Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-07-24 / 58. szám
2 1954. július 24: ÓI IFIÚ$ÁG Baráti üdvözletünket küldjük a lengyel ifjúságnak A Lengyel Népköztársaság fennállásának 10-ik évfordulóján és a Lengyel Ifjúsági Szövetség megalakulásának 6. évfordulóján mi, a demokratikus Csehszlovákia, sokkal inkább mini máskor Veletek vagyunk — lengyel Ifjúság. Azok, akik azelőtt országunkban hatalmon voltak, nem tartották kívánatosnak, hogy Csehszlovákia és Lengyelország népe között barátság álljon fenn. Csak amikor országunkat a szovjet hadsereg felszabadította, csak amikor nemzeteink a szabadságért és függetlenségért vívott hősi harcát siker koronázta és mindkét országban a nép vette kezébe a kormányzást, a szomszédi viszony csak akkor nyilvánult meg szilárd testvéri szövetségben és együttműködésben. Ez a szövetség köti össze a lengyel és a csehszlovák fiatalságot. A ml fiataljaink gyakran találkoznak az új Lengyelország fiaival és leányaival ■— 1947-ben Prágában üdvözöltünk Benneteket, két év múlva Budapesten találkoztunk újra. 1951-ben jött a dicső berlini fesztivál és tavaly a hasonlóképpen gyönyörű Bukarest.,. De nemcsak a haladószellemű fiatalság ünnepnapjain vagyunk testvérek. Jelenia Gorában 3 ország fiatalságának találkozóján is összeölelkeztünk a Német Demokratikus Köztársaság fiatalságával. Es ál'andóan újból és űjr3 ellátogatunk Hozzátok és Ti is eljöttök mihozzánk. Egyre jobban megismerkedünk egymással, megtanuljuk egymást — tisztelni és szeretni. Szeretjük a TI szép hazátokat, Varsót. Mindig újból és újból felkel poraiból. Szeretjük tengereteket, tavaitokat és s éles rónáitokat. Szeretjük azt a földet, amely a változatosan gazdag történelem folyamán annyi keserűséget nyelt és annyit nyögött a nemesek és a kapitalisták elnyomatása elett és az Idegen megszállóktól uto'jára a hitleri hóhérok rémuralma alatt. Szeretjük azt rz országot, amely K^pernik Miklóst, a lángeszű asztronómust adta a világnak, Stwosz Vitust, a középkori szobrászt Adam Mickiewiczet, í> nagy költőt, Fryderyk, Chopint, a csodálatosan szép zeneművek szerzőjét, Felix Dzer zinskjt, a Nagy Októberi F’orradalom hősi harcosát és Boleslaw Blérutot, a lengyel munkásosztály harcosát. Tisztelünk és szeretünk Benneteket, ünnepetek alkalmából őszinte barátsággal, harcos üdvözletünket küldjük. ♦ A Lengyel Ifjúsági Szövetség hat évvel ezelőtt alakult. Ez idő alatt a lengyel kormány és az Egyesült Lengyel Munkáspárt komoly segítőtársa lett harcban á fiatalok nevelés ért, a magasabb politikai képzettségért és műveltségért és a lengyel fiatalság mozgósításéért a szocializmus felépítésének céljaira. A Lengyel Ifjúsági Szövetség például felhívta az egész világ ifjúságát, hogy jelentkezzenek a bányászatbe és a nehéz Iparba; azonnal újabb és újabb fiatalok jelentkeztek, hogy ezeken a részlegeken segítsenek. A Lengyel Ifjúsági Szövetség Központ’ Bizottsága ezidén elfogadta a „Lengyel Ifjúsági Szövetség vidéki feladatairól" szóló határozatot és ez az egész szövetséget jobb munkára serkentette a lengyel falvakban, az EFSz-ekben. a gép- és tnaktOrálljmásokon és azokban az iparágakban, melyek a mezőgazdasági termelés szempontjából fontossággal bírnak. ♦ Több mint 6 millió gyermek látogatja a lengyel iskolákat. Csak a szovjet hadsereg áltel való felszabadulás után vezették be j tankötelességet. A háború előtt alio egymillió gyerek látogatta e iskolákat. ♦ A háború előtt e szakiskolákat 90 ezer fiatal látogatta És most? A szakiskolákat több mint 600 ezer. ♦ 150,000 lengyel látogatja a ff kólákat. 83 'főiskola van. A h-ború előtt 32 főiskola volt és 48.000 főiskolás látogatta őket. Olyanok, akiknek „telt erre”. ♦ Lengyel óvodákban 370.000 férőhely van. 300.000-rel több mint '-áború előtt. Rákoscsaba azaz fővárosunk tizenhetedik kerülete... Az egykori külvárosi táj. csendjét, ma az at tők vidám dalolása töri meg. A jövő ke-, nyerőért dolgoznak e „Micsurin“ termelőszövetkezet tagjai is, ahogy ők mondják: „A városért dolgozunk!”- Az idősebb tagság szép feladatokat tűzött a fiatalság elé. Aratni fognak. Nincs sok idő a halogatásra, minél előbb, jól meg_kell szervezni a munkát — mondogatják — mivel a főváros élelmezése nagyrészt tőlünk is függ. A vezetőség kidolgozta e „tervet” '1, milyen munkát fog végezni. A sok dicsérő oklevél és aján- d- ; mellé, most is meg akarják szerezni az első helyezésért kitűzött vándorzászlót. Igaz, ma már az őszi és a tavaszi árpa munkálataival elkészültek és most serényen folyik a búza f . rozs aratása, . vessünk csak hátra egy pillantást, hogy is kezdték a munkát a Micsurin termelőszövetkezetben. DISz gyűléseken tudatosították a fiatalokkal a munka fontosságát és megjelölték a szövetkezet útját. 1949-ten a termelőszövetkezet megái. kulásakor huszonegy tagjuk volt és egy lovuk. Állami hitel segítségével, nagyon nehéz körülmények között kellett küzdeni az eredményekért. Kevés volt a kijáró részesedés és mégse adták fel a reménvt. Alaposan munkához láttak, növelték a terméshozamot és így csakhamar nagyobb haszonra dolgoztak. A „község" többi dolgozói felfigyeltek és többen kérték felvételüket a termelőszövetkezetbe. Azóta sok szép eredményt értek el. a pártkongresszus tiszteletére rendezett versenyben budaipesti viszonylatban is ők lettek az elsők. Ez gondolkodóba ejtette p fiatalokat. Egymás után megfogadták, ők Is úgy fognak dolgozni, hogy arra büszkék is lehessenek. Rövid megbeszélést tartottak, majd brigádokra osztották be a csoportokat. Ez sem volt könnyű. Hiszen sok esetben a vezetőség rosszul dolgozta ki és készítette elő a tervet. De minden esetben figyelembe vetté’' a tagság kérelmét. így mindenkit képessége szerint állítottak az aratóbrigádba. Haladt most már a munka szaporán. Sajnos azonban, a rossz időjárás hátráltatta munkánkat. Ezért elhatároztuk „versenyt futunk az idővel”. Nem akarjuk, hO£y esetleges késlekedésünkkel, eldobjuk magunktól azt, amiért eddig dolgoztunk — mondották a fiatalok. De hiába, több segítségre lett volna szükség. Alig hangzott el a hivő szó, míris újabb segítség jelentkezett. Volt olyan egyén, aki másutt dolgozott, mégis jelentkezett. Például Zolcsák János, asztalos Is jelentkezett, hogy résztvehessen az aratási munkában. Majd a kőművesek is csatlakoztak a kéréshez. Ezek külön brigádot alakítottak és semmivel sem maradtak le a többi aratóbrigádtól. Az e6ő csak nem akert elállni. A szövetkezet mellett lévő Rákospatak n.edre is megduzzadt, úgyhogy a szövetkezet növényterülete víz alá került. Megindult s harc az aratási munkálatok qyorsabb befejezéséért, a vlzalattlévő terület megmentéséért. Egyre többen és többen jelentkeztek a mentési munkálatokhoz. Az ipari üzeme’ dolgozói is kivették nyári szebadsáoukat és aratási munkára jelentkeztek. A budapesti gépállomás is kivette részét a segítésben. Kombájnt kapott a tagság. És a jövőhéten büszkén jelenthetik a fiatalok és az idősebbek egyaránt: „Learattuk a rozst és a búzát is!” A nagy munka közben, mely hajnaltól a késő :esti órákig tart, kulturális eseményekben sem szenvednek hiányt. A munkaszünetekbeh, délidöbetr á közeli Űzetnek kultúrcsoportjai szórakoztatják az aratókat. Ez felfrissíti őket. Rövid villámtréfák, jelenetek, tánc- és énekszámok szerepelnek a műsorban, És ha forrón tűz a nap, megvan a lehetőség arra is, hogy a brigádok 1—1 órát pihenjenek, erőt gyű jöhessenek a további munkához. A Micsurin termelőszövetkezetnek nemcsak az a híre, hogy lelkesen végzi az aratási munkálatokat, hanem az állattenyésztés területén ^ ía jól dolgoznak, hogy biztosítsák a főváros húsellátását. Nyolcszáz darab sertés nyári hizlalására versenyszerződést kötöttek és vállalták, hogy szeptember végére teljesítik vállalásukat. Eleinte nemigen akart belemenni a tagság, de ké- sőbbb rájöttek — ahogy ők mondják — „jó üzletről” van szó. mert sok nyereségük lesz a takarmányból. Egy mázsa takarmányból átlag 25 kg-os súlygyarapodást érnek el. És az állam ezért szabadpiaci árat fizet. Amint látom, a szövetkezet baromfiállománya is igen szép. Éppen az előbb szakit el mellettem egy olyan kétkilóformájú kakas. — Látja, elvtárs — szólít meg a szövetkezet elnöke, Soós elvtárs — ez már az Idei nevelésünk. Februárban, amikor a legnagyobb hideg volt, akkor ezer- kilencszáz baromfi nevelését vállaltuk. A környék szövetkezetei nem merték vállalni, Most pedig Igen örülünk, hogy ezzel is gazdagabbak lettünk, mert az elhullás mindössze 4.9 százalékot tett ki, A szövetkezet földjein tovább haladva, építkezések jelei mutatkoznak. — >11 készül itt, kérdem? — Ez. — és Soós elvtlrs egy szürke épületre mutat — százférőhelyes istálló lesz, Vállaltuk, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ün nepnek tiszteletére elkészül. Nagy szükségünk van erre és igyekszünk is minél előbb elkészítem. 118 szarvasmarhánk és 21 lovunk is van, nagy szükség van istállóra. Szépen fejlődik a szövetkezet. Érdemes közösen dolgozni. Jó munkánk elismerése jeléül államunktól nemrég pénzjutalmat kaiptunk. egy rádiót, kisebb gazdasági felszereléseket és díszoklevelet. Nem csoda, hogy állandóan nő a szövetkezeti tagok száma. Eddig már 181 tagunk 'an és 556 hold területen gazda >dunk. Közben Soós elvtárstól elbúcsúztam és ismét a fiatal aratók között beszélgetek. Most éppen déli pihenőjüket tartják. Elmondjáik még, hogy eddigi eredményeiket annak is köszönhetik, hogy minden hónapban kiértékelik az elvégzett munkát, kiküszöbölik a felmerülő hiányosságokat. Nagy segítséget nyújt a Dolgozók Ifjúsági Szövetsége. Még erva kérnek, írjam meg, hogy a Micsurin termelőszövetkezet tagjai üdvözöltetík a Csel dovákiában élő fiatalokat. Kérésüket teljesítem: „Mi, a Micsurin termelőszövetkezet tagjai kérjük, tegyetek meg mindent, hogy országotok népeinek kenyere biztosítva legyen. Ehhez eredményes munkát kívánunk. Igaz baráti üdvözletünket küldjük. Micsurin tsz. fiataljai.” A diplomaták szerda délelőtt újból visszatértek a munkához Svájci időszámítás szerint 11 óra 30 perckor a Nemzetek Palotájában újból összegyűltek. hog\ aláírják a Kambodzsára vonatkozó egyezményt De ezzel még mindig nem ért véget a konferencia Délután volt az ünnepélyes zárógyűlés, amelynek során felolvasták a konferencia zárónyilatkozatát. Az 1954. iplius 21-1 keltezésű záróhvilatkozat az Indokínai béke helyreállításának problémá. íával foglalkozó genfi érteke/ létről. amelyen résztvettek Kambodzsa. Vietnam állam, az Amerikai Egyesült Államok. Franciaország. Laosz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, 9 Kínai Népköztársaság, az Egyesült Királvság és a Szovjetunió képviselői. 1. Az értekezlet tudomásul veszi azokat az egyezményeket, amelyek Kombodzsában, Laoszban és Vietnamban véget vetnek a? ellenségeskedéseknek és megszervezik az egyezményekben foglalt rendelkezések végrehái- tásának nemzetközi ellenőrzését és felügyeletét. 2. Az értekezlet örömét fejezi k\ azzal kapcsolatban, hogv Kam bodzsában, Laoszban és Vietnamban véget érnek az ellenségeskedések és .kifejezésre juttatja meggyőződését, hogy a jelen nyilatkozatban, valamint az ellenségeskedések megszüntetéséről szóló egyezményekben előirányzott rendelkezések végre hajtása Kambodzsa, Laosz és Vietnam számára lehetővé teszi majd, hogy mostantól kezdve teljes függetlenségben és szuverenitásban betöltsék szerepüket a nemzetek békés közösségében. 3. Az’értekezlet tudomásul veszi Kambodzsa és Laosz kormánvá. nak nyilatkozatét, amely szerint magáévá akarja tenni azokat az intézkedéseket, amelyek elöse- gítik, hogy minden állampolgár elfoglalja helyét a nemzet; kn- zösségbeh, nevezetesen azáltal, hogy résztvesz a küszöbönálló általános választásokon, amelyeket 1958 folyamán ez országok míndegvike alkotmányénak megfelelően, titkos szavazással és az alapvető szabadságjogok tiszteletbentartásával tartanak majd meg. 4. Az értekezlet tudomásul veszi a vietnamiellenségeskedések megszüntetéserői szóló egyezmény pontjait, amelyek megtiltják, külföldi csapatok és katona; 'alkalmazottak, valamint mindenfajta fegvver és lőszer Vietnamba szállítását. Az értekezlet ezenkívül tudomásul veszi Kambodzsa és Laosz kormányának nyilatkozatát arról az elhatározásról, hogy csak saját területének hatásos védelme érdeké, ben kér külföldi segélyt hadianyagban, ' alkalmazottakban, Vagv oktatókban, ami pedig Laoszt iőeti a laoszi ellensé geskedések megszüntetéserő szóló egyezményben meghatározott korlátok között. 5. Az értekezlet tudomásul vesz; a vietnami ellenségeskedések beszüntetéséről szóló egyezménynek azokat a pontiait. amelyek szerint a két fél átcsoportosítás- övezeteiben semmiféle Idegen állam katonai támaszpontjait sem szabad felállítani. A (tét félnek őrködnie kell afelett, hogv a nekik ítélt övezetek m ké- ezhessék semmiféle katonai szövetség részét és ne legyenek felhasználhatók az ellenségeske dések úirakezdésére vagv támadó politika szolgalatéban, A? értekezlet tudomásul veszi Kam. bnrizsa és Laosz' kormányának nyilatkozatait is, amelyek sze. Hm e/ek az országok semmiféh más állammal megkötött egyezményhez nem csatlakoznak, ha ez az egyezmény valamely olyan katonai szövetségben való részvételi kötelezettséget foglal magéban, amely nem felel még a laoszi ellenségeskedések beszün. tetőséről -»/óló egvezménv alat - »'ve'nek *s mmdaddie amíg 'f szágukat nem fenyegeti veszély, ni van követségben sem vesznek részt, amely támaszpontokat létesítene idegen hatalmek haderői száméra kambodzsai vagy laoszi területen, 0. Az értekezlet megállapítjá, hogy a Vietnamra vonatkozó egyezmény leglényegesebb célja, a katonai kérdések rendezése az ellenségek- dések beszüntetése érdekében: megállapítja továbbá, hogv a katonai demarkációs vonal ideiglenes vonal, amelyet semmiképe sem szabad politikai vagy területi határnak tekinteni. Az értekezlet kifejezi azt a meggyőződését, hogv a jelen nyilatkozat és az ellenségeskedések beszüntetésére vonatkozó egvezménv rendelkezéseinek végrehajtása megteremteni a szükséges e' feltételeket arra nézve. hogv Vietnamban a kö zeljövőben végrehajtható legyen a politikai rendezés. 7, Az értekezlet kijelenti, hogy ami Vietnamot illeti, a politikai kérdések i t-nde/ésének aminek a függetlenség, egység, a területi integritás elveinek tisz- teletbentartásával kell megtörténnie — lehetővé kell tennie a vietnami nép számára alapvető szabadságjogainak élvezését, amelyeket általános, szabad és titkos választások révén megteremtendő demokratikus intézmények biztosítanak. A béke ügyének megfelelő előrehaladása. a nemzeti akarat kinyilvánítása minden szükséges előfeltételének megteremtése céljából ez általános választásokat 1956 júliusában tartják meg nemzetközi bizottság ellenőrzése alatt, amelynek tagjai az ellenségeskedések beszüntetéséről szóló egvezménv felügyeletére és ellenőrzésére létesített nemzetközi bizottsághoz tartozó or. száeok képviselői. Ebben az ügy-/ ben 1955. július 20 tói kezdve megbeszélések kezdődnek a két övezet Illetékes képviseleti hatóságai között. 8. Az ellenségeskedések beszüntetéséről szóló egyezménynek azokat a rendelkezéseit, amelyeknek célja a személvek és lávák biztonságának védelme, a legpontosabban kell végrehafta.’ nt és főként mindenkinek meg^ kell engedni Vietnamban, hogv' szabadon döntsön, melyik övezetben kíván élni. 9. Vietnam déli és északi Övezetéjnek Illetékes hatóságai. Valamint Laosz és Kambodzsa'hatóságai nem engedhetik meg ég vént vagy kolektlv megtorlások alkalmazásét elvan személvekkel vagv ezek családtagjaival, szemben, akik a háború alatt valamilyen formában együttműködtek a felek egyikével, 1Ö. Az értekezlet tudomásul ’ vészi a Francia Köztársaság kormányának nyilatkozatát, atne'v- nek értelmében a körmánV haj- lanó az érdekelt kormány,ik kérelmére és 6 felék közötti megegyezésben megállapítandó határidőig kivonni csapatait Kambodzsa. Laosz és Vietnam területéről, kivéve azt az esetet. ha a két fél megegyezése következtében bizonyos számú francia csapatokat lehet hagyni meghatározott pontokon és meghatározott ideig. • ; -v * 11, Az értekezlet tudomásul veszi a francia korménv nyilatkozatát. amelynek értelmében az utóbbi a Kambodzsa, Laosz <&, Vietnam békéiének helyreállításával és megszilárdításával összefüggő minden probléma rendezése érdekében Kambodzsa, Laosz és,. Vietnam fügKgír* lenségének és, ..«tqyerénitásán^ egységének és. terü'eti integritásának tiszteletbentertása« ■ támaszkodik, . •, 12. A genfi értekezlet valamennyi részvevője kötelezi magát arra, hagy a Kambodzsával. Laosszal és Vietnammal fenntartandó kapcsolataiban tiszteletben tart, ja a fentemlitett államok .szuverenitását. függetlenségét,' egységét és területi integritását ér tartózkodik a belügveibe való minden beavatkozástól. 13. Az értekezlet részvevői meg-' egyeznek abban, hogv kikérik egymás véleményét minden kérdésben, amelyet a nemzetközi ellenőrző és felügvelő bizottság gok azért terjesztenek eléjük; hogv tanulmányozzák azokat az íni;ézkedéseket; amelvek a kamu bodzsai, a laoszi és vietnami ellenségeskedések megszüntetéséről szóló egyezmények tísz- teletbéntórtásának biztosítása szempontiából szükségesnek bizonyulhatnak. A kuomintangisták a Vietnamban élő kínaiak elhurcolását tervezik A tajvani Kuomintang-ma- radványok azzal kísérleteznek, hogv Tajvanra hurcolják a vietnami Vörös-folyó deltavldékén élő kínaiakat. A Vörös-folyó deltavidékének francia megszállás alatt álló területére úgynevezett „különmegbizottat” küldtek. aki hír szerint igyekszik „rávenni” az ott élő kínaiakat, hogy Tajvanra költözzenek. Eb. ben a törekvésében a Kuomintang Haiphongban és Hanoiban állomásozó katonai személyiségei támogatják. A Kuomintang-tigynökök különös figyelmet szentelnek a vietnami kinai ifjaknak és diákoknak „Tanulmányaik foly. tatását” ajánlják fel nekik. Em. lékeztet ez a polgárháború folyamán tett hasonló Kuomintang-,.ígéretekre”, amelyekkel rá akarják venni az ifjúságot, hogy ágyútöltelékül szolgáljon. Adenauer beszéde Az „AFP" jelentése szerint Adenauer nyugatnémet szövetségi kancellár hétfőn este beszédet mondótt Berlinben a külföldi sajtószövetség vacsoráján, Adenauer ismét nyomatékosan kijelentette: reméli és bízik ab- ban, hogy a közeljövőben ratifikálásra kerül az „európai védelmi közösség”. A kancellár — nyilvánvalóan figyelembevéve az EVK összetákolásával járó eddigi kudarcokat — szélesebb alapokra szeretné helyezni e szövetséget. Éppen ezért kijelentette, örülne, „ha más országok is résztvpnnének az európai védelmi közösségben, nevezete, sen Jugoszlávia és a Kózel-Ke- let országai”. Adenauer, mint már annyiszor, most is hangoztatta azt az álláspontot, hogy céltalan össznémet szerveket létesíteni az ország újraegvesftésére, hanem előzőleg össznémet választásokat kell tartani. Beszéde további részében Adenauer nyíltan kifejezte ezt a törekvést, hogy önálló nyugatnémet hadsereget állítanak fel, ha a ratifikálásokat nem fog. Iák végrehajtani. „Szükségszerűen lesz egy német nemzeti hadsereg — mondotta ha a német katonai erőt nem kötelezi az európai védelmi közösség.”,. ★ ♦ Ki legyen Nyugat-Németor- szág új államelnöke? — erről döntöttek titkos szevazással- Adenauer képviselőházának .képviselői. A legtöbb szavazatot ke- pott Heues, eddigi elnök mellett Adenauer képviselői közül többen: DÖnitz, volt hitlerista tengernagy, jelenleg a spendaui börtönben fogva tartott háborús bűnös, Ferdít nd, porosz herceg és August von Braunschweig herceg nevő, írták a szevazőcé- dulára, őket szeretnék látni Nyu- get-Németország államelnökének székében. Felháborító? Igen az! Meglepő? Nem! Csupán ismét leleplezik: kiket képviselnek és hogyan képzelik el Németország jövőjét ez adenaueri parlament egyes képviselői... KANDIKÓ OTTÖ budapesti tudósítónktól:' A VÁROSÉRT DOLGOZUNK