Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-07-17 / 56. szám
4 Dl IFJÚSÁG 1954. Július 17. A Karlovy Vary-i fesztivál első bemutatói A nyolcadik filmfesztiválon Karlové-Varyban bemutatára került a „Szeptember hősei” című új bolgár film, amely a bolgár munkások és parasztok a fasizmus elleni harcokról szól. „Hú barátok” című új színes, szovjet filmből, amely a fesztivál első napján került bemutatásra. Jelenet a „Botostroj” című legújabb csehszlovák filmről. Vasárnap kezdődött meg Karlovy Varyban a V1H. Nemzetközi Filmfesztivál. Délelőtt vetítik a dokumentumfilmeket, délután és este a nagy játékfilmeket. Első nap kettőt, azután pedig naponta hármat — a tempó erős. A Hotel Moszkva nagy üvegkirakataiban már kiállították a verseny díjait; eddig azonban csupán néhány filmet láthattunk. De a fesztivál jellege már e néhányból is kezd kirajzolódni, a fi m új útkereséseit már ezeken is érezni. .i fesztivál vasárnapi első bemutatóját például, a „Gyárvár” című új csehszlovák filme a fürdőhely közönsége és mindenekelőtt a versenyen résztvevő csehszlovák szakemberek, kritikusok némi tartózkodással fogadták, s több kifogás hangzott el. De a törekvés: a vászon nyelvén szólni, úgy beszélni, ahogy csak a filmben lehet — a „Gyárvár”-nál világosan látható. A film T. Svatopulk regénye alapján készült, a 30-as években játszódik, s bár a nevet szó szerint nem mondja ki, mindenki rögtön felismerheti, hogy a híres Bata cipőgyár életéből meríti témáját. A film hibáinak ellenére is elragadó, feszült jeleneteket, a kommunisták s a munkások kemény harcát eleveníti meg. A második film, amely bemutatásra került, a „Hű barátok” című új szovjet vídjáték film. A színes vígjáték a 20-as évek elején játszódik le: három kisfiú csónakázik a Jauza folyón. Nagy utazásokról álmodoznak, aztán összekapnak és ketten közülük arra szövetkeznek, hogy a víz alá merítsék a harmadikat. A rövid jelenet után 30 esztendő telik el : a kisfiúk megnőnek, Csizsovból híres sebészorvos lesz (ezt Csirkov Ját- sza), Lapinból lótenyésztő (Boriszov) — újra találkoznak és elindulnak, hogy valóra váltsák régi tervüket és megkeressék Nyesztratov akadémikust, a híres mérnököt. Sok kaland után végül minden jóra fordul. A három jó barát testben-lé- lekben megerősödve tér vissza munkájához. A harmadik film „A sztyeppe népe" kínai alkotás. Mondanivalója mélyen megkap bennünket. Nemcsak magával- ragadó technikai feszültségével és a színészi játék meglepő magas művészi színvonalával, hanem eszmei tartalmával is. A film egy izgalmas történet keretében megmutatja, hogyan küzdi ki magának a tehetséges és dolgos mongol nép a békés és boldog életet Mao- Ce-tung körültekintő nemzetiségi politikája' alapján, . Kína Kommunista Pártja és a népi kormánv vezetésével. Belső Mongóliában a nomád pásztomép megalakítja első szövetkezetét és ez ellen indul meg az ellenség aknamunkája, mely végül lelepleződik és az új életet építő juh- és lótenyésztők teljes győzelmével végződik. o fesztivál második napján bemutatásra került még egy lengyel és egy angol vígjáték is, amelyek a mából merítik témájukat és mégis homlok- egyenest ellenkeznek egymással, mintha két különálló, egymással semmiféle közös vonást fel nem mutató világról lenne szó bennük. A lengyel vígjáték olyan emberek életét mutatja, akik tegnap úgyszólván elképzelhetetlenek voltak, akik mind a két lábukkal a mában állnak. A Varsót építő szocialista emberek mindennapjának derűs csillogásé tükrét tárja elénk, az angolnál pedig az az érzésünk, mintha egy idegen bolygón készült volna, talán a Marson, noha felismerjük London jellegzetes városképét, a Westnvnster hidat, a parlamentet, az angol tájat jólápolt épületeivel. KANDIKÓ OTTÓ budapesti tudósítónktól: Csehszlovák Képzőművészeti kiállítás a magyar Szomszédok vagyunk és mégis új előttünk, ha egy, a cseh és szlovák név életéről, kulturális fejlődéséről szóló kiállítás nyitja meg kapuit. Számunkra szinte ismeretlen volt eddig a csehszlovák képzőművészet. Nem ismertük azt a gazdag művészetet, amit most módunkban áll szemlélni, élvezni. Ennek okát ma már szinte felesleges keresni, hiszen mindanyian tudjuk, an. nak a politikának az eredőjét és célját, ami a múltban elválasztott bennünket egymástól. Ma igyekszünk elégtételt adni magunknak s egymás, nak az elszenvedett sérelmekért akkor is, ha kölcsönösen ismertetjük és ismerkedünk egymás kultúrájával, népeink életével, úgy, ahogy a cseh. szlovák művészek most Budapesten egyhónapos kiállítást rendeztek. Mi tetszett ezen a kiállításon a látogatóknak, különösen a magyar fiataloknak? Menjünk, nézzünk körül a kiállításon... Budapesten az Egyetem-utcában ez egykori Károlyi grófok palotájára ma már nem tekintenek gyűlölettel a járókelők. A bejáratnál csehszlovák 's magyar nemzetiszínű zászlókat lenget az enyhe nyári szél. A bejárat fölött „Éljen a csehszlovák-magyar barát, ság” aranyozott felírás• • látható. Fiatalok kérdezősködnek, b emenjünk-e vagy ne? Hát persze, ezt az alkalmat nem mulaszthatjuk el. Velük megyek és látom, hogy már az első kiállított képek és szobrok nagy tetszésnek örvendenek. A XIX- XX-ik század cseh és szlovák képző- ^művészeinek alkotásait látjuk itt. A fővárosban legelső, ami szembetűnik, hogy mai téma tárul elénk, majdnem mind új alkotások, munkatémával, a dolgozo emberek — csehek és szlovákok - életének realista ábrázolása. Nehéz eldönteni, még nehezebb határozni, ki tudta legmüvészibben elénk tükrözni a cseh dolgozó ember életét a realista ábrázolásmód csorbítása nélkül. Leg- élethűbbnek talán Drha Jozef „Öntő. de” című festménye tűnik, amely szinte megszólalásig a zsánerképekhez hasonlít, anélkül, hogy valamit is ve. szítenie az ilyen témájú festmények esztétikai követelményeiből. De örökös emlék marad számunkra, fiatalok számára Trizuliak Alexander: „Bá. nyásztanuló” bronzszobra is. Mindenféle műfaj képviselve van ezen a tárlaton. A másik teremben a csehszlovák tájak képeiben gyönyörködhetünk. Legtöbben az „Arany Prágá”- ból kiállított részleteket csodáljuk. Továbbhaladva a csehszlovák illusztrációk előtt állhatunk meg és mondhatunk elismerést. Sokféle illusztrá. ciót láthatunk itt. Egi/részük a népdal és a népmese köréhez szolgáló illusztrációk, másutt a történelmi regényirodalom illusztrációit találjuk. Láttunk történelmi tárgyú festményeket is. különösen megragadta a figyelmet Gemmák: Huszita-háborúk ciklusa. Elragadott bennünket a kiállítás gazdagsága, magunk se hinnénk, ha nem látnánk, hogy ezen a tárlaton hatsziz mű képviseli a csehszlovák képzőművészetet, s kivetnivaló, hogy ezek mind válogatott darabok. Számunkra szinte újat jelent minden alkotás. Jóleső érzés, hogy mindezt — mondjuk meg " zintén — végre a valóság, ban megismerhetjük. A nagyszerű művek hosszú sora mellett meg kell említeni még valamit. Ahol Lada Jozef Hasek regényillusztrációi voltak kiállítva, sokan tolongtak. A közismert Svejk karikatúrái nagy tetszésnek örvendtek. Itt lehetett látni, hogy két nép barátságát micsoda erős szálakkal fűzi össze a nép ügyén fáradozó művész, mert Svejk már nemcsak prágai polgár, de a magyar emberhez közelálló rokonszenves ember is. Nehéz lenne eldönteni valóban, hogy mi nyerte meg a magyar ifjúság tetszését ezen a kiállításon a legjobban. A cseh és szlovák művészek, akik szeretettel hozták művészetüket hozzánk magyarokhoz, köszönetét érdemelnek, és megkapták a legtöbbet és a legke. vesebbet: a sorezernyi magyar dolgozó ember őszinte érdeklődését, a sokezernyi látogató tiszteletét. Sok elismerést kaptak, úgyhogy mellettük tel sem tűnik az elmarasztalás. Szabó János, a Budapesti Finommechanikai Gyár ifjúmunkása kevésnek találja az új témát, több realista alkotást várt a cseh és szlovák nép mai életéről. Egyébként — mondja — sokat tanultunk a csehszlovák művészektől, tér. mészetes ez, mivél a csehszlovák művészek nem sajnálták a fáradtságot a részletek kidolgozásához s ez minden látogatóban a szocialista reálista művészet újszerű szemléletét ébresztette. Azzal búcsúzom magam is a képzőművészeti kiállítástól, hogy még több, nagyobb eredményeket érjen él a mű. vészét terén a csehszlovák nép. Fiatal CslSz taqok A pozsonypüspöki nyolcéves iskola nyolcadik osztályának pionírjai, az elmúlt hó elején felvételüket kérték a CsISz-be. A felvételi ünnepséget együtt tartották a pionírokkal, mert ugyanakkor a pionírszervezetbe í* aj tagokat vettek fel. A nyolcadik osztály 14 pionírjának felvételét egyhangúlag elfogadta a díszgyűlés. Az új CslSz- tagok jó munkájukkal érdemelték ki a felvételt. Miután CsISz-tagok lettek, még jobban igyekeztek tanulni. Mim. bájukat szép siker koronázta, valamennyien jól feleltek az évvégi záróvizsgán. A záróvizsga válaszút élé állította az új CsISz-tagokat. Pályát kellett választaniuk. Kovács László szorgalmasan tanult egész évben, szépen vizsgázott. Jövendő hivatásul az esztergályos mesterséget választotta. A bratislavai Kablo gyárba jelentke. zett tanoncnak. Felvételének természetesen nem volt semmi akadálya.^ A többiek túlnyomórészt tovább tanulnak. Danics Jenő, Mészáiros György, Steindli László és Mészáros Márta, a bratidavai közgazdasági iskolába jelentkezett. Már felvéteti vizsgát is tettek. Koczor Mária és Pék Mária, a somorjoi tizenegyéves iskolába megy. A tanulók egy harmad a mezőgazdaságunk különböző területén helyezkedik el. Négyen mezőgazdasági iskolába mennek, ketten kertészeti, a másik kettő pedig könyvelési iskolába. Az iskola CslSz-tagjai és pionírjai nagyon jó munkát végeztek a politechnikai körben. A politechnikai körök kerületi versenyében igen nehéz ellenfelekkel szemben a második he. Iliét vívták ki. Kínáló munkájukért egy értékes, teljesen új gyalupadot kaptak. A jövő tanévben a politechnikai kör tagjai már eszteryályózhatnak is. Ennek különösen azok veszik hasznát, akik asztalos vagy' faesztergályos mesterséget választanak. Az iskola tánccsoportja is nagy sikereket aratott az elmúlt tanévben. A legnagyobb sikert a bratislavai Pionír- találkozón aratták, amelyen résztvet. tek az új CsISz-tapok is. Lehár „Arany és ezüst” keringőjére ritmikus karikagyakorlatokat mutattak be. sikerüket bizonyítja az is, hogy fellé, pésüket filmre vették fel. A tanév már befejeződött, de az iskola CsISz-tagjai és pionírjai még szorgalmasan járnak az iskolába. Kul. túrmösoiTal készültek az aratástkezdő ünnepélyre, melyet július 2-án rendeztek meg. Az aratási munkák sike. rét azonban nemcsak kultúrmunkával segítik elő. Legtöbben maguk is aratnak és csépelnek. A tavalyi aratáskor is nagy segítséget nyújtottak a helyi EFSz-nek. Becsületes munkájukért megkapták a méltó jutalmat, közülük sokan ugyanannyit kerestek, mint ez édesapjuk, vagy az édesanyjuk. Az aratási munka mellett a vakációban marad még idejük a pihenésre, szórakozásra és a tanulásra is. Mert nyáron is kell tanulni, különösképpen azoknak, akik tovább tanulnak. Ha munkájukat olyan lelkiismeretesen fogják végezni a harmadfokú iskolákon is, mint a nyolcéves iskolában, akkor bizonyára még szebb eredményeket, még nagyobb sikereket érnek el. Az akarás, a lelkesedés nem hiány, zik a CslSz-tagokból. Mikor az iskolájuktól elbúcsúztak, megígérték, hogy továbbra is szorgalmas tanulással, ió szervezeti munkával akarják meghálálni azt a lehetőséget, hogy ma szabadon, gondtalanul tanulhatnak. B. T. Igazság a jezsuitákról Egy rendkívül érdekes könyvet szeretnénk ismertetni. A könyv szerzője A. Tondi, volt jezsuitarendi pép — a könyv címe pedig: „A jezsuitákról”. Érdemes foglalkozni a szerző életkörülményeivel. Tondi igen gazdag olasz családból származik. Tizenhárom éves korában lépett a jezsuita rendbe, tanári képzésben részesült és a pápai Gregorian Egyetem tanára lett. Különösen a társadalomtudományok terén ért el nagy jártasságot, ezért azt a megbízatást kapta, hogy tanulmányozza a marxizmus-leniinizmuet, valamint a Szovjetunió és a népi demokráciákban uralkodó viszonyokat. Megbízatása úgy szólt, hogy dolgozzon ki olyan ellenvetéseket, melyek hatásosaik lehetnek a történelmi materializmus elleni harcban. Itt kezdődik a nagy forduló. Tondit a jezsuita rend katonás fegyelme se bénította meg, benne égett az igazság utáni vágy. A belső harcok évei után — lemondott magas egyházi tisztségéről és belépett a kommunisa pártba. Az egyházi reakció természetesen azonnal megérezte, hogy Tondi elhatározása milyen veszélyt jelent ez egyház számára. Az egyház nyilvánosan üldözni kezdte. Először a már szokott módszerekhez folyamodtak és a bolondok házába csukatták. Amikor ez nem sikerült, akkor az egész katolikus sajtó hadjáratra indult ellene. Fenyegető levelekkel igyekeztek hatni rá — sőt az éleiére törtek és merényletet követtek el ellene. De Tondit nem térítették le útjáról. „A jezsuitákról” című könyvében megírt mindent. A könyv igen közvetlenül az egyházi kuliszák mögötti valóságról szól. Pontosan tudomást szerzünk eddig ismeretlen részletekről is. Például megtudjuk, hogy a jezsuita rendnek 30.000 tagja van. Sokkal érdekesebb azonban az, hogy közvetlenül • rend hatásköréhez 14 egyetem, 400 különböző intézmény és néhány ezer iskola tartozik. Az úgynevezett „Lelkitestvérek” egyesületnek körülbelül 5 millió tagja van és teljesen a jezsuita remi fennhatósága alatt áll. Rendkívül élénk a rend könyvkiadó tevékenysége is. Az utolsó 25 évben 120.000 elméleti és „tudományos” munkát adtak ki. Tondi esetéből látjuk, hogy az egyházi hatóságok menynyire félnek a marxizrnus-leninizmus tanításától, amikor látszólag hűvösen ezt hiresztelik, hogy a marxizmussal nem kell foglalkozni, hiszen azt már a pápai körlevelek megtették. A marxizmus egyre erősödő befolyása ellen a Vatikán kénytelen új harci eszközökhöz folyamodni. A pápai Gregorian Egyetemen \z újonnan berendezett „Társadalomtudoír mvok Intézete” is ezt a célt szolgálja. Az intézetnek az e feladata, hogy ez egyházi vezetőket a marxizmus elleni harcra előkészítse. De — mint ahogy Tondi példájából látjuk — még az egyházi tanárokat se kerüli ki a „marxista-ragály”. Éppen azért azokat a filozófiát előadó tanárokat, akik hajlandóságot mutatnak az újabb filozófiai irányzatok iránt, vagy akiknél bizonyos önállóságot észlelnek, azonnal eltávolítják az előadástól. Érdekes, hogy az egyházi hierarchia igyekszik a legújabb tudományos kutatások eredményeit valamiképpen összhangba hozni ez egyházi dogmákkal. XII. Pius pápa az 1950. augusztus 12-ki „Humani generis” nevű körlevelében, megengedi, hogy a hívők elfogadják az evolúciós elméletet, de csak azzal a feltétellel, hogy az első ember, — aki a fejlődés folyamán keletkezett nem volt más mint — Adám. A Vatikán gyűlöletét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy állandóan érvényben ven a „tiltott könyvek indexe”. Az index szerint halálos bűnt követ el ez, aki Balzac, Dumas, Maeterlinck, Flaubert, Hugo, Heine könyveit olvassa — nem beszélve a marxista irodalomról. Tondi könyvében megvilágítja e Vatikán politikai cselszövéseit az ebe6szinai háborúban, a spanyol erőszakos beavatkozás idején, rámutat arra, hogy ez egyház milyen hatalmas segítséget nyújtott Hitlernek — és jelenleg az Egyesült Államoknak. A jezsuitákról szóló könyv óriási érdeklődést keltett az egész világon. A Tondi ellen folytatott hadjárat nem űzheti ki a világból az igazságot, mely mögött Tondi is becsületesen, egész egyéniségével megállj« a nelyét.
