Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-03-12 / 10. szám
1955. március Í2. 5 •^ÜßliSi^L Emeljük a kukorica hektárhozamát Népünk életszínvonalának emelkedése abban nyilvánul meg, hogy a szükségletek állandóan növekednek és ezzel egyidejűleg nagyobb a .jóminőségű árucikkek iránti kereslet is. Mező- gazdaságunk azonban nem fedezi a közélelmezés szükségleteit, mivel még mindig a régi munkamódszereket alkalmazza és ennek folytán alacsony terméshozamot ér el. Ezért, hogy tedezhessük egyre növekvő keresletünket, sok mezőgazdasági terméket kénytelenek vagyunk külföldről beszerezni Mezőgazdaságunkban hatalmas eddig még kihasználatlan készleteink vannak. Sok példát láttunk már az állami gazdaságainkban az EFSz-ekben de az egyénileg gazdálkodóknál is, melyek azt bizonyítják, hogyha felhasználjuk a szovjet mezőgazdasági tudomány tapasztalatait, akkor magasan túlszárnyaljuk termékeink átlaghozamát. A siker azonban mindig az embertől függ, az ember akaratától és tehetségétől. A jó szakemberek, akik előtt határozott cél lebeg, kényszerítik a természetet, hogy gazdagabban termeljen A modern mezőgazdasági gépek, a műtrágya, a nemesített vetőmag — ezek mezőgazdasági dolgozóink erős fegyverei harcban a természettel. Arról van szó, hogy ezeket a fegyvereket teljes mértékben kihasználjuk mezőgazdasági termelésünk hozamának emelésénél. szocialista munka hőse, minden évben egymás után ennél sokkal nagyobb hektárhozamot ért el. 1936-ban 136 métermázsát. 1948-ban már 206 métermázsát termelt. A legnagyobb hektárhozam 223 métermázsa hozamot a Szovjetunióban érték el. Csehszlovákiában 78 méterlmázsa a legmagasabb hektárhozam, melyet 1953-b-m értek el. A kukorica tápértéke A kukorica tápértékéve! egyik takarmánynövény sem veszi tel a versenyt. Az árpával szemben 10%-kai. A farkasdi EFSz tavaly 16 métermázsával túlteljesítette beadási tervét és ezenkívül 272 hízott sertést. 34.788 kg súlyban átadott az állami felvásárlóknak. A képen (balról) Máthé Ferenc és István sertésgondozókat, valamint Ján Pasteka zootechnikust látjuk. A Surikov módszerről A Surikov módszer jelentős mértékben fellendíti az állati termelésünket és lényegesen hozzájárulhat az élelmezés javításához. A módszer J. Surikov. a szovjet barnauli szov- hoz zootechnikusától nyerte a nevét, aki először foglalkozott rendszeresen és tudományos alapon a sertéshízla- lás módszerével. Ez a sertéshizlalási módszer fényes eredményeket hozott és sok követőre talált nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is, így pl. nálunk Csehszlovákiában is. Mi tulajdonképpen a Surikov- módszer lényege ? A Surikov módszer szerint előbb kiválasztják a hizlalásra alkalmas sertéseket és csak aztán hizlalják őket. Surikov csakis tökéletesen egészséges ötven-hatvan kilós süldőket állít be hizlalásra. Addig csak az úgynevezett elöhízlalóban vannak. Nagyon fontos, hogy a sertés tökéletesen egészséges legyen, mert csakis az egészen egészséges állatnál hozza meg a hizlalás a várt eredményeket. Rendkívül fontos. hogy a sertésnek olyan formában adjuk az eledelt, hogy az ízletes és könnyen emészthető legyen. Surikov eredményei teljesen megcáfolják azt, hogy csakis magvas takarmánnyal érhetünk el súlygyarapodást. Ellenkezőleg, Surikov szerint első időben sokkal nagyobb jelentőséget kell tu- la.idonítani az olcsó zamatos takarmánynak, mint a kapás növényeknek cs igen fontos, a tökéletesen friss, vágóhídi hulladék is. Ilyen takarmánnyal fedezi Surikov a íeiadagot és ehhez még hozzá ad zabot, konyha hulladékot, sörfőzdéi malátát és a malomban összesepert l .iin^éVoka'. Surikov teljesen eltér az edigi gyakorlattól, amennyiben a korpát nem kása. hanem sült cipó formájában adja. Surikov ellene volt a kása használatának, mert azt a sertés mohón felfalja, nem keveri össze nyállal, úgy. hogy az állat nem emészti meg a tápanyagokat és így sok tápérték kápa vész. A tapasztalatok már megmutatták. hogy a súlygyarapodás sokkal jelentékenyebb, ha a fejadagot sültcipó formájában adjuk. Ez a cipó úgy készül, mint a rendes házi kenyér. kovászból és tésztából. Surikov azt ajánlja, hogy a cipó tésztájához harminc százalékos koncentrált tápanyagokat használjanak, harminc százalék zablisztet és negyven százalék főtt burgonyát. Milyen jelentősége van annak, hogy így készítjük e:Ő a sertések eledelét. A korpa, zab és más arryagok az élesztőtől kelni kezd megpuhul és emészthetővé válik, ezenkívül a káros baktériumok is tönkre mennek. Tekintve, hogy a sütésnél sok vitamin elvész, ezért még vitamíndús sárgarépát, lucerna magot kell hozzá adni. Az így elkészített sült cipókat széttördeljük 15 gr. sóval, répakovásszal, Ízesítjük. Az így elkészített eledelt a sertés jóízűen eszi, megemészti és ettől gyorsan hízik. Legalább kétszer naponta friss vízzel kell itatni. A fejadag alapja ugyanaz marad, csak ajánlatos, hogy mindig mással ízesítsük. Surikov ilyen módon rekord súlygyarapodást ér el, naponta több mint egy kilogrammot minden sertésnél. A tapasztalatok máris azt mutatják, hogyha a Surikov módszert alkalmazzuk, lényegesen hozzájárulhatunk élelmezésünk feljavításához. így például a tomasovcei EFSz-ben (a losonci járásban) a napi súlygyarapodás darabonként 0.95—1.10 kg-ra emelkedett. A hodovcei (komáromi járás) EFSz-ben naponként 80 dk-ot híznak a sertések. Szlovákiában eddig már több mint 10.000 sertésnél alkalmazzák a Surikov módszert. Ha legalább 50.000 sertésnél alkalmaznák és a napi súlygyarapodást csak 20 dekával emelnénk, ez azt jelentené, hogy félévenként 3,650.000 kiló hússal többet nyernénk és Szlovákia minden polgárára egy kiló hússal több jutna. Mi még 50.000 sertésnél is többet hizlalhatnánk. Az (állattenyésztésben dolgozó fiatalok ne riadjanak vissza a kezdeti nehézségektől, harcoljanak az új munkamódszerek alkalmazásáért, győzzék meg az idősebbeket is a módszer jelentőségerői, mert csak így az új munkamódszerek alkalmazásával tudunk több húst biztosítani dolgozóink asztalára. a zabbal szemben pedig 20%-kai több tápegységet tartalmaz. A kukoricának 3% zsírtartalma van és ezért nagyon alkalmas a sertéshizlalásra. A mi viszonyaink mellett 40 mfitermázsa hektárhozamot könnyen elérhetünk. Ha 40 métermázsa kukorica hizlaló értékét összehasonlítjuk ugyanilyen mennyiségű árpa hizlaló értékével, akkor megállapíthatjuk hogy a kukorica 6.900, az árpa pedig 4.072 tápegységet tartalmaz. A hizlalásnál 5 métermázsa kukoricára van szükség, hogy 1 métermázsa húst nyerjünk, így tehát egy hektárhozam kukoricából 8 métermázsa húst nyerhetünk. Ha számításba vesszük, hogy a felét a kötelező beadásra és az. állami felvásárlás céljaira adjuk, a szövetkezet. vayv az egyénileg gazdálkodó egy sertésért 10800 koronát kap. A kukorica jelentőségét csak akkor fog- j juk fel teljesen, ha mint silóanyagot és zöldtakarmányt értékeljük Nálunk hektáronként 800—1.000 métermázsa silókukoricát termelünk, j Ha ezt a mennyiséget fejős tehenek j takarmányozására használjuk fel, 19 000 liter fejet nyerünk melyért a szövetkezet vagy az egyénileg gazdálkodó az állami felvásárlásnál 43.000 ko-nnát kap. Hogy a silőzó takarmánynak milyen kihatása van a tehenek fejőképességére, azt a legjobban a nagyszombati állami gazda- s*ohan Spacinoén látjuk. Itt ugyanis nem gondoskodtak elegendő siló takarmányról. Még tavaly év végért mindent felhasználtak Ezért aztán a téli hónapokban átlag egy liter tejjel I kevesebb volt a tejhozam. Érthető, hogy ilyen körülmények mellett a tejtermelés költségei is emelkedtek A spacincei dolgozók 1.000 liter tejjel rövidítették meg a közéielmezést. Nálunk átlag 25 métermázsa kukorica hektárhozamot érünk el — ami a világ csúcseredményéhez, valamint, a csehszlovákiai legmagasabb hozamhoz viszonyítva nagyon kevés. így tehát a kukoricának nagy figyelmet kell szentelni. A helyes trágyázás mellett a kukorica megkívánja, hogy különösen a savanyu talajon a földet négyszer is keverjük. A silózásra szánt kukoricát ne vessük olyan sűrűn, mint ahogy az eddig volt szokásban. A silózásra szánt kukoricánál is porhanyosítani kell a földet. Csak akkor sarabolhatunk ha a kukorica 40-50 centiméteres sorokba van vetve Gép- és traktoráliomásaink száz és száz gépet készítenek riő a kukorica négyzetes-fészkes vetésére. Mn már a kukoricagyűjtést is gépesíthetjük Kevés munkaerő mellett is szép mennyiségű kukoricát termelhetünk — és így a legjobb takarmányról gondoskodunk. M. S. Az elsőbbségért! Szövetkezetünkben állandóan szem előtt tartjuk a CsKP X. kongresszusa határozatainak megvalósítását. Megtárgyaltuk Siroky elvtárs beszámolóját is, amit a párt Központi Bizottságának február 10. és 11-én megtartott plenáris ülésén tartott. Ez arra ösztönöz minket, hogy a szövetkezetünkben Nyárasdon minden lehetőséget használjunk ki a termelésnél. Elhatároztuk, hogy a siló- és szemeskukorica terméshozamát lényegesen fokozzuk. A helyi pártszervezet kezdeményezésére és ennek segítségével versenyezünk az apácaszakálasi EFSz-el a kukorica négyzetes vetési módszerrel való termelésével. Ezenkívül a silókukorica termelésével is versenyre hívjuk ki az apácaszakála- siakat. Egyúttal kihívjuk versenyre valamennyi EFSz-t és állami gazdaságot a kukorica négyzetes vetési módszerrel való termelésére és a silókukorica termesztésre. A NYÁRASD! EFSZ TAGJA! Az apátfalvai Pol’ana üzemben indulásra készen áll az ifjúsági brigád, amely a határszélre megy egy évi brigádmunkára.-* #Szlovákiából 4.497 fiatal jelentkezett eddig egy éves brigádmunkára a határszélre. Az első kilenc ifjúsági brigád 263 fiú és leány, Bratislavából március 10-én indult útnak új otthona a határszél felé.-* *Levél a határszélről Kedves Barátom.! Nem isméi lek közelebbről, csak annyit tudok rólad, hogy te is azokhoz a fiatalokhoz tartozói, akik nemsokára eljöttök hozzánk. Képzelem milyen izgatott és türelmetlen vagy. Hányszor gondolod magadban. „Bár már indulnánk és már látnám, hogy milyen is ott az élet a határvidéken.” Én már négy és fél hónapja itt vagyok, már azelőtt is ismerős voltam errefelé, most elszeretném neked mondani, hogy itt nálunk Tou- zim vidékén milyen az élet, hiszen lehet, hogy éppen Bezvierovra kerülsz az itteni gépállomásra. Mezőgazdasági iskolát végeztem ts nagyon örültem annak, hogy tanulmányaim befejezése után Dél-Szlo- vákiábu, az egyik gépállomásra megyek — oda arra a síkságra, ahol a traktoroknak és kombájnoknak korlátlanok a lehetőségei. Mindig oda húzott a szívem, mert az a vidék nagyon hasonlít a szovjet filmekben látott képekre. Milyen szépek is ott a rónák, a ringó aranykalászokkal! Nagyon örültem neki, de. . . Megtudtam, hogy a Karlové Va- ry-i. kerületbe megyek, mégpedig a bezvieroui gépállomásra. A Délszlovákiai álmaim szétrebbentek — térképet vettem éld és keresni kezdtem, hogy hol is van az a touzimi járás. Egész részletes térképre volt szükségem. A térképen nem volt folyó, csak hegyek és egy tekervényes keskenyvágányú vasútvonal. A térkép bizony nem mondott sokat. így hát elmentem oda személyesen és gliq vártam, hogy végleg ott maradhassak. Ma már nagyon a szívemhez nőtt ez a vidék. Út egy kicsit zordabb az éghajlat, átlag 600 méter magasságban vagyunk (a tengerszíne felett) és igy állandóan friss szél fujdogál. Télen majdnem állandóan nagy a köd, sokszor tíz méterre se látunk. Annál szebb amikor megpillantjuk a kék égboltot q hóval fedett zuzmarás fákat, melyek csak úgy csillognak a téli nap sugaraiban. Olyan itt mint a hegyek között. Nemcsak a vidék tetszik itt nekem., hanem elsősorban az emberek. A mi kollektívánkat a világért sem cserélném ki. A gépállomásra állandóan újabb és újabb elvtársak jönnek, de mindez kevés. A tavaszi munka a küszöbön áll és nekünk traktorosokra, agronómusokra van szükségünk. Nem győzzük a munkát. Hiszen 3-000 hektár parlagon heverő földet karunk visszaadni a mezőgazdaság céljaira. Ezenkívül is állandóan emelni akarjuk a termelést. A szövetkezetek nagy igényeket támasztanak. Ne is csodálkozz ezen, hiszen a járás 51 szövetkezetében, három szövetkezet képviselőt nemrég az „EFSz érdemes dolgozó” címmel tüntették ki. A mi CsISz-szervezetünk elhatározta, hogy segít az új munkamódszerek bevezetésével és 200 hektáron biztosítja a burgonya négyzetes fészkes ültetését. Egyidejűleg gépet szerkesztünk a szemcsés trágya termelésére. Az üzem vezetősége támogatja munkánkat. Csak egy valamire van szükségünk. Sok-sok szorgalmas kézre es azután már semmit.öl sem félünk. DRAHOS VAÍJECEK A CslSz-szervezet elnöke a bezverovi gép- és traktorállomás főagronó- musa. Mi is megyünk A CsISz II. kongresszusának fő- irányelve, minden talpalatnyi földet megművelni, sok fiatalt gondolkodásra késztetett. A határvidékre való felhívást a breznói járás CsISz-tagjai is megértették. Két nap alatt a járás területén negyven fiatal töltötte ki a jelenkező ívet. Azóta minden nap látogatják a fiatalok a CsISz járási titkárságát. Ma már a jelentkezés száma 67-re emelkedett. A járásban lévő podbrezovai vasgyárban dolgozó fiatalok egész brigádot szerveznek a határszélre. Még az egészen fiatal CsISz-tagok, mint Veiszenbacher elvtársnö és barátnője jelentkeztek. Nem félnek a nehéz munkától, be akarják bizonyítani, hogy jó CsISz-tagok és oda mennek, ahol szükség van rájuk. GERÉCZ ZOLTÁN Felkészültünk a tavaszi munkákra Brigádunk a tél folyamán alaposan felkészült a tavaszi munkák elvégzésére. Traktorosaink már alig várják, hogy eltűnjön a hó és munkába láthassanak. A tél folyamán traktoros brigádunk gépeinek száma emelkedett. Már van a négyzetes fészkes vetéshez szükséges kukorica és burgonyaültető gépünk is. Ezekkel a gépekkel ültetjük majd el az EFSz földjein az összes kukoricát és burgonyát, ezáltal lehetővé tesszük, hogy magasabb hektárhozamokat érjünk el s e növények gondozását is géppel végezhetjük. Amíg gépeinket javították, mi terveket készítettünk és így a brigád minden tagja tudja, mennyit kell teljesíteni gépével naponta, hogy a brigád 100 százalékon felül teljesítse tervét. Ezzel mi CsISz-tagok még nem elégedtünk meg, hanem a terv telje- í sítés bebiztosítása érdekében köte- j lezettséget vállaltunk Nagy Károly és 1 Szűcs József DT 54-es traktorral vállalják, hogy tavaszi tervüket 130 százalékra teljesítik. Becse Ferenc vállalja, hogy K 25-ös Zetorjával tervét 125 százalékra teljesíti s 100 liter üzemanyagot megtakarít. Morvái József Skoda 20-as traktorjával 100 százalékra, Miskovicz András 115 százalékra^ akarja teljesíteni tervét. Szűcs * Ignác Skoda 30-as gépével 112 százalékra teljesíti tavaszi tervét és megtakarít 50 liter üzemanyagot. Brigádunk versenyre hívta ki a du- namocsi brigádot. Felhívásunkat elfogadták és elhatároztuk, hogy a versenyt szigorúan ellenőrizzük és rendszeresen kiértékeljük. Reméljük, hogy ez a verseny mindkét brigád tagjait még jobb és gyorsabb munkára ösztönzi, és sokat fog segíteni tervünk teljesítésében. Mi igyekezünk úgy dolgozni, hogy az eddig szerzett jó hírnevünket necsak megtartsuk, hanem még növeljük is. GÄBLER MÁRIA, brigádvezető EBED / Utrakészen A kukorica az első számú takarmány Amikor Kolumbus 1493-ban Amerikából Európába hozta a? első kukoricacsöveket, nem is hitte volna, hogy ez a növény néhány évtized alatt mi lyen sikereket ér el. Élelmes velencei kereskedők Spanyolországi»'1 Afrikába, Ázsiába és a Balkánra vitték, innen terjedt el a kukorica Dé'kelet- Európába és Közép-Európába. Nagy eredménynek számított, ha hektáronként 100 métermázsa kukoricánál többet termeltek. Mark Jevsztafjevics i Ozernij ukrajnai kolhozparaszt, a !
