Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-30 / 86. szám

1954. október 30. 011FI0SÄG 3 Néhány nappal azelőtt szülö- | falumba, Csatára utaztam, Szom­| baton bizony nem volt kellemes \ az utazás. A vonat zsúfolva volt i munkásokkal. Egy darabig álltam, I később aztán számomra is jutott | hely: 42 utazás unalmas lett volna, | de az ember mindig talál magá­1 nak szórakozást; ismerősökkel ta­I lálkozik. vagypedig olvas. Én az I utóbbihoz folyamodtam. Elővettem l a Csillagot és olvasni kezdtem, ) Alighogy belepillantottam, egy I fiatal, barna, élestekintetű lány I nyitott be a fülkébe. Bizonyára I sietett a vonathoz, mert módfelett | ki volt fulladva. Arca piros, mint i a tűz. — Szervusz'! Honnét utazói ? 5 5—' Szervusz Marika! — Bratisla­I vából jövök. \ — Iskolából? f , — igen válaszoltam. — Jaj, el is felejtettem kérdez­| ni. szabad ez a hely?! : — Csak tessék leülni szólalt | meg egy velem szemben ülő idős | parasztbác8ika, Marika igyekezett magát rend- { behozni; megfésülködött, megiga­1 zította ruháját és folyton mozgott, I tett-vett, a táskájában motasz­! kait. Én olvastam tovább, de a lány | egy kis idő múlva megszólított; — Szabad kérdeznem, mit ol­I vasol? f __ Megmutattam. De amint rátekin. I tett a könyvre, furcsán fintorgatta | az orrát és mondani akart vala­| mit. Aztán láttam, jobbnak találta | és nem szólt semmit. Engem egy | kicsit bosszantott. I — Talán nem tetszik, olvastad I már? — kérdeztem. . .— Nem olvastam, —■ válaszolta | bárgyú arccal — de nem is ér­\ dekelnek az effajta új könyvek. | Semmi érdekesség nincs bennük. : Lehet, hogy számodra nincs, de 1 engem annál inkább érdekel — ] gondoltam■ Egyébként nem volt \ kedvem vele vitába bocsátkozni. Alighogy belepillantottam a fo­lyóiratba, megint megszólalt a 1 lány: — Nékem van érdekesebb! Meg- l mutassam ? Ezzel előhúzott a mellette nyug- j vő táskából egy nagyon cifrafedelű i ..ponyvát”. No, ez ugyan,csak ér- I dekes lehet — gondoltam, majd I elutasítóan legyintettem: — Köszönöm! Nem élek az [ ilyen könyvekkel. — Nem?! Érdekes.,, ilyen fia- ! tál és nem szereti a kalandokat -.. I — Én meg ezeket szeretem. Oly i sok érdekesség van bennük — = mondta hiú. önelégült mosollyal. | — Már bocsáss meg, — mond- | tam néki — de én semmi érdeke- | set nem találok bennük. — Hát biz’ a’ hazugság mind! í — szólalt meg az idős ember, aki j mint már említettem, fitt ült vé- I lünk szemben. — Én is elolvas- 1 tam pár évvel ezelőtt néhány ilyen I könyvet, de mind egyformán kéz- \ dődött és végzOdött: gyilkossággal, I halállal­— Én a legszívesebben az ilyen \ könyveket a szemétdombra dobál- ] nám, Mondd, mi örömöt találsz az = ilyen szemétben? Semmi mást. j csak butaságot. Az ilyen könyvek j helyett inkább elővehetnél vala- j milyen szép irodalmi könyvet. — I Hidd el, ezek a ponyvák csak el- 1 sötétítik a valóságot és mérgezik I az életet. — Már te is,.,? Ezeket a szó- 1 lamokat már mástól is hallottam | Mindenki csak ezt fú^a. Kü'ön- \ ben is.,. különben is, kinek mi I köze hozzá?! — mondta a lányka j indulatosan. | Ezalatt a vonat befutott a csa- \ tai állomásra. Már este volt. Az ! állomástól balra, szétszórt gazda- { sági épületekből, dohányszárítók- i ból és a baromfifarm ablakaiból ! világosság szűrődött ki a sötét I estbe. Végr-e itthon vagyok. Jó éjszakát kívántam azoknak. I akik idáig vélem utaztak és igye- | keztem kijutni a fülkébe. A lány I eltűnt a szemem elől, elnyelte az i állomáson várakozó néptömeg. TÖKÖK JENŐ \ MESTEREK LESZÜNK Ahol az ortopéd cipőket gyártják Talán hihetetlenül hangzik, de va­lamikor a cipőgyárosok irányították a cipődivatot. A divat irányításánál ter­mészetesen azt vették tekintetbe, hogy milyen divatból zsebelhetnek be na­gyobb hasznot. A szűk, hegyesorrú ci­pők készítéséhez természetesen keve­sebb bőrre volt szükség, mint a ké­nyelmes, szélesorrú cipőkhöz. Ezért vetették el mindig azokat a javaslato­kat, melyek „divatba akarták hozni” a széles cipőket, s édes-keveset tö­rődtek azzal, hogy a szűk cipő meny­nyire egészségtelen s hogy csaknem mindenkinek a Iába tönkremegy. A mai cipődivat megteremtői min­denekelőtt azt tartják szem előtt, hogy a cipőviselet egészséges és cél­szerű legyen, Különösen az utóbbi időkben nagy gondot fordítanak arra, hogy azok is kapjanak készen cipőt, akiknek ortopéd cipőre van szükségük. Bizony, még nem is olyan régen sok utánajárásba és sok pénzbe került, hogy valaki ortopéd cipőhöz jusson. Ma már ezt a kérdést is megoldot­ták. Cipőszakembereink, tervezőink és ortopéd orvosaink együttműködésének eredményeként, ma már ortopéd ci­pőket gvártunk. A gottwaldovi Svit nemzeti vállalat­ban, külön műhelyt rendeztek be a különféle ortopéd cipők gyártására, és bátran mondhatjuk, hogy a legigé­nyesebb vásárlók követelményeit Kie­légítik. Itt olyan cipőket készítenek, melyekre a láb leggyakrabban előfor­duló megbetegedése esetében van szükség, mint például a bokasüllye­désnél, lúdtalpnál stb. Az ilyen cipők minden nagyobb elárusítóhely ortopéd osztályán készen kaphatók. De a gottwaldovi Svit dolgozói ren­delkezésére állanak azoknak is, akik hibás, eltorzított lábuk miatt csakis ortopéd cipőt viselhetnek. Ilyen cipő­ket természetesen nem lehet ezer­számra gyártani, ezért, hogy a vásár­lókat kielégíthessék, a gottwaldovi Svitben rátérnek a mérték utáni cipő­gyártásra. Az ortopéd cipőgyártásban sokéves tapasztalattal rendelkező szak­emberek, a szakorvosok utasítása sze­rint, a láb gipszlenyomata alapján, el­készítik a legnagyobb tudást igénylő ortopéd cipőt is. A pontos méret és Köztársaságunk minden nagyobb cipoelőrusítóhelyén külön ortopéd cipő­osztály létesült, ahol az általános ortopéd cipők készen kaphatók, a külön, legeseket pedig mérték szerint meg lehet rendelni. gipszlenyomat alapján külön kaptafá­kat készítenek, Ezek szerint a mű­helyben elkészül a mértékutáni orto­péd cipő. Ha a vásárlónak hosszabb idő múlva ismét cipőre van szüksége, elég, ha bármely cipőelárusítóhelyen keresztül beküldi a megrendelést, már nem szükséges sem mértéket, sem gipszlenyomatot küldenie, mert az üzem a gipszlenyomatot megőrzi és bármikor felhasz­A nagymegyeri járásban befejeződtek a CsISz évzáró közgyűlései A nagymegyeri járásban, a járási CsISz vezetőség által kidolgozott pon­tos terv szerint 1954. október 14-én fejeződtek be a CsISz évzáró közgyű. A nagymegyeri járásban lévő izsap-pusztai mezőgazdasági mesteriskola ~tanulója vagyok. Azért jöttem ebbe az iskolába, mert szeretem a mezőgaz­dasági munkát, az állatokat és a természetet. Tanulni akarok, elsajátítani a korszerű mezőgazdasági tudományt, hogy az iskolából kikerülve jól dolgoz­zak munkahelyemen. Itt az iskolában nem várt gondoskodásban részesítenek. A tanárok má­sodik szüléinkké váltak. Mi, diákok, gyorsan összebarátkoztunk. Közösen tanulunk. A jobb tanulók segítik a gyengébbeket, hogy mindannyian jó eredményt érjünk el. Van sport- és munkásruhánk, ezenkívül rendes hét­köznapi öltönyünk is. Az élelmezés nagyon jó — itt mindenkinek megvitt az étvágya. Igaz, hogy mi már csak könyvekből s az idősebbek elbeszélé­seiből tudjuk, hogy ezelőtt csak a ..kiváltságosok” gyermekei tanulhattak mezőgazdasági iskolán — de megértjük milyen szomorú lehetett az akkor élő munkás és kisparaszt gyermekek sorsa. Éppen azért mi nemcsak örü­lünk annak, hogy mi már nem érezzük a múlt keservét, hanem cselekedni is akarunk, hogy az utánunk következők még több iában részesüljenek. A mezőgazdasági iskolákban még van üres hely. az iskolák november jjg még felvesznek tanulókat. Hívunk minden fiatalt, aki a mezőgazdaság­ban akar dolgozni, jöjjön közénk tanulni, mert szaknuii tudás nélkül nem lehet jó mezőgazdasági dolgozó. BELUCZ JÁNOS Gottwaldovi Svit nemzeti vállalat ortopédcipő műhelyében a szakemberek a legnagyobb tudást igénylő ortopéd ci­pőket is elkészítik. Hálhatja. A meg­rendelést a legrö­videbb időn belül teljesítik. A specialista or­topéd cipők mellett ebben a műhelyben készítik a rendelle­nes mértékű cipő­ket is, amelyeket általában nem gyártanak. Készí­tettek már itt 56- os számú férficipőt és 33-as számú női cipőt is. így szolgálja a gottwaldovi Svit azokat a dolgozó­kat, akik nem vi­selhetnek átlagos cipőket. lései. A szép eredményt a járási vezetőség jó munkájának köszönhetjük.: Az év­záró közgyűlések sikerét már egy hó­nappal ezelőtt bebiztosították. Széles­körű járási vezetőségi gyűlést hív­tunk össze, ahol aprólékosan megtár» gyaftuk az évzáró közgyűlések leve­zetését. Ezen a gyűlésen bízták meg a járási elnökséget az évzáró közgyű­lések tervének kidolgozásával. A terv el is készült, pontosan időre és órára kitűzték az évzáró közgyűlések ide­jét. Ezt a tervet széleskörű aktíván ismertettük, ahol jelen voltak a helyi és az üzemi szervezetek elnökei és tit­kárai. A kidolgozott tervet az aktíva Komszomolisták az állattenyésztés oszlopai A VOLOGODSZKI KERÜLET fő me­zőgazdasági ága az állattenyésztés. Az állattenyésztő gazdaságokban meg­találhatjuk a magesbejhozamú fekete- tarka tehénfajtát és még más Híres mezőgazdasági állatfajtákat Is. Az ál­lattenyésztésben több mint hétezer fiatal dolgozik. Közülük több mint a fele Komszomol-'teg. A ffatallolk állan­dóan tanulnak, hogy szakmájuk igazi mestereivé váljanak. A közelmúltban a Komszomol terü­leti bizottsága Volgodszkiba összehívta az ifjú állattenyésztők első kerületi konferenciáját, amelyen több mint háromszázötvenen vettek részt. A fia­tal állattenyésztők átadták egymásnak munkatapas zt «tataikat. 'A konferencia második napján a fia­tal fejőnők egy csoportja meglátogat­ta a vologodszki kerület „Sarló és kalapács”, majd a „Vörös Lobogó” ne­vű kolhozait. Az öttowiás „ZISZ” ülésén a fül­kéhez támaszkodva ült Olga Lobsze- kova. Nem is olyan régóta dolgozik a „Vörös Világítótorony’’-kolhozban. Az a fejönő, akit ő felváltott, a rábízott tehenektől egy év alatt hatszáznyalc- van liter tejet fejt ki. Azóta tizen­egy hónap telt el és Olga Lobszakova megkétszerezte ezt aiz eredményt — a tejhozam több, mint ezerkétszáz li­terre emelkedett. Olga már sokszor hallott a „Vörös Lobogó”-kolhoz állattenyésztéseiről, A kolhozban dolgoznak híres, nagy ta­pasztalatokkal rendelkező fejönők «. mint E. V. Korichilalova, Lídia Kom­miss záróvá — akik egy év alatt te­heneiktől ötezer liter tejet fejnek ki. A vendégeket a kolhoz elnöke, Iván Alekszejevics Kungyin fogadta. A fia­talok el halmozták kérdéseikkel a kol­hoz elnökét; mennyi jövedelmet hoz az állattenyésztés, hogy áll a helyzet a takarmánnyal, mennyit keresnek az állattenyésztés dolgozói? Iván A'.ek- szejevics mindegyiknek türelmesen vá­laszolt. Az utolsó évben az állatte­nyésztés másfél milliót jövedelmezett. A szénaterület nem nagy. füvet és silótakarmányt kell vetnünk. Az idén elsőnek vetették el a silókukoricát. Mondhatjuk, jó termést hozott, hek­táronként ötszáz mázsa silótakar­mányt. — Ami pedig a keresetet illeti — itt Iván Alekszejevics elmosolyodott — hadd mondjon róla valamit Lídia Kommlsszárova, Lídiát mindjárt körülfogták, minde­gyik beszélni alkart a tapasztalt fejő­nővel. — A muH évben ledolgoztam több mint ezer munkaegységet. — mondta Lídia. A munkáimért két tonne kenyér- gabonát, kétszáz kiló gyümölcsöt és kétezer kilencszáz rubelt kaptam. E- zenkívül a végelszámolásnál még két­ezer százhatvanöt liter tejet is kap­tam. — Mondja csak el nekünk, hogyan feji a teheneket — kérték őt egy- páran. Kommlsszárova a teheneket 50—60 nappal a borjazás előtt különválaszt­ja. Ezt fokozatosan csinálja: eleinte háromszor feji naponta a teheneket, majd kétezer. és egyszer. — Hátha a tehénnél a borjazssig nem marad tej? —érdeklődött Me!je | Gozskove, az uszi-kubini körzet Le- 1 nioről elnevezett kolhozának fiatal fejőnője. j — Nem kell állandóan fejni — fe­lelte Lídia, — Például a mi Melina ne­vű tehenünk a borjazás előtt, heten­te 20 liter tejet is adhat. De én rrár két hónappal e borjazás előtt nem fejem. — Nagy jelentőséget tulajdonítunk — folytatta Lídia — a fejes módsze­rének. A „Vörös Lobogó ” -ko Ih e - óén minden fejőnő kézzel fej, gyorsan, de ugyanakkor puhán, úgy, hogy a tehén semmi fájdalmat nem érez — és így az utolsó cseppig kiadja a tejet. Fe­jes előtt és Után a tőgyet . feltétlenül meg kell masszírozni. EBÉD UTÁN a komszomolisták kö­rülnéztek a gazdaságban. A karámok üresek voltak. A tehené­nek kint legeltek a legelőn. A tehén- istálló betonozott és modemül van be­rendezve. Közvetlenül a karám bejáratúnál egy nagy rakás fűrészpor volt. — Ezzel is a teheneket eteti? — kérdezte csodálkozva Olga Lobszaikove. — Óh nem, ezt alomnak használjuk — felelte Kommisszárove. Lobszakove lehajolt — és felvett egy marék fűrészport. — Nálunk mennyi kárbavész — és noteszába a következő feljegyzést tet­te: „Szalma helyett fűrészporrel is lehet elomozni”. A gazdasági udvar vörös-sarkába1: a vendégek figyelmét egy nagy Ív pa­píros kötötte le, amelyen a napirend volt feltüntetve. Először reggel öt óra­kor fejnek, hattól hétig etetés és ita­tás — hét órakor a teheneket kien­gedik a legelőre, tizenegy órakor fej­nek másodszor, őt óra múlva harmad­szor és este nyele órakor negyedszer. A kolhoz állattenyésztője. Nyikolaj Manakov a tehenek takarmányadagjá­ról beszélt a fiatal fejőnőknek. Télen a „Vörös Lobogó"-kolihozban naponta egy tehén négy kiloqiramm szénát, hat kiló jarovizált szalmát és tizenöt-húsz kg silótakarmányt kép. Korpából minden liter után kétszáz grammot, kapnak. A teheneknek ezen­kívül még ásványtartalmú eleségei is adnak. A „Vörös Lobogó”-kolhozban a kon­ferencia küldöttei sokat tanultak. Min­degyik azzal az erős elhatározással utazott el, hoov ők is az itteni mód­szereikkel fognak dolgozni, hogy na­gyobb eredményeket érjenek el az állattenyésztésben. A KONFERENCIA ZÁRÖÜLÉSÉN több fejőnő szép felajánlást tett. Lí­dia Kommisszárove például elhatároz­ta, hogy 1955-ben tehenei tejhozamát ötezer literről hatezerre emeli, — Ve­ra Sztrelcova, a „Vörös Lobogó” fe­jőnője szintén értékes felajánlást tett, majd versenyre hívta ki a „Sarló és kaiapáco”-kolhoz fiatal fejőnőjét To­nya Szencovát. Az uszti-kubini körzet fejőnői is versenybe álltak a veHko- usztyugsziki körzet fejőnőivel. A konferencia részvevői érezték, hogy gaizdag tapasztalatokat szerez­tek. Mondhatjuk, hogy a konferencia elérte cél iát. (A „Komszomolszkaja Pravdá”- ból.) helyeselte és elfogadta. A járási el­nökség elérte, hogy ebben a nagy ak­cióban minden vezetőségi tag aktívan kivette a részét. Minden helyi és üzemi szervezethez egy tagot nevez­tek ki, aki a helyi és üzemi elnökkel együtt felelős volt a gyűlések bebiz­tosításáért és megtartásáért. Az- elnökség ebben az időben rend­kívüli gyűléseket tartott, ahol ismer­tették a CsISz szervezetre háruló fel­adatokat, úgymint az őszi munkák gyors befejezését és a választások Si­keres bebiztosítását. A járási vezetőség az évzáró köz­gyűlések megszervezésénél tanúsított odaadó munkájáért'dicséretet érdemel. Bebizonyították, hogv a járási konfe­rencián beléjük helyezett bizalmat megérdemelték. Ha a CsISz járási vezetőségei min­den járásban ilyen komolyan fogják fel az évzáró közgyűlések levezeté­sét, akkor a CsISz Kongresszusnak nagy sikere lesz és jobban ki tudja értékelni az elmúlt évek munkáját, könnyebben tűz ki új feladatokat ifjúsági szervezetünk jövő munkája elé. MOLNÁR ANTAL, Nagymegyer. / mm iiimmimm nini MMH ii mm ....... A jó könyv védelmében

Next

/
Thumbnails
Contents