Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-08-14 / 64. szám

------------------------------ÜIlFIŰSáC JÓL FIZET A TERMÉS 3 HAJDÚ ANDRÁS: Apróságok—bosszúságok Az ekecsi szövetkezetben befeje­zéshez közelednek a nyári nehézmun­kák. Boldogok a szövetkezet tagjai, hiszen jól megtelt a kiskönvvecske. ame vekbe az egységeket írják. Né­meth Kálmán bácsi is, a példás dolgo zó gondosan nézegeti kis könyvecské­iét. Esténként a család többi tagiai- val összeadták a m>ink*>e'»'‘székét így együtt sokra kijön, már 923 mun- k"e s gük van. Lesz szép kereset, ni szén minden munkaegységre csak a természetbeni járadék 2.20 kg búza. 1 kg irpa és 0.25 kg zab. Aki igv dol­gozott mint Németh bácsi és családja, annak 'esz mit aprítani a tejbe. Szép volt a termés, lesz miből kifizetni a munkaegységek árát. Hogv mi ennek a magyarázata? Egyáltalán nem a sze rencse, amit egyesek hangoztatnak hanem az agrotechnika helves a'ka - mazása. A keresztsoros vetés meg­hozta a maga eredményét. A szövetkezet 384 hektár búza föld­jéből átlagban 28 métermázsát arattak hektáronként. De volt egy 18 hektá­ros parcella, amelyen 36 métermázsát arattak. Árpából 287 hektáron 34 mé­termázsás termést értek el, 28 hektá­ron pedig 37 métermózsa volt a hek­tárhozam. A jó terméshez azonban még hozzá­járult az is, hogy jó volt a munka­megszervezés. A szövetkezet párt- szervezete a vezetőséggel karö'tve, helyesen irányították a munkát. Meg kell állapítani azonban, hogy a szö­vetkezet egyes funkcionáriusai sokszor nem állják meg a helyüket, helytelen munkát végeznek. Lenne erre is or­vosság, csak nem alkalmazzák, nem elég sizgorúak a lógósokkal szemben. A Szlovák Nemzeti Felkelés tízéves évfordulójára Szlovákia Kommunista Pártja Történelmi Intézete és a Poli­tikai Könyvkiadó „Klement Gottwald és Viliam Siroky a felkelésről” cím­mel kiadják Gottwald és Siroky elv­társak 1939—1951-ben mondott beszé­deinek és válogatott cikkeinek gyűjte­ményes kötetét. A kötetben szereplő cikkek és beszédek a nemzeti felsza­badító harc szervezésével, irányításá­val és vezetésével foglalkoznak, kü­lönös tekifttettel a nemzeti bizottsá­gok megszervezésére, mint a felkelés Szívvel és lélekkel | Cozík elvtárs annyira fiatal még, I ! hogyha nem itt találkoztunk volna f I vele a handlovai szénbányában, bi- | I zony nem hittük volna el, hogy | | bányász. Pedig bányász, egész szi- 1 | vével és leikével. ; i i Az elmúlt napokban történt. | | hogv segítség érkezett a bányába: I | katonák jöttek, brigádmunkára. A | f katonák munkájának nagy becsű- | | lete van a bányászok körében. — f | Néphadseregünk tagjai már több- I | zben bebizonyították, hogy nem 1 | tréfa do’og velük versenyezni a | | széncsata mezején sem. Most is a I | segítségül érkezett katonák ver- | | senyre hívták ki a bányászokat. A § 1 versenykihívást természetesen Co- \ | 'dk elvtárs if.júbányász csoportja is I | e fogadta, pedig nem a legkedve- f | zőbb feltételek között dolgozott. - | | Vékony szénréteg előtt álltak, ahol § | sokkal kisebb teljesítményt érhet- f | tek csak el a szokásosnál. Ennek 1 I ellenére Cozík elvtárs és ifjú bá- \ j nvásztársai becsülettel helytálltak I | a versenyben.. Cozík elvtárs Osztra- 1 | vában tanulta a bányászmesterséget I I s fájó szívvel mondott búcsút Ősz- 1 { travának, melvet nagyon megsze- | | etett. De megszokta és messze- I I rette az új környezetét és munka- 1 | helyét is. Bányásztársai jó munká- 1 | iáért megbecsülik. Csoportjában r> | f a legjobb dolgozó, havonta 4.800 1 | koronát keres. Ez a fizetés min- f 1 den dicséretnél többet mond. — I | Coz k e'vtárshoz hasonló bányá- | | szók nevelkednek fel. akik szi- j | vükkel és teljes lelkűkkel igazi | | bányászok, a szén csata hősei. Szövetkezetünkben a hadseregbő visszajött fiata'ok is kitartóan meg­állják helyüket. Németh István -s föld nélkül lépett be a szövetkezett»: és ma már magáénak tekinti a sző vetkezetet. Keze a'att ég a munka. Úgyszintén Fazekas és Zemanik elv­társak. Mindig ott lehet őket látni, ahol a legnagyobb szükség van rájuk Tudjuk azt — mondják — hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás 'egfontosabb alapja a szocialista tár­sadalomnak. Jól dolgoznak a fiatal traktorosok Is Vessünk egv röpke pillantást a sző vetkezet földiéin dolgozó DT 54-s,; traktorokra Az egyiknél Német'1' László és Zemanik József dolgozik — mindkettő fiatal CsISz-tag. Me' kell állapítani azt. hogv a két mun kásból az őszinteség, az odaadás be­szél. amikor azt mondják — minden erőnket latba vetjük azért, hogy a tarlót idejében leforgassuk, mert tud­juk azt, hogv ez a jövőévi jótermés alapját képezi. Ellátogatunk a másik traktorhoz is, ahol Viola László, a két gyermekes családapa és Németh Ró bért dolgozik. Büszke lehet a szövet kezet, hogv ilven munkásai vannak akiknek minden örömük az, hogv a gép rendesen dolgozzon és ugyanak­kor. minél nagyobb darabot szánthas­sanak fel. Viola László példaképe az összes traktoristának, aki munkájával bebizonyította azt, hogv nemcsak sokat lehet dolgozni, hanem ugyan­akkor minőségi munkát is lehet végez­ni. Tanítványát Németh Róbertét is ilyenre neveli. A jó és becsületes munkásnak nincs párja, — szokta mondogatni. országos szerveire és a nép hatalmát képviselő szervekre. Az 1954 után írt cikkek nagyon ta­nulságosak abból a szempontból, ho­gyan kell megőrizni nemzeti felsza­badító harcunk vívmányait, hogyan kell megszilárdítani és továbbfejlesz­teni őket. A gyűjtemény jelentőségét növel:, hogy most kerülnek nyilvánosságra olyan fontos dokumentumok, mint p • Siroky elvtársnak 1944-ben a bratisla- vai fegyházból írt levele az illegális Központi Bizottsághoz. Negyed község lakosságának csak 50 százaléka tagja az EFSz-nek, mégis e- gyike a vág sellyei járás legnagyobb szövetkezeteinek. A faluban nagyon sok a fiatal, a CsISz-szervezetnek mégis csak 55 tag­ja van. Az igaz, hogy akik tagjai a szervezetnek, elég jól dolgoznak, de azért mégis furcsa, hogy a többiek csak úgy lógnak jobbra-balra és nem tar­toznak sehová. Ha megnézzük, hogy mi az oka, hamarosan rájövünk, hogy a felsőbb szervek követtek el h'bát, ami­kor teljesen magukra hagyták a helyi szervezetet, hadd csináljanak, amit a- karnak. A járástól iem kapnak semmi segítséget. Hiába kérték őket már ki tudja hányszor, hogy jöjjenek ki és segítsenek, nem küldtek senkit. Illetve ők küldtek, csak nem ér hozzájuk so­ha. Szák Pál elvtárs, aki mint instruk­tor kellene, hogy dolgozzon a szerve­zetben, február óta, amikor meg volt az évzáró tagsági gyűlés, még egyetlen egyszer sem szánta rá magát arra, hogy elmenjen és segítsen a reábízott fiataloknak. A CsISz helyi szervezete mégis meg­tesz mindent, amit megtehet Kötelezettséget vállaltak, hogy a nyári munkáknál ledolgoznak 100 brigádórát Eddig kétszer voltak brigádon. Először nyolcán szénagyűjtésnél, másodszor huszonnégyen az aratásnál segítettek így összesen 224 brigádórát dolgoztat le. De nemcsak fizikai munkát végezne < a fiatalok, hanem kultúrmunkában is megállják a helyüket. Azonkívül, hogy ottthon, falujukban szórakoztatják a dolgozókat, még kultúrbrigádra is te­lik erejükből. Így például július 30-án Diószegen lépett fel kultúrcsoportjuk. Az augusztus 29-én Xornócon megren­dezésre kerülő járási szövetkezeti nap­ra szintén készülnek. %Pavlovics tanító elvtárs irányítása mellett most tanul­ják „A páva” című négyfelvonásos színművet. Ezenkívül van még tánc­csoportjuk, ének- és zenekaruk is. No, de nézzük meg már azt is, hogyan dolgoznak az EFSz-ben ezek a fiatalok. Bogár András, a szövetkezet elnöke örömmel beszélt a fiatal brigá- dosok munkájáról, de amikor az állandó tagokra terelődött a beszélgetés, fejéi csóválta, mintha valamilyen rossz em­léket akarna kirázni belőle. Éjjel-nappal dolgoznak, igv a trak­torok napi teljesítménye 18 hektár. - Igv sikerült már eddig 340 hektár tar lót leforgatni. Ezenkívül 80 hektó; másodtakarmánvt is vetettek. A silózást is megkezdtük. Ezen a téren újra csak akadályba ütköztünk Nem volt szecskavágónk, a járástó' nedig hiába kértünk, nem kaptunk Köszönetét érdemel a csicsói EFSz, amely kisegített bennünket szoron­gatott helvzetünkbő1. Kölcsönzött egy szecska vágót és így eddig 1.000 köb­méter takarmányt silóztunk 'e. Hátra van még 140 hektár csaiamádé, de azt is megcsináljuk, ha törik, ha szakad Kell a jószágnak télire az e'eség még jobban mint tavaly, hiszen a marha­állományunkat is gyarapítottuk, A kertészetben is szép eredményekre van kilátás. Raffai elvtárs, a kertészet vezetője dagadó kebellel megv be a szövetkezet irodájába e számo'ni az eladott termények árát. Paprikából ed­dig 18.000 koronát, hagymából pedig 20.000 koronát kaptak. Egész biztos, hogy az évvégi elszámolásnál a ker­tészet vezetője nem azzal fog a tag­ság elé állni, hogy ráfizetünk a ker­tészetre. hanem azzal, hogy szép ered­ményeket értünk el. A rizstermelésnél is 25 százalékkal jobb eredményt vá­runk, mint tavaly. Az ekecsi szövetkezet a nehézségek e'lenére is szép eredményeket tud fel­mutatni. Azt, hogy szövetkezetünk ió úton halad, az is bizonyítja, hogy a közelmúltban 90 személy lépett oe szövetkezetünkbe. PAKSY LÁSZLÓ Az évfordulóra megjelenő másik gyűjteményes kötet, amely „A sza­badságért estek el” címmel jelenik meg, a kommunista párt azon hősei­nek életleirását tartalmazza, akik az elnyomás elleni harcban . életüket vesztették. Huszonöt vértanú —' köz­tük Steiner Gábor — életet és hai cát dolgozták fel a kötet szerkesztői. A gyűjtemény magyar nyelven is megjelenik. Mindkét gyűjteményes kötet még a felkelés évfordulója előtt megjelenik. — Azokkal nem dicsekedhetek, — mondja lassan, szinte szomorúan. — Az idősebbek mellé osztottuk be őket, hogy hadd tanuljanak tőlük, de a hely­zet az, hogy ma-holnap nem lesz olyan ember az EFSz-ben, aki hajlandó lenne velük dolgozni. Mind azt mondja, hogy — én bizony nem dolgozok senki he­lyett. Hogy csak egy-két esetet említsek, itt van ez a három jó mákvirág: Lankó Pál, Barabás Sándor és Bogár János. Már a borsó cséplésénél is kimutatták a foguk fehérjét. Nevetve nézték az idősebbeket, hogyan izzadnak a nehéz munkától, de ők mindig olyan helyre húzódtak, ahol cigarettázni lehet, eset­leg a leányokkal játszadozni... Most pedig itt van egy másik eset. A kom­bájn után szedik össze a szalmát. Az igaz, hogy csak szednék, mert ha úgy hozza a kedvük, a villákat beszúr- kálják a földbe, ők pedig fogják magu­kat, otthagynak csapot papot és men­nek fürdeni. Mit törődnek is a szal­mával. No, de majd észreveszik magu­kat, fűzi tovább gondolatait Bogár elv- társ, mert ahogyan dolgoznak, majd úgy számoljuk el a munkaegységüket. Felét kapják, mint aki jól dolgozik. És nincs itt egyetlen fiatal sem, aki jó! dolgozik?, kérdeztem. — Van, hogyne lenne, — felelte. — A leányok,, azok nagyon jól dolgoznak Az aratásnál sem volt rájuk panasz és most a lenben is kitűnően dolgoznak. Főként Balázs Ilona és Kácser Zsuzsan­na. Mindkettő mindig frissen és jókedv­vel dolgozik. Vagy itt van ez a Racs- kó Pál, az EFSz traktorosa, szintén ki­tűnően dolgozik. Gépét mindig rendben tartja. A munkában soha nem válogat, azt csinálja, amire szükség van. Tőlük bizony példát vehetnek a lógó barabás sándorok és bogár jánosok, mert ha nem emberelik meg magukat, nem lesz rájuk szüksége az EFSz-nek. Hát igen, így van ez. Ha valaki nem akar dolgozni, azt megvetik az embe­rek, ezért ajánlatos, hogy a negyedi lógók is gondolják meg a dolgot és igyekezzenek bepótolni mind azt, amit edd g elmulasztottak, ha meg akarják nyerni az emberek bizalmát és megbe­csülését. MARKOTÄN PÁL Mint tudósító már jóideje járom a zselízí járás útjait, figyelem járásunk lakóinak hősi munkáját, az életet, a- mely küzdelemmel teljes, de éppen ez­ért értékes és szép. Örömnap, ünnep számomra, mikor tollat ragadhatok és megírhatom a mi életíifik küzdelmét, szépségét. Sokszor azonban apró-cseprő dolgokkal, eseményekkel találkozom, melyek talán egészen hétköznapi dol­gok, de bosszantók, számunkra is, de másoknak is. Ezekből az apróságokból összeszedtem egy csokorra valót. Válo­gatott eset valahány. Viszont az illeté­kesek tehetnek róla, s ezt el is várjuk. * A JNB HIVATALAIBAN áltálában ügyes-bajos, hivatalos dolgoeik elinté­zése végett járnak az emberek. Sok­szor távoli falvakból Zselizre utaznak, hogy ügyeikben eljárjanak. De ha nerfi jól választják a napot és ,,nem hivata­los napon” keresik fel az egyes ügy­osztályokat, könnyen megkaphatják: ,,ma nincs fogadónap, csak szerdán és szombaton”. Jöjjön akkor! Hát ez még rendben volna. Hisz rend a lelke mind-. ennek. De amikor legközelebb szerdán újból felkeresik a hivatalt, csak egy- egy gépírónőt találnak, aki tájékozta­tásul rendszerint csak ennyit szokott mondani: „Nem lehet kérem, hisz min­den szerdán értekezlet szokott lenni!" Hát nem bosszantó ez? * NÉHÁNY HÉTTEL EZELŐTT nyári 5éke-ünnepeket szerveztünk szerte a árasban, Sonkoly elvtárs, a Szovjet- oarátok Szövetségének járási titkára megígérte, hogy a prgpaganda-munká- hoz beállítják majd a közművelődés; osztály hangszórós kocsiját. Amikor eb­ben az ügyben felkerestük, ezzel fo­gadott: „Nem lehet, mert a közműve­lődési osztály eladta a hangszórós ko­csit.” így tehát a propagandamunka jó részét csak „beterveztük”. * A ZSELÍZÍ ÁRUHÁZBAN néhány kis könyvet vásároltunk. Ára rá volt nyom­tatva: 2.05 Kcs. A valóságban azonban 3.50 Kcs, Sehogy sem érthető, akárho­gyan is számoljuk, új pénzről régire, régiből újra. Ugyancsak, az áruház másik osztá­lyán nyári férfizoknikat szerettünk vol­na vásárolni. Bő választékban elénk tettek egy halom csíkozott zoknit, olyan „jampec'-eknek valót. Megkérdeztük. „Kérem, másfélét: nem lehet kapni?” ... Hát nem lehetett! Nincs nagyobb öröm az ember éle­tében, mint mikor érzi és látja, hogy jól végzi kötelességét, sikerül a mun­kája. A csallóközcsütörtöki ifjúsági brigád tagjai jól dolgoznak. Már kora reggel nagy a készülődés. Készítik a gépeket. Alig kel fel a nap, már traktorok zúgnak a földeken. Tar­lóhántás. „Kasza után az eke” — régi mondás ez, okos mondás, a csallóköz­csütörtöki traktorosok segítenek, igye­keznek betartani e mondást. Az egyik földön egy szovjetgyártmá­nyú hernyótalpas tárcsázza a földet. A Rózsahegy-Rybárpolei Vladimír II- jics Lenin-üzem munkásai július 17-től augusztus 1-ig szabadságon voltak. Mi­előtt elmentek volna, a CsISz üzemi szervezete tagsági gyűlést hívott egybe, melyen fogadalmat tettek, hogy sza­badságuk idején bekapcsolódnak az ott­honi nyári munkába. Elhatározásukról Kocsis Pál elvtárs, a szervezet titkára július 18-án tett jelentést, most pedig visszatértük után az elért eredmények­ről számol be. A zselízi vasúti állomás bufettjét elég gyakran látogatják az utasok. Nem csoda. Néha jól esik egy kis hűsítő ital a melegben. Csak az a csodálatos, hogy elég sokan * meleg ellenére féldecik­kel hűsítik magukat. Ezeket persze gyorsain ki is szolgálják. Mi „málnások” várhatunk sorunkra. He pedig sor ke­rül ránk, rendszerint szódavíz sincs és így ízesített kútvizet szoktunk kapni. 90 fillérért — a szódevizes málna árá­ért. Mit tehetünk ilyenkor? Fizetünk, s a vizet megisszuk ... VIDÉKEN is akadnak hasonló apró­ságok. Damázsdon megfigyelték: rend­szerint akkor szünetel az utcai közvi­lágítás, amikor olyan sötét éjszaka van, hogy egy lépést sem lát az ember. Vi­szont amikor gyönyörű holdvilágos az éj, sokszor kora reggelig tündökölve égnek az utcai lámpák. Szidják is ezt, aki e villany „gombját" igazgatja ... Csatán még most sincs mozi, bá.- régóte Ígérgetik. De éppen ezért külö­nös érdeklődéssel figyelik, hogy mikor dobolják már azt, hogy filmelöadást tart a vándormozi. Ezt a múlt héten, szombaton is dobolták. El is ment min­denki a kultúrházba. Csak éppen a filmes-kocsi nem jött. Vasárnap újból dobolták. Az emberek újra elmentek. A filmes-kocsi ekkor sem jött. Csak hétfőn. De persze, ekkor már nem is dobolták. ^Ugyanis a dobos maga sem hitte el az ámítást... A MÚLTKORIBAN Tergenyén jár­tunk. Kovács László tanító elvtárssel beszélgettünk. A pionírcsapet vezetője elköltözött, s szerettük volna, ha ő ve­szi át a csapat vezetését. így válaszolt: „nem tehetem meg”. Meglepődtünk. Hogy-hogy, nem mondhat ilyet egy fiatal tanító! Furcsán, fáradt mosollyal nézett ránk, s így válaszolt: „Én va­gyok a pártszervezet jegyzőkönyv-ve­zetője, a Csemadok, a tűzoltó testület, a Hadsereggel Együttműködő Szövet­ség titkára. A szövetkezetben a köny­velési munkában segítek. És sokszor a helyi nemzeti bizottságra is behivatnak egy kis különmunkára.” HALLGATTUNK, GONDOLKODTUNK, BOSSZANKODTUNK. * Én csak leírtam ezeket az apró bosz- szúságokat. De sokan, nagyon sokan szeretnék, ha egyszer már tennének is valamit az illetékesek, hisz csak apró­ságok ezek... Ketten; Posvancz Mihály és Posvancz Béla kezelik ezt a gépet. Tervüket ed­dig 80.14 százalékra teljesítik, a ke­rületben ők a legjobbak. A gépállomás dolgozói közül Kiss Ernő, Kász Lajos, Svinger József, Sül Gyula, Sill József, Bugár Ferenc is kitűnnek jó munká­jukkal. A tarlóhántás tervét már száz szá­zalékra teljesítették. Szükséges, hogy az ifjúsági brigád tagjai továbbra is lel­kesedéssel dolgozzanak. BORS PIROSKA Csallóközcsütörtök A szabadságból visszatérve minden tag beszámol arról, hogy hány órát dol­gozott le a szövetkezet földjén, vagy pedig magángazdálkodóknál. A kiérté­kelésnél kiderült, hogy a CsISz-tagok nyári szabadságuk idején ledolgoztak 6.100 brigádörát. Legjobb helyen vég­zett a szövőműhely alapszervezete, mely 1344 órát dolgozott le. Egyénileg kitűnt Kohút Mihály, Malenka Vilmos és Domcekova Ilona, akik 120 órát do', goztak le. Újabb kiadványok a Szlovák Nemzeti Felkelés tízéves évfordulójára Csak így tovább! Megtartották fogadalmukat A negyedi fiatalokról Az Össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás egyik legszebb pavilonja a Tad- zsik Köztársaságé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents