Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-10-27 / 85. szám
1954. október 27. ÓI IFJÚSÁG 5 A szovjet kormány novemberre négyhatalmi értekezlet összehívását javasolta a német kérdés rendezésére V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere október 23-án fogadta Franciaország, Nagy- Británnia és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét és átnyújtotta nekik a szovjet kormány válaszjegyzékét Francia- ország, Nagy-Británnia és az Egyesült Államok kormányának 1954. szeptember 10-1 jegyzékére. A válaszjegyzékben a szovjet kormány Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányának javasolja: hívják össze ez év novemberében Francia- ország. Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereinek értekezletét a következő kérdések megvitatására: 1. Németország egységének békés és demokratikus alapokon való helyreállítása és az össznémei szabad választások megtartása, 2. a néqy hatalom megszálló csapatainak kivonása Kelet- és Nvugat-Németország területéről, 3 összeurópai értekezlet ösz- szehívása az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének megvitatása végett. Az angol-egyiptomi szerződés Amikor az angol-egyiptomi szerződést aláírták, « keirói rádióban kiáltvány hangzott efl a néphez. „Egyiptom me letöri láncéit — hangoztatta a kiáltvány —, hogy visszanyerje azt a sze bed Ságot, melyet több évtizede raboltak el tőle”. Ugyanekkor angol hivatalos körök is örömmel üdvözölték a szerződést. „Tekintettel közös érdekeinkre, meggyőződésem, hogy a népeink közti közeledés mind szorosabbá válik” — jelentette ki Stevenson, Nagy- Británnte kairói nagykövete. DuMes ugyencsek örömét juttatta kifejezésre.. „Gratulálni kell annak a két országnak, a- mely ezt az egyezményt megvalósította, elősegítette a két ország között fennálló- kölcsönös bizalom szelleme”. Miért fogadta a szerződést Kairó. London és Washington egyformán örömmel? Az egyezmény lényege az, hogy a következő húsz hónapon belül fokozatosan kivonják az angol csapatokat a szuezi-csatoma övezetből. Az ott lévő katonai támaszpontok egyiptomi parancsnokság alá kerülnek. Megállapítja azonban a szerződés azt is, hogy 1200 angol műszaki szakember meredhet a csatorna- övezetben és az angol csapatok visszatérhetnek, he támadás éri az Arab Liga egyik tagállamát, vagy pedig Törökországot. A szerződést hét évre kötötték. Ezt az időtartamot nem lehet meghosszabbítani. A hatodik esztendőben újabb tárgyalásokat kezdenek majd a támaszpontok angol berendezéseinek végleges felszámolásáról. Ilymódon Egyiptom három é- vig tartó tárgyalások után elérte az 1936-ban kötött angol- egyiptomi szerződés felszámolásán. Az angol lapok most arról írnek, hogy a szuezi egyezmény aláírása megkönnyíti Egyiptom csatlakozását a nyugati világ „védelmi” szervezeteihez. A londbni rádió hangsúlyozza ■ Nagy-Británnia mindig készen áll arra, hogy más országokkal megossza a Közel-Kelet védelmének felelősségét”. Nyilvánvaló. hogy erre számit ez örvendező Egyesült Államok is. Nasszer alezredes Egyiptom miniszterelnöke viszont igen óvatosan nyilatkozott a jövő tervekről szerda! beszédében. . E- gylptom helyzeténél fogva a leghatásosabb szerepet látszhatja a világ békéjének meg- óvá.sában — mondotta Nasszer. — Egyiptom most betöltheti szerepét a világbéke megóvásában." Ugyanekkor Nasszer határozottan kiljelenette azt is, hogy az angol-egyiptomi szerződés aláírása nem módosítja az ;z- raell kormánnyal szemben folytatott egyiptomi politikát. Fz a politika ped'V határozottan ellenséges politika A szerződés megkötése után a brit kormány jegyzéket intézett Izraelhez, amelyben annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az angol-egyiptomi szerződés csökkenti majd a feszültséget s Közel-Keleten. Ez azonban egyáltalában nem nyugtatja n.eg ez izraeli kormányt, amely e maga részéről kijelentette, hogy nem csatlakozhat e „gnatulá ők kórusához”. A szerződéssel tehát nem mindenki elégedett a Közei-Ke* létén, sőt Egyiptomban sem. Az egyiptomi hadsereg A! Tahir című lapja például e szerződés megkötése után a kővetkezőket írta' Az imperialistáknak egyes gyarmatokat sikerült sát. Anglia viszont hét év tartamára különleges katonai jogokéit biztosított a maga számára. A szerződés megkötésének hírére ismét felbukkant a nyugati sajtóban a közelkeletá katonai blokk kérdése. Az Egyesült Államok kormánya tudvalévőén már évek óta próbálkozik egy közelkeletii agresszív szövetség létrehozásával, ez a terv azonban megh úsuilt az érdekelt arab országok, elsősorban éppen Egyiptom eWenáUáazzal elfcábítanáok, hogy elhitették megszállásuk megszűnését. Azok a katonai egyezmények azonban, amelyek ezeket az országokat a nagy imperialista hatalmakhoz kötik, biztosítják ez utóbbiak részére nrnd- azokejt ez előnyöket, amelyeket hajdan a fegyveres megszállás tett tehetővé." Nem kétséges, hogy a lap ezzel a megállapításával helyeden kommentálja a tényleges helyzetet. Közös öthatalmi határozati javaslat a leszerelés kérdésével kapcsolatban Az AFP közli, hogy David Johnson kanadai küldött, az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának péntek délutáni ülésén beielentette: a Szovjetunió aláíria a leszerelés kérdésével kapcsolata. határozati javaslatot. A szóbanforgó javaslatot Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Británnia küldöttsége is aláírta már. Johnson hangoztatta, hogy a szóbanforgó határozati javaslatnak csupán előkészítő iellege van mivel a leszerelési albizottságnak adandó utasításokra szorítkozik, „Meggyőződésem az, — mondotta Johnson. — hogv a bizottság valamennyi tagja osztja megelégedettségüket azzal hogv az úgynevezett „londoni albizottság” öt tagállamának legalább is ebben az ügyrendi kérdésben sikerült megegyezésre iutnia”. Sir Pierson Dixon (Nagy- Británnia) hangsúlyozta: „Ez az egyezmény jogos reményt kelt arra, hogy a leszerelési albizottság eredményeket ér majd el a különböző álláspontok egymáshoz közelebb hozása tekintetében." Jules Moch (Franciaország) a francia küldöttség nevében megelégedését juttatta kifejezésre. Megállapította, hogy „az öt hatalom küldöttsége 1946 óta most, először terjeszt elő közös határozati javaslatot”. Moch hangoztatta azonban, hogv „az elfogadott határozati javaslat önmagában véve nem oldja meg az összes nehézségeket’’ „Kétségtelenül még jelentős nehézségek állnak fenn — mondotta, — amelyek jövőbeni viták tárgyát kell képezzék, de remél lük, hogv e nehézségeket sorjában módszeresebben sikerül kiküszöbölnünk.” Visinszkij. a Szovjetunió küldötte kiemelte, hogy a közös határozati javaslat nemcsak az ügyrendre vonatkozik, hanem „a javaslat elvi kérdéseket is érint és nagy politikai jelentőséggel bír.” A kisebb hatalmak nevében Entezam iráni küldött juttatta kifejezésre megelégedését, az öt hatalom között létrejött egyezménnyel kapcsolatban. KAND1KÓ OTTÓ BUDAPESTI TUDÓSÍTÓNK ÍRJA: Léggömbökkel szállított iázitó röplapok Ma gyarország területén Néhány nap óta léggömbökkel szállított lazító röplapok hullottak le Magyarország területére. Nvugatnémetország amerikai megszállási övezetéből indítják útnak a lázító röplapokat, hogy különböző „jelszavakkal” a magvar nép körében elégedetlenséget, zavart keltsenek. Egyes amerikai és más hírügynökségek szerint az úgynevezett „keresztes hadjárat a szabadságért” nevű szervezet indítja útnak a röplapokat és „ellenállásra” szólítja fel népünket hazánk kormánya ellen. A magvar nép már jól ismeri az ilyen uszítások célját. A „Szabad Európa” rádió rágalmai nem értek el eredményt, most a levegőt is felhasználják, hogy hazánkban megszakadjon a békés, építő munka. Rövidesen tanácsválasztósok lesznek Magyarországon. Érthető, hogy miért próbálkoznak ellenünk minden eszközt megragadni Téves lenne azt hinni. hogy e röplapon nem értek el semmi célt. Elértek. De nem az amerikai uszítók érdekében. Népünk még jobban meggyőződhetett arról, hogy Washington diplomatái mennyire „bort isznak és vizet prédikálnak”. Nyilatkozataikban a népek közötti szoros barátság elmélyítéséről beszélnek. De nyilatkozataik tetteik alapján csakis képmutatásnak nevezhetők. A magyar kormány a lázító röplapok terjesztése ügyében tiltakozó jegyzéket küldött az Egyesült Államok budapesti követségének, melyben erélyes tiltakozását fejezi ki az Egyesült Államok kormányának magatartása miatt és elvárja, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésének és a népek közötti békés együttműködés előmozdításának érdekében haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket a lázító röplapkampány beszüntetésére és a részvevő szemé- Ivek felelősségre vonására Mendes-France és Adenauer aláírta a Saar-vidékre vonatkozó egyezményt Hírügynökségi jelentések szerint megegyezés jött létre a Saar-vidékre vonatkozóan Franciaország és Nyugat-Németor- szág között. Mint a jelentések mondják — Mendes-France és Adenauer szombat délelőtti tanácskozásán több, főleg Nyugat- Németország részéről tett en- gedménv után „sikerült áthidalni a fennálló nézeteltéréseket”. Nyugatnémet részről hír szerint beleegyeztek abba. hogv a Saar-vidéket a brüsszeli szervezet fennhatósága alá helyezés révén részben „európaizálják”. Ezek az engedmények magukban foglalják a saarvidéki alkotmány bevezetésének nyugatnémet részről történő elismerését is. A nyugatnémet pártoknak amelyeknek működése egyelőre még nincsen engedélyezve a Saar-vidéken. kötelezniük kell magukat arra, hogy tiszteletben tartják az alkotmányt. Nyugatnémet körök szerint a németek részéről tett engedmények jelentős áldozatnak tekinthetők. mert a gyakorlatban egyértelműek a Saar-vidék és a szövetségi köztársaság területének különválasztásával. A Saar-vidékre vonatkozó egyezményt szombaton a kora délutáni órákban Mendes-France francia miniszterelnök és Adenauer szövetségi kancellár. a francia külügyminisztériumban aláírta. A 7 egyezmény szövegét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, azt először a két érdekelt kormányhoz továbbítják. Az egyezmény az érdekelt országokban sorrakerülö ratifikáció után lép életbe. Az egyezmény a Németországgal kötendő békeszerződésig marad érvényben, de mint a nyugatnémet küldöttség körében hozzátették, a Szövetségi Köztársaság nem kötelezi magát arra. hogy a béketárgvalá. sokon ezt a megoldást véglegesnek fogadja el. A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt körében nem titkolják a francia-nyugatnémet egyezmény miatti elégedetlenségüket. A Párizsban tartózkodó Ollenhauer kijelentette „a Saar-kérdésnek az a megoldása, amelyben Adenauer és Mendes- France éppen most egyezett meg, teljesen elfogadhatatlan a Szociáldemokrata Párt számára”. Hírügynökségi jelentések szerint szombat délután aláírták a nyugatnémet „szuverenitás” visszaadásáról, Nyugat-Német- országnak a brüsszeli szerződés, valamint a NATO szervezetébe való felvételéről szóló okmányokat. A biológiai tanszék harmadéves hallgatói kísérlet közben a bukaresti botanikus kertben. I 1499-ben Ojedd spanyol és Amerigo Vespucoi olasz utazók délamerikai északi partvidékéhez közeledtek. A fedélzetről csinos, kerek kunyhókat pillantottak meg a parton „.Nézzétek csak —a kis Velence!” — kiáltott fel Vespucci. Ezt a mondását valószínűleg olyan szellemesnek találta, hogy érdemesnek tartotta a hajónaplóba való megörökítésre. Minden esetre furcsa összehasonlítás, Velence, azaz Venezia, a tenger királynője a 3.300 hajó, a Márkus ■templom, a Doge-pálota, a fény és a pompa városa — és a partmenti kunyhók tarka sora. A név azonban megmaradt és Dél. amerika északi partvidéke azóta is a kis Velence-Venezuela nevet viseli. Venezuela történelmét .a felszabadításért folyó ádáz és véres harcok jellemzik. Az ország a spanyolok első gyarmata volt Amerikában. 1526-ban V Károly spanyol király bankárjának és nagykereskedőjének, az augsburgi Berthold Welser-nek ajándékozta• Welser egyik kereskedelmi utazóját Ehlingert küldte az országba, hogy nézzen ott körül. Ehiinger vagy háromszáz zsoldost toborozott és elindult Venezuela ismeretlen belseje felé. Űtján rabolt, pusztított felégette a benszülöttek kunyhóit. Végű! eljutott a Magdaléna folyó torkolatáig, ahol azután eltévedt. Héthónapi csatangolás után elhatározta hogy visszatér. Azonban nem érte el a partot. A benszülöttek megbosszulták magukat és felkoncolták társaival együtt. Kis idffre rá Martin Francisco, spanyol katona hatolt az ország belsejébe aki a benszülöttek bizalmába férkőzött, de ami a rablást, fosztogatást illeti, ő sem volt különb elődjénél Venezuelát Simon Bolivár szabadította fel 1217-ben a spanyol VENEZUELA fennhatóság alól — aki Haoti néger köztársaság támogatásával felkelést szított, kikergette a spanyol hordákat és kikiáltotta az önálló köztársaságot. A mai Venezuela 1.000.000 négyzetméternyi területet foglal magában. 20 apróbb államból, két szövetségi territóriumból és federális tartományból áll. Legnagyobb részét a guaya- nai fensík képezi. 5.000.000 lakása főleg a partvidék mentén él. Az ország természeti kincsekben rendkívül qazdag és ha gazdagságát valóban a venezuelai lakosság élvezhetné, mind az ötmillió bőségben élhetne Kőolajtermelésben Venezuela a második a világon, azonban ennek jövedelme teljes egészben az amerikai kőolajtársaságok Standard Oil of Indiana. Standard Oil of New Jersey. Golf Oil és mások zsebébe vándorol Ezek az amerikai molnopóliumnk még 1922-ben kötöttek „szer. ződést” a venezuelai kormányánál az olajtelepek kiaknázására. Jövedelmük meghaladja az évi 202 millió dollárt. Az olajtelepek dolgozói leírhatatlan nyomorban élnek Konzervdobozokból összetákolt viskókban, úgynevezett „ranchok’’-ban laknak. A negyvenfokos meleg mellett alig van ivóvíz, mert a környék folyóit, forrásait elárasztotta a nafta Keresetükre jellemző, hogy a spekulánsok egy hordócska ivóvízért 3 boli- vart kérnek, ami egy átlag- munkás narnbérének. egyharma- dal Venezuelának ezenkívül értékes vasérce, ónja és azbesztje is van. de ennek jövedelméből nem sokat lát az ország. — Az Orinoco Mining Company és az United Staates Steel Corporation csaknem egyedülálló részvényesei a bányáknak. A 300.000 négyzetméternyi szántóterületből álig 7.000-et művelnek meg. Paradicsomot, salátát, húst és konzerveket az Egyesült Államok szállít Venezuelának, annak ellenére, hogy ebből bőség van Délameriká- ban. A nép kedvenc étele a „masamor”. azaz kukoricakása, de ehelyett az amerikaiak zabkásával árasztják el az országot Annak ellenére, hogy Venezuelában számos kakaoültet- vény van — a gyermekek nem jutnak csokoládéhoz, mert ezt is az amerikaiak szállítják méregdrága áron az országba. A lakosság háromnegyedrésze földműves, de a földek ültetvények 90 százaléka a nagybirtokosok és idegen társaságok kezén van. Az ipar fejletlen. Az ország Újvárosa a csaknem félmillió lakósú Caracas Hatalmas felhőkarcolói, fényűző áruházai, szállodái, mulatói árnyékában ott találhatók a szegények nyomorúságos viskói, nyomortanyai. Feltűnően sok a koldus, különösen a kolduló gyermekek, akik ijesztő rongyokban lepik el az utcákat és főleg az idegenek által lakott városrészeket. A házakat és az utak mentét hatalmas reklámok tarkítják, melyek a Coca Colát, a Chesterfield cigarettát, a rágógumit dicsőítik. A venezuelai rádió is amerikai társaság a Columbia Broadcasting tulajdoria, hasonlóan a telefon és távíróhálózat A vasutak nagyrésze az U. S. Steel Cor- poration-é. Az iskola és egészségügy helyzete igen siralmas Az iskolák nagyrésze g jezsuita rendek kezén van és a szegény nénrétepek nem tudják meoő zetni a tandíjat. Ezért oly sok a kolduló gyermek az utcákon. Statisztikai adatok szerint a 10.000-nél nagyobb városokban a 4 és-15 év közötti gyermekek 41 százaléka Qümökóros. Venezuela diktatórikus rendőrállam. 1952 óta Pere2 Jimenez fasiszta diktátor kormányozza az országot, de elődjei sem voltak különbek. Jimenez hű kiszolgálója az amerikai érdekeknek. Elég ha egyik mondását idézzük: ,,Szükséges, hogy az idegenek úgy érezzék magukat Venezuelában, mint otthon”. Természetes, hogy az ilyen politikával együtt jár az ország haladó elemeinek elnyomása. A szakszervezeteket feloszlatták, Venezuela Kommunista Pártja 1950 óta csak illegalitásban működik. A börtönök tele vannak a nép legjobb fiaival. Jimenez nemrégen Jézus Fario-t a szakszervezetek vezetőjét tartóztatta le. A diktátor hatalmát az úgynevezett Guardia nációnál — az ország rendőrsége kegyetlen eszközökkel tartja fenn. Vezetőjét az Egyesült Államokban iskolázták ki. Mindenki gyanús, aki csak írni, olvasni tud, bár ezek száma a diktátor iskolapolitikája következtében elég gyér. Szavazati joga a lakosság alig egyötödének van Az elmúlt hónapok délamerikai eseményei, elsősorban a guatemalai államcsíny és a brazíliai kormányváltozás hatására újból felcsapott Venezuelában a terror lángja. De az ország haladó erőinek hangját nem lehet élhallgattatni. A nép hősi harca Venezuelában is — akárcsak a többi diktatórikus délamerikai államban kivívja a függetlenséget és az emberi jogokat. DFLMAn GABOR
