Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-03-26 / 12. szám
2 1955. március 26. %Vßits4£L> Nyerjünk meg minden fiatalt a CsISz-be A II. kongresszus után hazánk valamennyi CsISz-stervezete számára a legfontosabb teendő a tagtoborzás. Felmerül a kérdés, vajon miért tűzött elénk ilyen fontos feladatot a kongresszus? Miért van szükség arra, hogy minden fiatalt megnyerjünk a CsISz- be? Elsősorban azért, mert a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség helyet ad minden fiatalnak. Lehetővé teszi minden falusi és városi fiú és leánvnak egyaránt, hogy szervezeti és kollektív életet éljen, hogv úgy ideológiai, mint politikai és kulturális téren képezhesse magát. S nem utolsó sorban azért, hogy a jó munka után lehetőségük nyíljon a fiataloknak a szórakozásra is. Hazánk szocialista építésében szép és felelősségteljes munka jut az ifjúságnak. Ezért szervezetünknek szüksége van minden olyan fiatal dolgos kézre, amely építeni, alkotni tud. mert csak így teljesítheti azokat a feladatokat, amelyeket pártunk X. kongresszusa és a CsISz II. kongresz- szusa tűzött elénk. Munkánk sikeres elvégzéséhez fokoznunk kell ifjúságunk széleskörű szocialista nevelését, mert enélkül nem mozgósíthatjuk kellőképpen ifjúságunk nagv tömegét a mindennapi feladatok teljesítésére. Mindezt pedig csak úgy érhetjük el, ha betöltiük a hézagját és megnyerünk minden fiút és leányt ifjúsági szervezetünk számára. Ebben kell ke- i esnünk a tagtoborzás fontosságát. Ne neveljünk koravén fiatalokat Ahhoz, hogy ifjúságunk széles tömegét megnyerjük a szervezeti életre, először is meg kell velük szerettetni a CsISz-t. Számos alapszervezetben sikerrel járt ez a dolog és a fiatalok második otthonukként tekintik a CsISz-t. Azonban még sok olyan alapszervezettel találkozunk, ahol a vezetőségi tagok helytelenül értekezik a CsISz egész működését. Azokra a funkcionáriusokra gondolok, akik azt hiszik, hogy egy-két gyűléssel, előadással, vagy brigádóra ledolgozásával kimerítettek mindent, ami a CsISz egész működésére vonatkozik. CsISz-tagjaink politikai nevelése kétségtelenül a legfontosabb feladat számunkra. Politikai és olvasókörök, előadások nélkül nem mondhatjuk azt, hogy biztosítva van ifjúságunk állandó politikai fejlődése. Azonban nem szabad egyoldalúan vennünk az ifjúság nevelését. Nem engedhető meg, hogy egyes CsISz-szervezetek vezetősége csak akkor hívja össze a fiatalokat, , amikor gyűlés, előadás, politikai iskolázás, vagy ehhez hasonló feladatok elvégzése vár a tagságra. Az ilyen vezetők sohasem törnek maguknak utat az ifjúság széles tömegeihez. Az ilyen módszerrel csak megfásult, koravén ifjúságot lehet nevelni. Mi pedig nem akarunk ilyen fiatalokat látni. Azt akarjuk, hogy fiataljaink élete gazdag és vidám legyen, hogy tudjanak örülni az élet szépségeinek és hogy mindig úgy emlékezzenek szilaj ifjú korukra, mint életük legszebb éveire. A mai ifjúságnak minden oka és lehetősége megvan arra. hogy fiatalos frisseséggel, jókedvvel végezze munkáját, hogy mindig derűs arccal járjon az emberek között. Ma nincsenek kettétört sorsok az ifjúkorban, mint az a múltban volt, amikor a diákot az utcára dobták, ha az apja nem bíita fizetni a tandíjat. Ifjúságunk élete a szemünk láttára egyre szebb és gazdagabb és mindez a mi igyekezetünkből, két kezünk munkájából fakad. Ezt kell. hogy megértsék fiataljaink Ne fukarkodjunk az ifjúsággal szemben Csupán rajtunk áll, hogv CsISz- tagjaink élete széppé és örömtelivé váljon a szervezeti életben. „Ahol a fiatalság, ott az élet, a jókedv” — szokták mondani. Ne legyünk fukarok CsISz-tagjainkkal szemben! Ne próbáljuk fékezni a dal. tánc és zene után vágyó fiatalokat. Adjunk lehetőséget a falusi szervezetekben is, hogy a CsISz-ben jól szórakozhassanak a fiatalok. A mai kor megköveteli, hogy gazdag képességgel és tulajdonságokkal ellátott fiatalokat neveljünk. Olyan fiúkat és lányokat, akik bármilyen helyzetben, könnyen feltalálják magukat. Ne legyen egyetlen fiatal sem, oiyan, aki ne tudna táncolni, kerékpározni, lovat megülni. kézilabdázni, úszni, vagy sízni. Ha ezt az utat választják funkcionáriusaink, munkájuk sikerrel jár. Tagtoborzás Érsekújváron Az érsekú.jvári CsISz járási vezetősége példás munkát végez a tagtoborzás terén. A titkárság valamennyi dolgozója szívügyeként tekinti a falusi szervezetek kibővítését. Mielőtt megkezdték a munkát, pontos kimutatást készítettek egyes falvakról, hogy áttekintést nyerjenek a szervezeteken kívülálló fiatalokról. így a járás területén minden községben megállapították, hogy hány fiatal esedékes a CsíSz-tagságra. Az ilyen községekben kultúrműsorral egybekötött tagsági gyűléseket rendeztek, ahová meghívták a szervezetlen fiatalokat is. — Ezzel a módszerrel a kongresszus na máig 670 új tagot szerveztek be a CsISz-be. Ez azt jelenti, hogy a CsISz-tagok száma az elmúlt évekhez viszonyítva járási méretben, több mint 100 százalékkal emelkedett. A legutóbbi megállapítás szerint az érsekújvári járásban már csak 400 olyan fiatal van, akik esedékesek a CsISz-tagságra. Ezek közül több mint 150-nek már folyamatban van a fel- vevése. A tagtoborzás állandóan fo- i lyik a falvakon. Március 15-én tagsági gyűlésre jöttek össze a tardos- keddi fiatalok, ahová meghívták a falu valamennyi fiatalját. Az össze- jövete'en 10 fiatal belépését. hagyta jóvá a tagsági gyűlés. Az érsekújvári funkcionáriusok úttörők a tagtoborzásban. Ha minden járási vezetőség olyan komolyan venné a kezébe az alapszervezetek kibővítésének fontosságát, mint ahogyan azt Érsekújvárban tették, joggal mondhatnánk azt, hogy minden erőnkkel azon gondolkozunk, hogy a kongresszus határozatait megvalósítsuk. ' GÁL ETA Téli álom tavasszal Szép tavaszi napok köszöntöttek ránk. Állami gazdaságaink és szövetkezeteink földjén szépen zöldéi az őszi vetés. Havat már csak itt- ott a hegyek tetején látni. Tavaszt, meleget lehel a föld. Az Érsekújvár körül elterülő szántóföldek jól elkészítve várják a magot. Az érsekújvári 2. számú traktoros brigád tagjai egy percig sem tétováztak azon, hogy vajon lehetséges-e már szántani és trágyázni. Mindig indulásra készen várták a kedvező pillanatot, amikor munkához láthatnak. Minden percet kihasználnak, mert tudják, hogy a tavaszi munkák időbeni elvégzése alapja a bőséges termésnek. Az enyhe januári és februári hónapokban több mint 122 hektáron végezték el a szántást és 9500 tonnakilométeren istállótrágyát szórtak szét. No, sajnos nem így van ez az érsekújvári járás egyes községeiben, mint például Kürtön, ahol a traktorosok még a trágyázást sem végezték el. Lehet, hogy még téli hosszú álmukat alusszák. Vagy azt gondolják, hogy vetni még van idő, a többi munka pedig szintén ráér. De hát mit csinálnak akkor? Bizonyára Habaj Lajos brigádvezetőt várják haza az iskolából. Pedig Habaj elvtárs bizonyára nem veszi jó szívvel majd, ha megjön, hogy amíg ö az iskolában minden igyekezetét arra adta, hogy minél jobban elmélyítse szaktudását, amit visszatérése után átad a brigád tagjainak — addig a traktorosok elmaradnak a tavaszi munkákkal. Hogyan akarja teljesíteni pártunk és kormányunk határozatát az érsekújvári gép- és traktorállomás, amikor karbatett kezekkel nézi a kürtiek tétlenségét. És mit tett az érsekújvári gép- és traktorállomás CsISz-szervezetének vezetősége e dolog érdekében? Vagy talán nem akadna ember, aki meggyőző munkával talpra állítaná a traktorosokat és megmagyarázná nekik, hogy mit jelent népgazdaságunk számára a tavaszi munkák időbeni elvégzése és milyen károkat jelent az, amikor hét traktor, közöttük egy hemyótalpas, kihasználatlanul áll a brigádközpont udvarán. —ge. „AZT HISZEM, HOGY A TISZTÁS ZÍVÜ ÉS ÉRZÉSVILÁGÜ EMBER CSAK HÍVE ÉS HARCOSA LEHET A BÉKÉNEK.” Búcsú a békeharcos néger énekestől Aubrey Pankey, a világhírű néger énekes március 5-én fejezte be körútját hazánkban. Paul Robeson után Aubrey Pankey a legnépszerűbb néger énekes dolgozóink körében. Fellépését február 9-én kezdte meg Kar- love Varyban, majd Ash, Praha, Ma- rianské-Lázne, Warmsdorf, Pardubice, Brno, Gottiváldov, Ostrava és Krnov jelentették útjának egy-egy sikeres állomását a cseh és morva földön. Szlovákiában az énekes Bratidavá- ban, Trnaván és Nyitrán lépett fel. Műsora általában két részből állott. Az első részben klasszikus műveket interpretált. Beethovent, Schumannt, Brahmsot. Schubertét, Rachmanino- vot, "Csajkovszkijt (az utóbbitól a Bölcső-dalt énekelte) Rubinsteint és Glinkát. (Az utóbbitól az Ivan Szu- szanin operából énekéit egy áriát.) A második rész néger spirituálékból állott. Ezeket a dalokat a híres Fisk Jubilee Singersek ismertették meg első ízben az európai koncert-termekkel, hogy az előadások jövedelméből létrehozzák az első négeregyetemet. ma azonban ezek a fájó melódiájú különös, ritmikus dalok már otthonosak a legigényesebb koncert-termekben is és felsír bennük a kapitalizmus új fekete rabszolgáinak éneke, az új bibliai Mózes, a felszabadító iránt. A néger énekesnek a második részben az az érdeme is megvolt, hogy több ilyen spirituálét ő maga dolgozott fel koncert részére, sőt az egyik dalnak a Legendának 0 volt a szerzője is. Mindkét műsorszámot országszerte hatalmas siker kísérte. Aubrey Pankey, nyitrai fellépése kőrútjának utolsó szakaszába esett, ezért tehát felkerestük koncertje után a művészt és elbeszélgettünk vele. — Az Önök szép hazáját jól ismerem — mondta a néger énekes, — hisz már ötödször járok itt. Voltam már a Csehszlovák köztársaságban 1947, 1948, 1950 és 1951-es években. Csak azt sajnálom, hogy mindig téli időben jutok ide el, pedig úgy szeretném látni már ezt a szép földet nyári virágzásában. Remélem erre is sor kerül még. A szomszédos Magyarországot is jól ismerem, .ott mar hatszor jártam. Csehszlovákiába Londonon, Párizson és Belgiumon át jöttem. az Önök hazájából pedig a Nemet Demokratikus Köztársaságba megyek énekelni. Csehszlovákiai kőrútomon mindenütt megértő és fegyelmezett publikumot találtam, bizonyos ^IEKETETTEL j«js>öNTÖM H csc-HsnoVflk' líövrúRWő6 íeji/íácAt.1 fokig meglepődtem, mennyire fejlődött a dolgozók zenekulturális ízlése. Nyomát sem találtam semmiféle fajt megkülönböztetésnek, ez lehet hogy önöknél magától értetődő, de ez nem mindenütt van így a világon. Aubrey <key abban az időben járt nálunk, amikor a Béke Világta- nács január 19-i határozatát dolgozó-, ink valóra váltják, és megindult az* aláírási akció az atomfegyverek betiltása és megsemmisítése érdekében. Természetes■ tehát, hogy második kérdésünk erre vonatkozott. — Azt hiszem, hogy a tiszta szívű és érzésvilágú ember csak híve es harcosa lehet a békének — válaszolt az énekes. — Én is szívből a béke híve vagyok. Azzal az eszközzel harcolok a világbékáért és’ nemzetek közti közeledésért, amelyet a természet ádott nekem. Hangommal és énekemmel. A nyitrai koncert alkalmából a kerület dolgozói több kisebb emléktárgyai köszönték meg a szép koncertet, így a nyitrai péküzemek egy szép varrott kendővel, a partizánskei Augusztus 29 vállalat egy miniatűr csizmával, a nyitrai ifjúsági szervezet megbízásából pedig Markó László és Baracska Ilona eívtársnők, a nyitrai építészeti ipariskolai tanulók egy könyvvel ajándékozták meg a művészt. Ez képezte harmadik kérdésünk tárgyát. — Jól esett a szlovákiai dolgozók figyelme, — mondta a néger énekes — és Nyitrán annak is örültem, hogy az ifjúság nemcsak nagy számmal vett részt a koncerten, hanem még ajándéktárgyal is kitüntetett. Én tudom, hogy ugyanakkor, amikor én Nyitrán néger spirituálékat énekeltem. a rádió nemzetközi jelentőségű hockey-mérkőzést közvetített. Én természetesnek veszem a fiatalság érdeklődését a sport iránt. Ezért kétszeresen értékelem azt, hogy voltak nagy számban olyan fiatalok, akik felkeresték koncertemet. A nyitrai ifjúság ajándékának pedig különösen örülök. Egy könyvet kaptam itt, amely a szlovák művészéletet tárgyalja, a dedikácxó benne angol nyelvű. Én azt hiszem, hogy ez az ajándék szimbolikus. A művészet az az eszköz, amelyen keresztül az emberek legjobban megértik egymást. Ez vezeti el az igazi embert a másik igazi emberhez. Függetlenül az arcbőr színétől a fajtól, vagy a nemzetiségtől. Melegen köszöntőm a szlovákiai ifjúságot és gyakran fogok reá emlékezni akkor is, amikor már elhagytam az Önök szép országának határát. Természetesen előkerült a töltőtoll és papírlap. Aubrey Pankey sajátkezű aláírásával erősítette meg azt, amit mondott. A néger énekest a nyitrai koncert előtt két apró szlovák népviseletbe öltözött leányka köszöntötte hatalmas virágcsokrokkal. A békevédők nyitrai kerületi választmányának megbízásából Majtonová elvtársnő üdvözölte. — Mi minden becsületes embert tisztelünk, legyen az akár fekete, akár fehér — mondotta. — A •béke határvonala a világ minden országának és emberének szívén vezet át arcb'Jrre, vagy világnézetre való tekintet nélkül. Mi is ezt éreztük, mikor a híres néger énekestől búcsúztunk. MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ Kedvelem a filmet, a sportot, a jó társaságot, de ha miaki mégis megkérdezné tőlem, hogy mi a legkedvesebb szórakozásom, a válaszom egyszerű volna. Szabad időmben a legszívesebben színdarabot nézek, ha módomban mn, vagy akár magam is résztveszek az előadásban. Érthetően örömmel mentem megnézni otthon- jártomban, falumban Szigligeti „Li- liomfi” című vígjátékát, amelyet a falum Csemadok szervezetének színjátszói adták elő. Nem minden a szokott módon játszódott le, írtért jóval előadás előtt elkelt minden jegy. sőt sokan lemaradtak az előadásról. Mialatt kint zúgolódott a jegmélküli tömeg, bent a szerencsés nézőket Ferenci elvtárs szórakoztatta az előadás megkezdéséig harmonika szólóival. Pár perc múlva szétnyílt a függöny és a színen megjelent a „Liliomfi” Kamillája és Liliomfija. Felejthetetlen darabnak voltunk a nézői. A mi falunkban valósággal élményt jelentett ez, amely mindvégig magávalragadta a nézőközönséget. Itt úgyszólván minden a darab sikerét segítette elő: a szereplők jó játéka, a díszletezés és a kosztümök is. Sikerült Szigligeti gondolatát közvetíteni a falu emberei félé: megértették a fontosat belőle, hogy a múlt Magyarországának feudális világában csak érdek a házasság, ami ellen tisztaszívű embereknek nehéz volt küzdeni. A szereplők közül dicsérni kell Liliomfi alakítóját, Mi- chalec Dánielt, aki igazi típust alakított a félfeudális úri világ által lenézett szerelmes színészt. Amellett tehetséges szólóénekes is. Mellette talán a Mariskát alakító Szalai Ella tanítónőt kell kiemelni. Játékában olyan mély volt az átélés, hogy senki nem kételkedhetik színjátszói képességében. Jó volt még Szellemfi szerepében Szalai Gyula tanító, a Szilvái professzort alakító Kispál Dezső. Klucsik Béla, mint Kányái vendéglős, és Filkász István is a szerelmes Gyuri pincér alakítója. Talán egy kis gyengeség mutatkozott Kevezsda Lajosnál, akinek a mozgása kissé merev volt és ez gátolta abban, hogy bele tudja magát élni szerepébe. De másvalami is van itt, amiről örömmel kell írnom. Nemcsak a szereplők jó játékát kell dicsérni, hanem azt a jó szellemet is, ami öregeket és fiatalokat ilyen szép vállalkozásban összetart. Bzideig ugyanis többnyire csak a fiatalok vállalták a színjátszást, de most már az idősebbek is szívesen játszottak. Ez nemcsak azért volt jó, hogy idősebb szerepre nehéz volt eddig fiatalokat beállítani, hanem azért is, mert az öregeknek és fiataloknak ez az összetartása elő fogja segíteni a hegysúri Csemadok színjátszó gárdájának további fejlődését. ANDRÁSSY FERENC. Bratislava. Falum tíz évéiül szeretnék valamit írni, arról a tíz esztendőről, amit a fe'szabadulás óta megtettek a bácskai do'gozó emberek. A tíz év előtti időkre én még nem nagyon emlékezhetek, de tudomásom van róla, mert beszéltek róla szüleim és ismerőseim. Olyan volt az élet Bácskán, mint minden más kis faluban; az emberek dolgoztak, csak nem tudták, hogy miért. Kaptak is valamit munkájuk fejében, meg nem is. Ügy. ahogy a szegény embereket mindenütt kizsákmányolták: a kulák. vagy a földbirtokos, de ha az nem, akkor az állam a vasútnál, Bácskán is nyomorultul élet a földnélküli vagv a kevésfö'dú paraszt, vagv a napszámos. A második világháború a mi falunkból is megszedte az áldozatait. És a. felsza» badulás nálunk is felszabadulást jelentet. Igaz, hogv évekig szenvedtünk a háborús károktól, de ebből is kisboltunk. A szomszédságunkban már 1950 után egymásután alakultak az Egységes Földművesszövetkezetek, csak Bácskán nem akart megtömi a jég. Féltek az emberek a kulákok híreszteléseitől. olyanoktól,, hogy „ha beléptek a szövetkezetbe, csak a szakadásig való munka vár rátok es nem kaptok érte semmit.” Így hát sokan inkább otthagyták a földjüket és elmentek ipari munkára, csakhogy ne kelljen belépniök a szövetkezetbe. A helyi pártszervezet meggyőző munkájának volt az eredménye, hogy 1952- ben mégis megalakult a szövetkezét Bácskán és lassan-lassan elhallgattak a rémhíreket terjesztők 1s. Most ott tart a szövetkezeti parasztság nálunk, hogy egyre kevesebb a szalmatetős ház már falumban, és egyre több az újonnan épült. A villanyt is bevezették. Kiépítették a szövetkezet gazdaságát is: valósággal külön falu már a falunkban. Van raktárháza, tyúkfanmja, hizlaldája, két istállója és két dohányszárítója. A gépi felszerelést már nem is kell említeni. A Latorca mentén kölest termelnek, az elhagyatott legelőket rendbeszedték, és juhokat is tenyészetének. Ezek mind olyan eredmények, amelyeket mindenkinek el kell ismerni. De ifjúságunk életében is változás történt. Nemcsak azzal, hogy jobb életkörülmények közé kerültek, hisz ma már a falu minden fiatalja kenyeret keres, — de abban is. hogv már van ideje szórakozásra és tanulásra is. Nem úgy, mint azelőtt, — amikor, ha megszabadulhatott a fiatal, — a nyomasztó robottól, akkor első útja a korcsmába vezetett, — hanem a szocialista emberhez méltóan. Egy lelkes tanító, Troskó Bertalan, megalakította a CsISz-szervezetet még 1952- ben. Ez a CsISz-szervezet tevékeny kultúréletet élt és az előadások jövedelméből könyvtárat vásárolt magának. De nemcsak ezt, hanem sport- fe'szerelést is, és megalakult a Sokol. egyesület is. Rendbehozták a futball- pályát. kosárlabdapályát építettek és megkezdték az aktív sportéletet. — 1953- ban már ott tartottak, hogy megnyerték a járási PPOV vándorzászlót. Megalakult a Hadsereggel Együttműködök Szövetsége is és itt olyan munkát végeztek, hogy a járásban elsőkként emlegetik őket. Ma már a CsISz-szervezetnek van könyvtára, sportfelszerelése és nemcsak egyoldalú sportot űznek, — azaz nemcsak futballoznak, hanem van az ifjúságnak atlétikai-, kézilabda- es asztal tenisz-szakosztálya is. De nemcsak sportolnak, hanem olvasnak is és színjátszással is foglalkoznak, ide vezetett a tízéves békés épitőmunka, és kell-e ettől még lelkesitőbb számunkra, fiatalok számára, amikor tudjuk, hogy tíz év múlva ha békében élhetünk, már nagyon sokkal messzebb' tartunk. PANDI LAJOS. a kassai magyar tannyelvű nyelvű ipariskola tanulója
