Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-03-26 / 12. szám

I Új a HU ónban Néhány nappal ezelőtt a bratisla- vai kerületből körülbelül 270 fiatal fiú és leány indult él a cseh határ­vidékre. hogy az ottani áVami gazda Ságokban megműveljék a teljesei parlagon heverő, vagypedig csak féli megművelt földet. Az elsők közé tartoznak, akik lel késén teljesíteni akarják a CsKP X kongresszusának a mezőgazdaságra vonatkozó határozatait és a CslSz U kongresszusának a határszéli mező­| mákkal és élénk beszéddel. Habár még csak reggel öt óra volt. sok ta- <hovi lakás eljött, hogy üdvözölje a szlovákiai brigádosokat. Víg indulók nellett a mozihelyiségbe vezették 'két, ahol frissítőket kaptak. Kato- nazenekar játszott és mintha új éle­tet öntöttek volna ereikbe. Ütemesen tapsoltak és az ismert dallamokat a zenekarral együtt énekelték. Nyolc órakor a járási városka fő­terén hivatalosan üdvözölték a bri­Ez az új otthon. A brigádosok meglepődve nézegetik az új épületeket, nem számítottak ilyen fogadtatásra. gazdaság megsegítéséről szóló felhí­vását. Ezek a fiatalok a bratislavai kerü­let különböző üzemeiben dolgoztak. Többnyire a bratislavai Béke-üzem­ben, vagy pedig a szakóleai és a pös- tyéni járás üzemeiben. A trencsénl Merina és a Viliam Siroky Ruhaüze­mekben különösen jó ifjúsági mun­kakollektívákat alkottak. Ehhez az if­júsági brigádhoz még négy elvtárs szegődött, a bratislavai Priemstav üzemből, igen értelmes fiúk, tele lel­kesedéssel és munkakedvvel. Március 10.-én 14.30-kor három szépen feldíszített teli kocsi indult a menetrendszerű gyorsvonattal Prága- Plzen-Tachov félé. Az út hosszú volt, de vígan, kedélyesen múlt él. Ami­kor elfáradtak, az éneklésben társas­játékkal szórakoztak. Azt hiszeni, senki sem aludt a vonaton. De hiszen mi is az a fiatalok számára, ha egy éjszakát átvirrasztanak. A türelmet­lenség és a kíváncsiság sem hagyta őket nyugton. De ne is csodálkozzunk rajta. Ismeretlen vidékre mennek, közülük még senki se járt arra, fo­galmuk sincs arról, hogy milyen ott a vidék, hogy fognak ott lakni és mit fognak dolgozni. A nagy vidámság és komoly beszél­getések közepette észre sem vették, hogy a vonat kerekei megálltak. — Itt vagyunk, kiszállunk — mondta a brigádvezető határozott hangon. A tachovi állomás még bizonyára nem látott ilyen forgalmat, ilyen nyüzsgés-mozgást. Az állomás egy­szeriben megtelt kofferekkel, cók­gádosokat. A járási nemzeti bizottság elnöke beszélt igen melegen és a la­kosság nevében örömét fejezte ki an­nak. hpgy az elhagyott falvakban új élet indul, hiszi, hogy a brigádosok segítenek majd a mezőgazdasági ne­hézségek eltávolításában és politikai­lag is megerősítik a határvidéket. Becser Marian elvtárs, a trencséni brigád vezetője, megköszönte a szí­ves fogadtatást és kijelentette, hogy a brigádosok tisztában vannak fele­lősségteljes feladataikkal és eltökél­ten. becsületesen meg akarják állni helyüket. Az ifjúsági himnusz elhangzása után teherautókon szükség szerint a tachovi járás különböző helyeire szállították el a brigádosokat. A bra­tislavai Béke-üzem brigádosai a bori állami gazdaságban helyezkedtek cl. A valóság minden várakozást felül­múlt. Hatalmas kétemeletes épület várta őket, tágas, 2-5 ágyas szobák­kal. Minden frissen festve, tataroz­va. az ágyak frissen áthúzva, a szal­mazsákok frissen megtöltve, a klub- kályhák kellemesen fűtötték a szobá­kat. — Hiszen még az intemátusókban sem laknak jobban — kiáltotta lel­kesen egy bájos fiatal leány, Kostka Éva. Amikor tavaly brigádon jártam, a tehenek felett aludtunk, és úgy is jó volt. De ez, ez már egész más. — Lányok, láttátok már a mosdó­kat — fut be mosolyogva Stefka Do- doková. a brigád vezetője. Különben mindig nagyon szigorú a rábízott cso­porttal szemben és nemcsak a lá­nyok, hanem a fiúk is hallgatnak rá. Legyen ifjúsági szövetségünk a párt első segítőcsapata A CslSz alapfokú politikai körei nemsokára az V. témát veszik át. A téma célja az, hogy megmagyarázzuk általa a fiataloknak Csehszlovákia Kommunista Pártja keletkezését, har­cait a múltban és azt, hogy ma ho­gyan vezeti hazánkat dolgozó népün­ket. A CsKP ereje elsősorban a néppel való szoros kapcsolatban rejlik. A CsKP 1921-től, amióta megalakult, mindig szem előtt tartotta, kiépíteni kapcsolatait a néppel. Ezt el is érte és a dolgozó nép is megszerette, bí­zott benne. Ezért volt képes kinyit­ni a munkásosztály szemét a kapi­talista uralom konszolidációja idején és vezetni a tömegeket a világgazda­sági válság idején, amikor a nép szin­te éhbérért dolgozott, vagy munka nélkül volt és az akkori államrend­del többféle megnyilvánulásban a leg­élesebben megütközött. München ide­jén szintén a dolgozó tömegekre tá­maszkodott, amikor Csehszlovákia lé­te forgott kockán. A hitleri megszál­lás alatt a CsKP illegalitásba vonult, de élt, dolgozott és akkor is szilár­dította kapcsolatait a tömegekkel. A CsKP azért tudja a dolgozókkal a kapcsolatot fenntartani, mert célja mindig a dolgozó nép célja is és min­dig a dolgozó nép érdekeinek a ki­fejezője. A CsKP a dolgozó nép cél­jainak megvalósításáért harcba vezet­te a tömegeket és ez a harc győ­zelemmel fejeződött be. A Kommu­nista Párt tehát nem úgy viselkedett a néppel szemben, mint a többi pár­tok Ha visszatekintünk a múltba, azt látjuk, hogy a burzsoa köztársaság utolsó éveiben 32 párt volt és min­den pártnak voltak parlamenti képvi­selői is. De egyik párt sem a nép érdekeinek megvalósítását tűzte ki célul és nem a dolgozó népre tá­maszkodott, mint az ország legszá­mottevőbb néprétegére. Ezért tehát el is vesztek. Nálunk most a CsKP-én és a dol­gozó nép szervezetein kívül még több különböző politikai pártok is létez­nek: a Csehszlovák Szocialista Párt, a Néppárt, a Szlovák Megújhódás Pártja és a Szabadság Pártja, ame­lyek ugyancsak a Nemzeti Front tag­jai. E pártok is becsületes dolgozók­ból tevődnek össze és elismerik a CsKP vezető szerepét az 1948-ban újjáépített Nemzeti Frontban. Az el­múlt köztársaságban a többi pártok nem ismerték el a CsKP vezető sze­repét. A Kommunista Párt a társadalmun­kat irányítja, mert mint szó volt róla, a dolgozó néppel azonos céljai vannak. Hogy népünk győzelemre vi- hesse a szocializmus építésének ü- gyét, szüksége van vezetőre, aki mu­tatja az utat és irányítja. A CsKP ilyen vezető. A párt a többi tömegszervezet és a CslSz segítségével mozgósítja népün­ket a kiadott irányelvek teljesítésére. A CsKP javaslatot tesz a gazdasági tervek föirányelveire, amelyek az e- gész nép életszínvonalának emelésé­nek ügyét szolgálják és meghatározza a mezőgazdasági politika irányát is. A párt meggyőzi a tömegeket az irányelvek megvalósítására és példát mutat ebben. Azonban nagy szerepük van ebben a tömegszervezeteknek és a CsISz-nek. A tömegszervezetek és a CslSz a párt egységes irányvonala szerint igazodnak. Segítik a pártot a széles tömegekre valö hatásának gyakorlá­sában. De azért nagyon megértő lélek, min­denkivel jól tud bánni, és csakis a kollektíva szellemét védelmezi. — Hideg, meleg víz, ez válóban meglep. Elismerjük, hogy szépen fel­készültek fogadtatásunkra. De nem csalatkoznak bennünk. Mindent tel­jesítünk, amit csak kérnek, sőt még többet. Hamarosan él is helyezkedtek. A fiúk együtt maradtak a barátaikkal és a lányoknál is a jó barátnők együtt maradtak. A kíváncsiskodók, ide-oda futkosásnak csakhamar vége- szakadt és kedélyes beszélgetés szű­rődik ki a szobákból, innen-onnan hangos kacagás hallatszik. Azok már túlestek a meghatottságon. Most már kicsomagolnak s az éjjeli szekrények­be és szekrényekbe helyezik a hol­mijukat. Van hely bőven mindenre. A kályhából kellemes meleg terjeng, és az egyik elsőemeleti szobából, ahol a fiúk laknak, hangos rádiózene szól. — Bizonyára Andris, dicsekszik el azzal, hogy ő rádiót is hozott, mond­ja Szabó Betka harsányan. Betka szeret dalolni, szereti a zenét. Most is valami szép magyar hallgatót dú­dol. Lányka, lányka, honnan veszed azt a sok szép nótát, hiszen ahogy életedről beszéltél, vajmi kevés okod volt a nótázásra. Szeretünk téged, mert mindig mosolyogsz, és örökké jókedvű vagy. Szabó Betka már sok­felé járt. Magyar lány, Kassáról szár­mazik. A felszabadulás után került vissza Szlovákiába. Korán árvaságra jutott. Gazdag parasztoknál dolgozott, aztán cselédeskedett, végül a Béke­üzemben dolgozott. A gyári munka megártott az egészségének, jobban szeret kint a mezőn dolgozni, vagy az állatok körül. Az üzemben ő volt az első, aki a határvidékre jelentke­zett. — Szép itt. A vidék is szép. Még tele van hóval, de hát nemsokára már kisüt a napocska és kitavaszodik. Akkor leszek én csak igazán itthon. Már megnéztem az istállót, örülök ennek a munkának. Azt hiszem, mindnyájunktól függ, hogy kellemes légkört és otthont teremtsünk ma­gunknak. A lányok egy darabig csak hall­gatták, aztán nagy hévvel nekifogtak a szoba díszítéséhez. Innen is onnan is díszterítőcskék kerültek elő, ab­roszok. egy-egy kép, és valami csi­nos váza. Ma már biztos hóvirág dí­szeleg az asztalokon. Menten elhatá­rozták, hogy az első fizetésükből fél- retesznek néhány koronát és függö­nyökre fognak cryűjteni, hogy igazán szép legyen a szobájuk. Bizonyára a fiúk szobáit is feldíszítik, hiszen a fiúk viszont fát gyűjtenek és minden hibán segítenek. Ha nem lehet ki­nyitni a szekrény ajtaját, rögtön itt van a mosolygós képű, Vysocky, egy kékszemű fiú, hozza is a köteg kul­csot és pár perc múlva vége a bosz- szuságnak. így, kölcsönös segélynyújtással, kel­lemessé teszik a munkát, az otthont és igazi családi légkört teremtenek. ÉVA RYJÁCKOVA Ez a tény meghatározza a CslSz működésének vonalát is. A CsISz-ta- gok kötelessége, hogy az Ifjúsági Szövetséget a párt leghűbb segítőtár­sává, legbiztosabb támaszává emel­jék. Ezt úgy lehet elérni, hogy min­den CsISz-tag vállvetve küzd a párt irányvonalának megvalósításáért. Nagy szerepük van itt a fiatal párttagoknak, akik a CslSz tagjai és az alapszer­vezetek vezető magvát képezik Nekik kell az alapszervezetek legjobb tag­jaivá válniok, ők legyenek a CslSz rúgői. Elsősorban meg kell nyerniök a CsISz-tagokat a párt irányvonalá­nak megvalósítására. Azonkívül a szervezetlen fiatalokat is meg kell nekik a CsISz-be nyerniök és mun­kába állítani őket a kitűzött feladatok elvégzésére. A párt vezető szerepének elválaszt­hatatlan része az egész nép türelmes nevelése. így segít a dolgozóknak megválni azoktól a csökevényektől, amelyeket a tőkés társadalmi rend­szer hagyott meg az emberek felfo­gásában. A CslSz alapszervezeteiben dolgozó párttagok is vegyék ezt fi­gyelembe. Kitartóan, de lelkesedéssel neveljék az ifjúságot és ne várjanak eredményeket olyan fiataltól, aki nem érti, hogy miért és minek kell dol­goznia. A kommunista párt tagjának lenni a legnagyobb megtiszteltetés és ki­tüntetés. A dolgozó nép ügyéért har­colni, az egész nép jólétének emelé­sén fáradozni, bármilyen nehéz mun­ka is, de dicsőséges munka. Ezért a párt tagjának lenni minden CsISz- tag és mindenki számára nagy meg­tiszteltetést jelent. A párt legna­Többet várunk az ógyallaiaktól A minap Ogyallán jártam. A ter­vem sikerült is, csak a kép, amit láttam, kicsit csalóka volt. Már otthon arra gondoltam, hogy meg­tekintem a traktorálomást és el­beszélgetek fiataljaival. Hisz van miről tárgyalni, itt a tavasz, ha késett is. A traktorállomás épületei a sok-sok különböző gép katonás sorban, szinte mind újnak látszik, és mikor megtekintettem, meg­nyújtottam lépteimet, hogy minél előbb elvégezzem munkámat, hogy ügyesen visszatérve, több időm maradjon a fiatal traktorosok, sze­relők, a tanoncok, egyszóval az állomás fiataljai számára. A CslSz járási titkárságán tud­tam meg, hogy a gépállomás CsISz- szervezetének gyűlése van. Kicsit furcsának tartottam mind­járt. Munkaidő alatt gyűlés? De mégis, hátha valami fontos dolog­ról van szó. Hisz nyakunkon a ta­vaszi munkák, hátha — gondol­tam magamban. De nagyot csalód­tam. Az állítólagos 80 fiatal közül 60 tagja van az üzemi szervezet­nek. A járási titkárral és velem együtt 26-an voltunk a gyűlésen. Megjegyzem, hogy a 26 közül 11 lány volt (gazdasági felelősök) ami egyáltalán nem baj, de hol van­nak a többiek, a traktorosok, a szerelők? A tanoncok éppen isko­lában voltak. Sok mindent megértek, Tudom azt is, hogy egy összüzemi gyű­lést nem valami könnyű összehív­ni. Idő, de elsősorban a jó szer­vezés is szükséges hozzá. De Mos­ny elvtárs szerint ezt a gyűlést csak a „bentiek” számára hívták össze. Ideje volt már, hiszen az ő számukra körülbelül január ele­jén volt gyűlés. Aztán tovább beszélgettünk. Em­lékeztünk a kongresszusra is. De engem inkább a „kintiek“ érde­keltek. Mikor volt összüzemi gyű­lés, ahol jelen voltak a „bentiek, kintiek” egyaránt, kérdeztem in­kább önmagámtól. Beszéd közben erre is sor került, és kisült, hogy körülbelül november derekán. Ko­rábban sejtettem, hogy körülbelül így lehet, már csak azért is, mert közben arról értesültem Mosny elvtárs vezetőségi tagtól, aki egy­úttal a járási bizottságnak is tag­ja, hogy a CslSz II. kongresszusá­ról még csak a vezetőség tár­gyalt Hogy a dolgot tisztábban lássuk, el kel még mondanunk azt is, hogy még rajta kívül Kollár és Kósa elvtársak viszont a járási bizottság elnökségének tagjai. Na­gyon szép, ha egy alapszervezet három funkcionáriust tud a járás \ élére állítani. Ez ellen senki nem emelhet kifogást. Sőt, ez nagyon is megtisztelő, úgy az üzem fia­taljai, mint azok számára, akik­ben ennyire megbíztak. De ott, a- hol a CslSz II. kongresszusáról még csak az üzemi szervezet ve­zetősége tárgyalt, ahol összüzemi gyűlés csak novemberben, és a benti dolgozó fiatalok számára kö­rülbelül januárban volt, mindezt nem mondhatjuk el. Mi nem kívánunk egyebet, csak becsületes munkát. És ezt elvár­juk Kósa, Mosny és Kollár elvtár­saktól is, már csak azért is, mert megbízott bennük üzemük ifjúsá­ga, szervezetük, sót a járás élére állították őket. Elvárjuk tőlük, hogy többet foglalkozzanak üzemi szervezetükkel és főleg azzal a tíz fiatal tanonccal, akiknek fele a félévi vizsgákon nem is egyből elbukott. Nem is beszélve a ta­noncok magatartásáról, akik ha­nyag előmeneteleik mellett a mun- . kahelyük rendbetartásával sem törődnek eléggé. Meggyőződésünk, hogy az 6- gyallai gép- és traktorállomás fia­taljai mind becsületes dolgozók és nem akarnak lemaradni. Tudnak lelkesedni, sikereket elérni. De ez nem megy magától. Szükségük van vezetésre, helyes irányításra és er­re minden lehetőségük meg van. Csak erős akaratra és az ifjúság szeretetére van szükség. Tudjuk, hogy az üzemi szervezet vezetősé­gében, az idősebb elvtársakban és főleg az üzem vezetőségében meg van a jó szándék, csak az ifjúság nevelésének és irányításának for­mái és módszerei hiányoznak ná­luk. De egy kis körültekintés és tapasztalatcsere ezt is megoldja. Végül és nem utolsósorban pedig a CslSz járási bizottságának is sok­kal több gondot kell fordítania a gép- és traktorállomás üzemi CsISz-szervezetének munkájára. Nem kételkedünk abban, hogy tisztában vannak az elvtársak a traktorállomás küldetésével. Éppen ezért elvárjuk, hogy a jövőben úgy kezeljék a traktorálomás CsISz- szervezetét, mint ahogy azt ifjú­sági szövetségünk elvárja minden funkcionáriusunktól, minden fia­taltól. SÁRKÁNY ÁRPÁD A komáromi traktorosok válasza egy magyarországi levélre Két műszakban a tavaszi munkára! A komáromi gép- és traktorállomás CsISz-szervezete bátor tervet dolgo­zott ki. Elfogadta a tatai (Magyaror­szág) gép- és traktorállomásról a bratislavai nemzetközi találkozóra ki­küldött DISZ-fiatal verseny felhívását. A levél, melyet a tatai traktoro­soktól Magyarországról kaptak szép kötelezettségvállalásokat tartalmaz. A tatai gép- és traktorállomás DISZ­gyobbjai példaként állhatnak minden­ki előtt. A harcukat soha nem adták fel, az elveiket mindig megvédték a kapitalizmussal szemben, a párton so­ha nem ejtettek foltot és másnak sem engedték azt befeketíteni. Pél­dául Ernst Thälmann, aki hamburgi kikötömunkás volt, 1925-ben a né­met dolgozók bizalma a Német Kom­munista Párt élére állította. Hitler hatalomrajutása után börtönbe zár­ták, 11 esztendeig kínozták különbö­ző börtönökben és ítélet nékül egyik koncentrációs táborban Hitler paran­csára SS-katonák ölték meg. Nyilvá­nos pert nem mertek ellene indítani. Amikor hitlerék el akarták ót tánto­rítani a párttól, a legnagyobb kínzá­sok közepette is kigúnyolta kínzóinak ajánlatát. Mindig büszke volt arra, hogy párttag, a német dolgozó nép győzelmében még börtönben is bízott és megjósolta hitlerék bukását. Jakov Mihajlovics Szverdlov már 15 éves korában illegális 'tevékenysé­get folytatott a munkások között. For­radalmi tevékenységét némelykor csak a száműzetés, bebörtönzés tudta meg­szakítani. A Jeniszej folyó mellett elterülő végtelen tajgákról ötször tett kísérletet visszatérni Pétervárra, a forradalom központjába. Az egyik al­kalommal csaknem a Jeniszejbe ful­ladt, száz és száz kilométereket gya­logolt és végre Pétervárra érkezett. E bátor harcosokat a nép ügye lel­kesítette. Az Ifjúsági Szövetségben dolgozó kommunistákat is lelkesítse a nép ügye és az, hogy munkájuk nyomán megjavul az alapszervezet munkája és így méltón mondhatjuk azt, hogy a CsÍSz a CsKP egyik leg­főbb segítője. tagjai vállalták, hogy a tavaszi mun­kákat 110%-ra, a nyári munkákat 105%-ra teljesítik. önköltségeiket pedig 250.000 forinttal csökkentik. Valóban szép vállalás és követésre- méltó. A felhívással kapcsolatosan a komáromi gép- és traktorállomás CsISz-tagjai és idősebb dolgozói ér­tékes javaslatokkal jöttek. Elhatároz­ták, hogy két műszakban dolgoznak és minőségi munkával biztosítják a gabona hektárhozamának emelését. A főhangsúlyt a teljesített munka mi­nőségére helyezik. Az idei munkát rv sokkal igényteljesebb, mint a tavalyi volt. A CsISz-tagoknak köszönhető, hogy 1.758 hektár helyett 3.280 hek­táron végezik el a sarabolást. A verseny fellendítésével a CslSz azt akarja elérni, hogy az ifjúság ve­zessen a terv és a kötelezettségválla­lások teljesítésében. A plostinai CsISz-tagolc jó példával járnak elől A plostinai helyi CsISz-szervezet tagjai nemcsak gondolnak és nemcsak beszélnek a mezőgazdasági termelés emeléséről, hanem valóban cseleked­nek is és tettekké kovácsolják a CsKP X. kongresszusának irányelveit és a CslSz II. kongresszusának hatá­rozatait. A plostinai CsISz-tagok két hektár silózásra bevetett kukoricát vesznek gondoskodásukba. Ügyelni fognak ar­ra, hogy betartsák az agrotechnikai időszakokat, úgy a vetésnél, mint az egyelésnél és a sarabolásnál is és igy 305 métermázsa hektárhozamot akar­nak elérni. Kötelezettségvállalásukat úgy bizto­sítják, hogy március 31-ig tíz ember­ből álló négy munkacsoportot állíta­nak össze és minden munkacsoport ötöt hektár kukoricaföldről gondos­kodik, mégpedig egészen a kukorica silózásáig. A munkacsoport vezetője szoros együttműködést teremt az EFSz vezetőségével. A munkacsopor­tok között szocialista munkaversenyt indítanak a jő minőségű munkáért és a nagyobb terméshozamért. A CslSz helyi bizottsága majd hetenként ki­értékeli az eredményeket és a sajtó, faliújságok, valamint a rádió útján- nyilvánosságra hozza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents