Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-08-04 / 61. szám
Ú) IFJÚSÁG A L.* 1 í*? í" SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1954 augusztus 4. Ár» 30 fillér III. évfolyam, 61 ’ Gergely Sarolta, a partizánskéJ Augusztus 29-üzem ifjú dolgozőnője. Munkatervit a talpbetét berakásánál. 186 százalékra teljesíti. R Gaiántai járás az első A gaiántai járás 1954. augusztus 1-én. 19 órakor országos méretben elsőnek teljesítette a terményfelvásárlás tervét. A beszólgáltatási tervet 100.25 százalékra teljesítették, négy nappal a batáridő előtt. Ezt az örömteljes hírt a párt járási bizottsága, a JNB és a felvásárló szervek dolgozói táviratban jelentették Antonin Zápotocky, köztársasági elnöknek, és ígéretet tettek, hogy a terményfelvásárlás után következő mezőgazdasági munkákat is sikerrel teljesítik. A NAGYMEGYERI JÁRÁS dolgozói 1954. augusztus 1-én 23 őrekor országos méretben másodiknak teljesítették e beszolgáltatás tervét. A tervet 100,3 százalékra, négy napoel a határidő előtt teljesítették. Az állami terv teljesítése után, a beszolgáltatás tovább folyik. A DUBA N/MORAVA1 CsISz-tagok vasárnapi műszakot szerveztek, e eséplési munkák minél előbbi elvégzésére. A fiatalok alapszervezetük egyes tagjainak segítettek a eséplési munkák elvégzésében, mint például Silkov elvtársnak, aki egyelőre még egyénileg gazdálkodik. A CsISz-tagok összesen 90 órát dolgoztak le és elhatározták, hogy e következő vasárnapokon is részt vesznek a további mezőgazdasági munkákban. Harcai János a szerelő Éppen akkor, amikor Barcaj János befejezte az iskolát, befutott falujukba egy híres munkás, Szikora János, a munkaérdemrenddel kitüntetett traktorista. Körülötte forgolódott az egész falu fiatalsága, segítettek neki, amiben csak tudtak. A traktorosmunka megtetszett a fiataloknak és többen elmentek traktoristának. Ezek között volt Bar caj János is. Elment a losonci gép- és traktorállomásra, hogy kitanuljon villanyszerelőnek. Már otthon is dolgozott a CsISz-ben és így a traktorállomáson is nemsokára funkciót kapott, majd később az üzemi CsISz-szervezet elnöke lett. De nem is olyan egyszerű munka a gép- és traktorállomáson karbantartani az összes villanyberendezéseket. János azonban ö- römmel végzi munkáját. Hogy nincsenek raktáron alkatrészek? — János azon is segít. Hogy traktoristák nem értenek a villany- lerendezéshez ? — Ismét Jancsi tart skolázást részükre. Ezenkívül még a zervezeti munkára is marad ideje. Ho- lyan győzi mindezt? — Ügy, hogy nem ölti az időt felesleges beszéddel. És niért teszi mindezt? — Azért, mert udja: a jól karbantartott villanybe- ■endezés az önindító, az éjjeli munká- íoz szükséges lámpa, valamint a CsISz ó munkája lépések jobb életünk felé. Ekecsi levél Az ifjúsági szervezet tagjai karöltve a tanulóifjúsággal, tevékenyen kiveszik részüket az aratási és begyűjtési munkákból. — Ilyen határtalan munkakedvet még sohasem láttunk a fiataloknál. — mondogatják az idősebb dolgozók Igazuk van. A fiatalok között nem lehet megkülönböztetni jó vagy rossz munkást — mindenki jókedvvel végzi a reábízott feladatot. Felhasználunk minden tartalékot, minden rendelkezésünkre álló erőt. A fiatalok ott vannak az aratásnál, cséplésnél, kertészetben, dohánytörésnél s mindenütt, ahol ügyes erős munkáskézre van szükség. Szövetkezeti tábláinkon, amelyek közel 16 kilométer hosszúságban terülnek el, már keresztekben áll a gabona. Határunk napról napra mindjobban barnul. traktoristáink serényen végzik a tarlóhántást. Az agitációs központ szorosan együttműködik a szövetkezet vezetőségével Karöltve valósítják meg az egyes brigádmunkák megszervezését. Ezenkívül az agitációs központ minden héten négy villámújságot készít. Az agitációs központ előtt lévő versenytáblára rendszeresen minden nap felírják a legjobb eredményeket. Ezen kimutatás megszemlélése még jobb munkára serkenti a dolgozókat, — Sajnos meg kell állapítani azt is, hogy dolgozóink között még akadnak olyanok, akik azt mondják, hogy, „minek nékem a villámújság, nem érdekel az engem”. Ők még nem értették meg, hogy mi a célja az agitációs munkának. Egyeseknek meg talán az fáj, hogy a villámújság rámutat a hibákra. Az ilyenek szintén nem tudják, vagy már elfeledték azt, hogy a kritika és az önkritika leghatásosabb fegyverünk. Mi tudjuk azt, hogy a formális agitációs munka nem hoz jó eredményeket. Ezért mi konkrétan rámutatunk a hiányosságokra, de kiemeljük a jó eredményt elérőket. Ez a módszer eddig jól bevált. Segített hiányosságaink kiküszöbölésében, azért továbbra is ezzel a módszerrel fogunk dolgozni, még akkor is, ha ez „egyeseknek” nem tetszik. PAKSY LÁSZLÓ Hadseregünk tagjai csévélnék A vasárnapi aratási brigádon, a nővé honi EFSz-ben resztvettek hadseregünk tagjai is. Munkájukkal jelentős segítséget nyújtottak dolgozó parasztjainknak. Egy célért... Őrös, bodrogközi kis faiucska. Az újságok keveset írnak róla. vagy talán nem is írnak. Mintha azt gondolnák, hogy nincsen ott semmi olyan, amit újságba lehet írni, rosszat pedig minek írjanak. Én magam is íg> gondoltam, éppen ezért kellemes meglepetés ért. amikor a hónap végén ellátogattam ebbe a falucskába. Az első meglepetés akkor ért, amikor 9 órakor megérkeztem és senkit sem találtam otthon. Itt nem nagyon hallatszik asszonyi tere-fere a kerítések mögül, mert aki csak teheti, mind kint van a mezőn. A falu lakosságának nagyrésze az EFSz tagja. A munkát jól megszervezték és így nemcsak a férfiak, de az asszonyok, a tehetősebb öregek, gyerekek, mind a mezün dolgoznak, ha a munka úgy kívánja. A jó munkának látszik az eredménye. A tagok elégedettek. Déli szünetben elbeszélgettem a tagokkal. Juhász Bertalan ezeket mondta: — ötödmagammal dolgozom a szövetkezetben. A munkától nem félek Ötvennégyéves vagyok, de az erűvel még nincs baj. Ma délelőtt itt úgy vágtam a búzát, hogy hatan dolgoztak utánam. Több mint egy hektárt vágtam le. Két fiának házat akar építeni, mert már legények és ami azt illeti, lesz miből. Hetvenkétéves édesanyja, aki korához képest elég fürgén mozog, szintén kint dolgozik a mezün. A világért sem maradna otthon, akár egy napra is. Egy kicsit elbeszélgettem az öregasszonnyal is. Büszke unokájára, Juhász Zoltánra, aki lógondozó a szövetkezetben és olyan lovat nevelt, hogy a környéken nincs párja. De nemcsak Juhászéknál van így így van ez Fekete Barnánál, Ball a Lajosnál, Kovács Józsefnél és még sok más helyen is. Nagy Lajos, a hetvenkétéves szövetkezeti tag példáid most építtet modern családi házat. A szövetkezet mindenben a segítségé: e van. Hálás is érte. Jó kezekben van a szövetkezet vezetése. Kovács István, az elnök min denütt ott van. tanácsokat ad, irányít. Nincs is rá panasz, mindenki meg van vele elégedve. Az EFSz dolgozói minden igyekezetükkel azon vannak, hogy még jobban megerősítsék szövetkezetüket. így még nagyobb lesz a munkaegység értéke, habár ezen a téren is jól állnak. LOBEL ZOLTÁ-N, Dunaszerdahely. Gondoskodjunk a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokról Pártunk és kormányunk felhívására az elmúlt hetekben több mint tizenötezer fiú és leány jelentkezett a mezőgazdaságunkba. A legtöbben 14—15 évesek, akik az iskolapadokat elhagyva, most kerültek ki az életbe. Sokan csak most tették le a záróvizsgákat az állami tanulóközpontokban és mint fiatal szakemberek kerültek a gép- és traktorállomásokra, vagy állami gazdaságokra. Továbbá üzem&ink és hivataljaink legjobb és legöntudatosabb fiataljai sietnek szövetkezeteink, kis- és középparasztjaink segítségére. A fiatalok különböze érzelmekkel érkeznek a falvakra, a gép- és traktor állomásokra és az állami gazdaságokra. Ez érthető, hisz a legtöbb fiatal számára mindez új, ismeretlen és sok esetben nehéz feladat. Éppen ezért kezdettől fogva segítsük őket munkájukban. Minél nagyobb gondot és figyelmet fordítunk a fiatalok nevelésére, annál előbb bontakozik ki bennük a biztonság - érzet, az önállóság feladatuk teljesítésében, s ugyanakkor jobban elmélyül bennük a közösségi érzet. Ezt a segítséget elsősorban a CsISz-szervezettől várják a fiatalok. Az Ifjúsági Szervezet segítsége abban áll, hogy hathatósan megmagyarázza a mezőgazdaságba érkező fiataloknak küldetésüket és feladatukat. Az ifjúság friss lendületet visz a mezőgazdaságba és egyúttal a haladás harcosaivá válnak falvainkban. A CsISz KV XIII. teljes ülése rámutatott arra, hogy szervezeteink feladata, meggyőzni a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat, az új módszerek alkalmazásáról és terjesztéséről. Rá kel] vezetni fiataljainkat arra, hogy éppen ők legyenek az elsők az új munkamódszerek elsajátításában és tanuljanak a haladó szovjet agro- és zootechnikusoktól. Fiúk és leányok, akik segíteni mennek a falvakba, szövetkezetekbe, állami gazdaságokra, a gép- és traktorállomásokra, nem szabad, hogy egy helyben maradjanak, mert csak az új munkamódszerek alkalmazásával érhetnek el magasabb munkaeredményeket és csak így tehetnek eleget küldetésüknek. Az első munkasikerük örömteli életük nagy eseményének számít. Kell, hogy a CsISz-szervezet figyelje munkájukat használja fel az eddig elért munkaeredményeiket és ezzel további jó munkára serkentse a fiatalokat. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a 14—15 éves fiúk és lányok nevelésére, akik a nyolcéves iskolákból kerültek falvainkba. A CslSz-szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy a fiatalok olyan munkabeosztást kapjanak, ahol legjobban érvényesíthetik tehetségüket és tudásukat. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy az elvégzett munka után igazságos jutalmazást nyerjenek. A CsISz KV XIII. teljes ülése rámutatott arra, hogy a CsISz-szervezetek, az EFSz-ek, a gép- és traktorállomások, az állami gazdaságok, valamint a nemzeti bizottságok együttműködésével és vezetésével létesítsenek ifjúsági kísérleti telepeket, ahol a fiataloknak lehetőségük nyílik a haladó mező- gazdasági tudományok alkalmazására. Az ifjúságnak meg kell adni minden támogatást ahhoz, hogy a jó munka után kellemessé tegye pihenését. A CsISz helyi szervezetei rendezzenek vitaesteket, különböző kultúr - esteket, hogy kielégíthessék a kultúra és a sport iránti érdeklődésüket. Ha a CsISz-szervezet teljesíteni akarja feladatát, meg kell nyernie a már a mezőgazdaságban dolgozó és a mező- gazdaságba jelentkező fiatalok nagy részét a CsISz-tagok soraiba. Ne várjunk arra, hogy a fiatalok, maguk jelentkezzenek, hanem siessünk segítségükre, hogy minél előbb bekapcsolódhassanak a közös munkába. Olyan fiatalok jöttek a falvak segítségére, akik jól akarnak dolgozni és értékes tagjaivá akarnak válni a közösségnek. Az Ifjúsági Szervezet kötelessége segíteni őket, hogy minden erejüket, kezdeményezésüket az alkotó munka szolgálatába állítsák, hogy munkájukban örömet, megelégedettséget találjanak és érezzék, hogy a nép jólétéért dolgoznak. Megemberelték magukat IY ét hete kint jártam a dólai ál- lami gazdaságban. Természetesen a fiatalok érdekeltek a legjobban és nem utolsó sorban az ott dolgozó fiatal brigádosok. Sajnos, akkoriban semmi jóval nem tudtam megörvendeztetni olvasóinkat, mert a puszta tényt írtam meg, amely pedig úgy festett, hogy a brigádosok nem feleltek meg a hozzájuk fűzött remények- nek. A rossz időről már annak idején írtam, nem szeretnék ismétlésekbe bo. csátkozni. A dolgok lényege az, hogy két héttel ezelőtt kezdődött az aratás. A fiúknak, mint ahogy már akkor is ígérték, nagy kedvük volt hozzá. Ha pedig az emberek kedvvel dolgoznak, akkor sokkal jobban megy a munka. Az aratás elég nehéz feladat, de a fiúfc kitünően megállják a helyüket Ezalatt a két hét alatt 120 százalékra emelkedett átlagos teljesítményük Vannak köztük olyanok, akik erejüket nem kímélve, 10 órán keresztül, is dolgoznak és így az átlagon jóval nagyobb eredményt érnek el. Ilyenek Kovács László, Fehér József, Stavinyn Dezső és Mag Albert, akik napi munkájukat már két hét óta mindig 150 százalékon felül teljesítik. Meg kell még említeni Rigó elvtársat is, aki az utóbbi időben szintén kitünően dolgozik, mert kedvére való munkát kapott. Ö az etető. Volt azonban olyan munkája is, ami nem tetszett neki azt hanyagul végezte és csak ezért nem került be a legjobbak közé. Ha ezt a válogatást elhagyja, a jövőben öt is a legjobbak között fogjuk emlegetni. A brigádban dolgoznak olyanok is, akik még nem CsISz-tagok. Ezek most lépnek át a 9-ik osztályba. Lehetőleg olyan munkát végeznek, amely nem jár megerőltetéssel. Ilyen például a borsószedés, gyomlálás stb. A fiatalok közül a legjobb munkát Szalai Zoltán végezte, aki ha szükség volt gyors segítségre, még a nagyokkal is elment aratni. így teljesítménye elérte a 120 százalékot. Arra a kérdésemre, mi az oka annak, hogy az elején olyan rosszul kezdték és most olyan jól dolgoznak. Kovács László brigádvezetö elvtárs a következőket mondta: — Figyelemmel olvastuk az Üj Ifjúságot és sok mindenre rájöttünk. Valóban igazatok van, az ideológiai munkát nem lehet elválasztani a fizikai munkától. Azóta kiértékeléseket és kisebb előadásokat tartunk esténként és ez sokat segít. Ezen a héten például Nikolajevná ..Aratás” című könyvének azt a részét beszéltük meg, melyben a beteg Aljosa megmenti az újonnan kitermelt búzát. A szép példák serkentőleg hatnak a fiatalokra. Eddig minden vasárnap hazamentek a fiúk, mert itt laknak a közelben. Most pedig, mivel vasárnap nemzeti műszak volt, csak hárman mentek haza, azok is sürgős ügyben. Öt hektáron rakták keresztbe a gabonát a nemzeti műszak napján. Azonkívül most 25-én úgy volt, hogy befejeződik a brigádmunka, de a fiúk egyhangúlag beleegyeztek, hogy július 31-ig dolgoznak. Akadnak olyanok v>, akik még a jövő hónapban is itt maradnak. Hiszen ami azt illeti, keresni is lehet. A múlt héten például 412 koronát kerestem, ez pedig nem csekélység. A füleki tizenegyéves iskola ta■f*- nulói tehát megértették, hogy mi a kötelességük és a rossz kezdet után ma már szép eredményeket mutatnak fel. Szinte már mindenki elfelejtette, hogy valamikor rosszul is dolgoztak. Dicséretet érdemelnek a fiúk. Az igaz, hogy ebben nincs is hiány, mert az utóbbi időben több alkalommal kaptak dicséretet az állami gazdaság vezetőitől. Kár volt azért a rossz kezdetért, egy kicsit elhomályosítja a későbbi íö eredményeket is és arra tanít, hogy csak akkor teljes a munka, ha jól kezdődik és jól is fejeződik be. MARKOTÁN PÁL
