Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-12-25 / 101-102. szám

1954. december 25. Ol IFIÜSÄG 3 KomszomoL lakodatom " Ijön as első szerelem■... A fiatal embereket valami isme­retlen erő vonzza egymáshoz. Együtt sétálnak a parkban, ha b . 'a idő őszre, sőt télbe járt, a fiatal sze­relmes szívekben azonban mégis még mindi° nyár van. Mennek egymás után a napok, a hetek és időéit élté­vel elkövetkezik az a nap, amikor két fiatal szív egymáshoz k,öti sor­sát, házasságra lépnek, hogy együtt éljenek, együtt harcoljanak, örüljenek és dolgozzanak. * * * Az internátus egyik szobájában la­kott három jó barátnő, három kom- szomolista, . a textilgyár harisnyaké- színő osztályán dolgoztak mind a hárman. A csendes, elgondolkozó természetű Anna Kudrjavcevova, a kicsit, heves természetű Nina Rusa- kovova és Zina Jerofiejevova meg­gondolt lány, aki minden problémát meg szeretne oldani. Az üzemi klub egyik estéjén Anna Kudrjavcevova megismerkedett Vo- loda Kucharovoval. Meglátszott mindjárt a kezdetben, hogy sok kö­zös érdekük van és bizonyos szim­pátiát éreznek egymás iránt. Mind a ketten a Komszomol tagjai, mind a kettőt megválasztották a Komszomol vezetőségébe. A közös érdek és a kü­lönös érzés, amit egymás iránt érez­tek, összehozta őket. Egymás társasá­gában különösen nagyon jól érezték magukat, vidámak és boldogok vol­tak. .... És egyszer bekövetkezett a nagy pillanat, amikor Voloda felhe- viüve, mint minden fiatal szerelmes igy szólt: — Azt szeretném Anna, ha mindig c.ymás mellett maradnánk és soha sem válnánk el egymástól. Mennyi örömteljes nyugtalanságot idézett elő az a hír, hogy a gyár leg­jobb dolgozója, komszomol funkcio­nárius férjhez megy. Megegyeztek abban, hogy a lakodalom az üzem klubjában az „Aurórában” lesz meg­tartva. Az előkészítésben részt vett mind a két Komszomol szervezet. Kiérkezett az örömteli nap is. Az ..Auróra” üzemi klub nagyterme ün­nepélyesen, sőt kissé szigorúan volt feldíszítve. A padlón szőnyegek, a színpadnál az asztalon virágok. De mennyi virág! Ismerősök, barátok szakadatlanul hordták a csokrokat. /i Anna és Voloda feledhetetlen pil­lanatokat éltek át ezekben a percek­ben. Izgatottak voltak mind a ketten. Két lépésre tőlük, a legmegtisztel- tebb vendé'gek között ült a vőlegény édesanyja Natalja Matviejevna Zacha- rovova, örömkönnyekkel a szemében. A polgári anyakönyvvezető átadta a házaspárnak a házassági lei&let és jó­kívánságait fejezte ki. Natalja Matvie­jevna lépett elsőnek gyermekeihez, mint a legboldogabb anya. ,.A szerelmetekre és barátságotok­ra” — üríti poharát a harisnyakészítő osztály vezetője, Stepan Lavrentje- vics Starovojtov. Az asztal mögött ül Zina Jerofieje- vova, a mennyasszony egyik barát­nője. Az ő lakodalma az év utolsó napján lesz. Szeretné, ha az 0 lako­dalma is ilyen víg kedélyben folyna le. Lehet, hogy arról álmodoznak a többi fiatal munkásnők is. A város fölé éjjeli csend szál- lőtt. Benn a teremben szikrá­zik a fény, vidám nótázás. kacagás hangzik. A gramofonrádió játszik. — Folyik a tánc. A Komszomolcsalád lakodalmat ünnepel. R. ROZOVOVA L. PROZOROVSKIJ Fordította: Fülöp. Herrmann Helmholtz, a mult század nagy német tudósa egyszer azt mond­ta, hogy ha valaki neki egy olyan gyenge szerkezetű műszert adna ke­zébe, mint az emberi szem, azonnal visszaadná a látszerésznek. Most figyeld csak meg a kezedet 20 cm és 40 cm távolságból! Milyen­nek látod? Kisebb? Vagy nagyobb? Pedig mindkét esetben lényegesen különböző nagyságban vetítődnek a szemhártyára. Egy 180 cm magas anyós, 30 mé­ternyi távolságból ugyanolyan nagy­nak tűnik, mint egy 6 cm magas sakkfigura egy méteres távolságból És mi m'égis egész különböző nagy­ságúnak látjuk. Amikor az anyós köze­lebb jön mifelénk, még­se „nő a szemünkben“, pedig a szemhártyánkra vetített „képe” lényegesen növekedik. Ha azonban a fényképezőgéppel közele­dünk az egyes tárgyak­hoz, akkor látjuk, hogy minél közelebbről nézzük a tárgyakat, annál na­gyobbaknak látszanak. Különben a szemünk nem működik mint valami lát- szerészeti mérőeszköz, mert bizonyos határon belül a látott kép a tá­volságtól függetlenül sze­münkben már nem vál­tozik. Ha déli napsütésben egy darab szénre nézünk, akkor világosabbnak tű­nik, mint egy darab fe- hérkenyéi, amely e=tho- mályben kerül szemünk elé az asztalra. Mégse hisszük azt, hogy a szén Világosabb, mint a fehér­kenyér. A tányért az asztalon, amely pedig ellipszisala­kúnak verődik vissza szemhártyánkon, mi még­is olyan kereknek látjuk, mint a kerékformájú óra­lapot, amely szemünkkel egymagasságban előttünk lóg a falon. Mégse azonosítjuk magunkat Helm­holtz tanárral. Hiszen már az állatok se tájékozódnának a természetben, ha a szemük úgy működne, mint va­lami pontos fizikai mérőműszer. Ez­ért már az állatoknál is megtaláljuk a legkomplikáltabb irányító berende­zéseket. A látási benyomások átvitelére és átalakítására szolgáló agyberendezé­seket különös feltételek mellett „fél­re Is vezethetjük”. így keletkeznek az optikai csalódások. Például, ha magas toronybói nézünk le a városra, akkor a házakat és em­bereket kicsinek látjuk, sokkal ki­sebbeknek, mint ahogy azokat víz­szintes távolságban látnánk. Mi már egész természetesnek vesz- szük ezeket a jelenségeket, pedig a tudományos kutatás mindig nem elé­gedett meg az e téren nyert ered­ményekkel. Például, ha egy elsöté­tített helyiségben baloldalon fényt gyújtunk és rögtön azután újból fényt gyújtunk, de kicsit jobboldalon, akkor mi nem két különálló felvillanó fényt látunk, hanem egyetlen fényt, amely balról jobbra jut. Ennek a jelenségnek köszönhetjük a mozi létezését. Ha állóképet vetí­tünk, ahol mondjuk az egyik képen egy férfi felemeli a kezét a másik képen már a zsebébe teszi — a har­madik képen cigarettát húz elő. akkor mi már az egész mozdulatot látjuk. Fontos, hogy az egyes képek vetítése legalább 1 tizennyolcad másodperces egymásutánban történjék. Ez a vetí­tési gyorsaság csak az embernél ele­gendő, mert például a rendkívül gyorsmozgású állatok, akik villámgyor­san követik áldozatuk mozgását, az ilyen vetítést már lassúnak találnák. Érzékeink kölcsönösen kiegészíthetik egymást. Például próbáljuk ki, ha az operában látcsővel figyeljük az éne- j kést, nemcsak nagyobbnak látjuk, j hanem úgy tűnik, mintha hangosab- ; ban is énekelne. ... Kedves egészségetekre!... bará­tok, az egészségetekre ... ! És cseng a pohár, folyik a jó bor. Melegednek a szivek. ünnep. Ilyenkor sokat beszélnek az emberek. Régi történetek kerülnek szóba. Annyi, de annyi a kedves szó, apró emlék, örömök, szomorúságok. És mindezt ilyenkor nagyon jó va­lakinek elmondani. Aki érti az emberi nyelvet, valakinek, aki velem együtt tud örülni, vagy szomorkodni. Otthon, a rég nem látott meleg házban, el- panaszolkodni, vagy eldicsekedni az édesanyának, a kedvesnek, a barátok­nak ... Mert ilyen az ember. Nem tudom, már sokat gondolkoz­tam rajta, hogy mi teszi naggyá a ka­rácsonyi ünnepeket. Talán az, hogy összejön a család, hazajön a katona­fiú, a harmadik faluban férjnél levő leány hazajön eldicsekedni a kisfiával, ... és itt az óesztendő vége, ami ma­gában is különös érzés. De mindezt az ünnepi körülményt tetézi, még ünnepélyesebbé teszi a pohár csengése, a tudj’ isten honnan előkerülő literesüveg. Igen, ez hozzá­tartozik a karácsonyhoz, a terített asztalhoz, . .. nem is beszélve a szil­veszter-éjszakáról és az új évről. Az idén és így lesz. Üjra megele­venednek az emlékek. Hogy itókában sem lesz hiány ez biztos. A kassai szeszgyár már hónapok óta készül az ünnepekre. Naponta körül­belül két vágón üveg különböző pá­linkát, likőröket küld szét az üzle­tekbe. Különös figyelmet érdemel a „Tat- ranská Perla” jelzésű 30 fokos édes likőr és a „Smotanovka“ jelzésű kom­binált ital. Mind a kettő újdonság. A „Tatranská Perlá"-t hétdeciiiteres üvegekben árusítják majd. Fekete áfo­nya, kökény, csipkebogyó és szedet párlata. A „Smotanovka" 25 fokos likőr és 75 fokos szesz keveréke. A felszolgá­lásnál, a két különböző sűrűségű és erősségű ital összekeverésénél a pohár tetején tejfölszerü hab képződik és erről kapta nevét. Egész biztosan jó visszhangra talál a „Slopah“ elnevezésű 40 fokos bor­párlat is, amely szintén igen nagy mennyiségben került piacra. ♦ Most még a fiataloknak egyet- mást: Naivság lenne azt mondani, hogy minek iszik az oly^n. aki nem bírja. Mert úgyis mindenki iszik. De mégis, — azt hiszem, nem árt figyelmeztet­nünk különösen egyes fiatalokat arra a másik mondásra, hogy: addig em­ber az ember, míg ura magénak.. igen, legyünk jókedvűé!-, karácsony­kor, szilveszter éjszakáján Kívánjuk hogy nagyon, de nagyon sok bé­kés karácsonyt üljünk rvic-g! Emeljük a poharat, fiatalok Kedves egészségünkre .. ! De cs-,k egészsé - günkre . . !- kard — Mi ez, csavarvonal? Nem — csak közös központtal rendelkező körök! Uj magyar művészeti kiadványok A prágai Magyar Kultúra könyves­boltjába a Vencel-téren új művészeti kiadványok érkeztek. Ezek a magyar művészeti könyvek a szomszédos nép képzőművészetét ismertetik a cseh­szlovák dolgozókkal. Elsősorban az Or­szágos Szépművészeti Múzeum Régi Képtárát említjük gazdag anyagával Székely Zoltán könyve Madarász Vik­tor — a múlt század egyik legkima­gaslóbb alakjának művészetével fog­lalkozik. Csányi K. könyve sok illusz­trációval mutatja be a magyar kerá­mia és porcelán történetét. A csehszlovák képzőművészek szá­mára különösen tanulságos Réti Ist­ván műve „A nagybányai művészte­lep“. Nagybányán a múlt században azok a kiváló magyar festők teleped­tek le, akik az akkori hivatalos kul­túrpolitika ellen küzdve realista mód­szerrel ábrázolták a természetet és forradalmi témakört választottak. Különösen szép az a kiadvány, a- mely a dunántúli, mintegy 700 éves Sopron városának építészeti és törté­nelmi műemlékeit eleveníti fel előt­tünk. Pogány Frigyes: „Terek és ut­cák művészete“ megismerteti velünk nemcsak a magyar városok szépsé­geit, de a régi Róma, Párizs, Moszkva, Becs, Koppenhága, München stb. ne­vezetes épületeit, amelyek harmonikus összhangban állnak környezetükkel. e Aruházat kapott Apácaszakállos Decemberben Apácaszakállas egy áruházzal gazdagodott. Megtalálhatjuk benne a legapróbb árucikkektől a leg- nagyobbig mindent. Vásárolhatunk itt varrótűt és mosógépet, ruhát és élel­miszert. Minden csillog itt a tiszta­ságtól, ügyes kiszolgálók sürögnek- forognak a kiszolgáló asztalok körül. Az elárusítók már az első nap meg­mutatták, hogyan kell bánni a vásár­lóközönséggel. A közönséget meglep­te az ügyes kiszolgálás, hirtelenében nem is tudták, hogy mit vásároljanak a sok árucikk közül. Az áruház azt mutatja, hogy a mi társadalmunk a dolgozó népet szol­gálja és még ilyen kis faluban is áruházat nyitnak. PAKSY LÁSZLÓ Ekecs A kassai technikai főiskola tanulói sz orgalmasai készülnek a vizsgára. Melyik golyó nagyobb ? A biztonság kedvéért — vágd ki és hasonlítsd össze! Fiatal vagy öreg? A rajzon tetszés szerint egy csinos fiait'1 nőt látunk és egy nagyon öreg asszonyt!

Next

/
Thumbnails
Contents