Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-07-17 / 56. szám

01 IFJÚSÁG 1954. júMus 17 Két japán leány története Ausztriában, Bayrischzellben egy népünnepély alkalmából a szí­nes népviseletek között (eltűnt, hogy ez a fiatalember kitűzte a háborúban szerzett kitüntetéseit. Ausztriában már újból nyíltan hordják a horogkeresztes jelvényt is. Adenauer államában, ahol új életre kelt a fasiszta Ideológia, most felfrissítik az érdemrendeket is. Üjból egyenruhába bujtatják az embereket és újabb „kirohanás­ra” ösztönzik őket. De ma már 1954-et írunk és a német nép megtanulta, hogy a békehősöket kell megbecsülni és nem a népek leigázásáért foly­atott háborúban szerzett érdemrendeket. Tavaly szörnyű természeti csapás zúdult Észak-Japánra. A csapás közvetlenül érintette Ivato-tartomány egyik kis falujának életét. E dráma egyik megtörtént eseményét mondja el ez a történet. Mannoszuke Terűi megállt és szomorú pillantást vetett összeomlott reményére. Az utolsó pillanatig bízott a bőséges rizstermésben, de most szembekerült a kegyetlen valósággal. Északon, a tél nem várt gyorsaság­gal köszöntött be, a talajt már dér bontotta és e rizskalászok, amelyek máskor meghajoltak a szem súlya alatt, most felágaskodtak a megkemé­nyedett talajon. Mannoszuke lehajolt és megvizsgált egy kalászt. A . fehér és barna szem helyett könnyű pukkanással fehéres lé csurgott belőle. Haragra gerjedt, hir­telen mozdulattal kirántotta tövestők e földre dobta és keserűen káromkod­va taposta szét. Másnap reggel Mannoszuke, felesége és tizenhétéves lánya, Hanako nekilát­tak a rizs kaszálásának. Hanako két­ségbeesett mozdulattal elhajította sar­lóját, lekuporodott a földre és keservesen sími kezdett. „Mi történt?” — kérdezte az anyja. ,Hát mihez foghatunk ezekkel a szárakkal, anyám! — vála­szolta zokogva a fiatal lány. Anyja rápillantott, átölelte a fiatal lány vállát és mega is csendeisen sími kezdett. Mannoszuke szótlanul nézte őket, majd feléjük fordult és gyengéd hangon így szólt: „Mi haszna annak, ha ültök és sír­tok? Gyerünk, dolgozzunk!” — „Azt mondod, dolgozzunk — válaszolt ez asszony könnyek között — de mondd, mit kezdjünk ezzel a rizzsel?” „Jó lesz takarmánynak”. „Takarmánynak ... majd b'eleszakadtunk a munkába és vé­gül takarmány lesz a rizsünkből!" „És miből fogunk megélni?" — zokogta a fiatal lány. „Ha még sírtok is ... hm ... mit tehetünk" ... — mondta az apja és hátat fordított nekik, hogy letörölje könnyeit. Ezen az estén Hanako szemére hosszú ideig nem jött álom. A közeljövőre, e rossz rizstermés következményeire és öt kis fiútestvérére gondolt. Silány kis földjükön kevés rizs és zöldség terem és még akkor is szűkösen élnének,,ha kétszer akkora volna Életük még rendes viszonyok kö­zött is nagyon kemény. Még jó rizs­termés esetén sem engedhetnék meg maguknak, hogy tiszta rizst egyenek, mindig keverniük kell főzelékkel. Apja télen keményen dolgozik a hegyekben; faszenet éget. Anyja gyakran éjsza­kákon át virraszt, szeneszsákokat ké­szít, szalmagyékényeket fon. Így ver­gődik át valahogy az életet, de most mi lesz velük? Hanako csal? feküdt., nyitott szemmel, egyre jobban kínoz­ták ezek a gondolatok. Másnap Hanako és legjobb barát­nője, Maszako a falut átszelő folyó partján ültek. Enyhe őszi napsugár simogatta őket. Maszako felállt, a víz lábait nyaldosta; kis kavicsokat hajigáit a vízbe, majd hirtelen megfordult és átölelte barátnőjét: „Öh, Hanako, mi lesz velünk?” Néhány nap múlva a két barátnő együtt indult el a városba. Azt remélték, hogy valamilyen munkát találnak, amely lehetővé tenné számukra, hogy megsegítsék családjukat. Levelet hagytak hátra szüleiknek. A levél visszatükrözi azt a re­ménytelenséget, amely oly sok japán fiatalnak jut osztályrészül: „Drága szüléink, végtelenül sajnáljuk és kérjük, bocsássatok meg nekünk, de ha arra gondolunk, hogy nem élhetünk meg jó termés és munka nélkül, csak azt az utat választhatjuk, amelyre ráléptünk. Abba az országba távozunk, ahol mindig jő a termés és ahol biztos munka vár ránk. Viszontlátásra, drága szüléink!” Mikor a szegény szülők elolvasták a levelet, megértették, hogy soha nem látják viszont Hanakot és Maszakot. November 20-án olyan mély álomba merülve találták meg őket, amelyből nincs többé ébredés. Francia ifjúsági fesztivál A Francia Köztársasági Ifjúsá­gi Szövetség és a Francia Lá­nyok Szövetsége július 10. és 14. között Párizsban ifjúsági fesztivált rendezett ,a szabad, erős és békés Franciaországért’' A fesztiválon sokezer francia fiú és lánv. munkás- oaraszt. és diákfiatal vett részt. A fesztivál keretében a fővá­ros sok színházában hangver­senytermében, parkiéban és sportnálváián., . előadásokat, hangversenyeket filmbemutató­kat, gyűléseket és sportverse­nyeket rendeztek. A Montreuil- ban vasárnap megrendezett hi­vatalos megnyitó-ünnepségen, amelyen Henri Martin, a bátor francia' hazafi elnökölt, felszó­lalt Francois Billoux, a Fran cía Kommunista Párt titkársá­gának tagia is. A fesztivál résztvevői egyhan­gúlag elfogadott üzenetet intéz­tek a francia ifjúsághoz, hogv harcoljon az indokínai békéért, a párizsi és a bonni szerződés ellen. E'iy „csendes kis könyvesbott k el ső- Ausztriában... A felsőéusztriai Linzben, a Pfarrplatz 3. szám alatti ódon házban, jelentéktelennek látszó, csendes kis könyvkereskedés húzódik meg. A kopottas cégér tanúságé szerint •* „Tartomá­nyi Könyvkiadó és Terjesztő KFT” otthona ez. A figyelmes szemlélőnek legfeljebb egy dolog tűnhet fel: n bolt kiraka­tában lényegesen kevesebb e fasiszta könyv, nácitábomokí „emlékirat” és ehhez hasonló militarista irodalom, mint a többi felsőausztriai könyvkereskedés ablakai mögött. Aki azonban gyakrabban megfordul! a linzi Pfarrp'etzon az észreveheti, hogy 6 órakor — amikor egész Ausztria te­rületén bezárjá-k b könyvesboltokat — ebben a kereskedés­ben, a lehúzott redőnyök mögött tovább, nem egyszer késő éjszakáig, égnek a lámpák. Az ajtók mögül néha hangos be­széd foszlányai is kiszűrődnek és ezek közé Ilyenkor egy-két kemény, porosz akcentussal beszélő hang is vegyül. Mindez csak a járatlanok előtt különös. Minden linzi gyerek tudja, hogy az ártatlankülsejű könyvesboltban a Nyu- get-Németországban újjászülető SS-szervezet »'Isztriái fiók­irodája működik. A bolt kiszolgálói az „üzleti órák” alatt szívesen ás igen tájékozottan adnak felvilágosítaut minden­kinek, aki a nyugatnémet katonaszövetségek és az SS-szer­vezet tránt érdeklődik. Elmondják a többi közt. hogy Hanno­verben 10 katonaszövetség közöttük természetesen az SS- szervezet is éppen a napokban tömörült egyetlen nagy „mun­kaközösségbe”. Sőt, ha az érdeklődő elég komolynak látszik, kis blankettát tóinak eléje, amelynek segítségéve! a „Wiking- Ruf” című lapra lehet ^fizetni. A „Wiking-Ruf” fejlécén, a cím alatt ez olvasható: „Az egykori fegyveres SS tagjainak folyóirata”. A lap- Nyugat- Németországban, Hammelnban jelenít- meg és mind nagyobb lendülettel gyűjti, ez előfizetőket Ausztriában is. Munkáját azzal kezdte, hogy a kiadóhivatal megküldte a lapot az Ausztriában működő katonaszövetségekbe tömörült volt oszt­rák SS-eknek, akik eztán kellő propagandát csináltak a fo­lyóiratnak. Második lépés a linzi szervezőiroda megalakítása és az erőteljes előfizetőgyüjtés volt. Akik ez előfizetési díjat befizetik, egyenesen Nyugat-Németországból, postán kapják a lapot, ami fazt jelenti, hogy az ottani SS-központnak rendel­kezésére áll ez Ausztriában aktivizálható volt SS-ketonák névsora... , Hogy Hitler volt ausztriai terrorlegényei körében milyen termékeny talajra hullott ez a propagandamunka, azt mi sem bizonyítja jobban, mint ez, hogy a „Wiking-Ruf’’-ban nemrég új rovatot indítottak: „Ausztria. — Ausztriai baj társak írják" címmel. Itt közölt leveleikben a lap olvasói az ausztriai ka­tonatalálkozókról, a „birodalmi szellem” és az Anschluss- gondolet fellángolásáról számolnak be. És mindez szemérmetlen nyíltsággal, az osztrák hatósá­gok hallgatólagos beleegyezésével, 1954-ben ... Genfben már tizenkettedik hete tárgyainak és ez a hét döntő leientőségü. Lejárt az a három­hetes munkaidőszak, amelyet a külügyminiszterek június 20-án az Indokínában harcoló felek katonai képviselőinek kijelölteti. Ezeken a megbeszéléseken fél- hivatalos közlések szerint sike­rült több fontos kérdést tisz­tázni. A vietnami tűzszünetről szóló tárgyalások amelveket a kül­ügyminiszterek korábbi határo­zata alapián tartottak, kedvező mederben haladtak. A hadvi-e- őfelek katonai képviselői most benyújtják 'elentésüket a genfi értekezleten Ezután a külügy­miniszterek feladata, hogy meg­tegyék a döntő lépést Indokína békéjének helyreállítása fele, létrehozzák a fegyverszüneti egyezményt és megkezdjék az indokínával kapcsolatos politikai problémák megoldását. A nagy­hatalmak külügyminiszterei át­meneti távoliét után Forster Dulles kivételével visszatértek Genfbe’. Molotov szovjet kül­ügyminiszter után nemsokára megérkezett Mendes-France francia miniszterelnök és kül­ügyminiszter hétfőn pedig vis~- szatért Genfbe Eden, angol és Csou En-lái kínai külügyminsz- tér is. , / A svájci saitó éppenúgy mint az egész világsajtó vezeíöhe­lyen adja hírül és kommen­tálj Molotov és Mendes-France első találkozását, amelyre szombaton a későesti órákban került sor Genfben. Francia részit!, kijelentették, hogy Molotov és Mendes-France első találkozása „szívélyes é; biztató légkörben” ment végbe. A francia küldöttség szóvivője saj tőtudósítók kérdéseire vála­szolva hangsúlyozta, hogy „nagy optimizmussal” tekint a genii értekezlet most kezdődő idősza­kának eredménye elé, Mendes- France miniszterelnök hétfőn délután másodszor is találkozott Fám Van Donggal, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kül­ügyminiszterével. Francia körök „realitásokkal számoló cselekedetnek” minősí­tik Mendes-France e lépését. Bidault, a megbukott francia külügyminiszter genfi tartózko­dása során tudvalevő eg egy al­kalommal sem lépett közvetlen érintkezésbe Fám Van Donggal. A három nyugati külügymi­niszter párizsi találkozója E héten váratlan esemény tör­tént. Dulles amerikai külügy­miniszter, aki tüntetőén távoi- tartja magát a genfi tanácskozá­soktól. kedden délután Párizsoa érkezett. Ugyancsak megérke­zett oda Mendes-France és Eden angol külügyminiszter is. hogv tárgyalásokat folytassanak DuIIes-szel. Genfből való el­utazása előtt Mendes-Fance lá­togatást tett Csou En-láj, kínai külügyminiszternél aki előző­leg másfélórás megbeszélést folytatott Molot.ovval. Eden angol külügyminiszter szintén tanácskozott elutazása előtt Csou En-lá.i.iab majd Molo­tov látogatott el hozzá. Eden ja­vasolta. hogv a genfi értekezlet egyelőre ne tartson formális üléseket. Jóhiszeműek szerint a páriwn találkozásnak az lett volna fő­célja, hogv azon előkészítsék Dulles visszatérését1 a genfi ér­tekezletre. Hírek szerint, sőt sálát nyilatkozata szerint Dul­les azért érkezett oda, hogy sürgesse a „délkelet­ázsiai kollektiv védelmi szer­vezet" létrehozását.” „Ugv érzem, ilyen szervezet se­gítséget jelentene Franciaor­szágnak. hogy igazságos és tisz­tességes feltéte’eket biztosíthas­son magának Genfben” — mon­dotta Dulles Párizsba érkezése­kor. Még elindulásakor Washing­tonban kijelentette: utazása „újból megmutatja, hogy az Egyesült Államok milyen nagy érdeklődést tanúsít az indokínai és európai események iránt”, Dulles azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Francia- ország érdekei Indokína tekinte­tében azonosak. Talán mint különös vé'etlent meg kell említeni, hogy most, a három nyugati külügyminiszter tanácskozása küszöbén, az ame­rikai szenátus Du'les javaslatára visszavonta szombati határo­- zatát, amely nagy felháboro­dást keltett francia körökben. A határozat ugyanis azt tartal­mazta, hogy december 31-tői meg kell szüntetni a Franciaor­szágnak és Olaszországnak nyújtott amerikai segélyt, ha e két ország nem ratifikálja az „európai védelmi közösségi” szerződést. Kedden Molotov fogadta Kris­na Menőn, indiai közéleti sze­mélyiséget. Beszélgetésük a gen­fi értekezlet fontos kérdéseit érintette. Krisna Menőn va­sárnap és hétfőn látogatást tett Fám Van Dongnál, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kül­ügyminiszterénél. Nehru mi­niszterelnök személyes képvise­lője — megbízható forrásból ere­dő értesülés szerint — azt taná­csolta Fám Van Dongnak, hogy a Vietnami Demokratikus Köz­társaság építsen ki ugyanolyan kapcsolatokat Franciaországgal, mint amilyenek India és Nagv- Britannia között fennállnak. Eden, Dulles és Mendes­France párizsi tanácskozik kozatot tett, nak befejeztével a három külügyminiszter közleményt adott ki, amelyben kijelentik, hogv Dul­les amerikai külügyminiszter „teljes magyarázatot” adott kor­mányának a genfi értekezlettel kapcsolatos állásfoglalásáról, te kintette] arra a tényre, hogy az Egyesült Államok nem közvet­lenül érdekelfTaz indokínai há­borúban. A közlemény Dulles állásfog­lalásával szembeállítja Eden és Mendes-France é véleményét, amely szerint Franciaország és a társállamok érdekeit jobban szolgálná, ha az Egyesült Álla­mok újból egy miniszteri rang­ban lévő személyiséggel lenne képviselve a genfi tanácskozáso­kon. Dulles csütörtök reggel érke­zett vissza Washingtonba, ahol azonnal beszámolt Eisenhower elnöknek a tanácskozásairól. Szerdán Eisenhower elnök sajtóértekezletet tartott a Feh ' r Házban, ahol kijelentette. Dut­ies párizsi útjának az a döntő célja, hogv megmaradjon az egységfront a legfontosabb kér­désekben az USA, Franciaország és Nagy-Britannia között Más­részt az a célja, hogy megítél­jék. szükséges-e az Egyesült Államok részéi-ől miniszteri rangban levő személyiség jelen­léte a genfi tanácskozásokon. Mendes-France Genfbe va­ló visszautazása előtt nyilaí­amelyben értékeli a nvugat. külügyminiszterek találkozóját. A francia miniszterelnök a ta­lálkozót „gyümölcsözőnek” ne­vezte és azt a megállapítást tette, hogy e találkozó „bizonyos fokú megegyezéssel” zárult. - - Különösen aláhúzta a francia és angol álláspont azonosságát. — Szerdán este a késői órákban Eden és Mendes-France vissza­érkezett G,enfbe. Bedell-Smith visszatért Genfbe. Hivatalosan bejelentették, hogy Bedell-Smith, az Egyesült Álla­mok külügyminiszterhelyettese 48 órán belül Genfbe utazik, ahol ismét átveszi az amerikai küldöttség vezetését.

Next

/
Thumbnails
Contents