Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-03-26 / 12. szám

1955. március 26.

9

ll<r.«;C.UtW?ÍŐ5i'

ä SPARTAKIADRA'

Ahol befejezték az előkészületeket

Az I. Országos Spartakiád előkészületei azokban az egyesületekben, ahol idejében megkezdték a rendszeres munkát, már elérték a csúcspontjukat. Ezekben az egyesületekben már befejezték a gyakorlók toborzását és a legfőbb feladatul a gyakorlatok színvonal emelését tűzték ki. Ezt a további szorgalmas gyakorlással, illetve a gyakorlatok átismétlésével érik majd el. A gyakorlatok tanulásának befejezése azért is fontos, mert már nem vagyunk messze a járási Spar- takiádtől A járási Spartakiádok az eddigi előkészületek seregszemléi lesznek Számos olyan egyesület van, a- mely már most felkészülten várja a járási Spartakiádokat, de ezeket nem várják ölhetett kézzel, hanem a hátralévő időt is hasznosan kihasználják, hogy a gyakorlatok színvonalát a lehető legmagasabbra emeljék. Ez a helyes út. Ezen az úton jár például a losonci TJ, ahol a ZUS 35 tanulója tökéletesen elsajátította a gyakorlatokat. Már március elsején tökéletesen tudták az összes gyakorlatot, beleértve a zárórészt is, úgyhogy most már csak az ismétlésre és a gyakorlatok tökéletesítésére fordítanak gondot Deák, Kvasnica és Mikula oktatók, akik önfeláldozó munkájukkal ezt a szép eredményt elérték.

***

Falvainkban is szépen folynak az előkészületek. Szép ütemben halad a munka például Garamkeszin, Nagy- kerkényben. és még sok más községben is. Nem marad el mögöttük Hor- sa község sem, ahol Udvardi elnök vezeti az előkészületeket. Itt is nagy fejlődésről tesznek bizonyságot a sportolók és a gyakorlók. Ha a járás többi falvait vesszük behatóbb vizsgálat alá, azt tapasztaljuk, hogy lelkesedésben és felkészültségben nincs hiány. A testnevelésnek 11 ágazata működik a járásban, s valamennyi szép eredménnyel dicsekedhet.

zonban nem elégednek meg az eddigi eredményekkel, és arra törekednek, hogy a többi gyakorlók gyakorlatait is a legjobbak színvonalára emeljék.

***

Javultak az előkészületek a nagymegyeri járásban. A 10-ik számunkban bíráltuk az előkészületek hiányosságait. Most arról értesültünk j Józsa László, a járási testnevelési és 1 sportbizottság tagjától, hogy az előkészületek a nagymegyeri járásban nagymértékben javultak Németh elvtársnő a járási testnevelési és sportosztály volt titkárnője a múltban el- . hanyagolta munkáját, de az elhang- i zott bírálatok segítettek és most is- *

mét nagy akarással nekilátott a gya- gyorlatok oktatásához. Németh elvtársnő a szakszervezet kötelékébe tartozó lányokat oktatja az I. Országos Spartakiádra. Kötelességet vállalt, hogy hazánk felszabadításé 10. évfordulója alkalmából a nagymegyeri üzemek összes lányait oktatja majd a Spartakiád gyakorlataira. A járási nemzeti bizottság megad minden segítséget a Spartakiád sikeres befejezéséhez. Példával is elősegítik a Spartakiád sikerét. Közülük Nagy elvtárs, Psotny és Mikolay elvtárs. akik már elmúltak 40 éveseké szintén gyakorolnak. hogy személyes példájukkal szolgáljanak a fiataloknak.

A honvédelmi felkészültség seregszemléje után

J. Lánsky, Stara Boleslavban tornatermi edzésén 208 cm-t ugrott magasba. Európában eddig csak a svéd Nilsson ugrott nálánál nagyobbat.-* *A bratislavai Slavoj Kovosluzba e- gyesületében már több mint 200 gyakorló megtanulta a Spartakiád gyakorlatait. Az előkészületeket ebben az egyesületben már az elmúlt év októberében megkezdték, és az első napoktól kezdve 60 gyakorló látogatta a gyakorlóórákat. A jó agitációs munka eredményeképpen a gyakorlók száma hönapról-hónapra gyarapodott. Ma már az egyesületben 140 nő és 64 férfi sajátította el a Spartakiád gyakorlatait. Ez a szép eredmény nem kis mértékben Pospiska és Mészáros elvtársnőknek köszönhető, akik nagy szolgalommal végezték oktatói munkáinkat. A felülvizsgálatkor 72 nő és 27 férfi gyakorlata kifogástalannak biz nyúlt, ezek az elvtársnők, illetve elvtársak már most készen állnak a kerületi Spartakiádra. Az oktatók aA Krkonosi hegyekben rendezték meg az idén a Sokolovi honvédelmi képességi verseny hetedik évfolyamát. A döntő küzdelmekben legkiválóbb sportolóink is indultak Több mint négyszáz versenyző bizonyította itt be. hogy a honvédelmi sportok ápolásával és fejlesztésével továbbfejlesztették egész tömegsport mozgalmunkat.

A versenyekre szép időjárásban került sor és az időjárás is hozzájárult a jó eredmények eléréséhez. A versenyek érdekessége az volt, hogy senki sem adta fel a küzdelmet. Minden versenyző, ha késve is, de beért a célba.

Példás eredményeket értek el válogatott versenyzőink a honvédelmi képességi versenyen. Különösen örömteljes az, hogy a honvédelmi képességi versenyeket indulásukkal magasabb színvonalúvá teszik válogatottaink. Ez arról tanúskodik, hogy sok válogatottunk tudatában van a honvédelmi nevelés fontosságának és a honvédelmi sportok ápolása szükségességének.

A legjobb eredményeket a hradec-královi és a libereci kerület versenyzői érték el. A szlovák kerületekből egy első helyet a kassai kerület szerzett, egy második helyet pedig az eperjesi fiatalok hoztak haza. a besztercebányai kerületből egy harmadik helyet szereztek a kerület fiataljai. Ezzel az eredménnyel természetesen nem lehetünk elégedettek. Nem lehetünk elégedettek azzal, hogy a bratislavai, a nyitrai és a zsolnai kerület nem ért el egyetlen helyezést sem.

Holnap Brünnben kerül sorra a 23-ik Csehszlovák—Ausztria labdarúgó mérkőzés

A Labdarúgó válogatottunk az elmúlt évben három mérkőzést játszott és mind a hármat elvesztette. A legyőzők az uruguaiak, az osztrákok és a magyarok voltak. Idén, holnap áll ki első mérkőzésére válogatottunk. A brünni Csehszlovákia—Ausztria mérkőzés eredményét beszámítják az Európa Kupa eredményeibe. Ezért a mérkőzésnek igen nagy a jelentősége. Az osztrákokkal eddig 22-szer mértük össze az erőnket, 9-szer győztünk, 7-szer értünk el döntetlen eredményt és 6-szor szenvedtünk 'vereséget. A mérleg tehát mellettünk szól. Az osztrák labdarúgás jelenleg válsággal küzd, csapatait a tél folyamán érzékeny vereségsorozat érte és több élvonalbeli játékos a hosszú téli portyamérkőzéseken megsérült. Ennek ellenére győzelmünket nem vehetjük biztosra. Válogatottunk keveset javult a világbajnokság óta. A szakemberek nem adták még át maradéktalanul a világbajnokság tapasztalatait az egyesületeknek. A köztársasági bajnokság második fordulója után nehéz volt a *

válogatás, a két szereplésből nem lehetett megítélni a jelenlegi formákat. A válogatott összeállításánál az az elv érvényesült, hogy a legjobb formában' lévő csapat játékosai alkotják a válogatott zömét és csak azonos játékfelfogású jó formában lévő játékosok egészíthetik ki a válogatott tizenegyet. Az év első válogatott mérkőzésén a Spartak Prága Sokolovo játékosai alkotják majd a válogatott csapat gerincét. A Spartak mellett szól bajnokságán kívül a sikeres jugoszláviai és nyugatnémetországi szereplése is. A válogatott edző mérkőzésén 14:0 arányban győzte le Mlada Boleslavban a helyi Spartakot.

Az osztrák válogatott több mint valószínű ebben a felállításban veszi fel a küzdelmet:

Schmied (Vienna) — Hanappi (Rapid), Röckl, Nickerl (mindketten Vienna) — Ocwirk (Austria), Koller (Vienna), — Körner I., Riegler, Dienst, Probst, Körner II. (valamennyien Rapid).

Érdekességek a külföld sportjából

A nemzetközi asztalitenisz szövetség közétette a férfi és női versenyzők világranglistáját. Férfiak: 1. Ogi- mura (Japán), 2. Andreadis (Csehszlovákia), 3. Flisberg (Svédország), 4. Bergmann (Anglia), 5. Sidó (Magyar- ország), 6. Tomita (Japán). Nők: 1. Roseanu (Románia), 2. Eguchi (Japán), 3. Wertl (Ausztria), 4. Gervainé (Magyarország), 5. Tanake (Japán), 6. Rewe (Anglia).

*

Mexiko Cityben a pánamerikai játékokon a kosárlabda tornát nagy meglepetésre Argentina csapata nyerte meg, amely legyőzte a világ- és olimpiai bajnok Északamerikai Egyesült Államokat is. A mérkőzés drámai küzdelmet hozott, s az argentinok 54:53 arányban győztek.

*

A délamerikai labdarúgó bajnokság eredményei az utolsóe'ötti fordulóban: Chilié—Paraguay 5:0 (1:0), Chilié— Uruguay 2:2 (1:1), Peru—Equador 4:2 (2:1), Argentina—Peru 2:2 (1:1), Paraguay—Equador 2:0 (1:0). A délamerikai bajnokságon ezidén nem indult Brazília, anyagi nehézségek miatt. A brazilok arra hivatkoztak, hogy nagyon sokba került számukra a világ- bajnokság.

*

Két új világcsúcs született Mexiko Cityben, a pánamerikai játékok atlétikai versenyen. Hármasugrásban De Silva (Brazília) 16.56 méteres eredménnyel új világcsúcsot állított fel a hármasugrásban. Az eddigi világcsúcsot Scserbakov (Szovjetunió) tartotta 16.23 m-rel. Megdőlt a 400 m-es világcsúcs is, amit előbb James Lea 45.6-ra, majd Louis Jenes 45.4-re javított meg. A régi csúcs 45.8 mp volt.

*

Sorsoltak az asztalitenisz világbajnokságra. Az április 16—24 között Utrechtben megrendezésre kerülő asztalitenisz világbajnokságra vasárnap ejtették meg a sorsolást. A sorsolás szerint a következő csoportokban indulnak a benevezett válogatottak: férficsapat világbajnokság: I. csoport: Csehszlovákia, Brazília, Franciaország, Egyiptom, Hollandia, Olaszország, Pakisztán, Jersey, Guernsey. II. csoport: Magyarország, USA, Svédország, Írország, Bulgária, Portugália, Finnország, Dánia. III. csoport: Japán, Jugoszlávia, Dél-Vietnam, Ausztria, Belgium, Ausztrália, Skócia, Norvégia. IV. csoport: Anglia, Románia, Németország, Vales, Spanyolország, Svájc, Saar-vidék, Libanon.

A női csapatvilágbajnokság három csoportjában ezek az országok küzdenek a döntőbe való jutásért: I. csoport: Magyarország, Románia, Belgium, Jugoszlávia, Skócia, Bulgária, Dánia, Pakisztán. II. csoport: Japán, Csehszlovákia, Franciaország, Egyiptom, Hollandia, Írország, Saar-vidék.

III. csoport: Anglia, Ausztria, USA, Vales, Németország, Svédország, Svájc és Olaszország.

*

Franciaország két labdarúgó győzelmet aratott vasárnap. Madridban az „A“ válogatott Spanyolország válogatottját győzte le, a „B” válogatott pedig a Földközi tengeri kupamérkőzésen 1:0 arányban győzte le Athénban Görögország „A“ válogatottját.

*

Egy svájci tudósítás szerint Rügg 40 éves svájci sportrajongó már most útnak indult az 1956 évi XVI. mel- bournei olimpiára. Rügg a hosszú utat gyalog teszi meg s már pár héttel ezelőtt útnak is indult Melbourn- be. A 20.000 km-es utat napi 50 km- es átlaggal tervezi megtenni és az olimpia megnyitásakor Melbourneban akar lenni. A sportrajongó vándorútja Olaszországon, Jugoszlávián, Albánián, Görögországon, Törökországon, Szírián, Irakon, Pakisztánon, Indián, Burmán, a Thaiföldön vezet Singapu- rig, onnan hajóval folytatja útját Dzsakartáig, illetve a kelet-ausztráliai Kap-Yorkig, innen ismét gyalog Sid- neyen keresztül, Melbournig. Rügg hátizsákjában csak mintegy 30 kiló- nyi szükséges holmit vitt magával, közöttük egy sátorlapot.

Mit szólsz ehhez, Kuksi ?

(Folytatás az előző számunkból.)

— Tehát feltételek. Jól figyeljetek, sporttársak! Ez a gyerek tizenhárom- éves korában feltételekről beszélt. Ka- ronfogtam. Elmondtam neki, hogy labdarúgó-edző vagyok az egyik élcsapatnál. Felcsillant a szeme. Aztán egyre bizalmasabban elmesélte, hogy már több sportkör érdeklődött iránta, de ő nem ment, mert hát... azok a kikötések... Az arcán láttam: most azt reméli, hogy én, a nagycsapat edzője majd teljesítem a feltételeit ... Bevittem egy közeli cukrászdába. Egy fagylaltot rendeltem

neki. Űjból feragyogott a szeme---„No, halljuk azokat a feltételeket”

— mondtam. — „Hát jegyezze! Először is kell nekem egy pár új fut- ballcsuka — lábraszabva.” — Csuk- lottam egyet: „Szóval — lábraszabva?’’ „Igen” — mondta fölényeskedve

— „mert ezek a gyári cipők nem

passzolnak a lábra és hamar kimennek a formájukból.” Valamit hüm- mögtem. mire ő méginkább bizakodva folytatta: „És kell nekem két melegítőruha is...” — „No lám — kettő ... Biztos, hogy csak kettő? — kérdeztem. — „Egyelőre" — hangzott a válasz. — „Az egyiket a pályán viselem majd, a másikat meg az utcán és az iskolában. Kovács Kuksi is azt hordja a suliban, amit a sportkörétől kapott. És hogy henceg benne! Nem mondom, príma dolog is egy ilyen melegítő... . Minden srác

irigyli érte . ■ .”

„Ebben mn miami” — szóltam közbe és a gyerek egyre derültebb arccal beszélt: „Aztán remélem, hogy minden edzés után kapok uzsonnát, villamospénzt vagy buszpénzt...”

— Mit csináljak ezzel a gyerekkel?

— gondolkoztam. Tizenhároméves. — Még ígéretnek is csecsemő, bár nagy tehetség ... Ezt a kisfiút egyszerűen megszédítették. Még egy fagylaltot rendeltem ■.. „No, mit szól ahhoz; amit mondtam?” — fordult felém később kíváncsian.

„Egy történet jutott az eszembe”

— kezdtem, mintha nem is hallottam volna a kérdését. „Egy igaz történet. Volt egyszer egy kisfiú. Olyanforma korú lehetett, mint te most. A grun- don rúgta a labdát. Már persze a ronaylabdát. Olyan csapatba szeretett volna kerülni, ahol komoly labdarúgót nevelnek belőle. Álmai voltak. Válogatott akart lenni. Elment az egyik csapat edzésére. Jelentkezett az edzőnél, hogy az ificsapatban szeretne játszani. — „És mik voltak a feltételei?” — szólt közbe a srác. — „A feltételei? Várj csak! Hogy is történt? Az edző végigmustrálta a fiút és nagyon véznának találta. A gyúró olyasmit mondott, hogy „kár rá a szerelésért: sose lesz ebből futballista”. — „Menj a fenébe! — szólt a segédedző — ezt itt nem a nyamvadtak sportegyesülete. Nem foglalkozhatunk minden idetévedt nyiszlett kölyökkel.” — „De én focizni szeretnék" — szívóskodott a gyerek — „és azt mondják, tudok is egy kicsit”. — „Hát lökjön rá valamit" — rándította meg a vállát közömbösen az edző a szertáros felé. És a szertáros „beöltf-ctette” a fiút. A meze, a nadrágja lyukas, foltos, piszkos volt és csaknem kétszerakkora emberre szabták. A 35-ös lábára kapott egy

43-as öreg futballcsónakot". — „43-as cipőt!" — hiiledezett a srác a második adag fagylalttal a szájában. — „De hiszen ez borzasztó! Hogy játszhat abban egy srác?" — És — amikor az a gyerek a szertárostól egy kisebb cipőt kért, akkora pofont kapott, hogy az eget is nagybőgőnek nézte. . . Elkergették. A felszerelést leszedték róla ... Keserű volt a szíve ... A Dunának akart menni... Aztán néhány nap múlva, mégis visz- szasompolygott az öltözőbe, ahol — a pofont kapta. Mert álmai voltak.

És áldozatot hozott az álmaiért........

Felvette a rongyos mezt és a 43-as ócska futballcsukát...” „ De hiszen ez borzasztó!” — nézett rám a fiú, miközben már az ostyát rágta nagy buzgalommal. — „Ilyesmi megtörténhetett? Kivel fordult ez elő?" „Nem fontos” — mondtam neki. — „És tényleg pofont kapott az a srác? És csakugyan 43-as cipőt? És a villamospénz? Azt ugye később \megkapta?"

— Ránéztem. Vajon mit jegyzett meg a fiú a történetből? A viUamos- pénzröf tett megjegyzése semmiképpen sem volt megnyugtató. „Mára elég volt” — szóltam. „Majd folytatjuk.' Gyere ki az edzésünkre.” Kíváncsian vártam a folytatást. Másnap a gyerek nem jött. Harmadnap

sem. Újra „odatévedtem” abba az utcába, ahol a srácot játszani láttam. A gyerekek most is játszottak, de 6 nem volt közöttük. Már idegesen topogtam, amikor a fiú ' iskolatáskával a kezében megjelent a sarkon. Mindjárt nagyot rúgott a labdába. Észrevett ... Lassan hozzám ballagott: „Gondolkoztam a meséjén” — düny- nyögött. Aztán erősen a szemémbe nézett”. „Vallja be: az a gyerek, aki a pofont kapta, maga volt;” Én is a szemébe néztem és mosolyogtam: „Kedves pajtás, őszintén beismerem: én voltam". — „Akkor rendben" — hangzott a válasz — „mert különben azt hittem volna, hogy mesét mondott”. — „Mesét?" — szóltam én „hiszen talán a századrészét se mondtam el annak a sok nehézségnek. amit én, mint fiatal labdarúgó átéltem. Ti már nem ismeritek azt a világot, nem is ismerhetitek”. — „De én ismerem” — hangzott határozottan. — „Az éjjel álmodtam. — Nagyon csúnya álmom volt. Az elejétől végigálmodtam azt, amit maga gyerekkorában végigélt... A 43-as cipőt és a pofont is... Én kaptam persze mindkettőt.”

„És kijössz az edzésre?” — „Hát ---- majd később még kicsit körülnézek maguknál...’’

— A következő napokban gyakran láttam a fiút a pályánkon. Hol ide bújt, hol oda és leselkedett. Én úgy tettem, mintha nem vettem volna észre.

És végül az egyik napon rám- köszöntött az öltöző ajtajában. „Itt vagyok. Kapok szerelést?" — „Persze, hogy kapsz. De miért jöttél ide?" — „Mert megfigyeltem, hogy itt rendesen foglalkoznak a srácokkal. Ht lehet belőlem valaki...” — „No gyere be!” — Az öltözőben rákacsintottam a szertárosra. A gyereknek először odahajított egy viseltes mezt és

egy pár jóval nagyobb labdarúgó-ct- pőt. Vajon mit csinál most a fiú? — „Ez az a szerelés, amit Kocsis Sanyi viselt tizennégyéves korában” — tréfálkozott a szertáros. A fiú gyanakodva nézegette az öreg inget,' nadrágot, a nem nekivaló cipőt. Vakarta a fejét. Nézett a szertárosra, a többi fiúra és énrám. Aztán nagyot sóhajtva, elkezdte magára húzni az ócskaságot. Intettem a szertárosnak és az rendes méretű, jó állapotban lévő, bár használt holmikat adott a fiúnak... „Szóval csak tréfa vdlí" — mondta megkönnyebbülten. — Node mindegy. Úgyis aláírtam volna az átigazolást”.

„No és a feltételek?" — néztem rá.

„Feltételek...? — nézett ő is énrám. — Hát... azok azért vannak. Először is meg akarok tanulni futballozni. Ez menni fog. Már tudom, hogy maguk nem ígérnek semmit. Egy kikötésem azonban mégis volna ... A melegítőruha... Nézze, igazán nem kell, hogy új legyen, de legalább olyat kapjak, amilyen itt a többi srácnak van".

„És miért olyan fontos neked az a melegítőruha?”

— Hát, hogy nem lehet azt megérteni? Be akarok mutatkozni benne a suliban legalább egyszer, hogy lássák: milyen híres Idub játékosa vagyok. Képzelje el. Odaállítok a melegítőben Kovács Kuksi elé, kidüllesz- tem a mellem, rámutatok a klub címerére és azt mondom neki: „No, mit szólsz ehhez, Kuksi?”

A „Népsport’ -ból.-