Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-23 / 84. szám

r Bratislava, 1954. október 23. Ára 30 fillér III. évfolyam. 84. szár Megkezdődött a szüret Október második felében megkezdődött a szüret Bratislava környékén is.---------------------------------------------------------- -----------------­Az osztravai fiatalság lót választott! Az osztrayai kerület fiatalságának nagy áz öí-öme, mert Jaroslav Közel elvtársat a CsISz járási bizottság vez etl) titkárát jelölték képviselőnek. Ez a hír gyorsan elterjedt a Jón Sverma Kokszüzem CslSz-tagjai között. A marianske-hori üzemeiben is nagyon örültek ennek Azonnal nyilvános gyűlést hívtak össze, melyen megjel entek a ..Ián Sverma Kokszüzem CslSz.tagjai is és felkérték a jelenle vöket, hogy pártfogolják a jelölést. Mindkét nyilvános gyűlésen egyönte tűén elfogadták, hogy a marianské- hőri választási körzet Jaroslav Közel elvtársat iktatta be képviselő jelölt­nek. ★ A bratislavai munkásifjuság aktívájáról Ján Marko pénzügyi megbizott beszédéből A bratislavai munkásifjűság aktivá, .iát a Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága plénumának és a Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága plénuma után tartjuk meg. Mindkét gyűlés rendkívül fontos volt, nemcsak abból a szempontból hogy kiértékelték a CsKP X. kon­gresszusának irányvonalait, hanem azért is, mert a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való vá­lasztások sikeres előkészületeivel fog­lalkoztak. Dolgozó és tanuló ifjúságunknak mindég oka megvan rá. hogy a dolgo. zó nép oldalán a választás előkészü­leteiben és a .választások folyamán is politikailag élenjáró hazafias köteles­ségét teljesítse. A csehszlovákiai ifjúság boldog éle­térüt. egészségi és művelődési feltété, leiről sokoldalú gondoskodás történik. A kongresszus elütti legfőbb felada­tok a következők: 1. A mezőgazdasági. f'Jieg az állati termelés fokozása; 2. A nyersanyagok, fűtési és ener­getikai alap biztosítása: 3. A szükségleti cikkek termelésé­nek fokozása és minőségének emelése. 4. A vasúti közlekedés színvonalá­nak emelése. 5. A gazdaságossági rendszer meg­szilárdítása." Marko mérnök, pénzügyi megbízott azután áttért arra a kérdésre, hogy miiven feladatok várnak az ifjúságra a tervek teljesítésében és így folytat­ja; „1. A munkahelyeken alkotó, lel­kes légkört kell teremteni. 2. ÉpítÜmunkánk fontos részlegein vegvük ki részünket a szén és érc. termelésben, valamint a mezőgazda­ságban. Pártunk és az egész nyilvánosság el­várja. hogv a munkásfiatalság a mun­kásosztállyal egvütt épít’! munkánk legnehezebb részlegen vegye ki ré­szét. Ezért a CsISz KB XIII. plénuma a CsISz szervei és szervezeteinek fi­gyelmét arra összpontosította, hogy sok tízezer fiatal fiút és leányt sze. rezzen gazdaságunk legfontosabb munkaszakasza számára — a bá­nyákba és a mezőgazdaságba. A CsISz városi szervezete sok sikert ért el. Pártunk és a CsISz KB. felhí­vására 62 fiatal jelentkezett a bá­nyákba és 17 a mezőgazdaságba. A CsISz KB tiszteletjelvényével tüntet­ték ki őket. hogy helyesen fogták fel hazánk érdekeit. Értékelték azon igye­kezetüket, hogy gazdaságunk legfon­tosabb részlegén elsők között akarnak lenni. Külön ki kell emelni Rieckv elv­társ. a Gumón üzem CsISz szervezete elnökének példáját, aki maga ielent- kezett bányába és további CsISz-tago. kát toborzott. De ez még nem min­den. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a legfontosabb részlegen dolgo. zunk. A CsISz KB XIII. plénuma határo­zatainak teljesítése megkívánja a mun­kásifjúságtól. hogy széleskörű mozgal­mat indítson a termelési tervek telje­sítéséért és túlteljesítéséért és szocia­lista versenyekkel küzdjenek a ter­melési költségek leszállításáért." Marko pénzügyi megbízott részlete­sen kitér néhány példára, ahol helye­sen fogták fel a CsISz küldetését, igy például a Légtechnikai üzemben, a Matador üzemben, míg ezzel szem­ben a Béke üzemben lényegesen túl­lépték a terv által előirányzott vil­lanyáramot, hasonlóképpen, mint a bratislavai Tukove závpdyban is, „Gazdaságunkban javítani kell a gazdaságossági rendszer megszilárdí­tását, mégpedig a belüzemi önelszámo­lási rendszer útján" mondotta Marko elvtárs. Majd szakszerűen megmagya­rázta a chozraszcsot gazdasági jelen­tőségét, különös tekintettel a kon­gresszus előtti időszakra. „Szilárdítsuk meg a munkaerköl­csöt" — mondotta továbbá Marko pénzügyi megbizott. „A CslSz-tagok álljanak harcba a munkaerkölcs meg­szilárdításáért." Majd kifejtette, hogy milyen módon kel! harcolni a munka, kerülők ellen és a munkaerőhullám­zás ellen. Majd így folytatta: „A mun­kásifjúság tartsa mindig szem előtt a szövetséget a mezőgazdasági fiatal­sággal és hadseregünkkel". Példákon mutatta be, hogy az egyes üzemek CsISz.szervezeteinek szoros együtt­működése a katonai alakulatok CsISz- szerveivel mennyire hozzájárultak a dolgozók és a hadsereg szoros kapcso­latának kimélyítéséhez. Marko elvtárs továbbá hangsú­lyozta, hogy a fiatalságnak fokozot. tabb mértékben kell kivenni részét az 1955-ös terv előkészületeiben és a fel­adatok következetes teljesítésében. — Majd figyelmeztetöleg kitért arra, hogy állandóan gondoskodni kell a fiatalság kul túréletével és a testneve­lés helyes irányításával. Végül hangsúlyozta, hogy ki kel! szélesíteni a CsISz befolyását. „A CsISz szélesítse ki befolyását az ifjúság nagy tömegeire, mégpedig ér­dekkörök szervezése által és kultúi> intézménvek közös látogatásával. Fokozott mértékben összpontosítsuk figyelmünket az Ifjúsági Otthonokra, ezek valóban kultúr- és sportközpon­tok legyenek, ahol minden fiatal em­ber kdlemes pihenést talál jólvégzett munkája után és kenőképpen érvé­nyesítse egyéni érdekeit. A testneve. lés a mostani időszakban különösen nagy jelentőségű, mert az I, Országos Spártákiádra való előkészületeket is jelenti A választás előtti kampányban a fia­talságra hárul az a feladat, hogy tel­jes mértékben résztvegven a dolgozók gyűlésein. A CsISz-szervezetek gyű­lései hassanak oda, hogy a CsISz-ta- gok a gyűléseken kék CsISz.ingekben vegyenek részt. A választás előtti kampány második időszakában az a feladata az ifjúság­nak, hogy tömegesen résztvegven a választók összejövetelein, ahol a Nem­zeti Arcvonal jelöltjei tartják majd beszámolójukat. Befejezésül Marko elvtárs annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy „a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások, valamint a CsISz Kongresszus előké­születe jegyében a CsISz minden rész. legén az összes fiút és leányt a CsKP X. Kongresszusának irányelvei telje­sítéséhez vezesse. t IQMKHUIÍV ftJftODXQM IROXtl WSlö \ VÍTAISTV A V BUDOVAHÍ Ipa««*» Ján Marko» pénzügyi megbízott beszéde közben a bratislavai munkásifjú­ság aktíváján. A közösség nevelőereje 4 tanítás második napján, a prágai D. 15. tizenegyéves iskola 11. osztályában Soukup tanító elvtárs beírta a hiány­zókat. „Ki hiányzik — Bankóvá? Tehát minden a régi ke­rékvágásban megy.. Mit jelent az, hogy a „régi kerékvágásban”? A dolog már tavaly kezdődött, amikor Miroslava Ban­kóvá egy hónappal később jött az iskolába. Az átvett anya­got osztálytársai segítségével igyekezett bepótolni, egyiket is, másikat is megkérte, hogy segítsen neki a tanulásban. Ján Semorád nem egy órát töltött vele a fizika könyv és a matematika példák fölé hajolva. Rövid idő múlva azonban megbetegedett és ismét hiányzott az előadásokról. Később pedig a tanitási órák alatt. is a magánügyeit intézte, majd megint megbetegedett. Egy hónap alatt átlag hat félnapot töltött az orvosnál, úgyhogy a tanítók a vizsgáit is elha­lasztották. Nem is tudták, hogy hogyan osztályozzák öt. Egy délután ismét hiányzott, azonban diáktársai még ugyanazon este látták öt egy bálban vígan táncolni. Néha „éppen jól érezte magát”, többnyire „éppen” akkor, amikor fellépett az együttes, amelyben énekelt. Az egész osztály jól tudja, hogy Miroslava Bankóvá, ha néha tényleg beteg is, nem mindig megokoltan hiányzik az iskolából. De mindannyian így gondolkoznak: „Csuda sze­rencséje van, minden sikerül neki” — és ezen őszintén csodálkoznak. Pedig tulajdonképpen nincs is min csodál­kozni. Ha az osztályfőnök gyűlések alkalmával, vagy óra alatt kikéri a diákok véleményét a dologra vonatkozólag, csaknem mindannyian hallgatnak. Itt-ott felszólal valaki s ez minden. A többiek hallgatnak s ez azt a benyomást kel­ti, mintha helyeselnének Miroslava Bankóvá viselkedését. Pedig a diákok között CslSz-tagok is vannak, akiknek ve­zetniük kellene a többieket. Ugyanebben az osztályban, egyszer egy Stastny nevű diák négy mínuszra felelt cseh nyelvből. Ekkor barátja Radikovsky rátámadt a tanító elvtársnőre: „Hogy merészelt ilyen osztályzatot adni?” A kollektíva előtt azonban mind­annyian hallgattak erről. Csak a szünetben akadtak egye­sek, akik elismerték, hogy ez durvaság. Ha az osztály tanulóinak feltennénk a kérdést, hogy milyen a kollektívájuk, azt felelnének, hogy: „Jó”. Ez már így szokott lenni. Ha a diákok éppenséggel nem veszeksze­nek egymással, azt mondják, hogy a kollektíva jó. Azt pedig, hogy a diákok „jól megférnek” egymással, már jó, elvtársias kapcsolatnak nevezik. A kollektíva azonban nem néhány ember véletlen, közönséges csoportosulása, a kol­lektívának közös célja van, munkáját mindenki javára vég­zi, s a felelősséget is közösen vállalják. Bármely iskola minden osztályának ez a célja és közös a felelőssége. A tanítókkal egyetemben felelnek azért, hogy minden diák befejezi tanulmányait, hogy a tananyagot tö­kéletesen elsajátítják. Gyakran megtörténik, hogy sokan, hasonlóképpen, mint a D 15 tizenegyéves iskola tanulói szitkozódnak emiatt a közös felelősség miatt. Nem tudják rávenni nyílt kritikával Miroslava Bankovát, hogy fölöslegesen ne mulassza el a tanítást, nem tudják megmagyarázni Radikovsky CslSz- tagnak, hogy milyen hamis hős az, aki helytelen álláspontot pártol. Pedig ez nem is lenne olyan nehéz dolog. Hiszen a D 15. iskola 11. osztályának tanulói nem rossz emberek. Jól tudják, hogy mi a helyes és mi nem. És el is tudnak erről beszélgetni, csak az a hiba, hogy nem nyilvánosan, a tanulótársak és a tanító előtt. Ha valaki rossz osztályzatot kapott, az osztály kollek­tíváját egyáltalán nem érdekelte, hogy miért nem tudta az illető diák az anyagot. Ha ez a kollektívát érdekelte volna, talán megtudta volna a különböző okokat, talán sikerült volna eltávolitania nem egy akadályt és így segíthetett volna a diákokon. A D 11 osztályban mindenki beláthatja, hogy ez a „régi kerékvágás” nem jó, hogy ezen változtatni kell. Jelenleg az a feladatuk, hogy hogyan változtassák meg e kerékvágás irányát. Ha minden egyes diák tudatára ébred, hogy a többiek törődnek vele, hogy érdekli őket az ő sorsa, igyekezni fog megjavulni. A diákok közeledését igen előse­gítené az iskolánkívüli közös tevékenység, mint például bri­gádok, közös kirándulások, mozi- és színházlátogatások, s mindezeket a CsISz osztályvezetőségének kellene megszer­veznie. Ily módon sikerült egyesíteni a prága-smíchovi pe­dagógiai iskola diákjait, akik a nyári szünidő alatt vándor­tábort létesítettek. Hasonlóképpen kerültek közel egymás­hoz a karlové vari tizenegyéves iskola diákjai is. A Prága 2. ipariskola elektrotechnikai szakának diákjai pedig meg­mutatták, hogy a technikai alkotást is fel lehet használni a köz érdekében és közösen munkához láttak a televíziós kísérletek terén. Közös akciók által a prágai D 15. tizen­egyéves iskola diákjai is jobban megismernék egymást és tudnák egymás hibájának okait. És ez lenne a legjobb fel­tétel ahhoz, hogy jó osztály — jó kollektíva váljék belőlük. Az ő kollektívájuknak szüksége van egy szervezett erő­re, amely céltudatosan vezetné őket a mindennapi munká­ban, amely a kollektíva élén állna. Ez az erő a CsISz-szer- vezet. i Ha az Ifjúsági Szövetségben egyesített és a szövetség által vezetett ifjúság egy célt tűz ki maga elé, hogyha igyekszik, hogy az ahhoz vezető utat senki ne zavarja és ha le tud számolni azokkal, akik törekvésében akadályoz­zák, ha megtalálja a kritikának azt a módját, amely min­denkire hatással van. csak akkor lesz eredményes a mun­kája, csak ebben az esetben lesz képes sikeresen nevelni azokat is, akikről ma azt hinnénk, hogy lehetetlen nevelni őket. V________________________ _

Next

/
Thumbnails
Contents