztrák államszerződés megkötése lehetséges. A New York Times washingtoni tudósítója megállapítja, hogy a szovjet kormánynyilatkozat különös érdeklődésre tarthat számot, mert Raab kancellár moszkvai utazásának előestéjén hangzott el. Az amerikai körök aggodalmait árulja el O’Regan-nak, az Associated Press bécsi tudósítójának kommentárja, amikor arról ír, hogv az osztrák kérdésben való megegyezés reális lehetősége „alaposan felborítja majd a nyugatiak szekerét Európában.” A tudósító nem titkolja, hogy egy ilyen megegyezés az amerikai politikává1 ellentétes hatást keltene Nyugat- Németországban. „A nyugatnémetek ugyanis kétszer is meggondolják majd — írja — vajon felfegyverkezzenek-e, ha az oroszok reményt nyújtanak nekik arra, hogy országuk egyesülhet. Ez azt jelenti, hogv a Nyugat katonailag nem tud majd hozzáférni a Brenner-há- góhoz, Németország és Olasz- ország között.. A németeket ezt arra késztetheti, hogv azt gondolják. Ők is semlegesek lehetnek s így visszanyerhetik teljes szuverenitásukat.” Az Űj-Kína hírügynökség ismerteti a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának közleményét annak az indiai repülőgépnek április lt-én Észak-Bor- neo partjai közelében történt lezuhanásáról, amelyen a ban- dungi értekezlet kínai küldöttségének három beosztott tagja és kínai sajtótudósítók indultak Dzsakartába. — Ez a sajnálatos baleset korántsem közönséges repülőgép- szerencsétlenség, hanem gyilkosság, amelyet, az Egyesült Államok és Csang Kaj- sek titkos ügynökségei terveztek ki és hajtottak végre — állapítja meg a köz’emény. A külügyminisztérium közleménye elmondja, hogv a Kínai Népköztársaság kormánv- már a repülőgép elindulása e'ött tudomást szerzett arról, hogy az Egyesült Államok és Csang Kaj- sek titkos ügynökei meg akarják rongálni a kínai küldöttség által bérbevett indiai te- pülőgépeket. Erről április 10- én tájékoztatták a pekingi angol ügyvivőt és felkérték, hogy szólítsa fel a hongkongi angol hatóságokat, tegyék meg a gépen utazó küldöttségi tagok és saitótudóeitók testi énséeének megvédéséhez szükséges intézkedéseket. Az angol ügyvívf hivatalának tisztviselői meg i: ígérték, hogy táviratilag értesítik a hongkongi angol hatóságokat. A közien.eny a továbbiakbar megállapítja: súlyos felelősség terheli az angol kormányt és a hongkongi amffoI hatóságokét azért, hogy ez c baleset mégis megtörtént ét követeli a baleset körülményeinek gondos kivizsgálását, a bűnösök szigorú megbüntetését. Ez a sötf t összeesküvés — mondja továbbiakban a közlemény — az ázsiai-afrikai értekezlet szaboálását is szolgálja. Ezt az értekezletet azonban, amely több mint 1.400 mi'!ió ázsiai és afrikai ember képviselőit gyűjti össze és amelyet az egész világ békeszerető emberei támogarnak, nem lehet az Egyesült Álamok és Csang Kaj-sek bérgyilkosainak aljas összeesküvéseivel meghiúsítani. Az ilyen ga'tettek csak azt eredményezhetik, hogy Ázsia, Afrika és az egész világ népei még erősebb összefogással törekszenek a békére és a szabadságra Múlt hét szerdán India fővárosában Üj-Delhiben megkezdődött a nemzetközi feszültség enyhítése céljából összehívott ázsiai értekezlet. Ezen az értekezleten tizennyolc ázsiai ország társadalmi szervezeteinek képviseletében több mint kétszáz küldött vett részt. A tárgyalások alapja a békés együttélésnek Csou En-láj és Nehru közös nyilatkozatába foglalt öt alapelv volt. Az ázsiai országok delhii értekezlete befejeződött. Az értekezlet határozatban követelte a tömegpusztító fegyverek betiltását és az általános lefegyverzést, valamint az atomfegyverekkel folytatott kísérletek azonnali megszüntetését. Felhívta Ázsia népeit, tegyék 1955. augusztus 6-át, Hirosima atombombázásának 10. évfordulóját a tömegpusztító fegyverek elleni tiltakozás napjává. Síkra- szállt a katonai paktumok ellen, a Kínai Népköztársaság jogos helyéért a Biztonsági Tanácsban, az ENSZ-nek az eredeti célkitűzése szellemében való működéséért, az ázsiai országok diplomáciai kapcsolatainak rendezéséért, Japán ENSZ- tagságáért, faji megkülönböztetések ellen (különösen Dél- Afrikában). A határozatok tiltakoznak a gyarmatosítás, a bel- ügyekbe való beavatkozás ellen. Követelik az amerikai haderők kivonását a Kínai Népköztársasághoz tartozó Tajvanról és a tajvani kérdés békés megoldásával foglalkozó tízes-értekezlet összehívását. Elitéli a külföldi beavatkozást Indokínában, Koreában, Goában (India), Nyugat- Iránban (Holland Guinea), Oki- naván (Japán), Malájföldön. Külön határozat támogatja az arab népek függetlenségi- és szabadságharcát. Az értekezlet üzenetben üdvözölte az ázsiai és afrikai országok bandungi konferenciáját. Szolidaritás-nyilatkozattal fordult Észak-Afrika népeihez. Békefelhívást intézett Ázsia népeihez és a békés együttélés öt alapelvének elfogadására hívta fel a kormányokat. Szovjet diáfkküldőttség indult Moszkvából Párizsba, hogy résztvegyen az építészeti főiskolák diákjainak nemzetközi értekezletén. A küldöttség vezetője A. V. Bunyin professzor, a Szovjetunió Építészeti Akadémiájának levelező tagja. Ugyanekkor a Francia Köz- társasági Ifjúsági Szövetség meghívására elindult a szövetség kongresszusára V. J. Szemi- csaszfcnyiiA Párizs-környéki Mount Rougeban megkezdődött a‘Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség V. kongresszusa. A behadosztály sok. eltűnt katonáját, akik az elmúlt háborúban a Wehrmacht oldalán a Szovjetunió ellen harcoltak ás élénken kiszínezte, hogy milyen borzalmas körülmények között végezték ki ezeket a hadifog- lyőkat a Szovjetunióban. Akkor azonban éppen befutott Barcelonába egy hajó és néhány száz „kivégzett” hadifoglyot hozott magával. Nagyszerűen néztek ki, rendes ruházatuk volt és éppen ezért könnyű vált ókét megkülönböztetni hozzátartozóiktól, akik még utolsó percben a hajó érkezése előtt a hazatérők fogadtatására siettek. A hadifoglyok közül két orvostanhallgató a Szovjetunióban befejezte tanulmányait. Minden igyekezet, amely arra irányult, hogy a hazatért volt hadifoglyokat a Szovjetunió elleni propagandának megnyerjék — csődöt mondott. Sokan közülük azonnal beálltak a földalatti mozgalomba, börtönbe kerültek, vagy rendőri felügyelet alatt, állnak. A hősi spanyol antifasiszták minden erejüket megfeszítik, hogy keresztezzék Franco és a tengerentúli urak tervét, akik Spanyolországból az amerikai agresszió ugródeszkáját szeretnék felépíteni és a spanyol ifjúságot ágvútö1 teleknek szánták. A spanyol antifasiszták harcát a világ békeszerető ifjúsága minden erejével támogatja. KAREL MAREK 'J íz évvel ezelőtt Franco, aki Hitler és Mussolini kegyelméből lett Spanyolország véres diktátora, úgy remegett mint a nyárfalevél. Mussolini a háborús bűnös már lógott, olasz partizánok végeztek vele, Hitler berlini bunkeréhez már közeledett a győzedelmes szovjet hadsereg. A fasiszta tengely napjai már meg voltak számolva, és Franco reszketve várta, hogy mikor teljesítik a krimi konferencia határozatát és mikor „távólítják él Francot, a háborús bűnöst, inert a szövetséges hadsereg ezért a célért harcol.” A spanyol köztársaságot 10 évvel ezelőtt minden vérontás nélkül megújították tv Ina. Az amerikai, és brit imperialisták azonb an megmentették Francot. Churchill még 1044 végén tárgyalt Francoval a hitleri rendszer megmentésének érdekében és közös szovjete'.le- nes frontot kovácso’t vele. Ezt a gaztettet azonban nem ra'ó- síthatták meg. meri a nemzetek közvéleményébe ütközött akik hálásak voltak a szovjet népnek azért a győzelemért, amely e'döntötte a második világháborút. A dollár világuralom vezetői vállalták azt a nem könnyű feladatot, hogy az első habom utáni években megmentik Francot, hogy később aztán szükség szerint előhúzzák és f elhasználják. És így az ENSZ-ben a néhány "n keresztül megjátszott „bojkott" után a Marsall-terven és oz Atlanti pakton keresztül jutottak el a '.nai helyzethez és ma már Frarcot kettős katonai és politikai izerződés köti az Egyesült Álhmokhoz. Ugyanolyan helyzetbe került mint Hitler idején. Franco országa idegen katonci támaszpont lett. Természeti g izdagságát idegen trösztök bitorolják. A spanyol fiatalokat „ágyútölteléknek” szánták a Szovjetunió és a béketábor többi országai ellen, Franciaország, Olaszország és Anglia ellen pedig csendőröknek. Csak az a különbség, hogy most nem a horogkeresztes zá.sz'ó leng az ország felett, hanem a do'lárbetörők lobogója. L gy hónao előtt hallatott *-J magáról Franco, a háboríts bűnös. Patkányalakja nemrég jelent meg az amerikai televízióban is, méltó társnője Chase Smith, a republikánus szenátornál társaságában. Egyidejűleg hallgathatták is Francot, az Egyesült Államok újdonsült szövetségesét, akit. Dul- 1eséic nem a fizetett Hitler- kémek fiókjából húzott elit. hanem a császári Németország felforgatói kö:ül. Azzal dicsekedett, hogy Franciaország két kommunistaelUnes országgal latáros, Nyugat-Németországgal is a falangista Spanyolországgal is majd úgy felmorzsolják Franciaországot, mint a „dió- törőben.” Alázatosan kijelentette, hogy Spanyolország az Egyesült Államok előbástyája. És további dollárokért kolduht. Április 14-én volt 24 éve, hogy Spanyolországban megbukott a monarchia és megalakult a köztársaság. A köztársaságot az 1936—39-es években elnyomták, majdnem három évig tartó hősi forradalmi nemzeti harcok után, mégpedig németolasz fasiszta intervencióval és angol-francia-amerikai „nem- intervenciós” komédiázással. Néhány adattal rávilágítunk arra, hogy a spanyol fasizmus az amerikai segítséggel hová vezette a spanyol nemzetgazdaságot. Az acéltermelés, amely a köztársaság idején elérte az 1,750.000 tonnát, 1954-ben nem egész .905.000 tonnára csökkent. A lisztszükséglet harmadára, a hússzükséglet majdnem kétharmadára csökkent és a reálbéreket egyharmaddal leszállították. Spanyolországnak több mint 3 millió munkanélkülije van és a fiatalok, diákok reménytelen, nyomorúságos jövő előtt állnak. Természetes tehát, hogy a fasiszta kényszer ellen lázadoznak. Franco újabb és újabb szerződéseket köt az Egyesült. Államokkal és a Vatikánnal. De ezek a fogások már nem segítenek rajta. Franco fasiszta rendszere az egyre erősödő néptö- meaek ellenállásába ütközik. JPraneo őrjöngő antiszovjet propagandája nemrég alaposan felsült. Franco ugyanis holttá nyílvánította a Kékszámoló Guy Bucolone tartotta. A kongresszuson igái sok ifjúmunkás, diák, parasztifjú vett részt.
