Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-07-17 / 56. szám

A Barátság vasútvonalán rövidesen befejezik a Bujíanovsky alagutat A mun­kához jelentősen hozzájárultak a brigádosok is. Képünkön a revúcai' tizen­egyéves iskola brigádosait látjuk. A tartós esőzések következtében az utóbbi napokban annyira megduzzadt a Vltava, hogy 1890 óta nem volt ilyen magas a szintje. Legnagyobb vizierő- múvünk, a slapski erőmű számára a hatalmas víztömeg óriási megterhelést jelentett. A Japski Erőmű kiállta a próbát. Vízgyűjtője feltartotta a hatalmas tömegű vizet és ezáltal megakadályozta Prágában a Vltava áradását. ★ ★ ★ Szép jövedelemhez jutottak Vidám nyári szórakozást Mennyi kedves szórakozást, közös játékot és sportolási lehetőséget rejtegetnek a nyári napok. A hegyek, az erdők és a rétek zöldek, a csör­gedező peták, a csillogó napsugár egyenesen csábítja a fiúkat és leá­nyokat: „Élvezzétek ezeket a gyönyörű nyári napokat, pihenjelek és szórakozzatok." A fiataloknak ezt nemis kell kétszer mondani. Csak az alkalomra és az ötletekre várnak. Készülődés közben a fiatal fantázia a legkülön­bözőbb terveket szüli. „Vigyünk magunkkal harmonikát és mandolinokat, gondoskodjunk sátrakról és gyerünk a hegyekbe, szóljon a zene, tán­coljunk és daloljunk.” Nagyon helytelenül cselekszik az a CsISz-szervezet, amely nem ve­szi tekintetbe a fiatalok érdekeit, nem használja ki a nyári hónapokat a kollektíva megerősítésére és nem szorgalmazza a szervezetlen fiata­lok megszervezését. Óriási mulasztás ez a fiatalokkal szemben. Nem is olyan nehéz és nem is olyan lehetetlen az ifjúság színes sokoldalú te­vékenységét megszervezni Rövid pillanatok alatt sokszor negyszerü öt­letek és javaslatok kerülnek elő. Csak össze kell "ni és megfontol óra venni a szervezet lehetőségeit és az ifjúság vágyai könnyen teljesül­hetnek. A falun patak* csörgedez keresztül vagy pedig strand fürdője van. Miért ne rendezhetne az ifjúság különösen mostanában úszóversenyeket , A falut, vagy a várost gyönyörű hegyek veszik körül, vagy emlékezetes helyek vannak a közelben. Miért ne szervezhetnének a fiatalok közös kirándulásokat szombaton vasárnap, vagypeiHg a szabadság ideje alatt, A falun vagy az üzemben testnevelési vagy hasonló más egyesület mű­ködik. A CsISz-vezetösége miért ne vehetné fel velük a kapcsolatot és miért ne szervezhetnének sportdélutánokat és vidám kultúrjellépéseket. Mién ne röplabdázhatnának a fiúk és a leányok, miért ne futbalozhat- nának miért ne légipuskáznának és miért ne versenyeznének Gyönyö- 'riiek és felejthetetlenek a nyári 1alusi esték. Miért ne ülhetnének össze esténként miért ne kerülhetnének elő a népdalok, miért ne beszélhetnék meg a napi eseményeket és miért ne tréfálkoznának. A kirándulásokon a dőlök, a különböző kultúrfettépések arra szol­gálnak, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a fiatalokat, hogy elmélyül­jön közöttük a viszony és nagyobb, nemesebb dolgok keresztülvitelére ösztönözzék őket Hazánk szépségéinek megismerése a Szlovák Nemzeti felkelés dicső harcainak emlékezete elmélyíti ifjúságunk hazafiasságát. A CsISz szerveinek és szervezeteinek az ifjúság nyári tevékenységének szervezése közben elsősorban is a fiatalok óhajára és ezen keresztül az Ifjúsági- Szövetség tekintélyének növelésére kell súlyt helyezni. Ifjúsági szövetségünk kerületi és járási vezetőségei még ezév májusában és jú­niusában megtárgyalták az ifjúság nyári tevékenységének problémáit. Erre vonatkozólag az egyes kerületek és járások különböző terveket dolgoztak ki és határozatok végrehajtásával biztosítják az ifjúság nyári tevékenységét. E határozatok ellenére azonban több szerv és szervezet nem becsül­te kellőképpen az ifjúság nyári tevékenységére vonatkozó határozato­kat. Mindennek ellenére a legtöbb aiavszervezetben élénk nyári tevé­kenységet fejtenek ki Több esetben az is tapasztalható, hogy helyte­lenül értelmezték a nyári tevékenység lényegét és ezért egyoldalúan szervezték meg. A bratislavai kerületben például több alapszervezet, de különösen a falusi alapszervezetek nem hagyták ki tervükből az EFSz- ek és az egyénileg gazdálkodó földművesek megsegítését sem. Az ifjú­ság kezdeményezése mindenütt dicséretet érdemel és nagy szükségünk van rá. Hisz a termésről, a kenyérről van szó! A bratislavai kerület több szervezetében azonban úgy tűnik, mintha megfeledkeztek volna arról, hogy a fiatalok munka után vigadni akarnak, szeretnének kirán­dulni, hogy a hasznos. munka és a testet-lelket felfrissítő szórakozás után friss, erővel dolgozzanak. A bratislavai kerület szervezeteinek fel­sőbb szervei és a szervezetek vezetőségei nem fordítottak górdot az ifjúság nyári pihenésére, érdekes és sokoldalú tevékenységére. Hasonló a helyzet Szlovákia többi kerületeinek alapszervezeteiben is. Mindennek ellenére azonban több alapszervezetben helyesen oldják meg az ifjúság nyári tevékenységének problémáit. A falusi ifjúság túl- nyomö többsége bekapcsolódik a termés időbeni betakarításába, az üzemi ifjúság viszont a termelés fokozását és a gazdaságosságot tartja szem előtt. Hétköznapokon, munka után és vasárnapokon kirándulnak, spor­tolnak és különféle fiatalos Szórakozást szerveznek. Gyakran viszont az is megtörténik, hogy a kezdeményezések a szervezetlen ifjúság mellő­zésével történnek. Sokszor csak az CsISz-lagok és a legkiválóbb dolgozók mennek ki­rándulásra, ahelyett hogy megnyernének minden fiút és leányt, hogy baráti szövetségben elmélyítenék kapcsolataikat, hogy ifjúsági szövet­ségünk és a nagy közössége számára nevelnék őket. A nyár nagy rásze még előttünk áll, és augusztusban még szám­talan hasznos és kedves szórakozást nyújthatunk fiataljainknak. Ért­sük meg jobban a fiatalokat. Elsősorban is a CsISz járási vezetőségé­től, és az alapszervezetektöl függ az ifjúság nyári tevékenységének he­lyes irányítása. A Lenini Komszomol Központi Bizottságának teljes ülése Segítenek a fiatalok Az ebedi tiaktorosbrigádközpont dolgozói iól felkészültek az aratási és begyűjtési munkákra. Azon igyekez­nek. hogy a tavaszi versenyben meg­szerzett vándorzászlót továbbra is megtartsák. A traktorosbrigád dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogv a nyári munkák tervét >20 százalékra teljesí­tik Az aratási munkákat két nanoa’ a kitűzött idő ‘'ott akariák befeiezn s megtakarítanak 600 liter üzemanya­got. Lelkesen és néldaadóan dolgoznak a brisádközoont CsISz-tagiai. Vasárnap önkéntes brigádot szerveztek s kom­bájnnal learattak és kjcsépeltek 35 mázsa "sziárpát. Az aratási munkákban nem marad­nak ei a CsISz ’lelvi szervezetének tagiai sem. Kötelezettséget vállaltak, hogv 20 hektáron keresztbe rakják ez önkötözfígéppel learatott gabonát s a cséplésnél 50 mázsa gabonát kicsépel­nek. A traktorosbrigádon, a szövetke­zetben dolgozó fiatalok az idősebb dol­gozókkal karöltve, megfeszített erűvel dolgoznak, hogv az aratást időben, a legkisebb szemveszteséggel befejez­hessék. GÁBLER MÁRIA, Ebed A parlagon heverő föld az idén már terem A szántóföld mezőgazdaságunk alap­vető termelési eszköze, ezért a CsKP X. kongresszusának irányelvei a többi - között a parlagon heverő' földek, vala­mint az aiecsonyhozamú rétek és lege­lők fokozatos megművelését is előír­ják. A Iibereci kerületben ez a terület 10.000 hektárt tesz ki. Közel 1000 hek­tár eddig parlaqon heverő földet — melyről tavaly még senki nem gondos­kodott — már zép érmést ígérő kü­lönböző növények tarkítanak. A gép­es traktorállomások dolgozói már tar vasszal gondjaikba vették ezt a földet, megtrágyázták, felszántották és elő­készítették a vetéshez. 108 hektárba burgonyát ültettek, á többibe árpát, zabot és takarmánykeveréket vetettek. Ezzel nagy mértékben hozzájárultak ellátásunk javításához, mert minden megművelt száz hektár — hacsak 10 q r linimális hozamot számítunk is — elegendő 20.000 kg sertéshús', vagy 200.000 liter tej kitermeléséhez. A Iibereci traktorosok ezenkívül még olyan réteket és legelőket is megmű­veltek, amelyekríek ugyan volt gazdá­juk, de vagy nem teremtek, vagy na­gyon kis termést adtak. Ezeket a föl­deket is nagyrészt tavasziakkal és ta- karmánykevei ékkel vetették be. Csak a doksi járásban 660 hektárra gyara­pították ilymódon a szántóföldek terü­letének nagys gát. A CsKP X. kongresszusának ülése­zése alatt folytak le tanulootthonunk- ban az évzáró vizsgák. Politikai tízper­ceken és különböző előadásokon meg­ismertük a beszámolók tartalmát és magunkévá tettük a mezőgazdasági termelés fokozásának gondolatát. A CsISz tanuló-termelőcsoportjai különö­sen nagy tevékenységet fejtettek ki. A termeket agitátorok járták be és min- d ,i tanulóval megvitatták a mezőgaz­daságnak nyújtott segítség'és főként a szövetkezetek megsegítését, különö­sen az aratásban és egyéb munkála­tokban. A tanulók felvilágosítása nem ment nehezen, mert a fiatalok nagy­része falusi és ismerik az ottani prob­lémákat. Amíg a fiatalok az önkéntes brigád toborzásával voltak elfoglalva, addig a Forradalmi Szakszervezet funkcionáriusai is hasonló munkát vé­geztek tagjaik között. Mind a két ak­ció nagy megértésre talált. Június 23- tól július 10-ig hétszer szerveztünk brigádot a zvoncini szövetkezet meg­segítésére, ahol 15 hektár kukoricát bekapáltunk. A Forradalmi Szakszervezet 9 tagja szabadsága ideje alatt a zvoncini EFSz- ben fog dolgozni. Ogy tervezték, hogy a cséplésből is kiveszik méltó részü­ket. A kolini szövetkezeti tagok már jú­lius első napjaiban 350 mázsa új bur­gonyát szolgáltattak be és ezzel telje­sítették tervüket. Ezenfelül még 13 vagonnal adtak be, aminek nagyrészét a kolini üzemi konyhák kapták. Július 4-én vasárnap a kolini szövet­A mi tanulóink nemcsak a brigád- munkákban vesznek részt, hanem a szövetkezetesek jó szórakoztatásával is törődnek. Kultúrbrigádokkal láto­gatják meg őket. Kultúrbrigádunk elő­ször a nagyszombati járás legjobb EFSz-ét, Ruzindolt látogatta meg, mind a két együttesünk fellépett. Ogy a táncegyüttest, mint az énekegyüttest nevelőnk, Horváth elvtárs vezeti. A falusi CsISz szervezet elnöke, Moncman elvtárs nagyra, becsülte munkánkat. Beszélt a helyi szervezet munkájáról is és elmondta, hogy a szervezet tag­jai a cséplés alatt külön gépen fognak dolgozni. Felhívták a többi fiatalt is u többi munkálatok mielőbbi befejezésé­re. A közönség nagy megelégedéssel fogadta fellépésünket. A kultúrfellé- pés után népmulatság volt, ahol fel­váltva a szövetkezetesek és tanulóott­honunk zenekara játszott. A jó szórakozás és a sikeres fellépés arra ösztönzött bennünket hogy más szövetkezeteket is meglátogassunk, így meglátogattuk a zvoncini EFSz-et is, amely felett amugyis védnökségünk van. Zvoncínban még nincs kultúrház, ezért az iskola előtt a szabadban lép­tünk fel. Az EFSz elnöke, Cisár elvtárs kezeti tagok még 300 mázsa új burgo­nyát takarítottak be. Az új burgonyának idejében való beadásával a szövetkezet pénztárának bevétele lényegesen gyarapodott. A ta­gok számíthatnak arra, hogy így jutal­mul munkaegységenként 2.— Kős-el több lesz. nagyon melegen fogadott. Már régeb­ben ismer bennünket, de különösen azóta, hogy 7 napot dolgoztunk a szövetkezet kukoricaföldjén. De a la­kosság számára még egyéb meglepe­tést is tartogattunk. A falusi hangos­beszélő ugyanis hosszabb idő óta javí­tásra vár. Mi tudtuk ezt és ezért ma­gunkkal vittük saját hangerősítőnket. Amikor a hangosbeszélő megszólalt, úgyszólván az egész falu talpon volt és mindenki ezt hitte, hogy a helyi hangosbeszélöt már megjavították. Azonban keserűen csalódtak, amikor megtudták, hogy a hangerősítő a mienk. A faluban újból csend volt. De ez sem kerülte el igazgatóank, Bujanov elvtárs figyelmét. Megígérte, hogy az évzáró vizsgák után Siska és Karcek elvtárs megjavítja a hangosbeszélöt. N-, ipari tanulók nagyon örülünk, hogy hozzájárulhatunk a CsKP X. kongresz- szusa irányvonalának megvalósításához az EFSz-ek hathatós megsegítéséhez. Tudjuk, hogy a falu szocializálása nél­kül nem építhetjük fel a szocializmust hazánkban. Ezért az EFSz-ek megsegí­tését hazafias cselekedetnek tekintjük. Bohus Grid és Michal Onris, a nagyszombati 3-as számú ipari otthon dolgozói. Ezekben a napokban tartotta Moszk­vában a Lenini Komszomol Központi Bizottsága teljes ülését. A plenum a Komszomol szervezetek részvételéről tárgyalt a betakarítás előkészületeiben és végrehajtásában, valamint a mező­gazdasági termékek begyűjtési tervé­nek teljesítésében és megfelelő hatá­rozatokat hozott. Az ülésen beszédet mondott A. N. Seljepin a Komszomol Központi Bizottságának titkára. Az előadó és a vita résztvevői ki­emelték a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1954 júliu­sában tartott plenáris ülésének jelen­tőségét. A Komszomol Központi Bi­zottsága plenáris ülése résztvevői hangsúlyozták, hogy a szocialista me­zőgazdaság valamennyi ágazatának to­vábbi hatalmas fejlesztésére és a tö­megszükségleti cikkek termelésének fokozására irányuló intézkedések he­lyeslésre találtak az egész nép körében és hatalmas munkalelkesedést váltot­tak ki a fiatal munkások, kolhozpa­rasztok és az egész szovjet ifjúság körében. A komszomolieták és a kolhozifjúság a kommunista párt határozatait telje­sítve még aktívabban vesz részt az összes mezőgazdasági termények ma­gas terméshozamáért folytatott harc­ban, a kolhozok állattenyésztési terme­lésének növeléséért és produktivitásá­nak fokozásáért vívott küzdelemben. Számos Komszomol-szervezet segít­ségére volt a kolhozoknak, a gép- és traktorállomásoknak, valamint a 6zov- hozoknek a tavaszi vetés idejében való és jóminőségű elvégzésében. Mintegy tizenötezer ifjúsági traktorbrigád, ame­lyek bekapcsolódtak a szocialista mun­kaversenybe, szívósan harcol a magas termésért. A párt és a kormány fel­hívására több mint 149 ezer fiú és leány ment azokba a körzetekbe, ahol az eddig megmüveletlen és parlagon heverő földeket megművelik. A Komszomol plenáris ülésén rámu­tattak a vezető Komszomol-szervek munkahiányosságaira a falusi Kom- szomol-szervezetekben. Számos Kom- szomol-dolgozó meglátogatja a Kom- szomol-szervezeteket, de nem hatol be tevékenységül; mélyére, csupán kivizs­gálással foglalkozik és csak nagyon kevés segítséget nyújt a hiányosságok kiküszöbölésében. A Ko nszomol néme­lyik járási és körzeti bizottságának titkára még mindig nem eléggé ismeri az ügyek állását és rosszul tájékozódik a mezőgazdasági termelés legegysze­rűbb kérdéseiben js. Az ipari tanúiók a szövetkezeti földeken

Next

/
Thumbnails
Contents