Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-03-19 / 11. szám
1955. március 19. Szeretettel várják az új munkásokat A tachovi járásban megérkezett az első ifjúsági brigádesoport. A határvidéken dolgoznak majd és örömmel látnak munkához. Mihálik Mária is a napokba érkezett ide Seszták János traktorista, aki már régebben itt dóigozik üdvözli Máriát. Alis; várják, hogy indulhassanak „Az egész ifjúságot a párt és _ a kormány irányelveinek teljesítésére kell névelni” — olvassuk a CsISz II. kongresszusa határozatában. Nézzük meg közelebbről, hogyan teljesíti ezen határozatot a zselízi járásban lévő damasdi CsISz-szervezet, A szervezet huszonnégy tagból áll. A nyári és őszi munkákból a CsISz- tagok becsületesen kivették részüket. A Falusi Ifjúság Nemzetközi Találkozója tiszteletére indított versenyben elnyerték a kerület versenyzászlaját. A fiatalok hű tagjai a szövetkezetnek. felelősséget éreznek fejlődéséért. Ezt legjobban megmutatták most, a kongresszus után, mikor a szervezet vezetősége komolyan kezdett gondolkozni azon, vajon mit is csináljanak ők, hogyan, milyen formában kezdjenek munkához. A határozat áttanulmányozása után megártották, hogy elsősorban is a szövetkezet megerősítése az ő feladatuk, mert a szervezet tagjai nagyobb részt az EFSz-ben dolgoznak. Hogy a feladatokat tisztábban lássák, tervet dolgoztak ki. Föfeladatnak az ifjúsági munkacsoport megszervezését tűzték ki. mert tudják,- hogy a személyes példamutatás a legjobb agitáció. Március 21-jg 16 tagból álló állandó mezei munkacsoportot alakítanak. A munkacsoport tíz hektár kukoricát és nyolc hektár cukorrépát gondoz, végzi összes munkálatait, valamint elvégzi 75 hektár- gabona betakarítását. Természetesen emellett segítenek minden más munkában is. A munkacsoport versenyre hívta fel a többi munkacsoportokat az agrotechnikai határidő betartásé- ban és az aratás gyors s szemveszteség nélküli befejezésében. Mivel az állattenyésztésben kevés fiatal dolgozik, a szervezet ide hét CsISz-tagot küld, akiknek feladatuk lesz az idősebbeket is meggyőzni az új munkamódszerek előnyéről s bevezetni azokat. Ezen a téren már megtörténtek az első kezdeményezéEmber a talpán Valahányszor elhaladok a király- helmeci gép- és traktorállomás kapuja előtt, mindig fülembe cseng annak a középtermetű barna fiatalembernek a beszéde, aki alván bátran vetette fel az egyes problémákat a kétnapos szövetkezeti iskolán, s oly meggyőzően beszélt arról, hogyan lehetne az egyes hiányosságokat a legrövidebb időn belül eltávolítani. Kíváncsi voltam vajon ki ez az ember. Mikor megtudtam, egy kissé szégyeltem magam, hogy járásunk traktorállomásának főagronómusát nem ismerem. Igaz, már hallottam, hogy Kacsmarik József név is létezik a világon, de kilétével nem sikerült megismerkednem. Mikor megismertem. rögtön láttam, hogv olyan emberrel állok szemben, aki nem elégszik meg azzal, amit tud, az ag- ronómusi hivatásával, hanem még többet akar. Egy őszi délelőtt Kacsmarjk elvtárs bekopogott iskolánk laboratóriumába. Röviden elmondta miért jött. Akik ismerik hazánk- kül- és belkereskedelmét, biztos tudják azt is. hogy mezőgazdaságunk mészszükségletének legnagyobb részét külföldről szállítjuk- Kacsmarik elvtárs ezen akart segíteni. Tudta, hogy járásunkban Ladamócon lehet meszet találni, s hozzá annyit, hogy ez megközelítően kielégítené járásunk mészszükségle- tét. Ez az elgondolás hozta őt laboratóriumunkba. Amikor a Sleiber mészmeghatározó készülék a kísérletnél 40 százalékos mésztartglmát mutatott, majd hogy fel nem kiáltott örömében. Munkáját siker koronázta. A mészégetéshez felhasznált anyagok hamuja nagymennyiségű káliumot tartalmaz. mely fontos trágya, gyümölcs, zöldség és dohánytermesztésünk számára, mivel teljesen klórmentes. Ha mindezt tudjuk, akkor megértjük, miért örült annyira Kacsmarik elvtárs. Ha majd elmegyünk Ladmóc felé, már szorea'másán dolgozó munkásokat látunk. Mészőrlésre az elhanyagolt bácskai malom gépeit használják fel. Kacsmarik elvtársnak felelős mun-, kája mellett még kísérletezésre is marad ideje. Közönséges vetőgépet négyzetbe vető géppé alakította át s mpst ennek tökéletesítésén dolgozik. Ha a gépet sikerül tökéletesítenie, ez szintén nagy segítséget jelent mező- gazdaságunk , számára. Reméljük, hogy úgy mint a többi munkája, ez is sikerül. KALAPOS JÓZSEF sek. Ifj. Janúrik János, aki 24 tehenet gondoz, vállalta, hogy darabonként egv literrel emeli a teihozamot. Hogv a kertészetben fennakadás nélkül folyjon a munka, erre az az öt CslSz-tag fog vigyázni, akik a kertészetben dolgoznak. Ezek már most kötelezettséget vállaltak, hogy tíz mázsa zöldséget termelnek terven felül A szervezet vezetősége azt is jól tudja, bogy a munkában csak öntudatos és politikailag fejlett CsISz- tagok állják meg a helyüket. Ezért a nevelést fontos feladatna!; tartják. A szervezet propagandistája, Huszá- rik János, kötelezettséget vállalt, hogy alaposan felkészül az előadásokra s ha kell, személyes agitáció- val is bebiztosítja, hogy a körnek mind a 24 tagja eljárjon az órákra és jó eredménnyel végezze be az iskolaévet. Ezenkívül az olvasókörben még tizen megszerzik a Fucsík-jel- vényt a Világifjúsági TalálkozóigA Nemzetközi Ifjúsági Hét keretén belül előadást rendeznek az ifjúság életéről a kapitalista országokban és nálunk. Előadást tartanak a CslSz- alakulásáról, fejlődéséről, a Komszo- mol életéiül és munkáiéról Nem feledkeztek meg a népi alkötővérsenv- ről sem. Betanulják a „Ho'nap kiderül” című színdarabot s belekapcsolódnak a színjátszóesoportök járási versenyébe. A terv felö'el mindpn megmozdulást, a május elsejei ünnepségek előkészítését, az aratási ünnepélv megszervezését stb. A szervezet vezetősége jól tudja, hogv a tervben felsorolt feladatokat csak úgy tudják teljesíteni, ha a vezetőség rendszeresen ülésezik, közösén döntenek minden kérdésben és a vezetőség tagjai személyesen példát mutatnak a munkában. Tudják azt is, hogy a szervezeten kívülálló fiatalokat nem lehet úgy bekapcsolni a munkábf, mint a szervezet tagjait. Ezért elhatározták, hogv április 1-ig a faluban * * * Ötéves fennállását ünnepli a Szabad Földműves c. hetilap. Öt éve barátja a mezőgazdasági munkásnak, földművesnek, irányítja, vezeti őket. A benne megjelenő riportnk szórakoztatják, tanítják az olvasókat. A nép szereti a Szabad Földművest, Gímesen jártam egyszer és egy idősebb emberre] beszéltem. Elpolitizáltunk, szóba jöttek az újságok is. A Szabad Földművest olvasom a legszívesebben — mondta az idős bácsi. Hisz mjnden szava érthető és úgy ír, mint ahogy valóban él a falusi ember. Érdekesnek tűnt z a kijelentés — az embert azt hiszem Molnár bácsinak hívták — úgy beszélt a Szabad Földművesről, mint ahogy minden faluban beszélnek, akik olvassák. Ve- rebély környékén, Bábindolon és Fel- sőahán, Mohiban, Csjfáron szintén így vélekedtek a Szabad Földművesről. Jól esik tudni, hogy a nép szereti ezt az újságot és minden betűjét elolvassa Mindenki hallgat a barátja szavára. Égy újság, folyóirat vagy könyv, ha az ember barátjává válik, akkor hatással is van az emberre. Tapasztalhattuk ezt, amikor meggyőztük az egyéni gazdálkodót, a közös A keresztsoros vetés a legfontosabb agrotechnikai eljárásokhoz tar tozik, meit lényegesen hozzájárul a hektárhozam emeléséhez. Ezt az eljárást is hasonlóképpen, mint a többi haladó agrptpchnikai módszert a ^Szovjetuniótól vettük át. Szovjet barátaink készségesen átengedték tapasztalataikat, hogy azokat mi is felhasználhassuk és emeljük mezőgazdasági termelésünk hozamát A keresztsoros és sűrűsoros vetés története még nem is hosszú. Amikor 1949-ben, mezőgazdasági küldöttségünkké] a Szovjetunióban jártam, akkor kezdtek a keresztsoros vetéssel kísérletezni. Emlékszem, amikor egyik látogatásunk alklamából Grúziában a teleti gép- és traktoréilomáson mint valami újdonságot megmutatták azokat a földeket, melyeket kergsztsoro- san vetettek be. Ezek voltak az p'sö kísérletek. Egy évre rá 1950-bep a Szovjetunióban már kétmillió hektárt vetettek be keresztsofosan és ma mai tök-sok millió hektáron érvényesítik az új vetési módszert. A szovjet sajtónak valamint szövetkezeti és mezőgazdasági dolgozóink szövietunióbeli látogatásának köszönhetjük, hogv a keresztsoros vetési módszer aránylag gyorsan eljutott hozzánk is. 1930-ben és 1951 tavaszán oh is kis'V'etezni kezdtünk ezzel a módszerrel. Csakhamar bebizonyosodott, hogy hasonlóélő fiatotokat mind beszervezik a CsISz-be s így erősítik a szervezetet. Nagyobb gondot fordítanak ezután a pionírszervezetre is. Azonkívül, hogy egy pionírvezetőt adnak a csoportnak, minden hónapban meglátogatják a micsurin-kört. elbeszélgetnek a pionírokkal a mezőigazdasági munka szépségéről és fontosságáról. Ha csak így. egy tekintetre átfutjuk a szervezet tervét, bizonv eszünk- b ptlik a gondolat, vajon teljesíti a szervezet ezen feladatokat? Ha válaszolni akarunk erre a kérdésre, szükséges, hogv ismerjük a damásdi fiatalokat Keménvkötésü fiúk ezek. s ami a legfontosabb, összetartanak- Tudják jól, hogy nem e!|g csak kitűzni a célt, erős elhatározás, akarat, lelkesedés kell ahhoz, hogv fogadalmukat valóra váltsák, tervüket teljesítsék. Alaposan megfontoltak mindent, mielőtt felhívással fordultak a járás szervezeteitek és versenyre hívták azokat a II. kongresszus feladatainak teljesítésére. Reméliük. hogv a CsISz zselízi járási vezetősége megragadja a kezdeményezést, kezébe veszi a verseny irányítását. Ahhoz, hogy a verseny igazán hathatósan segítsen a járásban, a járási vezetőségnek konkrét pontokban kell meghatározni, mi szerint akarja értékelni a versenyt s ezeket a pontokat vagv jobban mondva feltételeket meg kell ismertetni mindazon szervezetekkel, amelyek a versenybe belekapcsolódnak. Ha a járási vezetőség ügyesen ellenőrzi és meghatározott időközökben helyesen kiértékeli a versenyt, akkor a damásdi fiatalok kezdetnénye- zésükkel nemcsak saját maguknak, s szövetkezetüknek segítettek hanem hozzájárultak ahhez Is, hogv a járás teljesíteni tudja a CsISz kongresz- szus határozatét. Reméljük, hogy a zseifei járás CsISz-szeryezetei méltó választ adnak a damásdiak felhívására. —s— gazdálkodás elsőbbségéről. Fárasztó volt ez a munka, néha azt hittük, lehetetlen lesz hosszú Ideig egy-egy faluban megalakítani a szövetkezetei. A Szabad Földműves a mezőgazdaságban dolgozók egyik legjobb barátja, mégis hatott az olvasókra és megalakult a szövetkezet Ahol úgy tűnt, hogy hosszú ideig n, m lesz még közös gazdálkodás, most ott virágzó szövetkezet működik A jó gazdálkodást is meg kell tanulni- A jó állattenyésztés, a tervszerű, helyes növénytermesztés anyagi létünk egyik alapját képezi. Nem megy ez szaktudás nélkül A X párt- kongresszus által khűzött feladat megvalósítása mindannyiunk ügye, mert mind-innyiunk jóléte emelkedik ezáltal. Azonban ezt sem tudjuk megvalósítani. ha nem értünk a helyes gazdálkodáshoz. A Szabad Földműves helyes gazdálkodásra tanítja az olvasóig hozzájárul a nép életszínvonalának az emeléséhez. Nem csoda tehát, ha szeretik az emberek és olvassák ha barátjukká vált. Az öteves fennállásának évfordulóján azt kívánjuk, amiért küzd, harcol minél hamarabb valósuljon megB. J. képpen, mint a Szovjetunióban a huk- tárhozam nálunk is három és fél métermázsával többÍgy például a pagykeszi EFSz-ben íkomáromi járás), ahol először próbálkoztak a keresztsoros vetéssel 1952-ben hektáronként átlag 25 métermázsával több gabonát termeltek. Egy 26 hektár nagyságú parcellán, melyet keresztsorosan vetettek be, átlag 38 métermázsa gabonát termeltek hektáronként. Szlovákia területéről sok hasonló példát hozhatunk fel. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink egyre nagyobb területet vetettek be keresztsorosan és 1954-ben már majdnem kétszázezer hektáron vetettek az Új vetési módszer szerint. Ennek köszönhetjük, hogy 1954*hen a lépvegesen rosszabb időjárás ellenére is magsabb hektár- hozmamokat értünk el, mint a fel- szabadulás előtt. Mi a lénvege és miiyen ielentő- sége van a keresztsoros és sűrűsoros vetésnek? A lényege az, hogy a vetőmag felét egv irányba vetjük, míg a másik felét merőlegesen rayet’ük a vetésre Teimészetesen a vetés sűrűségét irányítjuk. Míg a régi vetési médszy mellett a vetőmagok meglehetősen I gyorsan egymásután pc-:évnek úg.v- I hogv a vetésnél a magok körülbelül Szarka József a vágsellyei gépállomás fiataljainak úgyszólván kedvence. Víg ember a tréfa úgy repül el az ajkáról, hogy mindenkit mosolyra késztet. Mindenben kiérti magát, azt mondják róla, hogy mindég fején találja a szöget. Jó munkás, kitűnő ötletei voltak a termelés fokozására. Már 1952-Wl az állomáson dolgozott, most a vágvecsei brigád vezetője. A vecsei szövetkezet sokat köszönhet néki, részben az ő érdeme, hogy időben elvégeztek minden fontos munkát. Az egyik hétfőn reggel a szokásos megbeszélésüket tartották a gépállomás dolgozói. Simkó Mihály igazgató helyettes beszámolójában ismerj tette a gépállomásra háruló feladatokat és kitért arra, hogy miért fontos a határvidék benépesítése, a parlagon heverd földek megmunkálása. Most már csak az a kérdés — fejezte be a beszámolót — hogy hányán és kik jelentkeznek tőlünk a határvidékre? Mindenki hallgatott. Ezt jól meg kell gondolni, egy év hosszú idő. A kereseti lehetőség, a szép vidék s ki tudja még mi motoszkált az emberek fejéhen. A vitában aztán sok min- denrfP esett szó. Kiderült, hogy a fiatalok attól tartanak, hogy ott nem lesz lehetőségük a szórakozásra. A vitának az lett az eredménye, hogy a gépállomás sakkról, fútimról s hasonló szórakoztató eszközökről gondoskodik. A fiait nem engedi üres kézzel a határvidékre. Benyó Béla körzeti javító és Lábs- ky Ágoston agronámus már 'elhatározták, — persze csak úgy magukban, — hogy elmennek. Karkus Sámuel a gépállomás egyik legjobb kombájnosa szintén így gondolkodott, 2 cm. távolságra esnek egymástól, a keresztsonos vetésnél a szemek lassabban peregnek és a szemek között 4—5 cm. távolság is van, Mive} merőlegesen is vetünk, a sorok között négyzetek keletkeznek. Hasonló kép tárul elépk a sűrűsoros vetésnél is, melynél az egyes sorok nem 12-15 cm. távolágra vannak egymástól, hanem csak 6—7 cm-nyire és a szemek is nem 2 cm-re, hanem 4—5 cm-re. A sűrűsoros vetésnél pontosan úgy oszlik meg a vetőmag, mint a ke- resztsoros vetésnél. A régi vetési módszernél a szemek a sorokban egyepesep egymáshoz tapadnak, úgyhogy egyik szem a másikba bocsátja gyökereit és elvonják egymástól a tápanyagokat, míg a sorok között kihasználatlan földsáv keletkezik, ahol többnyire dudva nő ki- A keresztsoros és a sűrűsoros vetésnél a szemek között nagyobb köz és a sorok között js nagyobb távolság keletkezik és ez igen jó hatást gyakorol a vetés növekedésére, mert több tápanyag iut el e szemekhez. A vetőmag és gyökerek elhelyezésénél több levegőhöz és naphoz iut a növény és ezéi-f jobban fejlődik. A jobb és egyenletes növekedés egyben harcot lejen! a falai kipárolgása ellen is. hiszen a levelek és a kalászok jobban befedik a földet. A keresztsoros vetéssel majdnem de valahogy senki sem akarta elsőnek kimondani az igent. A fiatalok közül nagyon kevesen voltak még távol s visszatartotta őket a kilométerek magas száma. A legtöbben valahogy úgy gondolták, hogy jó volna ha egy idősebb, tapasztaltabb jelentkezne s akkor ők is bátrabban melléállnak. Szarka József látta, hogy mi itt a hiba. Őt is régóta foglalkoztatta ez a gondolat. Mi történne ha ó lenne az első? Vajon akadna-e valaki, aki csatlakozna hozzá? Még akkor este megbeszélte feleségével s reggelre határozott. Jelentkezett a határszélre. Utána még huszonhatan jelentkeztek, Készen áll egy teljes brigád, van közöttük agronámus, mechanikus, kombájnos s brigádvezetO. Ez utóbbi természetesen Szarka József■ — Hallottuk, hogy a galgóá járásban lévő sulekgvói gépállomásról is közel húszán jelentkeztek, mondja a brigádvezető. Egy járásba megyünk velük, kihívjuk Okét versenyre, A ■határvidék javát szolgáljuk ezzel s egyúttal hazánkét is. Majd elválik, ki a legény a talpán, ki termel többet. Nem gondol már senki arra, hogy hosszú az egy év, sőt némelyek úgy látják, hogy talán rövid is lesz. Többen elhatározták, hogy hosszabb időre ott maradnak. Szarka József úgy tervezi, hogy egy év , múlva felviszi családját is. Felesége is örül ennek. §dr a traktorállomásról a legjobbak jelentkeztek, az otthon maradtak úgu igyekeznek majd dolgozni, hogy minden rendben legyen. Már eddig tizenöt új traktorost képeztek ki. Ezek veszik át majd a munkát. A brigád tagjai útrakészen állnak, alig várják, hogy indulhassanakugyanolyan eredményeket érünk el. mint a sűrűsoros vetéssel. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink mórt előnybe helyezik a sűrűsoros vetést, mert ugyanazon a parcellán nem sül kétszer járni és így a vetés költségei kisebbek. Ami az EFSz-ejnket és állami gazdaságainkat illet;, ma mái mindenütt elfogadták a sűrű- és ke- resztsoros vetést. Gép- és trakioi állomásainkra egvre több sűrűsoros vetésnél használatos vetőgép érkez'k, melvek nemcsak az EFSz-eink segítségére sietnek, hanem égvén. Gazdálkodóink a kis- és középparasztok segítségére is. így például a szlovákiai gép- és traktórállomások tavaly 1.875 sűrűsoros vetőgépet. kapta!’ ,js az idén még további 2.314 ilyen .e- tőgéppel gazdagodnak. Arról van s/o, hogy földműveseink használják ki ezeket a lehetőségeket, szerződ; -kötéssel biztosítsák be idejében a gép- és traktorállomás segítségét s a sűrű- soros vetéssel emeljék hektárhozamukat. A CsISz-tagok feladata a gép. és traktorállomásokon a nemzeti bizottságokban, a falvakon arra vezetni a faezpgazdasági dolgozóinkat, hogy minél többen érvényesítsék a sűrűsoros vetést s -így teljesítsék azokat a feladatokat, amelyeket a CsKP X. kongresszusa kitűzött számukra. J. INOVSKY Sok siker! kívánunk a Szabad Földművesnek Miért helyezzük előnybe a keresztsoros és sűrűsoros vetést Kövessétek a damásdiak példáját
