Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-07-24 / 58. szám

2 1954. július 24: ÓI IFIÚ$ÁG Baráti üdvözletünket küldjük a lengyel ifjúságnak A Lengyel Népköztársaság fennállásának 10-ik évfordulóján és a Lengyel Ifjúsági Szövetség megalakulásának 6. évforduló­ján mi, a demokratikus Csehszlovákia, sokkal inkább mini máskor Veletek vagyunk — lengyel Ifjúság. Azok, akik azelőtt országunkban hatalmon voltak, nem tar­tották kívánatosnak, hogy Csehszlovákia és Lengyelország népe között barátság álljon fenn. Csak amikor országunkat a szovjet hadsereg felszabadította, csak amikor nemzeteink a sza­badságért és függetlenségért vívott hősi harcát siker koronázta és mindkét országban a nép vette kezébe a kormányzást, a szomszédi viszony csak akkor nyilvánult meg szilárd testvéri szövetségben és együttműködésben. Ez a szövetség köti össze a lengyel és a csehszlovák fiatal­ságot. A ml fiataljaink gyakran találkoznak az új Lengyelország fiaival és leányaival ■— 1947-ben Prágában üdvözöltünk Benne­teket, két év múlva Budapesten találkoztunk újra. 1951-ben jött a dicső berlini fesztivál és tavaly a hasonlóképpen gyö­nyörű Bukarest.,. De nemcsak a haladószellemű fiatalság ünnepnapjain va­gyunk testvérek. Jelenia Gorában 3 ország fiatalságának talál­kozóján is összeölelkeztünk a Német Demokratikus Köztársaság fiatalságával. Es ál'andóan újból és űjr3 ellátogatunk Hozzátok és Ti is eljöttök mihozzánk. Egyre job­ban megismerkedünk egymással, megtanuljuk egymást — tisztelni és szeretni. Szeretjük a TI szép hazátokat, Varsót. Mindig újból és újból felkel poraiból. Szeretjük tengereteket, tavaito­kat és s éles rónáitokat. Szeretjük azt a földet, amely a változatosan gazdag történelem fo­lyamán annyi keserűséget nyelt és annyit nyögött a nemesek és a kapitalisták elnyomatása elett és az Idegen megszállóktól uto'jára a hitleri hóhérok rémuralma alatt. Szeretjük azt rz országot, amely K^pernik Miklóst, a lángeszű asztronómust adta a világnak, Stwosz Vitust, a középkori szobrászt Adam Mickiewiczet, í> nagy költőt, Fryderyk, Chopint, a csodálatosan szép zeneművek szerzőjét, Felix Dzer zinskjt, a Nagy Októberi F’orradalom hősi harcosát és Boleslaw Blérutot, a lengyel munkásosztály harcosát. Tisztelünk és szeretünk Benneteket, ünnepetek alkalmából őszinte barátsággal, harcos üdvözletünket küldjük. ♦ A Lengyel Ifjúsági Szövet­ség hat évvel ezelőtt alakult. Ez idő alatt a lengyel kormány és az Egyesült Lengyel Munkáspárt komoly segítőtársa lett harcban á fiatalok nevelés ért, a maga­sabb politikai képzettségért és műveltségért és a lengyel fia­talság mozgósításéért a szocia­lizmus felépítésének céljaira. A Lengyel Ifjúsági Szövetség pél­dául felhívta az egész világ if­júságát, hogy jelentkezzenek a bányászatbe és a nehéz Iparba; azonnal újabb és újabb fiatalok jelentkeztek, hogy ezeken a részlegeken segítsenek. A Len­gyel Ifjúsági Szövetség Központ’ Bizottsága ezidén elfogadta a „Lengyel Ifjúsági Szövetség vi­déki feladatairól" szóló határo­zatot és ez az egész szövetséget jobb munkára serkentette a len­gyel falvakban, az EFSz-ekben. a gép- és tnaktOrálljmásokon és azokban az iparágakban, melyek a mezőgazdasági termelés szem­pontjából fontossággal bírnak. ♦ Több mint 6 millió gyermek látogatja a lengyel iskolákat. Csak a szovjet hadsereg áltel való felszabadulás után vezették be j tankötelességet. A háború előtt alio egymillió gyerek láto­gatta e iskolákat. ♦ A háború előtt e szakisko­lákat 90 ezer fiatal látogatta És most? A szakiskolákat több mint 600 ezer. ♦ 150,000 lengyel látogatja a ff kólákat. 83 'főiskola van. A h-ború előtt 32 főiskola volt és 48.000 főiskolás látogatta őket. Olyanok, akiknek „telt erre”. ♦ Lengyel óvodákban 370.000 férőhely van. 300.000-rel több mint '-áború előtt. Rákoscsaba azaz fővárosunk tizenhetedik ke­rülete... Az egykori külvárosi táj. csendjét, ma az at tők vidám dalolása töri meg. A jövő ke-, nyerőért dolgoznak e „Micsurin“ termelőszövet­kezet tagjai is, ahogy ők mondják: „A városért dolgozunk!”- Az idősebb tagság szép feladatokat tűzött a fiatalság elé. Aratni fognak. Nincs sok idő a halogatásra, minél előbb, jól meg_kell szer­vezni a munkát — mondogatják — mivel a fő­város élelmezése nagyrészt tőlünk is függ. A vezetőség kidolgozta e „tervet” '1, milyen mun­kát fog végezni. A sok dicsérő oklevél és aján- d- ; mellé, most is meg akarják szerezni az első helyezésért kitűzött vándorzászlót. Igaz, ma már az őszi és a tavaszi árpa munkálataival elkészül­tek és most serényen folyik a búza f . rozs ara­tása, . vessünk csak hátra egy pillantást, hogy is kezdték a munkát a Micsurin termelőszövet­kezetben. DISz gyűléseken tudatosították a fiatalokkal a munka fontosságát és megjelölték a szövet­kezet útját. 1949-ten a termelőszövetkezet meg­ái. kulásakor huszonegy tagjuk volt és egy lo­vuk. Állami hitel segítségével, nagyon nehéz körülmények között kellett küzdeni az eredmé­nyekért. Kevés volt a kijáró részesedés és mégse adták fel a reménvt. Alaposan munkához láttak, növelték a terméshozamot és így csakhamar nagyobb haszonra dolgoztak. A „község" többi dolgozói felfigyeltek és többen kérték felvéte­lüket a termelőszövetkezetbe. Azóta sok szép eredményt értek el. a pártkongresszus tisztele­tére rendezett versenyben budaipesti viszonylat­ban is ők lettek az elsők. Ez gondolkodóba ej­tette p fiatalokat. Egymás után megfogadták, ők Is úgy fognak dolgozni, hogy arra büszkék is lehessenek. Rövid megbeszélést tartottak, majd brigádokra osztották be a csoportokat. Ez sem volt könnyű. Hiszen sok esetben a vezetőség rosszul dolgozta ki és készítette elő a tervet. De minden esetben figyelembe vetté’' a tagság kérelmét. így mindenkit képessége szerint ál­lítottak az aratóbrigádba. Haladt most már a munka szaporán. Sajnos azonban, a rossz időjá­rás hátráltatta munkánkat. Ezért elhatároztuk „versenyt futunk az idővel”. Nem akarjuk, hO£y esetleges késlekedésünkkel, eldobjuk magunktól azt, amiért eddig dolgoztunk — mondották a fiatalok. De hiába, több segítségre lett volna szükség. Alig hangzott el a hivő szó, míris újabb segítség jelentkezett. Volt olyan egyén, aki másutt dolgozott, mégis jelentkezett. Például Zolcsák János, asztalos Is jelentkezett, hogy résztvehessen az aratási munkában. Majd a kő­művesek is csatlakoztak a kéréshez. Ezek külön brigádot alakítottak és semmivel sem maradtak le a többi aratóbrigádtól. Az e6ő csak nem akert elállni. A szövetkezet mellett lévő Rákospatak n.edre is megduzzadt, úgyhogy a szövetkezet növényterülete víz alá került. Megindult s harc az aratási munkálatok qyorsabb befejezé­séért, a vlzalattlévő terület megmentéséért. Egy­re többen és többen jelentkeztek a mentési mun­kálatokhoz. Az ipari üzeme’ dolgozói is kivették nyári szebadsáoukat és aratási munkára jelent­keztek. A budapesti gépállomás is kivette részét a segítésben. Kombájnt kapott a tagság. És a jövőhéten büszkén jelenthetik a fiatalok és az idősebbek egyaránt: „Learattuk a rozst és a bú­zát is!” A nagy munka közben, mely hajnaltól a késő :esti órákig tart, kulturális eseményekben sem szenvednek hiányt. A munkaszünetekbeh, délidöbetr á közeli Űzetnek kultúrcsoportjai szó­rakoztatják az aratókat. Ez felfrissíti őket. Rövid villámtréfák, jelenetek, tánc- és énekszámok sze­repelnek a műsorban, És ha forrón tűz a nap, megvan a lehetőség arra is, hogy a brigádok 1—1 órát pihenjenek, erőt gyű jöhessenek a további munkához. A Micsurin termelőszövetkezetnek nemcsak az a híre, hogy lelkesen végzi az aratási munká­latokat, hanem az állattenyésztés területén ^ ía jól dolgoznak, hogy biztosítsák a főváros hús­ellátását. Nyolcszáz darab sertés nyári hizlalására versenyszerződést kötöttek és vállalták, hogy szeptember végére teljesítik vállalásukat. Elein­te nemigen akart belemenni a tagság, de ké- sőbbb rájöttek — ahogy ők mondják — „jó üz­letről” van szó. mert sok nyereségük lesz a ta­karmányból. Egy mázsa takarmányból átlag 25 kg-os súlygyarapodást érnek el. És az állam ez­ért szabadpiaci árat fizet. Amint látom, a szövetkezet baromfiállománya is igen szép. Éppen az előbb szakit el mellet­tem egy olyan kétkilóformájú kakas. — Látja, elvtárs — szólít meg a szövetkezet elnöke, Soós elvtárs — ez már az Idei nevelésünk. Február­ban, amikor a legnagyobb hideg volt, akkor ezer- kilencszáz baromfi nevelését vállaltuk. A környék szövetkezetei nem merték vállalni, Most pedig Igen örülünk, hogy ezzel is gazdagabbak lettünk, mert az elhullás mindössze 4.9 százalékot tett ki, A szövetkezet földjein tovább haladva, építke­zések jelei mutatkoznak. — >11 készül itt, kér­dem? — Ez. — és Soós elvtlrs egy szürke épü­letre mutat — százférőhelyes istálló lesz, Vál­laltuk, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ün ­nepnek tiszteletére elkészül. Nagy szükségünk van erre és igyekszünk is minél előbb elkészí­tem. 118 szarvasmarhánk és 21 lovunk is van, nagy szükség van istállóra. Szépen fejlődik a szövetkezet. Érdemes közösen dolgozni. Jó mun­kánk elismerése jeléül államunktól nemrég pénz­jutalmat kaiptunk. egy rádiót, kisebb gazdasági felszereléseket és díszoklevelet. Nem csoda, hogy állandóan nő a szövetkezeti tagok száma. Eddig már 181 tagunk 'an és 556 hold területen gazda >dunk. Közben Soós elvtárstól elbúcsúztam és ismét a fiatal aratók között beszélgetek. Most éppen déli pihenőjüket tartják. Elmondjáik még, hogy eddigi eredményeiket annak is köszönhetik, hogy minden hónapban kiértékelik az elvégzett mun­kát, kiküszöbölik a felmerülő hiányosságokat. Nagy segítséget nyújt a Dolgozók Ifjúsági Szö­vetsége. Még erva kérnek, írjam meg, hogy a Micsurin termelőszövetkezet tagjai üdvözöltetík a Csel dovákiában élő fiatalokat. Kérésüket teljesítem: „Mi, a Micsurin termelőszövetkezet tagjai kérjük, tegyetek meg mindent, hogy országotok népeinek kenyere biztosítva legyen. Ehhez ered­ményes munkát kívánunk. Igaz baráti üdvözle­tünket küldjük. Micsurin tsz. fiataljai.” A diplomaták szerda délelőtt újból visszatértek a munkához Svájci időszámítás szerint 11 óra 30 perckor a Nemzetek Palotá­jában újból összegyűltek. hog\ aláírják a Kambodzsára vonat­kozó egyezményt De ezzel még mindig nem ért véget a konfe­rencia Délután volt az ünnepélyes zárógyűlés, amelynek során felolvasták a konferencia zárónyilatkozatát. Az 1954. iplius 21-1 keltezésű záróhvilatkozat az Indokínai bé­ke helyreállításának problémá. íával foglalkozó genfi érteke/ létről. amelyen résztvettek Kambodzsa. Vietnam állam, az Amerikai Egyesült Államok. Franciaország. Laosz, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság, 9 Kínai Népköztársaság, az Egye­sült Királvság és a Szovjetunió képviselői. 1. Az értekezlet tudomásul veszi azokat az egyezményeket, ame­lyek Kombodzsában, Laoszban és Vietnamban véget vetnek a? ellenségeskedéseknek és meg­szervezik az egyezményekben foglalt rendelkezések végrehái- tásának nemzetközi ellenőrzését és felügyeletét. 2. Az értekezlet örömét fejezi k\ azzal kapcsolatban, hogv Kam bodzsában, Laoszban és Viet­namban véget érnek az ellen­ségeskedések és .kifejezésre jut­tatja meggyőződését, hogy a je­len nyilatkozatban, valamint az ellenségeskedések megszünteté­séről szóló egyezményekben elő­irányzott rendelkezések végre hajtása Kambodzsa, Laosz és Vietnam számára lehetővé teszi majd, hogy mostantól kezdve teljes függetlenségben és szu­verenitásban betöltsék szerepü­ket a nemzetek békés közössé­gében. 3. Az’értekezlet tudomásul veszi Kambodzsa és Laosz kormánvá. nak nyilatkozatét, amely szerint magáévá akarja tenni azokat az intézkedéseket, amelyek elöse- gítik, hogy minden állampolgár elfoglalja helyét a nemzet; kn- zösségbeh, nevezetesen azáltal, hogy résztvesz a küszöbönálló általános választásokon, amelye­ket 1958 folyamán ez országok míndegvike alkotmányénak megfelelően, titkos szavazással és az alapvető szabadságjogok tiszteletbentartásával tartanak majd meg. 4. Az értekezlet tudomásul ve­szi a vietnamiellenségeskedések megszüntetéserői szóló egyez­mény pontjait, amelyek megtilt­ják, külföldi csapatok és katona; 'alkalmazottak, valamint min­denfajta fegvver és lőszer Viet­namba szállítását. Az értekezlet ezenkívül tudomásul veszi Kam­bodzsa és Laosz kormányának nyilatkozatát arról az elhatáro­zásról, hogy csak saját terüle­tének hatásos védelme érdeké, ben kér külföldi segélyt hadi­anyagban, ' alkalmazottakban, Vagv oktatókban, ami pedig Laoszt iőeti a laoszi ellensé geskedések megszüntetéserő szóló egyezményben meghatáro­zott korlátok között. 5. Az értekezlet tudomásul vesz; a vietnami ellenségeskedések beszüntetéséről szóló egyezmény­nek azokat a pontiait. amelyek szerint a két fél átcsoportosítás- övezeteiben semmiféle Idegen állam katonai támaszpontjait sem szabad felállítani. A (tét félnek őrködnie kell afelett, hogv a nekik ítélt övezetek m ké- ezhessék semmiféle katonai szövetség részét és ne legyenek felhasználhatók az ellenségeske dések úirakezdésére vagv táma­dó politika szolgalatéban, A? értekezlet tudomásul veszi Kam. bnrizsa és Laosz' kormányának nyilatkozatait is, amelyek sze. Hm e/ek az országok semmiféh más állammal megkötött egyez­ményhez nem csatlakoznak, ha ez az egyezmény valamely olyan katonai szövetségben való rész­vételi kötelezettséget foglal ma­géban, amely nem felel még a laoszi ellenségeskedések beszün. tetőséről -»/óló egvezménv alat - »'ve'nek *s mmdaddie amíg 'f szágukat nem fenyegeti veszély, ni van követségben sem vesz­nek részt, amely támaszponto­kat létesítene idegen hatalmek haderői száméra kambodzsai vagy laoszi területen, 0. Az értekezlet megállapítjá, hogy a Vietnamra vonatkozó egyezmény leglényegesebb célja, a katonai kérdések rendezése az ellenségek- dések beszüntetése érdekében: megállapítja továb­bá, hogv a katonai demarkációs vonal ideiglenes vonal, amelyet semmiképe sem szabad politikai vagy területi határnak tekinte­ni. Az értekezlet kifejezi azt a meggyőződését, hogv a jelen nyilatkozat és az ellenségeske­dések beszüntetésére vonatkozó egvezménv rendelkezéseinek végrehajtása megteremteni a szükséges e' feltételeket arra nézve. hogv Vietnamban a kö zeljövőben végrehajtható legyen a politikai rendezés. 7, Az értekezlet kijelenti, hogy ami Vietnamot illeti, a politikai kérdések i t-nde/ésének ami­nek a függetlenség, egység, a te­rületi integritás elveinek tisz- teletbentartásával kell megtör­ténnie — lehetővé kell tennie a vietnami nép számára alapve­tő szabadságjogainak élvezését, amelyeket általános, szabad és titkos választások révén meg­teremtendő demokratikus intéz­mények biztosítanak. A béke ügyének megfelelő előrehala­dása. a nemzeti akarat kinyil­vánítása minden szükséges elő­feltételének megteremtése cél­jából ez általános választásokat 1956 júliusában tartják meg nemzetközi bizottság ellenőrzé­se alatt, amelynek tagjai az el­lenségeskedések beszüntetéséről szóló egvezménv felügyeletére és ellenőrzésére létesített nem­zetközi bizottsághoz tartozó or. száeok képviselői. Ebben az ügy-/ ben 1955. július 20 tói kezdve megbeszélések kezdődnek a két övezet Illetékes képviseleti ha­tóságai között. 8. Az ellenségeskedések beszün­tetéséről szóló egyezménynek azokat a rendelkezéseit, ame­lyeknek célja a személvek és lávák biztonságának védelme, a legpontosabban kell végrehafta.’ nt és főként mindenkinek meg^ kell engedni Vietnamban, hogv' szabadon döntsön, melyik öve­zetben kíván élni. 9. Vietnam déli és északi Övezetéj­nek Illetékes hatóságai. Vala­mint Laosz és Kambodzsa'ható­ságai nem engedhetik meg ég vé­nt vagy kolektlv megtorlások alkalmazásét elvan személvek­kel vagv ezek családtagjaival, szemben, akik a háború alatt valamilyen formában együttmű­ködtek a felek egyikével, 1Ö. Az értekezlet tudomásul ’ vé­szi a Francia Köztársaság kor­mányának nyilatkozatát, atne'v- nek értelmében a körmánV haj- lanó az érdekelt kormány,ik kérelmére és 6 felék közötti megegyezésben megállapítandó határidőig kivonni csapatait Kambodzsa. Laosz és Vietnam területéről, kivéve azt az ese­tet. ha a két fél megegyezése következtében bizonyos számú francia csapatokat lehet hagyni meghatározott pontokon és meg­határozott ideig. • ; -v * 11, Az értekezlet tudomásul veszi a francia korménv nyilatkoza­tát. amelynek értelmében az utóbbi a Kambodzsa, Laosz <&, Vietnam békéiének helyreállí­tásával és megszilárdításával összefüggő minden probléma rendezése érdekében Kambod­zsa, Laosz és,. Vietnam fügKgír* lenségének és, ..«tqyerénitásán^ egységének és. terü'eti integri­tásának tiszteletbentertása« ■ támaszkodik, . •, 12. A genfi értekezlet valamennyi részvevője kötelezi magát arra, hagy a Kambodzsával. Laosszal és Vietnammal fenntartandó kapcsolataiban tiszteletben tart, ja a fentemlitett államok .szu­verenitását. függetlenségét,' egy­ségét és területi integritását ér tartózkodik a belügveibe való minden beavatkozástól. 13. Az értekezlet részvevői meg-' egyeznek abban, hogv kikérik egymás véleményét minden kér­désben, amelyet a nemzetközi ellenőrző és felügvelő bizottság gok azért terjesztenek eléjük; hogv tanulmányozzák azokat az íni;ézkedéseket; amelvek a kamu bodzsai, a laoszi és vietnami ellenségeskedések megszünte­téséről szóló egyezmények tísz- teletbéntórtásának biztosítása szempontiából szükségesnek bi­zonyulhatnak. A kuomintangisták a Vietnamban élő kínaiak elhurcolását tervezik A tajvani Kuomintang-ma- radványok azzal kísérleteznek, hogv Tajvanra hurcolják a viet­nami Vörös-folyó deltavldékén élő kínaiakat. A Vörös-folyó deltavidékének francia megszál­lás alatt álló területére úgyne­vezett „különmegbizottat” küld­tek. aki hír szerint igyekszik „rávenni” az ott élő kínaiakat, hogy Tajvanra költözzenek. Eb. ben a törekvésében a Kuomin­tang Haiphongban és Hanoiban állomásozó katonai személyisé­gei támogatják. A Kuomintang-tigynökök kü­lönös figyelmet szentelnek a vietnami kinai ifjaknak és diá­koknak „Tanulmányaik foly. tatását” ajánlják fel nekik. Em. lékeztet ez a polgárháború fo­lyamán tett hasonló Kuomin­tang-,.ígéretekre”, amelyekkel rá akarják venni az ifjúságot, hogy ágyútöltelékül szolgáljon. Adenauer beszéde Az „AFP" jelentése szerint Adenauer nyugatnémet szövet­ségi kancellár hétfőn este beszé­det mondótt Berlinben a kül­földi sajtószövetség vacsoráján, Adenauer ismét nyomatékosan kijelentette: reméli és bízik ab- ban, hogy a közeljövőben rati­fikálásra kerül az „európai vé­delmi közösség”. A kancellár — nyilvánvalóan figyelembevéve az EVK összetákolásával járó eddigi kudarcokat — szélesebb alapokra szeretné helyezni e szövetséget. Éppen ezért kije­lentette, örülne, „ha más orszá­gok is résztvpnnének az európai védelmi közösségben, nevezete, sen Jugoszlávia és a Kózel-Ke- let országai”. Adenauer, mint már annyiszor, most is hangoztatta azt az állás­pontot, hogy céltalan össznémet szerveket létesíteni az ország újraegvesftésére, hanem előzőleg össznémet választásokat kell tar­tani. Beszéde további részében Adenauer nyíltan kifejezte ezt a törekvést, hogy önálló nyu­gatnémet hadsereget állítanak fel, ha a ratifikálásokat nem fog. Iák végrehajtani. „Szükségsze­rűen lesz egy német nemzeti hadsereg — mondotta ha a német katonai erőt nem kötelezi az európai védelmi közösség.”,. ★ ♦ Ki legyen Nyugat-Németor- szág új államelnöke? — erről döntöttek titkos szevazással- Adenauer képviselőházának .kép­viselői. A legtöbb szavazatot ke- pott Heues, eddigi elnök mellett Adenauer képviselői közül töb­ben: DÖnitz, volt hitlerista ten­gernagy, jelenleg a spendaui börtönben fogva tartott háborús bűnös, Ferdít nd, porosz herceg és August von Braunschweig herceg nevő, írták a szevazőcé- dulára, őket szeretnék látni Nyu- get-Németország államelnökének székében. Felháborító? Igen az! Meglepő? Nem! Csupán ismét leleplezik: kiket képviselnek és hogyan képzelik el Németország jövőjét ez adenaueri parlament egyes képviselői... KANDIKÓ OTTÖ budapesti tudósítónktól:' A VÁROSÉRT DOLGOZUNK

Next

/
Thumbnails
Contents