Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-03-12 / 10. szám
1935. március 12. s .Két úr szolgája’’ c. szovjet film egyik jelenetét láthatjuk. Képünkön a OTTO JEZEK: Gottwald mosolya Amikor a műhely falára Gottwald arcképe felkerült, lappangó erük titkos árja — hiszitek, vagy nem hiszitek — támadt fel bennünk harsonázm. Gottivaldra néz minden tekintet hat órakor, munkánk előtt, s 'mikor átnézzük terveinket — hiszitek, vagy nem hiszitek — ez a mosoly dérit fel minket. Ogy mosolyog ránk kedvessége, amíg csattog, forrong a gyár, hogy bíztató szemébe nézve — hiszitek, vagy nem hiszitek — azt érezzük mintha beszélne. Erőt adó mosolya repked zúgó műhelypadok fölött v ha tervünk tán merész tinektek - hiszitek, vagy nem hiszitek — azt is tű1 szárnyal iák a tettek. VAJDA ERNŐ fordítása Gottwald elvtárs utolsó fényképe. Képünkön Gottwald elvtárs J. V.Sztálin temetéséről érkezik. A pályaudvaron hűséges munkatársai, Zápotocky és Siroky elvtársak fogadják. illlÉÉÉ Soha többé háborút! Jarmila Mansingerová a bratislavai Nemzeti Színház balettegyüttesének szólótáncosnője, a Nemzeti Színház CslSz csoportjának aktív tagja aláírja a békeívet. Oéke! Mily tengermély értel- me, rendíthetetlen ereje van e szónak. Néqy egyszerű betű, de millió és millió józanészű ember szwedobbanása, forró életszeretek teszi szent fogalommá. A béke- a rügyfakasztó tavasz, az ér’eló nyár. a busásan gyümölcsöző ősz a családi otthon melege, a kicsinyek ajkán fakadó mosoly, a szere’em. a vágyak. A béke — az é'et'. Napjainkban sokat hallod e szót. Alia néhány napia ta’ffn te is aláírtad a Béke Vüágtanács felhívását az atom- és hidrogénbombn használata ellen. Lehet, hogy nem is magyarázták meg, hogy kezünkben eszköz, fegyver az a papír a te aláírásoddal. Eléd . tették s te aláírtad. Aláírtad, mert tudod, hogy élni jó. s ha béke nincs, a halál csontkeze bármelyik pillanatban a szívedhez nyúlhat s az megszűnik dobogni. Arra is gondolhattál, hogy vajon mit használhat az én aláírásom a béke ügyének? Sokat! Nagyon sokat. A tied csak egy. de melléje sorakozik a világ millióinak aláírásokban kifejezett akarata, elhatározása:- Bé két akarunk és nem háborút! S ez már olyan erő, amely előtt nyüszítve lapulnak meg a háború hiénái. Mert ha a nép nem fog fegyvert, ők biztosan nem. Nekik a mások vére kell, mely arannyá válik kezükben. Gondolj csak a második világháborúra, a nagy trösztök, kapitalista monopóliumok urai, akik kirobbantották a háborút, milliós hasznot vágtak zsebre. S az egyszerű dolgozó embernek mit adott?! Vért. könnyet és még sajgó emlékeket. Soha, soha nem felejtem el az idegölő légiriadókat. a robbanások okozta rémületet, a szwbemarkoló jajokat, széttépett emberi testrészeket, az összedőlt házak szomorú ha'mazát. Kitörölhetetlenül telkembe vésődött a pincében eltöltött napok tompa érzéketlen világa. Körülöttünk tompán robbantak az aknák, élesen kattogott a gépfegyver. Anyám életünket féltő remegéssel szorított szívéhez. Egyszer aztán nyikorogva feltárult az ajtó. A pincebejáratban soha nem látott fiatal katona áVt géppisztollyal a kezében. Arca fáradt, kormos, mosolytalan. Kintről behallatszott a fegyverek hangja. A katona vizet kért. Ivott és elment. Rövid időn belül már távolról hallatszott a harci zaj. A bejárathoz merészkedtem s kidugtam a fejen, a pincebejárat elé rakott gerendák mögül.. És akkor újra megpillantottam őt, ■— a vizet ivó katonát. Ott feküdt húsz méterre a pincénktől — halva. Bajtársai éppen készültek elvinni. Engem c döbbenet mozdulatlanná tett. Ki nem mondott s megoldatlan kérdések sora rohanta meg agyam s valamilyen mélységes fájdalom szorította össze gyermekszívem. Öt elvitték s én zokogva mentem anyámhoz. I lyen s még fájdalmasabb *■ emlékei mindenkinek van. Talán éppen neked nem tért visz- sza apád, vagy szeretetteid közül ütött agyon valakit a bomba. S ha újra féllobbanna a háború tüze, vajon lenne e biztosíték arra, hogy te vagy én, vagy a másik nem marad-e valahol golyóval a szívében, mint az én katonám? — Hidd el — nincs! S akkor már hiába sírná el anyád a könnyeit, hiába sóhajtana utánad a kedvesed, vagy asszonyod. S látod mégis vannak, akik a háborút óhajtják, igaz, kevesen, de még így is ve. szélyesek. Van jónéhány torzszülötte az emberi társadalomnak, akik vérünket szomjazzák,, akik atom- és hidrogénbombával akarnak elporlasztani. Akarnak! Ezt mutatja Korea, Vietnam, Tajvan és a Szégyenteljes párizsi szerződés. 'Szövetkéznek 'egymással és a halállal. ’ Mi szövetkezünk a világgal — az élettel; s győzni fogunk! De a győzelem nem hull a tétlenek ölébe. Éppen ezért kell neked is gondolkodnod ügyünkről, s akkor rájössz, hogy az aláírás mögött ott áll a világ akarata, tettre- készsége. Gondolkodj s ha igaz ember vagy, rá kell jönnöd, hogy mit kell tenned, hogy megelőzzük a bánat, a vér s a könnyek áradatát. KOVÁCS ZOLTÁN a Az Állami Bank épületében már az utolsó simításokat érgzik az új színház berendezésén. A színháznak 600 férőhelye lesz és egész modern forgószínpada. A színház építésénél legkiválóbb képzőművészek dolgoztak; a nézőtér főtátványössága- Otto Oprsíaí akadémiai festő, a szlovák nemzeti felkelés tárgyköréből merített képei. 2. A színház előcsarnokának ablakait mozaik díszíti, melyet Jankó Alexy nemzeti művész, festő tervei alapján a prágai Jificek cég készített.
