Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-10-27 / 85. szám
1954. október 27. Ül ifióság Ing. Otmar Bohumil |aq \ ben a leningrádi össz.szövet- IÍ''3íTsP!7í Növénytermelési Kutatóintézetben Nyikóláj Vasziljevics Cicin előadást tartott a búza különböző keresztezéséről. A hallgatók között ott volt egy fiatal komszomoltag Ivan Marcsenkó is, aki akkoriban a csicsóka nemesítésén dolgozott. A természet gazdagon megajándékozta a csicsókát, igen termékeny, évelő és nagy sarjadzóképességlt növény. Talajigénye csekély, levele és szára igen alkalmas silózásra, a gumója vedig az állatok hizlalására és ipari feldolgozásra. A csicsóka gyökerei jó messzire elburiánzanak. Gépekkel majdnem lehetetlen összehordani. Több tudományos kutató úgy akarta feljavítani a csicsókatermést, hogy átválogatta a vetőmagot. Ivan Marcsenkó is ezt a célt tűzte ki feladatul. Amikor Marcsenkó Cicin előadását hallgatta, nagyon elgondolkozott a csicsóka felől. Ha a búzát tarackfűvel lehet keresztezni, miért ne lehetne ugyanezt megfenni más növénnyel is? Például mi volna, ha a csicsókát napraforgóval kérész, teznénk? Marcsenkó elhatározta, hogy ilyen irányban végez majd kísérleteket Ezért ment el a majkopi Növénykutató Intézetbe. Nehéz feladat állt előtte. Akkoriban a távoli keresztezésről még keveset tudtak. Kutatásai kevés sikerrel jártak. Marcsenkó azonban nem tágított, szívósan kitartott. Néhány ezer napra-' forgó virágot mesterségesen megtermékenyített, mégpedig különböző módszer szerint. A végén mégis csak sikerült kitermelni a keresztezett virágot. Marcsenkó nagyon boldog volt: tehát mégis sikerült elérni a napraforgó és a csicsóka keresztezését! Mindez már rég történt, a szovjet növénynemesítés azóta nagy lépéssel haladt előre. Alaposan kidolgozták a keresztezés új módszereit. Ivan Iva- nuvics Marcsenkó most már mint a mezőgazdasági tudományok egyetemi tanárjelöltje, néhány újabb keresztezést végzett, de most már nem délen, hanem Charkov konyákén a Tudományos Akadémia Genetikai és Növénynemesítö Intézetének kísérleti földjein. A keresztezések a szülők után a legjobb tulajdonságokat örö. költék; a napraforgó után a széles leveleket és a magas szárat, a korai érést, ellenállóképességet a száraz- Sággal szemben, míg a csicsóka után a szerénységet, nagy ellenállóképességet a faggyal szembe, és nedvdús magas tápértékű gumókat. Az utódnövényekben ezek a tulajdonságok nemcsak hogy ismétlődtek, hanem megsokszorozódtak. A hibrid, űletve a keresztezés által kitermelt növény, 2—3-szor olyan magas mint .,a szülők”, háromszor olyan sok zöld anya. got termel, mint az „anyja”, A keresztezés áltál kitermelt növény két hónappal előbb virágzik, mint a csicsóka. És ami a legmeglepőbb, gumói vannak. Ha kihúzod a szárát, akkor egy egész gumókoszorút találsz a gyökéren. A keresztezés által keletkezett növényt pontosan beosztjuk a vetési tervbe, ugyanúgy mint a répát, burgonyát és más veteménye- ket. Qok ukrajnai szovhoz és kolhoz tapasztalatai azt mutatják, hogy a hibrid, azaz a napraforgó és a csicsóka keresztezése által kitermelt növény hektáronként 50 tonna gumót és 70 tonna zöld levelet terme!. Kevés takarmány nyújt ennyit! A keresztezett növény nedvdús szára rendkívül sok tápanyagot tartalmaz Több mint 12-15 %-ban cukrot. 3-4 % fehérjét. A gumó tápértékre nézve megközelíti a burgonyát, jobb mint a marharépa, sárgarépa, kala- rábé és más kapásnövény. Az ember táplálkozására is felhasználhatjuk. A Poltavai Tudományos Kutató Intézet kimutatása szerint ugyanazon éghajlati és termőföldi feltételek mellett a kukorica 5550 tápegységet, a napraforgó 5720, és a burgonya 7030 tápegységet adott. Ezzel szemben a napraforgó és a csicsóka keresztezése, ugyanazon feltételek mellett 23.000 tápegységet nyújt. Meg kell említenünk, hogy az új növény nagyszerűen telel, nemcsak hogy nem romlik, hanem ellenkezőleg idővel puhább és jobb ízű lesz. Már kora tavasszal lehet vele etetni és így ,,a zöld szalagot” nem májusban kezdhetjük mint szoktuk, hanem már egy-két hónappal hamarább. Pavel Vasziljevics Golovin tanár, a Cukoranyagok Tudományos Intézetének vezetője élénk figyelemmel kísérte Marcsenkó munkáját. Az új növény nagyon foglalkoztatta a tudós vegyészt, mivel nemcsak takarmányi, hanem ipari növény is: cukrot is lehet belőle termelni. A különböző cukorfajták közül az ember szempontjából a legfontosabb a szacha- róze-nádcukor, a glukóze-szőlőcukor és a fruktóze-gyümölcscukor. A nádcukrot mindnyájan jól ismerjük: ez a mi megszokott mindennapos cukrunk. A szőlőcukrot a cukrászatban és a gyógyszeriparban használjuk fel a legjobban. Á gyümölcscukorról még kevesen tudják, hogy milyen értékes termék. A gyümölcscukor majdnem kétszer olyan édes, mint a nádcukor és háromszor olyan édes, mint a szőlőcukor. A szervezetben könnyen felszívódik. Igen értékes a cukorkák és cukrászsütemények előállításánál is. Miért nem értékesítettük eddig a gyümölcscukrot? A legnagyobb nehézségeket a gyümölcscukor ipari előállítása okozza: a gyű- mölcscukor nehezen kristályosodik. Golovin tanár ezt a kérdést is megoldotta. A gyümölcscukrok tisztításánál és ipari kristályosításnál egész új módszereket alkalmazott. Űj módszerét a gyakorlatban még sokáig nem használták fel, mivel a gyümölcscukortermeléshez nem volt elég nyersanyag. Gyümölcscukrot más növény is tartalmaz, de ipari módon a csicsókából lehet a legjobban termelni.' A csicsókának a legnagyobb a cukortartalma, sajnos a legutóbbi évekig még keveset foglalkoztak vele a mezőgazdasági kutatóintézetek. A napraforgó és a csicsóka keresztezése sok más kérdést is megold. Az új növény cukortartalma gazdagabb, mint az eredeti növényeké. Az új növényből egy hektáron 100 métermázsa cukrot termelhetünk. P. J. Golovin, aki jelenleg a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, megélte, hogy felfedezését ma már a gyakorlatban is hasznosítják■ Az általa kidolgozott technológia alapján már be is rendezték az új gy ümölcscukortermelO üzemeket. Az új növény csak most kezd érvényesülni. Az emberek még alig ismerik, még csak kevés területet vetettek be vele. Sok munka vár még a tudományos kutatókra, hogy tovább fejlesszék és nemesítsék az új növényt. De minden alap megvan hozzá. ^z „ember új növényeket teremt — jobbakat, mint a természet” — mondotta l. V. Micsurin. .4 napraforgó és a csicsóka keresztezése valóban felülmúlja szülei tulajdonságait. A szovjet növénynemesi- tök érdeme, hogy sikerült ilyen növényt kitermelniők. Hisszük, hogy a szovjet növény- nemesítőket nálunk is követni fogják• Rudolf Plunár, Pavol Masár és Frantisek Trnavsky, az Eiektrovod szerelői Juraj Sváb mérnök vezetése mellett a transzformátor agregátra és a magasfeszültségű hálózatba kapcsolása közben. E oszlósbélű lágy kenyér A magyar nép nagy költője Petőfi Sándor egyik legszebb versében megénekelte a puha, foszlósbélü kenyeret. Ennek olvasása eszünkbe juttatja az otthont — a maga kellemes melegével. Ilyen gondolatokkal indultam el — és érkeztem meg Csúz- ra, ahol az egyéves iskolán sajátítják el a nyitrai kerületből összejött fiatalok a pékmesterséget. Csúzán a legkisebb emberpalánta is útbaigazít. Így találtam rá a kastélyra, melyben az iskola van elhelyezve. Az udvarra belépve friss kenyér és péksütemény kellemes szagát hozta felém a lágyan szálló, őszi szellő. Az irodába érve a tanulóotthon vezetője fogadott, aki elmondta, hogy húsz fiú tanul itt szeptember 20-tól. A tanulók elméleti és-„gyakorlati oktatásban részesülnek és egy év múl. va, mint péksegédek hagyják el az iskola padjait. Elismeréssel nyilatkozik a tanoncok viselkedéséről és tanulási eredményeikről. Tanterem, mely tiszta és egészséges, benne vagy öt fiú, előttük könyvek. Ezeknek most szabad foglalkozásuk van s ezt az időt felhasználják ismereteik kibővítésére. A tanulók tudniillik csoportokra vannak osztva s mig egyrésze a műhélyben dolgozik, a többi itt bent olvas. Vaj jón mit olvasnak ezek a fiatalok? Mi az, mi annyira leköti figyelmüket? ... Téglás Miklós Kürtről Július Fu cíknak ..Ahol a ma már a múlté” című könyvét olvassa. Stugel Dezső ,,A leigázott ifjúságot" . . . Ezek a fiatalok már csak könyvekből tudják, hogy milyen volt azoknak a fiatalok, nak az élete és a kapitalista államokban még ma is mennyire kizsákmányolják őket. A kapitalista államokban nem ilyen szép, kényelmes tanulóotthonokban tanúinak, mint a mi jövő pékmestereink. Nem képezik ki. Őket együttesen, hanem bizonyára még úgy szenvednek a mestereik Hazánk bútorkiviteléről Bútoriparunk régi hagyományokra tekint vissza. A csehszlovák bútoripar termékei, főleg pedig a hajlított bútor (ezek között is elsősorban az ülő bútor) már a múltban is a legelső helyen álltak a világpiacon. Ma is a csehszlovák hajlított bútorokat egyaránt megtaláljuk a Távolkelet messzi városaiban, az európai városok előkelő vendéglőiben, a Csendes-óceánon közlekedő hajók fedélzetén és mindkét amerikai kontinens fényűző szállodáiban és lakásaiban. A második világháború alatt a bútorkivitel visszaesett ugyan, de felszabadulás után újra elindult piachódító kőrútjára az egész világon. A legutóbbi időben a bútoriparunk rendkívüli figyelemmel fordul az acél- I cső bútor felé: a csöbútor különleges | lesebb köreinek érdeklődésére tart számot belföldön és külföldön egyaránt. A kiviteli számok egyre növekednek és ennek következtében a csehszlovák bútoripar e legfiatalabb ága gyors fellendülésnek néz elébe. A bútoripar dolgozói most foglalkoznak azzal a problémával, hogyan lehetne az úgynevezett kombinált bútor (hálószoba, konyha, nappali szoba stb.) exportot számottevő mértékben lehetővé tenni, miután a kombinált bútorkivitel eddig szállítási nehézségek miatt csak szűk keretekre korlátoz lőtt. E bútorfajta új típusai reményt nyújtanak arra, hogy a csehszlovák bútoripar a legközelebbi időben ezen a téren is helyet vívjon ki magának a világpiacon. Bútoriparunk a termelés állandó tökéletesítése révén a külföldi megrendelők újabb és újabb köreit húdítja kénye-kedvétől — mint valamikor nálunk. Erre gondoljanak a csúzi pékműhely tanulói, amikor olvasnak, vagy a tanteremben tanulnak, a forró kemencék mellett a bőséges étkezésnél is, hogy mindez csak a szocializmusban lehetséges, ahol a legnagyobb érték az ember és a legfontosabb az emberről való gondoskodás. Legjobb tanuló Sáray László, a CsISz elnöke. Ez helyes is. Az elnöknek példamutatónak kell lenni, úgy a munkában, mint a tanulás, ban. Példát vehet tőle a tagság is. Meg is látszik a jó szervezés és a példamutatás eredménye a tagságnál. Kötelezettséget vállaltak, hogy minden tanuló megszerzi a Fucík-jel- vényt. A választások alkalmából kultúrműsorral fogják szórakoztatni a választókat. Az iskola jó szervezése mellett észrevesszük azonban a hiányosságokat is, és hogy ezek mennyire befolyásolják az iskola életét. Kifogásoljuk például, hogy az iskolakönyvtár 600 könyvéből alig találunk 25-30 magyar könyvet. A tanulók nagyrésze csak magyarul tud és így igazán alig van választékuk. Az iskola vezetősége küszöbölje ki ezen hiányosságot, gondoljon arra, hogy nálunk mindenki a saját nyelvén tanulhat és művelődhet. Erre biztosíték a sztálini nemzetiségi politika, a CsKP, mely 1948-ban győzelemre vitte a munkásosztályt és döntő vereséget mért a reakcióra. Cakis a politikailag fejlett osztályöntudatos ifjúból válhat a jó hazafi, a jó munkás, a szocializmus tudatos és hasznos építője. A CsISz poütikai oktatási évére hárul az a feladat, hogy a fiatalokat nevelje és vezesse. A vezetőség szervezze meg a politikai oktatást, a helyi pártszervezet pedig, mely a falu irányítója, legyen ebben is a segítségére. Az iskola tanulói pedig süssék a jó, ízletes kenyeret és péksüteményt, hogy dolgozóink asztalára kerülve a környék falvaiban kiérdemeljék az elismerés hangját. Szerezzenek maguknak irigyeket azon lányok között, akik kenyeret jönnek jelenteni, vagy siittetni és irigyen, kívánatoson tekintenek a szép, gömbölyű, ropogós- rasült, hatványpiros zsemlyékre. SALGÓ FERENC * ★ *4 Kettőzött szorgalommal Az ipolybéli mezőgazdasági iskolában 68 fiatal fiú és leány készül az életre. Az itt tanuló fiatalok a mi- rovcei pionírok felhívására elsők kö. zott jelentkeztek a mezőgazdaságba. Most itt az iskolában tanáraik, nevelőik vezetésével igyekeznek elsajátítani a növénytermesztés és állattenyésztés tudományát. A- iskola életében nagy jelentőségű esemény volt az iskolai CsISz szervezet megalakulása. Mindnyájan tagjai voltak a pionirszervezetnek és régóta várták azt a percet, amikor ők is a, CslSz-ben dolgozhatnak. Az alakuló gyűlésen válalták a Fucík-jelvény megszerzését és egy színmű betanulását. A tanuláson kívül a mezőgazdasági munkából is kiveszik részüket a tanulók. A CsISz kongresszus tiszteletére vállalták 10 hektár kukorica letörését. 6 hektár cukorrépa, 3 hektár takarmányrépa, 3 hektár sárgarépa és 3 hektár burgonya kiszedését. Az alakul ógyűbés után a tanulók kettőzött szorgalommal kezdtek dolgozni. hogy vállalt kötelezettségüket teljesítsék. Növény, melyet az ember „teremtett“ meg.-Siti sajátosságai folytán (higiénia, tartósság, stb.) a vevöközönség egyre szé-
