Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-03-26 / 12. szám

1955. március 26. 7 Prostéjov. Ki ne hallott volna már errill a morvaországi városról? Isme­retes ez a város, híres költőjéről, Jifi Wolkerről. Itt született, nevelkedett. Itt ismerte meg a proletárok nehéz életét. Látta, hogyan gürcölnek a munkások ezrei, néhány kapitalista, az Agrostroj mezőgazdasági gépgyár és a textilüzemek tulajdonosai járma alatt. Itt élte át nehéz betegségének óráit, és írta meg híres verseinek egyikét a „Fűtő”-i. Itt halt meg, de emléke örökké él a prostéjovi prole­tárok között. Ha a nagy költő most meglátná szülővárosát, a munkások örömteljes életét, bizonyára megörülne, hogy be­teljesedett az, amiért küzdött, amit megénekelt, hogy harcol és győz a proletariátus. Ha Wolker élne, nem kellene szé­gyenkeznie az Agrostroj munkásaiért. Az Agrostroj dolgozói tudatában van­nak, hogy milyen feladatok várnak rájuk mezőgazdaságunk megsegítésé­nél. Példa erre a tavalyi és az idei terv teljesítése. Míg a múlt évben a tervet csak 99 százalékban teljesítet­ték, addig ez év februárjában már 105 százalékot értek él, és meg van minden lehetőség, hogy a márciusi tervet 114 százalékra fogják teljesí­teni. A munkatermelékenység ilyen nagy emelkedése nem jött magától. Ez el­sősorban a munkások kezdeményezé­sének köszönhető. A munkások vol­tak azok. akik gondolkoztak azon, hogyan lehetne többet és jobbat ter­melni. Erre bizonyíték az, hogy a múlt évben az üzemben csak 22 újí­tói javaslatot adtak be, ebben az év­ben pedig már 124-t. Ezeknek az újításoknak; és a szovjet módszerek alkalmazásának segítségével elérték, hogy a tervet nemcsak hogy teljesí­tik, de túl is teljesítik és megtaka­rítanak 224.390 koronát. A legérté­kesebb újítási javaslatokat Bendl, Smehlík, Kolár, Kiistek és Hlajőik elvtársak adták be, mégpedig a ter­melés egyik legfontosabb szakaszán, az esztergályos műhelyben. Ezek a munkások olyan fejet szereltek ösz- sze, amivel alaposan meggyorsították a vágást és javították a minőséget is. A régi módszerrel egy-egv fogas­kerék elkészítéséhez az efőkészüle­Bendl elvtárs tekkel együtt körülbelül 130—140 perc kellett. Ugyanezt a munkát az újítás segítségével 30—35 perc alatt végzik el. Beszélgetés közben Bendl elvtárs elmondta, hogyan jöttek rá munka­társaival az újítás gondolatára. — Már régebben is dolgoztunk gyorsvágással és alkalmaztunk szov­jet módszereket. Ennél az újításnál is a szovjet gyorsvágók tapasztalatai­ra építettem. Smehlík és Kristek elvtársakkal megbeszéltem a javas­lat m-'- ’ részletét, közösen elké­szítettük a tervet, majd hozzáfogtunk megvalósításához. Munkánk nem volt hiábavaló, úgy sikerült, ahogy azt terveztük. Újításunkat bevezették az egész üzemben. Vojacek elviére — Tapasztalatainkat nem tartjuk meg magunknak, — jegyezte meg Dlbal elvtárs, az újítási javaslatok üzemi felelőse. — Átadjuk más üze­meknek is. Smehlík és Kristek elv­társ a napokban Novy Jicinben vol­tak, ahol szintén átadták tapasztala­taikat és segítettek is meghonosítá­sukban. De nagy hiba az, hogy egyes üzemek nem fektetnek elég súlyt az újító javaslatok bevezetésére. Bend', Smehlík és Kristek elvtársak újítá­sát elküldtük több üzembe is, de ezi- deig még semmi választ nem kap­tunk. De az üzem többi része sem ma­rad el az esztergályosok mögött. Jó eredményeket érnek el a fúrások, is. Ebben a hónapban az ő műhelyüket díszíti az üzem vándorzászlója. Bendl elvtárs. akit a Gépipari Minisztérium a „példás munkás” jelvénnyel tün­tetett ki, rész'efrezetö. Ügyel arra, rendben legyen éshogy minden gép csökkentsék a selejtet. Ezután a kovácsműhelyt néztük meg. Szinte öröm volt nézni az iz­mos, fiatal vagy idősebb kovácsokat, amint az izzó vassal dolgoznak. A műhelyt betöltötte az izzó vas sister­gése és a hatalmas gőzkalapács üté­seinek zaja. Vojácek elvtárs, a leg­jobb kovácsok egyike, éppen a ka­lapács üllőjére helyezett egy darab izzó, formátlan vasat. A lábával le­nyomott egy tengelyt s a kalapács működésbe lépett. Pár percen belül a formátlan vas átalakult kerékfor­májúra. amelyekből aztán az eszter­gályosok fogaskerekeket készítenek. A munka befejeztével elbeszélgettünk Vojácek elvtárssal. — Már lassan húsz éve, hogy itt dolgozom, és a mesterségemet alapo­san megtanultam. A többi kovácsok­kal együtt sokszor elbeszélgetünk ar­ról, hogyan lehetne megkönnyíteni és egyben meggyorsítani a munkát. Persze ezt nem azért csináljuk, hogy talán lustálkodni akarnánk, ' hanem azért, hogy emeljük a munkaterme­lékenységet. Ezzel aztán segítünk a mezőgazdaságnak is és magunknak is, azzal hogy többet keresünk. A prostéjovi mezőgazdasági gép­gyárban az utóbbi időkben jó ered­ményeket értek el, de akadnak hi­bák is. A legnagyobb hiba az, hogy nem törődnek eléggé az ifjúsággal. Az üzemi CsISz-szervezet. a múlt év­ben nagyon elhanyagolta a fiatalok nevelését. Részben ez is közrejátszott abban, hogy nem tudták teljesíteni a tervet. Nem vonták bele az ifjúságot az újítási mozgalomba se. Helyes len­ne, ha az üzem vezetősége és az üze­mi tanács többet törődne a CsISz- szervezettel. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha a CslSz-szervezetnek nem nyújt elé" segítséget az üzem vezetősége, akkor nem kell működ­nie. A szervezet vezetőségének kel­lett volna aktívabbnak lenni, és meg­mutatni a gyárban, hogy ifjúsági szervezet is van. Részben ez a hely­zet már megjavult, a szervezet új titkára, Michl elvtárs, igyekszik el­távolítani a múlt hibáit. Fáradozása nem vesz kárba. Ezt látni azon is, hogy az üzemben emelkedett a mun­katermelékenység. A fiatalság amióta többet törődnek vele, jobban dolgo­zik. A CslSz-tagok kérésére az üzem elhatározta, hogy ifjúsági műszakot létesít. Ott fogják először alkalmaz­ni az önelszámolási rendszert, de hogy a fiatalság teljesíteni tudja ezt a felelősségteljes feladatot, szükség lesz arra, hogy úgy az üzemi bizott­ság, mint az üzem vezetősége segít­sen nekik ebben a munkában. A járási pártkonferencia tisztele­tére a fiatalság értékes vállalásokat tett. Köztük azt, hogy havonta leg- a'ább egyszer ellátogatnak a határ­szélre és segítenek azoknak az elv­társaknak, akik az üzemből mentek oda dolgozni. Hiba még az is, hogy az üzem nem ad elég munkát az elsőéves tanon- coknak. A tanoncoknak az első félév­ben nem volt más munkájuk, csak egy-két ócskavas reszelése, vagy fű­részráma készítés, de mezőgazdasági gépet csak messziről láttak. Az utób­bi időben ugyan már kaptak felelö- sebb munkát is, de a tanoncok és az iskola igazgatósága attól fél. hogy ha befejezik az állatok etetéséhez készí­tett burgonya-nyomókat, megint újra kezdhetik az ócskavas reszelését. Pe­dig a lanoncokkal jobban kell törőd­ni. Olyan munkát adni nekik, mely­ről tudják, hogy hasznos. Csak így lehet őket munkaszeretetre nevelni és arra, hogy felelősséget érezzenek azért a munkáért, amit készítenek. A gyár vezetőségének és az iskola igaz­gatóságának gondolni kell arra, hogy ők a felelősek azért, hogy milyen szakembereket nevelnek fel a mező- gazdaság és a gépállomások részére. VARGA ERNŐ A mozgalom sikeréért Ebben a jubiláns évben minden üzem szakszervezeti csoportja előtt az a feladat áll, hogy megjavítsa a szocialista munkaverseny megszerve­zését. 1945-ben szervezték meg a nemze­ti versenyt és azóta olyan fejlődésen mentünk keresztül, melynek eredmé­nyei üzemeinkben mindenütt látha­tók. A dolgozók alkotókészségét lé­nyegesen fellendítette a Központi Forradalmi Szakszervezeti Tanácsnak és a kormánynak a szocialista munka­versenyről szóló határozata. A Szakszervezetek Központi Taná­csa és a kormány rendeletének az a jelentősége, hogy világosan kitűzte a szakszervezetek feladatait, kezdve a központi szervezetektől, az üzemi és a műhelyi szervezeteken keresz­tül a részleg megbízottig. Szakszervezeti mozgalmunk törté­netében most történt először hogy a központi tanács pontosan előirá­nyozta a mozgalom összes funkcioná­riusainak, hogy milyen feladat vár rájuk a szocialista munkaverseny szervezésében, irányításában és ellen­őrzésében. Most más időszakba lépünk, ezért a szocialista versenyt új alapokra kell fektetni. Az 1955-ös év állami tervének ko­moly feladatai és az a körülmény, hogy a termelés növekedését a gaz­daságossági rendszer megerősítése mellett kilenc tizedben a munkater­melékenység fokozásával biztosíthat­juk, megkívánják, hogy fokozottabb mértékben mint eddig, tárjuk fel a termelés tartalékait. Ezért a Szakszer­vezetek Központi Tanácsa kiadta az 1955. február 26-án nyilvánosságra hozott „belüzemi versenyek szerve­zéséről, nyilvántartásáról és kiérté­keléséről” szóló határozatát. A mi szocialista munkaversenyünk már kinőtt a gyermekbetegségekből, de ez még nem jelenti azt, hogy már nem fordulnak elő 'nagyobb hibák. A határozatokban nyíltan szóváteszik a hibákat is. A határozat egyidejűleg ! rávilágít arra az útra, melyen haladni j kell. A szocialista munkaversenyt a terv teljesítésének szolgálatába kell állí­tani, eredményeit a termelési és a könyvelési eredményeket összegezni kell Ezért a versenyek megszerve­zésében az üzemekben elsősorban a technikusok, a mesterek és a többi vezetők álljanak. Minden üzemnek megvannak a ma­ga külön feltételei. Hogy összhangba hozzuk a dolgozók igyekezetét a ter­melési feladatokkal, az üzemek ve­zetőségei minden évben az üzemi ta­náccsal együtt dolgozzák ki a szo­cialista munkaverseny feltételeit, me­lyek az állami tervek teljesítésére irányulnak. A minisztériumok, a szak- szervezetek központi bizottságai tár­gyilagosan állapítsák meg a verseny feltételeit a különböző üzemekben, hogy a szocialista versenyben a dolgozók minél szélesebb rétegei ve­gyenek részt. Eddig is nagy súlyt fektettünk a verseny tömegjellegére és továbbra is ilyen irányban kell igyekeznünk. Ezért a versenyfeltéte­lek kiértékelését a tömegjelleg has­sa át. így például az irányelvek sze­rint azokat a dolgozókat tekintjük majd kiváló dolgozóknak, akik telje­sítik és túlteljesítik a versenyfelté­teleket. Alapelvül szolgái az, hogy mindig tekintettel lesznek arra, a dolgozó mennyire vesz részt az újító mozga­lomban és a termelés szervezésének javításában. Igen fontos az a körül­mény is, hogy azokat a mestereket, műhelyvezetőket, műszaki vezetőket, mérnököket és dolgozókat, akik egy A nemzetgyűlés jóváhagyta az 1955. évi állami költségvetést és a népgazdaság fejlesztésének tervét A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése hétfőn, 1955. március 21-én összeült, hogy megvitassa az 1955. évi népgazdasági tervet és állami költ­ségvetést, valamint az 1953. évi állami zárszámadást. A nemzetgyűlés ülésén résztvett Antonín Zápotocky köztársasági elnök is. Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke délután 2 órakor nyitotta meg az ülést s a képviselők nevében üdvözölte a köztársasági elnököt, majd az alkotmány 66. cikkelye értelmében beszámolt a nemzetgyűlés el­nökségének munkájáról, a nemzetgyűlés legutóbbi 1954. decemberi ülése óta eltelt időszakban. A jelenlévő képviselők jóváhagyták az elnök beszá­molóját. Ezt követően a nemzetgyűlés megkezdte az 1955. évi népgazda­sági tervről szóló törvény javaslatának megvitatását. Az alkotmányjogi, valamint a gazdasági és költségvetési bizottság ne­vében dr. V. Bulinsky képviselő számolt be a népgazdaság fejlesztésének 1955. évi állami tervről szóló törvényjavaslatról, O. Simunek miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke részletesen tájékoztatta a képviselőket az 1955. évi állami népgazdasági tervről. A nemzetgyűlés kedden, március 22-én folytatta az 1955. évi állami költségvetés és az 1953. évi állami zárszámadás megvitatását. Frantisek Times képviselő a költségvetési bizottság elnöke előadói jelentésében be­számolt az idei állami költségvetés és az 1953. évi állami zárszámadás egyes fejezeteinek megvitatásáról a nemzetgyűlés bizottságaiban. Az állami költségvetést és az 1953. évi állami zárszámadást Julius Duris pénzügymi­niszter ismertette. Kevéssel dél előtt megkezdték a javaslatok megvitatását. A vita során tizennégy képviselő szólalt fel. Szerdán, március 23-án a nemzetgyűlésben folytatták a közös megbe­széléseket. majd a szavazásra tértek át. A nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság népgazdasága 1955. évi fejlesztésének tervéről szóló törvényjavaslatot. A nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta az alkotmány 62. paragrafus sának értelmében az 1953. évi zárszámadást, amely 6,619,582 233.08 korona felesleget mutat ki. A nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta továbbá az 1955. évi költség- vetési törvényt és az 1955. évi állami költségvetést. Az állami költségve­tést a következő csoportok alkotják: a szocialista szektor jövedelme 73.127.771.000 korona, a lakosság adóiból és illetékeiből befolyó összeg 10.429.645.000 korona, egyéb bevételek 2,825.725.000 korona, úgyhogy ez összesen 86,209,424.000 koronát tesz ki. A gazdasági kiadások 43,864,871.000 koronát, a kulturális és szociális intézkedésekre való kiadások 28,276,049.000 koronát, a közbiztonságunkra és védelmi célokra való kiadások 10,429,645.000 koronát, a közigazgatás kiadásai 3,468,887.000 koronát s az egész összeg 86,039,452.000 koronát tesz ki. A bevételek és a kiadások különbsége 169,972.000 korona. Az álla­mi költségvetésben benne vannak a nemzeti bizottságok költségvetései is. Ezek jövedelme 15,523,742.000 koronát tesz ki s ugyanennyiben állapítot­ták meg a kiadásokat is. A nemzetgyűlés hosszan tartó tapssal fogadta a nemzetgazdaság fej­lesztésitervének, az 1953. évi zárszámadásnak és az 1955. évi állami költ­ségvetésnek jóváhagyását. A nemzetgyűlés negyedik ülése ezzel befeje­ződött. Antonín Zápotocky köztársasági elnököt az ülésterem elhagyásakor lelkes tapssal köszöntötték a jelenlévők. * Rövid szünet után a nemzetgyűlés megkezdte ötödik ülését, amelynek napirendjén az egyes kormányjavaslatok és kormányrendeletek megtárgya­lása szerepel. A nemzetgyűlés megtárgyalta és jóváhagyta a vízgazdálkodásról sziéíö törvényjavaslatot, amelyet Vladimir Litvaj előadó képviselő terjesztett elő, továbbá a kutatóintézetek alapításáról és felszámolásáról szóló törvényja­vaslatot, a kutató és kísérleti állomások technikai fejlesztéséről szóló tör­vényjavaslatot, amelyről Václav Mandovec előadó képviselő tett jelentést. A nemzetgyűlés ezután megtárgyalta az 1953. május 19-i 55. sz. kormány­rendeletet a prágai vár környékének védett területéről. Errol Oleg Homöta előadó képviselő számolt be. A nemzetgyűlés ötödik ülése ezzel befejeződött. + ★ * Készülnek a micsurinisták A perbenyíki magyar középiskola 9 osztályának tanulói megalakították a Micsurin-kört. A körnek 10 tagja van, vezetője Dobos Ferenc tanár elv­társ. Kísérleti parcellánk itt van az iskola kertjében. A nyár folyamán több érdekes kísérletet akarunk el­végezni. Tervezzük, hogy burgonyába paradicsomot oltunk. Reméljük, hogy kísérletünk sikerül. Szeretnénk tudni, mit csinálnak a Micsurin-körök tagjai és hogyan ké­szülnek a tavaszi és nyári munkára. KALAPOS MARGIT Bacska bizonyos részlegen kiváló eredménye­ket értek el, azzal tüntetik ki, hogy elismerő okleveleket adnak nekik, be­írják őket a becsületkönyvbe és a példás dolgozó, vagy a legjobb dolgo­zó címet kapják. A Szakszervezetek központi veze­tőségének határozata segítségére lesz az üzemeinknek, hogy még jobban megszervezzék a dolgozók alkotó igye­kezetét. Most az a fontos, hogy a funkcionáriusok és az üzemek gaz­dasági vezetői megismerkedjenek a szocialista munkaverseny elveivel és minél előbb teljesítsék a feltételeket. Mindig kiemeljük a jó példákat, ev­vel is segítünk hazánk felszabadításá­nak 10. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalások teljesítésében, hogy üzemeink még nagyobb sikere­ket érjenek el a termelés terén. Az üzemi CsISz-szervezeteknek is gondoskodniok kell a szocialista mun­kaverseny elterjedéséről. Szorosan e- gyütt kell működniük az üzemi ta­náccsal és belevonni az ifjúságot a versenymozgalomba, hogy a fiatalok jó példával járnak elől. Példát mu­tatnak ebben a Nováky-i bányászta- noncok, kiket jó munkájukért a kor» mány vörös zászlójával tűntettek \A­A lipcsei mintavásáron Nagy megtiszteltetés volt a písewi V. I. Lenin-üzemek dolgozói, szak­emberei és tervezői számára, hogy az idei lipcsei vásáron az ő legjobb három mozdonyuk képviselik a cseh­szlovák közlekedési gépeket. Nagy volt a készülődés! Hiszen Lipcsébe jönnek a kapitalista államok keres­kedői is, hadd lássák, hogyan termel­nek az olyan országban, amely a szocializmus felé halad. Természetes, hogy a lipcsei vásáron a legjobb mozdonyokkal, a legjobb dolgozókkal, a legjobb vasutasokkal és kovácsokkal találkoztak. Antonin Chvátal, mozdonyvezetőnek a nem­zetgyűlés tagjának sok munkája volt. Adolf Vesely, a Munkaérdemrend hordozója, Ripl József, Stepan Karel és Frána, valamint Kratochvil terve­ző mérnököknek is égett a munka a kezük alatt. Nem csoda, hiszen a 4981 számú szilvakék legújabb gyorsvonati mozdony és a 4751 számú világoszöld mozdony, valamint az 5506 számú fe­kete tehermozdony iránt óriási, úgy a fiatalok, mint az idősebbek érdek­lődése. Volt itt mit magyarázni és volt mi­vel eldicsekedni. Hiszen a mi 4981 számú új mozdonyunk tökéletes. 120 km-es maximális gyorsaságot ér el. Három hengeres, kettős Kylchat be­rendezése van és acél hamutartálya, mely önműködően nyílik. Ez az első csehszlovák mozdony, ahol nemcsak a csapágyak hengerszerűek, hanem a rúdcsapágyak is. A kazán is nagyobb teljesítményű, mint az eredeti 498.0 típusnál, mert a párolgási felület 38 %-al nagyobb. A regulátor is sok­kal előnyösebb szerkezetű, a moz­donyvezetőnek módot nyújt arra, hogy a gőzhengerekbe egyszerűbben szabályozhassa a gőzbebocsátást. A lipcsei mintavásár látogatói nagy érdeklődéssel nézték végig a moz­dony belsejét is, ahol az új módosí­tások megkönnyítik a mozdonyveze­tők és segédjeik munkáját is. Á mi mozdonyunk büszkén bizo­nyítja szocialista iparunk fejlettségét és azt, hogy szívesebben termelünk jóminőségű mozdonyokat, mint ágyú­kat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents