Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-11-20 / 92. szám
4-----ÖJ IFJÚSÁG 1954. november 20. Küldöttségünk a béke és barátság országában A külfölddel való kulturális kapcsolatok Összövetségi Társaságának meghívására a csehszlovák kulturális dolgozók küldöttsége látogatást tett a Szovjetunióban. A küldöttség tagjai sok kiváló irodalmi és kulturális dolgozóval találkoztak és beszéltek, megismerkedtek Moszkva és Leningrad nevezetességeivel, meglátogatták a híres képtárakat, múzeumokat, színieUSadásokon és hangversenyeken vettek részt. Ottartózkodásuk alatt a vendégek meggyőződtek a két ország közötti kulturális kapcsolatok ápolásáról és állandó fejlesztéséről. Minden jel arra mutat, hogy a szovjet nép tájékozva van Csehszlovákia kultúrájáról. A szovjet olvasó ismeri és kedveli a csehszlovákiai irodalmat. A Szovjetunióban eddi. 8 millió példányban 27 nyelven jelentek meg cseh és szlovák irók müvei. Fucsík „Üzenet az élőknek”-je a szovjet ifjúság valóságos kézikönyvévé vált. A szovjet nép megszerette Jirásek, Neruda, Nemcouá, Olbracht. Capek. Hasek, valamint a mai írók. Majer- ová Drda, Svatopluk. Marek és mások könyveit. Nagy tetszésre találtak a szovjet közönségnél a csehszlovák filmek „Elhurcolás’’ .,Andel szabadsága", a „Császár pékje és a pék császárja” stb. Ezidén adják nagy sikerrel a „Vér titka’’ és a ,.Jestráb Hrdlicka ellen" című filmeket. Drda, Stehlík és Kohout darabjait teltház mellett, adják, a szovjet színházakban. A legjobb szovjet operaházban, a Nagyszínházban minden esetben nagy tetszést kelt Smetana .Madott menyasszony"-a. Dvo. fák, Smetana, Janácek. valamint a mai csehszlovák zeneszerzők, Dobias, Seidl. Jeremiás. Suchon művei a hangversenyek és rádióleadók állandó műsorszáinaihoz tartoznak. A Szovjetunióban állandó figyelemmel kísérik Csehszlovákia kulturális életét és már várják, hogy mikor jelennek meg fordításban a cseh és szlovák írók művei. Sokan azonban megtanulták csehü1 és eredetiben olvassák a csehszlovákiai rókát. A Szovjetunió területén bárhol vásárolhatók cseh és szlovák könyvek, folyóiratok. A csehszlovák nép és kultúrája iránt érzett szeretet és tisztelet lépte..-nyomon megnyilvánul. Ezidén rendezték meg Moszkvában a XIX. és XX. századbeli. csehszlovák képzőművészeti kiállítást. A moszkvaiak megismerkedtek a XIX. és XX. század cseh és szlovák realista festőinek — Mánes, Ales, Cermák. Nechleba, és a mondern festők, Sjvabinsky, Kuba. Benko. Medvédsky, Zábransky — alkotásaival. Különösen nagy tetszést arattak Mydbek, valamint a mai képzőművészek, Lauda és Po- korny szobrai. A csehszlovák képzőművészeti kiállításról Moszkvában megrendezett vita nagyban hozzájárult a szovjet és csehszlovák művészek együttműködéséhez. Nagy élvezettel hallgatták a moszkvaiak Hrncírova, a prágai Nemzeti Színház szólóénekesnője. és Holecek zongoraművész fellépését. De nemcsak csehszlovák művészek látogatják a Szovjetunót, hanem számos szovjet küldöttség keresi fel hazánkat. Szovjet vendégeink a kultúra minden ágában igyekeznek segítséget nyújtani csehszlovák barátaiknak. A baráti együttműködés és a kulturális kapcsolatok elmélyítése a csehszlovák-szovjet barátság megszilárdításának egyik jelentős bizonyítéka. A csehszlovák küldöttség tagjai a történelmi nevezetességű „Aurora“ pán céloshajón. A csehszlovák vendégek az „Aurora“ páncéxoshajó híres ágyúja mellett. Ebből az ágyúból adták le 1917 novemberében az első lövést a pétervári Téli Palotára. A csehszlovák küldöttség a Téli Palota Októberi Bejáratá-nál. Ezen kapun keresztül hatoltak be 1917 októberében a vörös gárda tagjai. Az új magyar helyesírási szabályokról (A magyar helyesírás szabályai 10. kiadása alapján az „Űj Ifjúság” számára összeállította: Dr. B. Kern Mária.) Tudjuk, hogy a nyelv élete folytonos változás. A magyar nyelv az utóbbi évtizedek során, különösen 1945 óta nagy fejlődésen ment keresztül. A fejlődés során beálló változásoknak megfelelően néhány eddigi helyesírási szabályunk is elavult. Változtatásokra volt szükség, a régi és már elavult szabályok helyett az élet, az élő nyelv törvényeit figyelembevevő, új szabályok alkotására. Az űj nyelvi jelenségek értékelése, szabályokba foglalása mindig a helyesírás szabályainak gyűjteményében nyer hivatalos megfogalmazást. A legelső magyar helyesírási szabályzat 1832-ben jelent meg, azóta egymást követték az újabb, bővített kiadások, de a szabályok lényegükben nem sokat változtak. 1950-ben jelent meg „A magyar helyesírás szabályai” 9. kiadása, de a nyelvünkben 1945 óta végbement változásokról még nem nyújtott teljes, átfogó képet. Azonban tömörségével, egyszerűbb fogalmazásával áttekinthetőbb, szemléletesebb volt az előzőknél. A legújabb, 10. kiadás előkészítése már 1951-ben elkezdődött. de csak idén került sor kinyomtatására és megjelentetésére. A magyar helyesírás szabályainak ez á legújabb kiadása a 9. kiadáshoz viszonyítva majdnem 200 új, vagy részben új szabályt tartalmaz. Részben megváltoztak az eddigi szabályok, s ott, ahol már tarthatatlanok voltak, teljes megváltoztatásukra is sor került. Körülbelül 25 esetben változtattak meg olyan szabályokat, melyeket már túlhaladott az élő nyelv fejlődése. Az új szabályzat szótári részéből elhagyták a korszerűtlen ■ elemeket, viszont felvették az új kifejezéseket. A 10. kiadás összeállításán működő Helyesírási Főbizottság figyelembe vette a közönség köréből beérkező véleményeket is, s segítségükkel módosította a régi elgondolásokat. Fő törekvése a célszerűség mellett a helyesírás egységének megteremtése volt, s bár egyes szabályok szokatlan voltuknál fogva még nem számíthatnak közkedveltségre, rövidesen át fognak menni a köztudatba. A szabályok felsorolásánál négyféle változást jelölnek; az eddig még meg nem fogalmazott és az egyes részletükben meg nem fogalmazott szabályokat; valamint a teljesen vagy csak részben megváltoztatott szabályokat. A legfontosabb változásokat nyelvtani keretbe foglalva a következő, az eddigitől leginkább eltérő, megváltoztamódban a dz + j; dzik + j kapcsolat így hasonul: hallgatódzik: hallga- tóddzam; fogódzik: fogóddzék; edz- eddzél, ‘eddzetek stb. 2. A főnév. Változás történt a tulajdonnevek egyes csoportjaiba tartozó főnevek írásánál. A családnevek -val,-vel rágós formáinál a következő esetekkel találkozunk: Magyar: Magyarral; (Változatlan) Kemény: Keménnyel (a régi Keménynyel helyett!!); Papp: Papp-pal; Madách: Madáchcsal, Tóth: Tóthtal stb. (Ha a név régies betűvel végződik, a régies betűt változatlanul hagyjuk, s a ragot hasonult alakjában írjuk hozzá!!) A földrajzi nevek írásánál is vigyáznunk kell az utca, köz, fasor, tér, tere stb. kapcsolatok írására. Elhagyva az eddigi kötőjeles írást, ma a fenti szavakat különírjuk a név első tagjától, természetesen kis betűvel: Marx tér, Rózsák tere. Arany dános utca, Váci út stb. A napilapok és folyóiratok címében minden lényeges szót nagy kezdőbetűvel írunk: Szabad Nép, Oj Szó stb. A könyvek, költői művek, cikkek stb címében azonban általában csak az első szót írjuk nagy kezdőbetűvel: Légy jó mindhalálig, Nemzeti dal stb 3. A melléknév. Tudjuk, hogy főnévből is alkothatunk melléknevet az -i melléknévképző segítségével: Budapest, budapesti. Az -i végű helynevekből képzett melléknevekben csak egy i-t írunk: Oroszi: oroszi (nem orosziiü). Helsinki: helsinki stb. Ha azonban az -i képző y-nal végződő idegen helységnevekhez járul, az írásmód kétféle: Az egyelemű nevekhez közvetlenül kapcsoljuk az -i-t, s kis kezdőbetűvel ‘ írjuk: Nováky, novákyi; Vichy, viychyi stb. A többelemű nevek nagy kezdőbetűjét megtartjuk, az -i-t pedig kötőjellel kapcsoljuk hozzá: Karlovy Vary, Karlovy Vary-i stb. Ha az -i képző olyan országnevekhez járul, amelyekben a „köztársaság” vagy a „népköztársaság" szó szerepel, — az eddigi gyakorlattól eltérően — a név minden tagját kis kezdőbetűvel írjuk: csehszlovák köz- társasági, magyar népköztársasági stb. A melléknév fokozásánál a középfok jelének egy -b-s és két -b-s változata* is megengedett: idősebb, idősb stb. A kevésbé szó azonban mindig egy b-vel Írandó!!! ■ 4. A számnév- számjegyek. A keltezés helyes írásmódja: az évszámot mindig arab számmal írjuk, s utána a keltezésben pontot teszünk, A hónapokat jelölhetjük betűkkel is, számjegyekkel is; ha római számmal jelöljük, akkor a római szám után is pontot teszünk: 1954. november 11., vagy 1954. XI. 11. stb. 5. A határozószók. Az épp, éppen határozószó két p- vel Írandó, ebben különbözik az ép melléknévtől és annak ragozott alakjától!! Mindig egybeírjuk a következő szavakat: énbennem, teáltalad, őutána stb. 6. A tagadószók. A nem és sem tagadószót általában különírjuk a tagadott névszótól' nem haladó, nem magyar stb. De egybeírjuk: megnemtámadási (szerződés)! IV. EGYBEÍRÁS, KÜLÖNÍRÁS. Külön fejezetben tárgyalja az új helyesírási szabályzat az egybeírás és különírás problémáit, mondván, hogy „a szókapcsolatok és az összetételeknek az írása a magyar helyesírás legnehezebb kérdése“. Különösen sok gondot okoznak ma a legújabb összetételek, az új szókapcsolatok. Az eddigiek írásától eltérő legfontosabb új szabályok a következők: Mindig egybeírjuk a következő szavakat: tenálad, mihozzánk, ővelük stb. Egybeírjuk a gyakori használat következtében összeforrott: bérbeadás, nagyravágyás, férjhezmenetel Ab. szavakat, de két szóba a hosszabb kapcsolatokat: házhoz szállítás, vendégül látás stb. Különírjuk, az igéből képzett ismétléses szókapcsolatokat: várva várt, kérve kértem stb., ellentétben eddigi kötőjeles írásmódjukkal. Az összeforrott ikerszavaknál, (limlom, diribdarab, girbegörbe), ha csak az utótagot látjuk el raggal, képzővel vagy jellel, akkor a következőképpen írjuk: diribdarabot, gifbegörbén stb. Ha mindkét tagját ellátjuk toldalékkal, akkor a két tayc.it kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: diribre-darabra. girbén-görbén stb. V. A RÖVIDÍTÉSEK. A beszédünkben gyakran előforduló szókat írásban sokszor megcsonkítjuk. Ezek az úgynevezett rövidítések. A rövidítések legnagyobb része után pontot teszünk. Kivételt képeznek a mértékek, pénzek — és a legújabb szabályok szerint — az égtájak rövidítései: cm (centiméter), f (fillér), D (dél) stb. Változásra került sor az egybeírt szavak rövidítésénél is. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések közül a következőknél történt változás: tott törvényszerűségekre mutatok rá: I. A BETŰK. A dz, dzs betűk már teljesjogú polgárai a magyar ábécének, (A legtöbb változás alkalmazásukkal kapcsolatos.) így a beszédhangok jelölésére velük együtt 40 betűt használunk. A magánhangzók hosszúságát eddig csak a kisbetűkön jelöltük, most a nagybetűkre is teszünk pontot, illetve ékezetet: Oj Szó, Írország stb. Kivételt csak a rövid i képez: Ilona, István stb. A dz, dzs hosszúságát csak tolda- lékos alakokban jelöljük a következőképpen: eddzük. (felszólító mód!) briddzsel. II. AZ ELVÁLASZTÁS. A szavak elválasztásánál ugyancsak a dz, dzs betűs szavaknál történt változás. Az elválasztás a következő: A mássalhangzó utáni dz és dzs betűt átvisszük a következő sorba: brin-dza, lán-dzsa. A magánhangzók között álló dz ill. dzs betűt elemeire bontjuk szét: ed-zitek, mad-zag, maharad-zsa. A felszólító módban az elválasztás a következőképpen történik: edz-dzétek fogódz-dzatok stb. Az idegen szavak elválasztásánál ügyelnünk kell arra, hogy azokat az idegen szavakat, amelyeket egyszerű szónak érzünk, a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el: grafikon, elekt-romos. Ugyanígy választjuk el az összetett idegen szavakat: pro-gram (vigyázzunk, a program szó egy m-mel írandó!!), ref-lex stb. III. VÁLTOZÁSOK A SZÖFAJOK TERÜLETÉN. 1. Ige. Az ige felszólító módjában történt változások többnyire ismét a dz végű iktelen és dzik végű ikes igék köré csoportosulnak. A felszólító RÉGI RÖVIDÍTÉS: Oj RÖVIDÍTÉS: D. Dél D d. e. délelőtt de. DK. Délkelet DK DNy. Délnyugat DNy d. u. délután du. É. Észak É ÉK. Északkelet ÉK h óra 6 t. i. tudniillik ti. u. i. ugyanis ui. U. i. utóirat Ui. ú. m. úgymint úin. ú. n. úgynevezett ún. V. (j. vesd össze vö. VI. EGYÉB VÁLTOZÁSOK. 1. Az eszközhatározó -val, -vei ragja dz, dzs végű főneveknél a következőképpen hasonul: briddzsel. 2. A -képp, -képpen határozóragot mindig két p-vel írjuk: ekképp, másképp, tulajdonképpen, következőképpen stb. 3. Ha a -val, -vei vagy -vá, -vé határozórag h végű névszókhoz járul, a kiejtésben nem jön létre teljes hasonulás, mert a szóvégi h-t nem ejtjük, s így írásban is így tüntetjük fel: csehvel, juhval, pléhvé stb. Kivételt képez a doh, potroh, sah és Allah szó, ahol, mivel a szóvégi h-t ejtjük — megtörténik a teljes hasonulás, s ezt így jelöljük írásban: dohhal, sahhá, Allahhal stb. 4. Egyes elhomályosult szóelemű szavainkat az új szabályok alapján a kiejtés szerint írjuk: éjszaka (nem éjtszaka), lagzi (nem lakzi), lélegzik (nem lélekzik) stb. Csak néhány szóban maradt meg az eredeti írás: kapzsi, rögtön stb. * Befejezőül annyit, hogy „A magyar helyesírás szabályai" tizedik, átdolgozott és bővített kiadása — bár sok újat hozott, mégis — az egyszerűség elvét tartva szem előtt — lényegesen könnyített a helyesírást tanulók munkáján. A szabályok elsajátítása lényegesen könnyebb, s bár egyes nagyobb változások a régi iskolás beidegződés miatt még idegenül csengenek fülünkben, az első hallás, s különösen az első alkalmazás után könnyen elsajátíthatók. A nyelv, az érintkezés eszköze olyan szerszámunkká alakult, amelyet „jól, rosszul, de mindnyájan alkalmazni tudunk“. Azonban ez nem elég. Ismernünk kell nyelvünk szerkezetét, törvényeit, felépítését is. A műveltség, kultúra jogán csak úgy lehetünk értékes tagjai a társadalomnak, ha nemcsak beszédünkben, de írásunkban is igyekszünk mindazt elsajátítani, amit számunkra az előirt. Nem elég hibátlanul gondolkozni és beszélni, nyelvtanilag is helyesen kell tudni leírni gondolatainkat, mert nem beszélhetünk soha társadalmi kultúráról nyelvi kultúra nélkül. A jó munka, a helyes és jó gondolkozás velejárója, hogy jól tudjuk a helyesírást, s ebben szeretnék segíteni ezzel a legfontosabb, Oj helyesírási szabályokat ismertető beszámolómmal.
