Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-27 / 85. szám

*>

Szervezeti életünkből

Feladataink a választások előtt

A nemzeti bizottságokba való győzelmes választásoknál megmutatkozott népünk, pártunk és kormányunk iránti szilárd egysége. A Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba történő választások ennek az egységnek további megszilárdítását jelentik. Még soha nem készültünk így a választásokra, mint most. fcsISz-szervezeteink kötelezettségvállalásaikkal köszöntik a választás napját, mely valóban örömünnep lesz számunkra. A sajtóban napról napra napvilágot látnak azok a vállalások, melyeket szervezeteink a választások tiszteletére tesznek. Ifjúságunk tudja, hogy vállalásaival és azok teljesítésével meggyorsítjuk hazánkban a Szocializmus kiépítését.

Ifjúságunk köszönhet a legtöbbet a dolgozó nép államának, mely biztosítja a tanulás és művelődés lehetőségét — és a fiatalok számára építik virágzóvá országunkat. Ez az állandó, megalkuvásnélküli harc a régivel, mely napról napra újat alkot, arra kötelezi ifjúságunkat, hogy az eddigieknél még sokkal odaadóbbam kapcsolódjanak be-' le a választások sikerének bebiztosításába.

Milyen feladatok hárulnak szervezeteinkre a Nemzelgyúlés és a Szlovák Nemzeti Tanácsba történő választások időszakában ? A járási vezetőségek feladata, hogy vállalják az olyan CsISz-szervezetek aktivizálását, melyek nem élnek szervezeti életet. Ezen időszak alatt a járási vezetőségek gyakrabban keressék fel a szervezeteket. Kísérjék figyelemmel a szervezetek munkáját, hogy a felajánlások necsak papíron legyenek teljesítve. A felajánlásokat nem fellilről kell kezdeményezni, a felülről kezdeményezett felajánlások már csírájában nem egészségesek. Falusi és üzemi szervezeteinkre hárul az a feladat, hogy az ifjúságot a CsISz-be szervezze. Fokozzuk az ifjúság építési törekvéseit úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. Ezt csak úgy érhetjük el, ha ifjúságunkkal megszerettetjük munkahelyeiket. Munkahelyükön azt érezzék, hogy minden az ő tulajdonukat képezi és mindenért felelősek. Ezt elérhetjük, ha meghallgatják a fiatalok javaslatait és azokat megfontolják.

Vállalásalnkk! kezdeményezzünk és indítsunk szocialista munkaversenyt, mert csak így emelhetjük a termelést. Oj munkamódszerek alkalmazása-, val Indítsunk mozgalmat a terv határidőelőtti teljesítésére és túlteljesítésére, valamint a termelési költségek csökkentésére.

Tudatában vagyunk annak, hogy é- letszínvonalunk emelése mezőgazdasági termelésünk fokozásával párhuzamosan halad. A falusi ifjúság vállalásai ezért főleg az őszi mezőgazdasági munkák minél előbbi elvégzésébe iránvuljanak. Nagy gondot kell fordítani az állatállomány növelésére, mert az állatállomány fedezi a hússzUkségletün- ket. Elsősorban tehát biztosítsuk a takarmányalapot. A fiatalok legyenek segítségünkre az FFSz-nek a silógödrök építésénél. Nagy segítséget nyújthatnak a cukorrépa, krumpli betakarításánál is. Ezek a munkák a rossz idők beálltával több időt vesznek igénybe, több munkaegységet kell kifizetni é9 az EFSz gazdasági alapját, vagy a tagok károsodását jelenti.

Mezőgazdaságunk további fejlődésében elengedhetetlen nagy fontossággal bír az ifjúság elméleti tudásának gyarapítása. Csak akkor érhetjük el az elénktűzött feladatokat, ha összekötjük az élméletet a gyakorlattal. A hektárhozamok növelését, akkor érhetjük el, ha új termelési módszereket vezetünk be és haladó munka- módszereket alkalmazunk. Tehetünk-e szebb felajánlást a választások tiszteletére, mintha részt veszünk az esti mezőgazdasági iskolákon és elméleti tudással egészítjük ki gyakorlati tapasztalatainkat. A mezőgazdaságban szükség van ifjúságunk magas szaktudására. hiszen ők lesznek a jövő magas hektárhozamainak megvalósítói és annak az útnak további építői, mely a szocializmushoz vezet.

A CsISz-szervezetek választás előtti tevékenysége jelentős befolyással lesz a választások sikerére. Ezért a szervezetek vezetőségei ellenőrizzék az előre elkészített terv végrehatfását A kultúrműsorok betanulását nem halaszthatják e! az utolsó időre Az agitációs központokban rendezzenek rövid kultúrfellépéseket és ezeket kössék össze előadásokkal, vagy a község múltjából gyűjtött dokumentációs anyag bemutatásával és ismertetésével rendezzenek kiállítást például a következő témáról: hogy élt a falunk ifjúsága a múltban — és ma. Nincs olyan falu, ahol ne volna bőséges anyag az ilyen előadások megtartására. Az ilyen kiállításon szemléltetően bemutatják, hányán jártak például a főiskolára a múltban — és kik voltak azok és hányán látogatják főisko!áin- kst ma. Milyen -uhában jártak valamikor a gyermekek iskolába? Télen hányán nem járhattak, mert nem volt cipőjük. Az ilyen kiállítás anyagát az ag'tkettősök is felhasználhatják api- tációs munkájukhoz. A választások e- lőkészítésében a sajtót is fel kell használni. A választással kapcsolatos cikkeket közösen vitassák meg és toborozzanak további előfizetőket.

Nemes feladatok előtt állnak a CsISz-szervezetek E nagy feladatok megacélozzák akaratukat és erős akarattal és fiatalos lendülettel sikeresen oldják majd meg a feladatokat.

SALGÖ FERENC

A CsISz katonai alapszervezeteinek műnk ájáról

(Folytatás az előző ezámből)

A CsISz taggyűléseken kívül más szervezeti munkát is végez, amellyel segíti a parancsnokot a nevelő és kiképző munkában, másrészt pedig kellemes, nemes és tartalmas szórakozást nyújt a katonáknak.

A jó CsÍSz-teg. jó katona. Ez a megállapítás fordítva is érvényes. A jó katonának pedig öröm ez élete. Munkájával nemcsak a parancsnokainak segít, hanem önmaga is fejlődik, értékesebb, nagyobb tudású, több mozgalmi tapasztalattal rendelkező emberré válik a katonai szolgálat folyamán.

A katona hetenként 14—16 órát szentelhet a szervezeti munkának. Munkájában lényeges segítséget jelent a napi sajtó, a folyóiratok, az alakulatok gazdag könyvtára és az ifjúsági szervezet propagandaanyega. A katonák ingyen kapnak újságot, a könyvtár is teljesen ingyen áll a rendelkezésükre. Ha valaki saját címére e- karja megrendelni pl. az Oj Ifjúságot, vagy az Oj szót, mélyen leszállított áron Kapja. (Katonák számára ez Oj Ifjúság és az Oj Szó egyes számának az ára 10 fillér.)

A katonai CsISz elapszervezet szorosan együttműködik az alakulat párt- szervezetével. A jól dolgozó CsISz- tagot ez a kitüntetés érheti, hogy az ifjúsági szervezet javaslatára felveszik a párt tagjelöltjeinek sorába.

Még néhány szót e magyar nemzetiségű katonák helyzetéről. Hadseregünkben teljes mértékben érvényesül a sztálini nemzetiségi politika. Minden katona, legyen az cseh, szlovák, magyar, lengyel, vagy német nemzetiségű, teljesen egyforma elbánásban részesül. Érthető azonban, hogy másképpen értékelik az olyan katonát, aki kötelességét példásan, lelkiismeretesen teljesíti, mint azt. aiki hanyag, fegyelmezetlen és lusta. A magyar nemzetiségű katonák kezdetben küzdenek a szolgálati nyelv nehézségeivel. A politikai oktatásnál ez nem jelent nehézséget, mert az első évben a magyar katonák számára az oktatás magyarul folyik, de a többi tantárgyat

hzlovák és cseh nyelven tanítják. A

magyar katonák számára ezekből a tantárgyakból kezdetben magyar nyelven pótórákat szerveznek, de természetesen ez csak tovább; megterhelést jelent. Fontos tehát, hogy minden magyar nemzetiségű katona haladéktalanul hozzákezdjen a szolgálati nyelv cseh, vagy szlovák nyelv megtanulásához. A CsISz alapszerveze^e a magyar katonák részére minden alakulatnál nyelvtanfolvamoket szervez, ahol .viszonylag gyorsan és helyesen megtanulhatnak szlovákul, vagy csehül.

Ne félj e katonai szolgálattól, igaz. nem nyaralás, hanem kemény, férfias munka vár rád A katonaságnak azonban meg vannak e maga örömei is. Minél jobb katona leszel, annál több öröm és vidámság lesz az osztályrészed.

Még bevonulásom, előtt hozd rendbe a CsISz és egyéb tömegszervezeti igazolványaidat, bevonulásod után azonnal jelentkezz az alapszervezeti elnöknél Bevonulás után kapcsolódj be azonnal az alakulat CsISz-szervezetém k munkájába. Parancsnokaid és baj: >said megbecsülését és szeretetét csak a jó munka útján biztosíthatod.

Az Oj Ifjúság kiadóhivatalánál jelentsd be a címváltozást, hogy a lapot megszakítás nélkül kaphassad. Az Oj Ifjúság komoly segítségedre lesz I a munkádban és a fejődésben.

A legszükségesebb irodalmat (egy szlovák nyelvkönyvet, a Hadsereggel Együttműködő Szövetség ülésein készített jegyzeteidet és a legfontosabb politikai irodalmat s ha ven valamilyen hangszered) hozzd magaddal

Étellel és főképpen szeses itallal ne tömd meg a Kofferod. Italra nincsen szükséged (a kaszárnyába tilos is behozni) élelemről pedig dolgozó népünk igazán bőségesen gondoskodik.

Hadseregünk erejéért és harcképességéért mindnyájan felelősek vagyunk. Minél erősebb a hadseregünk, annál nagyobb a biztosítékunk a béke megvédésére. Egy pillanatra sem feledkezz meg arról, hogy te is. a te munkád is lényeges része hadseregünk erejének.

SZABÖ IMRE — katona

01 IFJÚSÁG

1954. bkfóber "2rr

MIIIMMIIMMMIIIMIIIIIIIIMMIMMMMMMMMIIIIIiMMtllMMMIHMIMMIIIIIMMMIIIMIMIMIMMII|IMMMIMMMIIMIIfllMIMIMMIMMIIMIMMIIIMMMIIMI llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllUlUlUIIIIIIMIIIMIHim'““““!*

Margarétás horgolt terítő

A terítő átmérője 32 cm. 80-as horgolócérnábó! készül. Rövidditések: f. = láncszem. KP = kispálca, P = pálca, NP = nagypálca, vagyis kétráhajtásos, O = pikó, azaz 4 L, 1 KP-vei visszaöitve az első láncszembe

A munkát e középső virágot kötll- vevő 14 levélnél kezdjük. 10 L-mel kezdjük, erre 9 KP, az utolsó L-be 3 KP. e L-sor másik felére ismét 9 KP. Oda-vissza haladó KP sorokkal dolgozunk tovább, e KP-nek mindig csak a hátsó szálába öltve. A csúcs KP-ba mindig 3 KP-t horgolunk. Minden harmadik sort a széltől 1 KP-vel beljebb kezdjük. így lesz lépcsőzetes. A kész leveleket összevarrjuk.

A középső virágot 8 L-es körrel kezdjük, ebbe 1. sor: 24 P. 2. sor1 1 L és 1 P minden P-ra. 3. sor: 1 KP a lyukba és 1 KP e P-ra. Ezután 9 [, 1 P-ve! visszaöltünk a 4 L-be, a következő 5 L-re 5 P-t, majd 1 hamis: (leszúrunk az alsó szembe s e szálat áthúzzuk a hurkon) KP-vel leöltünk az előző KP-sor 2 KP-jába. A következő 2 KP-ra hamis KP, majd a P-sor 6 P-ra, a fordulásnál e lyukba 6 P, a sor másik felére ismét 6 P. 1 hamis KP-val leöltünk az előző KP-sorba. A következő szirom közepéig hamis KP-val vezetjük a szálat, 8 szirmot készítünk ez előbbihez hasonlóan. A kész virágot így dolgozzuk körül: 1. sor: 1 KP a 1. szirom középső P-jábe, 5 L. 1 KP a 2 P-ra, 5 L, 1 P a 3. P-ba, 1 P a 2. szirom oldalába, 5 L, 1 KP a 3. P-be, 5 L, 1 KP a 2. P-be, 5 L, 1 P a 3. P-Ha, 1 P a 3. szirom oldalába, 5 L, 1 KP a 3. f-ba, 5 L. 1 KP a 3. szirom középső P-jábe, stb. 2. és 3. sor: 5 L és KP minden lyukba. 4. sor:

1 L, O, 2 L, O, és L, • L, majd 1 KP

a lyukba, stb. 5. so 1 KP a lyukba,

3 L. 5 hamis KP a levél 5 alsó KPjába, 3 L, 1 KP a következő ívbe. 2 L, 0, 2 L, 0, 2 L, 1 KP a levél 5. KP-jábe, 1 r„ O. 1 L, 1 KP a következő levél oldalába, ? L, O, 2 L 1 KP az előző pikós ívbe, 2 L, O, 2 L, 1 KP a következő ívbe stb. A terítő szélén lévő 12 virágot a középsőhöz hasonlóan készítjük el. A kész virágot következőképpen horgoljuk körül'

1 NP az 1. szirom 5. P-jára, 2 L, 0,

2 L, O, 2 L, 1 KP a 4. P-ra, 2 L, 0,

a 2. szirom 5. P-járe, stb. A következő virágot ezzel a sorral az előző virághoz erősítjük. A kész virágfüzért a középhez dolgozzuk. Az 1. 60r (körülhorgoljuk a leveleket): 1 KP az 1. levél 3. lépcsőjére, 1 L, 0, 1 L, O, 1 L, 1 KP az 5. lépcsőre, 11,0,1 L, 0, 1 L. NP a 6. lépcsőre, 1 NP a

2. levél 2. lépcsőjére. 1 L, 0, 1 L, 0,

1 L. stb. 2. sor: 1 KP a levél ívébe,

2 L, O, 2 L. 1 KP a szélső virág ívébe, 2 L, 0, 2 L, 1 KP a levél következő ívébe stb. Ez minden 4. virágnál 4-szer. a közbeeső 3—3 virágnál pedig 2-szer ismétlődik. Egy virág utolsó és a következő virág 1. Ivét NP-vai kötlük össze. A virágfüzér kő-íj' -vA0 vv* ho-no'imk 1 sor:

minden ívbe 1 KP, majd 2 L, O. 2 L, O, 2 L, egy virág utolsó és a következő virág első ívébe 1—1 NP. 2. sor: minden ívébe 1 KP, majd 2 L, 0, 3 L. 0, 2 L, 6tb. Erre horgoljuk külön-külön a szélső 12 cakkot. 12 L-t leöltünk és erre 9 NP kerül, közte 2—2 láncszám. Azután lévő sorban minden lyukba 2 P és a NP- ra is 1 P-t horgolunk. Következik egy lyuksor, minden 2. P-re egy P. Közte 2 L. Üjból végig P-t horgolunk, csak most minden lyukba 3 P-t. Befejezésül két lyuksor következik, a második lyuksor 2 láncszem helyett egy 0-t. Ezeket a sorokat mindig a terítő széléhez leöltjük.

A térítőt nagyobbíthatjuk úgy, hogy a virágfüzér után megint egy levélsort, majd egy virágsort stb. horgolunk és a végén horgoljuk a cekko- kat.

Töltött daráltliús

40 deka marhahúst és 'W deka sertéshúst. finomra összevagdalunk. Hozzáadunk két vízben áztatott zsemlyét és az egészet átdaráljuk a húsdarálón Azután hozzáadunk 4 deka finomra szeletelt szalonnát, kút sót, borsót, majoránnát, egy tojást 2 deka finomra vágott és zsíron megpirított hagymát 2 kanál vizet és az egészet. jól elkeverjük. Egy deszkát zsemlye- morzsával beszórunk s a kidolgozott keverékből, egy. körülbelül két centiméter széles layot formálunk. ráhelyezünk négy keményrefőtt tojást. — Most összecsavariuk, és csőbe tesszük sülni. Forró zsírral megöntözzük és azután többször öntözzük saját levé- vel. Lassan, körülbelül egy és egy. negyed óráig sütjük A levérOI leszedtük a zsiradékot, hozzáadunk egy darabka vajat és behabarvik A töltött darálthúst egy tálra helyezzük rá- ■int tűk a levét és vajon oárolt zöldséggel vagy burgonyával tálaljuk 4c adagolás hat személyre szól.

HOGYAN íVlOáSUNK?

A GONDOS. TISZTA háziasszonyt fehérneműjéről ismerni meg legjobban. A tisztára mosott, keményre vasalt illatos fehérnemű a házban a háziasszony ,ió munkájának bizonyítványa. A fehérnemű ahhoz, hogy mindig friss legyen, alapos gondozást követei.

Mosás előtt a szennyes ruhát mindig nézzük át, a szakadt holmit kijavítjuk. nehogy a mosás közben tovább szakadjon. A rozsda-, tinta és gyümölcsfoltokat eltávolítjuk. A gyapjú- és a selyemholmit különválasztjuk, azokat külön kell mosnunk. A többit szétválogatjuk fehérre és színesre. A vászonneműből külön-külön csomóba rakjuk az ágyneműt, a testi ruhát, a piszkosabb törlőruhákat stb.

A vászonnemüt langyos vízben alaposan beszappanozzuk és egy éjszakán át áztatjuk. Az áztatás alatt a por kiázik, a fehérje-tartalmú zsíros piszok meglazul és részben feloldódik. Ha meleg vízben áztatnánk, a fehérjék kicsapódnak, ezáltal a ruha nehezen mosódik és megsárgul.

Másnap a beáztatott ruhához meleg vizet öntünk, az áztatólúgban egyszer kissé átmossuk és kiöblítjük. Aztán szappannal meleg vízben újra alapo. san átmossuk, kicsavarjuk, szappanos, szódás vízzel leforrázzuk. Ebben a lúgban újra átmossuk és kicsavarjuk. A katlanba rakjuk, hideg, szappanos, szódás vízbe. Lassan forrásig melegítjük és néhány percig forrni hagyjuk. A kifőzött ruhát kiszedjük, állni hagyjuk, azután a teknőbe rakjuk, hideg vizet öntünk rá és kidörzsöljük belőle a lúgot s bő langyos vízben ide-odamozgatással kiöblítjük. Az öblögetés igen fontos, mert ezzel mossuk ki az anyagból a szappan és a szóda maradványait.

A tisztára mosott fehérneműt be- kékítjük, hogy elvegyük sárgás árnya, latát. Egyes darabokat, főleg ágy- és asztalneműt főtt burgonyakeményitő- vel keményítsük be. A gyengén keményített ruha tetszetősebb és mert a keményítő betömi lyukacsait, így a piszok nem hatolhat be, könnyebben mosható. Végül a szabadban, a padláson, vagy másutt kötelekre teregetve szárítjuk. Legszebb a napon szárított ruha. mert a napsugarak fe. hérítenek.

A színes ruhanemű közül egész gyorsan kell kimosnunk azokat a darabokat amelyek nem eléggé színtar- tóak, nehogy a többit megfessék. A tarkát külön áztatjuk, de nem túlságosan hosszú ideig. Kifőzés nélkül csak szappannal mossuk, mert a szóda sok festéket megtámad. Meleg, majd hideg vízben öblögetjük. Az utolsó- előtti öblögetővízbe egy kis ecetet szoktunk önteni, hogy a kelme színe felélénküljön. A tarka ruhát árnyékban szárítjuk.

Ä megszáradt ruhát belocsoljuk, kihúzogatjuk. összehajtogatjuk, bemángoroljuk. majd bevasaljuk és összerakva a helyére tesszük. A mángorlás és a vasalás szépíti a ruhát, felületét simává, fényessé, csillogóvá teszi. A forró vasaló ezenkívül fertőtlenít is. Sok házban a lepedőket stb. mángorolják és csak az összehajtott darab felületét vasalják át. Nagyüzemekben a síma, lapos darabokat a vasalógép forró hengerei közt vezetik át. A férfiingeket, ruhákat stb. ott is kézivasalóval vasalják.

A HELYES MOSÁSNÁL tartsuk szem előtt a következőket: Ne mossunk kemény vízben. A kifőzésnél ne melegítsük fel hirtelen a ruhát, ne főzzük sokáig, ne forraljuk hevesen, ne engedjük felhólyagosodni, mert akkor érintkezik a levegővel és megsárgul. A durva kefe, az erős csavarás és a hiányos öblögetés rontja a ruhát, mert csökkenti a fonalak szilárdságát.

A gyapjú, a természetes- vagy mű- selyemruhát rövid ideig áztatjuk. — Langyos vízben, dúsan habzó, jó szappannal mossuk, szóda és mosópor nélkül. Nem facsarjuk ki, hanem csak kinyomkodjuk belőle a vizet, majd törülközőbe tekerve nyomkodjuk, hogy a vászon felszívja a nedvességet. A törülközőből kivesszük, eredeti alakiára és nagyságára kihúzogatjuk és a kényesebb darabokat nem aggatjuk kötélre, hanem tiszta lepedőn szétterítjük hogv a levegőn végleg megszáradjon Az ilven kénvesebb ruhaneműt soha sem tegyük mosógéphe