Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-03-19 / 11. szám

A& afoutkáéacá és a UuUum Megszilárdítjuk a CsISz és a Forradalmi Szakszervezetek együttműködését „Elhoztam a halált, a világ meg- rázóját”. — rebegte a „világraszóló sikertől” és az öndicsérettü! elkábult Oppenheimer, „az atombomba atyja”, amikor a mexikói sivatagban felrob­bantották az első kísérleti atombom­bát, korunk legborzalmasabb tömeg- pusztító fegyverét. Igen, az amerikai imperialistáknak nincsenek kisebb terveik, mint a világot megrázni, rombadönteni az egész emberi kultú­rát. az amerikai tőkések szolgáivá tenni a föld minden dolgozóját. E terv megvalósításához mint eszközt szeretnék felhasználni az újkori tech­nika nagv vívmányát, az atomener­giát. Az atomokban felszabadítható erő minden eddigi robbanóanyagnál haté­konyabb energiát rejt magában. A legbrutálisabb rombolás mértékét fel­mérhetjük ha példának vesszük azt a pusztítást, amelyet Érsekújváron az első amerikai légitámadás okozott 1944 őszén. A nyugati imperialisták által propagált atomháború esetén egyetlen hidrogénbomba ennél a ször­nyű pusztításnál 1.000,000-szor na­gyobb rombolást végezne. Az atom. és hifírrvénbombák nemcsak minden eddiginél borzalmasabb erejű robba­nással söprik el a házakat és építmé­nyeket, hanem olyan nagyfokú hőt fejlesztenek, ami lángra lobbantia a könnyen égő anyagokat, és a robba­nás körzetében tartózkodó embereket is halálos tűzzel sújtja. A pusztítás felső fokát betetőzi az atomrobbanás harmadik tényezője, a rádióaktivitás. A rácjióaktivitás megfertőzi a föld felszínét, a levegőben úszó porszeme­ket, a vizet, a felhőket, de mindezt speciális műszerek nélkül az embei észre sem veszi. Az ember a rádió­aktív hatást csak órák múlva látja, amikor a röntgensugarak roncsoló hatására emlékeztető tünetek támad­nak a bőr felszínén; orrán, száján vé- rezni kezd, sejtjei fokozatosan elhal­nak, és gyógyíthatatlan sebeibe rövid idő alatt el kell pusztulnia. A technika őrültjeinek halálterve azonban csak az emberek, a katona­zubbonyba bújtatott dolgozók segít­ségével volna megvalósítható. Nem az amerikai imperialisták voltak az el­sők. akik a világ meghódításának esz­telen tervét tűzték ki célul Hasonló mámoros ábrándokért küzdött a né­met imperializmusnak a világot fel­falni akaró hitleri fenevadja, de a vi­lág becsületes dolgozóit éppen a má­sodik világháború borzalmas példája figyelmezteti, hogy le kell fogni a há­borús gyújtogatok kezét. A népek még nem felejtették el az elmúlt há­ború szenvedéseit, áldozatait, vérta­núit. Mendes France nemzetáruló politikájával keresztül tudta vinni a francia parlamentben a párizsi szer­ződések jóváhagyását, amely megen­gedi a német militarizmus újjáélesz­tését. Nyugat-Németország felfegy­verzése újabb háborút jelentene, de ha Mendes France nem is, a francia munkások még jól emlékeznek, ho­gyan vélekedett Hitler hírhedt Mein Kampf (Harcom) című könyvében a francia nemzetről: „A német nép könyörtelen, halálos ellensége volt és marad Franciaor­szág; mindegy, hogv ki kormányozza Franciaországot, a Bourbonok, vagv a Jakobinusok, Bonaparték, vagy a polgári demokraták, klerikális köztár­saságiak, vagy a vörös bolsevisták ... Ez az elnégeresedő nemzet néger vér­rel akarja elpestisesíteni a Rajna vi­dékét.” Az imperialisták, akik a világ urai­nak képzelik magukat, mindent el­követnek, hogy aljas szándékaikat lep­lezzék, hogy a világ népeivel elhites­sék, nem ők, hanem a Szovjetunió a népi demokráciák, a nemzetközi kommunizmus fenyegeti a világbékét. Ezek a rágalmak azonban nagyon is átlátszók, mert hiába hazudnak az amerikai politikusok, a tények rájuk cáfolnak. A tények pedig azt mutat­ják, hogy nem a Szovjetunió épít ka­tonai támaszpontokat az Egyesült Ál­lamok körül, hanem megfordítva, nem a Kínai Népköztársaság hajói és re­pülőgépei fenyegetik Amerika part­jait, hanem megfordítva; és így so­rolhatnánk fel az imperialista hábo­rús gyújtagatokat leleplező tényeket oldalakon keresztül. Mi tudjuk, meg is valósítanák ter­veiket, ha a nyugati politikusokon, katonatiszteken, Hitler levitézlett tá­bornokain múlna: a koncentrációs tá­borok, a gázkamrák, az ..utánunk özönvíz" mindent elpusztító barbár felelőtlensége után, képesek volnának atomháborúval kiirtani az emberiség jelentős részét. Ezért kell úgy felké­szülnünk, hogy elmenjen az imperia­listák kedve hasonló kalandor vállal­kozásoktól. Az amerikai és angol tő­késeket meglepte, hogy a Szovjetunió a hidrogénfegyverek előállításának tu­dományában megelőzte az Egyesült Államokat. Az imperialistáknak tud­niuk kell: egy esetleges atomháború sokkal nagyobbarányú pusztítást vé­gezne a sflrűn lakott Angliában és az Egyesült Államokban, mint a nagy- kiterjedésű Szovjetunióban vagv a béketábor többi országaiban. A fegyverkezési verseny nemcsak a háborús veszélyt növeli, hanem a kapitalista de éppúgy a szocializmust építő országokban is a dolgozók jó­létének rovására megy. Természetes,, hogy éppen a háború elkerülésének érdekében igen erős hadsereget szer­veznek a 'béketábor országai is, süt Nyugat-Németország felfegyverzése esetén kénytelenek lennének még sokkal erőteljesebb mértékben fokoz­ni fegyveres erejüket. De éppen a Szovjetunió békepolitikája és a béké­ért folyó küzdelem mutatja, hogv szívesebben fordítanák a hadi kiadá­sokra költött összeget a kultúra, az életszínvonal emelésére. „Mi — mon­dotta Hruscsov elvtárs az amerikai újságíróknak — kommunisták va­gyunk, és számunkra pénzt költeni védelemre, kényszer dolga. Olyan le­hetőséget szeretnénk, hogv ne költ- sük a nép pénzét védelemre. A mos­tani nemzetközi helyzet azonban arra kényszeríti a Szovjetuniót, hogy az összeggk egy részét védelemre költse .. A szovjet emberek pedig azt tartják, hogy ezért az Egyesült AJiamok felelős, amelv katonai tá­maszpontokat létesít a szovjet határok körül, és az „erő pozíciójából” akar beszélni a Szovjetunióval, amint Churchill mondta, és amint azt gyak­ran ismételgetik Dulles és mások. „Annak, hogy a népeket a Szovjet­unió részéről fenyegető agresszióval fenyegetik határozottan rossz-szán­dékú célja van, Ez a cél nem a béke fenntartását, hanem az új háború propagandáját szolgálja” — hangsú­lyozta Zsukov elvtáis. A Szovjetunió békepolitikáját bizonyítja az is. hogy a szovjet tudomány élenjár az atom­energia békés célokra való felhaszná­lásában. amiről Visinszkij elvtárs, az ENSz egyik ülésén mint a népek ra­gyogó hajnaláról, hatalmas perspek­tívát ígérő atomkorszakról beszélt. A Szovjetunióban már működik is egy atomenergiával hajtott árnmfp.i1 esztő telep és most dolgoznak az óriás méretű százezer kilowatté-; atomé ő- telep felépítésén. Az atomenergia to­vábbi felhasználása felbecsülhetetlen, soha nem látott lehetőségeket bizto­sít az emberi haladás, a tudomány és a jólét számára. Mi, csehszlovákiai magyar dolgozók, együtt harcolunk a köztársaság szlo­vák, cseh, ukrán, német és lengyel nemzetiségű dolgozóival népi de­mokráciánk békéjének biztosításáért. Ennek a harcnak nagv haladó hagyo­mányai vannak az első köztársaság idejéből. A szlovákiai magyarság so­raiból sokan haltak vértanúhalált az antifasiszta harcban a béke és a kultúra megőrzéséért. Elsősorban a szlovákiai magyar dolgozók boldogabb életéért, jogaiért harcolt Komárom szülötte. Sf einer Gábor akinek életét a hitleristák gyilkos golyója oltotta ki, Nem fe­lejthetjük. mire figyelmeztetett Ő bennünket a német militarizmus ag­Kelemen László, a kasmi mar gyár tannyelvű felső ipari iskola II. D-E osztályának tanulója. ~ Példás munkájával és osztálytár­sai iránt tanúsított becsületes ma­gaviseletével vált népszerűvé is­kola társai között. Kelemen elvtárs, a katonai szol­gálat letöltése után került az is­kola padjaiba■ Eleinte a tanulás terén kisebb nehézségekbe ütkö­zött, így például nem bírta az orosz nyelvet. Kelemen azonban igazi harcosnak bizonyult.­Jó tanulmányi eredményei alapján megválasztották • a II. D-E osztály elnökének. Kelemen nagyon- jó osztályelnöknek bizo­nyult, célja az osztály tanulási eredményeinek emelése és u bu­kások megszüntetése volt. Ennek érdekében több alkalommal tartott osztály-gyűlést. Elször a munká­nak azt a formáját választotta, hogy egyéni beszélgetéseken igye­kezett meggyőzni az egyes elv­társakat, hogy jobban szívükre vegyék a tanulás ügyét. De ami­kor látta, hogy a munkának eg'-a formája nem bíztat sikerrel, más formákat választott. Azokat a ta­nulókat, akik rossz tanulmányi eredményeket, értek el, az osztály­gyűlés elé terjesztette és a leg­több glkulümmal kipellengérezték. De a tanulásban még így sem mutatkozott semmi javulás. A kö­vetkező osztály gyűlésen megszer­resszív nyomásának idején, 1938 már­ciusában: „A gyáva kapitulánsok nem látják vagv nem akarják látni a köztársaság védelmi erejét, szövetségeseinek ere­jét, amelyek biztosítják a köztársaság függetlenségének sikeres védelmét. Defetista politikájuknak alátámasztá­sára a hitlerbarát angol lordok állás- nontjára hivatkoznak, és azzal akar­ják bizonyítgatni a köztársaság nehéz helyzetét. Ezért hirdetik nap-nap után a behódolást. a meghátrálást a fasizmus előtt. Ennek a ténynek tu­datában van a reakció Berantól kezd­ve. Sidoron és Esterházvn át Hen- leinig. Ezért be akarják vonni a kor­mányba Henleinékat, hogv ezzel elő­készítsék a teljes behódolást, leigá­zást. Ezért szövetkezett Esterházy, Sidor és Henlein egy autonomists blokkba. Ezzel a különös házassággal a ma­gyar úri reakció levetette álarcát Ed­dig csak propagálták a fasiszta esz­méket. Most a burkolt propagandá­ról áttértek a nyílt henleini módsze­rekre, a nyílt tettekre. Nyíltan vál­lalják a fasiszta bérenc szerepét, a köztársaság népei ellenál’ó erejének aláásására. Szövetkeznek a magyar nép legvadabb ellenségével, és így akarják a magyar népet a fasiszmus szekere elé fogni.” Horthvék fasiszta diktatúrája Ölte meg a kassai magyar dolgozók nagy- tudású harcosát, Schönherz Zoltánt, aki az akasztófa árnyékában írt búcsú levelében is a háborúellenességet hagyta üzenetül: „Drága feleségem, kedves kis fiam! Mikor e sorokat kézhez kapjátok, én már nem leszek az élők között. A természet, az élet örök törvénye ez Minden, ami születik, el is mÚHk, Én meghalok, de benned új erő fá­mád, amely tovább vezet majd az élet útjain. Édes kis Ham, most még nem érted, mi történik körülötted. Ha maid felnősz, édesanyád és mások is, majd elbeszélik neked, hogv milyen is volt édesapád, mit csinált, milyen naey háború ynlt " A fasiszták ölték meg a szlovákiai munkás-színjátszó-esoportok kiváló rendezőjét és szakértőjét, a lévai fláber Zoltánt. A parasztgora ábrázo­lóját, Sellyéi József vágsellyei pa­rasztiról a horthysta hadseregben vájó szolgálat döntötte sírba i hason­lóan mint sokezer sorstársát) hogv ne érhesse meg a parasz.téiet felsza­badulásét — küzdelmeinek célját és értelmét. Ez a néhánv példa is mutatja, hogy s háború az élet és a kultúra meg­ölését, elpuszítását jelenti, Az atom­háború a legborzalmasabb halál, a háborúk háborúja; ezért a béke vi- lágtanácsa taécsi felhívásának aláírása — az é’et és a kultúra választása, védelmezésc. Nem a puszta alá;rá- sónkban van az erő, hanem abban, hogy a háború ügynökeinek meg kell tudniok: a világ népei látják, kinek a kezében van a haiá'thnzn tüzeséva, meggyűlölik ezekec a halálmadarakat és kirekesztik az élni akaró emberek hatalmas táborából Cg, s, ★ vezte. a társastanulást. A gyengébb tanulók mellé olyan tanulókat osztott, akik jó eredményeket ér­tek el, Kelemennek ez a módsze­re is csődöt mondott, mert a gyen­gébb tanulók nem tartották ér­demesnek osztálytársaikat arra. hogy szavukat és jó tanácsaikul meghallgassák. Az osztálytanács Kelemen elv- társ vezetésével utolsó megbeszé­lésre ült össze a gyengébb tanu­lók ügyében. Megint Kelemennek támadt egy jó ötlete. Megbízta az osztálytanács titkárát, hogy isméi- fasse a tanács többi tagjait ezzel a gondolattal. Az új módszer afrbúl állt, hogy megkérte a tanács tag­iéit, kik valamennyien jó tanú1 ók- voltak, hogy észrevétlenül minden jó tanuló barátkozzon meg egy- egy gyengébb tanulóval. Ha már sikerült bizalmunkat megnyerni, akkor baráti alapon igyekezzenek nekik segíteni a tanulásban es igyekezzenek felkelteni náluk a tudásvágyat. Ez a módszer aztán sikerrel járt. Nem fáradoztak hiába Az osztály ma már szép eredményeket ér el. Az osztályban a félévi vizs­gák nagyon jól sikerültek. Kelemen elvtárs igyekszik, hogy a tanulók az iskola elvégzése után. mint igazi szocialista hazafiak végezzék munkájukat. PÁNDl LAJOS. VPS, Kassa. Milan Rázus elvtárs, a CsISz szlovákiai Központi Bizottsága első titkárának beszéde a szlo­vákiai össz-szakszervezeti kon­ferencián. Tisztelt elvtársak és elvtársnők! Engedjék meg, hogy a szlovákiai össz-szakszervezeti konferenciának a CsISz-be tömörült ezer és ezer fiú és leány meleg üdvözletét tolmácsol­jam. A CsISz-tagok és az egész ifjúság szeretettel és tisztelettel figyeli a konferencia menetét, hiszen a For­radalmi Szakszervezetekről van szó, melyeknek nem csekély érdemük van abban, hogy a fiatalok ma legbátrabb j vágyaikat és álmaikat megvalósíthat­ják. Az a fiatalság, amely az iskolák­ban, a politikai és olvasókörökben, a beszélgetéseknél és más alkalmakkor nemzeteink dicső történetét tanulja, jól tudja, hogy a Forradalmi Szak- szervezetek a CsK-P vezetése mellett milyen göröngyös, nehéz úton men­tek keresztül Hasonlóképpen, mint ahogy a For­radalmi Szakszervezetek szívósan és áldozatosan a kapitalizmus és a fa­sizmus ellen harcoltak, ma is igen jelentőségteljes munkát végeznek ha­zánk szocialista felépítésében. Dolgo­zóinkat aktív kedvezményező munká­ra serkentik, iparunk felépítésében, mezőgazdaságunk, kultúránk fellendí­tésében és köztársaságunk védelmi képességének a megerősítésében, minden erőt mozgósítanak harcba a békéért. A CsJSz-szervezetbe tömörült fiata­lok nem a saját tapasztalatukból tud­ják, hogy milyen is volt az élet a kapitalisták és a nagybirtokosok ide­jén Sokan még a megszálláskor is gyerekek voltak Mindnyájan büszkék a Forradalmi Szakszervezetek dicső hagyományaira és az ifjúsági mozga­lom hagyományaira, amely a munkás- osztály és annak előosztaga, a kom­munista párt oldalán állt harcban a kizsákmányolok ellen. Büszkék mun­kájukra, melyet az üzemekben, a föl­deken végeznek, büszkék a sikereikre, melyet a tervek teljesítésében és túlteljesítésében elérnek, büszkék az új épületekre, amelyek réiepitesenez ők is hozzájárultak. Ügy mint ahogy valamikor a legbátrabb fiatalok a munkásosztály harcában az első so­rokban indultak, úgy ma ezer és ezer fiú és leány, idősebb elvtársaink ol­dalán haladnak hogy elsajátítsák tu­dásukat és tapasztalataikat és minél nagyabh mértékben hozzájárulhassa- nk hazánk holdog és örömteli életé­nek kiépítéséhez üzemeinkben már sok kiváló fiatal dolgozó termett, aki a legnagyobb ki­tüntetések hordozói, mint Magda Po- horelcová, Július Slabej, Anka Rad- vínová. Stanislav Holly, Ladislav Lok- sa, Siege' Mária és a többiek. Ezekre az új gondolatok és új munkamód­szerek úttörőire joggal büszke nem­csak a CsISz, hanem a Forradalmi Szakszervezetek is Az egész haza büszke reájuk A fiatalok a legtöbb üzemben lelkesen bekapcsolódnak a szocialista munkaversenybe és gaz­dasági bizottságokat állít fel ifjúsági CsISz élmunkás-csoportokat állít ösz- sze, műszakokat, melyek az idősebb elytársak vezetése mellett dolgoznak é, a legnehezebb részlegeken szép eredményeket érnek el a munka te­rén Ezeket az eredményeket a CsISz és a Forradalmi Szakszervezetek jó e- g yüftműködésének köszönhetjük; ez az eredménye annak, hogy összekötjük az ifjúság kezdeményezését és lelke­sedését az idősebb elvtársak tapasz­talataival. Közös sikerként könyvel­jük el hogy a Tatrasvit-üzemben dol­gozó fiatalok kezdeményezésére vezet­ték be üzemeinkben az önelszámolási rendszert. Közös sikerünk az is, ami­kor ma a CsISz II. kongresszusának é„ pártunk felhívására a fiatalok az üzemekből tudatosan elsőnek sietnek mezőgazdaságunk megsegítésére a ha­társzéli parlagon heverő földek meg­művelésére. A szlovákiai Forradalmi Szakszer­vezetek az elmúlt időben is nagy fi­gyelmet szentelt a fiataloknak. Különböző kulturális, sport és test- nevelési intézményeket létesített és jelentékeny összegeket fordítanak az ifjúság politikai és szaknevelésére, va­lamint egészségügyi célokra. Utóbbi időben fokozottabb mértékben gon­doskodik a fiatalok nyári üdültetésé­nek megszervezéséről A CsISz együttműködése az üze­mi tanáccsal egyre megszilárdul. Nem mondhatjuk azonban, hogy a CsISz és a szakszervezetek között minden üzemben szoros az együttműködés és minden rendben folyik. Egyes helye­ken a CsISz funkcionáriusai még nem fogják fel, hogy az egész Ifjúságot meg kell nyerni a szocializmus épí­tésének és a szövetség csakis akkor teljesítheti feladatát, hogyha szorosan együttműködik azokkal a szervezetek­kel, amelyek szintén résztvesznek az ifjúság nevelésében és ezekhez el­sősorban a Forradalmi Szakszerveze­tek tartoznak. A kultúráiét megszer­vezéséhez még nem használják ki eléggé azokat a gazdag lehetőségeket, melyek a Forradalmi Szakszervezetek módjában állnak. A CsISz-szervezet- nek nem kell attól tartani, hogy el­veszti tekintélyét, hogyha a Forradal­mi Szakszervezetek segítségére tá­maszkodik. Éppen az üzemi tanáccsal való együttműködés teszi lehetővé az Ifjúsági Szövetségnek, hogy az üzem­ben az egész ifjúsághoz eljusson. A CsISz-funkcionáriusok helytelen nézetei főleg ott fordulnak elő, ahol nem fogják fel a szakszervezetek je­lentőséget, ahol beképzeltek lettek és azt hiszik, hogy mindent a saját ere­jükkel legyőzhetnek. Azt vallják, hogy a Forradalmi Szakszervezetek feleslegesek. Egyidejűleg meg kell mondanunk, hogy az új üzemi tanácsok nem tart­ják kötelességüknek, hogy az ifjúsági szervezetek segítségére siessenek és segítségükkel nem serkentik a fia­talok kezdeményezését a termelési feladatok teljesítésében Féltékenyke- dőkkel is találkozunk, sőt az üzemi és műhelyi vezetők becsmérlő maga­tartásával is, akik nem értik meg a fiatalokat Az ilyen magatartás gyö­kereit még a múlt előítéleteiben kell keresni, és azzal magyarázhatjuk, hogy félnek a konkurenciától, félnek „pozíciójuk” elvesztésétől. Az ilyen funkcionáriusok különböző kifogások­kal bizonyos mértékben távoltartják magukat a fiatal dolgozóktól, nincse­nek segítségükre, nehogy azok eset­leg megelőzzék őket. A CsISz tagságát legnagyobb mér­tékben a munkásifjúság képezi. A munkásifjúság a CsISz w*.ető ereje. a c-TO—fiataléi- több­nyire a Forradalmi szakszer is szervezve vannak, így hát a fiata­lok nevelésére nagy hatással vannak a Forradalmi Szakszervezetek is. Na­gyon helytelen tehát, hogyha ' egyes funkcionáriusok nem tekintik saját ügyüknek azt, amikor az üzemben a fiatalság nem fejt ki kellő tevékeny­séget és amikor azt észlelik, hogy a fiatalok között a hanyagság, munká­ból való távolmaradás gyakori jelen­séggé válik és nem törődnek a fia­talokkal csakis azért, mert azt hi­szik, hogy ez a CsISz kötelessége. A CsISz-nek erre nincsen kizárólagos > joga és nem is lehet. Amint látjuk, mindkét oldalon elő­fordulnak hibák. Fontos, hagy tuda­tosítjuk magunkba, hogy egyik mun­kahelyen sem lehet meg egyik szer­vezet a másik nélkül. Csakis akkor érhetünk el építői sikereket, ha az idősebbek tapasztalatait összekötjük a fiatalok kezdeményezésével és lel­kesedésével. Fontos, hogy mindenütt, ahol a .szakszervezetek sikereket ér­nek el, azokat az ifjúság sikereinek tekintsük. Jó példával járnak elől, a Rybárpole-i V. I. Lenín-üzem dol­gozói, akik közös sikerüknek tekintik azt, hogy üzeműkből annyian jelent­keztek a határvidékre. A CsKP Központi Bizottsága a For­radalmi Szakszervezetek feladatává tűzte ki, hogy tagságuk soraiba min­den dolgozót megnyerjenek. A CsISz megvilágítja ezt a nagy feladatot és a szakszervezetek küldetését és ha- tásával eléri, hogy a dolgozó ifjúság köréből egyetlenegy fiú, vagy leány sem lesz, aki nem lenne a Forradal­mi Szakszervezetek tagja. Engedjék meg, hogy kifejezzem meggyőződésemet arról, hogy a mai szlovákiai össz-szakszervezeti konfe­rencia üzemeinkben megerősíti a For­radalmi Szakszervezetek és a CsISz együttműködését, nagy hozzájárulást jelent az ifjúság szocialista nevelésé­nek terén és ifjúságunk még tevé­kenyebben bekapcsolódik a feladatok teljesítésébe, hazánk építése terén. Engedjék meg, hogy a fiatalok ne­vében sok sikert és győzelmet kíván­jak a Forradalmi Szakszervezetek to­vábbi munkásságának. ELSŐ OLDAL CÍMKÉPE: A világ ifjúságának barátsága erősíti a béke ügyét. (Képünkön a lengyel ifjúság táncegyüttesének két tagját lát hat juk.) Péidós tanuló

Next

/
Thumbnails
Contents