Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-11-13 / 90. szám

A CsISz SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1954. november 13. Ára 30 fillér ________________III. évfolyam, 90. szám­Szlovákiában a népi orosz tanfolyamokon több mint 19.000 dolgozó tanul A csehszlovák-szovjet barátság hó­napja előkészítésének időszakában, de főleg a megnyitási utáni napok­ban állandóan emelkedik a népi o- rosz tanfolyamokat látogató dolgozók száma. Mostanáig Szlovákiában több mint 1.180 kör van, amelyekben több mint 19.100 hallgató tanul. Eddig a kassai kerületben tanul a legtöbb dolgozó, ahol 425 nyelvkor működik. A kassai kerületben van a legtöbb orosz nyelvbarát kör is, ahová azok a hallgatók járnak, akik már jól tudnak oroszul. Szlovákiában a népi orosz tanfo­lyamok köreiben legnagyobbrészt hi­vatásos tanítók tanulnak, vagypedig olyan előadók, akik több szakszerű iskolázáson vettek részt. A kassai ke­rületben például 380 tanító — szak­ember tanít. Közülük sokan — mint például Viktor Benőik, aki ebben az évben a népi orosz tanfolyamok ke^ rületi tanfelügyelője, — már hosszú évek óta dolgoznak a körökben. O- rosz nyelvtudásukból nagyon sokat adtak át hallgatóiknak. Júlia Pár- nická, Mária Kesslerová, Dezider Hornácek és Jozef Mistrik bratisla- vai tanítók és Rudolf Beta trencséni tanító is. ★ Fiataljaink a választások sikereiért A nagyipegyeri járás ifjúsága nagy­ban készül a választásokra. Az eke- csi CsISz tagok tizenhat agitkettőst szerveztek, akik felkeresték a szövet­kezet tagjait és gyűlésre hívták a választókat. A füssi fiatalok is jó agitátoroknak bizonyultak, tíz agit- kettüst szerveztek, szintén felkeres­ték a választókat, akik aztán szép számban jelentek meg a választás; gyűlésen. A párkányi járásban Szál­ka községben, Csömör elvtárs, CsISz tag. fiatal tanító vezeti az agitációs központot. A CsISz tagok sokolda­lúan támogatják munkáját. ★ A traktorállomáson Szlovákiai méretben a traktorosbri­gádok közül a sztupavai traktorállo­más hidasi brigádja tért rá elsők kö­zött az önálló elszámolási rendszer bevezetésére. Az eredményeik is arról beszélnek, hogy helyesen választottak. Kezdetben, mint ahogy lenni szokott, nekik is nehézségeik voltak. A nor­mákat nem teljesítették, a kiadásaikat is túllépték. Később azonban a mun­kájuk megjavult. És ma már minden traktorista fel tudja mutatni, mennyi hajtóanyagot takarít meg. így nagyobb lehetőségük van a jutalomra. Csak a gépek jó karbantartásán 10.000 ko­ronát takarítottak meg. A munkát is úgy szervezték meg, hogy a grafiko­non mindenki megfigyelheti esetleges lemaradását és az elkövetkező öt nap­ra viszont fokozzák feladataikat, hogy lemaradásukat könnyebben behozzák. A brigádvezető a munkaparancsban pontosan feltünteti, hogy mennyi munkát kell elvégezni és mennyi haj- , tóanyagot kell megtakarítani. A szám­vevő szétírja a munkafeladatokat és a traktoristák szükségleteit. Ezekbe a limitkönyvekbe naponta bejegyzik a feladatok teljesítését. Hasonló a hely­zet a karbantartásnál is, csak azzal a különbséggel, hogy a munkafelada­tokat egy hónapra előre adják ki. A nép fia a hazáért Ján Krbavec, bányai technikust képviselőnek jelölték. Munkahelyén a Má- tia-bányában vezeti a bányászok munkáját. Képünkön Josef Lucka elmun- kással beszélget, akit kimagasló teljesítményéért a „Kiváló Munkáért“ érdemrenddel tüntettek ki. A barátság jegyében A Szovjetunió iránt érzett őszine | barátságról tanúskodik a népi demo- í kráciák és a világ haladó emberisé- j gének közeledése, szoros baráti kap­csolata, elszakíthatatlan szolidaritása a szovjet nép iránt. Ma már nemcsak , a szocializmust építő dolgozók, hanem a világ békét és szabadságát akaró népek milliói is tudják és érzik, hogy a béke megvédése a világ valameny- nyi népének testvéri együttélése csakis úgy lehetséges, ha a nagy Szovjetunióval örök barátságban é- lünk. ! A népek egymásközötti barátságát, testvérkénti megértését csak úgy és csak akkor lehet megvalósítani, ha mindannyiunk előtt egy cél, egy gon­dolat, a béke, az igazság eszméjének gondolata lebeg. A különböző nemzetiségű dolgozók barátságáról tanúskodik a csehszlo­vák-magyar barátság is, melynek kü­lönösen nagy jelentősége van, már- csak azért is, mivel nálunk jelentős­számú magyar nemzetiségű munkás, paraszt és értelmiség él, akik min­den nemzetiségi gyűlölet nélkül kéz j a kézben építik boldogabb, szebb hol­napjukat a cseh és a szlovák dolgo­zókkal karöltve. A csehszlovák-magyar barátság mellett szól többek között a Prága- j ban létesített Magyar Kultúra és Bu­dapesten a Csehszlovák Kultúra, melynek keretén belül a két nemzet kölcsönösen megismerkedik egymás kulturális életével és segítik egymást a szocialista kultúra továbbfejleszté­sében. A két nép testvéri barátságának kézzelfogható bizonyítéka Soós Magda „Erős szálak” című regénye is, mely a kölcsönös gazdasági segítség, a két nemzet történelmi múltjáról és szoros barátságáról szól. Irodalmunkban ke­vés olyan regény született, mely oly világosan beszélne a magyar és a szlovák nép barátságáról. A barátság megszilárdítását szolgál­ja Lakatos Sándor népizenekarának és Vörös Sári Kossuth-díjas énekesnőnek kétheti tartózkodása és fellépése Csehszlovákiában. A kedves magyar vendégeknek első fellépésük Prágában volt, ahol óriási sikert arattak és igazán elnyerték a cseh nép szerete- tét, tiszteletét és megbecsülését. Gazdag műsorukban bemutatták a XVI.—XVII-századbeli magyar népda­lokat, melyek a hűbéri elnyomást tükrözik visssza. Nagy tetszést váltott ki a közönségben a román és a szlo­vák népdalok előadása is. A Liszt-díjas Lakatos .Sándor mű­vészi játékával elbűvölte a hallgatóság ezreit, akik szűnni nem akaró tapssal fejezték ki elismerésüket és elragad­tatásukat az együttes kiváló zenei előadásáért. A két ország dolgozói nemcsak kul­turális. hanem gazdasági és a tudo­mány minden ágának terén is támo­gatja egymást. Az elmúlt héten pél­dául Kovács Pál, a budapesti hangle­mezgyár főmérnöke háromheti tanul­mányúton járt hazánkban, ahol szá­mos tapasztalatot szerzett és átadott a mi hanglemezkészítő mérnökeinknek és munkásainknak. Természetesen mindaz, amit itt fel­soroltam, csak egy kis része a két nemzet testvéri barátságának. Meg vagyunk győződve, hogy a két ország közötti kölcsönös segítség a jövőben méginkább megszilárdul, még jobban elmélyül, amely mind a Ma­gyar Népköztársaság, mind a hazánk dolgozóinak hathatós segítséget nyújt a szocializmus felépítésében. A ma­gyar és a csehszlovák nép barátsága örök és tartós, amit többé semmiféle erő el nem szakíthat. MEDE ISTVÁN, PRÄGA Az 1920—23-ig terjedő években a Rimarhurányi Vasmű Részvénytársa­ság vasüzemeinek termelését beszün­tették és 5000 munkást bocsátottak el a korompai, zólyomi, nyustyai, hizsnyóvízi üzemekből. A gyártulaj­donosok a termelést másutt is be­szüntették. Közülük sokan a kapita­lista Csehszlovák Köztársaság parla­mentjében ..képviselték” a népet. Az akkori képviselők beleegyeztek a ter­melés további korlátozásába és abba is, hogy a podbrezovai, körmöcbá- nuai, a hroneci és más vas- és ko­hászati üzemekből elbocsássák a mun­kásokat, A nép nyomora egyre na­gyobbodott. A munkások külföldre vándoroltak a kenyér után. A minő­sített munkások nehéz harcok után csak keservesen tudtak megmaradni azokban az üzemekben, amelyek még dolgoztak. Közéjük tartozott Kuchta. munkás is. Családjával — kilenc Egy anyáról gyermekével — Trnavára költözött es a Kóburg-üzemben kapott munkát. A kilenc gyermek egyike volt Mária nevű leánya. Munkáskörnyezetben nö­vekedett testvéreivel együtt. Apja — a kommunista — gyermekeit osz­tályöntudatra nevelte. A dicső Szovjet Hadsereg által va­ló felszabadítás és a munkásosztály­nak 1948. februárjában aratott győ­zelme Mária családja részére is öröm­teli életet teremtett, aki közben fel­nőtt és férjhez ment a trnavai Ko- vosmalt dolgozójához, Hanzlík daru­kezelőhöz, A szabad házában teljes erővel bekapcsolódott az építő életbe. 1950-ben mint olvasztó kezdett dol­gozni a Kovosmalt-üzemben. Tehet­séges volt, és így az olvasztókemence mellett a mester szerepét töltötte be. Munkástársaival együtt a. trnavai Kovosmaltban a Klub-kályhák készí­téséhez szükséges vasöntvényeket és egyébb vasalkatrészeket termel. Má­ria Hanzlíková munkahelyén példás mester és öt gyermekének gondos anyja. A tömegszervezetekben aktí­van dolgozik. Munkatársai — a trna­vai Kovosmált munkásai, mesterei és technikusai a fémekkel való komp­lex takarékoskodás országos mozgal­mának kezdeményezői, összüzemi gy űlésükön nemzetgyűlési képviselője­löltjüknek javasolták. Mária Hanzlí- kovát a többi trnavai üzemben és a széles környéken is a szocializmus kiépítéséért folytatott harc fáradha­tatlan harcosaként, a világbéke meg­őrzésének harcosaként ismerik. Ezért mindenütt elfogadták a trnavai va­sasok javaslatát arra vonatkozóan, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácsba kerületük Mária Hanzlíkovát jelölje. Amit megtanulhatsz tőlük Közéletünk minden szakaszán, úgy gazdasági, mint kul­turális szempontból a szovjet nép tapasztalataiból merítünk. Mezőgazdáink is felhasználják a szovjet mezőgazdasági dolgozók tapasztalatait. így a gépesített mezőgazdasági termelésünket a mi-gép- és traktorállomásainkat is a szovjet gép- és traktorállomá­sok példája szerint építjük fel. A gép- és traktorállomások mechanizátorjai, CsISz-tag- jai, a komszomol-traktoristáitól, brigádosaitól és javítóitól tanulják meg, hogy miképpen legyenek segítségükre dolgo­zó parasztjainknak és szövetkezeteinknek. A szovjet gép- és traktorállomásokon a komszomolok, a fiatalok, leányok és fiúk a legkiválóbb dolgozókhoz tar­toznak. Például az azovi gép- és traktorállomáson hatvan komszomol közül negyvenen az eddig elért eredményekért magas kitüntetésekben részesültek. A mi gép- és traktor­állomásainkon a CsISz-tagok előtt nem ismeretlen a kuz- nyeci gép- és traktorállomás Komszomol-szervezete. Ná­lunk is tudjuk, hög.y milyen érdemeket szereztek a fiatal mechanizátorok nevelése körül és hogy a gépállomás Kom­szomol-szervezete adta a legjobb traktoristákat és kombáj­nistákat. A krasznodarszki gép- és traktorállomás Komszo­mol-szervezete igen élénk tevékenységet fejt ki. A gép- és traktorállomás komszomoljai kezdeményezték azt a moz­galmat, hogy minden mechanizátor még további szakkikép­zésben vegyen részt. A gépállomás nyolcvanhárom komszo- molja ez évben további szakkiképzésben vett részt. Alek- szander Matusenko komszomol például hat szakmában tett jártasságra szert. Télen javító, azután a bárányok nyírá­sánál dolgozik, a kaszálásnál a kaszálógépet szolgálja ki, a szántásnál traktorista és az aratásnál kombájnista. A Komszomol kezdeményezéséből indultak el megmű­velni a kazachsztani szűzföldeket és a szibériai tundrákat. A komszomolok először jelentkeztek az újonnan szer­vezett állomásokra és traktoros-brigádokra, áldozatkészen leküzdik a nehézségeket és harcolnak a talaj termékenysé­géért. A komszomol-ifjúsági brigádok teljesítményeikkel harcbarántják a többi traktoristát és együtt küzdenek a további hektárokért és magasabb hektárhozamokért. Az összszövetségi versenyben a Szovjetunióban tizenöt­ezer komszomol-ifjúsági brigád vett részt. A mi gép- és traktorállomásaink CsISz-tagjai a szocialista versenyben követik a példájukat. Száz és száz traktorista és kombáj­nista, egész CsISz brigádok vettek részt a nemzetközi pa­rasztifjúság tiszteletére szervezett gyors aratási verse­nyekben. A CsISz traktoros-brigádok első helyre kerültek a tava­szi, nyári és a mostani őszi munkálatoknál. A nyitrai kerü­letben a gutái ifjúsági traktoros brigád került ki győztesen a versenyből. A brigádban megvan az összhang a dolgozók között, jól szervezik meg a munkát és a gépek rendszeres karbantar­tását. Ezért kerültek az első helyre. Fiatal traktoristáink jelentékeny kezdeményezést mutattak fel határvidékünk benépesítésénél és az ugaron fekvő termőföld értékesítésé­nél a pribovcei gép- és traktorállomáson, ahol egy egész brigád ment el a határvidékre. Deák elvtárs CsISz-tag az ismert brigádvezető brigádjával együtt szintén határvidékre ment. Hasonlóképpen, mint a Szovjetunióban a mi traktorállo­másaink előtt is az a feladat áll, hogy további mechanizá- torokat képezzenek ki. Jelenleg ezernyolcszáz új traktoris­tára van szükség. A CsISz-szervezetektől függ, hogy a tan­folyamokra példás fiatal dolgozókat küldjön, továbbá, hogy biztosítsák tanulmányaik magas színvonalát és az oktatás­nál segítsenek. Az ügyes fiatal fiúkat a javítók, kombájnisták és az állati termelés mechanizátorjai számára rendezett tanfolya­mokra kell kiküldeni, hogy ilymódon a traktoristák más szakmákban is kiképzést nyerjenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gép- és traktor­állomásokról nem lehet mindenkit az internátusokba és tan­folyamokra küldeni. A CsISz-szervezeteknek arról is gondoskodni kell, hogy tagjai az üzemi munkaiskolákba is kerüljenek és azokat a szemináriumokat és köröket is láto­gassák, melyeket közvetlen a gép- és traktorállomásokon szerveznek. Ezzel összefügg a gép- és traktorállomások CsISz alap­szervezeteinek nevelő és kulturális tevékenysége is, mely­nek tekintettel kell lenni a tagok politikai fejlődésére és oda kell hatni, hogy a tagoknál elérjék a tervek teljesítését. Az agitációs központban Esteledik, a klaci HNB épülete, mely valamikor olyan csendes volt, most elárulja, hogy valamire készül. Olvassuk a feliratot: Agitációs köz­pont. Kellemes női ének befelé csá­bít. Bemegyünk és meglepődve meg­állunk. szétnézünk. Kellemes tiszta környezet, tele élettel és mozgalom­mal. Fiatal leányok foglalatoskodnak a teremben. Most már látjuk, válasz­tási helyiséget díszítenek. A CsISz sarokba megyünk. Itt tudjuk meg. hogy a klaci fiatalság munkaered­ményei jók. ezt bizonyítja a paraszt­ifjúság találkozója tiszteletére kapott értékes ajándék — a CsISz KB ván­dorzászlója. A faliújság fényképei visszavezetnek minket népünk szo­morú múltjába. A képek olyan ese­ményeket ölelnek fel, melyeknek még sok közöttünk élő polgár szem­tanúja volt. Végignéztünk mindent, hallgatjuk a zenét és a vidám nó­taszót. Első percben az a benyo­másunk. hogy csak a fiatalság egy­szerű szórakoztatásáról van szó. be amikor Galatiková eivtársnö saját versét adja elő, akkor jövünk rá, hogy itt tulajdonképpen kultúrprog- rammra készülnek. Valóban nem is tévedtünk. A leányok nyolctagú együttese szorgalmasan gyakorolja a gazdag kultúrprogramm egyes szá­mait. Tele vannak munkával. Hiszen a választás előtti kampány ideje alatt rendezett versen viel lépé­sekre készülnek. Stefánia buchova

Next

/
Thumbnails
Contents