Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-08-18 / 65. szám

1954 augusztus 18 ni ifjúság — Csou En-iaj beszámolója a központi népi kormány ülésén i A Kínai Népköztársaság köz­ponti kormánya augusztus 11-én délután megtartottá kibővített 33. ülését. Az ülésen Csou En-laj, a köz­ponti népi kormány népi közigaz­gatási tanácsának elnöke, kül­ügyminiszter beszámolót tartót* a külpolitikai helyzetről. Csou En-laj a genfi értekezz létről^ szólva hangsúlyozta, hogy a genfi megegyezés a béke erői­nek nagy győzelmét jelenti, de az Egyesült Államok agresszív körei nem nyugodtak belé vere­ségükbe. A kínai nép előtt álló felada­tok -r mondotta Csou En-laj elvtárs — következők: , A többi érdekeit nemzettel e- gyütt közösen biztosítani a genfi értekezleten elért egyezmények pontos végrehajtását; továbbke­resni a koreai kérdés rendezésé­nek lehetőségét; elszántan hoz­zálátni Tajvan felszabadításához Kína szuverenitásának és terüle­ti épségének megvédése érdeké­ben; megerősíteni és fejleszteni Kína békés kapcsolatait a vi­lág más nemzeteivel a következő öt elv alapján; egy­más területi épségének és szu­verenitásának tiszteletbentartáse, kölcsönös megnemtámadás, egy­más belüg yeibe való benemavat- kozás, a kölcsönös egyenlőség és a kölcsönös előnyök, a békés együttélés. Feladatunk végül tö­rekedni a kollektív béke létre­hozására Ázsiában. Ezután Csou En-laj elvtárs is­mertette a genfi megegyezést, majd a koreai kérdéssel kapcso­latban rámutatott arra, hogy a genfi eredmény új reményt keit a koreai kérdés politikai rende­zésére is. Elengedhetetlenül szükséges — hangsúlyozta Csou En-laj — hogy Korea békés egyesítésének kérdését a lehető leghamarabb megoldják, olyan körülmények között, amelyek kedvezőek Korea nemzeti egységének, Ázsia és az egész világ békéjének megvédé­se szempontjából. A továbbiakban Csou En-laj elvtárs ismertette indiai és bur- mai útjának eredményeit, maja a Német Demokratikus Köztár­saságban, Lengyelországban és s Szovjetunióban tett látogatásai ről számolt be. Hangsúlyozta hogy a kínai népet, éppen annyi­ra érdekli Európa békéje, min: Ázsia. A Szovjetunió kormánya — mondotta Csou En-laj elvtárs — az európai béke megvédése ér­dekében és a német kérdés bé­kés megoldásához kedvező kö­rülmények megteremtése érde­kében július 24-én azt javasol ta, hogy hívják össze az európa országok értekezletét az euró­pai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének megvitatására Augusztus 4-én a szovjet kor­mány újabb javaslatban azt in­dítványozta, hogy a Szovjetunió. Franciaország, az Egyesült Álla­mok külügyminisztere idén au­gusztusban vagy szeptemberben üljön össze és tanácskozza meg az európai országok értekezleté­nek összehívását. A Kínai Népköztársaság kormánya teljes mértékben támogatja a szovjet kormány­nak ezt a két javaslatát. Csou En-laj elvtárs végezetül Tajvan kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta: „Most, hogy Ko­reában fegyverszünet van és In­dokínában is helyreállt a béke és ezzel fokozatosan csökkent az ázsiai feszültség, az Egyesült Államok agresszív körei, hogy új feszültséget támasszanak, a Tajvanra menekült áruló Csang Kaj-sek-klikket igyekeznek fo - kozotten felhasználni a fegyve­res beavatkozásra, zavaró hadi- tevékenység és pusztító háború folytatására enyaorszgáunk és annak partvidékei ellen. Az E- gyesült Államok haditengerésze­tének és légierejének védelmé­I > ben, az amerikai „katonai ta­nácsadó csoport” által nyújtott kiképzésben bízva folytatja ez az áruló banda fegyveres erőinek átszervezését és kérkedve készü' fel az anyaország megtámadásá­ra, azzal ez esztelen elképzelés­sel. hogy helyreállíthatja bűnös fasiszta uralmát s egész Kínái az Egyesült Államok gyarmatává teheti.” „A Kínai Népköztársaság kor­mánya ismét kijelenti, hogy Tajvan szigete Kína sérthetetlen területéhez tartozik, hogy a sziget amerikai megszállása tűr­hetetlen és ugyanilyen tűrhetet­len lenne az is, he a-z ENSz gyámsága alá helyeznék. Tajvan felszabadítása Kína szuverenitá­sának gyakorlása és Kína belü- gye. Ebbe semilyen külföldi be­avatkozást nem tűrünk. Törvény­telen és semmis mindenféle szerződés, amelyet az Egyesült Államok kormánya az áruló Csang Kaj-sek-csoporttal köt.1' Annán érdekében, hogy a nem­zetközi feszültség tovább eny­hüljön, hogy az indokínai fegy­verszünetben megvalósult béke megszilárduljon és kiterjedjen, hogy a békés együttélés öt alap- elve megvalósuljon, parancsoló- an szükséges, hogy a Kínai Nép- köztársaság felszabadítsa Taj­vant és felszámolja az áruló Csang Kaj-sek klikkjét. A kínai nép harca Tajvan felszabadításá­ért egyben harc a világbéke vé­delméért - mondotta befejezé­sül Csou En-lej elvtárs. A beszámolót követő vitában a felszólalók egyhangúlag jó­váhagyták és támogatták Csoú En-laj külpolitikai be­számolóját. A szónokok minden tekintetben helyesnek minősítették a békés külpolitikát, amelyet Kína kö­vetkezetesen folytatott, valamint Tajvan felszabadításának felada­tát. A vita után az ülés egyhangú­lag elfogadta azt a határozati ja­vaslatot, amely jóváhagyja Csou En-laj külpolitikai beszámolóját. Az úiságírók kérdeznek, -dr. John válaszol Dr. John —r az augusztus li­án tartott sajtóértekezleten tett nyilatkozata után — válaszolt a német és a külföldi sa jtó képvise­lőinek kérdéseire. A kérdésekre válaszolva a többi közt a követ­kezőket jelentette ki; „A szövetségi kancellár úr megcáfolta nyilatkozatomat, (az európai védelmi közösség” tit­kos pótegyezményeiről. A szerk.) mielőtt az még elhangzott vol­na. Ez sajátságos lélektani ku­darcot jelent. A hírhedt Geh'len-szervezettel kapcsolatban elhangzott kérdé­sekre válaszolva John hangsú­lyozta: „ezt a szervezetet ame­rikaiak finanszírozzák és irá­nyítják”. Egy másik kérdésre felelve, dr. John nagy derültség közepette jelentette ki: „Bonn­ban több a kémszervezet, mint a miniszter. Bonnban mindenki mindenkit figyel.” Amerikai út- jával kapcsolatban John elmon­dotta: „A Pentagonban Allan Dullessel folytatott beszélgeté­sem alapján azt a következte­tést vontam le, hogy Ameriká­ban hisztérikus félelemből — ezt nem tudom másként jelelmezni — háborút készítenek elő és hogy ez a háború a legerősebb hatást gyakorolná Németország­ra.” Németország újraegyesíté­sével kapcsolatos elképzeléseifo' John így nyilatkozott: „A leg­közelebbi gyakorlati lépés az, hogy Nyugat- és Kelet-Német- ország állapodjon meg olyan szerv létrehozásában, amely fel lenne hatalmazva arra, hogy össznémet szervként tárgyalá­sokat folytasson a szövetségekkel is kidolgozva az újraegyesülés tervét.” ♦ Adenauer kancellár az egyre hatalmasabb hullámokat verő John-üggyel kapcsolatban kény­telen volt „szabadságolni” Schröder bonni belügyminisztert, dr. John egykori felettesét. Jellemző, hogy a bonni belügy­minisztérium ideiglenes vezeté­sét Adenauer utasítására Walde­mar Kraft, tárcenélküli minisz­ter, volt SS-Hauptsturmfűhre” vette át, aki a hitleri uralom ide­jén súlyos háborús bűncselek­ményeket követett el Lengyel­országban. A Lengyel Népköztár­saság kormánya már többízben kérte Waldemar Kraft kiadatá­sát. Nyugatitémetországi útinapló Az alábiakban részleteket közlünk Malcolm Ni- xonnak, a Nyugat-Németország-ban járt DIVSz- küldöttség tagjának útinaplójából. A küldöttség tagjai voltak: az angol Tom Col­vin protestáns lelkész és Malcolm Nixon, a nor­vég Gunnar Brovig, valamint a nyugatnémet Kenyon Wright lelkész, Klauss Gossau és Ria Berg. A küldöttség félhónapos körutazása során több mint hetven ifjúsági vezetőt és szervezetet ke­resett fel Hamburgban, Frankfurtban, München­ben, Stuttgartban, Köllnben, Bonnban, Duisburg- ban, Düsseldorfban, Essenben és más városok­ban. HAMBURG Nagy kikötő- és ipar város, eíhelyet a. leg­utóbbi háború bombázásai rombadöntöttek. A város szívében sok új áruház, üzlet és biz­tosítási ügynökség van. Sehol Európában nem láttam még olyan em­bert, aki a város minden pontján kínos igyeke­zettel árusítja a 10-pfenniges újságokat. Akad közöttük fehér ruhába öltözött, tetőtől talpig kikent-kifent. bohóchoz hasonló alak, aki felien- gős stílusban kínálja a népszerű lapot, a „Bild”- et. Sok eladó fiatal, intelligens ember, gyakran félénkek és általában a hiányos táplálkozásokozta sápadtság tükröződik arcukról. Ha szóba elegyedünk velük, nem egyszer ki­derül, hogy egyetemi hallgatók, vagy állástalan diplomások, akik jóformán ingyen végzik ezt a munkát. Az első este másfajta árusba botlottunk e Kirchenallee sarkán. Hatalmas tömeg vette körül, sok újságot adott el. mi is vásároltunk egy pél­dányt. Az egyoldalas lapot a „birodalmi párt”. a nyílt fasiszta politikai szervezet adja ki, amely a hitlerizmus és a „Harmadik Birodalom” nagy- szerűségéről zengett dicshimnuszaival sok ember figyelmét kelti fel. Hamburgról azonban nem ez vésődött az emlé­kezetünkbe. Látogatásunk első állomásán mind­nyájan elcsodálkoztunk azon az ellenálláson, ame­lyet a város különféle csoportjai az újrefelfegy- verzés és az „európai védelmi közösség” ellen fejtenek ki. Ez az ellenállás nem volt mindig egyöntetű és pozitív, néhol igen zavaros formá­ban nyilvánult meg, néhol nyíltan pacifista han­got ütöttek meg, mégis mindegyiket igazi érze­lem hatotta át. Senkivel nem találkoztunk, ak: az újrafelfegyverzés mellett foglalt volna állást Alaposan körülnéztünk az ifjúsági szervezetek­ben is. A fiatal keresztények szervezetei, az ifjú­sági klubok, a Természetbarátok, a „Jó templo­mosok”, a „Schreiberjugend” a „Sólymok” köré­ben általában mindenütt ugyanazt hallottuk' „Egyszerűen nem akarunk új háborút — békés eszközökkel kell megoldani a német problémát.” Sok ifjúmunkással, főleg kikötőmunkással ta­lálkoztunk. Körülhajóztuk velük a hadi- és ke- resedelmi hajóépítő-üzemeket. Elkeseredetten beszéltek az új „W'ehrmacht” és az „európai vé­delmi közösség” fasiszta ideológiájának újjászü­letéséről. Tüntetésekkel és tiltakozásokkal harcolnak el­lene. „Ne felejtsétek el, hogy még sok a zavar és bizonytalanság a mozgalom különböző cso­portjai között, még nem vagyunk egységesek” — mondta egy tizenkilenc éves, szőke kikötőmun­kás — de azután hozzáfűzte: „Napról napra töb­ben állunk harcba és győzni fogunk.” (Folytatás kövtekezik.) Kilencedik szabad augusztys Koreában Kilenc évvel ezelőtt, 1945 augusztus 15-én kelt fel a szabadság napja, Koreában a Hajnali Harmat Országában. Kilenc év nagyon rövid idő ahhoz, hogy egy népet felemeljen a 35 éves japán gyarmati el­nyomás nyomorából és tudatlanságából. De két­szeresen rövid, ha ebből három év véres hábo­rúban, áldozatokkal, pusztulással, könnyel és szenvedéssel teli szabadságharccal telik el. A japán megszállás kifosztott országot hagyott maga mögött. A lakosság 80 százaléka nem tu­dott irni-olvasni, a 30 milliós országban egyet­len egyetem volt csupán (Szöulban), ott is több­nyire csak japán diákok tanulhattak, az iskolá­ban tilos volt a-koreai szó. „Országotok felszabadult. De ez Korea törté­netének még csak első fejezete. A kertek is csak akkor virágoznak, ha az ember munkája és gondja ápolja őket — a ti boldogságotok is csak a koreai nép hősi harca és lankadatlan fárado­zása nyomán születhetik meg”. E szavakkal kö­szöntötte Észak-Korea népét a bevonuló szovjet j csapatok parancsnoksága. Észak-Korea népe kö­vette felszabadítói útmutatását. Az országban soha nem látott méretű gazdasági- és kulturális fejlődés kezdődött. 500 ezer parasztcsalád között felosztottak mintegy égy millió hektár földet. Felépült egy sor gyár, erőmű, 16 egyetem, meg­kezdődött az ásványi kincsek — vasérc, wolfram, magnezit, cink — feltárása. Az amerikai imperialisták nem nyugodtak bele abba, hogy a 38-as szélességi foktól északra az egykori japán gyarmatból szabad népi demokra­tikus ország lesz. Korea maradjon gyarmat. Nem japán, hanem amerikai, mondták azok, akik e földről akartak rátörni a Szovjetunió és Kína nepére. A kísérlet nem sikerült. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, amelyet igazságos harcában az egész békeszerető emberiség tevé­keny szolidaritása támogatott, a betolakodóknak nem sikerült újra gyarmattá változtatnia. Egy évvel ezelőtt Észak-Korea népe a fegyver helyett ismét szerszámot vett kezébe, hogy fel­építse országát. A feladat szinte emberfeletti. Az agresszorok rablóháborúja úgyszólván teljesen elpusztította a legfontosabb iparágakat, az állat- állománynak mintegy 60 százalékát. Virágzó vá­rosok tűntek el a föld szüléről. Észak-Korea népe ma nem is újjáépít, hanem valósaggal új országot épít a romok helyén. Szinte legendába illőek ennek az egy békés esztendőnek az ered­ményei. Tizenötezer phenjani ház, több mint öt nagy phenjani gyári az évenként százmillió tég­lát gyártó teszoni téglagyár, a „Kitti Csak” ko- hómü, hidak, vasutak, a Morambó hegyen ma megnyíló Nagy Színház, a mellette lévő hatalmas sportstadion, a Kim ír Szén Egyetem, — ime az újjáépítés mérföldkövei. A koreai nép ma ugyanolyan egységben épít, mint ahogyan három évig fegyverrel harcolt sza­badságáért. Kim Szén Din, a koreai Matrosof, aki a testét ért IC lövés ellenére életben maradt, ma egységével együtt egy keszoni iskola építé­sén dolgozik. Koreában ma sok tízezer Kim Szén Din van. A koreai nép idén kezdte meg három­éves tervét. Ipara 1956-ra a háború előttinek másfélszeresét termeli, a közszükségleti cikkek gyártása megkétszereződik; megoldódik a lakás­kérdés, a nemzeti jövedelem három év alatt 30 százalékkal nő. Az imperialistáknak fáj az észak-koreai újjá­építés. Washingtonban új intervenciós tervek készülnek, Li Szín Man új hadosztályokat akar felfegyverezni, de ezek a tervek kudarcra van­nak Ítélve. A koreai nép nincs egyedül. A béke­szerető népek, a Szovjetunió és Kína, amelyek felbecsülhetetlen segítséget adnak az újjáépítés­hez, követelik a koreai kérdés rendezését, Korea egyesítését, s nem engedik meg, hogy Észak- Korea újjáépülő városait és falvait ismét rom­halmazzá változtassák, hogy a virágzó koreai föld felvonulási terület legyen a béke erői ellen. Békét, sikerekben gazdag éveket, felemelkedést kívánunk a szabadsága 10-ik esztendejébe lépő országépítő hős koreai népnek! Píet van Sta vérén sza bad! A „Neues Deutschland” pén­teki száma közölte, hogy a hol­land nép hős fie, Piet van Sta- veren, ■ ötesztendei raboskodás után vissizanyerte szabadságát Pitoyot — így nevezi őt a hol­land és indonéz nép — 1949-ben tartóztatták le, mert a holland- indonéz összecsapások során, az indonéz hazafiak igazságos har­cát támogatta. Hétesztendei bör­tönre ítélték el akkor, de a vi­lág ifjúságának szolidaritása és a holland ifjúság kitartó harca most kiragadta a börtön rácsai mögül. Piet van Staveren egyébként a Holland Ifjúsági Szövetség központi vezetőségének tagja. Legutóbb a kommunista párt listáján képviselőnek választot­ták, azonban különböző mester­kedéseikkel mandátumától meg­fosztották. Jelenleg 28 éves. Az amerikai szenátus fasiszta határozata Az amerikai szenátus csütör­tökön egyhangúlag elfogadta Hubert Humphrey. Minnesota ál­lambeli demokrata szenátornak azt a javaslatát, hogy „helyez­zék törvényen kívül a kommu­nista pártot. A javaslat lehető­vé tenné, hogy öt évig terjedő börtönbüntetéssel és tízezer dol­lár pénzbüntetéssel sújtsanak mindenkit, ak,i belép a kommu­nista pártba, vagy továbbra is o párt tagja marad. Az indítvány csak akkor válik törvénnyé, ha a képviselőház is jóváhagyja és Eisenhower elnök aláírja. ♦ A nyugatnémet szakszerve­zeti szövetség közlése szerint eddig körülbelül öt millió dol­gozó vesz részt a nyugatnémet- országi bérmozgalombam. ♦ Mendes-France francia mi­niszterelnök pénteken reggel fo­gadta Villont, az Egyesült Álla­mok párizsi nagykövetét. Mint ismeretes, a francia miniszter­elnök már csütörtökön tárgyalt Villonnal az európai biztonságra vonatkozó szovjet jegyzékekre adandó nyugati válaszról. Az „AFP” szerint úgy tudják, hogy Mendes-France új indítványt tett, amely lehetővé tenné a négyhatalmi értekezletet Né­metország kérdésében. Útban a vásárra V. Guatemala-City környéke minden részéből jönnek az indiánok a vásárra, hogy ott áruikat eladják. Nehéz a hátukon lévő teher. A házilag égetett cserépkorsók súlya sokszor meg­haladja az egy mázsát. (Jobboldali kép) A zenész „csomagja” valamivel könnyebb, de sem­miesetre sem kényelmes cipelni. Ez egy „marimba", amely egy Xylophon szerű fazongora, amelyet gumiverőkkel szólaltatnak meg. (baloldali kép). J

Next

/
Thumbnails
Contents