Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-07-31 / 60. szám

2 1954. július 31. Most kedden volt egy éve, hogy a rádióállomások beje­lentették a koreai fegyver­szünet megkötését. Annakidején az egyszerű' amerikai emberek Bostonban, Amerika egvik nagy városában megszólaltatták a harangokat, felbúgtak a gőzhajók szirénái — ezzel fejezték ki örömüket. A panmindzsoni aktus a három, éves véres amerikai kaland befejezését jelentette, melynek során a koreai népre rátört el­lenség egv millió embert ve­szített és az amerikai népnek 64.9 milliárd dollárjába került. Az Egyesült Államok, amely megtámadta a koreai népet, nemcsak nem győzött, hanem történelme legsúlyosabb kato­nai. politikai és erkölcsi veresé, gét szenvedte el a koreai fél­szigeten. Tavaly júliusban Amerikának voltak olyan hangjai is, ame­lyek egyenesen, durván kinyi­latkoztatták a maguk vélemé­nyét. Azoknak a köröknek a hangja volt ez. amelyek kiter­velték és végrehajtották a ko­reai agressziót, s amelyek szá­mára a panmindzsoni megegye­zés keserűséget és dühöt je­lentett: a tőzsde és a hadügy­minisztérium köreire. ^ Az Uni­ted Press amerikai hírügynök, ség ugyanazon a napon, amikor a fegyverszüneti egyezményt közölte, világgá kürtölte a Nash.Calvinátor Corporation el­nökének nyilatkozatát is. aki kollégái közül elsőként adott hangot az üzleti körök követe­lésének. „Továbbra is szüksé­günk van a véde’mi termelésre" mondta Mr. Mason, akj a Han-folyó menti kis falvakra hajított íapalbombákat és a koreai utakon dübörgő Sher­man tankokat „védelmi fegy­vernek” nevezte. „Senki se higyie. hogy lemond­hatunk a védelmi programmról, csak azért, mert Koreában be­szüntették a tüzelést” — foly­tatta. S most Panmindzson évfor­dulóján, érdemes visszapillanta­ni az elmúlt esztendőre: vájjon hogyan változtak meg a nem­zetközi politika erőviszonyai Korea óta. Hát alaposan megváltoztak. Panmindzson után Berlin kö­vetkezett: s bár az amerikai politika a tanácskozások össze- ülése előtt és alatt is mindent elkövetett, hogy tiltakozási módszerrel hallatlan sajtózene­bonával megmérgezze a berlini levegőt, a kísérlet csődöt mon­dott. Berlin- után Genf követ­kezett s a genfi megbeszélések előjátéka már az amerikai há­borús politika képviselőinek jó- néhánv fokkal magasabb lázá­ról tanúskodott. Genfben nem­csak a levegőt akarták elvisel­hetetlenné tenni, mint Berlin­ben: már összeülését is meg­akarták gátolni Dulles és a mö­götte feszülő erők Genf mégis létrejött. A megbeszélések elején Dul­les és Bidault próbálta zá­tonyra futtatni a megegye­zést. Aztán lőtt a fordulat: az ame- rikabérenc francia kormány bu­kása, amelynek eltávolításában az első tényező a francia nép elfojthatatlan békekövetelése volt és hangos parancsa: ön­álló. amerikai diktátumoktól mentes, nemzeti politikát! És ha nem is a Panmindzson év­fordulójára — néhány nappal előbb megszületett az indokínai fegyverszünet Is! Ma még izgatottabb hangok hallatszanak, mint a Newyork Herald Tribune egv év előtti cikke Ennek a lapnak a tudó­sítója, csak a napokban azt írta: Genfben úgv vélik, hogv ez a rendezés az amerikai kormány politikájának vereségét, jelenti." Ami a múlt évben a oanmlnd- zsoni fegyverszünet napján még csak keserű' sejtés volt az ame­rikai politikában, ma beisme rés: előrehaladt és világszerte nyilvánvaló az „erőpolitika" kudarca és elszisete'i’dése. Egy esztendő alatt sike­rült a békét akaró emberi­ségnek a második világhábo­rú óta meggyújtott két tűz­vészt, a koreait és az indo­kínait elfojtani. S úgv elfojtani, hogy közben lelepleződött: a gyújtogatok Washingtonból dobták a csóvát, táplálták a tüzet, s világossá lett, hogy az amerikai politika szóvivői a tüzet nem elfojtani, hanem továbbterjeszteni akar­ták. Az indokínai fegyverszünet megkötése után — nyilván az amerikai vereség tanulságait le. vonva — Dulles egv sajtóérte­kezleten azzal „nyugtatta” meg politikai megbízóit, hogv sem­miképpen sem hajlandó újabb nemzetközi megbeszélésre leülni a ,,kommunistákkal”, bármiféle kérdésről legyen is szó. S ugyanabban az órában elkészült a Szovjetunió kormányának jegyzéke, amelv azt javasolja, hogv a legközelebbi hónapok­ban hívjanak össze tanácsko­zást az európai kollektív bizton­sági rendszer kérdésében. A szovjet jegyzék ezt a tanulságot vonta le Géniből: „A genfi értekezlet megmu­tatta, hogy a béke és a nem­zetközi biztonság szilárdítá­sában érdekelt államok tár­gyalásai pozitív eredmények­kel iárnak ” KfcUegenkivü! azt tanulta meg belőle Dulles is, csakhogy ép­pen ezek a pozitív eredmények nem kívánatosak számára. Nincs olyan amerikai érv, propagandafogás, amelv el tud­ná hitetni a világ egyszeri! em­berinek százmillióival, hogv ha egv esztendő alatt két fegyve­res konfliktus érhetett véget megegyezéssel, lehetnek olyan vitás problémák, amelyek a tárgyalóasztal mellett megold- hatatlanok lennének. A Han-folyó partján már egy éve a rpunka zaja felejteti a bombavetők búgását. E napok­ban a Vörös-folyó partján is el. hallgat az ágyúszó. A szovjet jegyzék pedig ismét utat mu­tat a békéhez. Egyszerű emberek milliói kö. vételik a nagyhatalmaktól, hogy minden nemzetközi problémát tárgyalások útján oldjanak meg. • Klein László Jelentés az amerikai légierők kalóztámadásáról A lapok brit adnak, az Egye­sült Államok legújabb komoly távolkeleti provokációűáról. Jú­lius 26-án e kínai Hajnan-sziget vidéken amerikai katonai repü­lőgépek kalósztárnedást intéztek két kínai repülőgép ellen, s le­lőtték azokat, A támadásnak ezt a tényét Dulles külügyminiszter is elismeri nyilatkozatában. A lapok közük, hogy az ameri­kai repülőgépek, amelyek ezt a kalósztámadást végrehajtották, azokról a repülőgépanyehajókról szálltak fel, amelyeket Hajnan vidékére küldtek, a kínai va­dászrepülőgépek hibájából lelő:-, angol utasszállitógép incidense után. Kétség sem fér hozzá, hogy az amerikai katonai hatóságok pro­vokációs támadásra használták fel az angol repülőgép ielövésé- nek .'incidensét, abból a célból, hogy, a genfi értekezlet sikerei következtében észrevehetően enyhült távolkeleti helyzetet új­ból feszültté tegyék. 0) IFJÚSÁG 0 Nemzetközi Parasztifjúsági Találkozó plakátja Ez év decemberében kerül megrendezésre a Nemzetközi Paraszt- ifjúsági Találkozó, amelyre szerte a világon készülődnek a pa­rasztfiatalok. Képünkön a találkozó első plakátja, amelyet nem­régiben adott ki a találkozz előkészítésére alakult Nemzetközi Előkészítő Bizottság. A John-iigy Nyugat-Németország politi. kasainak körében nagy a zűr­zavar és nyugtalanság. Érthető! Dr. Otto John, a szövetségi „ alkotmány védd hivatal” elnöke Berlin keleti, demokratikus övezetébe távozott, s ott nyi­latkozott. Dr John nyilatkozata terme, szetesen nagy izgalmat keltett hiszen hivatalánál fogva Iamelv a nyugatnémet politikai titkos rendőrség szerepét tölti be) nagyon jól ismeri a nyugat­németországi kémszervezetek felépítését, s nemrégen az Egye- sült Államokban tett látogatása alkalmával tájékozódott az ame­rikai kémelhárítás munkamód­szereiről is. A nyugatnémet po­litikai körök tehát jogosan fél­nek a leleplezéstől, mely ismét bebizonyítja, hogy a revansiszta és fasiszta klikk minden esz­közzel igyekszik zavart kelteni a Német Demokratikus Köztár. saságban. Félnek attól, hogy lelepleződik, kik az értelmi szerzői a különböző provoká­ciós cselekményeknek és sza- botázs-kisérleteknek. Dr. John lépése és nyilatkozata azt is hi. zonyítja, hogy Nyugat-Német- orszagban vannak gondolkozó emberek, akik mindinkább fel­ismerik; melyik a helyes út, Nyugat.Németország felfegy­verzése vagy Németország bé­kés úton történő egyesítése. Dr. John nagy feltűnést keltő lépése tehát újabb súlyos csa­pást jelent a nyugatnémetorsza. gi revansiszta militarista klikk politikájára. A szovjet haditengerészeti flotta napjának megünnep lése A Szovjetunió ünnepélyes ke­retek között emlékezett meg a haditengerészeti flotta hagyo­mányos napjáról, A dolgozók mindenütt lelkesen ünnepelték a haditengerészeket és a hajó- építőicar dolgozóit, A szovjet főváros parkjaiban rendezett népünnepélyeken nagy tömegek vettek részt. A dolgozók ezrei gyűltek össze a „Gorkij” központi kultúr, és pihenőparkban, aho! az „Orosz tengerészek dicső hagyomá­nyai” című műsor keretében az Északi Flotta, a színházak, a filharmóniai intézetek és kul- túrcsoportok ének- és tánc- együttesei léptek fel. Az ünnep tiszteletére a flot­tánál és a flottiliáknál, a hadi­hajók és a parti ütegek 21 tü­zérségi díszössztüzet adtak le. Az európai kollektív biztonság megterem­tésére vonatkozó szovjet iegyzék külföldi sajtóvisszhangja A párizsi sajtó figyelmének középpontjában a Franciaor­szág, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához intézett szovjet jegyzék áll. A jobboldali lapok csaknem egyhangúlag azt erősítgetik, hogy a szovjet jegyzék nem je­lent „meglepetést”, mivel a Szovjetunió részéről már köz- vetien azután várták ilyen kez­deményezést. hogy teljesen nyil­vánvalóvá vált a genfi értekez­let sikere az indokínai kérdés­sel kapcsolatban. A Liberation című lap támo­gatja a szovjet javaslatokat. Hangsúlyozza, hogv ezek a ja­vaslatok megfelelnek Francia- ország nemzeti érdekeinek. * * * * A Birmingham Post című iap hangsúlyozza: „A nyugat: ha­talmak nem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kí­vül hagyják azt a számos or­szágban keletkezett érzést, hogv lehet és kell is valamit tenni a Genfben elért viszonylagos siker támogatására.” A Man­chester Guardian megjegyzi, hogy „egy új találkozó Molo- tovval hasznos lehet.” * * * A New-York Herald Tribune tudósítója leszögezi a nyugat) hatalmaknak a szovjet kormány jegyzékével kapcsolatos állás­pontját fő csak tudja!), s azt írja. hogv londoni és washing­toni vélemény szerint ezt a jegyzéket csakúgy, mint a már­cius 31-i jegyzéket, elutasítják Londont azonban — írja a tu­dósító — „nyugtalanítja az esetleges franciaországi és nyu. satnémetországi visszahatás.” A szovjet kormány javasolja: Hívjanak össze tanácskozást az összeurópai kollektív biztonsági rendszer kérdésében A július 25-1 moszkvai lapok közölték a szovjet kormány­nak Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kor­mányához intézett jegyzékét az európai kollektív biztonság kér­déséről. Molotov elvtárs e három állam képviselőinek július 24-én Moszkvában átnyújtotta a szovjet kormány jegyzékét, amely vá­lasz Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok 1954. május 7-1 jegyzékére. A moszkvai lapok közük a francia kormány jegyzékét, ame lyből kitűnik, hogy Franciaország kormánya nem osztja a szov­jet kormánynak az összeurópai kollektív biztonsági szerződésre vonatkozó nézeteit, sem pedig azt, hogy a szovjet kormány késznek nyilatkozott az érdekelt államokkal együtt megvizsgál­ni a Szovjetuniónak az Északatlanti Szerződésben való részvéte­le kérdését. Ugyanakkor a francia kormány semmiféle olyan ja­vaslatot nem terjesztett elő, amely Euröpa valamennyi országa biztonságának biztosítására Irányulna. A Szovjetunió kormánya 'egújabb jegyzékében a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit veti fel. Mint a „Prav­da” hétfői vezércikkében írja: ezeknek a kérdéseknek helyes és Idejében történő megoldásától függ az európai béke és bizton­ság, következésképpen a világ békéje és biztonsága. A jegyzék konkrét javaslatot tesz az európai kollektív biztonság megvaló­sítására s ez lehetőséget teremtene az európai országok közötti összeütközések és konfliktusok elhárítására, a fegyverkezési haj­sza megszüntetésére és a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődésének megkönnyítésére. A jegyzékben a szovjet kormány javasolja, hogy a legközelebbihónapok során hívjanak öcsze értekezletet valamennyi résztvenni kívánó európai állam és az Egyesült Államok tanácskozására. Ugyanakkor kívánatosnak tartja, hogy a Kínai Népköztársaság megfigyelőt küldjön erre az értekezletre, melyen az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséről folytatnának véleménycserét. Áz alábbiakban rö.iden ismertetjük azokat a legfőbb kérdése­ket, amelyekkel a jegyzék foglalkozik. Az Gszakatlanti Szerződés agresszív katonai csopor­tosulás A jegyzék rámutat arra, hogy Franciaország kormánya vala­mennyi európai állam — bármi­lyen legyen is társadalmi rend­je — biztonsága szükségességé­nek elismerése helyett zárt ál- lamcsoportosuláso’' létesítésének álláspontjára helyezkedett. Az ilyen " csoportosulások azonban szembekerülnek a többi állam­mal, elkerülhetetlenül maguk u- tán vonják a fegyverkezési haj­szát és a nemzetközi kapcsola­toknak új háborúra vezető kié­leződését. Az Ilyen zárt katonai csoportosulások aláaknázzák az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek alapjait és nemzetközi te­kintélyét. Ilyen agresszív kato­nai csoportosulás az Északatlan- ti Szerződés Szervezete, amely nem védelmi jellegű, teljesen fi­gyelmen kívül hagyja a német agresszió megismétlődésének ve­szélyét és nem *üzi feladatául az ilyen agresszió megakadályo­zását. Azt a tényt pedig, hogy a Hitler-ellenes koalícióban résztvett hatalmak közül csupán a Szovjetunió hiányzik e szerve­zet fegjai közül, úgy kell te­kinteni, hogy ez Északatlanti Szerződés a Szovjetunió ellen irányuló agresszív szerződés. A francia kormány jegyzéke úgy tüntet! fel a dolgot, mintha a Szovjetunió az Északatlenti Szer­ződéshez való csatlakozása ese­tén arra használhatná f^l tagsá­gi jogait, hogy „annak minden határozatát, megvétózza” és ez­zel „szétzúzza” ezt a szervezetet. Ezek azonban mesterkélt érvek, minthogy a Szovjetunió nem tart igényt a szerződéi- más részve­vőivel szemben semmiféle kü­lönleges helyzetre. Az „európai védelmi kö­zösség” fokozná a háborús veszélyt A jegyzék ismét hangsúlyoz­za a szovjet kormánynak azt a véleményét, hogy az előkészítés alatt álló „európai védelmi kö­zösség” milyen különleges ve­szélyt rejt magában Európa és különösen a Nyugat-Németor- szággal szomszédos államok biz­tonsága szempontjából. Ez a né­met miiltarizmus újjászületésére vezetne, amely fokozná az.^új európai háborús veszélyt. A tárgyalások pozitív ered­ménnyel járnak A jegyzék ezután rámutat ar­ra, hogy rendkívül fontos fela­dat az atom- és htdrogénfegy- ver feltétlen eltiltásáról és ez államok fegyverzetének, valamint fegyveres erőinek csökkentésé­ről szóló nemzetközi egyezmény megkötése. Rámutat arra, hogy Franciaország, politikája támo­gatja az Egyesült Államok kor­mányának atom- és hidrogén­fegyvert felhalmozó intézkedé­seit, s zzel nem „a biztonság és a bizalom légkörének” megjaví­tását segíti elő. Az Egyesült Ál­lamokban kampány foh'ik, amély gyűlöletet és ellenségeskedést szít a népek között, s a háborút propagálja. Szembenáll ezzel, a Szovjetunió békepolitikája, ame­lyet bizonyít „A béke védelmé­ről szóló törvény”, amelyet 1951- ben fogadott el a Szovjetunió Legfelső Tanácsa. Befejezésül a szovjet kormány jegyzéke rámutat arra: a Genf­ben Indoktnáre vonatkozóan jú­lius 21-én elért megállapodás újabb bizonyítéka annak, hogy a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításában érdekelt ál­lamok tárgyalásai pozitív ered­ményekkel járnak. Hírek az indokínai fegyverszünet végrehajtásáról Szaigonból érkezett jelenté­sek szerint francia hivatalos kö­rökben közölték, hogy a fran­ciák október 11-én éjfélig ki­ürítik Hanoit és környékét. A Hanoi és Haiphong között feie- úton fekvő Khainduongot októ. bér 31-én adják át a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak Egész Észak-Vietnam francia kiürítése 1955, március 19-re fejeződik be — közölték francia hivatalos körökben. Vasárnap közölték Üj-Delhi- ben, hogy India javasolta Ka­nadának és Lengyelországnak, haladéktalanul tartsák meg az indokínai fegyverszünet ellen­őrzésével mpgbízott nemzetközi bizottság első ülését az indiai fővárosban. Az AFP jólértesült forrásból származó hírekre hi­vatkozva közli, hogy a bizott­ság valószínűleg augusztus első hetében tartja első ülését Üj- Delhiben. Kanada még nem adott választ arra, vájjon részt kíván-e venni az indokínai fegy­verszünet ellenőrzésével meg­bízott nemzetközi bizottság munkájában. A khmert népi felszabadító hadsereg főparancsnoksága és a Kambodzsában állomásozó viet- nami népi önkéntesek parancs­noksága együttes napiparancsot adott ki, amelvben elrendeli, hogv 1954. augusztus 7-én, he- Ivi idő szerint reggel 7 órától kezdve, szüntessék be a tüze­lést az összes kambodzsai arc­vonalokon.

Next

/
Thumbnails
Contents