Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-10-30 / 86. szám
1954. október 30. 011FI0SÄG 3 Néhány nappal azelőtt szülö- | falumba, Csatára utaztam, Szom| baton bizony nem volt kellemes \ az utazás. A vonat zsúfolva volt i munkásokkal. Egy darabig álltam, I később aztán számomra is jutott | hely: 42 utazás unalmas lett volna, | de az ember mindig talál magá1 nak szórakozást; ismerősökkel taI lálkozik. vagypedig olvas. Én az I utóbbihoz folyamodtam. Elővettem l a Csillagot és olvasni kezdtem, ) Alighogy belepillantottam, egy I fiatal, barna, élestekintetű lány I nyitott be a fülkébe. Bizonyára I sietett a vonathoz, mert módfelett | ki volt fulladva. Arca piros, mint i a tűz. — Szervusz'! Honnét utazói ? 5 5—' Szervusz Marika! — BratislaI vából jövök. \ — Iskolából? f , — igen válaszoltam. — Jaj, el is felejtettem kérdez| ni. szabad ez a hely?! : — Csak tessék leülni szólalt | meg egy velem szemben ülő idős | parasztbác8ika, Marika igyekezett magát rend- { behozni; megfésülködött, megiga1 zította ruháját és folyton mozgott, I tett-vett, a táskájában motasz! kait. Én olvastam tovább, de a lány | egy kis idő múlva megszólított; — Szabad kérdeznem, mit olI vasol? f __ Megmutattam. De amint rátekin. I tett a könyvre, furcsán fintorgatta | az orrát és mondani akart vala| mit. Aztán láttam, jobbnak találta | és nem szólt semmit. Engem egy | kicsit bosszantott. I — Talán nem tetszik, olvastad I már? — kérdeztem. . .— Nem olvastam, —■ válaszolta | bárgyú arccal — de nem is ér\ dekelnek az effajta új könyvek. | Semmi érdekesség nincs bennük. : Lehet, hogy számodra nincs, de 1 engem annál inkább érdekel — ] gondoltam■ Egyébként nem volt \ kedvem vele vitába bocsátkozni. Alighogy belepillantottam a folyóiratba, megint megszólalt a 1 lány: — Nékem van érdekesebb! Meg- l mutassam ? Ezzel előhúzott a mellette nyug- j vő táskából egy nagyon cifrafedelű i ..ponyvát”. No, ez ugyan,csak ér- I dekes lehet — gondoltam, majd I elutasítóan legyintettem: — Köszönöm! Nem élek az [ ilyen könyvekkel. — Nem?! Érdekes.,, ilyen fia- ! tál és nem szereti a kalandokat -.. I — Én meg ezeket szeretem. Oly i sok érdekesség van bennük — = mondta hiú. önelégült mosollyal. | — Már bocsáss meg, — mond- | tam néki — de én semmi érdeke- | set nem találok bennük. — Hát biz’ a’ hazugság mind! í — szólalt meg az idős ember, aki j mint már említettem, fitt ült vé- I lünk szemben. — Én is elolvas- 1 tam pár évvel ezelőtt néhány ilyen I könyvet, de mind egyformán kéz- \ dődött és végzOdött: gyilkossággal, I halállal— Én a legszívesebben az ilyen \ könyveket a szemétdombra dobál- ] nám, Mondd, mi örömöt találsz az = ilyen szemétben? Semmi mást. j csak butaságot. Az ilyen könyvek j helyett inkább elővehetnél vala- j milyen szép irodalmi könyvet. — I Hidd el, ezek a ponyvák csak el- 1 sötétítik a valóságot és mérgezik I az életet. — Már te is,.,? Ezeket a szó- 1 lamokat már mástól is hallottam | Mindenki csak ezt fú^a. Kü'ön- \ ben is.,. különben is, kinek mi I köze hozzá?! — mondta a lányka j indulatosan. | Ezalatt a vonat befutott a csa- \ tai állomásra. Már este volt. Az ! állomástól balra, szétszórt gazda- { sági épületekből, dohányszárítók- i ból és a baromfifarm ablakaiból ! világosság szűrődött ki a sötét I estbe. Végr-e itthon vagyok. Jó éjszakát kívántam azoknak. I akik idáig vélem utaztak és igye- | keztem kijutni a fülkébe. A lány I eltűnt a szemem elől, elnyelte az i állomáson várakozó néptömeg. TÖKÖK JENŐ \ MESTEREK LESZÜNK Ahol az ortopéd cipőket gyártják Talán hihetetlenül hangzik, de valamikor a cipőgyárosok irányították a cipődivatot. A divat irányításánál természetesen azt vették tekintetbe, hogy milyen divatból zsebelhetnek be nagyobb hasznot. A szűk, hegyesorrú cipők készítéséhez természetesen kevesebb bőrre volt szükség, mint a kényelmes, szélesorrú cipőkhöz. Ezért vetették el mindig azokat a javaslatokat, melyek „divatba akarták hozni” a széles cipőket, s édes-keveset törődtek azzal, hogy a szűk cipő menynyire egészségtelen s hogy csaknem mindenkinek a Iába tönkremegy. A mai cipődivat megteremtői mindenekelőtt azt tartják szem előtt, hogy a cipőviselet egészséges és célszerű legyen, Különösen az utóbbi időkben nagy gondot fordítanak arra, hogy azok is kapjanak készen cipőt, akiknek ortopéd cipőre van szükségük. Bizony, még nem is olyan régen sok utánajárásba és sok pénzbe került, hogy valaki ortopéd cipőhöz jusson. Ma már ezt a kérdést is megoldották. Cipőszakembereink, tervezőink és ortopéd orvosaink együttműködésének eredményeként, ma már ortopéd cipőket gvártunk. A gottwaldovi Svit nemzeti vállalatban, külön műhelyt rendeztek be a különféle ortopéd cipők gyártására, és bátran mondhatjuk, hogy a legigényesebb vásárlók követelményeit Kielégítik. Itt olyan cipőket készítenek, melyekre a láb leggyakrabban előforduló megbetegedése esetében van szükség, mint például a bokasüllyedésnél, lúdtalpnál stb. Az ilyen cipők minden nagyobb elárusítóhely ortopéd osztályán készen kaphatók. De a gottwaldovi Svit dolgozói rendelkezésére állanak azoknak is, akik hibás, eltorzított lábuk miatt csakis ortopéd cipőt viselhetnek. Ilyen cipőket természetesen nem lehet ezerszámra gyártani, ezért, hogy a vásárlókat kielégíthessék, a gottwaldovi Svitben rátérnek a mérték utáni cipőgyártásra. Az ortopéd cipőgyártásban sokéves tapasztalattal rendelkező szakemberek, a szakorvosok utasítása szerint, a láb gipszlenyomata alapján, elkészítik a legnagyobb tudást igénylő ortopéd cipőt is. A pontos méret és Köztársaságunk minden nagyobb cipoelőrusítóhelyén külön ortopéd cipőosztály létesült, ahol az általános ortopéd cipők készen kaphatók, a külön, legeseket pedig mérték szerint meg lehet rendelni. gipszlenyomat alapján külön kaptafákat készítenek, Ezek szerint a műhelyben elkészül a mértékutáni ortopéd cipő. Ha a vásárlónak hosszabb idő múlva ismét cipőre van szüksége, elég, ha bármely cipőelárusítóhelyen keresztül beküldi a megrendelést, már nem szükséges sem mértéket, sem gipszlenyomatot küldenie, mert az üzem a gipszlenyomatot megőrzi és bármikor felhaszA nagymegyeri járásban befejeződtek a CsISz évzáró közgyűlései A nagymegyeri járásban, a járási CsISz vezetőség által kidolgozott pontos terv szerint 1954. október 14-én fejeződtek be a CsISz évzáró közgyű. A nagymegyeri járásban lévő izsap-pusztai mezőgazdasági mesteriskola ~tanulója vagyok. Azért jöttem ebbe az iskolába, mert szeretem a mezőgazdasági munkát, az állatokat és a természetet. Tanulni akarok, elsajátítani a korszerű mezőgazdasági tudományt, hogy az iskolából kikerülve jól dolgozzak munkahelyemen. Itt az iskolában nem várt gondoskodásban részesítenek. A tanárok második szüléinkké váltak. Mi, diákok, gyorsan összebarátkoztunk. Közösen tanulunk. A jobb tanulók segítik a gyengébbeket, hogy mindannyian jó eredményt érjünk el. Van sport- és munkásruhánk, ezenkívül rendes hétköznapi öltönyünk is. Az élelmezés nagyon jó — itt mindenkinek megvitt az étvágya. Igaz, hogy mi már csak könyvekből s az idősebbek elbeszéléseiből tudjuk, hogy ezelőtt csak a ..kiváltságosok” gyermekei tanulhattak mezőgazdasági iskolán — de megértjük milyen szomorú lehetett az akkor élő munkás és kisparaszt gyermekek sorsa. Éppen azért mi nemcsak örülünk annak, hogy mi már nem érezzük a múlt keservét, hanem cselekedni is akarunk, hogy az utánunk következők még több iában részesüljenek. A mezőgazdasági iskolákban még van üres hely. az iskolák november jjg még felvesznek tanulókat. Hívunk minden fiatalt, aki a mezőgazdaságban akar dolgozni, jöjjön közénk tanulni, mert szaknuii tudás nélkül nem lehet jó mezőgazdasági dolgozó. BELUCZ JÁNOS Gottwaldovi Svit nemzeti vállalat ortopédcipő műhelyében a szakemberek a legnagyobb tudást igénylő ortopéd cipőket is elkészítik. Hálhatja. A megrendelést a legrövidebb időn belül teljesítik. A specialista ortopéd cipők mellett ebben a műhelyben készítik a rendellenes mértékű cipőket is, amelyeket általában nem gyártanak. Készítettek már itt 56- os számú férficipőt és 33-as számú női cipőt is. így szolgálja a gottwaldovi Svit azokat a dolgozókat, akik nem viselhetnek átlagos cipőket. lései. A szép eredményt a járási vezetőség jó munkájának köszönhetjük.: Az évzáró közgyűlések sikerét már egy hónappal ezelőtt bebiztosították. Széleskörű járási vezetőségi gyűlést hívtunk össze, ahol aprólékosan megtár» gyaftuk az évzáró közgyűlések levezetését. Ezen a gyűlésen bízták meg a járási elnökséget az évzáró közgyűlések tervének kidolgozásával. A terv el is készült, pontosan időre és órára kitűzték az évzáró közgyűlések idejét. Ezt a tervet széleskörű aktíván ismertettük, ahol jelen voltak a helyi és az üzemi szervezetek elnökei és titkárai. A kidolgozott tervet az aktíva Komszomolisták az állattenyésztés oszlopai A VOLOGODSZKI KERÜLET fő mezőgazdasági ága az állattenyésztés. Az állattenyésztő gazdaságokban megtalálhatjuk a magesbejhozamú fekete- tarka tehénfajtát és még más Híres mezőgazdasági állatfajtákat Is. Az állattenyésztésben több mint hétezer fiatal dolgozik. Közülük több mint a fele Komszomol-'teg. A ffatallolk állandóan tanulnak, hogy szakmájuk igazi mestereivé váljanak. A közelmúltban a Komszomol területi bizottsága Volgodszkiba összehívta az ifjú állattenyésztők első kerületi konferenciáját, amelyen több mint háromszázötvenen vettek részt. A fiatal állattenyésztők átadták egymásnak munkatapas zt «tataikat. 'A konferencia második napján a fiatal fejőnők egy csoportja meglátogatta a vologodszki kerület „Sarló és kalapács”, majd a „Vörös Lobogó” nevű kolhozait. Az öttowiás „ZISZ” ülésén a fülkéhez támaszkodva ült Olga Lobsze- kova. Nem is olyan régóta dolgozik a „Vörös Világítótorony’’-kolhozban. Az a fejönő, akit ő felváltott, a rábízott tehenektől egy év alatt hatszáznyalc- van liter tejet fejt ki. Azóta tizenegy hónap telt el és Olga Lobszakova megkétszerezte ezt aiz eredményt — a tejhozam több, mint ezerkétszáz literre emelkedett. Olga már sokszor hallott a „Vörös Lobogó”-kolhoz állattenyésztéseiről, A kolhozban dolgoznak híres, nagy tapasztalatokkal rendelkező fejönők «. mint E. V. Korichilalova, Lídia Kommiss záróvá — akik egy év alatt teheneiktől ötezer liter tejet fejnek ki. A vendégeket a kolhoz elnöke, Iván Alekszejevics Kungyin fogadta. A fiatalok el halmozták kérdéseikkel a kolhoz elnökét; mennyi jövedelmet hoz az állattenyésztés, hogy áll a helyzet a takarmánnyal, mennyit keresnek az állattenyésztés dolgozói? Iván A'.ek- szejevics mindegyiknek türelmesen válaszolt. Az utolsó évben az állattenyésztés másfél milliót jövedelmezett. A szénaterület nem nagy. füvet és silótakarmányt kell vetnünk. Az idén elsőnek vetették el a silókukoricát. Mondhatjuk, jó termést hozott, hektáronként ötszáz mázsa silótakarmányt. — Ami pedig a keresetet illeti — itt Iván Alekszejevics elmosolyodott — hadd mondjon róla valamit Lídia Kommlsszárova, Lídiát mindjárt körülfogták, mindegyik beszélni alkart a tapasztalt fejőnővel. — A muH évben ledolgoztam több mint ezer munkaegységet. — mondta Lídia. A munkáimért két tonne kenyér- gabonát, kétszáz kiló gyümölcsöt és kétezer kilencszáz rubelt kaptam. E- zenkívül a végelszámolásnál még kétezer százhatvanöt liter tejet is kaptam. — Mondja csak el nekünk, hogyan feji a teheneket — kérték őt egy- páran. Kommlsszárova a teheneket 50—60 nappal a borjazás előtt különválasztja. Ezt fokozatosan csinálja: eleinte háromszor feji naponta a teheneket, majd kétezer. és egyszer. — Hátha a tehénnél a borjazssig nem marad tej? —érdeklődött Me!je | Gozskove, az uszi-kubini körzet Le- 1 nioről elnevezett kolhozának fiatal fejőnője. j — Nem kell állandóan fejni — felelte Lídia, — Például a mi Melina nevű tehenünk a borjazás előtt, hetente 20 liter tejet is adhat. De én rrár két hónappal e borjazás előtt nem fejem. — Nagy jelentőséget tulajdonítunk — folytatta Lídia — a fejes módszerének. A „Vörös Lobogó ” -ko Ih e - óén minden fejőnő kézzel fej, gyorsan, de ugyanakkor puhán, úgy, hogy a tehén semmi fájdalmat nem érez — és így az utolsó cseppig kiadja a tejet. Fejes előtt és Után a tőgyet . feltétlenül meg kell masszírozni. EBÉD UTÁN a komszomolisták körülnéztek a gazdaságban. A karámok üresek voltak. A tehenének kint legeltek a legelőn. A tehén- istálló betonozott és modemül van berendezve. Közvetlenül a karám bejáratúnál egy nagy rakás fűrészpor volt. — Ezzel is a teheneket eteti? — kérdezte csodálkozva Olga Lobszaikove. — Óh nem, ezt alomnak használjuk — felelte Kommisszárove. Lobszakove lehajolt — és felvett egy marék fűrészport. — Nálunk mennyi kárbavész — és noteszába a következő feljegyzést tette: „Szalma helyett fűrészporrel is lehet elomozni”. A gazdasági udvar vörös-sarkába1: a vendégek figyelmét egy nagy Ív papíros kötötte le, amelyen a napirend volt feltüntetve. Először reggel öt órakor fejnek, hattól hétig etetés és itatás — hét órakor a teheneket kiengedik a legelőre, tizenegy órakor fejnek másodszor, őt óra múlva harmadszor és este nyele órakor negyedszer. A kolhoz állattenyésztője. Nyikolaj Manakov a tehenek takarmányadagjáról beszélt a fiatal fejőnőknek. Télen a „Vörös Lobogó"-kolihozban naponta egy tehén négy kiloqiramm szénát, hat kiló jarovizált szalmát és tizenöt-húsz kg silótakarmányt kép. Korpából minden liter után kétszáz grammot, kapnak. A teheneknek ezenkívül még ásványtartalmú eleségei is adnak. A „Vörös Lobogó”-kolhozban a konferencia küldöttei sokat tanultak. Mindegyik azzal az erős elhatározással utazott el, hoov ők is az itteni módszereikkel fognak dolgozni, hogy nagyobb eredményeket érjenek el az állattenyésztésben. A KONFERENCIA ZÁRÖÜLÉSÉN több fejőnő szép felajánlást tett. Lídia Kommisszárove például elhatározta, hogy 1955-ben tehenei tejhozamát ötezer literről hatezerre emeli, — Vera Sztrelcova, a „Vörös Lobogó” fejőnője szintén értékes felajánlást tett, majd versenyre hívta ki a „Sarló és kaiapáco”-kolhoz fiatal fejőnőjét Tonya Szencovát. Az uszti-kubini körzet fejőnői is versenybe álltak a veHko- usztyugsziki körzet fejőnőivel. A konferencia részvevői érezték, hogy gaizdag tapasztalatokat szereztek. Mondhatjuk, hogy a konferencia elérte cél iát. (A „Komszomolszkaja Pravdá”- ból.) helyeselte és elfogadta. A járási elnökség elérte, hogy ebben a nagy akcióban minden vezetőségi tag aktívan kivette a részét. Minden helyi és üzemi szervezethez egy tagot neveztek ki, aki a helyi és üzemi elnökkel együtt felelős volt a gyűlések bebiztosításáért és megtartásáért. Az- elnökség ebben az időben rendkívüli gyűléseket tartott, ahol ismertették a CsISz szervezetre háruló feladatokat, úgymint az őszi munkák gyors befejezését és a választások Sikeres bebiztosítását. A járási vezetőség az évzáró közgyűlések megszervezésénél tanúsított odaadó munkájáért'dicséretet érdemel. Bebizonyították, hogv a járási konferencián beléjük helyezett bizalmat megérdemelték. Ha a CsISz járási vezetőségei minden járásban ilyen komolyan fogják fel az évzáró közgyűlések levezetését, akkor a CsISz Kongresszusnak nagy sikere lesz és jobban ki tudja értékelni az elmúlt évek munkáját, könnyebben tűz ki új feladatokat ifjúsági szervezetünk jövő munkája elé. MOLNÁR ANTAL, Nagymegyer. / mm iiimmimm nini MMH ii mm ....... A jó könyv védelmében
