Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-12-01 / 95. szám

ÚI1FIÚSÁG

1954. december 1.

Olaszországban. Tizenhétmillió aláírással követelte az . olasz nép az atomfegyverek eltiltását Nagy sikert értünk el az ,,eu-' rqpai,-, védelmi közösség" leleplezéseién és a vonatkozó szerződés ratifikálása elleni harcban. -'i , ... i.‘ ,.

$ A2 fa siker, .melyét .az, „«űrön, pai óvédelmi közösségek" . a, frapgia nemzetgyűlésben bekö-. vetkezett bukása a béke erői számára jelentett talán , rövid időre, elaltatta.. népünkét,,.amely azt hitte talán, .hogy végleges győriemről, yan . szó. A , győzia- .»tenj-íhegvolt,’ de azt ma veszély fenyegeti. A, harcot újra fél kell venni és még intenzivebben- kell folytatni munkánkat, erőfeszítéseinket minden téren meg kell sokszoroznunk“.

MÁURICE THOREZ, a Franciái. Kommunista Párt főtitkára ‘a „l'Humanité" szombati számé-- ban cikket Irt, amelyben a népi ■-nemzeti egység legszélesebbkö- '.rüf.főépítésére hívja fel. a francié' népet ^ párizsi sze.rződ.éséjs

* ratifikálása elleni szívós küzdelemben . . t,,

.Thorez íélvtárs,, a párizsi egyezmények, elleni harc, eddigi, éré(3i\ényeit .értékelyé megállapítja: „F.gyré szélesebb körré terjed ki hí eíégedetíenség . ä miniszterelnök . politikájával’ szemben: a középrétegek, a nem proletár dolgozók, minde'- nékelött a parasztok körében epyré nagyobb" tért hódir a munkásosztállyal való egység ' létrehozásának vágya, hogy ily- mődön.' együttesen vegyék fel a ' küzdelmet a fenyegető veszély ellen.

Máris látható milyen “hatalmas tömegerők' bontakoznak ,ki és lépnek a - cselekvés .„útjára. Ezért van az,- hogy. egyre többfrancia politikus foglgl a nyilvánosság előtt is állást, a né- ■ -met rpilitarizmus: helyreáilításá- nak - terve .ellen. E politikusok, nyilatkozataiban sokszor egyáltalán nem egyéni állásfoglalá.- » suk- tükrözőifik,,, hanem a kü-, lönböző társadalmi osztályok. és- ’ a .szociális rétegeket mozgósító mélyreható erők jutnak kifeje• zésre, amelyek • egyben meghatározzák e politikusok 'áflásfog. -lalását is“." ’ ■ - r'

AZ »ALGÍRI F-BAN-CIA ,HAD- »Eíő «bUntejp., hj4járato( kezdett, az,,A.UBES-hegyvidél<eh. A*f'ran- , .da,: burzsoá- lápok’ 'álglri'-'Helyszíni tudósítói a büntető -hadjáratot azzal magyarázzák, hogy , az úgynevezett11 biztáfííiagFi'l övezetekbe történő áttelepülési parancsnak mindezideig csak tíz . és^ egypeliány család tett ele- . get, rgig a fegyverképds lakosság, helyén ...maradt.. fi, .frqppip gyariyati ha.t’ó5|gíáj' öt, .teljes , hadilétszámú zászjóaljat:,, vei^,t3 tek be'a hegyvidék.d.'éii ..részShl nagyszámú páncélos támogatásával.

Albánia útjain

v

JDizonyara sokan . tapasztál- tők azt a különös. érzést, amikor beutaztak egy- országot és azután elővették a térképét, hoqy emlékezetükbe idézzék útiráni/ukat. Ugye'ilyenkor igen: szegényesnek tűnt fel az egész? Vajon-ez kis a kötőcske -t— ez volna a város, amelyhez • oly. sok emlék- fitz. 'ahol barátaink maradtak? Hiszen a térjcéven mindössze egyszerűt) kis kör, ugyanolyan, mint száz más. Különösen erőteljes ez az érzés akkor, ‘ha az Albán'Népköztársaság térképére tikintünk. El&tlyen kiirtották a kőrengeteqet, hogy 'egy,‘kis, darabka földet felszánthassanak. És végül széttörték a köveket, hogy utat' törjenek a másik - ember, a szom*

; szád - lakosáig, hagy közösen - győzzék le a természetet és az ember szolgálatába állíthassák■.

Kűométerszámra ' nem • • nagy az albán utak hossza, de ahhoz, hogy egyik albán .- városból a másikba mehessünk, olyan ka- - nyargós utat ■ kell megtenni, olyan magasságokat és hegy-. szobosok olyan szakadékait kell legyőzni hogy egyes útupnalakAlbán diákok a Mukaerőtartalékok Intézetében gyakorlati ok... r . tatás közben.

A »Béke-vilájrtanács felhívása a világ népeihez

Egyetlen kormány, egyetlen parlament sem jogosult a nép akarata.' ellenére rendelkezni a nép sorsa felett. A népek nem engedik meg, helyrehozhatatlan dolog elkövetését. r

A népek nem engedik meg Németország1 -.újraf elfegy vérzését és közös akciókkal szabaddá - teszik-»az utat Tsurópa biztonsága és a világ békéje felé. i A. Béke-világtanács

tünk a sík -. felület, hegységek barna vonalaival tarkítva, a völgyek halványzöld .- foltjaival.. és vöröserezetű ■ úthálózatával.

Minden állam életében fontos szerepet tölt be az úthálózat.,De Albánia számár a, talárt, lényegesen többet jglent, /ránt bármely. más .országban, jókkal ...drágábban, jutottak.-hozzá,-.^lényegesen több -.emberi, munkát, aUárfltot fis türelmet--fektettek ezekbe a pontozott jelzésekbe, amelyek bly l'énifégtelennek látszanak a térképen, ‘ Ú .

Albánia köves cfS&csöli szákui- vaí- borított földjét, mintha- •szátldékosctfr úgy SpitUfélt válna" IfhuhftSW' qs, ember'nér‘'iudjón'1 .sehová lépni, De-az^mber -harcba szállt a terméf$eltel..és*Sike,- f-ült azt' legyűrnie. A kövekből, lakóházakat építettek. Sok'hét

nál az autóvezetőknek . számításba .kell venniök az alpinisták , egész felszerelését.

Ne gondolja azonban senki; hogy ezeken az utakon nehéz a szállítás. Ellenkezőleg, talán .sehpl sem láttam az új albániai ...utakhoz■ hasonló pompás utakat. A világ legjobb aszfaltjával vannak fedve.- Az utakat minde.n- . kör és mindenütt a legjobb állapotban tartják. Kilométereken keresztül sem találkozói egyetlen kis'résszel sém, amelyet ne ellenőriznének. ' a ' legnagyobb : gonddal, mind áparasztok, mind az. 'úttnesterek.

'''Mfndúnfküü'n taWIiozunk a testes‘Vörös aUtobúéíokkaly. <- ome- ■lyeknek tetején dúcatnyi kosár, A ikőztqpsqság ... valamennyi ** városát rendszeres1 - autó- bnszközlekédés Tcöti össze. —

bőrönd és utazóláda tornyosul, vízhatlan ponyvával fedve.

Amint utazói az úton, láthatod a kőerődítmények körvonalait, ■ amelyekből ,,-oly. sok van Albániában, v.,erődítmény ekét, amelyeket még u rómaiak, velenceiek és. törökök építettek minden, stratégiai magaslaton. Bzek nemcsak az ókor -.emlékei, de krónikásai az albán hazafiak évszázados szabadságharcának is.

Albánia felejthetetlen útjai!...

Azonban .nemcsak javítani és építeni, hanem őrizni is kell őket. Gyakran kísérlik meg a leszállást „felségjelnélküli repülőgépek”, emberek, akiknek nincs hazájük. amerikai gyártmányú ' rádiókészülékekkel, mérgekkel' és robbanóanyaggal felszerelve.

AI enirégxb'en háróm ziO.lött ■alak jelent még etjy pásztor" házánál, famely egyédül állott a sziklán. Az'idegenek elesései és éjjeli szállást kértek. A gazda-—'névszerint Hamdi Bog■ dani — vendégszeretettél fogadta őket, amelyre a hegyi törvények kötelezik, kimérten és lassan élb'észélgetfitt vélyk. Mi. kór a vendégek ’ aludni j tértek,

. Hamdi eímerít éjjel á szomszéd faluba é,s... jelentette barátainak, hogy a jövevényeket gyanúsnak találja.

A szomszéd falu férfiai és serdülő legényei vállukra vetették fegyvereiket-.és elmentek a szomszéddal.

Nem "sikerült váratlanul rajta■ ütniök a jövevényeken, ezek . nagysietve. elbarikádozták magúkat és lövöldözni kezdtek.

Gyújtsátok fel a házat — kiáltott a pásztor, a kúnyhó gazdája — füstöljétek ki őket azonnal!

Egy. pillanatig sem gondolkozott, hogy feláldozza házát, csak elfoghassák a kártevőket! Ez a ház' volt 'otthona, itt született, itt nevelkedtek fel gyermekei és mégsem sajnálta. Most már Hamdi új házzal rendelkezik, a ■ környékbeli falvak parasztjait 'építették'neki közös munkával a\ hazafi iránti hálájuk jeléül.

A..föld.égett,a- megszállók lábai alatt és ma is ég mindazok alatt, ' akik ' megkísérlik, hogy Albániát eltérítsék az új és boldog élet felé vezető útjáról.

Harminc éves a Mongol Népköztársaság

Három ország ifjúsági találkozója

JeitV. '-rjóiT lengyel - ha- tárYárosban november 25-én megtartották' a"' lengyel.- a csehszlovák • és S német iffú- ' ság 'találkozóját. A város; színhez épületében több .mint’ 600 'küldött'' gyűlt’ ösz- sze. Hogy tiltakozzék' a Ion-' doni ..és párizsi .'egyezmények'

. ellen„ ’ A találkozó. részvevői" egyhangúlag határozatöt fogadtak el, amely-a többi-kö- ’zötí'/igy hangzik:

„Valamennyi, európai of- szág- ifjúságát harcba hívjuk ’ az új -háború réme-’ellen: — Tudjuk, hogy csupán a kollektív biztonsági'' rendszer sztjntetheti meg a háborús v'eszélvt és biztosíthatja országaink számára a gazda- sági Js, kulturális fejlődéshez szükséges békét.”

Man Uatpr, _ a pqnggí Nép-. M'ft'„főbárdsá. e napok->.. ban iZászIódqszbe ,öltöző fa. A pi--. ;ros-lcék nemzeti lobogók a Mon- .+ ,gpL . köztársaság . kikiáltásának ■ 'lő. .évfordulóját ünnepel- , ■ték.. Hat.tg.ine- év- nem nagy idő egy .-nép, történetében, de Mon-' .góliában annyi változást, annyi , ■újat, hozott- az a három , évtized, hogy, aki a 20-as;. épek elején járt utoljára Mongóliában,, s most, ismét-meglátogatná az-országot, — ugyancsak, fogadhatna maga mellé idegenvezetőt, mert nem ismerne az országra.

Ulan Bator, vagy ahogy 30 éyvel ezelőtt nevezték: Ugra — az. ország egyetlen városnak nevezhető helysége vglt. Közvet- - den közpántjában néhánu^kcios- tor és cifra.hűbéri,paflotá hivalkodott’. ' '~A pompa^tövébéu Húzódtak a sáros, piszkos girbe- görbe utcák, a .szűk udvarok, az alacsony agyagból vert kalyibák, s a nyomorúságos, apró, füstös jurták (nemez lakósátrak.) A ' 'kereskedőnegyedék keskeny 'utcáin nemhogy a szél kerék; de' még a ‘ gyalogosok' is ' alig tudnak ' kitérni.'

' Mongóliának a lo-es évekig néni. volt egyetlen iskolája sem, ái írást ismérő ember ritkaság- számba ment, s Csodálattal néz- . tek rá. Az országnak ma számtalan elérni iskolája, középiskolája van, ,s a második' világKá-. ború'eveiben felépült u'Mongol Népköztársaság első',' ég teme, á ’ Csojbalszan-egi/etém is, amely különböző fakultásokon évente 1200 hallgatót képez., ki. A ,fizínház” „-.szót csak néhányan ismerték, minthogy, egi/etlén. színház-sem volt Mongóliában. A.mongóliai látogató most Ulan Bátor főtefén, a Szuhe ■ Bator terén látja pompázni a Mongol Nemzeti Színházát, s nem mesz- sze tőle a gyönyörű külsejű Központi ■ Filmszínházat- "is. A : régi, sáros, girbe-gurba utcákat' is felvcíltották a nyíleQi&nes sugárutak: melyeken’ autók’ rnbognak V két.-hár\>mérhelrtes. tágas épületek előtt. A szelem’i sö- Wju .üJiNtétség hajdani birodalmában most 27 nagy könyvtár működik, valamint számtalan klub- ■hélyiség, olvasóterem -és' más kultwifttézmériy;. A Sztálin- sugárűton ott'-emelkedik az. Állami CsójbalsZan Múzeum, . améhj: hozzásegíti az ország lakosait; hogy jobban megismerjék hazájuk’ és népük évszázados harcait. A népi hatalom előtt Mongóliában egyetlen kéziokozta. Az országban évszázadokon át az volt a népszokás, hogy^az állatok télen is a szabad ég alatt voltak, csak az az eledel, állt rendelkezésükre, amit a hó alól összekapartak maguknak. igen kevés helyen ismerték a szénagyűjtést. Sok állat éhenpusztult, sok pedig megfagyott. A Mongol Népi Forradalmi' Párt és - a mongol kormány kezdeményezésére,

Az Ulán-Bator-i Csojbalszan iskolai növendékei érdeklődéssel nézegetik az új képeskönyvet.

nyomda működött, s egyetlen láp jelent, meg. Ma 30 újság és 20. folyóirat jelenik meg rend- ■ szeresén, köztük sok országos- lap: Harminc évvel ezelőtt Mongóliában ' az. ipar teljesen ismeretlen volt. Má'Ulan Bator külső részeiben, s az ország más várósáibán büszkén nyúlnak a magasba a különböző feldolgozó üzemek 'gyárkéményei: A Gobi-isivátagi Hánghaj-hegység erdős' dombjain; ott, ahol 08- 'iaökt.ő' ' fogva* csak a nomád • ■mongolok 'szegénysége ragadta ■ rgeg ás’utazó figyelmét, új, gaz- , daq települések keletkeztek 'bányászfhlvak: ■■

A múltban. Mongóliában'leg-i több gondot az állatok elhullása

most mindenütt .fedett helyiségeket, színeket építenek az állatok átteleltetésére, s igyekeznek az egész országban meghonosítani a szénagy üjtést.

Az ember kézé megváltoztatta azj ország képét. A halottnak vélt Gobi-sivatagba élet költözött, az Ulan Bator-i füstös jurtákat felváltották a modern házak, az örökké nyikorgó kétkerekű mongol taligák helyett robogó autók közlekednek. S a szocializmus útja megváltoztatta az; embereket is. fiz „ ágyakba kultúra, világosság, .ü szívekbe meleg, pgráti.. szeretet, s a felszabadult ember- boldog érzése költözött. j

é

>■} ÍV./, * ' ff »

dl hallgatóság padsoraiban. Az Adenauer-kornafiny által kidolgozott vádirat ■ felolvasása után dr. Dix a kormány egyik jogi képviselője azt indítványozta hogy a szövetségi ^alkoímány- bfróSfig nyilvánítsa «Ukótínfirty^ ellenesnek a jJémeL Kommunista Párt ..program ját” és tevékenységét. rendelje el a kommunista párt válanterinyi szervezetének'.. és, „fedőszervezeté- nek“ feloszlatását, valamíht a párt ingatlan és ingó vagyonának elkobzását. ,

JAPÁNBAN súlyos v. x ppHttKai: válság jefei mütatkoznák;. Víiht a tőkfói "'rádip HÖÍ i -^hí kóVmp ■ nyorr ‘ lévő liberális párt. yégré;: hdjttfoízötts&gánák tagjai 'faß'. vember 25-én állást foglaltak Joszidának a miniSzterélnÖki és* 4 pártelnöki* tisztségtől való lemondása mellett,

AZ OSZTRÁK FŐVÁROSBAN'

ünnepélyes keretek között megkezdődött az* antifasiszta eile. - ...állási mozgalom harcosainak nemzetközi találkoxója. René Cerf-Ferriere, a francia ellen- H állási mozgalom, képviselője -fi* mutatott arra, hogy az elleríáí- lás harcosait politikai meggyőződésre való tekintet nélkül egyesíti a Nyugal-Németorszáy felfegyverzése elleni küzdelemben.

. . - ,7

r : -Xf'í&fi ■ 4 V ' '

J&A KARLSRUHI-) rtRRORPEH t<jjrgy ái8sfin,í. résztvevő sajtótu- "dbsítők körében az a hír járta hogy á bonni kdímány rosszé- fását- fejelte ki *a karlsruhe- .alkotmánybíróság 1 számú •&- haosáAök..' Az Adenauer kor- trjítrty ’ ítóSjs&jigsap: tárgyjlagos- tárgyalás eddigi vezetését. .Neumever igazság • Ög'yrnihisztef a,( kommunista tóárt elleni* terro'rper' tárgyaié-' sónak' ..szigorúbb ’ és céltudatosabb’,’ ipérijrjtására ütásította a bi^öägotvhA' 'miniszter a"tóváb- feizkbaij elrendelte hogy a bí- ífe^Sg; tég'ytr,' feheTővé*' 'a bonff. kt'ítmÁrry éltél 'kidolgozott' vád- ; irat feldlvásS^át. Az Adenauer; kórmSny .ogynni.s £.i3gaszkodott ■ «KHoí:.": IH^yí-Vtvátífat. ’ amely hemzseg a kommunista , árt ’’dnkhi rágaürrták'től szombaton, -'■'Wovai’ a- báídrt'VsZági és! hész- szeni tarto.manygyűlési válasz- -'tásbft' vwfi'- napon*' meg jelén lék' a sajtóban.

A pénteki tárgyaláson elsőízben jelent meg a Német Köm- - munista Párt egyik politikai t kégyigeJőj^ Walter frisch a párt -'‘ém'bksegéríéVv tágjp. 'Mint isme- , •^"retes ak ’«c^nauer. hatóságok ' ’ elfpgató^áraimsot ;adtak |<i Max ’’ Réimán^,, pártelnök és Walter £ Fisch a pártemökség tagja el- * len, de az elfogadó parancsot -■’£ karlsruhei" per tartamára — "szigorú , megszorításokkal —- hatálytalanították.

íí'.íí'. % vádirat, amelyet von Lux,

. bdrpi,- kormány főmogbízott-, elhallgatja, hogy • • kommunista párt következe-: té's; amelyet Németország bé-. Jces' újraegyesítéséért, a német. vVliép, felemelkedéséért, a német pés^f külföldi monopol tőkéséket

militaristákat' '• kiszolgáló Adenauer-kormány. újrafelfegy-;

. v( rzési politikája ellen folytat *<|iem léllénkézik,1 hanem teljes s|^Ö.s;s|hángBan .van -a nyugatné-! .mm alkotmánnyal. u

*.->VQ.Íe SzuíSb ■ Lenin v:.és.f Sztélm:'>: ^..múyolocl összefüggés nélkül*' |i^irä|aiiott csonka idézetekkel; -gyakran csak egy-egy mondat-, vagy félmondattal, próbálta ’ fkal&tárhasztani a vádiratnak azt í;dz Blljtást. hogy a Német Kommunista ' . Párt programjánál > ,Íog,va ’alkotmányellenes célokat , követ. A vádiratnak ez a Mc ■;.£arthy-stílusban ;megfogalma- -■■'zott és rendkívül primitiv ok-1- féjtéslj “Té'jezéte hangos neve-' £jést*' váltott ki .'az újságírók és

PALMIRO TOGLIATTI az

Olasz Kommunista Párt főtitkára a képviselöházban beszédet mondott a nemzetközi helyzetről. Beszédének - nagy- részében bírálta az olasz -kor-- mány álláspontját, amelyet — az európai -biztonság kérdésében hozzáintézett szovjet javaslattal szemben/.elfoglalt.'

Togliatti eívtárs, ' aZ’ Ola’sz Kommünísta Párt ^állásfoglalását ismertetve» ’kijelentette; .„Azt kérjük, hogy' Olaszország a Szovjetuhió javaslata szerint vegyen részt az összes" európai államok blZtobsá^árii-k thegtár- gyaláá'áv&l ’ főgjálkozó ‘kóhferéri- .cián Ss a maga részéről' aká- dályozza meg a helyzet kiéleződését, amelyet pedig a londoni és ‘ párizsi egyezmények ratifikálása és megvalósítása .elkerülhetetlenné tesz. Ezt kérjük a kormánytól. Kevés reményünk van -azonban -arra, hogy ez a’felhívásunk meghall-- gatásra talál. ” -Felhívással fordulunk* tehát az olasz állampolgárok tömegeihez. Nagy siJ kerrel* járt az á harc, amelye't a béke érdekében folytattunk

Z:: A, Béke-világtanács ülésszaka ,-íelhivassal’-fordult a világ népeihez. * A felhívás így szól: t ' „Miközben a koreai és az in- , dokinai háború , megszüntetése 'vés az „európai -védelmi közös- ' ség‘‘í.v'tefvezetériek elutasítása ■''az egész világot az államokat egymástól, «ylválasztó viszályok feljzá;t|ioiasának re.mégy|y^I tQl-„, tÖtte eí. a londoni és párizsi 'egyezményeié -.azzal a Szörnyű ' Veszéllyel fenyegetik a népeket, ,'jamjt ^ mindegyikük szempontjá- •^hóf a Wehrmacht újjáteremté- r'Stf jelent.'Miközben olyan újabb ' javaslatokat " tettek, amelyek jyáióraváltása biztosíthatja Né- metország egyesítését, a londo- —:n- és párizsi egyezmények meg- ' valósítása súlyos csapást mérne ”a, bemet ,'nép demokratikus és nemzeti erőire, fellobbanthatná i’i'-,német militarizmus Igényeit' h-%S ' ■véglegesítené Németország vitamint, Európa • szétszakított- ,-ságat. .- , .- Az. Egyesült Nemzetek Szer- '’vezetében' a leszerelésnek és a ^tpmegpusztitó fegyverek eltil- / tájának nyugtalanító -kérdésé- bén elért' előrehaladás megerősíti. a békéhez fűzött reményt ,<j* s londoni és párizsi egyezmények megvalósítása újabb fegyverkezési versenyt vonna

^ hiíTga . után, arrtlflek terhe’ ha; marosan mindenki számára elviselhetetlenné válna.

y.i;, ív

,Az említett egyezmények parlamenti' ratifikálása nemcsak, hogy nem' tartaná fenn a ' tárgyalások lehetőségét, hanem olyan helyzeteket teremtene, amely-az európai és az egyetemes béke szerhpohtjából újabb veszélyeket rejt magában.

A népek ilymódon drámai választások előtt állnak: vagy a tárgyáíásokát választják, amelyek észszerű megegyezést eredményezhetnek, vagy pedig önkényes cselekedetet — Nyu- gat-Németgrsz'ág, újrafelfegy- verzését és beyonását egy háborús tömbbe ami tönkre-* teheti a nemzetközi feszültség enyhülését. .

A népeknek ellenállást kell. kifejteniök a londoni és párizsi egyezmények ratifikálásával ' szemben.

' A népeknek, haladéktalanul- négyhatalmi tárgyalásokat kell’ követelniök *’ Németország szabad választások útján való újraegyesítése és az osztrák államszerződés megkötése céljából.- * A népeknek követelniök kel) á tárgyalások haladéktalan megindítását az összes európai .államok között. — tekintet nélkül ez államok rendszerére — hogy biztosítsák biztonságuké i és általános felvirágzásukat az összes államokkal való együttműködés' útján.