Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-12-04 / 96. szám
A CsISz SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1954. december 4. Ara 30 fillér III. évfolyam, 96. számEurópa ifjúsága békét akar! HOLLANDIA: Ne adjatok nekik fegyvert „Jeugd”, a holland, ifjúsági folyóirat 1954. november 13-án a következőket írta: „Glas Jan 25 éves volt, amikor a nácik rögtönitélő bírósága kivégeztette. Feleségéhez intézett utolsó levelében ezt írta: „Mindig szemetek előtt lebegjenek azok az eszményképek, melyekért harcoltam.' Frech Ox 24 éves volt, amikor a nácik 1943-ban lelőtték. A fasiszták letartóztatták, mert illegális irodalmat terjesztett. Amsterdamba az Enterpe utcába, a fasiszta főhadiszállásra cipelték. Még tíz év se múlt elés keleti határunkon már újból feléledt a Wehrmacht, Ötven hitler -tábor nők mttogtatja vezényszavát. A londoni és párizsi megállapodás máris 500.000 főnyi hadsereget, 2000 páncélost és 1500 repülőgépet jelent. Egész ifjúságunk harcoljon a náci-hadsereg ellen. Belgiumban a „Junge Wocht ”, a Belga Szocialista Ifjúsági Szövetség kongresszusa kijelentette, hogy mindenképpen a német felfegyverzés ellen harcol. * A harcból a holland ifjúság alaposan kiveszi a részét. Hitlernek négy és fél évre volt szüksége az általános hadkötelezettségtől Lengyelország megtámadásáig. A háború vége azonban megmutatta a német népnek, hogj még csírájában el kell nyomni Nyugat-Németországban az új hitleri kezdetet. Egész életemre tönkretettek. Hallani se akarok háborúról. Nem akarom mégegyszer végigcsinálni azt a sok borzalmat — mondja a német, 14 éves Lothar Gassman Bombatámadás közben apja és nővére szörnyethaltak es a kis Lothar a balkarját vesztette. A béke szerető népek akarata; NEM ENGEDJÜK A NÉMET MILITARIZMUS FELT AM ÁSZT ASAT Hétfő délután moszkvai idő szerint délután három órakor a szovjet fővárosban megnyílt az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezlet. Az értekezleten nyolc európai ország küldöttsége vesz részt, éspedig: a Szovjetunió küldöttségének vezetője, V. M. Molotov, a Szovjetunió minsztertanácsának első elnök- helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere; a Lengyel Népköztársaság, amelynek küldöttségét Jozef Cyrankie- wicz, a minisztertanács elnöke vezeti; köztársaságunk küldöttségének vezetője Viliam Siroky minszterelnök; a Német Demokratikus Köztársaság, amelynek küldöttségét Otto Grotewohl miniszterelnök vezeti; a Magyar Népköztársaság küldöttsége, Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettesének vezetésével; a Román Népköztársaság, a küldöttség vezetője Chivu Stoica, a minsztertanáes elnökhelyettese; a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Anton Jugov, a minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével és végül az Albán Népköztársaság, amelynek küldöttségét Manush Myftiu, a miniszter- tanács elnökhelyettese vezeti. Az értekezleten megfigyelőként jelen van a Kínai Népköztársaság képviselője Csang Ven-tien külügyminiszterhelyettes és moszkvai nagykövet is. A Szovjetunió kormánya nevében V. M. Molotov üdMolotov az elmondott beszédében kifejtette, hogy a párizsi egyezmények alapján Nyugat-Németországban, mint ismeretes, a legközelebbi jövőben 500—520 ezer főnyi fegyveres e- rőt szándékoznak létesíteni. A bonni kormánykörök most nyíltan hangoztatják, hogy a nyugatnémet hadsereget a tervbevett katonai alakulatok megszervezése u- tán többszörösére növelik. Ezeknek a kijelentéseknek van bizonyos alapjuk/' ' Nyugat-Németországban már most is körülbelül 200 ezer főnyi rendőrcsapat van. Ezenkívül működnek az úgynevezett „szolgálati egységek" és más militarizált segédszervezetek, — amelyeknek létszáma 250 ezer fő. a párizsi egyezmények alapján létesítendő több mint 500 ezer főnyi nyugatnémet hadsereggel együtt Nyugat-Németországnak már a legközelebbi időben körülbelül egymilliós katonasága lesz. Ezenkívül az elmúlt években Nyu- gát-Németországban igen elterjedtek mindenféle militarista szervezetek, mint a „katonaszövetségek“ és a „hagyományt ápoló egyesületek”, amelyek a háború idején véres bűncselekményeket és szörnyű kegyetlenségevözölte azoknak az országoknak a küldöttségeit, amelyek elfogadták a szovjet kormánynak a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányával egyetértésben előterjesztett javaslatát, hogy hívjanak össze Moszkvába vagy Párizsba november 29-re általános európai értekezletet az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése kérdésének megvitatása végett. V. M. Molotov sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem minden meghívott állam tartotta lehetségesnek, hogy részt vegyen e fontos, Európa népeit erősen foglalkoztató kérdés megvitatásában. V. M. Molotov kérte az értekezlet részvevőit, mondják el véleményüket ezzel kapcsolatban. A Lengyel Népköztársaság, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Bolgár Népköz- társaság, az Albán Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság küldöttségeinek képviselői támogatták a szovjet küldöttség javaslatát. Utána meghallgatták V. M. Molotov, a Szovjetunió minisztertanácsa első elnökhelyettesének és a Szovjetunió külügyminiszterének nyilatkozatát. gat-Németország dollármilliárdos értékekben. Aremilitarizálás politikája a nyugatnémet militarista és revansista erők befolyásának fokozásához vezet. Ezek az erők már most is egyre nagyobb támadásokat intéznek a lakosság demokratikus jogai ellen. A Nyugat-Németországban kialakult helyzet veszélyezteti mindenekelőtt a munkásosztály jogait és életszínvonalát. Ezt közvetlenül előmozdítják a párizsi egyezmények is. A jprizsi egyezmények ugyanis egyszóval sem szállnak síkra a nyugatnémetországi alapvető demokratikus szabadságjogok védelmében, de egyenesen előírják új törvények hozatalát az úgynevezett „rendkívüli állapotról“ a Wehrmacht talpraállí- tása ellen irányuló népi mozgalom terjedése és annak a harcnak fokozódása esetére, amelyet jogaiért és gazdasági helyzetének javításáért vív a munkásosztály. Októberben tartotta harmadik kongresszusát a Nyugat-Német Szakszervezeti Szövetség, amely több mint 6 millió tagot számlál és amely a nyu- gatnémetországi munkásosztály legnagyobb tömegszervezete. Ez a köng- (Folytatása a 2. oldalon) ket elkövetett egykori hitleri csapapa tok valamilyen katonai alakulatának tagjait egyesítik. A párizsi egyezmények tulajdonképpen feljogosítják a nyugat-német militaristákat arra, hogy újjáteremtsék a német vezérkart. Ezek az egyezmények ezzel együtt lehetőséget nyitnak a nyugatnémet militaristáknak hadiiparuk teljes korlátlan fejlesztésére. Olyan nyugat-német monopolisták, mint Krupp, Abs Zange, Dinkelbach és mások, akik a második világhá ború előestéjén a német gazdasági é- let militarizálásának főszervezői voltak, ma már ismét vezetőszerepet töltenek be Nyugat-Németország remili- tarizálásában. Az, hogy ott milyen méreteket ölt a remilitarizálás, látható a következőkből is: míg Hitler 1953—39-ig terjedő hat esztendő alatt kilencven milliárd márkát költött háborús készülődésekre, most a bonni uralkodó körök háborús célokra csupán az elkövetkező három esztendő alatt több mint 100 milliárd márkát szándékoznak fordítani. Az Amerikai E- gyesült Államok részéről már megkezdődtek a fegyverszállítások NyuFRANCIAORSZÁG Mindent megteszünk A Franciaországi Republikánus Ifjúsági Szövetség szervezete Vitryben, Párizs elővárosában, november 14-re gyűlésre hívott össze bennünket. Az új szovjet jegyzék, mely már ismeretes volt előttünk, nagyon foglalkoztatott bennünket, mivel kiutat mutatott számunkra. Miért jelent kiutat? Nincs semmi kifogásunk a német nép ellen — de gyűlöljük a német militarizmust és a „Wehrmachtot“. A háború idején még gyermek voltam. Édesapám 1940-ben Dünkirchen- nél esett el és ez a körülmény végigkísért fiatalságomon. Leírhatatlanul boldog voltam, amikor a francia nemzetgyűlés leszavazta az „európai védelmi közösséget”. Mint egy lidércnyomás, állandóan csak bombázások, égő házak, paran- csotosztogató SS-tisztek és német „díszszemlék“ foglalkoztatták képzeletemet. Októberben aztán Párizsban aláírták az úgynevezett „londoni aktát”. Most, újból fenyeget minket a Wehrmacht és a háború veszélye. Mindent megteszünk, hogy népünket öntudatra ébresszük és a nemzet- gyűlést rábírjuk, hogy ezeket* a szerződéseket ne fogadja el. A Szovjetunió új jegyzéke, melyben november 29-re tűzi ki a biztonsági konferenciát — tehát még mielőtt ezeket a szerencsétlen szerződéseket a francia nemzetgyűlés megtárgyalja — határtalan segítséget jelent számunkra — és egyetlen reményünk. Jeanne Simon, 18 éves óvónő, Vitry sur Sein» * * * Én is azon a véleményen vagyok, mint a Szovjetunió, hogy a párizsi szerződések halálos veszélyt rejtegetnek a nemzetek, elsősorban Francia- ország számára. ----Napról-napra világosabb előttünk, hogy a francia szerződések a német Wehrmacht helyreállítását jelenti. A német problémákat — feltétlenül tárgyalás útján kell megoldani- Grey Ferlet, ifjúmunkás, Párizs LENGYELORSZÁG A népek ereje nagyobb ... Nagy érdeklődéssel olvastam a szovjet jegyzéket. Mély hatást gyakorolt rám, hiszen a szovjet javaslatok valóban alkalmasak arra, hogy elhárítsák a háborút és általános enyhülést hozzanak. A népi Lengyelország támogatja a jegyzéket, hiszen a lengyel nép békéje és sorsa szorosan összOigg a német nép sorsával. A legutóbbi háborúban ren<£teget szenvedtünk. Ezért minden erővel az újrafelfegyverzése ellen küzdünk. Tudjuk, hogy Nyugat-Európában is vannak erők, melyek a romlásthozö politika ellen vannak. Szívből kívánom, hogy a Szovjetunió új jegyzéke elősegítse az egységes demokratikus Németország megalakulását. Emil Dovorz, Krakkó ANGLIA: Soha többet bombákat Clydebankba Azokhoz az emberekhez, akik fe nyegetüleg és rímánkodólag emelik fel hangjukat a béke érdekében, tartozik Monty Johnstone, egy angol anya. „Sohase felejtem el az 1941. március 13. és 14-re virradó éjszakát, amikor városunkat Clydebánkot, a fasiszta repülök bombázták” — mondotta. „Mindenünket, amink volt. a lakás sunkban. vesztettük el. Margaret leányom ma 23 éves — lelki megrázkódtatások következtében még ma sem tud a lábára állni. Nem, mi nem akarunk bombákat látni Clydebankban, — de más város ban sem. Mindent meg kell tennünk, hogy azokat a javaslatokat fogadják el, melyek a nácik lefegyverzését hozzák magával.” Tárgyal a moszkvai értekezlet.
