Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-08-18 / 65. szám

Ol IFIOSÄG

1954. augusztus 18.

Markus Sándor

Tábor a szabadban

Jól dolgoznak a szádalmási fiatalok

ÉLETE VIRÁGÁBAN, 32 éves korában pusztították el Mauthausenben Markus Sándort, a haladószellemü tudós és harcos kommunista mintaképét.

A fasiszta, úgynevezett Szlovák Állam uralomrajutása uitán, az U§B és gárdisták ez első kommunisták között t_r- tóztatták őt. le. Szlovákia termékeny délnyugati alföldjéről származik. 1913. február 22-én született Surányben, szegény családból. Itt kezdett iskolába járni, de gimnáziumi tanulmányai má- Rimaszombaton és Érsekújváron végezte.

Az 1929—33-as gazdasági válság é- les osztályharcot váltott ki. Az osztályharcok visszhangja a gimnáziumi falakon keresztül is áthatolt. A diák 7 ság egy része hitt a ludákokn-a-k és elkülönítő nacionalista radikalizmusuknak, amellyel a jövő értelmiségieknek azt igyekeztek bebeszélni, hogy megélhetésük csak a ludákok győzelmével és autonóm progremmjuk megvalósításának esetében lesz biztosítva. Egyes cseh tanárok, akik buzgón hirdették a hivatalos csehszlovák ideológiát, közvetve tulajdonképpen a hlinkásoket támogatták, hogy a diákságot a maguk oldalára csábítsák. A középiskolás fiatalság egy része azonban már a kommunista világnézet és a forradalmi munkásosztály felé fordult. Titkos körökben csoportosultak, szorgalmasan olvasták az alapvető marxista műveket és a haladó irodalmat, megvitatták a világnézeti problémákat és az aktuális politikai kérdéseket. A tanárok között is akadtak, haladó g-ondolkozásúak, akik nem titkolták' nézetüket és feleletet adtak a diákoknak olyan kérdésekre is, amelye egyáltalán nem egyeztek a bur- zsoá rendszerbeli iskolák aiapelveivel. sem pedig Masaryk álszenteskedö „Emberi ideál"-jaivai (kötelező iskolai olvasmány). Ezek közé tartozott Jarmila Petrusková is, a rimaszombati gimnázium tanára. Az ö befolyásának következtében Márkus már 16 éves korában kommunista meggyőződésre jutott és már ekkor kezdett álmodozni életideáljáról a fiatalok kommunista szellemben való neveléséről.

*

AMIKOR MINT FIATAL 26 éves tanár a bártfei reálgimnáziumba kerül, már zajos politikai élet van mögötte Diákköri ideáljához mindvégig hű maradt és életében mindig ezen ideálok legszélesebb érvényesítésére törekedett. Amikor Bretislavában, a Grössling-utcai (ma Vörös Hadsereg-utca) gimnáziumban elvégezte a VIII. osztályt, már ismert volt, mint kommunista propagandista. Röplapokat, kommunista brozsú- rák-at terjesztett ez iskolában, de a- mellett szorgalmasan tanult is. Érettségi után beiratkozott a braislavai Ko- mensky-Egyetemre bölcsészeti fakultására. Pedagógus akart lenni. Mint művelt ember ráeszmél, hogy a forradalmi munkásmozgalomnak nemcsak olyan emberekre ven szüksége, akik harcolnak a dolgozók jogaiért, kigúnyolják és leleplezik az ostoba kispolgári erkölcsöket és ennek a nemzeti kultúrához való szubjektív álláspontját, hanem szüksége ven olyan harcosokra is, akik megtalálják a megoldást az emberek között fennálló különböző viszonyok között is. Olyanokra, akik ő- szin-tén le akarják leplezni a munkásosztály előtt a burzsoázia hamisságait és a dolgozók nyomorának a burzsoázia által jó! leplezett okait.

Fiatalságának minden erejével és tehetőségével a munkásosztály szolgálatába áll. Ezekben ez években a bretis- lavai főiskolások között szép számmal akadtak olyanok, akik szimpatizáltak a forradalmi és szocialista mozgalommal, úgyhogy gykran összetűzésekre került a sor a főiskolás ifjúság azon részével, amelyet a hlinfcások a Svaredov-ban „neveltek” és fasiszta, kultúrellenes

tüntetésekre és tevékenységre is rábírták. Sajnos a szocializmus felé hajló diákok Husák vezetése alatt állottak és így Clementis, Novomesky befolyása alá kerültek, és nem tudtak szorosabb kapcsolatba lépni a forradalmi munkás- mozgalommal.

MEG KELL EMLÍTENÜNK, hogy Márkus elvtársnak még ilyen körülmények között is síkérült felvenni a kapcsolatot a forradalmi munkásosztállyal. Megalapítja az „Ifjúság, Természet és Munke Egyesületiét, amelynek tagjai a munkás- és diákifjúságból kerültek ki. Markus elvtárs minden Igyekezetével arra törekszik, hogy ezeket a fiatalokat elszánt, határozott antifasisztákká, a szocialista társadalom harcosaivá nevelje. Márkus vezetése alatt jelennek meg az „Echo” (Visszhang) „Kollektív" és „Noviny mlad^ch” (Az ifjúság újsága), ő maga több más újságba is ír. 1933-ban barátságot köt Václav Hússal, a cseh, marxista történésszel és 1937- ben a cseh haladó történészek lapjában, a „Dejiny prítomnosti”-ban megjelenik Málnást „A magyar nemzet igaz története” című könyvéről írt recenziója Értékes kutatásokat végzett a budapesti, kassai és a Zemplén megyében lévő sátoraljaújhelyi levéltárakban és ezek alapján kidolgozta a „Parasztláza- dás Zemplénben 1831-ben” című monográfiái tanulmányát. Ez a munka felveszi a versenyt ez illetékes burzsoa- nemesiirodalommal.

Markus elvtársat joggal nevezhetjük a marxista történelmi tudomány úttörőjének és alapítójának a szlovák történészeiben.

*

MARKUS SÁNDOR igaz harcos kommunista volt. 1939 elején, elfoglalja Bártfán tanári állását. A fasizmus ure- lomrajutásának idején még fokozottabb tevékenységet &ejt ki. További munkájában azonban megakadályozza, hogy 1939 végén letartóztatják. Feleségével együtt több mint fél évet ül börtönben, Trencsénben és Haván. Az állami szolgálatból természetesen elbocsájtot- ták és kéziratait — melyek értékes feljegyzéseket tartalmaztak a müncheni árulásra vonatkozólag — elkobozták

A börtön nem törte meg Markus elvtársat és nem ijesztette el munkája folytatásától sem. Sőt, a fogságban megacélosodott és így újult erővel kapcsolódott be az illegális pártmozgalomba. Résztvesz a forradalmi nemzeti bizottságok megszervezésében, és a nemzeti ellenállás szervezési előkészületeiben. 1941. október 6-án megkezd: a „Zprávy komunistickej tleéovej kan- celárie”-nak (A Kommunista Sajtóiroda Hírei) kiadását. A KTK rendszeren hetenként egyszer jelenik meg és jó szolgálatot tesz. Hiszen abbén az időben, amikor a németek elfoglalták a Szovjetunió déli részének egy részét és Moszkva előtt állottak, szükséges volt tájékoztatni a népet ez igaz hírekről és a győzelembe vetett hittel buzdítani őt a további harcokra. A KTK első számának vezércikkében így ír Márkus elvtárs: „Annak ellenére, hogy a német csapatok Moszkva és Lening-rád előtt állnak, meg vagyok róla győződve, hogy ez a háború csakis a fasizmus teljes, végleges leverésével végződhet.” A vezércikket ezzel a jelszóval fejezi be: „Mi az igazsággal harcolunk Goebbels propagandája ellen.”

1942-ben Markus elvtárs több más társával együtt a Kis Kárpátokban szervezi a partizáncsapetokat. Egy Hlinen- sky nevű provokatőr-ügynök elárulja hollétét és így 1942 nyarán, az illegális SzlKP KB egész vezetőségével e- gyütt elfogják és előbb Bratislevában, később pedig Nyitrán fogságban tartják. A fogságban csomagoló papírra írja regényét a „Stryko”-t (Bácsi) és 12 füzetben anyagot gyűjt a „Historickv slovník” (Történelmi szótár) számára. Naplót is ír, mégpedig úgy, hogy a fehérneműjére hímezi ki a betűket.

Az az erő, amelyet Márkus elvtáre szervezett, a felkelésben tört ki. De ez: ő már nem éli meg. Az embertelen kihall getások következtében, lassan haldoklik a börtönben. De az úgynevezet' szlovák kormány még Pilátus szerepét is lejátszotta, Kiadta Markus elvtárse: a Gestaponek. A koncentrációs táborba való szállítás közben a fogolytrensz- portot angol-amerikai repülőgépek támadják meg. Markus elv-társ súlyosan megsebesült és Meuthausenban belehal sebeibe.

A lelkiismeretes és nemes vezér, a pedagógus, a tudós-kommunista örökre beírta nevét a haladó szlovák és magyar ifjúság szívébe.

(Az SzlKP Történelmi Intézetének „Elestek a hazáért” című kiadás alatt álló gyűjtemény alapján.)

1954, augusztus hatodikén nagy volt az öröm a rimaszombati pionírotthonban. Négynapos táborozásra készülnek a 11-éves szlovák és 8-éves magyar középiskola pionírjai.

Jól megpakolt hátizsákok terhe alatt indulnak el a pionírok vidám nótaszóval a Barátkúthoz vezető úton. Másfél óra alatt odaértünk. Rövidesen gyerekek vidám kacagása verte fel az elhagyott vidék csendjét. Hozzáfogtunk a táborveréshez. Testvériesen felosztottuk egymás között a munkát. A lányok gályákból seprűt készítettek. A pionírvezetök és egy pár pajtás hozzáfogtak a sátrak veréséhez. A többiek fürödni mentek. Zsuzsa, Magda és Ibolya a tűzhely elkészítésénél szorgoskodtak, hogy vacsorát készíthessenek pajtásaiknak. Este hat óra felé hatalmas hurrá kiáltás rezgette meg a levegőt. A fürdésből hazatért pionírjaink örömkiáltása volt ez. Észrevették a fölállított sátrakat s ennek örültek olyan nagyon. A jó vacsora után sorakozó volt a pioníroknak s itt osztottuk el őket, ki hol és kivel fog lakni. Megállapítottuk az éjjeli szolgálatot is. Egy pionír és egy vezető lesz őrségben és kétórán- kint váltogatjuk őket. Az éjszaka kissé hűvös volt. Másnap honvédelmi gyakorlaton voltunk és megismerkedtünk táborunk környékével. Délután közös játékokat és táncokat tanultunk az esti tábortűzre. Vasárnap délután nagy örömmel mentünk fürdeni. Délelőtt az esti tábortűzre készülünk. A tábortüzet vacsora után gyújtottuk meg, amit a pionírok segítségével a gyerekek kedvence, Tibi bácsi készített.

A tábortűz nagy lánggal égett, a p'onírok felsorakozva hallgatták Kliment elvtárs szavait, aki beszélt nekik a tábortűzről, a pionírokról, az új tanévről. Beszéd után a gyerekek nagy örömére Tibi bácsi cukorkát és kekszet osztott ki köztük. A tűz körül táncoltunk és énekeltünk. Pionírjaink humoros jeleneteket mutattak be és így kedvessé emlékezetessé tettük az utolsó estét.

Hétfőn este tértünk haza boldogan a rövid, de kedves táborozásról.

SZABÖPÄL GITA

RIMASZOMBAT

Sajnos, nagyon sok CsISz-szervezet- nél kellett azt tapasztalnom, hogy a tagság, ha felajánlásokat tesz, azt csak úgy teszi, hogy no ez is legyen. Kidolgozzák a h-avi, heti, évi tervüket, hogy legyen mit beküldeni a járási bizottságnak és azután a feledés borul rá.

A szeps-i járásban az almási fiataloknál más a helyzet. Munka-tervet dolgoztak ki a CsISz £ kongresszusáig. Tervük részletes és értékes. Első feladatuknak tekintik a szocialista munkaverseny kiszélesítését. Hogy ezt elérhessék, felajánlásokat tesznek és tettek a Nagy Októberi Forradalom és a II. GsISz-kon-gresszusa tiszteletére. Munkájukba bekapcsolják a többi szervezet tagjait is és azokat a fiatalokat, akik még nem tagja-i a CsISz-nek. Az 1954—55-ös iskolaév ünnepélyes megnyitását az almási fiatalok vállaltak magukra. A

Az almási fiatalok legnagyobb része parasztifjú, tehát főfeladatuknak tekintik a mezőgazdaság fellendítését. A mezőgazdasági munkák terén nem kis feladatot keil teljesíteni az almási fiataloknak. A mezőgazdasági termelést két- három év alatt növelni akarják, s hogy ezt elérhessék, minden taggal meg kell ismertetni a X. pártkongresszus irányelvét. A fejlettebb tagok minden hónapban vita keretében átadják ismereteiket és tapasztalataikat. Munkájukat minden héten kiértékelik, mert a Nemzetközi Falusi Ifjúság Találkozója tiszteletére rendezett versenyben ők sem akarnak lemaradni. Szervezetük húsz tagja tett Ígéretet, hogy novemberig megszerzi a PPOV- és a Fucík- jelvényt.

Mezőgazdasági ismereteik kiszélesítése érdekében iskolázást szerveznek, hogy minél több szakembere legyen a mezőgazdaságnak. A tél-i időszakban bevezetik a rendszeres sajtóolvasást, hogy megismerkedhessenek a városi fiatalok életével és munkájával. Az ifjúság politikai nevelése érdekében

minden CsISz-tagot megnyernek a politikai iskolázás számára, hogy tudásuk szélesítésével még szebb, jobb e« redményeket érhessenek el a munkájukban.

Az almási fiatalok nem akarnak lemaradni a sajtó terjesztése terén sem. A CsISz II. kongresszusáig harminc előfizetőt szereznek az Űj Ifjúság, Oj Szó és egyéb politikai va-gy szaklap számára. A sajtóterjesztés terén a szervezet fiataljai versenyben állnak egymássá’, mert tervüket nemcsak teljesíteni, hanem túlteljesíteni akarják.

A kultúrmumke terén sem akarnak lemaradni a többi szervezet mögött. Szervezetük tagja-i mindennapos látogatói a kultúrotthonnak. Kultűrcsoport- juk keretén belül színjátszó- Ss tánccsoportot és énekkart szerveznek. Fellépéseiket nemcsak községükben fogják megrendezni, hanem a járás több más helyén is, különösen ott, ahol az ifjúság nem végez legjobb munkát, hogy ezzel is kedvet kapjanak és dolgozzanak. A testnevelés terén is szép munkát akarnak végezni az almás! fiatalok. Járási versenyre készülnek, és hogy itt is szép eredményt érhessenek el, szükségük van a rendszeres gyakorlásra a labdarúgás, röplabda és más sportágak terén.

A szádalmási fiatalok CsISz-csoportja még elég fiatal szervezet, de munkájukban elért sikereik máris a legjobbak közé emelték őket. Ha így folytatják munkájukat, rövidesen boldog tulajdonosai lesznek a járási vándorzászlónak, amely ismét e perényi fiatalok tulajdonában van.

Az almási fiataloknak is sok nehézséget kellett leküzdeniök, míg felkapaszkodhattak eredményeik mai fokára. Becsülni és követni való az a munke- a-karás, amit ezek a fiatalok tanúsítanak. Nem ijedtek meg a felmerülő nehézségektől és ennek köszönhetik, hogy az élre törtek.

FECSÖ PÁL

Az izsapi mezőgazdasági iskola kul túregyüttesének tánccsoportja nagy sikert aratott az arató ünnepélyen.

A páskaházi fiatalok

ég alig pitymallott, amikor Dóbiz Gyula már ébren volt. Egy kissé kinyújtózkodott, szeméből kitörülte az álmot s talpra szökkenti, hogy rendbe szedje magát. — Nem

szeretné, ha késne. Pontos akar lenni, olyan mint még eddig talán soha. Pontos, mert mit szólnának a többiek, ha pont ő, a CsISz elnöke késne. Mert ha a tegnap esti gyűlésen úgy határoztak, hogy reggel öt órakor munkába állanak, akkor ennek úgy kell lennie, feltéve ha az idő szép, már olyan amilyen az aratáshoz szükséges.- S az idő szép. Körös, körül tiszta az égbolt. Még harmat sem volt, mert egész éjjel enyhe szellő fujdogált s ilyenkor nincs harmat

A gyülekezés az iskola előtl lesz. így beszélték meg. Innen indulnak majd minden reggel a sárgán hullámzó keskeny búzaföldre.

Ma tizenhét fiú és leány indul a kenyér csatába. Tizenhét. Nem sok, de mégis több mint semmi. No, meg ha azt vesszük hát sok is. Mert Páska- háza nem nagy község. Kevés itt a fiatal. A CsISz-szervezetnek mindössze huszonkét tagja mn. S ahogy a Dóbiz elvtárs mondja, ez a huszonkét fiatal becsületesen és jól dolgozik minden téren. Sok CsISz-tag példát vehetne tőlük. Mert amikor arról van szó, hogy tenni kell. ők tesznek is. Nem sokat kell őket kérni s így van ez jól. 'la valamilyen ünnepélyen, kultúriellé- péssel kell felépni. ők ott vannak Táncolnak, énekelnek, szavalnak, rövid jeleneteket játszanak, kedvet és örömet szereznek a fáradt, dolgozó parasztoknak. Ott segítenek nekik, ahol tudnak. Minden alkalmat megragad, nak. ahol csak valami kis örömet szerezhetnek és segíthetnek a nehéz munkát végző, az egész nan robotoló komor-arcú paraszt bácsiknak.

D izony segítenünk kell sokat a

*-* parasztoknak, de nemcsak a munkájukban, hanem minden téren. Legyen az a paraszt szövetkezeti dolgozó vagy egyénileg gazdálkodó, egyre megy, csak becsületes ember legyen. Mert egyik is s a másik is kenyeret termel. Csak azzal a különbséggel, hogy az jegyik könnyebben, a másik nehezebben. És aki nehezebben termel, fáradtságosabb a munkája, arra igazán ráfér a segítség, még akkor is, híz pillanatnyilag nem szövetkezeti dolgozó, de holnap, vagy holnapután már ö is az lesz.

A páskaházi fiatalok erre gondoltak,

amikor elhatározták, hogy aratóbrigádot szerveznek. S most, amikor már együtt van a tizenhét napbarnítottarcú vidám arató.csoport, azzal a tudattal indulnak a mezőre kaszával, gereblyével a vállukon, hogy köny- nyítsenek parasztjaink munkáján és életén.

Ma Simon Álbertnek segítenek az aratásban. Suhog a kasza, dűl a rend a markos legények keze alatt. A leányok szaporán szedik a zizegő terményt s rakják marokra. A kaszálásban Gyula halad elől, utána Ferenczi János, Takács Pista, Kéri András, Kő. rösi Károly és a többiek. Versenyeznek. hogy ki vág szélesebb rendet. S hogy ki, — nehéz megállapítani. Ehhez igazán centiméter kellene, mert valamennyien jól kinyújtják karjukat. hogy minél jobban belerAártsák kaszájukat az életbe.

ár jó két órája folyik az aratás. A nap egyre jobban önti szét meleg sugarait. De az aratás, a reggeli tempó, egy percre sem lankad. Bár egy.egy percre meg is állnak, hogy letörüljék a verejtéktől gyöngyöző arcukat. ilyenkor a fiúk kaszájukat is megfenik, hogy jobban fogjon. Utána újból suhog a kasza, zizzen a kalász,

szaporodnak a karcsú kévék, amelyek oly szépen sorakoznak egymás után mint reggeli tornán a diákok.

Simon gazda egy jó pár barázdával arrább arat. S néha ide,oda pillant, szívében nagy-nagy örömmel, arcán egy kis büszkeséggel. — Lám, ezek a mi fiataljaink, erősek, vidámak és jó munkások, suttogja maga elé. Itt nőttek fel ebben a kis zömök falucskában, itt a gömöri kopár hegyek között, a kavicsos lankás dombokon, ahol meg kell dolgozni és izzadni minden egyes búzaszemért. Mindenért, ami az ember létszükségletéhez fontos és kell.

Itt igazán el kell a segítség. Különösen most, amikor egy pár héttel ezelőtt a sok esőzés után hatalmas orkán pusztított, mely csűröket, istállókat döntött romba, hatalmas, erős, egészséges fákat csavart ki töréstől, száz és száz holdnyi terményt zilált össze és fektetett könyörtelenül a földre. Da- colniok kell mindennel, ha azt akarják, hogy kenyerünk legyen és eleget tehessenek beszolgáltatást kötelezettsé. güknek. Mert annak mindig eleget tettek és most sem akarnak az utolsók között lenni. S nem is lesznek — mondják — mert minden erűnket megfeszítve learatunk, megmentjük a termést a kipergéstől, a természet for- télyos szeszélyeitől.

H óbiz Gyula aratóbrigádja az ezévi aratásban is kitett magáért. Az ő ledolgozott 1557 brigádórájuk három nappal megrövidítette az aratást. Az ő segítségüknek köszönheti sok kis. és középparaszt, hogy ma már osztagokban áll terményük, várva a cséplésre.

A páskaházi fiatalok jó munkájukért elnyerték a rozsnyói járás legjobb ifjúsági aratóbrigádja címét és ezzel a járási versenyzászlót is. S most, amikor végeztek az aratással, egyöntetű, leg elhatározták, hogy segítő munkájukat tovább folytatják. Az utolsó szem termény kicsépléséiq segítenek a cséplésben és itt is olyan lendülettel, olyan munkaakarással mint az aratásban. (te)

I