Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-12-18 / 100. szám
2 1954. december 18. A párizsi egyezmények megakadályozzák a német kérdés békés megoldását Magyarország és a nemzetközi helyzet Nyugati iapvélemények a párizsi szerződésekről London Az angol burzsoá lapok egész sora aggodalommal Ír arról, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása fokozná a nemzetközi feszültséget. A Reynold’s News szerkesztőségi cikkében a december 9-i szovjet jegyzéket kommentálva, a következőket írja: „A párizsi egyezmények végső eredménye az lehet, hogy fegyverkezési- verseny bontakozik ki Európában... Mivel a fegyverkezési verseny kiinduló pontja Németország felfegyverzése lesz. kétségtelenül megéri a fáradságot, hogy ennek elkerülésére megtegyék az utolsó kísérletet. Még most sem késő feltenni a kérdést, érdemes-e vállalni ilyen kockázatot Nyugat- Németország felfegyverzése miatt? Bécs A burzsoá lapok első oldalon ismertetik a jegyzék tartalmát. s különösen kiemelik a jegyzéknek azt a részét, amely megállapítja, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása nem segítené elő a megegyezést az osztrák kérdésben. Az Arbeiter Zeitung londoni jelentése beismeri, hogy nyugati diplomáciai körök véleménye szerint a szovjet kormány jegyzékéből azt a következtetést lehet levonni, hogy a francia kormánynak az osztrák kérdéssel kapcsolatban folytatott manővere kudarcot vallott. New York Roberts, a Washington Post and Times Herald című lap szemleírója megállapítja, hogy a szovjet kormánynak a nyugati hatalmakhoz intézett december 9-i vláaszjegyzéke és V. M. Molotov beszéde a francia-szovjet szerződés évfordulója alkalmából nyugtalanságot keltett az amerikai hivatalos körökben. Roberts cikkéből kiderül, hogy ezt a „nyugtalanságot“ az okozza,, hogy lelepleződött Mendes-France francia minszter- elnök mesterkedése. Mendes-France ugyanis azon igyekezett, hogy elősegítse a párizsi egyezmények ratifikálását, de ugyanakkor azt állította, hogy a ratifikáció nem zárja be az ajtót a Szovjetunióval való későbbi tárgyalások előtt. Ezzel szemben világos, hogy a párizsi egyezmények ratifikációja céltalanná tenné a német és az osztrák kérdéssel kapcsolatos negyhatalrrr tárgyalásokat. Berlin A vasárnapi nyugat-német lapok a szovjet kormány december 9-i jegyzékével kapcsolatban különösen hangsúlyozzák a Szovjetuniónak azt a kijelentését, hogy a párizsi egyezmények ratifikációja lehetetlenné teszi a négy hatalom megegyezését Németország egységének helyreállításában. A Frankfurter Rundschau jelenti, hogy ha a franciák jóváhagyják Nyugat-Németország felfegyverzését, ez ellentétben állna a tíz évvel ezelőtt megkötött francia-szovjet szerződéssel A lap a következőket írja: „Veszélyes dolog lenne, ha mi Nyugat-Németországban fenntartás nélkül csatlakoznánk a három nyugati hatalom hivatalos köreinek felfogásához ...“ Párizs December 12-én Párizsban francia és nyugat-németországi jogászok értekezletet tartottak. Az értekezlet részvevői határozatot dolgoztak ki, amely hangsúlyozza, hogy be keil tartani a nagyhatalmak egymásközötti szerződéseit. A francia és német jogászok kijelentették, hogy a Nyugat-Németország felfegyverzéséről szóló párizsi egyezmények ellenkeznek a nagyhatalmak szerződéseivel és megakadályozzák a német kérdés békés megoldását. Talán még soha se nézett Magyarország népe olyan nagy érdeklődéssel a nemzetközi helyzet kialakulása felé, mint az utóbbi napokban. Ez a nagyarányú érdeklődés érthető is, hiszen olyan ügyről van szó, amely nemcsak Magyarország, hanem egész Európa bé- keszeret0 népeinek az érdeke. Az olvasó már sejti, ismét a német kérdésről, a moszkvai határozatáról lesz szó. Sokat olmstunk már errOl a sajtó hasábjain. igen olvastunk! Tudjuk mi a feladatunk, de vajon elegendő-e mindezt csak úgy egyszerűen tudomásul venni? Ha egy kicsit átgondoljuk, mit is jelent a napjainkban oly sokat „hangoztatott” nemzetközi esemény, rájövünk arra, hogy ezen a téren többet kell tennünk és félre kell dobni minden közömbösséget- Beszéljünk Őszintén arról, jelenleg milyen is a nemzetközi helyzet? Mint ismeretes, november 28-án tartották meg Magyarországon a tanácsválasztásokat. A Hazafias Népfront j fi öltjeire adott szavazatok többsége kifejezi, hogy népünk bizalma megerősödött és bízik annak a célkitűzésnek megvalósításában, melyet a Hazafias Népfront, a nép érdekében megjelölt. Az elmúlt évek során, több hiba csúszott gazdasági életünk irányításába, és sokszor kedvetlenséget okozott úgy a vidéki, mint a városi dolgozók munkájában. Természetesen ez a körülmény némi visszaesést jelentett az ország gazdasági fejlődésében és poli- tikaúag is káros volt. Pártunk ezeket a hibákat felismerte és most alaposabban körülnézünk a saját portánkon. Ha megfigyeljük az embereket Magyar- országon, azt tapasztalhatjuk, hogy a belpolitikai helyzet — különösen az új kormányprogram óta igen kedvező. Nem tartom szükségesnek felsorolni azokat az intézkedéseket, melyek dolgozóinkat kedvezően érintik — csak egy példát hozok fel. A napokban beszéltem egy parasztasszonnyal. Bizony nemrégen még nemigen volt megelégedve és jobban hitt az ellenséges szóbeszédnek. Ma, mosolyogva beszélte, hogy még sohasem volt olyan jó dolguk mint most, annyi termésük maradt saját részükre, hogy bőven jut a szabad piacra is. A megelégedés az ipari munkások és az ifjúság körében is tapasztalható. Tehát egy mondatban kifejezve: Magyarország népe megelégedetten. boldogan építi országát. Éppen ez a magyarázata annak. amit bevezetésképpen említettem, hogy „soha olyan nagy érdeklődéssel még nem tekintett Magyarország népe a nemzetközi helyzet kialakulása felé mint most.” Építeni, boldogan élni csak békében lehet. Mi pedig ezt szeretnénk, békét az egész világ békeszeretö népeinek! Békét hazánknak! Vajon kinek nem tetszik a népek millióinak óhaja? Bizony vannak még olyanok is. Ma már világos mindenki előtt, hogy akik Nyugat-Németország újraf elf egy vérzéséről álmodoznak, csak ellenségeink lehetnek! Ki ne emlékezne azokra az időkre, mikor az örökös rettegés, bizonytalanság, egész városokat földalatti életre kény- szentet t. Magyarországnak is éppen elég volt már ezekből az időkből. Amikor most Nyugat- N émetország új raj elf egy vérzéséről hallunk, nem gi/áva félelemre gondol népünk! Annál erősebb hazánk, és egységesen tiltakozunk békénk védelmének érdekében. Egy évtizede lesz csupán, hogy kialudtak a háborús tüzek hazánk földjén. De a szörnyű idők emléke ott maradt minden ember emlékezetében. A napokban egyre többen, üzemek, gyárak dolgozói, fiatalok, tanulók tiltakoznak Nyugat-Németország újra- f é jegy vérzésé ellen. Kis nép vagyunk, de a felfegyverzés ellen kiállunk. Magyarország ebben a harcban azt akarja, hogy még jobban fogjunk ösz- sze barátainkkal. Ezért vett részt Magyarország is a moszkvai értekezleten és ezért támogatja az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai konferencia határozatait. Ahogy figyelem Budapesten az embereket. mindenütt erről a két eseményről beszélgetnek. Barátok, és ismerősök elmondják egymásnak azokat a történeteket, amelyeket a háború borzalmas éveiben éltek át. Nem kampányszerűen, „agitációs” módon elevenednek meg ezek a történetek, hanem olyan emlékként, amit feledni sohasem lehet. Egyre fokozódik és erősödik a harc a békéért. Európa népeinek békéjéért! KANDIKÓ OTTÓ Budapest. Fazlul Karin, Kelet-Pakisztán küldötte . • Meg kell védeni a löld virágait és gyümölcseit“ Most a Nemzetközi Falusi Ifjúság Találkozóján már teljes bizonyossággal meg lehet állapítani, hogy a világméretű, rendkívüli, jelentős összejövetel teljes sikert arat. 67 országból 584 ifjú és leány érkezett Becsbe, hogy első ízben közösen megbeszéljék a pa- , rasztifjúság helyzetét, megoldást találjanak a legégetőbb problémákra s kidolgozzák a parasztifjúság nemzetközi jogait tartalmazó okmányát. Az európai országokon kívül Ázsia és Afrika szinte valamennyi államából jelen van Bécsben a parasztifjúság sokszáz megválasztott képviselője. E küldötteket valóban a parasztfiatalok milliói választották meg helyi konferenciákon, nagyarányú előkészületek során. Japánban például — ahonnan több mint tíztagú küldöttség érkezett — filmet is készítettek a találkozó előkészületeiről, amelyet vasárnap este a konferencia részvevői előtt levetítettek. De majdnem minden országban számos gyűlés zajlott le s ezeken részletesen kidolgozták a követeléseket és pontos programot készítet tek. A konferencia részvevőinek többsége színesbőrű. A négerek, délamerikaiak, japánok, indiaiak és az európaiak közül a finnek népviseletben vesznek részt, így a találkozó színhelye rendkívül színes képet nyújt. A vélemények is egész különbözőek. Ahány ország, annyi különleges kérdés. Sok helyütt még a feudális maradványok okoznak problémát. Másutt a kapitalista kizsákmányolástól szenvednek a parasztfiatalok. Sok országban a gyarmatosítók és a saját uraik zsákmányolják ki a parasztifjúságot. A konferenciának azonban mégis megvan a közös tárgyalási alapja Az egyik arab barátunk ezekkel a gyönyörű szavakkal fejezte ki a konferencia feladatát: „Meg kell védeni a föld virágait és gyümölcseit”. Egy másik rendkívül jelentős vonása ennek a parasztifjúsági találkozónak, hogy a küldöttek között viszonylag sok a nő. Ez újabb jelentős siker. A nők öntudatosságára példaként megemlítjük egy fiatal japán lány: Yaeko Hongoménak, a konferencián tartott rendkívül nagysikerű beszédét. Egyszerű és mégis megragadó módon ezeket mondotta: „Mostanáig rendkívül sokat szenvedtünk a nyomortól és az éhségtől és egészen természetesnek tartottuk, hogy úgy kezelnek bennünket, mint az állatokat. Amikor Észak-Japán parasztifjúságának találkozóján résztvettem, akkor ismertem csak fel először, hogy nemcsak mi, hanem számos más ország parasztifjúsága is hasonló nyomorúságos helyzetben él. Rendkívül fontosnak tartom ezért, hogy erről beszéljünk egymással. Én eddig még nem tudtam szívből dalolni. De most már remélem, hogy szívből énekelhetek. És ez olyan szép .. A találkozó részvevői megvitatták a parasztifjúság nemzetközi jogait tartalmazó okmányát, amely részletesen foglalkozik a parasztiíjúság helyzetével és követeléseivel. Politikai földrajz: JÁVA Jáva szigetét az Ázsiát és Ausztráliát természetes kidként csaknem összekötő indonéziai szigetvilág közepén találjuk, melyet joggal ismernek „Kelet kertjének.” A sziget rendkívül sűrűn lakott, egy négyzetkilométerre 1.200 ember esik. Ennek egyedüli magyarázata az, hogy az ország rendkívül termékeny. Jáván ugyanis több mint ötven vulkán működik, az erős trópusi záporok elősegítik a szige{ talajtakarójának állandó megújhodását és ennek következtében újabb és újabb vulkanikus talajtömegek válnak alkalmassá a földművelés számára. Se szeri, se száma a kókuszpálma, banán, ananász, tea, kávé, dohány és cukornád ültetvényeknek. Rengeteg az értékes fa; tikfa, ébenfa, a híres indiai szantálfa és kámforfa. 1610-től, több mint 300 éven keresztül tartott a hollandok gyarmati uralma. 1942-ben japán imperialisták ragadták magukhoz a szigeteket és uralmukhoz igen sok vér tapadt. A japán megszállás alatt az indonézek kemény harcot vívtak függetlenségükért. A partizánháborúban megszületett a népi hadsereg, 1945. augusztus 17-én pedig kikiáltották az Indonéz köztársaságot. Az Anglia és az Egyesült Államok áltar támogatott holland kormány azonban csakhamar gyarmati háborút robbantott ki a fiatal állam ellen is. 1950-ben végül az intervenciósok is megelégelték a vérontást és kijelentették, hogy kivonulnak az országból, de a sziget csaknem valamennyi kincse — az ültetvények, bányák, a közlekedés és a posta — a holland tőkések kezén maradt. Jáván, a 692 tea, kaucsuk és egyéb ültetvényekből csupán kettő az indonézeké. Az utóbbi időben Indonézia gazdasági életébe gyors ütemben hatolnak be az amerikai monopóliumok. Az országban csak két évszakot ismernek: az esős időszak novembertől márciusig tart, míg a száraz májustól szeptemberig. A nedves és száraz évszak közötti időszakban heves szelek tombolnak és gyakoriak az erős viharok. Djakarta, Jáva fővárosa, a sziget nyugati mocsaras partjain terül el. Mintegy két millió indonéz, kínai, hindu és arab lakja. Az európai lakosság zöme hollandus. Az üzletnegyedben összpontosultak a holland, angol és amerikai üzletemberek bankjai és irodái. Az épületek közül kiemelkedik a Jávái Bank oszlopsorokkal díszített pompás palotája. Ez a város központja. De ha befordulunk valamely mellékutcába, máris mintha más városban lennénk, kunyhók és sikátorok között. Djakarta lakosságának túlnyomó többsége itt él a viskókban. Itt dolgoznak a kisiparosok, a cipészek, takácsok, fazekasok, kovácsok. Az utcákon napernyők alatt állnak a kifőzdék vaskályhái. Az emberek alacsony zsámolyokon ülve az utcán logyasztják el szerény ebédjüket, mely többnyire rizsből és gyümölcsből. áll. Djakartától délre, a hegylánc lábánál fekszik Bogor 267 méter magasságban a tenger szintje fölött. A város büszkesége a csaknem 70 hektáron elterülő nagyszeiű botanikus kert. melyet még 1817-ben alapítottak. Mintegy 10.000 különböző fafajtájú növényt gyűjtöttek ott össze. A botanikus kert mellett egy 60.000 kötetes könyvtárat és egy rendkívül értékes múzeumot találunk. A sziget lakosságának mintegy kétharmada a mezőgazdaságban dolgozik. A legfőbb mezőgazdasági növények: a rizs, kukorica, szójabab és a burgonya. Termesztési módjuk kezdetleges, gépeknek, traktoroknak se híre, se hamva Jáván. A paraszti földparcellák egészen parányiak, viszont a külföldi ültetvényesek és a földesurak a legkitűnőbb földekből sok ezer hektárt bitorolnak. A forrón tűző napon az indonézek százai dolgoznak a hollandusok tea, kávé és kaucsuk ültetvényein. Jávára rendkívül jellemző, hogy a rizst hegy- és domboldalakba ültetik és különleges teraszokat építenek. Ezek a teraszok lépcsőzetes piramisokként emelkednek. Minden rizsföld tulajdonképpen egy magas, igen keskeny gáttal körülvett tavacska. A házak többnyire bambuszból épültek, sok paraszt közvetlenül a földecskéje mellett tákolja össze nyomorúságos hajlékát. A rizsföldek termését őrző csőszök számára magas bambuszrudakon nyugvó kis lelátókat építenek a rizs- földek különböző pontjain. Innen kötelek vezetnek a földeken felállított madárijesztőkhöz. Az óvatosság indokolt, mert Jáván rengeteg vadmadár él, melyek erősen dézsmálják a vetést. Indonézia egyik nagyvárosa Bandung. A 700.000 lakosú városban nagy vasúti műhelyek, kiningyár,. kaucsukfel dolgozó telepek, konzerv és textilüzemek vannak. Bandung, az ország kereskedelmi központja. Itt is, akárcsak Djakartában egymás tőszomszédságában él a fényűzés és a nyomor. A központi útvonalakon, a külföldi árúházak ragyogó kirakatai mellett ott látjuk a kínai negyed nyomorúságos boltocskáit, a buja zölddel övezett vülák mellett a szegénynép sáros sikátorait. A külföldi túristák jólöltözött tömegét és a rongyos, gondozatlan indonéz gyermekeket. Az elmúlt hónapokban Dja- kartából érkező hírek sok tömegmegmozdulásról, tüntetésről számoltak be. „Kelet kertjének" kizsákmányolt, elnyomott lakói elszánt harcot folytatnak szabadságukért, a holland ültetvényesek és az amerikai tőke további terjeszkedése ellen. Jól tudják, csakis akkor építhetik szabadon országukat, ha végleg megszabadulnak a sorvasztó gyarmati uralomtól.
