Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-11-24 / 93. szám
4 ÚJ IFJÚSÁG 1954. november 24. Fiatalok vagyunk, élni akarunk! igen, Szlovenszko magyar fiatalsága élni akar! Élni, de nem tíz- tizenkét órát robotolni a műhelyben, a iöldeken, semmiért, bagóért, hanem rendes bérért, a negyvenórás munkahét betartása mellett. Élni. de nem munka és segély nélkül kóborolni az utcán, éhezve, fázva mint egy kivert kutya. Élni, de nem rabszolgatáborban — katonádról alatt. Élni, de nem azért, hogy ho'nap, vagy holnapután a vágóhídra vigyenek minket idegen érdekekért ellenségeink érdekeiért. Élrfi, de nem fasiszta korbács alatt, hogy az kiűzzön bennünket az üzemből, megfosszon a segélytől. Élni. de nem cseh és szlovák iskolákba szorítva, ahol nem értve az előadást „buta magyaroknak” szólítanak. Élni akarunk, jövőt akarunk. Szlovenszko magyar fiatalsága világos választ vár. Sok a hivatatlan prókátor. Hány párt nevezi magát az ifjúság pártjának, hányán nevezik magukat az ifjúság vezérének. De ugyanakkor érzik, hogy vaj van a fejükön, mert seregnélküli vezérek. A magyar dolgozó ifjúság nem hihet a keresztény szociáldemokrata párt vezetőinek, akiknek szájuk állandóan teli van magyarságukkal, de ugyanakkor megegyeznek a cseh urakkal, a magyar dolgozó ifjúság bőrének le- nyúzására. A magyar ifjúmunkásokkal tíz- tizenkét órát dolgoztatnak, közös magyar érdekekről beszélnek, de ők zsírosodnak ugyanakkor, amikor mi fagyunk, amikor a mi sorainkat tizedeli az éhség. Vagy a kormányban lévő legnagyobb párt. az agrárok, Hodza és Csömör pártja mellett tegyen hitet a magyar ifjúság? Ez a párt a parasztság védelmezőinek hazudja magát, de amióta a zsírosfazék mellett ülnek, azóta egy fikarcnyival sem javult a magyar paraszt helyzete, de javult « nagybirtokosok, a bankárok helyzete, mert végrehajtóik mindennap vendégei a magyar falunak. És végül, a „szocialista” pártoknak dűljünk be? Akik magukat munkáspártnak nevezik, és ugyanakkor nekik köszönhetjük a segélyből való kidobást. a rabszolgatáborokat és még egy néhány ehhez hasonló „szocialista” intézkedést. A magyar ifjúság nem hisz ezeknek az „ifjú" vezéreknek akiknek minden új jelszava, minden új prog- rammja csak egy célt szolgál: a ki- vénhedt. düledező kapitalista rendszer megmentését, amely rendszer Csehszlovákiában 200 ezer ifjút Ítélt munkanélküliségre s jövőtlenségre. A dolgozó ifjúság nem ezt a piszkos, rohadt rendszert akarja, hanem a Kommunista Párt zászlaja alatt sorakozik fel e rendszer megdöntéséért. Hiába tiltották be az urak a Kommunista Ifjúmunkások szervezetét, a dolgozó ifjúságot nem lehet elszakítani a Kommunista Párttól, mert az nem ígér, nem hangoskodik, hanem vezeti és szervezi a magyar ifjúság harcát, munkáért, kenyérért, és a nemzetiségi felszabadításért. Ezer és ezer ifjú munkanélküli sorakozott fel a népszavazási akcióba a kommunizmus vörös zászlaja alatt, ezerkétszáz regruta vívta harcát a kommunista ifjúság szervezetének vezetése alatt Szlovenszkón, száz és száz ifjúmunkás hallgatott a Kommunista Párt hívó szavára Bratislavá- ban amikor a Hodác és Stríbrny élnémítására, a fasiszta terpeszkedés megakadályozására szólította. És mi, ifjú kommunisták, ma újból hívunk benneteket, jöjjetek velünk; előre a győzelmes választási harcban, a Kommunista Párttal, munkáért, kenyérért, szabadságért! A munkásosztály győzelméért, a szocializmusért! (A Munkás 1935. áprilisi számából) A földbirtokosok terrorral dolgoznak Losoncon Losoncon, a magyar és cseh szociáldemokraták elhatározták, hogy közös listán fognak szerepelni a választásokon. A közös lista gondolata csődbe jutott. A „szétforgácsolt erőket” nem lehetett egyesíteni, mert kitűnt, hogy a szociáldemokratáknak sem a csehszlovákoknak, sem a magyaroknak semmi erejük nincs, még szétforgácsolt erejük sem. Képtelenek voltak ugyanis jelölő listájukra elegendő számú aláírást szerezni, habár megpróbáltak a burzsulyok soraiban is, de természetes, ott is hasztalanul. Az utolsó pillanatban ilyen körülmények köiott elhatározták, hogy csatlakoznak a nemzeti szocialistákhoz és Hodzáékhoz, és velük együtt közös listán fognak szerepelni. Ennek az alakulatnak kormánytámogató blokk nevet adtak. A losonci magyar szociáldemokraták tehát a kormánytámogató blokkhoz csatlakoztak. A szocdemeknek azonban ez a manővere ''sem fog sikerrel járni, mert a nulla hiába csatlakozik a nullához, ebből nem lesz mandátum, legfeljebb két nulla. Losonc környékén is igen nagy a választási mozgolódás. Igen érdekes lesz megjegyezni, hogy a földbirtokosok mindent elkövetnek, hogy a hatalmat a falvakban továbbra is ők gyakorolhassák a községi képviselő testületekben. Így például Lengyel, közismert földbirtokos úgy akar a kisgazda választókra és a földmunkásokra hatni, hogy azzal fenyegeti őket, hogy abban az esetben, ha a kommunistákra szavaznak, úgy nem ad az' ottani kisgazdáknak munkát, béreseit pedig el fogja bocsátani. Egészen természetes, hogy ezekre a fenyegetésekre senki sem retten meg és annál nagyobb lelkesedés, el csatlakoznak mind a kisgazdák, mind a földnélküliek a kommunista párt lobogója köré, mivel világosan látják, hogy a földbirtokosok egyedül ettől a párttól tartanák, mert ez a párt egyedül a falusi szegénység igazi képviselője. (Munkás, 1923. szeptemberi szám) A CSEMADOK és a CsSzBSz. a Suché Myto 17 sz. alatti klub- helységében a Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapja alkalmából 1954. nov. 26.-án 19 órai kezdettel KULTÜRESTET rendez. A kultúrest műsora: 1, Dr. Sas Andor, egyetemi magántanár előadása: „Mit láttam a Szovjetunióban?” címmel. 2, Porubská elvtársnő, a Nemzeti Színház művésznője „A szovjet hadsereg” című verset szavalja. 3, Maniová-Hornungová és Jankó Blaho, szlovák és magyar népdalokat énekel. 4, A Csehszlovákiai Magyar Népi Együttes, ének, zene és tánc- számokkal lép fel. A kultúrestre mindenkit szeretettel várunk! ★ ★ ★ KULTÚRHÍREK A Petőfi színházban Budapesten nagy siker mellett került bemutatásra Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című ifjúsági regény «alapján feldolgozott színmű. Muhtar Asrafovics Asrafi, üzbég zeneszerző. Megalapozta Üzbegisztán zenei életét, zeneiskolákat és főiskolát létesített. Jelenleg az Üzbegisztán! Nemzeti Opera karnagya. Több operát és szimfonikus költeményt (is írt. Az üzbeg népi hagyományból indul ki és zeneileg kifejezésre juttatja a szovjet föld csodálatos ébredését és harmonikus boldogságát. Antonín Dvorák. a nagy cseh zeneszerző halálának 50. évfordulója tiszteletére a Világbéketanács kezdeményezésére a Csehszlovák állami film életrajzi filmet forgat. Ajándék olvasóinknak Október elsejétől a Slovenská kniha, n. v. valamennyi könyvesboltiban vásárolhatnak az olvasók 10.— Kcs-s sorsjegyet, amellyel a követező nyereménytárgyakat nyerhetik meg: 1. díj nagy könyvszekrény és tetszés szerint 4000 Kcs értékben választott könyvek szerint választott könyvek 2. díj nagy könyvszekrény és tetszés 3000 Kcs értékben 3 díj könyvszekrény és tetszés szerint választott könyvek 2500 Kcs értékben 4. díj könyvszekrény és tetszés szerint választott könyvek 2000 Kcs értékben A nyilvános sorsolást Bratislavában tartják meg 1954. december ■én. Azok a sorsjegyek sem veszítik értéküket, amelyeket nem húznak Ezeket december 10-től december 31-ig lehet beváltani a Slovenská liha, n. v. bármelyik könyvesboltjában, saját névértékében vagy könyv- vagypedig hanglemezre. A kihúzott sorsjegyeket a kisorsolás után a ovenská kniha, n. v. könyvesboltjainak kirakataiba helyezik tájékozódás igett. SLOVENSKÁ KNIHA, n. v. ,u s rytr-;j (Folytatás lapunk előző számából) — De hiszen majd megszárad — vigasztalja Grecso és tördel a kolbászból. — ügy-e jó? — hunyorít Miskára, aki nagyon jól kezdi magát érezni a felséges eledeltől, a kényelemtől, de főként ^ nagy örömtől, hogy Grecsóval lehet. A fáradtságtól és izgalomtól nem tud elaludni. Aztán meg nem szokott (I rúgós ágyban, fejpárnán aludni és pokróccal takaródzni. — Aludj! — szól rá Grecso már negyedszer és Miska azonnal szót fogadna: behunyja szemét. Nyelvén még érzi a kolbász csípős ízét és egész testét jóleső érzés hatja át. Talán a teától, vagy Grecso jelenlététől. Grecso a lámpa fényét újsáqpapiros- sa> tompítja, hogy ne zavarja a gyereket Olvas. Elvonult a vihar, már csak nagymessziről hallani tompa zengését, a zivatar májusi esővé csendesedett, de már ez is gyöngül. Grecso kitárta az ablakot, mire Miska újra felocsúdik szendergéséből. Az eső már csak cseppekben hull az ereszről. Friss, üde, csaknem tapintható illat áradt a szobába. Az erdők különös, izgató ülata. Grecso kihajol az ablakon, amint szippant a cigarettából, annak fénye megvilágítja arcát. És mégis elszunnyadt a fiú, mert mikor kinyitotta szemét, Grecsó már nem ült egyedül az asztalnál. Ketten voltak. — Velem kell, aludj, nem engedhettem a fiút haza ilyen ítéletidőben. — Azt hiszed el tudok ma aludni? Miska gyorsan behúnyja szemét, — Tulajdonképpen mit is akarsz Viktor? Ha Stachot szándékozói be- csukatni, akkor az SNB-re kellett volna menned. — Nem akarom lecsukatni! Csak igazságot akarok — ellenkezik Viktor. Miska megfeledkezik az óvatosságról, nem tud ellenállni kíváncsiságának, nagyra nyitott szemmel, ágyában csaknem felütve hallgatja őket, de azok ezt nem veszik észre. Miska meg szeretné tudni, hogy dönt majd Grecsó Pavel és tulajdonképpen milyen esz igazság. — Igazság. Én így értelmezem az igazságot, Viktor! A háború alatt megneveltük Stacho Jankót és felneveltünk sok-sok Stacho Jankót. Ügy neveltük őket, hogy ne féljenek, verjék az ellenséget, ahol érik és ahogy csak bírják. Ezt tette Stacho Jankó? Ezt és derekasan! Hát a felkeléskor? Megint megtette és ugyancsak becsülettel... És most büntessük meg szigorúan Stachot azért, mert újra veri az ellenséget? — Szóval én ellenség i:agyok? — Nem! —C kiáltotta Grecso. — Ne légy mindig sértett nagyságos úr! — De a kulákok igenis ellenségek! És én ezért nem fogom kérni Stacho megbüntetését. Te miattad sem. Mert nem Stachó felelős tettéért, hanem azok, akik belelovalták ebbe az oktalan fogadásba, melynek következtében ilyen esztelen kötelezettséget vállalt. Chrenkó nem válaszol, kissé elfordul. Miska nem láthatja arcát. — Mondd, Viktor, zsiványnak tartod Stacho Janót? Maga részére harácsolt? A szövetkezet érdekét nézte, mindenkire gondolt: nem magának szánta! Jót akart, s lám: mi lett ebehogy észrevegyék ébrenlétét. Az jjeli látogató Chrenkó Viktor. — Értsd meg Pavel, nem rólam an szó. A pisztoly még sem volt iltve — és milyen pisztoly, raké- ís! Könnyen elintéztem őket. Haem képzeld csak, azt mondta, hogy árom emberhez készültek. — Mondta neked? _ {fog _ Viktor kereste a hetes kifejezést — nos, kivallotta. Ezt a Viktort, Miska, amíg élni >g, csak a traktorával együtt tudja lajd felidézni emlékei közül: sárga ? zöld traktorával. Partizán volt, ■aktoros volt... és most — úgy [•szik — verekedett valakivel, aki ikétás pisztollyal megtámadta. És i/őzött! Mennyi fölösleges beszéd lesz ebből, ehet, hogy nem is mentek rájuk isztolyökkal és ha igen, akkor nem ál tőitekkel, de mégis! — Kit látogattak még meg? — érdi Grecso suttogva. — A három kulákot. — No és? Ne félj', nem csináltak ekik semmit. Stacho néha bolond. lost újra bolondságot követett el, de > mindjárt megriadtál. — Ha neked kellett volna anyádat leire keltened ájulásból, te se igen gráltál volna a vidámságtól. Miska nagyon szívesen hallgatta tinó a nem mindennapi beszélgetés dnden szavát. Chrenkó Viktor izgatás kalandjáról, sajnos a férfiak igdolóztak. csak később hallható bői! Megtette, mert műveletlen, — régen iskoláztatásra küldhették volna! És te azt kívánod, hogy megbüntessék a müveletlensége miatt?! — Te mindenkit pártfogolsz. Ügyvéd veszett el benned! Emiatt nem haragszom, mert téged is vedelek és pártolni foglak a jövőben is. ha szükség lesz rá. Te sem tehetsz pártöntudatod gyengeségéről és műveletlenségedről. Mert műveletlen vagy Viktor, annak ellenére, hoqy telefirkáltál néhány ív papirost, amikor hivatalnoki széket szereztél magadnak. — Te talán művelt vagy? — Tanulok, művelődöm. Viktor hirtelen felpattant. Székét nagy zajjal hátralökte. Grecsó elé lépett, kihívóan szemébe nézett. Farkasszemet néznek, de csak eQV pillanatig, aztán felenged az arcok zord keménysége és rámosolyognak egymásra. — Nos, derék legény vagyok? — kacag fel végül Grecsó. — Derék ember vagy, Pavel! Most Grecsó is feláll, nagyot nyújtózkodik, szélesen kitárt karokkal és tréfásan hátba üti Viktort. — Feküdjünk le. barátom! Miska még látta, amint elbújta a füstölő lámpát. Kis idő múlva kétszer reccsent a szomszédos ágy. Aztán csend lett. Ebben a mélységes csendben ketten igyekeztek elmerülni az álom tavában, a harmadik szeretett volna a lehető leghalkabban lélegzeni Az erdőben rikácsoló hang szólalt — felébredt valamilyen madár. Nemsokára virrad. Fordította: SIPOS GYŐZŐ
