Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-03-12 / 10. szám

1955. Már etas H. ^ VßUS'ißL' A szlovákiai szakszervezetek konferenciája Februárban megvalósították a szlo­vákiai szakszervezetek a kerületi össz-szakszervezeti konferenciákat, melyek március 10—12-ére előkészí­tették a szlovákiai szakszervezetek konferenciáját. Ezeken a konferenciákon rávilágí­tottak a Forradalmi Szakszervezet eddigi tevékenységére. A szakszervezetek tevékenységében igen fontos részleget képez a terme­lés-technikai propaganda, az új mun­kamódszerek terjesztése és az újítók megszervezése. Örömmel megállapít­hatjuk, hogy a konferenciák sok fi­gyelmet szenteltek ezeknek a kérdé­seknek és ezen a téren szép eredmé­nyeket könyvelhettek el. A gépészek beszámolójukban jelentették, hogy a bratislavai kerületben az újítási ja­vaslatok tizenegymillió koronát, a nyitrai kerületben pedig több mint hárommillió korona megtakarítást eredményeztek. A Piesokon, Márton­ban és Aranyosmaróton megrendezett műszaki napok lényegesen hozzájárul­tak a haladó munkamódszerek ter­jesztéséhez. A feltalálók és újítók bizottsága aktív tevékenységet mutat fel a vegyiipar terén. Műszaki napo­kat rendeztek a nováki vegyi-üze­mekben, valamint a Chemosvitban és másutt is. Szép eredményeket értek el. Kostolany és Gorda elvtársak újí­tási javaslatai a Béke-üzemben emel­ték a munka biztonságot a kord- szálak szövésénél, leszállították a hul­ladékmennyiséget. Hasonlóképpen az élelmiszeriparban dolgozók kiemelték a szakmájukban kiváló teljesítményei­kért munkaérdemrenddel kitüntetett Trencsénből Piza elvtársat, Miklósról Krajci elvtársat és másokat is. Természetesen nem hiányzott a he­lyén való és sokszor élesen kifejtett kritika sem, mellyel az újítók moz­galmában előforduló hiányokat illet­ték. A gépészek kifogásolták, hogy eddig még nem vezették be minde­nütt az új munkamódszereket. A ve­TÉLI KEPEK A TÁTRÁBÓL zető szakszervezeti és' gazdasági szer­vek szemére vetették, hogy ezen ; téren nem jártak el rendszeresen t bányászok konferenciája élesen rávi­lágított arra a helyzetre, hogy eddi« még bányáinkban nem használtuk k kellőképpen értékes gépeinket. Hand- lován -csak 51%-ra használták ki í kombájnokat. Kékkőn pedig csal 33%-ra. A tervezett 240.000 tonn, szén helyett kombájnnal csak 156.601 tonna szenet termeltünk. Még kevésbé használtuk ki fúrógé peinket, rakodőberendezéseinket, ge reblyeszerkezeteinket stb. A szlová kiai bányász-konferencia megállapító! ta, hogy az új technika szükségsze rűen új munkaszervezést von magi után, a dolgozóknak iszont el kel sajátítani a gépek kezelését, karban tartását és a gépek alapos felhaszná lását. A megfigyelések és tapasztalától azt mutatják, hogy a szakszervezet és gazdasági szervekre nagy felada tok várnak a dolgozók szak- és mg szaki kiképzésének, valamint az újítók mozgalmának fellendítése terén. A szakszervezetek úgy szervezzék meg az üzemi munkaiskolákat, hogy a dolgozók azokat szívesen látogassák és ezekben az iskolákban a lehető legalaposabb gyakorlati kiképzést nyerjék. A szakszervezetek csakis így győzhetik meg tagságukat arról, hogy az üzemi munkaiskolákban az esti, vagy az ipari és szakiskolák távhall­gatása alatt kimélyítik szakképzett­ségüket. A bratislavai Technika Háza nagyon elősegíti majd a Forradalmi Szakszervezet termelő technikai pro­paganda tevékenységét A Technika Házában rendezett elő­adássorozat a közönség körében nagy visszhangra talált. A szlovákiai össz- szakszervezeti konferencián Bratisla- vában 500 élenjáró szakszervezeti dolgozó találkozik. Köztük lesz Török Pál a Szlovák Nemzeti Tanács képvi­selője. A Munkaérdemrend viselője is. A lipcsei minta vásáron nagy az érdeklődés a mi termékeink iránt Csehszlovákia, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság után a legna­gyobb külföldi kiállító az idei lipcsei mintavásáron. Az előcsarnok előtti térségen a csehszlovákiai sportrepü­lőgépek keltik fel a közönség figyel­mét a Trener Z 126-os iskolarepüiő és az Aero 45-ös kétmotoros négy­személyes légitaxi. Minden látogató alaposan szemügyre veszi a repülő­gép belsejét. Szakemberek érdeklő­désére Vrtelka mérnök, a lipcsei re­pülőtéren közvetlenül bemutatja a gé­pet. Skoda és Tatra teherautóink, va­lamint mezőgazdasági gépeink körül is állandóan csoportosulnak az érdek­lődők. Nagy az érdeklődés a Jawa- kerékpárok iránt is, Jozef Bősek, a csehszlovák informátor, aki maga is versenyző, nyújt felvilágosításokat. A motorkerékpárok tökéletességét bizo­nyítja a 83-as szám alatt kiállított gép is, amely tavaly a 125 köbcentimé­teres kategóriájú gépek között Ang­liában hatnapos versenyben győztes­ként került ki. A Skoda 1.200 — jelzésű személy­autó a lipcsei vásáron bizonyltja, hogy a csehszlovák autóipar a világon az elsők közé tartozik, A csehszlovák kiállítás központjában gépiparunk ter­mékei állanak, joggal lefoglalják a pa­vilon nagyobb részét. Nemcsak a szakemberek, hanem a látogatok is meggyőződhetnek arról, hogy Cseh­szlovákia a gépipar terén valóban nagyhatalom. Erről sokat beszélhet­nének azok a szerelőink, akik itt bemutatják a csehszlovák fúrókat, köszörűket, gyalukat és más gépein­ket. Václav Prúcka büszkén beszél a pilzeni V. I. Lenin-üzemek szakdol­gozóiról, amikor bemutatja a kilenc­ven tonna súlyú gyorsforgású eszter­gapadot, hogy milyen pontosan és megbízhatóan dolgozik. Hasonlókép­pen Václav Davidek, a Sezimovo nad ústi-i Kovosvit üzem dolgozója újból és újból bemutatja az önműködő gé­peket, melyek sorozatosan kész al­katrészeket termelnek. A csehszlová­kiai pavilon legnagyobb kiállíts «I da­rabja egy 50 megawat teljesítményű gőzturbina. A vásár látogatói meg­csodálják könnyűiparunk termékeit äs. Útban Ótátrafüred felé a magas­tátrai falvakat összeköti! „Szabadság út'’ mentén szebbnél-szebb üdülőket látunk. Jobbkéz felől Tátralomnicot el­hagyva a „Gvermek paradicsom” épülete lepi meg az arra,járókat. Itt üdül a nyári és téli időszakban a ta­nulóifjúságunk. Vidám daltól hangos tőlük az egész körnvék. Boldog le­het az a fiatalság, amelv ilyen pom­pás üdülőben töltheti a nyári, vagy a téli szünidejét. Az ótátrafüredi „Tarajka" üdülő a szalóki csúcs er­dőövezetében fekszik. Leghamarabb az ótátrafüredi drótkötélpályán ju­tunk fel hozzá. Már a fekvése is olyan, hogy az üdülőknek a legszé­lesebb sportlehetőségeket nyújtja. A fiatalságot leginkább a kitünO szán­kópálya érdekli, amely három kilo­méteres szakaszon bravúros kanya­rokkal fut le Őtátrafüredre. A komolyabb sízök is megtalálják itt maguk örömét. Az üdülőtől iobb- kéz felé kanyarodik fel a Magas Tát­ra egyik legszebb völgyébe a „Jár­mai" út {Magistráia). Ez a 'eggon- dozottabb turista utak egyike, amely sok helyen eléri az 1.800 m. magas­ságot. A Nagy Hűvösvölgyben érinti az •■-•riási vízeséseket. Felejthetetlen lát­vány ez. Az edzettebb, gyakorlottabb síelők felkeresik a 2.016 m. magasságban fekvő „Téry” menedékházát, amely védelmet nyújt a viharok elül beme­nekülő turistáknak, síelőknek. A menedékházat alapítójáró1 Dr. fl-ry Ödönről nevezték el, aki a Kárpáti Turista-egylet kiváló tagja volt s ezt a menedékházat a múlt század nyolc­vanas éveiben építette. Emléktáblája és arcképe ma is a menedékház fa­lán látható. Ennek a menedékháznak mái- a fekvésénél fogva is jelentős szerepe van ma is, egész évben nyitva ál! a zivatarok elő! behúzódó sportolók számára. Felfelé menet egy csoporttal ta­lálkozunk. A „Tarajka” szakszerve­zeti üdülőből jönnek. Ök is a „Téry" menedékház felé tartanak. Többnyire fiatalok, sítalpakkal, sportszerűen fel­öltözve. Hozzájuk csatlakozunk. Aniint útközben megpihenünk az elemózsiás kenyérzsákokból a jobb- nál-.jobb falatok előkerülnek. Az üdülőben .edták nekünk erre a túrá­ra. Sülthús, füstöltszalonna, sajt, va­jaskenyér, tojás, nápolyi szelet, cu­korka és egyebek bizonyítják, hogy mennyire gondoskodnak dolgozóink­ról. Indulunk tovább. Beszélgetés köz­ben megkérdezzük, hogv ilyen nagy hóban és csípős hideg szélben meg­éri-e a fáradságot, hogy kétezer mé­ter magasságig felkapaszkodjunk. Bi­zony megéri. Aki már egyszer' ilyen magasból látta az alatta elterülő völ­gyet, aki már szédítő sebességgel le- száguldott a napsütötte lejtőn a völgybe, aki szereti a természetet. csőd1 Ja annak örök nyugalmát, a fenyüerdtik mély csendjét, annak Magas Tátra tengerszemei, mint a Csorbató, Poprádi éó, KÖpatatei tó én a többi. Szép tiszta időben a tó smaragd­zöld vizében gyönyörködnek a kö­rülötte lévő csúcsok a Pátria, Szo- liszkó, Vysoká és a Tengerszem csúcs. Este vacsora után az üdülők a klubhelyiségben gyülekeznek. A ma­gastátrai mentüosztag egykori veze­tője egy idősebb bácsika beszél a Magas Tátráról, annak szépségeiről. Az üdülők örömmel használják ki a pihenés napjait testedzésre—síelésre. megéri, ha még olyan fáradságba is kerül. Valóban igaza van. Használjuk ki tehát azokat a lehetőségeket, ame­lyeket a szaks ervezetek nyújtanak a dolgozóknak, s menjünk el vala­mennyien megcsodálni azokat a ter­mészeti szépségeket, amelyek ma a dolgozók egészségét, üdülését szol­gálják. * * * A Magas Tátra nyugati vonulatát a csorbatói rész és a Kriván jelleg­zetes szépségű csúcsa zárja be. Ettől nyugati irányban folytatódnak a lip tói havasok. A szakszervezeti üdülő, mint egy mesebeli kastély az Uj Csorbató partján fekszik. Tőle pár perc járás­nyira van a Csorbató, a Magas Tátra egyik legszebb tengerszeme. A tó 35 méter mély. A jégkorszakban kelet­kezett. A sziklákról lezúduló jégtö­megek és gleccserek magukkal so­dorták a törmeléket, ezek a völgyek­ben torlaszt képeztek és elzárták a víz lefolyását. így keletkeztek a jellegzetességéről. A beszéde higgadt, lassú, megfontolt. Mindenki nagy fi­gyelemmel hallgatja szavait. A kan­dallóban pattog a tűz. Egy régi tátrai lakos, nem a föld­raj zköny vekből betanult szavakkal, hanem úgy ahogy azt az élet hozta magával, a Magas Tátra alatt élő emberek életét mondja el nekünk keresetlenül. Aki ezt hallja, az még jobban megismeri ezt a csodálatosan szép tá­jat, az itteni emberek életét, múltját és jelenét és még jobban a szívébe zárja azokat a szép napokat, amelye­ket itt eltöltött. Amint az üdülő emlékkönyvét la­pozom, az egyik lapon ezt a verset találtam: „Belenéztem a Csorbató csillagfényes kék szemébe, és nem tudóit válni tőle, hej pedig-pedig menni kéne" Valóban így van, aki egyszer lát­ta, az nem tud innen élszakadni, s évről-évre visszakívánkozik ide. D. K. Ezen a munkahelyen a földet te­herautókba rakják. Két műszakban dolgoznak. Másutt a skalkai keskeny- vágányú iparvasúton három műszak­ban végzik a rakodást. A munka- megosztás rendszeres. A műszakok rugalmasan folytatódnak. A bágeres és segítőtársa mindent előre elkészít az éjjeli műszakon dolgozó társa szá­mára. A munkahét hat teljes napból áll. így tehát az a bágeres, aki önha­talmúlag kihagyja a szombat délutáni műszakot, másnapon nem pótolhatja mulasztását. Az alaposan megszerve­zett munkának és annak, hogy a bá- gereket alaposan kihasználják és kar­bantartják, köszönhetik, hogy Skal- kán tavaly a következő eredménye­ket érték el: tíz hónap alatt kétmil­lió köbméter földet helyeztek át, te­hát ugyanannyit, mint ahogy azt a rendkívüli megfeszítést igénylő egész­évi terv előirányzott. Ez idő alatt egy köbméter bágerlapátra átlag száz­hetvenezer köbméter föld esik. Az MC jelzésű vontatólapátú báger csúcs­teljesítménye: tíz hőnap alatt 297.202 köbméter, átlag tehát 65 köbmétert óránként. A báger csúcsteljesítménye 120 köbméter óránként. Ezen a téren a Hydrostav egyes bágerekkel három­szorosan is túlteljesítette az országos normát. Chorvát Antal Skalkán a legjobb bágeres. Apja a nemáovai üvegüzem munkása volt. Fiát automechanikus- nak taníttatta ki. „Elkényeztetett gye­rek voltam" — így emlékszik vissza gyermekéveire. Három polgári után a saját bőrén tapasztalta, hogy meny­nyire agyon sanyargatták a tanonco- kat. „Hányszor úgy ráütöttek a mű­helyben, hogy hétrétre göbült. Visz- szaemlékezéseivel irányítani szeretne több fegyelmezettséget vár az ifjú­ságtól. 1944 óta, amikor 18 éves korában mesterénél, Dzurka Péternél Dubni- cán felszabadult — a kétéves kato­nai szolgálattól eltekintve. Chorvái Anta Skoda és CKD bágereivel száz és százezer árvái és vágvöigyi föld­„A nagy Lenin tanítását követ­jük; a szocializmust nem le­het pusztán csak lelkesedéssel felépíteni, hanem az anyagi ér­dekeltség alapján és lelkesedés segítségével.“ (Dr. J, Dolansky Osztra- ván elhangzott beszédé­ből.) Amikor Bratislaváből Trencsénbe telefonáltam, rögtön figyelmeztettek rá, hogy Chorvátot ne keressem fel szombaton. Ugyanis a megbeszélés értelmében szombaton nem jönnek a 5SAD autói, melyekre Chorvát veze­tése mellett felrakják a kibágerezett Eöldet. így tehát ma jöttem ide, saj­nos azonban, Chorvát Antalt nem ta­láltam munka közben, mert éppen el­romlott a bágere. A távoli Plzenből ideérkezett sötétkékre festett óriás másfél köbméteres vontató lapátjával most a gazdájára vár, aki jelenleg éppen a kantinban ebédel. Ott ismerkedtünk össze. Choivát ezen a héten nappali műszakon dol­gozik, de itt tartózkodik most, Zemek elvtárs, az éjjeli műszak bágerese is, hogy segítsen a javítási munkálatok­ban. A gépjavító műhely dolgozói még egy ideig itt tartózkodnak a kan­tinban, a déli sörüket iszogatják. Az üzemi étterem szép klubhelyisége messzeesik innen. Ki akarják hasz­nálni a nappali fényt: mindnyájan nagyon bosszankodnak a báger üzem­zavarán. Ez a báger nincs itt régen. Kicserélték azért a bágerért, amely dicsőséget hozott reájuk. Természe­tesen nem szívesen küldték általános javításra, hiszen sokkal jobb, mint ez a báger, dehát már vagy két hő­napja túlságosan használták a gépet, túlterhelték. Pedig azt itt nem szok­ták. Ezt máshonnan is tudom, hiszen a Hydrostav bágereseinek jő nevük van, igen jő szakembereknek, jó me­chanikusoknak tartják őket. Ezért a vállalat és most skalkai vezetőüzem a Vörös Zászló hatszoros hordozója. Ezért számíthatnak itt az építkezési gépek minimális zavarával. nyékről, a gépek kihasználásáról és karbantartásáról. A bágeres technoló­giájáról nem elég, hacsak gesztiku­lálva a levegőben, vagy az asztalon magyarázunk. És nem is Chorvát fel­adata, hogy a munkamódszerek elmé­leti előadója legyen. Az után nem is vágyakozik. Gyakorlati adottsága, ki­váló erőnlét lehetővé teszik, hogy hosszú elméleti futtatás nélkül is ki­váló teljesítményeket nyújtson. Az elmúlt évek folyamán mindig szíves örömest nevelte, tanította a fiatal, tehetséges munkatársait és eddig még nem vágyott azután, hogy nyugalomba vonuljon a falusi élettől, foglalko­zástól és a gépektől. Munkamódszeré­ből nem kovácsolt „tudományt“, nem is rejti véka alá, de nem érzi alkal­masnak magát arra, hogy munkamód­szerét módszertanilag előadások for­májában, vagy iskolázás keretében a nyilvánosság elé hozza. Végül is a kutató intézetek feladata, hogy át­tanulmányozzák és általánosítsák a Hydrostav kiváló bágereseinek mun­kamódszerét. De nemcsak ezekét, hanem a többi kiváló építész, mint például a Tőrök munkacsoport és a többiek munka- módszerét, akik szívesen kibágerez- nek ezer köbméter földet és felépí­tenek ezer és ezer köbméter falaza­tot, mintsem hogy belebocsájtkozza- nak tapasztalataik és eredményeik el­méleti összefoglalásába. Erre vannak a mérnök közgazdá­szaink, építészmérnökeink, akiket sür­gősen meg kell bízni azzal, hogy ér­vényesítve F. L. Kovaljev, szovjet mérnök módszerét, kezdjék el a nor­mativ megfigyelést, mérjék le az időt és mődszertanilag értékeljék ki Chorvát, ^ Vicena, Bláha, Török és a többi tehetséges bágeres, kőműves és betonos teljesítményeit. Építészeink az eredmények kiértékelését már hoz­zák magukkal a második ötéves terv elindításához. Amikor búcsúzom Skalkától, Chor­vát bágerestől, Slynka igazgató mér­nökkel keserűen megjegyezzük — hi­szen, ha sportemberekről volna sző, köztársaságunk minden falujában is­mernék a nevüket. No és Chorvátról még csak a nemsovai helyi nemzeti bizottságon se tudták, amikor állam­polgársági bizonyítványt kért, hogy miért küldik őt ki rekreációra a Né­met Demokratikus Köztársaságba. SOŐS ERVIN anyagot helyezett át több vízműépí­tésnél. Mindig szülőfalujából, Nemso- váról indul el, ahonnan naponta au­tóbusszal vagy motorkerékpáron jár fel Skalkára. Ott él a szülői házban fiatal családjával együtt és most ö is házat készül építeni. A házépítés foglalkoztatja jelenleg a legjobban. Beszélgetésünk folyamán látom, hogy Chorvát sokat gondolkozik a holnapról. Az ember nem tehet túl sajátmagán, fokozatosan nő az ön­tudata. Biztosítani a dolgozók jólétét, időben teljesíteni a tervet egy, ket­tő, három, hét napppal, egy hőnap­pal, kettővel előbb, ez annyit jelent az összefüggések láncolatában, mint saját házat építeni, sertést, borjút rádiót, mosógépet venni, egy esetleg két öltönyt vásárolni, az asszonynak bundát venni egy-két hőnappal előbb. A dolgozók anyagi érdekeltsége, — mert így nevezik a politikai gazda­ságtanban az összefüggések láncola­tát, de itt a kantinban a jeges ország­úton, amely az egyre növekvő skal­kai vízművek mentén halad, nem ke­resem a szakkifejezések pontosságát, hanem azt, ami a legjobban serkenti a bágerest és munkatársait a befa­gyott, sáros vagy szétmálló földanyag szedésénél, amikor kérlelhetetlenül kicsipi arcukat az északi szél, amikor a havazás sártengerré változtatja a munkahelyet, a nyári forrőságok pe­dig porfelleggé. Chorvát bágeres büszke a mester­ségére és teljesítményére, Jől ismeri Blaha, Martinka, Ren. Vicena és a Hydrostav többi kiváló bágereseit. Pl. Vicenáről ezt mondja: Mozgásban jobb mint én, a javításoknál igen szőrszál­hasogató. Ha azt mondod neki, hogy „gondolod, hogy ez, vagy az az al- j katrész még kitart egyideig” — egé­szen egyszerűen szemembe vágja, hogy ő bizony „semmiféle gondolo- mot“ nem ismer — és valóban nem is ismer. Blaha és Martinka most 0.8 köbméteres lapátokkal dolgoznak. To- "ábbi beszélgetésünk során szó esik i a békéről, a gépekről, a teljesítmé- « A több mint ötven országból össze­jött látogatók érdeklődése bizonyltja, hogy Csehszlovákiát külföldön a leg­fejlettebb ipari államok közé sorol­ják.

Next

/
Thumbnails
Contents