Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-11-17 / 91. szám

1954. november 17. 0! IFJÚSÁG 5 Szervezeti életünkből Agitáció Az agitációs központban gyűlést tartottak az agitátorok. Nem a gyű­lésről akarok most írni, mert az csak olyan volt, mint általában a gyűlések lenni szoktak ■ a kitűzött időpontnál később kezdődött, s a képzeletnél sokkal tovább tartott. . A szünetben azonban olyan esetet mondtak el nekem, amelyről érdemes írni. Az agitátorok túlnyomó része szorgalmas CsISz-tag Kovács Imre és Szilvási elvtárs, akik a történet hősei a legjobb CslSz-tagok közé tar­toznak. Az egyik agitátor, névszerint Kovács Imre arról panaszkodott né- hányunknak. hogy az egyik helyen, ahol agitálnia kellett volna, szóhoz sem engedték jutni. Elcsodálkoztunk, hogy hogy történ­hetett ez. mert valamennyien agitá­torként működtünk a májusi válasz­tásokkor is, de ilyen, sőt még ezzel hasonló esettel sem találkoztunk. Ba­rátunk elmondotta töviről hegyire az esetét. Aznap délután kétszer járt az illető családnál, de nem talált otthon sen­kit. Ezért az este elment mégegyszer. Ezúttal otthon találta a családot: a férjet, feleséget és két gyereket, A családnál vendéq volt, — egy Idősebb nő — s ő fogadta az agitátort. Ellenségesen fogadta, be sem en­gedte, s úgy kiabált ki a folyosóra: — Itt nincs szükség semmiféle agi­tátorra. Minek is küldik magukat az ember nyakára? Aki választani akar, az úgyis elmegy, aki pedig nem, hát meglesznek a választások nélküle is. Lakást adnának az embernek, nem- pedig agitátort! Rövidre fogva ezt mondotta a csa­lád vendége. Körülbelül hat-hét per­cig beszélt, százas sebességgel. Ko­vács csak várta, hadd fejezze be, majd aztán elmondja barátságosan ö is a magáét. Erre azonban nem ke­rülhetett sor, mert mikor elhallgatott becsukta az ajtót, s a nyomaték ked­véért rá is fordította a kulcsot. A háziak közömbösen nézték a vendég viselkedését, nem avatkoztak közbe a beszédébe. Ezekután mit tehetett volna mást az agitátor, mint azt, hogy kellemetlen érzésekkel távozott. Kudarcát nem szégyelte bevallani, mindent becsületesen elmondott az agitációs központ vezetőjének. Ő se­gítségül az agitációs központ legjobb agitátorát, Szilvási elvtársat adta mel­léje, hogy együtt menjenek el oda mégegyszer. Mielőtt azonban tovább folytatnám a történetet, el kell mondanom egyet s mást Szilvási elvtársról. Legjobb fegyvere, aminek sikerét köszönheti talán az, hogy megtud mindenkit érteni, ezért szívesen el­beszélnek vele mindenhol, nem agi­tátort látnak benne, hanem egy ked­ves, segíteni akaró embert. S .ze - kívül jó emberismerő. Nem csépeli a megunt frázisokat, hanem a szívhez szól. Mikor meghívta látogatása Után körzete választóit, az agitációs köz­pontba a beszélgetésre, megérezte, hogy csak udvariasságból Ígérték meg azt, hogy elmennek, vagypedig komo­lyan veszik az ígéretet. Ha úgy látta, hogy valaki csak udvariasságból mondja, hogy elmegy, akkor bejelen­tette. hogy visszafelé úgyis erre jön. ha akarják beszól értük, s elmennek együtt, ilyen ajánlatot bizony nem illik visszautasítani, s nem is utasí­tott vissza senki. Előfordult, hogy egyszerre tíz-tizenkét választót is magával hozott az agitációs központ­ba. Az elsővel elindult s útközben beszólt a többiért Később két válasz­tó felajánlotta a segítségét, s az v- merőseikért ők maguk szóltak be. így történt, hogy ő lett a körzet leg- |obb agitátora, ugyanis az ő körze­téből legfeljebb egy-két választó hiányzott mindössze a beszélgetések­ről. No, de térjünk vissza az említett esetre. Szombat délután volt, amikor Ko­vács Imre Szilvási elvtárssal felkeres­te az említett családot. Mdst ,,sze­rencsére” nem volt vendég a háznál de ezzel nem akarom csökkenteni Szilvási elvtárs érdemét mert ha rtt is lett volna bizonyára célt ér. Kovácsot megismerték és sejtették a másik idegen jövetelének célját is. Kelletlenül engedték be az agitátoro­kat és csak úgy állva az előszobában fogadták őket. A férj a rádiót javí­totta, s talán a feleséoe is segédke­zett neki, mert a keze piszkos volt. Kovács segítőtársa mindjárt a rádiót hozta szóba. A férj elpanaszolta, hogy az egész délután vele piszmog, s mégsem tudta megcsinálni, mégcsak a hibára sem jött rá. Szilvási felaján­lotta a segítségét. A férj méltatlan­nak érezte erre magát, egy ideig sza­badkozott, de mégis Örült a segít­ségnek. Szilvási két órát dolgozott a rádióval, míg megjavította. Közben beszélgettek. A férj panaszkodott, hogy kicsi a lakása és hogy a kis gyerektől nem tud aludni. Szilvási kérdezgetett és magyarázott. Szóba hozta a választásokat is és a válasz­tókkal való beszélgetést. Mikor a rádióval teljesen elkészül­tek és ki is próbálták » férj leültette az asztal mellé Szilvásit — Kovács ott ült az egész idő alatt, az asszony­nyal beszélgetett, mivelhogy a rádió­hoz csak annyit értett, amennyi a be- és a kikapcsolásához, a hullám­váltáshoz és állomásfogáshoz szük­séges ■— és borral kínálta meg őket. Most már csak a férj beszélt. El­mondotta, hogyha jól meggondolja nincs is panaszra oka. A múltban egy egészségtelen kis szobában laktak a szüleivel együtt. Ma nagyobb a lakása és egészséges, de nagyobbat szeretne. Tudja azt, hogy sok munkáslakás épül, s ha nem is most, de pár év múlva nagyobb lakást kap ö is. Jól keres, s a munkájáért megbecsülik — Szégyellem, nagyon szégyellem, a múltkori esetet — mondotta s bo- csánatkérően Kovácsra nézett Első fogadtatására gondolt. — Az az asszony szítja itt a bé­kétlenséget — folytatta, nem is tu­dom, miért barátkozol vele? szólt a feleségéhez. Szilvási az órájára pillantott Ne­gyed nyolc volt. — Mehetnénk, mondotta. Beszélge­tés lesz az agitációs központban. Ugye - velünk jön? kérdezte a családfőt. — Már hogyne mennék — vála­szolt, s vette a kabátját és a két agitátorral elindult a beszélgetésre. A beszélgetés után elégedetten tá­vozott a választók gyűléséről két agitátor. Mindkettő boldog volt s Szilvási csak ennyit mondott: körül­belül így kell ezt csinálni. B. T. PJOTR PAVLENKÓ: Jegyzeteiből Minszki belorusz lány, 15 éves. Egyszer elvezették, hogy végignézze zsidók agyonlövését. A menetoszlop­ból kilépett egy nő és csomagot nyo­mott a kezébe. Otthon kibontotta: egy csecsemő' volt benne. Mondja meg, hogy egy ismeretlen zsidónő adta oda? Ezt már csak életösztöne sem engedi. Azt mondta hát, hogy ő az anyja. Szülei — homályosan — az erköl­csök romlására hivatkoztak. Barát­nője és ismerősei — levonva az egyetlen lehetséges következtetést — kiközösítették. Az utcán szitkozódva szegődtek nyomába a gyerkőcök: ..Német szajha!” Ez a gúnynév so­káig rajta maradt és súlyos teher­ként nehezedett a lányra még azok­ban a napokban is, amikor Minszk újra szovjet város lett. De ekkor csoda történt: a gyermek apja. aki partizán volt, életben maradt és ha­marosan megjelent, hogy magával vigye a fiát. így egyszeriben elesett minden vád és már-már a hősiesség dicsfénye övezte a kis anyát. Csak az volt a baj, hogy nagyon megszok­ta alig két és féléves „fiát", akit a sors ajándékozott neki váratlanul. Semmi árún nem akarta visszaadni törvényes apjának. A történet végét nem tudom, de nem is az a lénye­ges. . HHHHHHHIHHHIHHHHHHIHHtIHHHIHHHHIHHfHHMHIHHHHIHIHHHMHIHlHMHHHHHHHIMtMHHHHHHHHHHIMJHtHHtHtHH HMM II III MMIMIIMIMIIMMIIIMIIIMIMMIMI IMII Mill IMII MIMIIMIMIIIIMMMIMMMMIIMMMMIMMMIMIIIIMMMMIMI IMIIM Dr. TUSÉRA MIHÁLY: A nők testedzése Az ókori görög—római időszak ^ igen magas kultúr fokának, e- qyik alapkövetelménye így hangzik: mens sana in corpore süno — ma­gyarul: ép testben ép lélek. A _ mo­dern orvostudomány ezt a nézetet csak megerősítette. A fizkultúra itestedzés) valóban elősegíti az egész­séges testi és lelki harmonikus fej­lődést, A testedzés és a sport a Szovjet­unióban az októberi forradalom után szerves tartozéka lett a dolgozók kultilrprogrammjának. A szükséges anyagi előfeltételek megteremtése és a helyes nevelőhatás eredményeként a sport és a testedzés ma sok tíz­millió dolgozó mindennapi szükség­lete lett. A szovjet kormány és. a szakszervezetek óriási összegéket szentelnek a népstadionok és játszó­terek építésére. A sportszervezetek legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásban részesülnek. A Szov­jetunióban a testedzést, nagyon he­lyesen a kommunista nevelés lénye­ges tartozékaként fogják fel. A test­edzés célja az, hogy a dolgozók egészségét megszilárdítsa, jellemüket megerősítse és emberi életüket meg­hosszabbítsa. Hazánkban különösen a februári fordulat óta nagy lendületet vett a sportolás és a testedzés. Pártunk és kormányunk nagy súlyt helyez kü­lönösen a fiatal nemzedék testi ed­zésére. Sporttelepek, futópályák, ját­szóterek. uszodák építésére nagy összegeket nyújt a kormány. Az ál­lam a sportszervezetek vezetését, va­lamint a költségek fedezését egyik legfontosabb kötelességének tartja. A qyakorlatozás (tréning) államilag fi­zetett és szakavatott trénerek keze alatt, folyik állandóan. A testedzés feladata az is, hogy eltávolítsa és kiegyenlítse a minden­napi munkával járó hátrányos beha­tásokat. így pl. a zárt helyiségben való tartózkodás, egyhelybenállás a gép mellett, állandó ülés a munka mellett (pl- hivatalban) bizonyos egyoldalú megterhelést jelent a szer­vezet számára. Ezt a legjobban >' szabad levegőn folytatott, sportolás­sal egyenlíthetjük ki. A nőknél igen fontos a testedzés Miért? 4 kis gyermek természeténél fog­va sokat mozog. Az iskolákban a fizkultúra ma már rendszeresen kö­telező program. Felnőtt korban azon­ban mindenkinek magának kell gon­doskodnia a szervezet frissentartásá- ról. igaz, hogy még ma is vannak férfiak, akik szívesebben ülnek a kávéházban vagy a kocsmában, sem­mint hogy a szabad levegőn mozog­nának. De mégis csak van sok férfi, aki aktívan sportol. Cajnos a nőknél gyengébben al- ^ lünk. A nők túlnyomó több­sége a gazdasági munkafolyamatba vagy az otthoni munkába annyira be van fogva, hogy alig marad ideje testének helyes ápolására, fizkultúrá- ra. Ez pedig nagy hiba. Ennek az eredménye aztán, hogy sok nő 30- 40 éves korában már nagyon is le­romlott. lestrapált, fáradt, beteges és megöregedett és főleg ilyennek érzi magát.. Pedig ennek nem kelle­ne lennie. A Sztálín-dljas Lepesín- szka orvosprofesszórnő 87 éves korá­ban is röplabdázik kartársnőivel. Ha nem is érhetjük el. hogy minden asszony 80 éves korában még röp- iabdázzon, de feltétlenül elérhetjük, hogy 50-60 éves nőket ne sorozzunk be a vének közé. Vissza kell utasítanunk azt a téves hitet, hogy csak a fiatalságnak kell sportolnia. Éppen a fizkultúra segít hozzá ahhoz, hogy az aggkoríg meg­őrizzük frissességünket, hangulatun­kat, életörömünket, valamint mun­kakedvünket. A nőknél pedig különlegesen fon­tos a testedzés és a sport főleg egész­ségügyi szempontból. A testedzés és a sport nem csupán az izomzat meg­erősödéséhez vezet, de egyúttal lé­nyegesen javítja a belső szervek mű­ködését is és erre különösen a nők­nek igen nagy szüksége van. A fiz- kultúra és sport kimeríthetetlen for­rása az erőnek, egészségnek és a szépségnek. És melyik nő ne akarna szép lenni? A szépség nem csiipán az arc ánoItságában, de elsősorban a szép harmonikus testformában, a szép testtartásban, szép mozdulatok­ban és a testi-lelki összhangban mu­tatkozik. Mint minden téren, a testedzés te­rén is, a kapitalizmus másodrangú­nak tekintette a nőt. A Nagy Októ­beri Forradalom ezen a téren is vál­tozás4 idézett elő. A nő felszabadi- tása a Szovjetunióban nagy mértékben az egész világon befolyásolta a nők felszabadítását, A sport terén még a nyugati kapitalista országok sem zárkózhattak el ezen hatás elől. i abban a szerencsés helyzet­ben vagyunk, hogy a nők e- gyenioqusága imlóság lett. Nálunk a nő szovjet mintára minden téren egyenjogú partnere a férfinek, A sport és a testedzés terén ez még nem áll fenn, de így kellene lenni, Sajnos, ezt még a mi leányaink és asszonyaink nem tették eléggé ma­gukévá. Pedig éppen a nő számára még fontosabb mint a férfi számára. A nő természetes küldetése, hogy életet adjon az új nemzedéknek. Ez a feladat a női szervezet rendkívüli megterhelését hozza magával. Ezt valahogyan ki kell egyenlíteni, és ez csakis a testedzés segítségével lehet­séges. Más út itt nincsen. Sokan azt hiszik, hogy elegendő, ha a terhesség •'deién egy-két testgyakorlatot végez az asszony. Ez nagy tévedés. Persze jobb későn mint soha. De határozot­tan már jóval a terhesség előtt, a legjobb ha már leánykorban úgy ed- zük meg testünket, hogy aztán ké­sőbb könnyen bírja el a megterhe­léseket.. Tudjuk, hogy a testedzés igen jó hatással van a petefészkek működésére is. Óriási jelentősége van a hasizmok megedzésének, ezzel is küzdünk a szülés következtében be­állt hasisom petyhüdtség ellen. V- gyancsak igen nagy jelentősége van a nőknél a gyakori visszértágulás meggátlásának. A helyesen irányított és gyakorolt tornaáyakórlatok meg­erősítik a medenceizmokat, ennek viszont nagy fontossága van a nő helyes és szép testtartása és a szü­lés könnyebb lefolyása szempontjá­ból. A testedzés erősíti az idegrend­szert is. A betegségek nagy része elsősorban éppen az idegrendszer zavaraiban mutatkoznak. Az ideg­rendszer megerősödése viszont a za­varok elhárítását hozza magával. A nőknek különösen ajánlhatók: a könnyű atlétika, az úszás, a téli sportok, tornagyakorlatök (szabad gyakorlatok) friss levegőn, svédtórna. Akinek nincsen ideje rendszeresen sportot űzni, annak ajánlani kell azt, hogy legalább mindennap végezzen szabadgyakorlatokat. Ezt otthon is csinálhatja nyitott ablak mellett. A legjobb reggel. A reggeli túrná tart­son 8-10 percig és 10-12 testgyakor­latból álljon egynéhányszor megis­mételve. A mozdulatokat mérsékelt erővel kell végrehajtani. A torna után nem szabad fáradságot érezni. Ellenkezőleg, ezzel nem csupán az izmokat élesztjük fél, mozgékonysá­gunkat fejlesztjük, de kedvező hatást gyakorolunk különösen az idegrend­szerünkre. Ennék aztán igen kedvezd ható van a napi hangulatunkra és a munkára ts. Szardellás hús Egy kg borjúcombot kikalapálunk, megsózzuk, és kisujjnyi vastagságú szalonnával és három darab szardel­lával megtűzdeljük. Csőben sütjük, ha pirulni kezd, lassan tejfölt öntö­zünk alája. Burgonyasalátával tálaljuk. Egresmártás A megtisztított égrest vajon és ke­vés vizen puhára pároljuk. Jó tej­felből habarást készítünk (liszten kívül egy-két tojássárgáját is hasz­nálhatunk hozzá), összekeverjük a megpárolt egressel, megsózzuk, ízlés es szükség szerint megcukrozzuk, föleresztjük hús- vagy csontlével (esetleg csak vízzel), kevés citrom­lével vagy borral ízesítjük. Utána jól felforraljuk, Befőtt egrest ü használhatunk erre a célra. Gombamártás Vajon puhára párolunk 25-30 deka megmosott mégtisztított, apróra vá­gott gombát, feleresztjük bérántott Csont- vagy zöldséglével. Mégsózzuk, mégbörsozzuk és félforraljuk. Két- három tojássárgáját egy-két déci tej­föllel és kevés citromlével elkeve­rünk és ézzél a mártást behabarjuk Egv kis pirított cukorral barníthat­juk. jiiiiimmmmmiiimmiiiiimmiiiiiiiiimimmiimiiiimiiimiimiiiimimiiiiiiimhiiiiiiiii I * | A rövid haj mindig | divatos l Külföldi lapokban is olvassuk, ] | hogy a hajdivat-tervezők újból | i visszatértek a rövid hajhóz. I Azt hiszem, mindnyájan öröm- I mel fogadjuk az új divatot, mert \ I majdnem minden nőnék, különö- f | sen a leányok számára előnyös, ] I praktikus és fiatalos. Ez azonban \ I nem jelenti azt, hogy a rövid haj | f nem kíván ápolást, ellénkezőlég, I I a rövid hajat rendszeresen 2-3- I } hetenként mosni kell, sokat ke- I | félni és természetesen akinek nem | [ á!i jó a síma haj, annak bizony | 1 ,tartósat” kell csináltatnia. \ A rövid haj azonban mégiscsak § 1 előnyösebb divat. Nincsen vele | 1 annyi baj. mint a lóknis frizu- | l rákkal. | I irodában iskolában, üzemekben, I 1 sportnál mégiscsak „jobbat mu- I | tat” az egyszerű, de ápolt rövid § i haj — mint az elhanyagolt igé- | 1 nyes frizurák, IIIMIIIIIIIIIMMIIMIIIMMMllMHMIIIMIIIMIIMIHIMIMMMIMItMIHItMimttfniIMM':

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents