Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-08-18 / 65. szám
Ol IFJDSÄG r Az illetékeseknek Ök a legjobbak Az ifjúsági sajtó az ifjúság kommunista nevelésének egyik nélkülözhetetlen eszköze. E sajtó feladata a CsISz-szervezetek irányítása s a fiatalok nevelése. De a sajtó ezen feladatát csak úgy tudja teljesíteni, ha mi, a CsISz funkcionáriusai, vezetői gondoskodunk arról, hogy az ifjúsági sajtó eljusson a fiatalokhoz. A mi járási vezetőségünk minden alkalmat megragad, hogy ezt a reá- hárulő feladatot példásan teljesítse. Már eddig is szép eredményt értünk el egyes szervezeteinkben. Szőgyénben, Bátorkeszin, Sárkányon rendszeresen olvassák a fiatalok az ifjúsági sajtót és felhasználják « lapot faliújságok és taggyűlések e-. kikészítésére. Ahol az elapszervezetek vezetői megértették a sajtó jelentőségét, ott állandóan nő az előfizetők és az olvasók száma. A karvai mező- gazdasági iskolán a szervezet vezetősége nem elégszik meg azzal, hogy minden tanuló olvassa a lapot, hanem agitkettősöket szerveztek és a faluban lakó ifjúság között is terjesztették a sajtót. Szép munkát végzett a párkányi magyar 11-éves iskola CsISz-szervezete is. Az ifjúsági sajtó előfizetőinek számát 80-ra emelték, állandóan terjesztik a sajtót és szervezik a levelezökö- röket. Azt, hogy az ifjúságot érdekli a sajtó, legjobban bebizonyosodott a nemzeti bizottságokba való választások alatt. Mi ezt a kampányt is összekötöttük a sajtóterjesztéssel és az eredményt 220 előfizetőt szereztünk. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy teljesítsük a CsISz járási konferenciájának határozatát, hogy megszerezzük a 600 új előfizetőt. Az Oj Ifjúság levelezőinek és terjesztőinek járási konferenciáján konkrétan felosztottuk a feladatokat az egyes elvtársak között. Azt, hogy a hónapokra szétdolgozott tervet teljesítsük, sőt túlszárnyal - ■ juk, olyan elvtársaknak köszönhetjük, mint Klimő László, Dobai Le- j s, Mocsody József, Pekárik Béla, akik a reájuk bízott feladatokat becsületesen teljesítik és igazán szívügyüknek tartják, hogy járásunk ifjúsága kezébe eljusson az ifjúsági sajtó. Röviden, így néz ki nálunk a helyzet, így igyekezünk teljesíteni a CsISz SzKB elnökségének — ez ifjúsági sajtó terjesztéséről szóló 1953. VI. hó 2-án hozott határozatát. Most arról szeretnék szólni, hogy ezen munkánkban mennyiben segít, a posta. Az a szomorú valóság, hogy járásunkban 230-al csökkent az Üj Ifjúság előfizetőinek száma (amikor a posta átvette a lap terjesztését). A posta alkalmazottainak hanyagságából és nemtörődömségéből származott. Nagyon merész ez az állítás, de sajnos így van. Vagy talán ezt az illetékesek ném hiszik? íme néhány példa: 1954. IV. hő 9-én a CsISz JB megrendelő lapokat adott át a járási postehiva- falnak, amely azokat a bényi, duna- moesi, bátorkeszi és köbölkúti postahivataloknak továbbította. A fiatalok hetekig vártak, de nem kapták meg a lapot. A járási bizottság többször felhívta az illetékes postahivatalok dolgozóinak figyelmét a beküldött megrendelő-lapokra. A helyzet ezután sem változott. Az egyik járási értekezleten a Smerrt terjesztő-osztályának dolgozója szintén figyelmeztette a köbölkúti postahivatal vezetőségét, sajnos e- redménytelenül. Ezután személyesen felkerestük a köbölkútii postahivatalt, meg akartunk ismerkedni azokkal az emberekkel, akik lehetetlenné teszik, hogy a fiatalok olvassák az ifjúsági sajtót. Megtaláltuk őket. A megrendelőlapokat a nagy hajszára, keresésre a köbölkúti posta hanyag, felelőtlen alkalmazottai előhalászták V a fiókok mélyéről. Három hónapig feküdtek ott! Később az ügyet a CsISz SzKB sajtóosztályának kellett kezébe venni, csak így sikerült lehetővé tenm. hogy a fiatalok július 1-ért három- hónapi várakozás után végre kézhez kapták az ifjúsági sajtót. Vájjon nem hanyAság ás bürokrácia e ez? * Nemcsak a megrendelés elintézése, de a lap kézbesítése körül is komoly hiányosságok vannak. Például Párkányban, benn a városban, az Oj Ifjúságot rendszeresen egykét napi késéssel kapjuk kézhez. Az állomási és a 2. számú postahivata. megkapja időben. Miért nem kaphatja meg a városi posta is? Még valami. Ha ígyszer előfizetünk, olvassuk a lapot, azt szeretnénk, ha minden számot megkapnánk. Mi például júliusban nem kaptuk meg az 53., 54., 55., 56. 57. számokat. Mikor ezt jelentettük, a postahivatal így válaszolt: az elosztó tévedésből másik fiókba osztotta a lapot. Mondjuk, hogy egyszer ez is előfordul, a tévedés, emberi dolog. De annyiszor tévedni, ez egy. kicsit mégis csak sok! Falvainkban ezen a téren szintén szomorú a helyzet. Érdemes volna az illetékeseknek elgondolkodni azon is, hogy az olyan falvakba mint Bélé és Pád, ahol nincsen postahivata'. hetente egyszer vagy kétszer kézbesítik a postát. Nem lehetne azt máskép megoldani? A fent felsorolt eseteket nem akarom általánosítani. A postahivatal alkalmazottai legtöbbnyire jó- gondolkozású, becsületes emberek. De, hogy nem mind azok, azt mélát juk a leírottekból is. Cikkemben nem panaszkodni a- karok, de tagadhatatlan — és ezt meg kell mondani — hogy nekem és sokaknak közülünk, akiknek feladata az ifjúság vezetése, nevelése fáj, hogy vannak emberek, felelőtlen; hagyag egyének, akik ebben a nehéz, felelősségteljes munkánkban nem segítenek, hanem gátolnak bennünket. Sajnos — s ez a legfájóbb, hogy a postahivatal alkalmazottai között akadnak ilyen egyének. Ez így ven. És csakis ezért történhet meg, hogy a bátorkeszi postán hivatalos, rendesen címzett, lepecsételt, fontos levelek számtalan esetben megkésve érkeznek meg a címzetthez. Az eredmény, hogy a címzett a levélben felsorolt feladatokat nem tudja időben teljesíteni. Persze, mit számít az a postának, figyelmen kívül hagytak ők már komolyabb dolgokat is. Hiszen a május 1-re megrendelt 150 darab ifjúsági lapot, május 2-án kaptuk kézhez. Pedig biztosan jól tudták, hogy 1-én lesz rá szükségünk, mert hiszen ekkor volt az ünnepély. Egyelőre ennyi elég. Remélem, most már látják az iUetékesek, hogy a mi járásunkban hogyan segít u posta az ifjúsági sajtó terjesztése terén. De mi nem elégszünk meg azzal, hogy az illetékesek ezt elismerik. Mi azt szeretnénk, ha ezek a felsorolt hiányosságok végre már örökre eltűnnének. És éppen ezért szükségünk van az illetékesek segítségére. Nem nagy dologról van szó, nem kérünk sokat, csupán eny- nyit: emeljétek a postaalkalmazottak között folyó politikai nevelő- munka színvonalát. Az a meggyőződésem, hogy politikailag fejlett és öntudatos dolgozók sohasem követhetnek el olyan hibákat, amelyekről fent beszéltem. Ezek tudják, hogy ők is felelősek ez ifjúság neveléséért. Azt is tudják, hogy ennek a nevelésnek egyik eszköze az ifjúsági sajtó. Azért úgy dolgoznak, hogy ez a sajtó eljusson ez ifjúság kezébe. Nekünk csak ez így gondolkozó postaalkal- m-azottakra van szükségünk. LACZA RUDOLF A CsISz párkányi járási bizottságának dolgozója. Ébresztő után jókedvtől hangos a tábor. Brigádra indaltunk. A brigádot Po- povec r.t- tiszt elvtárs szervezte. Az egyik közeli községbe mentünk, vasárnapi brigádra. Luková a falucska neve, a hegyek közé elrejtve feszik, a Tiso uralma idején talán még a madár sem járt arrafelé. Nagyon elmaradott falu volt. Ma már villamosították a községet és kultúr- házat építettek. A falu lakosai a Hl. típusú EFSz tagjai. A fiatalok a CsISz- szervezetbe tömörültek és eltűnt a községből az unalom. Reggel hét órára már megérkeztünk a faluba. Dalolva mentünk és mikorra odaértünk, már az ottani fiatalok a kul- túrház előtt gyülekeztek, mert ők is brigádra készülődtek. Sramko elvtárs, a szövetkezet elnöke fogadott minket, Gazsur elvtárssal, az agronórmissal. Utánuk jöttek a legjobb munkások. Nekifogtunk a búza aratásának. A katonák közül sokan tudtak kaszálni. Kaszát szívesen kölcsönöztek a szövetkezeti tagok. Velünk együtt jöttek ki a búzatáblára az ottani CsISz- tagok is. Srámek János, Sramkó Pál, Balázs Anna, Gazsur Anna, Balázs Mária és még többen mások. Koreny Zsuzsika és Sztanyo András a kötelet csinálták, amelybe a gabonakévéket kötöttük. De nem hiányoztak közülünk a párt tagjai sem. Gyurcsik Pál elvtárs példásan dolgozott és ő vezette a munkát. Estig vígan ment a munka és elvégeztük azt, ami a legfontosabb volt. a búza aratását. VARGA ERNŐ — tizedes. A dunaszerdahciyi gyümölcs- konzervgyárban sok fiatal dolgozik. A CsISz-szervezet egész az utóbbi időkig gyengén dolgozott, csak a vezetőség újjászervezése után változott meg a helyzet. Most először is a szervezetet akarják megerősíteni. Kötelezettséget vállaltak, hogy harminc új tagot szereznek. A munkában minden szakaszon élenjárnak a fiatalok. A tisztasági ellenőrzők is becsületesen végzik feladatukat. Nagy Karolina, Almá- si Rózsi, Csömör Irma tervüket 150 százalékra teljesítik. Varga József autóvezető 180 százalékra teljesíti tervét. Tóth József szintén autóvezető és minden fiatalt túlszárnyal, 290 százalékra teljesíti tervét. A CsISz-szervezet tánccsoportja 8 tagból áll. Vezetője Káprálik elvtársnő. Tagjai mind kiváló dolgozók. Menyhért Júlia, aki hangjával már oly sokszor gyönyörködtette a dolgozókat, tervét 140 százalékra teljesíti. A fiúk sem maradnak el a leányok mellett Borbély József elvtárs, az üzem legnehezebb szakaszán, dolgozik, tervét mégis 170 százalékra teljesíti. Nem véletlen, hogy a fiatalok ilyen jól dolgoznak, van kitől példát venniök- Egri Pál idős főzőmester, csoportvezető csoportjával a hozrascsot szerint dolgozik és tervét 160 százalékra teljesíti. A hatvan éves Ágh Júlia az expedícióban dolgozik és 130 százalékos teljesítményt ér el. Az üzemünkhöz gazdaság is tartozik, az itt dolgozók is szép eredményeket érnek el- Csiba Lajos, etető 3500 Kcs-t kap havonta. Már ebből az összegből is látni, milyen becsületesen dolgozik. A dolgozó fiatalok és idősek szorgalmas munkájának eredménye, hogy a gazdaság és az üzem az élelmiszeriparban az első helyen áll. LÓBEL ZOLTÁN Fiatalok az Altáj új telepesei A Szovjetunió délkeleti részében, a kínai és mongol határnál, hófehér hegyormok emelkednek, melyek közül a Belucha, a legméltóságtéljesebb. A hegyi vízesésekben a haragos Katuna. folyó. smaragdzöld vize szikrázik. — Amint a Katuna elhagyja a hegyi ösvényeket és a síkságra kerül, összefolyik Gtestvérfolyójának, a Bijának vízével, amely a hegyek között, a cső., daszép Telecky tóban ered. E két folyó egyesüléséből keletkezik a szibériai óriásfolyó, az Ob, amely az Északi Jegestengerbe torkollik. Felső.Altaj csodás cédrusfáit és világoszöld lomberdejeit, sötét fenyőit, és fehér tűlevelű fáit, a tavakban bővelkedő, végtelen nagy Kulundai sztyeppe váltja fel. A sztyeppét széles övezetekben vágják át a meseszép borókaerdők, ameh/ek megvédik az al- taji feketeföldet, a Kazahsztán felöl fújó kiszárító szelektől. Emberemlékezet óta települnek le Altajban Közép-Oroszország lakosai, akik erre a rideg szibériai vidékre menekülnek az ínség és a földnélküliség elöl. Az altaji paraszt csak faekével és a legegyszerűbb eszközökkel művelte földjét. A forradalom után, Altaj sztyeppéin is megjelentek a traktorok, és a kombájnok és megkezdődött a mezőgazdaság sokoldalú kifejlesztése. Altaj vetési területei a forrdalomelCtti időkkel összehasonlítva, csaknem a kétszeresére emelkedtek. Altaj a tavaszi búza, a vaj és finomgyapjújuhok országává változik. Az egész ország tavaszi búzatermésének egy tizedét altaji kolhozokból és szovhozokból szolgáltatják be. Ezidén. a tél és a tavasz folyamán 20 ezer új lakos érkezett Altajba. A? újonnan érkezettek legnagyobb része fiatal, s főleg a városokból és ipari központokból jöttek, hogy megműveljék a hatalmas kiterjedésű, parlagon heverő és szilzföldeket. A terv szerint a következő két év alatt 2,300.000 hektár új földet művelnek meg. A fiatal úttörők a helybeli parasztokkal egyetemben, már a tavasszal felszántottak és bevetettek száz- és százezer hektár földet s most készítik elő a talajt, amelyen jövőre fognak aratni. Alekszander Gruzincev, öt hónappal ezelőtt még a leningrádi ,,Elektrosila” üzem esztergályosa volt. Felesége ugyanabban az üzemben mint labo- ránsnö dolgozott. Télen, sok leningrádival együtt, a Gruzincev házaspár is elköltözött az 5000 kilométernyi távolságra fekvő Altajba. — Molotovo faluban telepedtek le és mindketten a Molotov-kolhozban dolgoznak. Alekszaxider Gruzincev a zerkali- gép. és t'raktorállomés traktorosa, felesége pedig a kolhoz gyümölcsösében dolgozik. A kolhoz elnöke, Fjodor Grinyko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője, a Szocialista Munka Hőse, a földeken tett körútja alkalmával, megszólította Gruzincevet. — Hogyan laktok? — kérdezte a kolhoz elnöke a traktorost, aki egy műszak alatt 16 hektár szűzföldel szántott fel, ami nem kevesebb, mint két műszak normája. — Jól — felelte Gruzincev — nem rosszabbul, mint Leningrádban. '— Hamarosan házat építünk számotokra. Igazi jxiraszt leszel. És hogy :vn megelégedve a feleséged? — Ö is elégedett. Tehenet, és sertéseket. akar venni, tyúkokat akar nevelni és dolgozgatni a zöldséges kertben. — Van valamire szükséged? — Köszönöm., egyelőre mindenem megvan. A szövetkezethez, ahol Alekszander Gruzincev dolgozik, 7000 hektár meg- műveletlen föld tartozik. Ezidén tavasszal 2000 hektár búzával vetettek többet, mint tavaly- A búzát jól előkészített földbe vetették. A föld megművelésében Gruzincev és a többi új lakósok is resztvettek. Ez a leningrádi traktoros 10 nap alatt 116 hektár régóta parlagon heverő, és szűzföldet szántott fel. és 185 hektárt vetett be. Ezenkívül felszántott már 130 hektár földet, amelyen jövőre fognak aratni. Nem kevésbbé érdekes munkája van a feleségének is. Alekszandra Gruzin- ceva igen megszerette a kolhoz gyümölcsösét. Azelőtt a sztyeppéken még vadalmák sem nőttek. A kolhozok gyümölcstermesztői a legkülönbözőbb gyümölcsfajtákat honosították meg Altajban. úgyhogy a rideg, szibériai éghajlat alatt is finom minőségű almát és szőlőt termelnek. De termel, nek ezenkívül körtét, meggyet, egrest, sőt üvegházakban még citromot és narancsot is. Míg a Gruzincev házaspár dolgozik, gyermekeikről a kolhoz óvodájában gondoskodnak. Ljubocska és K ólja Leningrádban is jártak óvodába, de a kolhozi óvodában jobban tetszik nekik. Itt finom, tiszta a levegő, rengeteg a gyümölcs, tej, vaj, tojás, és a fehér kenyér. Gruzincevék már igazán otthonosan érzik magukat új lakóhelyükön. Ösz- szebarátkoztak a helyi parasztokkal .és kölcsönösen látogatják egymást ott. hónaikban. Ugyancsak barátságos viszonyban élnek az állandóan érkező, új lakosokkal U. A gép- és traktor, állomáson 76 új ember dolgozik es mindannyian hasonló jó körülmények között élnek, mint a Gruzincev család. Vasárnap és hétköznap esténként az új lakások hosszú sétákra indulnák a kolhoz gyümölcsösének árnyas séta. nyain, amelyek egészen a csillogó ha. lastavakhoz vezetnek, itt.ott fényké. pezögép lencséjét halljuk kattanni. Az új lakósok a virágzó almafák alatt, vagy a halastó partián fényképezik barátaikat. A Molotov-kolhozban egész év alatt működik az óvoda. Míg a szülők a kolhozban dolgoznak, a gyermekek itt játszanak, pihennek és étkeznek. A Gruzincev-házaspár gyermekeit is felvették az óvodába. — Anna Boriszová, a kolhoz nevelönöje, mesét olvas a gyermekeknek. Balról a második Gruzincevék kislánya, Ljubocska. Amíg Alekszander Gruzincev a traktor kormánya előtt ül, vezeti, irányítja a gépet, harcol az ugarral, addig felesége a Molotov-kolhoz gyümölcsösében dolgozik. Az egykori leningrádi laboránsnő nagyon megkedvelte a szabad természetet. Képünkön Alekszandra Gruzincovát látjuk munka közben, amint a kolhoz üvegházában a citrom- palántákat öntözi. A katonák is aratnak
