Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-07-31 / 60. szám

r A CsISz SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK L fi P J A Bratislava, 1954, július 51. __________ArB^30^fiBéf^^^^^^^^^^^^^^^^^IL^évfolyam,^M.ykzám. Egri László, fiatal kombájnista az aratásban elért kitűnő eredményeit leg­főképpen a gép szakszerű gondozásának köszönheti. Minden reggel a munka megkezdése előtt tüzetesen átvizsgálja a gépet. Odaadó munkájának megvan az eredménye is: a bratislavai kerület legjobb fiatal kombajnosa. Megtartom a zászlót Akadnak még ma is olyan emberek, akik nem nagyon szeretik a gépeket. A mai fiatalok már el sem tudnák képzelni az életet gépek nélkül. — Szinte velük együtt nő a gépek sze- retete is. Ezek az emberek majd olyan eredményeket érnek el, hogy az egész ország figyelmét magukra vonják. A jó eredményeket fokozza a mun­kaverseny is. Jelenleg is nagy ver­seny folyik„ melyet a Parasztif júság Nemzetközi Találkozója tiszteletére rendeznek. Álljiink meg egy pillanatra és néz­zük meg, hogy milyen a verseny ál­lása a bratislavai kerületben dolgozó fiatal kombájnisták között. Azt hiszem sok olvasó előtt már nem ismeretlen Egri László huszon- kétéves kombájnista neve, aki az el­múlt évben is sokáig vezetett a kom­bájnisták országos versenyében. Egri elvtárs nem hagyja elhomályosodni tavalyi eredményeit, etért az idei ara­tásra még jobban felkészült és így érthető, hogy a kerület versenyzász­laja az első pillanattól kezdve az (1 tulajdonában van. ■ Egri elvtárs beszélgetésünk folya­mán elmondta, hogy Tarlóson szüle­tett, apja kisparaszt, az'EFSz tagja. 1950-ben autószerelő segédvizsgát tett a bratislavai 92. számú Mototechna nemzeti vállalatnál. Utána a galántai állami gazdaság műhelyébe ment dol­gozni. Már akkor is nagyon szerette a gépeket. Akkor még nem is látott kombájnt, de már hallott róla és min­den vágya az volt, hogy 0 is kombájn- vezető legyen. Persze még akkoriban nem volt olyan könnyű dolog, mert még kevés kombájn volt forgalom­ban. Vágya 1952. decemberében betel­jesedett. Trencsénben öthetes kom- bájnvezetűi tanfolyamon vett részt, melyet kitűnő eredménnyel végzett. A tanfolyamon elsajátította a kom­bájnvezetés és karbantartás elméleti részét. Hatos . kombájnt kapóit. A javítást már ő végezte el. -- Már nem is volt új, _ két nyáron át dolgozott és bizony elég baj volt vele. Szinte naponta előfordultak kisebb- nagyobb hibák. Az akarat és a fiata­los lendület azonban sok mindent le tud győzni. Így történt, hogy az or­szágos versenyben a 14. helyre ke­rült, tehát a legjobb kombájnisták közé. Ha az aratás még tovább tart, biztos jobb helyezést ért volna el. — Aratás után jó munkájáért kéthetes üdülést, az állami gazdaság igazgató­ságától pedig díszoklevelet kapott. — Az idei jó eredményemet sokban a legjobb kombájnisták aktívájának köszönhetem, melyen Prágában én is résztvettem — mondja Egri elvtárs. — Ott alkalmunk volt kicserélni az eddig szerzett tapasztalatokat, taná­csokat adtunk egymásnak és megbe­széltük hogyan lehetne megelőzni az előforduló hibákat. Főként négyes gépről beszéltek, hiszen ez már mo­dernebb, mint a hatos és ezért sokkal több is van belőle. Az idei aratásra —• folytatja — még a tél folyamán felkészültem, amikor a javítást vé­geztem. A gépen négy újítást eszkö­zöltem és így elkerültem azokat a hi­bákat, melyek tavaly majdnem min­dennapos töréseket eredményeztek. A jó munka egyik alapfeltétele a gép karbantartása. Egri elvtárs elmondja, hogy — nincs olyan reggel, amikor munka előtt tüzetesen át ne vizsgál­ná a masinát, sőt napközben többször is megnézi, nehogy váratlanul valami meglepetés érje. így elérte, hogy 58 hektárt géphiba nélkül learatott. Ak­kor azonban eltört a dobkosár, de az is csak azért, mert dőlt volt a ga­bona és nem adagolódott egyenletesen a dobba. Sajnos, ez egy félnapi vesz­teségbe került. A továbbiakban Egri elvtárs el­mondja, hogy az ezévi aratást július 12-én kezdte. A kosúti állami gazda­ságban eddig 93 hektáron végezte el az aratási és cséplési munkákat. Majd a gép teljes kihasználásáról és az üzemanyag megtakarításáról, beszél. Ezen a téren szintén szép eredményt ért el, hiszen már eddig nem keve­sebb mint 720 liter benzint takarított meg. Napi normája 5.5 hektár, de volt már olyan nap is, hogy 16 hektárt vágott le és csépelt el, A Csallóközben már lassan minden­hol befejezik az aratást. Ezért jelen­leg már a keresztekbe rakott búzát csépeli és ezzel elősegíti a cséplés mi­nél előbbi befejezését. Ez eltart még vagy négy napig, aztán minden be­fejeződik. igen ám, csakhogy Egri elvtárs nem nyugszik bele olyan könnyen. — Ha már itt végeztem, el­megyek Csehországba, ahol még csak most kezdődik az aratás és még ott is legalább 100 hektáron el akarom vé­gezni az aratási és cséplési munkákat, mert csak így tudom megtartani a versenyzászlót. Márpedig ha törik, ha szakad, megtartom. Egri elvtárs nemcsak a kombájn mellett állja meg a helyét, hanem a műhelyben is az elsők között van. A CsISz-ben ‘szintén kiváló munkát vé­gez, hiszen a galántai járási CsISz- szervezet elnöke. Azonkívül tagja a Békevédők Bizottsága járási vezetősé­gének is. Hogy a jövőben még jobban végezhesse munkáját, ősszel kétéves gépipari iskolába megy, ahol eddigi tudását kiszélesíti. Egri elvtárs meg­értette hazánk szocialista építésének jelentőségét és minden erejével és tudásával azért dolgozik, hogy a nagy cél minél előbb megvalósuljon. MARKOTÁN PÁL Védnöksógi szerződést írtak alá Az aratási munkák nemsokára a mi vidékünkön is elérik a tetőfokot. Min­den erőnket meg kell feszíteni, hogy sikeresen és időben befejezzük a mun­kálatokat. A jaromefi Antonín Zápo- tocky-üzem CsISz-szervezete nagyon lyesen fogta fel a munkásfiatelság szo­ros együttműködését a falusi ifjúság­gal, amikor védnökség: szerződést ír­tak aló a zelonovi falusi fcsISz-szerve- zettel. A szerződés értelmében mindkét szervezet kötelezi magát, hogy az aratási munkáknál, az éjjeli cséplésnél és e takarmány összegyűjtésénél szer­vezetük minden tagja legalább 20 bri­gádórát dolgozik le. Az üzemi szerve­zet ebből az alkalomból aratási ké­szenléti osztagot szervezett. A fiatalok összesen több, mint 500 brigádórát dol­goznak le. Mindkét szervezet úgy az Antonin Zápotocky-üzem üzemi szer­vezete, mint a zelonovi falusi CsISz- szervezet felhívják a CsISz üzemi és falusi szervezeteit, hogy vállaljanak védnökségi szerződéseket és a fiatalság tegye magáévá az aratás ügyét. Fr. Krátky, a jaromefi CsISz JV. első titkára A mirovicei íiafal traktoristák felhívása: Szombaton és vasárnap minden fiatal a mezökrei Most minden perc drága, ezért a mi- rovcei fiatal traktoristák szombaton és vasárnap aratni mennek és elvégzik a tarlóhántást is. Felhívják e városi és falusi fiatalokat, hogy használják ki szabad idejüket és segítsenek ez idei aratásnál. A Panasz tifjúséu Nemzetközi Találkozója tiszteletére rendezett ver­seny még nagyobb lendületet ad igye­kezetüknek. „Amikor a fiúk meglát­ták a zászlókat, nyomban elhatározták, hogy az összes zászló, az ő birtokuk­ba megy át” — mondja Mikula elv­társ, brigádos. Kohut József, 18 éves traktoristánek vannak a legjobb kilátásai. Kohut kö­telezettséget vállalt, hogy 180 hektá­ron elvégzi az aratást és a tarióhán- tást. Igen alapos, jó munkát végez. Na­gyon igyekszik, hogy minél alacsonyabb tarlót hagyjon maga után és a kévék jól össze legyenek kötve. A CsISz-brigád—első az állomáson A meleki CsISz-tagokbói álló brigád­központ még nemrégiben az utolsók között kullogott a terv teljesítésében. A CsISz üzemi szervezetének vezetősége ezt nem nézte szó nélkül, behatóan fog­lalkozott a hiányosságokkal. A vezető­ség bírálata nem volt hiábavaló. Az eratásra már jól felkészültek a trak­torosok, alaposan rendbehozták gépei­ket és megjavították a szervezet mun­káját. Most, az aratási munkákban, a brigádközpont az állomás legjobbjai kö­zé tartozik. Hét traktoros-CsISz-tag 8 nap alatt 303 hektár gabonát aratott le. A CsISz járási bizottsága, a CsISz- brigádot. mint a gépállomás legjobb brigádját a Parasztifjúság Nemzetközi Találkozója alkalmából indított verseny vándorzászlajáva! tüntette ki. A gép­állomás legjobb traktorosát megillető vándorzászlót Ladislav Kunkela elvtárs kapta. Gépét a legnagyobb rendben tartja, ezért érthető, hogy még nem is volt szüksége javításra. Kunkela elv­társ hosszabbított műszakban dolgozik, hogy minél több gabonát arathasson le. 19 éves traktoros kapta meg a versenyzászlót Jaroslav Mrázek még nem rendelke­zik sok tapasztalattal a traktort ille­tően. Ez nem is csoda, hiszen alig 19 éves, nem tudhat annyit, mint az idő­sebb traktorosok. Tapasztalatát azon­ban pótolja az, hogy hivatását igazán őszintén szereti. Őt is magával ragad­ta ez ezidei aratás lendületes üteme. „A gabonát a legrövidebb időn belül be kell takarítani. Nem kedvez az idő­járás ..hallotta állandóan maga kö­rül. A dőlt gabona pedig mintha akarat­tal nehezítette volna meg a fiatal trak­toros munkáját. De nem baj. Jaroslav nem hagyta magát. Segítőtársával na­ponta 16—18 órát ülnek a gépen és mindenki tudja, hogy egy nap alatt 4 hektár teljesen dőlt gabonát learatni, nem csekélység egy fiatal traktoros számára. /Q zászlóért Az egész világ fiatal földművesei a legnagyobb várakozással tekintenek a Parasztifjúság Nemzetközi Találkozója elé. A (falusi fiatalság első nagy találkozóját, mely az olasz fiatalok kezdeményezésére hazájukban valósul meg, ez év novembe­rében rendezik. Amikor az olasz parasztfiatalok a DIVSZ-nek e nagy találkozó összehívására benyújtották javaslatukat, a következő célt tűzték maguk elé: Meg akarják ismertetni a világot nehéz életükkel és egyesíteni a parasztfiatalokat a haladásért, a kenyérért és a békéért folyó harcban. Mert nemcsak az olasz földnélkülieket gyötri az éhség és a rendőr­ség. A nagy nemzetközi találkozóra eljönnek a nyugatnémet falvak fiataljai is és tiltakoznak az ellen, hogy lakóhelyeiket és földjeiket továbbra is katonai célokra használják fel. El­jönnek a fiatal francia bortermelők is, holland pásztorok, af­rikai ültetvényesek, fiatal lányok és fiúk, görög kertészek és indiai földnélküliek, hogy tiltakozzanak a hazai rabszolgaság ellen és megvédjék kenyerüket és munkájukat. Ott lesznek a mi hazánk fiatal parasztküldöttei is. Ezek nem beszélhetnek majd a magas adóról, a végrehajtókról és a telhetelen nagybirtokosokról, sempedig falvaink kulturális életének elmaradottságáról. Hasonlóképpen mint a szovjet kolhoz és szovhozok, a gép- és traktorállomások küldöttei beszámolnak majd életükről, úgy mi is beszámolunk falvaink új életéről, boldog jövőnkről, melyet magunknak építünk. Beszélni fognak az új traktorok ezreiről, a kombájnokról és egyéb gépekről, melyekkel munkásaink segítik a dolgozó pa­rasztokat. Beszélni fognak a magas termésthozó közös mun­káról, a parasztifjúságnak épített iskolákról és tanulóottho­nokról, a falusi mozikról és könyvtárainkról. Két világ, két tábor találkozik majd, két világ ifjúsága készülődik a nemzetközi találkozóra. A tőkés és gyarmati világ dolgozói fokozott erővel küzdenek jogaikért. Fokozott termelésre igyekszünk, minél többet akarunk kihozni föld­jeinkből. A CsISz Központi Vezetősége a találkozó tiszteletére ver-: senyre hívta fel a falusi ifjúságot. A legjobb CsISz-szerveze-: teket, kollektívákat és egyéneket zászlóval ajándékozzák meg. A vándorzászlót hetenként a legjobb traktoristák és kombáj- nosok kapják meg. Az utóbbi napokban a győzelmi zászló a galántai gép- és traktorállomás fiatal kombájnistájánál. Egri elvtársnál, Tuleki József ógyallai traktorosnál és számos fia-: tál mechanikusnál leng. Az első hét győztesei a perbetei, a záhorskánovávesi, palárikovói és más járások fiataljai vol-. tak. ’ ’ Az aratási és cséplési munkálatok továbbra is teljes erő­vel folynak. A zászlóért folytatott harc egy percre sem szü­netel. Azok a kombájnisták és traktorosok nyerik el a zász­lót, akik a legmagasabb teljesítményt érik eí. Azok a brigá-: dók, amelyek legtöbbet és legjobban aratnak és azok a fiata­lok, akik egységes földművesszövetkezetükben és falujukban legjobban hozzájárulnak a gyors begyűjtéshez, a csépléshez, a gabona és a takarmány azonnali beadásához. És az ő segítségükre egyre nagyobb szükség van. Csépel­hetnek éjjeli műszak alatt és dolgozhatnak a gabona szárítá-i sánál és tisztításánál, valamint a len és a takarmány begyűj­tésénél. A gép- és traktorállomások CsISz fiataljai külön mű­szakokat szerveznek a szövetkezeti tagok számára, a gépek teljes kihasználására és a tarlóhántás 100 százalékos elvég­zésére. A Parasztifjúság Nemzetközi Találkozójának jelvényével díszített kék zászlók a békés munka lobogói. Ezek a zászlók váljanak a CsISz-szervezetek és a fiatalok becsületére. A sok fiatal közül az elkövetkezendő napokban, vájjon kik lesznek a zászló tulajdonosai? Á szálkái áUami gazdaság CsISz. tagjai pártunk X. kongresszusának tiszteletére azt a kötelezettségválla­lást tették, hogy a tervezett idő előtt befejezik az aratást és a cséplést. Mondhatjuk, hogv az itteni CsISz- tagok államunk öntudatos dolgozói. A Parasztifjúság Nemzetközi Találkozó­ja tiszteletére indított verseny zászlói hetenként gazdát cserélnek. Minden héten í legjobb traktorista, kombájnis­ta kapja meg a kis zászlót. Képünk azt a pillanatot ábrázolja, amikor Tuleky József, az ógyallai traktorállomás da­ta; traktoristája a CsISz járási titkára kezéből átveszi a versenyzászlót. Sokat adnak arra, hogy minden mun-' kát idejében és pontosan végezzenek el. Ennek köszönhető az is, hogy az aratást megelőző napokban a kedve­zőtlen időjárás ellenére is egy vagon korai burgonyát adtak át a begyűj­tési szerveknek. De eljött az aratás ideje is. Itt volt az alkalom, hogy kötelezettségvállalá­sukat teljesítsék. Vasárnapokon is dol­goztak és brigádot szerveztek, hogy mielőbb befejezzék az aratást az ál­lami gazdaságban. Bizony ez a munka sikerrel járt. A cséplésnél 850 brigád­órát dolgoztak le és ezalatt az Idő alatt 721 mázsa gabonát csépeltek ki. Az árpánál 26.20 mázsa, a búzánál pedig 21.10 mázsa hektárhozamot ér­tek el. A CsISz-tagoknak köszönhető az is, hogy a szálkái állami gazdaság­ban július 22-én 12 órára befejezték a cséplést. A cséplésnél dolgozó CsISz. tagok közül ki kell emelni Demendi Valériát. Sági Valériát, Juhász Ibo­lyát. Sági Bélát és Pralovszky Bélát, akik a tőlük telhető legnagyobb telje­sítményt nyújtották. De a többiek sem maradtak el mögöttük. A cséplés el­végzése után elhatározták, hogy ki­segítik a garamkövesdi állami gazda­ságot a cséplési munkálatokban, itt -250 brigádórát dolgoztak le és 242 mázsa gabonát csépeltek ki. Ezután a kiskeszi állami gazdaságba mennek segíteni. A cséplés befejezése után új erő­vel indulnak neki a szervezeti élet­nek és megszervezik a politikai isko­lázást PRALOVSZKY BÉLA, Toolyszalka. CsISz-tagok a cséplésnél

Next

/
Thumbnails
Contents