Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-11-24 / 93. szám
1954. november 24. 0) IFJÚSÁG Szervezeti életünkből Uj pionírokat avatunk Hogyan tarthattuk arcunkat üdén „Én... a népidemokratikus Csehszlovák Köztársaság ifjú pionírja társaim és a jelenlévők előtt fogadom“.., — hangzik az ünnepélyes fogadalom sok-sok csillogószemü kipirult arcú gyermek ajkáról. Milyen felemelő érzés egy kilencéves gyermek számára pionírnak lenni. Ha eljön a várva-várt nap, mikor először simul mellükbe a vörös kendő — minden pionír legdrágább kincse, hogy megváltozik minden „Ügy élek, úgy tanulok", hogy szeretett hazám hasznos polgára váljék belőlem!“ Nagy tettek, bátor cselekedetek végrehajtására éreznek erőt magukban. Nagy példaképek tettei, idősebb úttörők példái lelkesítik őkét: „én is olyan akarok lenni”. Ilyen érzéseket ilyen elhatározásokat kell, hogy kiváltson minden új pionírból e gyermekkor legnagyobb ünnepe a pioníravatás. Hiszen ez a nap életük legelső fontos állomása. Kitörölhetetlen emlékként kell, högy éljen szívükben, fogadalmuknak egy életre kell szólnia. A pionírcsapatok évről-évre új erőkkel gazdagodnak, A III. osztályosok már az év elejétől készülnek hogy méltón léphessenek a pionírok soraiba és felváltsák a Vili. osztályosokat, akik a CslSz-ben folytatják a pionírszervezetben megkezdett munkájukat. Komoly, sokoldalú és felelősségteljes munkát igényel minden csoport- vezetőtől és osztálytanítótól a III. osztályosok elkészítése a pioníravatásra. Hiszen a gyerekek nagy-nagy várakozzál! néznek e nap elé. A vezető feladata, hogy ezeket az érzéseket a nagy várakozással teli örömöt tartalommal töltse meg. A gyermek á vöröskendős pionírokban i eszményképet lát és maga is olyan akar lenni. De vájjon azt tudja-e, hogy mit jelent a vörös kendő, amely nemsokára az ö mellén is ott ragyog ? Tudja-e, hogy miért vigyáznak rá olyan féltő gonddal a nagyobb pionírok! Mikor csillogó szemmel, vágyakarással nézi a lobogó zászló alatt ünnepélyesen vonuló pionírokat, tud- ja-e, hogy mit jelent a zászló, amit az egész csapat követ? Olyan kérdések ezek, amelyeket a csapatvezetőknek feltétlenül tisztáznia kell, hogy a gyermekek megért- ; sék s mélyen,,,gz efliléjcezetükbe vés- i sék fogadalmuk minden egyes szavát, -gondolatát. Ezért az előkészítő munkát a csapatvezetőnek és az osztály- tanítónak egyaránt a legjobb tudásával a gyermek iránti mély szeretettel kell irányítania. Előre kell látniok, mikor mivel foglalkozzanak, hogyan dolgozzanak fel egy-egy problémát — tervet kell készíteni a munka, a fogadalom sikeres végrehajtása érdekében. A tervben fel kell tüntetni hogyan, milyen módszerekkel mélyítik el a gyermekekben fogadalmuk jelentőségét, s azt is milyen anyagot használnak fel erre. Vegyék be tervükbe a gyermekekkel való beszélgetéseket, gyűléseket, ★ ★ — találkozásokat a felnőttekkel. CsISz-tagokkal, a tanulásban magaviseletben élenjáró pionírokkal. A beszélgetések, gyűlések témája Igen sokféle, változatos lehet. Megbeszélhetik a fogadalom szövegét, a vörös kendő jelentőségét, mit jelent pionírnak lenni és ehhez hasonló témákat. Foglalkozni kell a szabadságért harcoló hősök életével, küzdelmeivel, meg kell mutatni rettenhetet- len bátorságukat, az emberiség ügyei iránti érdeklődésüket, amely sohasem ingott meg Beszélgetni kell a vörös zászlóról is és a szabadságharcok hős zászlóvivőiről. A mártírhalált halt kommunistákról és az Ifjúgárda hőseiről Zójáró! és a többi kómszomo- listáröl. akik hősiesen küzdöttek a hitleri csaoatokkal szemben. Meg kell értetni a pionírokkal, hogy a vörös zászló a pionírok jelképe. Ezzel kapcsolatban mondjuk meg hogy a vörös kendő, melyet a pionírok viselnek a vörös zászlónak e.g.y kis darabja. Tudatosítani kell a pionírokban. hogy a vörös kendő viselése egyben azt is jelenti, hogy ezeknek a hősöknek a példáját kell követni. Mélyen a gyermekek szívébe kell vésni a pionírfogadalom jelentőségét, hogy világosan lássák milyen feladatokat, kötelességet vállaltak magukra, amikor letették a fogadalmat A fogadalom váljon törvénnyé és a szöveget tanulják meg a pionírok. A különféle beszélgetéseken és gyűléseken a pionírszervezet megismerésén kívül helyes, ha elvissztik az avatandó pajtásokat nagyobb pionírok rajgyülésetre és más egyéb foglalkozásaira. , Itt a gyermekek meglátják, hogyan dolgoznak a pionírok Egy-egy érdekes megbeszélés felkelti a kisebbek érdeklődését, játékok, sport- és kulturális foglalkozásait megszerettetik, vonzóbbá teszik a pioníréletet. Helyes, ha meglátogatnak a paitá- j sok otthonukban olyan pionírokat, akikről a vezető tudja, hogy idejüket pontosan napirend szerint osztják be és ezekről példát vesznek a pionírlátogatók. Iskoláinkban a pionirvezetök és tanítók túlnyomó része megértette a pionírfogadalom előkészítésének fontosságát. Azonban sok iskolában igen hosszadalmas a tanulók előkészítése a pion'- fogadalomra. Vannak iskoláink, ahol a vezetők még mindig nem ismerik a CsISz KB határozatát arról, hogy miképpen vegyük fel a pionírokat a pionírszervezetbe. A pionírvezetők törődjenek azzal hogy a 9. életévét betöltő tanuló, ha megérdemli, okvetlen pionír lehessen. Az iskolaév befejezésével sok pionír lépett be a CsISz-be. Éppen ezért fontos, hogy a pionírszervezet sorait kiszélesítsük, jó pionírokat neveljünk, mert belőlük jő CsISz-tagok lesznek. Ez a pionírszervezet egyik legfontosabb feladata. A pionírvezetők munkájától, irányításától függ. hogy milyen pionírjaink lesznek, milyen érzelmek nyílnak ki a gyermeki szívekben és mi valósul ebből meg. GÖBŐ LAJOS + A z arcbőr ápolásánál nagy sze- » -pzojjzsBRtu jgq a Jpzsjaf jadaj sa. Igen ám, csak pontosan fudnunk kell. miiyen irányban végezzük a ne- lyes mat szírozást — mert ha helytelen irányban végezzük, akkor csak kárt okozhatunk vele. Ezért most bemutatjuk, hogyan kell a helyes arcmasszázst végezni. Vegyünk hozzá egy jő tisztítókr - met, tfsztán lemosott arcunkra po- tyogtassunk rá belőle és aztán' 1. bal kezünkkel gyöngén masszírozzuk ajkunk jobb sarkától állunk közepéig és ajkunk balszéléig — aztán jobb kezünkkel szálunk balsarkézzel háromszor. 2. Középső ujjunkkal szájszélünktől természetes arcbőrráncunk mentén gyengéden masszírozzunk végig egész a szemünkig — az orrsövényig és onnan az orrunk hegyéig, ne feledkezzünk met az orrcimpánkról sem. 3. Felsőajkunkon és orrunk sarkában gyakran ülepedik le piszok. Ezért: bal kezünk középsőujját helyezzük orrunk jobb sarkához és masszírozzuk felsőajkunk közepéig, de nemcsak ujjunk hegyével, hanem ujjunk legfelső percével — és a jobb középső- újjal masszírozzuk orrunk másik sarkáig Jól végig az ajkunkon — akkor végezzük helyesen. 4. Most aztán hüvelykujjunkat haj- 1 litsuk be és ujjainkkal könnyedén ütögessük arcunkat egész a halántékig, apró mozgásokkal egyenletesei I 5. Középsőujjunkkal aztán a szemünk alatt az ábra szerint masszírozzuk, de ne nyomjuk nagyon az érzékeny bőrt, hanem állandóan zsírozzuk. 6. Aztán tovább haladunk homlokunk felé és vissza szemünk köré. 7. Ujjúnkat homlokunkra tesszük és a krémet elkenjük a halántékon félköralakú mozgást végzünk és a felsőajak felé közeledünk. Ezt a műveletet háromszor ismételjük. így aztán az arckrémezést hasznos maszszázzsal kötjük össze. Fontos, hogy csak könnyedén dolgozzunk és ne húz-, zuk el az arcbőrt. Sütés-Főzés Sajtospogácsa 25 dkg lisztet 12 dkg vajjal, vagy margarinnal elmorzsoljuk. Hozzáadunk •2 dkg tejben áztatott élesztőt, 1 egész tojást, kevés sót. 2 kanál tejfelt és 6—8 dkg reszelt sajtot. Összegyúrjuk és negyedórán át pihentetjük. Kinyújtjuk, kiszaggatjuk és a tetejét tojással megkenve, sajttal meghintjük. — Világosra sütjük. Tepertős pogácsa 2 deka élesztőből gyenge kovászt készítünk. 1 kiló liszthez annyi tepertőt veszünk, amennyi zsírossá teszi és szétmorzsoljuk a liszttel. Hozzáadjuk az élesztőt, sót, 2 tojássárgáját és annyi langyos tejet, amennyit a tészta felvesz. Ügyeljünk, hogy a tészta ne legyen kemény. Jól kidolgozzuk, ujjnyi vastagra nyújtjuk, pogácsákat szaggatunk belőle, a tetejét késsél „megkockázzuk", tojással megkenjük és félórán keresztül kelni hagyjuk. Forró sütőben kisütjük. Meleg pogácsa 20 dkg margarint, 30 dkg liszttel, 1 deka tejben áztatott élesztővel, 1 tojással, 1 kanál cukorral, kis sóval összegyúrunk.- Pihentetjük és ha meg- kelt, kinyújtjuk és kiszaggatjuk. Előre melegített sütőben megsütjük. Melegen tálaljuk. Sült csirke § A kibelezett jól letisztított és megmosott csirkét megsózzuk, égy lábasban felolvasztunk zsírt, belehelyezzük a csirkét — mellel lefelé — megsütjük s ha már szép színe van, úgy csőben tovább sütjük■ Majd agy tálra he'yezzük a csirkéket és va- jonsült szeletekre vágott burgonyával. valamint vajon párolt sárgarépává\ zöldborsóval kbritjük. Ezután leöntjük vajjal és a csirke levét külön mártástálon tálaljuk. Pamutmaradékokból készült sporttérdharisnva A nas^ympsypri parkról Mindenki tudja, hogy ősszel és tavasszal van a faültetés ideje, Mindenki? Úgylátszik a nugymegyenak mégsem tudják, Nem ültetnek egy fát sem. ittóznak a faültetéstől. A falut állandó porfelhő takarja. Eső után pár órára már porzik minden mert a szél — itt állandóan fúj — azonnal kiszárítja a talajt, Könnyű neki, mert ebben a nagy faluban alig látni fát, különösen most, mert egy évvel ezelőtt, ami volt is, kivágták. Vegyük figyelembe csak az állomásra vezető utat. A por nemcsak az emberek ruháját teszi tönkre, amikor ünneplőbe őltözn “*■-•, hanem az egészségét *is, meg a parkot is. amit a falu közepére létesítettek: Parkot? Fű és pad, ebből áll a park, Fa nincs ott egy se. A füvet belepi a por, a pádon pedig még a bolond se üldögél, mert hát a tűző napon annak is megfájdul a feje. Ha fákat ültettek volna, amikor a parkot kezdték létesíteni, hároméves fák lennének a falu közepén. így pusztaság és szemét uralkodik a környéken. A faültetés egyenlő a parkosítással. A padokat hiába rakják a falu közepére, hiába vetnek füvet az ott felásott talajba, mégsem jelent az parkosítást. így. ha közelebbről nézzük a dolgot azt látjuk, hogy a faluban nincs is park. Először fásítani kellett volna, mert a fa adja meg a park jellegét, szépségét. Mit tettek a CsISz-tagok azért, hogy valóban szép, rendezett legyen Nagy megy er főtere? Amint látjuk, né i sokat. Izsópról a szomszéd faluból is voltak itt brigádmunkán, amikor parkot akartak létesíteni, derekasan dolgoztak, segítettek a nagymegyerieknek. Szép legyen a járási székhely — gondolták. A nagymegyeri fiatalok is dolgoztak, csakhát nem úgy, amint kellett volna. mert a fásítás kezdeményezését mégis csak nekik kellett volna véghezvinni. A helyi nemzeti bizottság úgylátszik nemsokat törődik ezzel a kérdéssel, lehet, hogy nem tartja érdemesnek, nem érti a dolgok lényegét. A CslSz-tagoknak azonban okvetlenül törődni kellene ezzel a dologgal. Elvégre a falu szépségében ők gyönyörködhetnek a legtöbbet, büszkék lehetnek rá. Mégis úgy gondoljuk, hogy ha már most ősszel nem is, de tavasszal okvetlenül fásítanak majd Nagymegyeren. A télen valószínűleg terveket készítenek erre' vonatkozóan, lehet hogy pár gyűlést is rendeznek emiatt. Mindez nem lényeges. A lényeg az lesz. ha tavaszkor valóban fásítanak, széppé teszik az utcákat, ezzel együtt portalanítanak és így egészségessé, tisztává válik a falu. B. 1. A térdharisnyát különböző színű négyszögekből állítjuk össze, melyeket külön-kWön kötünk Háromféle színű pamutmaradékra van szükségünk. a mi esetünkben sárgára, barnára és zöldre. A színek helyes összhangba hozása igen fontos és erősebb lábakra jobban illik egy és ugyanazon szín három árnyalata, mint pld. drapp, terrakotta és sötétbarna vagy szürke, kék és sötétkék, A munka leírása: A mellékelt 1. sz. ábrán látjuk, hogy egy térdharisnyához melyik sz nbő hány négyszöget és hány háromszöget kell megkötnünk. A négyszöget egy szemmel kezdjük és minden ;or végén egy-egy szemet szaporítunk. Állandóan símán kötünk, Ha a kötőtűn 30 szem van. akkor minden egyes sor végén kezdünk ?- 2 szemet egybekötni, amíg újra csak egy szem marad a tűn. A háromszöget ugyanígy kötjük, azzal a különb- séggei hogy mikor elérjük a 30 szemes szé1 ességet, a kötést befejezzük. Az 1. számú ábra szerint állítjuk össze a színes négy és háromszögeket és visszájukon „endliző" öltéssel varrjuk össze. A négyszögeket úgy illesztjük egymáshoz, hogy a munka plasztikus szélei függőleges helyzetbe kerüljenek. így a térdharisnya jól simul a lábhoz. A sarok feletti háromszögek bő szedjük fel a talp megkötéséhez szükségs szemeket. 5 cm. magasságig jersey-szerílen kötünk egyenlő számú szemekből. Azután a sarok alsó ■ részét kötjük. A szemeket 4 részre osztjuk, ebből csak a középső részt kötjük úgy, hogy a szélső szemeket fokozatosan kötjük össze az oldalrészek szemeivel. Amikor a kötőtűn csak a szemek középső harmada marad, felszedjük a sarok első része szélén lévő szemeket (lásd a 2. sz. ábrát) és tovább kötjük a talpat. Minden ’sor végén egy-egy szemet szaporítunk, egészen a négyszög hegyéig a lábfejen. A talpat a négyszöggel összevarrjuk (3. sz. ábra) és 4 tűn egyenesen továbbkötünk egészen a kisujjig. Innen a talpat, csúcsba kezdjük formálni. Két szemet a kís- ujjnál és kettőt a hüvelykujjnál minden sorban összekötünk a többi szemmel, amíg a tűn csupán 8 szem marad. Ezeket felfűzzük a pamut végére és a kötést visszáján dolgozzuk el. A térdharisnya felső szélét visszahajtjuk, levarrjuk és gumit fűzünk bele. A másik lábra való térdharisnyát ugyanígy kötjük. A térdharisnya kötésmintáján a B = barna,' Z — zöld, S —sárga színt jelez.
