Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-10-27 / 85. szám
4 1954. október 27. tbmús&c PALI BÁCSI Palást festőién szép falucska. Talán nem la égiszen találó a „festőién” jelző, mert bizony aligha akadna festő. aki képes lenne egész, természetes szépségében megfesteni. Minden oldalitó' erdős, vagy kopár dombok zárják körül a szépséges völqyketíant. amelybe esupá > a füzektől szegélyezett Korpone patak szűk völgye képezi e bejáratot A kristályvize pata- konska partja' éppen a katlant szegélyező hegyek áttörésekor vadregényes sziiklecsűosokbe szökkennek. A falucska valamikori lakói ezeknek a domboknak déli lejtőjét törték fel és meghonosították e szőlőtermelést. Igaz, nem terem itt messzeföldön ismert bor, de az Itteni lakók Véleménye szerint ereje, hatása felér a legjobbakével. Lehet ugven ebben egy kis túlzás is, de most ne is keressük az igazságot. Aki ‘nem hisz ennek ez állításnak igazában, hát győződjék meq személyesen. Valamikor csupa nemesfajták termettek itt, néhány évtizeddel ezelőtt azonban kipusztultak. Ekkor született meg az a nézet, amely ma is uralkodik, hogy ez a vidék nem alkalmas nemes fajták termesztésére Azóta javarészt már csak a „direkttermő" vegy ah'sj.v itt nevezik: ez „Otelló" terem Van azonban lényegesebb oka is, hogy itt ea> a vedszőlő fajta honosodott meg. A falu laikusságának nem főfoglalkozása a szőlőtermelés. Ezt csupa ’ a földművelés mellett végzik. Nincs talán egyetlenegy ember se, eiki -sek szőlőtermelésből élne. A domboldalakon, a nem a legjobb minőségű talajjal vívott harc sok munkát, sok fáradságot. követel. így a mindennapi kenyér biztosításáért folyó küzde’em mellett csak olyan szőlőfajták termelésére 1ut idő. amely a lehető legkevesebb kezelést, gondosságot igényel. Az Otelló pedig tényleg szerér,y. igénytelen fajta Dehá' kinek s vo'ne ideje például aratás é6 nagvohbrcszt tehénf'igátokkal történő hordás idején a sző’övel törődnie? Több domb oldalán is terem a szőlő. M'ndegv’knek megvan a maga neve. A legismertebb mégis a Konyirád. Ennek déli lejtője félköre lak ban húzódik. A domb tövében álló ember a felfelé törő tőkesorofc közt észrevesz bármiféle mozgolódást. Itt nehéz is lenne napközben lopni. Annál is Inkább. mert a Konyirád birodalmának' fejedelme Pali bács a csősz, vagy ahogy a palástiak hívják: szőlőpásztor. Ha valamit észrevesz, belefúj sípiábe A tettes pedig jól ismeri ezt a sípjelet. Pali bácsival egy szép napsugaras szeptemberi napon találkoztam. A hegyoldal őszi verőfényben úszott. A sárguló levelű tökék közt itt is. ott is tarkaruhás szüretelők hajlongtak. Az egyik csoport éppen a száraz, szüreti ebédhez telepedett le a szólók közti kaszálón, amikor ő megjelent. Bárányból- kucsmát, bajuszt, sajátkészítésű görbebotot, gumicsizmát visel. Ügy, ahogy. az ember a szőlőbirodalom választott fejedelmét elképzeli. Azért választott, mert e szőlőqazdák a csőszt évente közösen megválasztják. Igaz, Pali bácsinak erre a tisztségre — mondhatnók — haszonélvezeti joga ven. Ezt a jogvt részben édesapja ruházta rá, aki nage is hosszú évekén át viselte ezt a tisztséget, részben maga érdemelte ki. Pali bácsi kunyhója a vén vadkörtefa alatt. — Ad;' isten jónapot, jő munkát! — köszönt, egyet kacsintve az ebédhez készülődök felé. akik közül egyik is, másik is jó ne-av darab füstö't szalonnát kanyarót le. Hiába, az édes szőlő után zlik a sós szalonna! — Adj isten, legyen részed benne! — hangzik e válasz. Pali bácsi azonban visszautasítja a meghívást, ö most komolyabb ügyben .jött. — Nem hallottátok, a faluban senki sem érdeklődik egy borjú felől? — teszi fel a kérdést botjára támaszkodva. — Éjjel a szőlőben fogtam, ott 'legelészett, Ahun van nd! — mutat a domb aljára. — Ahhoz a diófához kötöttem. Maga is arrafelé néz. botjává! mutatva az irányt. De arca csakhamar elkomorodik. nagyot pislent. majd tenyeréből ellenzőt formálva szegezi tekintetét a megjelölt fa felé, — Tyű, e mindenét, hisz a borjű nincs ott. Kitör a nevetés. — Akkor már nem kell a gazdáját keresni — böki oda valaki. — Nem a trehányt — válaszolja sajnálkozva. — Pedig de készültem, hogy odamondok neki Ej, ej! Hát bizony oda az alkalom, a gondatítjn gazda ügyesen elvezette a borjút A szüretetek élcetednek — Nem is az a bej, hogy a sajátját vissza lopta, hanem biztosan elvitte a kötelem is. amivel a fához kötöttem. Még egy darabig eltünődk az eseten. nem megy a fejébe, hogy az ő tudta nélkül valaki bármit is el vihet a Konyirád-oldelból. mégha mindjárt e sajátjáról is van szó. De aztán a fejebúbjára tolja a kucsmát és megTerepszemle — ha idegent vesz észre, belefúj sípjába. indul a lejtőn „fejedelmi palotája” felé. Ez nem más, mint a vesszőből f ent, sárral vakolt és szénával körülrakott csősz-kunyhó, amely a szőlők alatti kaszálón egy vén vadkörtefe tövébe«’, é- pült. A vedikörtefa koráról Pali bácsi csak annyit tud. hogy édesapja, aki húsz évvel ezelőtt nyolcvanéves korában halt meg, azt állította, hogy már gyermekkorában is olyan vénnek ismerte, mint életének utolsó éveiben. Tehát csaknem egy évszázad előtt. A kunyhó belseje tágas, berendezése egyszerű, szénával, báránybőrrel bélelt heverő, petróleumlámpa. Ülőhelyet egy hatalmas sárgatök szolgáltat. A km y- hó sarkában néhány teli üveg. Kostoló az új termésből, a korábbi szedésből. A gazdák hozták. Pali bácsi a heverő mellől egy demizsont hoz ki és tartalmát a fűre önti. » — Egy héttel előbb hoztam a forrásból, de biz nem hiányzik ebből tán egy csepp se. Kiöntöm, nehogy meg- poshedjon. Pali bácsi nem tagadja, hogy szereti a zavaros, de már jókedvet fakasztó szőlőlevet. Különben is jókét! vű ember. Igaz, már felváltotta a hetedik tizest (ami annyit jelent hogy túl van a hatvanon), de jókedve, az élet legnagyobb ajándéka megmaradt. Közben megérkezik az ebéd Pali bácsi felesége csaknem minden naip friss ebédet hoz. Az ételhordóban krumpli- leves párolog. — Én most más lével élek — jegyzi meo tréfásan s két-három kaná' után félretolje a levest. — Jó it-sz estére, majd a parázsban felmelegítem. Mert jó tudni, hogy ez őszi éjszakákon pásztortűz lobog a kunyhó e- lőtt. Erről tanúskodik a kövekkel körülrakott hemuhalom is. A túróscsusza és mákos barátfüle után Pali bácsi ismét útnak indul. Előbb az aljból jól szétnéz, majd nekivág a domboldalnak. A szőlők „ art is, ott is kocsik, s rajtuk kádak. Míg a szüretelők kannába szedik e fürtöket, a férfinép erősebbje puttonyokban hordja a kádakba. Innen kerül majd a présházba, ahol édes levet csorgatnak belőle. A dolgozó nép az év itolsó termését takarítja be. Nagy esemény ez a földet művelő ember é- letében. Ez talán a legvidámabb munka. Ilyenkor ismerősök, rokonok egymást segítik ki. Persze nem pénzért, csak úgy barátságtól. Pali bácsi a tetőn Gazdag Józsival bocsátkozik beszélgetésbe, akinek már kádakban a szőlője, e szüretelők is hazamentek. esek fogatra vár. —No komám, te ' is eiiteheted már a versestáblát. Ezen mind a ketten nagyot nevetnek. A „versestáblének" is megvan e mega története. Gazdag Józsi bácsi e falu végén lakik. így a határba indulók rendszerint hozzá térnek be. hogy megtöltsék vizes edényeiket. S bizonyára megtörtént. hogy egyik- másiik a szép sárga körtékből is szakított. Józsi bácsinak furfangos ötlete támadt. A kút fölé táblát akasztott, amelyre saját költeményét írta: He ideérsz, itt megállj. Pihenj meg és úgy igyál. Ne bántsd, ami nem a tied, Szégyen volna az terád, Mert az isten mindent lát. Pali bácsinak igaza volt. A táblára nincs szükség jövő tavaszig. De Pali bácsi tovább ballag. Mindenkihez ven egy-két szava, mindenkit néven szólít. Ismeri a falu apreját- nagyját. Húsz évig volt kisbíró a faluban. Ezért nem is hívják másként, esek Kisbíró Palinak. A szeptemberi égen felhők tornyosulnak. — Közeleg az esős idő — állapítja meg. Még alkonyat előtt körüljárja a szüretelőket. s mint condos gazda, sietteti őket, nehogy az eső Itt érje a szőlőt. Ez is az ő tisztségéhez tartozik. hisz e termés megvédése az ö feladata. ZSIL.KA LÄSZLÖ Az új iskolai évben új eredmények A párkányi 11 éves magyar középiskola tanulói szorgalmasan készülnek a Fucsík.jelvényszerző vizsgára. Még az iskolaév eleién megfogadták, hogy ez évben valamennyien megszerzik a Fucsík-ielvényt. igaz, hogy az elmúlt iskolaévben is felajánlották hogy az iskola növendékeinek ötven százaléka megszerzi a Fucsík-ielvényt. De ebből nem lett semmi, ami részben annak tudható be. hogy az iskola könyvtárának nem volt elég könyve. Ehhez persze h' -zájárult még az is, hogy az iskola CslSz szervezetének elnöke nem sokat törődött az olvasókörök munkájával, így történhetett meg az, hogy eljött az év vége és senki sem szerezte meg a Fucsík-ielvényt. — Ez évben ez biztos nem fordul elő — m<mdja Bajza Vince a CslSz- szervezet elnöke Bajza elvtársat még szeptember elsején választották meg a fiatalok a CslSz-szervezet elnökének. Azóta már eltelt egy pár hónap s mondhatni eredménnyel is. Mindjárt szeptember elsején megszer. vezték az olvasókört, — felosztották csoportokra S minden csoportnak ki- tUzték. hogy mettöl meddig, melyik könyvet kell elolvasni és megvitatni. A körök minden héten egyszei összejönnek és megbeszélik az elolvasott könyvek tartalmát. A megbeszélések rendszerint élénkek. Minden ilyen megbeszélésen parázs vita folyik, s a vitához minden tanuló hozzászól. Itt meg kell jegyeznem, hogv már van sok olyan tanuló aki önszorgalmából minden könyvet elolvasott, amely szükséges a jelvény megszerzéséhez mint például Horváth Margit Bálint Ferenc, Bajza Vince. Ga- rai Borbála és mások. Ezek a tanulók a negyedéin konferencia után le KULTÚRKRÓNIKA A szlovák költők Prágában e napokban szerzői estet rendeztek. A közönség lelkesen ünnepelte úgy az előadó művészeket, mint a költőket Az est folyamán elhangzottak Frano Kral1, nemzeti művész költeményei, Ján Kosira versei, Pavel Horov, Milan Laj- ciak, Vojteeh Mihalik. Ján Smrek, Krista Bendová, Andrej Plávka, Stefan Zárv és Ctibor Stítnicky versei. A fiatal szlovák költők közös vonása, hogy „az új Szlovákia költői, azé a Szlovákiáé, amely most éri forradalmi megújhodását” — írják a lapok. Mély benyomást gyakoroltak Ján Rostra, emberileg mély, bölcs szavai. Michal bölcsődala, Krista Bendová intim lírája szinte megrázta a közönséget A szerzői estek óriási sikere bebizonyította, hogy Prágában milyen nagy az érdeklődés a fiatal szlovák költészet iránt. is teszik a vizsgát és büszke tulajdonosai lesznek a Fucsík-jelvénynek. És ha minden jól megy, márciusra minden egyes tanuló örömmel hordja majd mellén a Fucsík-ielvényt. A párkám/i 11 éves iskola tanulói irodalmi kört is szerveztek, amelyen írók, költők irodalmi kritikusok életét és művét beszélik meg. Az irodalmi köröket Baráth tanár elvtárs vezeti. Az irodalmi kör sokat segít a tanulók tárgyi ismeretének a ki- szélesítésében. É körökön foglalkoznak versek és elbeszélések részletes elemezésével. A verseknél például megvitatják azt is, hogy milyen a vers szerkezeti felépítése, rímképle. te, — lírai, epikai, drámai-e az a vers amelyet történetesen megvitatnak. Az irodalmi körnek a feladata az is. hojy a tanulók írásait megbeszéljék és esetleges segítséget nyújtsanak a fiatal irodalmároknak abban, hogy legközelebb már jobb verseket írjanak. A tanulókkal való beszélgetésből megtudtam azt is. hogy a párkányi 11 éves magyar középiskolának kul- túrcsoportia is van. Bár e kultúrcso- pőrt még nem a legjobb s mégis büszkék a tanulók rá. A kultúrcso. port énekkarát Barna Sándor tanár elvtárs vezeti, aki szívvel-lélekkel tudása legjavát beleadva tanítja a fiatalokat. Ez iskolaévben már tíz alkalommal léptek fel különböző helyeken színes, tarka kultúrműsorral. Most újabb énekeket, népi táncokat verseket rövid jeleneteket tanulnak be amelyekkel jövő héttől kezdve minden második nap fellépnek majd városukban és vidéken is a választás előkészítésének alkalmával. Archeológusaink szeptember 26-30- ig konferenciát tartottak Nyitván, mélye a Szovjetunióból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Lengyelországból, Magyarországból, Angliából is eljöttek szakemberek. A beszámolók közül kitűnt A. V. Arci- chovszkij a moszkvai egyetem tanára, aki a novgorodi ásatások eredményeiről beszélt. P. P. Jefimenko az ukrajnai archeológiái szakmunkákat ismertette. Dr. F. Füle magyarországi kiküldött a Budapest melletti Csepel szigeten végzett ásatásokról beszélt, ahol időszámításunk első évszázadbeli római tábort fedtek fel. Ezek az ásatások már azért is érdekesek, mert nálunk is hozzálátnak a Duna bal- partján. Komárom közelében lévő úgynevezett leányvári római tábor feltárásához. ♦ E napokban ünnepelték meg Jozef Gregor Taiovsky, a szlovák Gorkij születésének 80-ik évfordulóját. Ta- jovsky a legolvasottabb szlovák írókhoz tartozik és tulajdonképpen '-eak ma értékelhetjük őt igazán. Bátor, öntudatos regén veíek ja’ban él tovább és a szlovák nép mindig értékelni fogja gazdag irodalmi művét. Vidáman folyt a munka A vágmenti vizierőmű építkezésén — a.z Ifjúsági Gáton vasárnap örömteli hangulat uralkodott. Folyt atz építőm unka. Vasárnap reggelig az idei eredmények legjobbikát érték itt el, amikor három műszakban 471 köbméter betont helyeztek le. A délelőtti vasárnapi műszakban a vizierőmű építői elsősorban a duzzasztógát falának betonozására és a gépesített ásatásokra fordították figyelmüket, hogy ezáltal becsülettel teljesíthessék a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat — 1954, november 7-ig összesen 17.500 köbméter beton elhelyezését. A CslSz összüzemi konferenciáján két héttel ezelőtt a nováki szénbányák ifjú bányászai azt a kötelezettség váll elás t tették, hogy a CslSz II. kongresszusának tiszteletére vasárnap, 1954. október 24-én 700 csille szenet fejtenek ki. Vasárnap nemcsak a nováki szénbányák CsISz-tegjai láttak munkához, hanem eljöttek nekik segítem a CslSz járási bizottságának funkcionáriusai és e prievidzai 11 éves középiskola tanulói is. Munkájuknak meg is volt az eredménye, mivel már délelőtt 11 óraikor teljesítették kötelezettségvállalásukat a 700 csille szén kifejtésére vonatkozóan. a műszak végére ped'g tű’ is szárnyalták azt. mivel 791 csille szenet fejtettek, amivel egyúttal teljesítették az egy normális munkatnüszak- ra eső szénfejtés tervét is. Felhívás A Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes újabb tagokat vesz fei. E célból a kővetkező helyeken és időben lesznek megtartva a felvétel: vizsgák: BRATISLAVÄBAN: 1954 X. 26. és 27-én 9—15 óráig az Ifjúsági színházban (Divadlo mladych) Dunajská 48 sz. alatt. NYITRAN- 1954 X) 2. és 3-án 9—15 óráig a Csemadok kerületi titkárságán Sztáiin-tét 14. sz. alatt. LOSONCON 1954 XI. 2. és 3-án 9—15 óráig a Vigadó nagytermében TORNALJANi 1954 XI. 4. és 5-én 9—15 óráig a Csemadok Járás' titkárságán Osvetnvy dóm). KASSÁN: 1954 XI. 2. és 3-án 9—15 óráig a Csemadok helyicsopon kultúrhelyiségében, ul. Národného povstania 30/1. KIRAI YHEí.MECEN 1954 XI. 4. és 5-én 9—15 óráig a Népművelődéi házában (Osvetovy dóm). írásbeli jelentkezéseket küldje be minden érdeklődő e hó végég e következő cimre NÉPES igazgatóságának, Hodv-galántat járás. A jelentkezőknek felvétel esetén megtérítjük a teljes útiköltsége* Mapyar dolgozók* Jelentkezzetek a csehszlovákiai első magyar hivatásos népművészeti együttesbe, ahol rendes ellátásotokról, fizetésetekre és szakmai képzésiekről gondoskodva lesz. Az énekesektől és táncosoktól csak rátermettséget, adottságot, jő hallást és ritmusérzéket követelünk meg, a zenészeknél feltétel a é kotta ismeret. Az együttes igazgatósága | Izük az új bor.
