Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-08-11 / 63. szám

2 Dl 1FIDSÄG 1954. augusztus 11. A járási titkároknak címezem Az egyik alapszervezetben tagsági gyűlés volt. A szervezet elnöke helye­sen vezette le a tagsági gyűlést, min­denről pontosan beszámolt, munkater­vet olvasott fel, amit a tagok el is fo­gadtak és megkritizáltek két tagot, amiért ez utóbbi időben helytelenül vi­selkedtek a lányokkal szemben. A gyű­lés a megszokottt rendes kerékvágás­ban folyt le, nem volt unalmas sem és tartalmas volt. A fiatalok hazafelé tartottak, késő este volt már és egymás' közt beszél­gettek. A két fiatal, akit ez elnök meg­kritizált, mert helytelenül viselkedtek a lányokkal szemben, azt beszélte, hogy Nagy József mer ilyen kritikát olvasni ez ő fejükre. A kritika ugyan helytál­ló volt, dehát mégis Nagy József egy falubeli egyén, együtt dolgoznak vele az EFSz-ben, ha tánc van egy tető alatt táncolnak, ha délután a strandra men­nek, együtt lubickolnak a vízben és mégis kritizál. Mióta p lett az alap- szervezet elnöke, már többször is elő­fordult ilyen hasonló kritika. A két fiatal tehát zúgolódott azért, mert egy helybeli egyén kritizálta őket és ha Nagy József bármilyen példás életű is, de mégiscsak helybeli egyén és ezt a fiatalok mindig tekintetbe veszik. A szavára adnak ugyan, de jobb lenne, ha néha a CsISz jáfási titkárságá­ról is ellátogatnának az alapszervezet­be és a tagok előtt helyeselnék Nagy József magatartását. Igen, általános hiba az, hogy a CsISz járási titkárság dolgozói ritkán járnak ki az alapszervezetekhez, vagypedig egyes elepszervezeteket egy évben egy­szer, ha meglátogatnak. A látogatások hiánya meglátszik az alapszervezeteken és a látogatások, ha hosszabb ideig el­maradnak, akkor a helvzet annyira el­fajul, hogy a tagok nem érzik magukat felelősnek a szervezet munkájáért. Mert hát ha a fiatalt ha kell, nem dicsérik meg, vagy nem értékelik magasabb helyről munkájukat, akkor kedvetle­nekké válnak és ez mindig a munka rovására megy. A komáromi járási titkárságról pél­dául Bökousztán — bár jó alapszerve­zet működi" itt — egy év óta nem volt kint senki. Elég félreeső helyen van ez a puszta, lehetséges, hogy azért kerü­lik el a járási titkárok. A bökpusztaiak mérgelődnek, a járás részéről lebecsül­ve érzik magukat, szidják a járási tit­károkat, azt mondják, hogy ingyen sze­dik fel a fizetést, nem csinálnak mást a járási titkárságon, csak írnak, tele­fonálnak, igazi valódi bürokraták azok — mondják Bökpusztán. Es igazuk van ezeknek a fiataloknak! Ha egy év óta Bökpusztán nem voltak kint a járásról, akkor a járási titkárok ingyen szedik fel a fizetést. Ugyanez a helyzet a somorjai járás­ban is. El kell ismerni, hogy a somorjai járási titkárok kedvetlenül dolgoznak, már régen el akartak távozni az appa­rátusból, de az alapszervezeteket sem látogatják. A lévai járásban a kálnai gép- és traktorállomás üzemi szervezetének el­nökével beszélgettem. Mikor voltak nálatok a járásról — kérdeztem. Az évzáró közgyűlésen, januárban — volt rá a felelet. Utána elpamaszolták, hogy milyen kár, hogy nem járnak ki hoz­zájuk a járási titkárok. A kálnai gép­állomásról nagyon keveset tudnak . A CsISz Központi Bizottságáról és a ke­rületi titkárságról is már többször vol­tak náluk, de Léváról, pedig csak egy kődobásnyira van innen, egy évben, ha kétszer kimennek hozzájuk. Pedig a traktorállomás alapszervezete egyik legfontosabb szervezet a járásban és fontos lenne, ha az itt megtörténő leg­apróbb eseményekről is értesülve lenne a járás. Nagyodon, szintén a lévai járásban, nem emlékeznek arra, hogy a CsISz apparátusából mikor voltak kint leg­utóbb a községben. A télen volt Na­gyodon egy járási instruktor, szlová­kul beszélt valamit, senki nem figyelt rá, mert tiszte magyar község ez és az instruktor elment vissza oda, ahonnét jöt. Kár volt ennek is kijönni — mond­ták. Ha hosszabb ideig a járási titkárság részéről árván maradnak az alapszer­vezetek, akkor .felbomlik ott a rend, mint például Ntgyodon is. És ez mind e járási titkárok felelőtlen, hanyag munkájuk miatt van. A járási titkárok azt mondják, hogy mi nem tudunk kijárni a szervezetek­hez, mert gyűlésre kell járnunk, sok az adminisztrációs munka és ott van­nak a járási instruktorok, látogassák azok az alapszervezeteket. Hogy sok az adminisztrációs műnké és a járási titkárokat a különböző szer­vek állandóan gyűlésekkel nyaggatják ez igaz. Bizony, járási titkár koromban én is sok gyűlésről elmaradtam, sok jelentést nem csináltam meg, azért, mert falura mentem, az alapszerveze­teket látogattam és inkább eltűrtem, hogy egyesek megkritizáljanak, amiért nem jelentem meg valamilyen értekez­leten. A falut mégsem tudtam elhagy­ni, oda jobban húzott a szívem, mint az unalmas gyűlésekhez, ahol olyasmit hallottam volna, amit máshol már száz­szor ’s. A néppel való kapcsolat jelen­tette nekem a legnagyobb értéket, a legfontosabb tényezőt. Ez nem azt je­lenti, hogy a járási titkárok ne járja­nak értekezletre, ne végezzék el az adminisztrációs munkát, hanem azt je­lenti, könnyítsünk ezen a helyzeten és mentsük meg már végre-valeháre e haszontalan, felesleges gyűlésektől és papírfirkálástól a járási titkárokat. A titkároknak a nép közt a helye. A járási titkárok sok esetben telje­sen a járási instruktorokra támaszkod­nak. Helyes és kell is, hogy felhasznál­ják a járási instruktorok segítségét, de azt ne gondolja egy titkár sem, hogy a járási instruktor minden esetben he­lyettesíti őt. Helytelen az. ha instruk­toroktól kapott jelentésekből tudja csak a járási titkár, hogy mi van az egyes alepszervezetekben. Ez papírkapocs, nem pedig élő, eleven kapcsolat a tit­kár és az alapszervezetek közt. Elbur­jánzott szokás, hogy azt mondja a já­rási titkár: hiszen az instruktor kint volt annál az alapszervezetnél, akkor miért menjek én. hisz az is a járást képviseli. Igen, csakhogy a tagok meg úgy beszélnek, már megint instruktor volt nálunk, hát mi van a járási titká­rokkal, azok meghaltak talán? A tagok­nak igazuk van. Az itt leírt dolgok minden járásra vonatkoznak, a nagykaposire úgy, mint a komáromira és úgy a rozsnyóira, mint a rimaszombatira. Nehéz munka a tö­megek között dolqozni, a szervezés ta­lán a legnehezebb munka. Vigyázza­nak a járási titkárok arra, hogy a ha­nyag szervező munkával, nehogy sok értéket veszítsenek el. BAGOTA ISTVÁN Akik elsőkként végeztek Szép napsütéses reggelen, vidám em­bercsoportok törekednek a mezőre. Kü­lönféle munkát végző csoportok ezek, de a legvidámabb az arató csoport. Nemcsak a legvidámabb, hanem tagjai a legfiatalabb munkások is. A nyári szünidejüket arra használják fel, hogy belekapcsolódnak az aratási munkála­tokba. Dohányos Bélát és Dohányos Alicet, a perbenyíki ll-éves középiskolából, Pan- di Sándort, Pendi Árpádot és Bodnár Valikét a leleszi mezőgazdasági tech­nikumból látjuk itt. Vannak itt még a kassai MTF iskolából és a bieli közép­iskolából is. Ezek a fiatalok maguk egy kis csoportot alkotnak. Vidáman men­nek a mezőre, mert elsők akarnak len­ni az egész járásban. A domb mögött aratógép dolgozik. A kéveösszerakók alig győzik összerakni a kévéket utána. Lázár Jóska, az ara- tógép kezelője alig töltötte be a 18-ik életévét és máris ilyen komoly munkát végez. A gépen van még a 13 éves Ka­lapos Jóska is és érdekli őt a gép mun­kája. Több gép is dolgozik itt a közel­ben, az egyiket Asszonyi Tibor, a má­sikat Horvát Sándor vezeti. Öröm volt nézni, milyen lelkesen aratták le a ga­bonatábla legutolsó részét. Az aratás után hazatértek. A helyi EFSz irodájá­nak udvarán ünnepélyesen fogadták az aratókat, mert elsőnek végezték el az aratást a királyhelmeci járásban. PANDI LAJOS — BACSKA Jó pionírok A júliusi melegben a falukat jártam, amikor Lakszakállasra értem, s a nyolc­éves magyar középiskolába is elláto­gattam. A nyári iskolai szünidő alatt is gyak­ran látogatom a Micsurin-kerteket. A lakszakállasi Micsurin-kertben rend fogadott, sehol egy gyomot nem láttam, a Petőfi pionrícsoport úgylátszik jól gondozza a kertjét. De nemcsak a Mi- csurin-kertben volt rend, hanem a pio­nírcsoportban is. Az itteni pionírok vál­lalták, hogy segítenek a kévék össze­hordásánál és a kertészetben dolgozni. A kertészetben Zerényi Katalin és Bucha Mária VII. osztályos tanulók tűn­tek ki legjobban. Rég elvégezték az aratást, de ez a két lány még mindig azt beszéli, de jó lenne még kévét hor­dani. A munkájukért meg is dicsérte a pionírokat mind a helybeli nemzeti bizottság elnöke, mind az EFSz elnöke. A tűzvédelmi szolgálatnál is bekap­csolódtak a pionírok a segítségbe. A tűzoltószertárnál egész aratási és csép- lési munkálatok alatt őrt álltak, vala­mint a mezőn és a vasút mentén. A lak­szakállasi pionirok példáját a tanyi pionírok is követték, azzal a jelszóval, hogy a pionír mindenütt példaképül áll. MAGYARICS ERZSÉBET járási pionír-vezető Nagymegyer. S*ép és o^csó Elkészíteni is könnyű ezt a horgolt blúzt. Kb. 20 dkg bébifonalból horgol­juk méretünkre. Legjobb, ha szabás­minta szerint dolgozunk. Horgolásminta: 1. sor végig lánc­szem. 2. sor: végig rövidpálca. 3. sor: 3 kétcsavarásos hosszúpálca egyszerre áthúzva ftehát elkészítjük az első, majd a második hosszúpálcát, de csak a har­madik hosszúpálcával együtt, egy szem­mel kapcsoljuk össze). 5 levegőszem, ez ismétlődik végig a soron. A hosszú­pálcákat mindig az alatta lévő sor pál­cáinak a szemeibe öltjük. 4. sor: 1 rö­vidpálca és 5 levegőszem váltakozva. A rövidpálcát az alatta lévő sor öt le­vegőszemből álló ívének középső sze­mébe öltjük. 5. sor: csupa kétcsavará­sos hosszúpálca, íz alatta lévő sor 5 levegőszemből álló ívének a középső három szemébe öltve (tehát 3 hosz- szúpálca az első ívbe; továbbhaladva csak hosszűpáscával, közötte levegő­szem nélkül, a következő 3 hosszúpál­ca a következő ív közepébe öltve és így tovább.) Az elejét, közepét, a gallért és az ujja szélét csupa rövidpálcával hor­goljuk körül, összeállítás után. Az elkészült blúzt kimosva, gyengén kikeményítve vasaljuk át. A szabás­minta 90—92 cm-es mellbőségnek meg­felelő. Pártunk és kormányunk felhívására egyre több öntubdatos CsISz-tag jelent­kezik a mezőgazdaságba. Egészen rövid idő alatt, több mint tizenötezer fiú és leány érkezett községeink EFSz-eibe, állami gazdaságainkra, gép- és trak­torállomásainkra hogy .segítőkezet nyújtsanak szövetkezeti tagjainknak, kis- és középparasztjainknak szocialista mezőgazdaságunk fejlesztésében. Az egészséges, 'polt haj kellemes ta­pintású, tompa fényű, puhán omló. A hej ápolásának célja a haj termé­szetes lényének, simaságának, vastag­ságának, hosszának és sűrűségének megóvása. Itt első sorban a fokozott tisztaságira kell ügyelnünk. Hetenként egyszer tiszta, meleg vízzel és megfe­lelő szappannal mossuk meg a fejbőrt. A szappan minősége aszerint változó, hogy száraz, vagy zsíros a fejbőr. Szá- razbőrűek a fejmosáshoz túlzsírozott szappant és olajos bedörzsöléseket, zsírosbőrűek pedig mosószappant, ké­nes vagy szalicilos gyógyszappant éá alkoholos leöblítéseket alkalmazzanak. Jó öblítőszer ez ecetes, vagy citromos kamillatea. Akinek száraz a fejbőre, vagy gyakrabban mossa a haját, jól teszi, ha fejbőrét minden második, vagy harmadik mosás után beolajozza. Leg­jobb a folyékony brillantin, vagyis 75 rész 90 százalékos spiritusszal össze­kevert ricinusolaj. A keveréket hasz­nálat előtt fel kell rázni. A hajszálak élettartama 4—5 év. Ez idő elteltével a hajszál kihull és helyé­Dr. HEKS IMRE, bőrgyógyász: Ápoljuk hajunkat be új nő. Beteges hajhullásokról tehát csak akkor beszélhetünk, ha napi 50—60 szálnál több a veszteség. A hajhullás első szakaszában a szálak fokozatosan megrövidülnek, meg vékonyodnak és el­töredeznek. A korai hajhullás inkább férfiaknál lép fel >'.*> oka a veleszületett, családi, ideges és baktériumos eredeten kívül, főleg a fejbőr úgynevezett se- borrheás elváltozása. Ez a fejbőrbeteg­ség lehet zsíros és száraz természetű Zsíros seborrheánál a fejbőrben lévő faggyúmirigyek fokozott mértékben termelik a fejkorpát, ennek tömege nyomást gyakorol a hajszálakra, s így azok „táplálkozásában” zavar áll be. A hajszál megbetegszik, elvékonyúl és végül kihull. Száraz seborrheánál o fejbőr fokozott hámláse okoz fejkor­pát és hajhullást. Gyakori elváltozás a haj úgyneve­zett „molyossága”. Ilyenkor a haj vé­ge hasadozik és ©esetszerűen felrosto- zódik. Ennek oka a túlgyakori lúgos szappannal végzett hajmosás. Gyógyí­tása úgy történik, hogy a hajból egy centimétemyit levágunk és a hajvége­ket ricinusolajjal bedörzsöljük. A hajhullás gyógyításában fontos szerep jut a napfénynek is. Zsíros fej- bőrűeknek, akik sokat járnak fedetlen fővel a napon, rendszerint megáll, vagy csökken a hajhullásuk. Zsíros fejbőrnél a hajgyökerek erő­sítése és így a hajhullás csökkentésére szolgál a következő hajszesz: 2-2 rész szalicilsavat és rezorcint, 10 rész pep- rike-tinktúrát oldjunk fel 100 rész hí­gított alkoholban. Száraz fejbőrnek te­gyenek még hozzá 10 rész ricinusola­jat, vagy glicerint. Ezzel ez oldattal naponként dörzsöljék be jól a fejbőrt. A hajhullás különböző alapjainak, az örökölt korai hajhullásnak, a kerek föl-' tokban történő hajhullásnak, valamint a többi hajbetegségnek gyógyítása or­vosi feladat, tehát ilyen esetekben for­duljanak a bőrgyógyászati szakrende­lésekhez. A napokban Gitkúval sétáltam. Sétálni ugyanis szeretek nagyon, hisz ez kellemes és élvezetes dolog. Ha ővele indulok útnak, rhég vidám és szórakoztató is ; néha pedig tanul­ságos, akárcsak a legutóbb. Sétálunk — sétálunk, néha egy kis padra lecsücsülünk és beszélgetünk .. Hogy miről? Sokan azt hinnék, hogy magunkról, kettőnkről, rólam és Róla, az életről és ki tudja még miről. Nem, mi ezekről már nem beszélünk, ha­nem mondjuk, a járókelő nőkről. így történt a múltkor­— Nézd, nézd azt a magas, fekete nőt! Ott a sarkon. A táblától balra Ott... — magyarázta izgatottan. Néztem. Néztem. Hümmögtem. Bó­lintottam. Hűvösen kimérten, sőt ta­lán kissé komoran is, hisz sohasem 'e.. hét kiszámítani mily következmények­kel járhat a könnyed véleménynyil­vánítás. A magas, fekete nő elsétált mellet­tünk Mikor már tisztes távolságban volt Gitka, újra megszólalt: — Láttad a gombokat szoknyá­ján? Milyen furcsa ugye? Ügy be­szélik, hogy ez a divat... Eltűnődtem: hogyan festene Gitka egy ilyen végig gombos szoknyában. Nem nagyon tetszett az ötlet. Hát csak mormogtam. — Eh divat! Feltűnés az, nem di­vat ... A divat az ízlés ... hogyis- mondjam... De hiszen te sohasem szeretted a feltűnést... — Óh nem! Én nem szeretem a fel. tűnést — nyugtatott meg. Kis idő múltán újabb járókelőt kel­lett megfigyelnem. Ez egy korosabb hölgy volt Valamelyik hivatalból jö­hetett ki, mert aktákat szorongatott a kezében Bizonyára ... Szeretem ta­lálgatni az emberek sorsát életét úgy első látásra. Furcsa szokásom ez. De Gitka felriasztott: — Láttad? Furcsa, mi?! Megértőén bólintottam. Aztán az öcskös leveléről beszél­gettünk. Hosszan, érdekesen, mert vicces dolgokat irt az üdülésről. Gitka közben óvatosan figyelmeztetett: — Láttad? Odanéztem Egy szöszke kislány, szinte még csitri, kéklő végig-gombos szoknyában átfutott az úton. Bólintottam. Befordultunk a Fő utcára. Néhány kirakat előtt megálltunk. Gitka na­gyon szereti figyelmesen végignézni a kirakatokat. Én nem. De már megszok. tam a kirakatszemlét. — Szép, napos időben ugyanis egészen furcsa lát­vány az utca forgalmának árnyképeit elnézegetni a szikrázó kiraktüvegen... A Vesnához érkeztünk. Egy ideig kirakatszemlét tartottunk. Ki-ki a maga módján. Egyszercsak Gitka megszólal: '' — Én bemegyek ... — Minek? — kíváncsiskodtam. — Hát gombokat veszek a szok­nyámra, át kell alakítanom, hogy .. . Elképedtem. Éreztem, hogy han­gom kissé fenyegetővé, számonkérővé, kissé csengővé változott, amikor meg­szólaltam — De hisz azt mondtad ... igen... hogy te nem szereted a feltűnést... Gitka felkacagott. — .Persze! Csak nem járhatok fel­tűnően sírna szoknyában, amikor mindenki végig.qombos szoknyát hord. Én nem szeretem a feltűnést! És besietett megvenni a gombokat... HAJDÚ ANDRÁS Aki utálja a feltűnést

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents