Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-30 / 86. szám

Ül IFJÚSÁG 1954. október 30. Ilyen úszóbárka kunyhóban laktak a kínai proletárok ezrei be. Most virágzik a nárcisz. A januári nap melengeti a fák rü­gyeit és csodálatos fehér virá­gait. A földnyelv most kiszélesedik. Már házsorok között haladunk, a házak fehérre vannak me­szelve, mögöttük kopár sziklák merednek az ég felé. Gyönyör­ködsz a parkban, a kavicsokkal kirakott sétányokban és megpi­hensz egy pádon, körülötted fantasztikus fák virágoznak és megérted, hogy a császári Kína festői és költői már 500 évvel ezelőtt is idejöttek üdülni. Az új Hangtsu Később a kínai nép kizsák- mányolói egyik villát a másik után építették. Mit zavarta ő- ket, hogy a gyári munkásoknak nem volt pihenőnapjuk és sza­badságuk ! Hangtsu — ma a dolgozók ü- düiőközpontja. Tavaly 11.876 dolgozó nyaralt itt a szakszer­vezeti otthonokban és a villák­ban. Egyre több ház szabadul fel a kuomintan g - zsoldosoktól és mintaszerű üdülőotthonokat rendeznek be. Pazar, új villák, szanatóriumok emelkednek, mil­lió és miliő fát ültetnek. A dol­gozó Kína felépíti új életét. Skin-utca 87. Sanghaj, SWn-utca 87. Hosz- szú, keskeny lépcsőn mégy fel Akkoriban még vidéken lakott a szüleivel együtt, akiknek egy kis gazdaságuk volt. Amikor már nem győzték fizetni a. bér­letet, a városba költöztek. Alig embermegasságú, ablak- nélküli vályú-viskóban laktak. A puszta földön aludtak. Télen pedig Muikdenben átlag 30 fo­kos a hideg. Régi, elnyűtt, ru­hadarabokkal tekaródiztak. 1947- ben, az éhség évében, elpusz­tult az apja és a legidősebb fia. Wang, az egykori lakatos, ma az Állami Gépművek osztály- vezetője, az üzemi lakás három- emeletes házában lakik, szép bútora, könyvszekrénye, rádió­ja van, Jelenleg távhaillgaitó a Gazdasági Főiskolán. Keleten kisüt a nap Amióta a Kínai Népköztársa­ság létezik, a kínai nép a saját jólétén fáradozik. Szorgalmával, szívósságával, áldozatos kitartásával és rend­kívüli intelligenciájával mérföl- des lépésekkel halad előre. Maga mellett érzi e „nagy test­vért”, mint ahogy a Szovjet­uniót lépten-nyomon nevezik. „Kelet virágaik, Kína fia­tal...” éneklik a kínai parasz­tok a szövetkezeti földeken. K. H. SCHLEINITZ Tíz év múlva a taxisofőr és U, a riksa-vonóember múzeumba vonulhatnak. Egy furcsa for­májú közlekedési eszközfélére kiteszik majd a cédulát: aiz U- tolsó riksa, Selyem-égbolt Mintha selyem borítaná az égboltot, a hegyek mintha fi­nom porcellánbó! lennének, a lég oly üde, a tenger úgy Hul­lámzik, mint a fiatal lányok, amikor esténként munka után a sétányokon csoportosan sétál­gatnak. Ez Hangtsu, a kínai dolgozók üdülőközpontja, nem messze Bonghatták Ápolt utakon haladsz végig és a város nyugati része felé igyekszel. A várost egy kes­keny földnyelvre építették, mely mélyen belenyúl a tengerbe. A kiépített, kövezett pert félméternyire a tengenszintje felett húzódik. A földnyalv el­keskenyedik- Már csak egy park ápolt sétánya nyúlilk a tonger­és egy sötét helyiségbe érké­zéi, ahol egy asztal és 14 szék fér el szűkösen. Gyenge fény dereng a szobában. A falon két kép: Marx és Engels. Ebben a helyiségben született meg 1921 július 1-én Kína Kommunista Pártja. Nem vál­toztattak itt meg semmit — minden úgy ven, mint akkor. Már akkor is itt volt a falion Marx Károly képe. A tanítása felszabadította a világ legna­gyobb népét a rabszolgaságból. Az elmúlt 28 év alatt száz és százezer kommunistát és demo­kratát öltek meg. A polgárhá­ború és a szabadságharc milliós • áldozatokat követelt, Kína sza­bad lett, a nép győzött, mert hitt az igazságban. Hogyan él Wang Mukden- ben Mukden egy új gépüzemében megismerkedsz az új kínai emberrel. Vang Vem-san kita­nulta a takatosságot. • % iírtidnt A SZOVJETUNIÓ JEGYZÉKE, amelyet október 23-án a három nyugati hatalomhoz intézett Németország békés egyesítése ügyében, nagyszámú kommen­tárt váltott ki a nyugati* sajtó­ban. Az amerikai propaganda, hangot adva a vezetőkörök ál­lásfoglalásának, a szovjet ja­vaslatok megvalósításában az amerikai támadó tervek veszé­lyeztetését látja és éppen ezért a szovjet .jegyzék elutasítását követeli Közllk, hogy a nyuga­ti vezetők, beleértve Dulles külügyminisztert Is, megegyez­tek abban: nem akarnak sem­miféle értekezletet összehívni a nyugatnémet felfegyverzésre vo­natkozó egyezmények ratifiká­lása előtt Tudva azonban, hogy a nemzetközi feszültség enyhí­tésére irányuló újabb szovjet javaslat elutasítása nagy felhá­borodást keltene a világ Köz­véleményében, az amerikai «aj­tó azt hangoztatja, hogy „a nyugati hatalmak nem általában utasítják el a Szovjetunióval való tárgyalásokat." A „New York Herald Tribu­ne” londoni tudósítója cikkében azt írja, hogy egyfelől London éií Párizs, másfelől Washington között vannak bizonyos nézet- eltérések a négyhatalmi érte­kezlet összehívásáról szóló leg­utóbbi szovjet jegyzékkel kap­csolatban. „Ugyanakkor, amikor Washington a beérkezett jelen­tések szerint kíméletlenül szán­dékozik elintézni, és további s/ófecsérlés nélkül akarja elu­tasítani a szovjet jegyzéket" — írja a tudósító — „London hajlandó ezt a jegyzéket komo­lyabb javaslatnak tekinteni, mint bármely korábbi szovjet javaslatot.” A párizsi sajtó behatóan fog­lalkozik a szovjet jegyzékkel. A francia burzsoá lapok tarta­nak attól a hatástól, amelyet a szovjet javaslatok a közvéle­ményre gyakorolnak, hogy a szovjet jegyzékben „nincs sem­mi új”. Ugyanakkor például a „Combat” ezeket Írja: „Fel kell újítani Kelettel a tárgyalásokat, mivel azok kimenetelétől függ majd a két, merőben ellentétes tömb békés együttélése ...” Berlinből jelenti az ADN hír­ügynökség, hogy a német Cent­rum Párt vezetősége Hamui­ban megtartott ülésén hangsú­lyozta: „a legutóbbi szovjet jegyzék lehetővé teszi, hogy a tárgyalások útján megállapítsák, lehetséges-e Németország egy­ségének helyreállítása a sza- szabadság feltételei között.” \ nyugatnémet kormánynak nem szabad figyelmen kívül hagynia ezt a lehg.. séget, A demokra­tikus német lapok közlik, hogy az NDK lakossága nagy öröm­mel üdvözölte a szovjet kor­mány iktóber 23-i jegyzékében foglalt javaslatot. Az Air ol Kommunista Hiúsági Szövetség kongresszusa Nyugat-Németország felfagy vérzésé ellen A hét végén tartották meg Londonban az Angol Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség XX. kong­resszusát. Az angol ifjúság egy­sége a nyugatnémet felfegyver­zés elletni harcban — ez állt a megbeszélések homlokterében. Mind a nemzeti bizottság be­számolója, amelyet Moss titkár tartott, mind a küldöttek hoz­zászólásai a fiatal kommunisták és a munkáspárt ifjúsági szö­vetsége akeíóegységének fontos­ságát hangsúlyozta. „Felszólítjuk valamennyi fia­talt. hogy álljon ki az új, ná­cik által vezetett nyugatnémet hadsereg és a fegyverkezési ter­hek ellen” — jelentette ki a tit­kár. A beszámoló az angol if­júság és e gyarmati népek kö­zötti barátságért is sikraszáűt és a kenyai és malájföldi angol gyarmati háborúk befejezését követelte. A kongresszus lelkesen üdvö­zölt két sztrájkoló ifjúmun­kást, egy londoni hajófenntar­tót és larnoeshírei dokkmunkást. Megtapsolták a Komszomol, a DISZ és más külföldi ifjúsági szervezeteknek a kongresszus­hoz intézett üzenetét és szere­tette! üdvözölték a szabad né­met ifjúság, a meJájföldi, olasz, dán ifjúsági szervezetek és az Ifjúsági Világszövetség küldöt­teit. A két népig tartó kongres­szus alatt a küldöttek felvonul­tak Stepney londoni kerületnek még a háborútól félig romos ut­cáin és tüntettek a német fel­fegyverzés ellen. A Reuter helyzetjelentése sze­rint 8 SzéHltÓiperl és Általános Szakszervezet vezetőinek nem sikerült rá venniük e sztrájkoló kikötőmunkásoket a műnké fel­vételére. Ennek a szakszervezet­nek 15,000 tag je sztrájkol a szakszervezeti vezetőség ellené­re. Londonban, Southamptonoen és Liverpoolban tartottak hét­főn gyűléseket e kíkötönrunká- 6ok é* ezeken leszavazták a sztrájk megszüntetése mellett felszólaló szakszervezeti vezető­ket. A sztrájk vezetői hétfőn elha­tározták, hogy Londonban sztrájkönséget állítanak a kikö­tő bejáratához a sztrájktörés mega kadélyozásáte. Hétfőn néhányszáz hettbéres rakodómunkás ugyan ismét munkába állt. de ez — a Reu­ter jelentése szerint — nincs kihatással az általános helyzet­re. A negyedik hetébe lépett sztrájk eddig 120 millió font­ét er! ing értékű áru elszállítását akadályozta meg. Vörös és fekete Megszokhattuk máY, hogy a haladástól való rettegés, a kommunistaellenes hisztéria a legleheteilenebb agyrémeket •produkálja. Ennek az Őrület­nek a megszállottjai találták ki a , .zsebatombombát”, ők eszelték ki azt, hogy a koreai, ak fogságába került amerikai katonákat hazatértük után „agyvelő mosdatásban” kell részesíteni. Mostantól kezdve azonban a sárga irigység eheti a hisztériakeltési iparág ösz- szes régi szakembereit, mert a thaiföldi kormánv olyat talált ki, amire álmukban sem gon­doltak: elhatározta, hogy — megszünteti a vörös színt. Az ezzel kapcsolatos munkálatok már meg is indultak: a hagyó, máfiyos nemzeti címerben fe­kete színnel helyettesítik a vö­röset. A hivatali pecsétek ré­szére az eddigi vörös helyett ezután fekete festékpárnákat készítenek, tövestül kitépik a fÓvárost díszítő bíborlevelű fá­kat. Mindezt mint az erről szóló jelentés mondja azért mert a vörös szín alkalmas arra „hogy rávegye Thaiföld népét a kommunista ideológia elfogadására”. A dologgal kapcsolatban már thaiföldi körökben is merültek fel indokolt aggályok. így pél. dául egyes vezércikkírók sze­rint a címerek, a festékpár­nák és a vörös cseréppel fe­dett házak befeketítése olyan­nyira költséges lesz, hogy ár­tani fog a kommunizmus elle­ni pszichológiai hadjáratnak. Azaz, amit nyernek a vámon, elveszítik a réven. De ez még semmi. Ha a thaiföldi kor­mány következetes akar len­ni, valóban mindenünnen ki kell irtani a vörös színt. Pél­dául az iskolai tankönyvekből ki kell tépni a színképelem­zésről szóló fejezetet, mert vörös szín Thaiföldön immár nem létezik. Csak azt item lehet tudni, hol találják meg azt az égi meszelOt, amellyel a szivárvány vöivs sávját fe­ketére tudják mázolni. A kapitalista világban al­kalmasint megérdemelt vissz­hangja lesz e bölcs intézke­désnek. Például imigyen: CHICAGO TRIBUNE (Mc Carthy-hoz): Joe hová tetted az eszedet, hogy te erre nem lőttél rá? A diplomatikus londoni Ti­mes: Az elhangzott vélemé­nyek közül az látszik legjob­ban megközelíteni a valószí­nűséget, amely szerint ez az intézkedés a népiesen általá­ban „hahotának” nevezett i- degműködési jelenséget fogja kiváltani. Nekünk az egész dologgal kapcsolatban mindössze egyet­len kérdésünk van: vájjon at­tól, hogy a vörös színt feketé­vel cserélik fel, rózsaszínűbb­nek fogja-e látni Thaiföld né­pe a kapitalista és a gyarmati elnyomást? A leszerelésre vonatko­zó indiai javaslat az ENSZ politikai bizottsá­ga előtt Krisna Menőn. India képvise­lője határozati javaslatot ter­jesztett az ENSZ poliitíkel bi­zottsága elé. javasolva: vizsgál­ják meg azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak ivw, higy a leszerelésről szóló szerződés megkötéséig Is „függesszék fel a fegyverkezést”. A határozati javaslat hangoztatja, hogy „o- lyen előzetes egyezmények, ame­lyek a katonai költségvetések csökkentését, valamint a fegy­veres erők és a fegyverzet je­lenlegi színvonalon való rögzí­tését célozzák — megkönnyíte­né a leszerelésre vonatkozó e- gyezmény megkötésére irányúié munkát". Az indiai javaslat egy úttal azt Ite indítványozza, hogy az ENSZ közgyűlését, amely decemberben fejezi be munkáját, elnapolás helyett egyszerűen függesszék fel, hogy az elnök újból össze­hívhassa a közgyűlést, ha 3 le­szerelési albizottság eredménye­ket ér el, Mendes-France több szociaíista képviselőt kért fel a kormányba való belépésre Mendes-Fremce miniszterelnök vasárnapi megbeszélései után felkérte Sevari, Lacoste, Defter­re. Xavfer és Laurent szocia­lista képviselőket, hogy még a londoni és párizsi egyezmé­nyek ratifikálása előtt lépjenek be i kormányba. Memdes-Fran- ee értésükre adta, hogy ez az a- jánlate személyi jellegű. A mi­niszterelnök nem akarja ugyan­is megadni a szocialista pártnak azt a jogot, hogy a párt jelölje 1 k> személy szerint a leendő szo- jc.aii'-ta minisztereket. A felkért ^zociu. 'a politikusok azonban | közölték, hogy a párt rendkí­vüli kongresszusának összeülése előtt nem vállalnak miniszteri tárcát. "■ n l\> Wr_‘ .. V * • * \| 1 - -- . ■ ls> . . . . V ■ - ■ .v. u . - \/. v: f M.« ?ec * Angol „biztosíték” a nyugatnémet veszély ellen Charbtn, Mukden, Tientsin. Kétnapi utazás után, szemoen- ülő utitársad mosolyogva feléd Int. és rámutat a tovahúzódó ősrégi városfalra és azt mond­ja: „Peking!" Másodpercnyi pontossággal fut be a vonat, miután 2300 kilométeres utat tett meg. Később is megörvendeztet ez a pontosság, amikor Shanghai felé utazol, vagypedig a szub- trópikus Kantonba. A város már ébredezik, a hetedikemeletl szál­lodai szobába furcsa hangok he­tolnak be, Kattog valami egy árus ke­zében, aki ingó léptékkel mo­zog és bambusznádon kis ko­sarakban reggelit szállít » lus- tálkodóknek. A kocsik szünte­lenül tülkölnek, belekeveredik a rendőrök figyelmeztető szava, akik e forgalmat irányítják; szinte énekelve kínólgatja az árus a holmiját. Most valami különös hang üti meg fülünket — kínai trombi­ták. Kinyitod az ablakot. Ja­nuári nap fénye vakít. Lent pio­nírok meneteinek. A szálloda előtt most valami falragasz e- lőtt megálltak. Aztán valaki be­szél hozzájuk. Míg odaérkezel, éppen elfogod a választási fel­vonulás végét. Ezüsthemgon felzúg a pioní­rok dala, aztán eltűnnek a so­kaságban, A vörös plakát mel­lett azonban összecsődülnek az emberek és olvassák a Demo­kratikus Párt jelöltjeinek ne­veit. A háromezeréves múltra visszanéző Kínában megkezdőd­tek a demokratikus választá­sok! Végigjárod a várost és min­denütt találkozol ezekkel a vá­lasztási falragaszokkal. Sokszor friss virággal, vagy csak pe- pírvirággal, sokszor pedig egész finom szalmavirággal díszítik a falragaszokat. A város lakosai díszítették. És mindenütt ott lógnak a levelesládák és minden választó megírhatja véleményét a jelöltekről. Ilyesmi még sohase volt Beláthatatlan embertömeg hul­lámzik a Wang Futóin utcában, mely Peking együk legforgal­masabb utcája. Itt mindent kap­hatsz. Az együk kirakatban e- lektromotorokat látsz: megtu­dod — kínai gyártmány. „Az­előtt nem gyártottuk". — „Az­előtt” —ennyit jelent, mint a felszabadulás előtt. A következő üzletben gyö­nyörű ékszereket, borostyánt, drágakövet és elefántcsont-fa- ragványokat látsz. Bemégy az egyik textflkereskedésbe. Ren­geteg az ember. És milyen csendben .rendben szolgálják ki az embereket. Sehol egy han­gos szó — semmi zsivaj. Egy hatalmas forgatható karikán lógnak a hosszú anyagok és minden mintán egy szám van feltüntetve. A vevő egész egy­szerűen bemondja, hogy ebből ■a számiból ennyi és ennyi mé­tert akar — és máris kész a vásár. Kérem, hányféle minta létezik? „Már most itt vannak a tavaszi és a nyári anyagok — legalább 300 mintánk van. De csak gyapot és vászon. Selyem - árut két házzal odébb kapni” 300 minta! A riksák végnapjai Kint az utcán rüksákait lá­tunk. A csomagokat szállítják haza, vagy gyerekeket. Külön­ben a kuli is csak nyolc órát dolgozik és szakszervezeti tag, már senki se fenyítn, vagy veri meg. Már nem kuli többé ... Ember lett belőle. A riksa-vonó fagtalikozást ha­lálra ítélték, de a valóságban még ma is ven bizonyos iétjo- gosultsága. A'z utcák olyan «zű- kek, hogy a moszkvai' Sztálin- művek kocsii, vagy a Tatra- kocsik nem fémek keresztül. A császárváros kapui előtt az új Peking — széles utcáival, egész­séges lakáséival. Az épülő egye­temi városban több mint 500.000 diáik és tanár nyer elhelyezést. Jelentés az angol sztrájkhelvzetréil

Next

/
Thumbnails
Contents