Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-04-09 / 14. szám
4 Tervez az elnök: — Nézzétek csak, milyen meleg a föld, még néhány nap s megkezdhetjük a cukorrépa vetését. A szeszélyes folyó újból tombol. Szennyes, szürke vize sebesen rohan, sodorja a füzesekben hagyott törmeléket. A zavaros ár kicsap az alacsonyan fekvő rétekre, elönti a part- • menti füzeseket, de több kárt nem tesz. A Garammenti kis falukban már lüktet az élet, s az emberek figyelme nem a vízállás, hanem a határ, a mező felé irányul. A lekéri határban valósággal nyüzsögnek az emberek. Traktorbúgás, ló- és ökrösfogatok zaja mindenfelé. A falu népe szorgalmasan dolgozik. A kis parcellák egész táblahosszúságban váltogatják egymást, csak itt a vasút mellet olvadnak össze egy igazi nagy táblába. Ez a zselízi járás egyik legkisebb szövetkezete, a község határának alig több mint harmadrésze. * * * Az elnök magas, vékony fiatalember, mindössze 25 éves. Járása ruganyos, tekintetéből valami jóleső nyugodtság árad. Régen láttam egy ember szemében annyi elszántságot, küzdeniakarást, s reményt összpontosítva. Látni, hogy a sors edzette Keménnyé, még gyermekkorában, mikor valahol lent az alföldén verítéke- zett a grófok tábláin. A reményt a föld táplálja benne, az a föld, amely visszahúzta ide, a faluba, amelyért elhagyta az üvegcsiszolást, amely nélkül, nem tudna élni. A küzdeniakarásnak is meg van a forrása. Ha a családjára gondol, a szeretet melege mellett erős, elszántság is gyökeredzik szívében. .Mikor a kislányára néz, akkor érzi igazán, hogy érdemes, hogy kell harcolni, termelni még többet, mert csak így leszünk erősebbek. TAVASZI JEGYZETEK 1955. április 9. Ezért fogadta el az elnökséget is az ősszel. Látta, hogy rossz úton haladnak, nő az adósság, csökken a bevétel. Hiányzott az erős kéz a vezetőségből. A tagság jól választott, nem csalódott a fiatalokban. Palkó István, az elnök, és Táncéi Lajos, az agrono- mus, ketten alig ötven évesek, de kü'ön-külön felérnek két-két ötvan évessel, még ha a tapasztalataikat nézzük, akkor is. Alig fél éve, hogy ők vezetik a szövetkezetét, de az adósságnak már nyoma sincs Az alig harminc főből álló tagság fegyelmezett, áldozatkész, hallgat' reájuk. \Z agronómus a csoportvezető munkáját is végzi, az elnök pedig az állattenyésztő csoportot irányítja. Mondhatnánk úgy, hogy ők ketten alkotják a. szövetkezet szívét, s ez a szív nemcsak rajongani képes, de áldozni is tud, bármikor s bármit, ha a közös ügyről van szó. * * * Hétfő van, délelőtt tíz óra. A vasútvonal mellett, a dülőúton állunk. Nézzük a határt. Hideg északi szél fúj. felborzolja a lovak sörényéi, a kocsisok fején meg-megemeli a prémes sapkát, de ők azért mennek, A három pár ló simít, boronái. A Skoda egyenletesen dohog, húzza a vető- gépet. Zabot vetnek. Lemegyünk hozzájuk, behúzódunk a szekér mellé, az elnök lassan beszélni kezd. — Kétszáztizenhét hektár az egész földterület. Az őszi búza negyven hektár, a zab öt, a répa tíz, a kukorica tizennyolc, a szója öt hektár lesz. —- Árpát nem vetnek? Rámnéz, tekintete elsötétedik, némán megfordul, átmegy az úton, tekintete végig siklik a túlsó oldalon elterülő táblán, karja előrelendül „tessék, itt lesz". Elhallgat. A huszonöt hektáros tábla ott terpeszkedik előttünk. Ez lesz a kis szövetkezet ösz- szes árpavetése, s még fel sincs szántva. Tavaly kukorica volt benne, olyan öt hektárnyit felszántottak tegnapelőtt, aztán abbahagyták. Vajon miért? — Az ősszel a tábla egy részén rajta volt a kukoricaszár. De ahol lehetett volna, ott sem szántottak. Most meg, hogy „nappal nem szabad szántani". Huszonnégy mázsát terveztünk hektáronként, s a mag még a zsákban van. Ahogy az utóbbit mondja, a jó gazda teheteőmi dühe és keserűsége érződik hangjából. Elfordul. Nem nézheti a töretlen földet, tó egyre száradó hantokat Arca megvonaglilc Nagy temetésen, mély gyász s fájdalom képes csak kiváltani ilyen érzést emberekben, melyet belőle kiváltott egy táblányi föld. Ezt az érzést csak a paraszt tudja megérteni, aki a földön él, aki érez a földdel, akinek testvére, családja, szülőanyja, mindenne a föld. * * « A járáson meglepődve fogadnak. Ilyen rendelet nincs és nem is lehet. Valami megtévedt agyban születhetett csak egy ilyen téves gondolat. Azonnal intézkednek s még ma felszántják a földet. Az elnök megnyugszik. Tehát mégiscsak sikerült. Az egészből annyit tanulhat a szövetkezet vezetősége, hogy a jövőben erélyesebben kell fellépniők a traktorosbrigáddal, s ha kell a gépállomással szemben is és követelni, hogy tartsák be a szerződés-minden pontját. A járás vezetősége pedig örüljön annak, hogy fiatalok vették kezükbe a vezetést, nyújtsanak nagyobb segítséget a szövetkezetnek. Az a kis szövetkezet, amely 25 ezer tojást, 35.588 liter tejet, és 15 darab hízott sertést ad terven felül közéllátásunk- nak, nagyobb figyelmet érdemel. S főleg, a legégetőbb kérdésben segítsenek. hogy a szövetkezet tagságát kiszélesíthessék. A - szövetkezet vezetősége, bár még fiatalok, mindent megtesznek ezért, de a járás segítségét az ő áldozatos munkájuk sem képes pótolni. CSETÖ JANOS iyen szép vetőmagból csak jó termés lehet“. Nemcsak Táncéi Lajos, az agronómus, hanem a többi tagok is így vélekednek. A VITAMIN ORSZÁGÁBAN A zöldségelárusítóknál a hűvös idő ellenére is egyre több friss salátát láthatunk. Vajon honnan küldik, kik szedik? Fúrta az oldalamat kíváncsiság, s elhatároztam, hogy megnézem azt a helyet, ahonnan a salátát küldik. Nem volt nehéz kinyomozni, hogy az uszori állomáson adják fel, a salá- tásládákat a vonatra. Itt megtudtam, hogv a salátát a gombai állami gazdaságból hordiák a vasútállomásra- Már két hete hordják a szép, beborult, kívánatos fejes salátát. Az egyik vasutas azt mondta, hogy egy jó kő- hajításnyira van ide Gomba. Oda mentem. Seszták Erzsébet, a szakszervezet irodájából a kertbe vezetett. Hatalmas park közepén vannak a melegágyak és üvegházak. Nagy Lajos kérész szívesen megengedte, hogv széj- ielnézzek. Azt ugyan megjegyezte, hogv akik a kertben dolgoznak, mindannyian jó munkások, nincs kivétel köztük. Az üvegházba mentünk. A lányok éppen tízóraiztak. A kinti csípős szél ellenére, itt bent az üveg alatt kel- 'emes idő van. Köröskörül virágcserepekben paprika virágzik, uborka zölddel, persze akkora uborka is van már, mint az új,fám. Hiába, különb tavasz van itt, mint odakint, nő a vetemény! Egy helyen aztán ráakadtam a salátára is. Sűrűre volt vetve, mint a gyep, s három-négy levé'ből állott egy szál. Az üvegházból ültették ki a melegágyakba. Amit régebben kiültettek, mondjuk másfél hónappal ezelőtt, azt már szedik és szállítják. Az egyik munkacsoport Varga János, Varga Blanka, Fehér Irén, Nagy Endre és a többiek, itt a közelben szedik le az üvegtakarót a melegágyakról és vagdossák ki késsel a salátát. Itt van hát a vitamin-forrás, a városi emberek kedvenc árujának melegágya. A 35-40 centiméter magas deszkák közül szállítják a friss terméket Bratislavába. Milyenek hát, akik itt dolgoznak, akik keze által friss zöldség kerül a bratislavai dolgozók asztalára? Mindenkiről nehéz lenne számot adni, mert sokan vannak. De hogy mindannyian becsü'etes munkások, az biztos. Vidámak, jókedvűek, jó étvágyuk van. Csóki Berta csupán arra panaszkodik. hogy ritkán van Gombán tánc- mulatság, s egy évben csak kétszei táncolhatta ki magát kedvére a faluban. Nagymagyarra kell menni, ha mulatni, táncolni akarnak. Stermen- szky Piroska, nagyon pontos munkás. Ügy ént már a melegágyhoz, mint egv kertész, pedig csak 17 éves. Azt is tudja, hogy milyen földet szeret a paprika. Madarász Teréz is komoly lány, úgy bánik a palántákkal, mintha valami finom műszert keze'ne. Csak az tud így bánni növénnyel, aki szereti is azt. Kulcsár Irén ugyanolyan szélfúvott, napbarnított, mint a többi lány, egészséges, mint a makk. Ezek, meg a többiek számítják a friss zöldséget Bratislavába. Nagy munkát végeznek, szép eredménnyel. Ha az ember életükbe pillant. mégis észrevesz egy sötét pontot. Ez nem azt jelenti, hogy ennek mindig sötétnek kell maradni. A CsISz üzemi szervezete, a járási bizottság s a többi tömegszervezetek segítségével fehérré tudják ezt is tenni. Ez a pont a kulturális élet. Sok könyv van az üzemi könyvtárban, de kevesen olvassák. — panaszkodik a könyvtáros. A fiatalok inkább a zene után, a gramafonlemezek után érdeklődnek. Ez éppenséggel nem hiba. táncoljanak, ha kedvük tartja, de olvassanak könyvet is. mert ez is fontos. A tél folyamán betanultak egy színdarabot, a Betyár Bandit. Kulcsár Irén, az egyik főszereplő elmondta, hogy még a szomszéd faluban is voltak vendégszerepeli. A darab szép volt és nagyon érdekes, mondják a saláta-szedők és a papri- ka-palántázók. Érdekes, hogy a Betyár Bandi című színművet jónak tartják, ennél jobb darabot még nem ismernek. Az ifjúsági sajtóról, az Oj Ifjúságról nem is hallottak. Persze ebben hibás a CsISz járási bizottsága is. Nem mondhatjuk reájuk, hogy végkép nem érdekli őket az irodalom, vagy a komolyabb színművek. Csak hát többet kell velük fog!alkozni a CsISz járási bizottságának, mert azt hiszem, hogv ha megjavul a gombai fiatalok kultúrmunkája, még több lesz a friss zö'dség Bratislavában. BAGOTA ISTVÁN Jó munka, több kenyér Eléggé rossz az időjárás, de azért megbirkóznak a tavaszi munkákkal. Ez éppenséggel elég nagv erőfeszítésbe kerül, de megteszik, mert azt akarják, «hogy a szövetkezetek elérhessék a tervezett hektárhozamokat. Ez lelkesíti őket, a fe'sőszemerédi gép- és traktorállomás fiataljait. Üzemi szervezetük most már komolyan foglalkozik a brigádközpontokkal. Olyan brigádközpontokon, ahol több fiatal dolgozik, megalakítják a CsISz munkacsoportot. A múltban is több határozatot hoztak a munka megjavítására. A legtöbbje nem valósult meg, nem törődött vele senki. Most már azonban látszik, hogy tevékenységük komolyabb irányt vesz, mert az egyes brigádközpontok fiataljai versenyre hívják ki egymást a tavaszi munkák elvégzésére. Az egegi brigádközpont fiataljai azt vállalták, hogy négy nappal hamarabb végzik el a tavaszi munkát, mint ahogy előre tervezték. Megtakarítanak 200 liter üzemanyagot. A gépeiket pontosan kezelik és így üzemképesen, javítás nélkül tudnak dolgozni a tavaszi munkák alatt. Az egegi traktoros-brigád versenyre hívta ki a felsőszemerédi gépállomáshoz tartozó traktoros brigádközpontokat. A lisói traktorosbrigád központ CsISz munkacsoportja május elseje tiszteletére, kétszer éjszakai váltásban dolgozik. A tavaszi munkák elvégzésére pedig versenyre hívta ki a losonci traktorállomáshoz tartozó brigádközpontokat. A felsőszemerédi traktorállomás fiataljai így veszik ki részüket a mezőgazdaság fellendítésében. JÁMBOR JÓZSEF A CsISz ipolysági járási vezetőségének vezető-titkára. Jobb munkával felelnek az árleszállításra Hazánk felszabadulása 10. évfordulójának ünnepségeivel esik egvbe a negyedik árleszállítás. A dolgozókat meglepte ez, de a meglepetés csak nagyobb örömet váltott ki belőlük. Az állami gazdaságok, üzemek, EFSz- ek minden munkása arra törekszik, hogv munkájával hozzájáruljon még a további árcsökkentésekhez. Különösen az állami gazdaságok és az EFSz-ek dolgozóiból vált ki az ár- csökentés nagv munkalendületet. A mezőgazdasági termékek, hús, zsír árai nem csökkentek. Kevés a takarmány, hiányok merülnek fel az ál- 'attenyésztés körül — beszélik a bok- pusztai állami gazdaságban. Ez itt a legnagyobb baj. Bökpusztán takarmány éppenséggel van elég, azonban kevés az állat. Van o'yan állami gazdaság, mint például Nagyiér, Királyrét, ahol a sok állathoz viszont a takarmány kevés. Takarmány nélkül természetes, hogy a sikeres á'latte- nvésztés el sem képzelhető. Viszont a hús-, zsírfogvasztás állandóan növekszik. Tehát nem csoda, ha nem csökkent a hús. vagy a zsv ára. Meg kell javítani a mezőgazdasági termelést. A bökpusztai állami gazdaság üzemi CsIS;. szervezete hozz' Is járul ehhez. Ai árcsökkentéssel kaocso'atban tagsági gyűlést rendeztek, ahol megbeszélték a munka ter- me'ékenységének fokozását. Persze nemcsak a fiatalokat hívták meg a beszélgetésre, hanem az idősebb munkásokat is. Megmagyarázták;' hogv mi az oka annak, hogv egyelőre nem csökkent a mezőgazdasági termékek ára A mezőgazdaság teimelékenységé- nek fokozásához minden EFSz-nek, állami gazdaságnak lelkiismeretesen hozzá kell járulnia. A bökpusztaiak is megteszik a maguk részéről, amit megtehetnek. A tavaszi munkák ideje alatt a traktorosok örömmel vállalták. hogy kétváltásos műszakban dolgoznak. így idejében a kitűzött agrotechnikai határidő betartásával minden veteményt elültethetnek. Krivanek Mihály, Ferenczi Imre, fiatal traktoristák kiválnak magas teljesítményükkel. Ok a talaj ponhanyí- tásával segítik elő a magasabb hektárhozamokat. Péntek István, Kürthi Gyula az á'lami gazdaság legjobb tehenészei. Gondosan ügyelnek arra, hogy a takarmányt észszerűen használják fel az állatok etetésénél. Hiszen az ő munkájukon is múlik, hogv több te;, hús 'egyen, hogy olcsóbbá válhassanak ezek a fontos mezőgazdasági termékek. A bökpusztai állami gazdaság dolgozói május 9. tiszteletére közel 30.000 korona értékű kötelezettségvállalást tettek. Ezzel hozzájárulnak a mezőgazdaság fellendítéséhez és maguk részéről megteszik a szükséges lépéseket, ahhoz, hogy olcsóbb legyen a mezőgazdasági termék. A köte'e- zettségvállalásokban a CsISz üzemi szervezete jár elől és teljesíti is a vállalásait. Amint látjuk a CsISz alapszervezetek, üzemi szervezetek szintén sokat tehetnek abban, hogy mihamarabb leszállíthassuk a mezőgazdasági termékek árait is. Jó szervezeti . élet ke'J ehhez, amely által megvalósítható a fiatalok tervszerű munkája a termelésben. A takarmánytermelést, ha még magasabb fokra emeljük és az állattenyésztésnél, növényterme- 'ésnél bevezetjük a korszerű munka- módszereket és az agrotechnika, illet- vet zooteehnika szabályai szerint iá- runk el, akkor hozzájárulunk ahhoz, hogy mihamarabb lecsökkenjenek a mezőgazdasági termékek árai. A negyedik árcsökkentés által sok pénzt megtakarítunk, de amikor leszállított áron vásárolunk, gondoljunk arra, hogy reánk fiatalokra is nagy feladat hárul. A mezőgazdaság fellendítése nemcsak abból áll, hogy fel- töltsük munkaerővel a mezőgazdaságot, hanem elsősorban abbó', milyen jól dolgoznak itt a munkások. Árra törekedjünk, hogy mi fiatalok nagyon jól dolgozzunk. —b— Gondozzuk a réteket és legelőket Nem sokat törődtünk eddig a rétek, legelők gondozásával. Az egyéb gazdasági munka mellett úgy tűnt, hogy a legelők, rétek gondozásának csak mellékes szerepe van a mezőgazda- sági termelésben. Pártunk X. kongresszusa azonban másképp veti fel a kérdést. Feladatul tűzi ki, hogy három esztendőn belül a rétek és legelők hozamképességét 50 százalékkal emeljük. Sok húst és tejet nyerünk ezáltal, mert a réti széna kitűnő takarmány, a legelőn pedig a jó legeltetéssel emelhetjük a tejhozamot. Az idén elsőízben kapunk mütrágyá kát a rétek és legelők egész területére. Az 1955. évi műtrágya kiutalásokra vonatkozó hirdetmény szerint a rétterületek hektáronként 11 kg. nitrogént, 15 kg foszforsavat és 20 kg káliumot, a legelő területek egy-egy hektárára pedig 5 kg nitrogént, 5 kg foszforsavat és 10 kg káliumot kapunk tiszta tápanyagban. Ennyi műtrágya mennyiséggel elérhetjük a legelők és rétek termőképességének fokozását. Ehhez hozzájárul még a gyomirtás, a fogasolás, vagy hengerelés, esetleg vízlecsapolás. Olyan helyen, ahol a gyepszőnyegek töve felfagyott. hengerezni kell, ahol megmaradt a természetes állapotában, ott lazítani, levegőztetni, ~ tehát fogasdni kell. A fásítást szintén szem előtt kell tartani, mert a legtöbb legelőn a fásítás hiánya miatt kiég a fű, az állat nem tud menekülni a nap tüze elől, és így is csökken a legelő haszna. Minden szövetkezeti dolgozónak és magángazdálkodónak be kell tehát kapcsolódni a legelők, rétek gondozásába. Éljenek tehát a lehetőséggel, vegyék át az államtól az erre a célra kiutalt műtrágyát és vegyék igénybe a traktorállomás segítségét. Ennél a munkánál a CsISz-tagokra is hárul feladat. A szövetkezet fiatal dolgozóinak sem lehet mindegy, hogy mennyi takarmányt termelünk. A jó takarmánytermelés biztosítja az állatok hasznosságát, gazdagítja a szövetkezetei. tehát a CsISz-tagok is kapcsolódjanak bele a rétek és legelők gondozásába. Majdnem minden szövetkezeti• irodában dolgozik CsISz-tag. ö tudja legjobban, milyen lehetőségekkel élhet a szövetkezet, beszélje ezt meg a többi CslSz-taggal is. A' tagsági gyűlésen, vagy összejövetelen tárgyalják meg mit jelent, ha megjavítják a rétet, vagy legelőt. Hívják fel az idősebbek, szövetkezeti vezetők figyelmét a rétek és legelők gondozására és fejtsenek ki propagandát ezen a téren. Jó szolgálatot tesz, ha brigádmunkában vállalnák a javítást. A fogasolást és hengerezést elvégezhetik a CsISz-tagok is. Sok helyen a legelő, rét bokros és ezáltal kevesebb fű terem rajta. A bokrokat irtsuk ki a legelőről és csak a legelő bejáratánál hagyjunk pár bokrot. A sertéslegelőket azonban okvetlenül be kell bokrosítani. A bokrok akadályozzák a rét géppel való megmunkálását, különösen a szénakaszálást. A tervszerű fásítás azonban helyénvaló. Erre a célra megfelel az akácfa tölgyfa, kanadai hárs, esetleg a fűzfa is. Leghelyesebb ha pásztás- rendszerű fásítást végzünk. Ez azt. jelenti, hogy az egész legelőt, rétet, csemetefák elültetésével körillfásít- juk. Ez véd a szél ellen is. Ezenkívül a legelőn még megfelelő arányban .több fasávot is ültessünk, mindig merőlegesen az uralkodó szél irányában. A faültetésnél tekintetbe vesszük, hogy 12—15 méter magas fapászta szélvédő hatása 250—300 méterig terjed ki. Az elültetett facsemetéket, bokrokkal, sövénnyel védhetjük az állatok ellen. Az elültetett fák megerősödése után, a bokrokat irtsuk ki. Sok helyen szükséges a legelők, rétek újrafüvesítése. Ez abban az esetben szükséges, ha a jelenlegi fűve- teménynek nem kedvez a talaj, vagy- pedig jobbantermő fűfélét akarunk termelni. Hasznos fűféle a réti csen- kesz, amely a szárazságot jól tűri, egyenletes gyepet képez és jóformán minden talajon megáll, ha nedves és tápdús a talaj. Rét- és legelőfüvesítésre egyformán alkalmas. Azonkívül a ta- jéros búzafű, ami a szárazságot szintén tűri és igénytelen növény. Eléggé zárt gyepet képez, a futóhomoktól kezdve az agyagig minden talajon termelhető. Leginkább legelő füvesítésére alkalmas, de a réti termelésre is kifizetődik. A rétek, legelők trágyázására felhasználhatjuk az istáUótrágyát és trá- gyalevet is. Világos, hogy a CsISz- tagoknak el kell indítani a legelők és rétek gondozásának kampányát. Enélkül nem tudjuk teljesíteni vártunk X. kongresszusának irányelveit a mezőgazdaságban. Minden hektár rétre, legelőre kellő figyelmet fordítsunk, hogy több húst és tejet termelhessünk.
