Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-04-02 / 13. szám
4 1955. április 2. ■W-VßitV&L--------Emlékek egy faluról A határszélre megérkezett fiatalok közül a legtöbben gyárban dolgoztak, így érthető, hogy az első napok örömei közé tartozott az állatokkal való —■ ismerkedés. ' Ipolyviskiek között Nyustin József az ipolyviski szövetkezet kertésze az arasznyira nőtt palántákat rendezte, Kádasi András pedig új melegágyat készített. A munka hajtja az embert, de azért munka közben is szőbaálltak velem. Nem sokat beszéltek, de mégsem mondhattam, hogy rám sem hederítettek. Főként a palántákról folyt a szó. A palántákat már akár ki is lehetne ültetni, kivált a káposztaféléket, csak tartanak még egy esetleges hideg esőtől és némely helyen még a föld sem egészen szikkadt. Ketten dolgoznak csak ebben a melegágy városban, három kocsi pedig a trágyát hordja ide. Sok paradicsomotok lesz az idén, ha beválik a termés, — mondtam ki hangosan az ítéletet, a zsenge paradicsompalántákat kémlelve. Hát termés az lesz, ha éppenséggel a jég nem veri el, mert ez ellen nem tudunk védekezni. Egyébként a termést mindenképpen bebiztosítottuk. Tavaly nyolc hektárnyi területen kertészkedtünk, az idén pedig tizenhárom hektáros lesz a kertünk — beszélte Nyustin József, amint a melegágy hőmérsékletét mérte. — Mennyi haszon lett tavaly a nyolc hektáron? — Tavaly, 270 ezer korona tiszta haszon lett a nyolc hektár kertből a szövetkezetnek. Erre néztem egy nagyot. Mire képes egy ember, ha megvannak a lehetőségei, ha a föld valóban az övé és a hasznot senki más nem vágja előle zsebre. Tavaly egyedül vezette a kertészetet. Kádasi András még nem segített neki, mert iskolába járt, a kétéves kertészeti iskolát végezte el. De Nyustin József is sok hasznot tudott hajtani, mert az ösztökélte, ha gazdag lesz a szövetkezet, gazdag lesz ő is. Különben kitünően érti a dolgát, úgy mozog a melegágyak közt, mint a varrógépben a tű, öröm nézni, üátszik. hogy nem mindegy neki, hogy mekkorára nő meg a palánta. Hát mégis csak jó parasztnak lenni! Nyustin József elbeszélte, hogy családjával együtt 25 ezer koronát kapott az évvégi elszámoláskor és 75 mázsa gabonát keresett. Tehát van kenyere, van miből élni. A télen Ma- rianské-Láznyban volt üdülni, több mint kétezer koronát költött ott el. Azért költöttem, mert volt miből — beszélte. És nem hiányzik ez a kétezer korona. Parasztlétemre tízezer koronát tettem be a bankba, az évvégi elszámoláskor. Középparaszt; családból származik ő. de sokkal jobb neki, mint amikor egyénileg gazdálkodtak. Kádasi András új házat épít. Nemsokára nősülni fog, Százdról — böki felém a szót hunyorgósan. Nyustin. Oj házba akarja vinni Kádasi a menyecskét. Kádasinak is, Nyustinnak is kétéves kertészeti iskolája van. Az iskolában és az életben megtanulták, hogyan kel! dolgozni, de azt is megtanulták. hogy kell élni Hogy ők nem olyan parasztok, mint a hozzájuk hasonló vagyoni állapottal rendelkező parasztok voltak a múltban, az már természetes, ök már felszabadultak, közösen gazdálkodnak. A közös gazdálkodás mellett a tudományt is felhasználják a termeléshez, mert ha ezt nem tennék, nem értek volna el olyan sok hasznot a nyolc hektár kertészétből. A mezőgazdasági munkát értékessé teszik a tudományuk által, ezáltal értékes emberekké váltak maguk is. A mezőgazdasági munka nem megvetni való. Mind a ketten azt tanácsolják a fiataloknak, hogy tanuljanak, mert csak így lehetnek jő szövetkezeti dolgozók. BAGOTA ISTVÁN Lassan ballagunk a hosszúnak tetsző országúton. Szemünk előtt beláthatatlan fehér hómező, az útszélen magányosan búslakodó csupasz fák. A faluról csupán annyit tudunk, amit a vonatban hallottunk. Ismeretlen helyen kíváncsian körülnéz minden ember. A falu gyermekei is körülfogják, kísérik, útbaigazítják. Sajnos mi ezt nem tapasztalhattuk, mert késő este volt. mire elértük a falu szélét. Az esti homályból lassan kirajzolódtak a falu körvonalai. vasárnap este van. Az utcák kihaltak. Erre az a szokás, hogy ilyenkor a meleg családi házakban összejönnek a szomszédok, rokonok, beszélgetnek. Előkerülnek a felejthetetlen parasztmesék, amelyeket iliak ér. vének egyaránt szeretnek s amelyek egy falu érzelmeit tükrözik vissza. Érdekesek, szépek az ilyen esték, régóta vágyók én is egy ilyen este után. Künn az úton az alistáli házak beszélnek az emberek helyett. Kis, nádfedelű házak húzódnak egymás mellett, oly takarosán, mintha a sze-. rénység mintáját mutatnák az ismeretlen utazónak. De nem_ mondhatjuk azt, hogy a házak be’sejében is így festene a dolog. Bent megértés tanyázik. Hosszabb megfigyelés után rájön az ember, hogy a sűrűn épített családi házak pontos képet nyújtanak a falu történetéről, is. Ezek az adatok nem csapják be az embert. Hem lehet bebizonyítani azt, hoqy a múltban Alist'Uon gond. nélküli volt az élet. Ráncos homlakú paraszt ne próbálkozzék bemutatkozni száz holdas birtokosnak. — úgy sem hiteik el A megviselt homlokzatú házak is igy járnának a bizonygatás alkalmával. Az újonnan évült ötven családi ház már valami mást suttog a szemlélőnek A felállított villanyoszlopok. az épülő betonjárda is másról beszél: a békés munkáról. Hát még az a sok csevegő gyerek, akiknek, munkája, minden mozdulata dicséretet érdemel. Beszélni kellene arról a munkáról, amit az alistáli gyerekek végeznek, a tervekről, amit olyan pontosan határoznak meg és teljesítik minden részét. És még valamit. A faluszépítésről nem lehet hallgatni. Ha majd rendet csinálnak, akkor szebb lesz az iskola udvara is. Sokkal kellemesebb lesz végigsétálni a kikövezett udvaivn, elmenni a pio- nír-em’ékszobor mellett, mint most végignézni a csupasz, árvánhagyotl téren. Vállalták, tudom, meg is tesz'. Ez szép tőletek diákok,. látszik, hogy szeretitek a szépet. Erről sok minden tanúskodik. A példahét, kul- túrcsoportok, a testnevelési körök, mind azt igazolják, bog?/ az alistáli diákok élnek, munkálkodnak. Jól csináljátok. Igen, így kell várni, így kell megünnepelni a tizedik szabad esztendőt: jó munkával. Dolgozzatok, sok sikert! SALMA IMRE A CsISz felsőpatonyi helyi szervezetének felhívása a falusi ifjúsághoz A CsISz alapszervezetünk azon tagjai, akik az első és második mezei munkacsoportban dolgoznak, alaposan megismerkedtek a CsISz II. kongresszusának határozataival, különösen azzal a résszel, mely kifejti, hogy a mezőgazdaságban milyen feladatok várnak a fiatalokra. Mi Is új munkamódszerekkel akarunk harcolni a mezőgazdasági termelés emeléséért. Szövetkezetünkben eddig elhanyagoltuk a kukorica agrotechnikáját. A jő termőföld többet is adna. Például tavaly hektáronként csak 30 métermázsa termett A cukorrépatermelésünk ezzel szemben már jobb volt, mert ott már pontosan betartottuk az agrotechnikai időszakokét. 320 métermázsa hektárhpzamot értünk el. Jól tudjuk, hogy az alacsony hektárhozamok miatt a takarmány körül is nehézségek állnak be és a munkaegység értéke is csökken. Ellenben, ha emeljük a hektárhozamokat, mint például Rences elvtárs és munkacsoportja, akik 20 hektáron 400 méterrnázsa cukorrépát termeltek, akkor növekedik a szövetkezeti tagok jövedelme, fellendül az állati termelés és megszilárdulnak az EFSz-ek. Ezért mi, felsőpatonyi CsISz-tagok a következő kötelezettségvállalást tesszük; 1. 49 hektár kukoricát megművelünk. A kukoricát négyzetes-fészkes módon vetjük el, gépesített módon elültetjük a sorok közötti növényeket is és elvégezzük a fejtrágyázást, A tervbevett 42,8 métermázsával szemben 60 métermázsára emeljük a csöves kukorica hozamát. Az 1. számú mezei ifjúsági munkacsoport Rences elvtárs vezetése mellett 29 hektárt müvei meg. A 2. számú ifjúsági csoport Szűcs elvtárs vezetése mellett 20 hektár kukoricaföld megműveléséről gondoskodik. 2. A prosenicei mozgalom alapelvei szerint 15 hektáron cukorrépát termelünk. Pontosan betartjuk az agrotechnikai időpontokat, hogy 100 métermázsa cukrot termeljünk hektáronként. Ifjúsági csoportjaink 7,5 hektáronként termelnek majd cukorrépát. 3. Rences elvtárs ifjúsági csoportja 5,5 hektár területen korai burgonyát termel. A burgonyát előcsíráztatjuk és aztán négyzetes-fészkes módon ültetjük szét. Mindkét ifjúsági csoport az EFSz többi munkájában is kiveszi részét. Hogy feladatunkat teljesíthessük, az EFSz vezetősége gondoskodik őrről, hogy a gép- és traktorálomások rendelkezésünkre bocsássák a szükséges traktorokat és megfelelő mennyiségű műtrágyával is rendelkezzünk. 842 métermázsával magasabb terméshozamot akarunk elérni A cukorrépa többlethozamáért a szövetkezetben 90.000.— koronát, a korai burgonyáért pedig 60.500,— koronát kapunk. A szövetkezeti munkaiskolában elméletileg is jől felkészültünk Munkánkban mindkét munkacsoport tapasztalt vezetője segítségünkre lesz. A CsISz alapszervezete rendszeresen figyelemmel kíséri és irányítja az ifjúsági munkacsoportokat és szoros együttműködésbe lép az EFSz vezetőségével. Állandóan tanulmányozzuk a szakkönyveket és a mezőgazdasági gyakorlat tapasztalataiból merítünk, hogy minél alaposabban eleget. tegyünk kötelezettségeinknek. Felhívjuk a fiatalokat az EFSz-eken és az állami gazdaságokon, hogy a CsKP februári ülésének határozata értelmében szervezzenek munka- csoportokat a kukorica, a cukorrépa, a silótakarmány, valamint a burgonya hektárhozamának emelésére irányuló kötelezettségvállalásokat tegyenek, harcoljanak a magas hektárhozamokért, valamint a szövetkezetek megszilárdításáért. Kövessük a Komszomol dicső példáját, segítsünk a mezőgazdaságnak mindenütt ott, ahol arra a legnagyobb szükség van. A CsISz felsőpatonyi alapszervezete. _________ _______________J Gépesítsük az etetést----------------------------------------------- + ★ ★------------------------------------------------Miért jarovizáljuk a tavasziak vetőmagját? Mi a jarovizáció> milyen jelentőséggel bír és hogyan jarovizálunk? Tulajdonképpen arról van szó, hogy az ember mesterséges úton beleszól a vetőmag élettani fejlődésébe. A ja- rovizált vetőmagot három-négy nappal előbb vetik el, mint a többi vetőmagot. A jarovizált vetőmag jobban kihasználja a tavaszi nedvességet és napot, gyorsabban fejlődik és gyorsabban érik be. A jarovizált vetőmagból kikelt gabona gyorsabban kalászosodig néha négv nappal előbb, úgyhogy az érés ideje nem esik össze a forró nyári szárazsággal, hanem bizonyos mértékig megelőzi a forró napokat. Ennek óriási a je'entősége, mert tudjuk, hogy az alacsony hektárhozamokat a leggyakrabban az érés idején beált kedvezőtlen körülmények okozzák. A legnagyobb hőségek idején beért gabona rossz minőségű magot ad. Kisebb a tápértéke és a hizlaló értéke is. Az ilyen gabonát vetőmagnak sem használhatjuk. A nyári szárazság kellemetlen következményei ellen iaro- vizációval harcolunk. EzáHal elérjük, hogy a termés még a kedvező időjárás mellett érik be és jobban ellenáll a kedvezőtlen hatásoknak. A gazdag termés aztán megmutatja az eredményt. Néhány konkrét esetet hozunk fel. A diószegi kutató állomáson a jarovizált vetés négy-hat métermázsával többet hozott hektáronként, mint a nem jarovizált. A de- mänovi szövetkezeti tagok hasonló tapasztalatokat szereztek, ott a nem jarovizált árpa 16.2 métermázsát hozott hektáronként, míg a jarovizált árpának 22 métermázsa hbzama volt. Hasonló eredményekkel ma rftár elég gyakran találkozunk. Hogyan végezzük a jarovizálást? A vetésre szánt vetőmagot elsősorban alaposan megtisztítjuk, azután fokozatosan megnedvesítjük, mégpedig úgy, hogv 100 kg árpára 35 liter vizet használunk el. A vízadagot nem használjuk fel egyszerre, hanem háromszori használatra osztjuk fel. Ha 15 hektár felületet akarunk jarovi- zált gabonával bevetni, akkor körülbelül 30 métermázsa vetőmagot készítünk és azt 30 cm magas rétegben szétrakjuk. Harminc métermázsához 1.050 liter vízre van szükségünk (30-szor 35 = 1.050). A vízmennyiséget három részre osztjuk. Először 350 liter vizet öntünk öntözőkannával a gabonára. Mondjuk reggel 9 órakor, közben a vetőmagot felkeverjük, hogy minden szemhez egyformán eljusson a nedvesség. Amikor látjuk, hogy a vetőmag kiszáradt, másodszor is megöntözzük és a második vízadagba (350 liter) 10 literenként 30 köb- centiméter formaiint, azaz összesen 1.050 köbcentimétert teszünk (1 liter és egy fél deciliter), amely megöli az üszög spóráit. A vetőmagot újból összekeverjük, hogy nedves legyen és aztán csávázzuk. Csávázás után letakarjuk a gabonát, hogy a formalin el ne illanjon. Másnapig betakarva hagyjuk, akkor aztán elővesszük a harmadik vízadagot, megint 350 liter vizet. A vetőmagot így hagyjuk 8-12, legfeljebb 14 napig és aztán elvethetjük. A jarovizáció alatt állandóan figyeljük a vetőmagot. Ellenőrizzük a lokál:, ügyelünk arra, hogy ne emelkedjen túlságosan és a vetőmag r,e csírázzon. A helyesen jarovizált vetőmag csirája alig látható. A hőfoknak 4—5 fok Celzius között kell mozogni és nem szabad, hogy 12 foknál több legyen. (A hőfokot hőmérővel mérjük.) Magasabb hőfok mellett a vetőmag csírázni kezd és akkor a vetőmagot össze kel! keverni, míg el nem érjük a 4—5 fok Celziust. Ha ötödik, hatodik napra nem csírázik ki a vetőmag 4 százaléka sem, akkor a vetőmagot megint öntözni kell, mégpedig 100 kg vetőmagra 2 liter vizet kell számítani. Ha tévesen számítottuk ki a vetés időpontját, akkor a jarovizációs időszakot meghosszabbítjuk, mégpedig a következőképpen. A vetőmagot összekeverjük és addig csökkentjük a hőfokot, míg a csírázás teljesen meg nem szűnik. Az ígv kezelt vetőmag hosszabb ideig kitart és akkor vethetjük el, amikor a vetésre már megfelelő körülményeket teremtettünk. A jarovizált vetőmag vetéséhez rendes vetőgépeket használunk, csak számítani kell azzal, hogy a .ia- rovizált vetőmag felülete a csírázás után megnagyobbodik. Sok szövetkezetben és áiíami gazdaságban már bevezették a jarovizálást. Reméljük, hogy még többen követik példájukat az egyénileg gazdálkodók soraiból is. Ezidén különösen nagy jelentősége van a jarovizáJásnak, mert a tavaszi munkák kitolódtak és a jarovizáiás által bepótolhatjuk a mulasztásokat. Ezért az ifjúsági faluban elhatározták, hogy 30 hektár bevetéséhez szükséges árpát és zabot fognak jarovizálni. Hacsak két mázsával emeljük a hektárhozamot, élő súlyban máris 40 kg sertéshús többletet jelent. Ötezer hektárnál, már kétszázezer kg húst jelent, ha az árpát sertéshízlalásra használjuk fel. A szarvasmarha tenyésztés ezideig nem érte el a megfelelő termelékenységet, mert még nem gépesítették kellőképpen az állatok etetésével és a trágya kihordással kapcsolatos munkákat. A mezőgazdasági gépüzemeink a kutatóintézetek irányítása mellett olyan mezőgazdasági gépeket hoznak forgalomba, melyek megkönnyítik a munkát a trágya elhordása és a takarmány elosztása körül. Ilyen mező- gazdasági gép például a trágyakaparó, a traktoros rakodó, amely 10 munkaerőt helyettesít. Amíg az új gépek nem kerülnek forgalomba, addig a szövetkezeti dolgozók különböző módosításokkal maguk igyekeznek megkönnyíteni a munkát. A miletini EFSz-ben például olyan kocsit szerkesztettek, melynek segítségével a tehénistállóban széthordják a takarmányt. Lényegében munkakocsiról van szó. A hizlaló betonpadlózatán utat vájtak és a kocsi a vályú hosszában ezen a vájaton közlekedik. A kocsi vasból készült. V alakú és 40 cm átmérőjű gumikerekeken mozog. A vasvázba két deszkát helyeztek. Amikor a kocsit megbillentjük, akkor a deszkaszélességében a takarmány a vályúba kerül, míg a keskenyebb deszka meggátolja azt, hogy amikor a kocsit takarmánnyal megtöltjük, a takarmányból sok hulljon a földre. A kocsi 8 méternél hosszabb és egyszerre 8 állat számára lehet rá takarmányt rakni. Kisebb hiányoktól eltekintve (az istálló betonpadlózatát, esetleg a sínpárat gyakran kell tisztogatni és mivel a kocsi meglehetősen nagy, nem lehet végig já) vele az egész istállót) nagyban elősegíti a gyors etetést. Hiszen a vályúban mégis csak egyszerre lehet 8 állat számára takarmányt elhelyezni. Ha a kocsit rekeszekre osztjuk, akkor kü- lön-külön lemérhetjük a fejadagot. Ezt az előnyt csak akkor vesszük igénybe, ha a vályú maga is rekeszekre van felosztva. A kocsi könnyen előállítható és mindenütt alkalmazható, ahol az EFSz-ek eddig még nem könnyítették meg az etető mindennapi nehéz munkáját. A kocsi hosszát attól tesszük függővé, hogy hány állatot akarunk egyszerre etetni. Egyszerre lehetőleg egy egész sorban álló állatot etessünk. Például egy olyan istállóban, ahol mondjuk 90 tehén van, egy sorban például 48 tehén áll, ezeket 6 kocsi tartalmával lehet megetetni. Ez a munkakocsi átmenetet képez a függő kötélpálya és a kis vasút között. XXXVv^XXxWXXxxXís
