Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-12-01 / 95. szám

OlIFJttSAü A Matador-üzemben így dolgozik az ifjúság A lígetfahisi autóbusz megállótól csak néhány lépésnyi út vezet a Ma­tador-üzembe. A végállomástól most feltűnően sokan igyekeznek az üzem felé. A csoport tagjai szakmunkások Látogatóba, jobban mondva, tanul- mányétra jöttek a Matador-üzembe az Ország más üzemeiből. Több ifjúmun­kás is akadt közöttük. Az úton mellé­jük csatlakoztam, s elbeszélgettem ve­lük. így tudtam meg. mi járatban vannak. Az egyik fiatal vendég Csehország­ból jött. Azért küldte őt az üzem, mert szorgalmas, okos fiú, s bíznak benne, hogy a tanulmányútja nem lesz eredménytelen:, sőt elvárják tőle. hogv a szerzett tapasztalatokat az üzemé­ben hasznosítsa és az új, jobb mun­kamódszereket ismertesse meg a többi munkatársával. Az üzem vezetői már várták a kül­döttséget. A váróteremben elbúcsúz­tunk egymástól, mert másfelé vitt utunk. ■ ' Aki nem győződött volna meg. ta­lán el sem hinné, hogy milyen szép itt az ifjúság, élete. Az üzem vezető­sége törődik az ifjúsággal, s az ifjúság ezért a gondoskodásért hálás is. Ki­HimtltlIIHHMimHttMtMMHItimiHMMMIimMIIIIHI UIIIIMIMIItMIMtMIIIIIIHil j 'lovábbra is ilyen életet \ akarok . . . | Nagyszombatban a 22.' száma 1 { -Szavazó-helyiségben, • at állami | I tjazdaságok kultúrházában hosszú ] | sorban húzódnak az emberek fel- } j felé a lépcsőn, kezükben a szavazó- | | 'apót. szorongatják. 1 „224..., 417” — halljuk'a vá- I I 'asztóbizottság egyik tagjának..] { hangját, közben bejegyzi azokat, { I akik már eleget, tettek állampolgári | { kötelességüknek. — 417 — hall- j 1 ink ez asztal végéről s a szám után j { piros vessző kerül. Ami azután tör- | j tént, ezt a jelenlévők sosem felej- f 1 ftk el. I Egy idősebb férfi lép az asztalhoz | f s ‘két szavazólapot nyújt át. Az { | egyik a saját szavazólapja vök, j j n másik pedig Kovács Júlia ne- \ 1 vére szól. Kérdésre nem várva, égé-. I | szán közel lép az asztalhoz és be- f I szélni leezd. „Édesanyám igen idős i bák azért itt is akadnak, de a sok szép és jó között annyira eltörpülnék, hogv szóra sem érdemesek. Egy dolog azon­ban mégis megragadta a figyelmemet. Az üzemben körülbelül háromszáz fia­tal dolgozik. Ebből mindössze csak száz tagja a CsISz-nek, negyven ifjúmun­kás és hatvan értelmiségi dolgozó. — Vájjon mi lehet ennék az oka? Erre a kérdésié Bobrik Károly mér­nök elvtárs, az üzemi CsISz-szervezet elnöke adta meg a választ. Elmondot­ta. hogv a tagság most választott ú.T vezetőséget, amelv egyik fő feladatáu tűzte ki a többi fiatalok bekapcsolá­sát a szervezeti életbe. A régi vezető­ség elhanyagolta ezt a feladatot. Az új vezetőség rövid működés alatt, is mai­sokat tett, hogv javítson a helyzeten. A kultúrmunka terén a legszebb eredményt talán a CsISz énekkara érte el. Ez az énekkai a hó végén ün­nepli születésének egyéves évforduló­ját. Éppen ezért nem érdektelen meg­említeni, hogv mit végzett az énekkai ezalatt a röyid idő alatt. Az ének­karnak 35 tagja van. Eddig összesen negyvenhétszer lépett fel. A májusi választási kampánv keretében tizen­nyolcszor adott műsort és ezért tisz­teletdíjat kapott. Az együttes Aoben a hónapban is több agitációs központban adott kultúrműsort. Az énekkar tag­jai jó baráti kollektívává kovácsolód- tak össze. Közösen járnak színház!», filmelőadásra, képkiállitésra és egyéb szórakozó helyekre. Amikor-az ének­kar/.tagjai .megtudták, hogy Bratisla- vában kul túrpark épül. kötelezettséget vállaltak, hogy 100 munkaóra ledolgo­zásával siettetik a kul túrpark felépí­tését. Vállalásukat 160 százalékra tel­jesítették.. A körnek szép tervei van­nak a. jövő évre is. Kapcsolatokat akarnak teremteni néhány csehországi üzemi énekkarral. A tervet áz üzem vezetősége támogatja; úgyhogy- megva­lósítása nem ütközik majd anyagi nehézségekbe. • A CsISz-tágok túlnyomó része be­kapcsolódott a Fucík jelvényszerző versenybe. Az üzem nagt' segítséget r"újt az ifjúságnak' e téren is. Az üzemi újság pályázatot .indított a jel­vényszerző versenv sikere érdekében. Ezenkívül a fiatalok rendelkezésére »11 az üzemi könyvtár-. A köhyvtáioeáal nem beszélhettem, ment nem vök *z üzemben, és ezért • nem tudhattam meg, hány könyve van az üzemi könyvtárnak, de elmondottak többen is. hogyha valaki olyan könyvet kér. amely nincs meg, az üzemi könyvtár­ban. a könyvtáros megrendeli és ha megjön a könyv, akkor erről a könyv iránt érdeklődőt értesíti. Micsoda nagyszerű gondoskodás! A jelvény- szerző versenyben nagy segítséget nyújtanak a fiataloknak még az ol­vasó-körök, amelyek rendszeresen működnek. — Vidám itt az ifjúság élete — mondja Bobrik elvtárs. A CsISz gyak­ran rendez a?, üzemi klubhelyiségek­ben kul túrműsoros estet, melyet rend­szerint táncmulatság követ. Áz üzem­ben gyakoriak a film-irodalmi- és po­litikai előadások is. Tehát az ifjúságnak nem kel! mesz- szire mennie, bogi' munka után szóra­kozást találjon. A kultúrélethez ha­sonló gondoskodást fordítanak az ifjú-. .ság sportolására is. Az, üzem számos ‘sportolási lehetőséget nyújt. Az ifjú­ságnak van tornaterme, ahol rendsze­resen tarthatja edzéseit és labdarugó- at'etikai pályája. Az ifjúság él is a jó lehetőségekkel. Több sportszakosztály működik, amelyek közül a labdarugó szakosztály ért el 'eddig legtöbb sikert Az üzemi labdarugó csapat a kerületi bajnokságban küzd. A Matador-özem ifjúmunkásainak a kezdeményezésére a bölcsészeti kai •védnökséget vállalt az üzem felett. Eddig kétszer találkoztak a két fél fiataljai. Először a főiskolások hívták meg az üzem dolgozóit egy kultúr- ; estre a Szovjetbarátok Szövetségé­nek.a klubházába, majd a Matador CsISz-szervezéte hívta meg a főiskola-- sokat. Mindkét kultúrest után tánc- mulatságot rendeztek. A kultúrestéken ;»s az azt követő táncmulatságokon szoros barátságot kötöttek a fiatalok. A főiskolások különösen e’'{adások rendezésével segítik az üzemben dol­gozó ifjúmunkásokat. Elég..-ha délután csak .-rápillantunk a népes sportpályára, az énekegyüttes Próbájára; vagy az olvasókör munká­jára, s meggyóződhetünk róla, hogy üzemeinkben boldog és elégedett fiata­lok dolgoznak, olyanok, akik értékelni tudják aat, amit kapnak és ezt jó mun­kájukkal meg is hálálják. BAR*«A TfBOR ” 1 t- ­Ifjabb bizonyíték | s nem. tudott eljönni. Elküldte a-f 1 szavazólapot 'és, ezt-a papírt.’’ . j | : { A szavazólap mellé csatolt fehér | { papíron erősen dőlt, öreges. be- | | tűkkel néhány sor áll. „Én kérem.] I n Nemzeti Arcvonal jelöltjeire sza- ] I vazok. — Kovács Júlia.” j A választóbizottság tagjai a hm- } | dozható urnával mégis ellátogattak | | Kovács nénihez. „Én ilyen -békés j I életet akarok édes fiaim továbbra ] £ Z 1 ts, amilyen moot Pan" — mon- | f dotta ff 79 éves Kovács- néni, — I I közben szavazólapját az urnába j ! ésúsztatta. j Még alig hajna-. lodOtt, de az-Ifjú­sági Faluban már pezsgett az élet. A falu lakói a helyi adó .ropogós zenéje mellett , vidáman ébredtek. Már kora I reggel fiatalok, idő- .! sek. lányok-és fi­úk, becsületes szö­vetkezeti dolgozók a földművelési mi­nisztérium zászla­jának gazdái kar­öltve haladtak a sxavazóhélyiség felé. Gondolatukat' legszebben Turcina elv­társ., az EFSz elnöke fejezte ki. „Né­pünk, gyermekeink s az egész világ gyeümékei ■ boldoaságát-a szavazunk-,’ A szövetkezet legjobb dolgozóit 2>í­Iingái Andrást, Nagt-' Sárdori. Pfavec Mártont,: Mriskov Máriát, Téglás An­nát már á korareggel i érákban ott ta­láljuk az urna előtt. A fiatalok nem maradtak messze mögöttük. Kreszan András, Plavec Zsuzska és a többiek mögött ott lépdelnek a mezőgazdasági mesteriskola tanulói közül Bistricky Józsi, Karas Ferkó és még néhánván, akik életükben először mennek sza­vazni. ■ Az Ifjúsági Falu lakói újból bebi­zonyították, hogy minden téren az el­sők közé tartoznak. Az egyik válasz­tási körzetben kilenc órára, a másik­ban tíz órára minden választó lesza­vazott. Az Ifjúsági Falu lakói,..becsü­letes munkás és szövetkezeti dolgozói • a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire, a szebb életre, a mezőgazdaság-feivirágzására, a békére szavaztak. A Szovjetunió kiváló művészei hazánkban November 26-»» Rratislavába U ellátogatott az Orosz Balok A)U*I Kgjdfe- lese. Fellépésük komoly kultúreseményt jelentett a szavazás előtti orom- teljes napokban. - . . Képünkön Küpe« Suchen, tanár, háromszor«» áUamdijts reeMserre vözH. vendégeinket. L'/ra traktoron EzerkÜencszázötvenegy tavaszán kezdődött, amikor Nagysatlóba is el­jutott a. hír, hogy a sáréi traktorállo­más tanfolyamot rendez fiatal trakto­risták részére. Antalrk Pál. fiatal CsíSz- tag is kapott az alkalmon, hiszen minden vágya az volt, hogy egysze' 6 is traktorista legyen. A tanfolyam elvégzése után a nagysallói brigád- központra került, ahol egy „Skoda"- vraktort kapott. Nehéz leírni, mit ér­zett, amikor maga alatt érezte a gépet és az első barázdát szántotta. Csak olyan ember, mint Ő, akinek mindene « föd és ti traktor, csak az tudja ér­tékelni. 'hogy mit jelent a traktort»-, thígozn Hogy mennyire szerette a földel és a gépet., azt: azzal bizonyította be á leg. job bon. hogy a nagysallói brigád- központ legjobb traktoristái kézé tar- tazobt. Gépét öUandóan karbantartotta, úgyhogy az másfél év alatt nem src- /mit nagyobb javításra. 1982 októbe­rében azután a jólvépzetf mun-kn bol­dog örömével készült hazafias köte­lessége — a katonai szolgálat _. tel­jesítésére. * * * Október régén, túlzsíifolt vonatok szállították haza a ..katonaviselt” fia­talok : százezreit. A vonaiotc zakatolá­sát elnyelte a hangos beszélgetés, vi­dám.nótaszó. Hazatérőben mindnyájan tervezgettek. Most, hogy leszerelnek, mindnyájuk előtt új távlatok nyílnak meg. Áz egyiket várja kis családja, a gyár, n szövetkezet, a másik, ha lesze­rel. megnősül és van olyan is, aki egyetemi tanulmányait, készül befejez­ni. Ott van közöttük Antalik Pál is. a nagysallói brigádközpont ifjú trak­toristája. Ö is hazatérőben, mint a többi. Mix tervez, mihez kezd, ha ha­zaér? Újra traktorista lesz. A brigádközpontban még sokan is­merték, tudták róla. hogy habár .kez­dő, de becsületes, odaadó munkás. — Dolgozó társai örömmel fggadták haza­térését. Sok ilyen traktoristára lenne szükségünk —. mondogatták. Eljött, ff nap, mikor munkába lépett. A nagysallói brigádközpont a múlt­ban az utolsók között kullogott « já­rásban. Ebben az-évben Szedlák Lász­ló személyében -út brigádvezetőt kap­tak, aki a munka, helyes mterztmce. zésével, helyes irányítás aval sokat -itt* vitott « brigádközpont munkáján. Ms már a fúrás legjobb hrigáiközpontjel közé tartoznak. Egésbévi tervüket mä.r 120 százalékra teljesítették. KiiMrS, úgy néz ki. hogy itt minden « legna­gyobb rendben van. A gépek üzem­képesek. mindenkinek megvan a sze­mélyi leltára, amiért felel, folyik '* teletel lesitée. Az emb°r attikámé,'-' hogy itt már nines is- jacitonj vdi.' Pedig meg akad. Az üres táratok esdí> kentedével az üzemanyaggal veid ta-■ korékoskodassal a bi-igádkögpont. fia­taljai nagyban hozzájárulhatnak a terv'’ teljesítéséhez. 4 katonai ssefgólat ideje dots Anta­lok. elvtárs megszokta, a vendet, ke-1 moly ismeretekre, tapasztalatoké tett- szeri. Hogy jó munkát végzett a letté- - női szolgálót ideje, alatt, tat ■ * ■ „p&-' dás gépkocsivezető'’ jelvény ?s tói- nyitja, ló munkájáért ezzel böntettek ki. Szükség van. arra, hagy 'ieekoze- is ilyen jól dal gaz»m és Hatol. , torsai elének, hegy az ö brtgáűkögpenúuk.. 'oglelje ei az első helyet a járásban. G&BÖ LAJ« Tisztelem, becsülöm a pedagóguso­kat. Nagy emberek, a,lélekkel dolgoz­nak, gyúrják, formálják, be nemcsak, hogy nem tisztelem, de egyenesen szélhámosoknak tartom az olyan em­bereket, akik nevelőnek adják ki ma­gukat, úgymondván az a foglalkozá­suk, de a neveléshez nem értenek, nem csinálják. Végre már meg kell mondanunk, hogy a mi ifjúságunk között, de különösen a munkaerötar- talékok iskolainak tanti lóotthonaiban számos ilyen nevelő van. Valamelyik nap a következő esettel találkoztam: Azzal * szándékkal mentem a hra- tislavai 1. számú tanulóotthonba, hogy írok egy olyan fiatalról, aki a múlt iskolai évben még meglehetősen gyen­ge tanuló volt, de ebben az évben már a jók közé tartozik. Bevallom, egyszerűen képzeltem el, hiszen szá­mítottam a nevelök segítségére. Saj­nos, már a kiválasztás is nehezen ment. Végre aztán megállapodtunk K. Mihályban, másodéves villanyszerelő tanulóban. Természetesen, először is érdeklőd­tem iránta. Nevelőitől, tanítóitól. A h»i meymt az volt, hogy néhány, alig vaíamii mondó mondatnál nem tudtak többet mondani róla. (Hát például Uyehelírftfk nem képzelem el a neve­lőket De mindezt talán Hagyjuk most.) Szép, példásán berendezett saoba­Nemzeti öntudatra való nevelés 0 han beszélgettem K. Mihállyal, szőke, értelmes I arcú, szép hajú nagyfödé- mesi fiatallal. Mindenről. Nagyon ba­rátságos, szolid természetű. Érdeke­sen beszélt gyermekéveiről, csínyek­ről, élményekről. Szülei most is Nagy- födémesen Jaknak, édesapja valamikor malomban dolgozott, most szerelő. Van légy leánytestvére, mezőgazdasági j iskolába jár. Ő automechanikus szeretett volna ■ lenni, de nem vették fel és így kö- , tött ki a villanyszerelésnél. Azt ! mondja, hogy ez is szép munka és j szereti a szakmáját. Igaz, a tanulás i körül nincs mindén rendben. Ö ma- | gyár fiú, apja és anyja is, testvére ; is magyarok, magyar iskolába nem j járt, szlovákul rendesen meg még . nem tud beszélni. Különösen a közép- I iskolában és a múlt iskolai évben vol­tak nagy nehézségei, de most már a közepes tanulók közé tartozik. Nagyon szeret futballozni, szabad idejének nagy. részét ezzel tölti. Ra­jongva beszél a magyar futballisták­ról, a világbajnokságról, nénseerínt ismeri a - játékosokat. Nagy gondjai nieesenejf. HjSifBÍja, j hogy nemrégen, -.«it neki w aiw- I anyja új hubs-tuat. Van ugyan jé té- 1 iikihatja is, de a többiek sens herd­ják még, hát ő sem. Az ujjain szá­molja a cipóit; itt csak két pár fél­cipője van, a többi otthon. Utoljára mikor otthon volt, az édesanyja hét inget tett be a táskájába. Különben nagyon ■ szerényen élnek otthon. Nem is oly régen még nádfedeles házuk volt, ma már cserepes. Rádiójuk, i« van. Könyvekre terelem át a szót. Hall­gat, s végül azt mondja, hogy nem jut most semmi az eszébe. A sport­újságokon kívül nem olvas semmit. Tovább . beszélgetünk. S közbén- közhen kérdezek is egyet-mást. Pél­dául ezt: — Kit ismersz a magyar írók kö­zül? Egyénen egyet sem. — S a régi magyar írók közül? Petőéi nevét hallotta már valahol, Aranynak csak a vezetéknevét, más senkii. ®s tudöd-e mi volt HMA-ban? — Mink ezt nem tanultuk. . — És ki veit Kossuth ... ? F.gy árva szó: nem tud róla. — Dózsa Gyotgy ... ? bem*!?. — Rákóeifi... i? — -m.% .. ? higyjétek el, hogy szinte majd meg hasad az embernek a szíve, magyar fiatal, magyarnak vallja magát, ma­gyar az apja, anyja, semmi gondja nincs, egész életén át iskolába járt, ember akinek megvan a teste, de lelke, hát hol a lelkel? Az ágya: fe­lett ott van egy nagy jelvény; a Ma­gyar Népköztársaság címere. Azt mondja, hogy a nevelőjük adta ne­kik, tegyék ki (magyar fiúknak, ma­gyar jelvény). Hát kedves barátaim, ez az amiről kell beszélnünk, ez az a süket, félrevezető út! Nevelő elvtár­sak, tudjátok meg, hogy elsősorban is, ha valamelyik magyar fiú szlovák iskolába jár, az még nem jelenti azt, hogy nem kötelességük ezeket a ma­gyarokat is magyar nemzeti öntudat­ra nevelnlök, másodsorban pedig, a nemzeti öntudatra való nevelés nem ez, amit ti csináltok! Azt mondjátok meg nekik, magyarázzátok meg, vés­sétek a szívükbe, hogy ki volt az a Kossuth, Petőfi, Rákóczi! Ha ti se tudjátok, akkor adjátok he a íelmon- dástokat és minél előbb hagyjátok el ezt a szakmát, vágj' tanítsátok azo­kat, akiket tudtok. Ebben a tanuló- otthonban van éppen annyi magyar MU&mi, lejuto; CMUMk, Ssifcl, Hogy megilless« őket agy BU­®*r teyeU. I én nem talál«» tar v m- i gyón sikepes menoldásnak. hegy me> i gyár fiatalok srtovák iskolába járat­nak (természetes ez sok mindenünk a kérdése; tanerők, nevelők, tanulók száma stb.). Mert nem igaz az, hogy j a tárgyi tudás körül minden rendben | van. Ismerek néhány tamilóetthnnt, | számos példával bizonyíthatnám et*. De ne menjünk messze, maradjunk K. Mihál.vnál, a 17 éves villanyszere­lő tanulónál. .4 nevelek és tanulótár­sai art mondták róla, hogy kerepes tanuló, a magyarok között egyike « legjobbaknak. ­Beszélgetés közben azt mondta, hogy a földrajzot szerette a legjobba» a középiskolában. Aztán megkérdez­tem, hogy körülbelül Franciaország* nak melyik az éazakj szomszédja én azt mondta, hogy Olasz ország. — Hollandia népi démakratikus or­szág-e? Sokáig gondolkodik, végül a» mondja, mnsnlyogp», hagy tudj* a fene, de annyi hünsnyos, hogy a fut­ballal gyenge lábon állnak. Marxról azt tartja, hegy omaz nemzetiségű vett. Mindehhez tépjük még hozzá, htajy társadalmi nevetős­ből egyes osjstajyzata ven? , ; Hát otvtérsak «aujdl. tat btmyy erteaoóe teat kenonVyi /üymitHUoil- «i

Next

/
Thumbnails
Contents