Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-13 / 81. szám

1P54 október 7 3. lásainak titkait továbbító Dides ügye félreérthetetlenül az ame. rikai kémszolgálat franciaorszá­gi tevékenységéi- vet fényt. Természetesen az ügy nagy port vert fel. Kiderült, hogy Dides információit közvetlenül a nemzetvédelmi tanács titkársá­gától szerezte. Az is természe­tes. hogv a Franciaoiszágban egymást keresztezd amerikai kémszolgálatok most. hogv egy ilyen kellemetlen ügy kapcsán néhány ügvnökü' lelepleződött, mindent megtesznek, hogy a francia közvélemény vádját el­tereljék magukról. Ezért — és ez roppant jellem­ző a mai francia kormányra is — a le<*aliasabb módszerekké, hazugságokkal, rágalommal oró. bálják a közvélemény előtt az ügvbe a kommunistákat beleke­verni. Időzített vihar Nem véletlen, hogy a Dides- Baranes.ügyben éppen akkor kerültek nyilvánosságra a leg­izgalmasabb részletek amikor a párizsi kormány a londoni kon­ferencián majd az azt követő napokban Franciaország jövpjé. re nézve sorsdöntő, nemzetelle­nes kötelezettségeket vállalt. A Dides-Baranes.'ügv gazdái,. a francia és az amerikai reakció­sok ezzel az izgalmas kémdrá­mával kettős célt tűztek ki ma­guk elé: egvr-észrOI meg akarták felemlíteni a kormány London­ban vállalt kötelezettségeivel szembehelyezkedő politikusokat. Másrészről szerették volna az amerikai kémszolgálat tevékeny­sége nyomán támadt nemzeti felháborodást ügyes manőverrel a kommunisták ellen felhasz­nálni. Nem sikerült. Ma már nyil­vánvaló. hogv Dides és Baranes egyaránt az amerikai kémügy­nökségek emberei. Kiderült a? is. hogv Baranes nemrég afc Egyesült Államokban is járt ® ott. a melvszínen vett át utasí­tásokat gazdáitól. Mindenesetre az a ténv. hogy a legfelső francia» nemzetvé­delmi tanács titkai viszonylag könnyen megszerezhetők voltak az amerikai kémszolgálat szá­mára. mélységesen megrendítet­te a francia közvéleményt. S a megrendülés mellett széles kö­rök ismerték fel azt is, hogy bi­zonyos kommunistaellenes haj­szák egyenesen az amerikai szolgálatba álló külföldi kém és propaganda központoktól erednek. / De most már a közvélemény tudni akarja a telies igazságot a Dides. Baranes-ügyben és ennek i nyomán a különböző amerikai kém- és propaganda központok . franciaországi tevékenységének i részleteit is. „Az időzített vihar” villámai ■ nem oda csaptak, ahová szánták . ükét! A Dides-Baraneszügv a . közvélemény- előtt felfedte az : amerikai kémszervezeiek . e­- szélyességét és mélységes össze. . fonódottságát a francia reakció . legszélsőségesebb elemeivel. A- francia közvélemény pedig nem- hagyja, hogy egv körmönfontan 3 kipattantott kémügy szenzációs i eseményei eltereljék figyelmét- az igazi kérdésről, arról, hogy 1 az amerikaiak most a párizsi kormány segítségével Francia. ;, országot rá akarták bírni Nyu­- gat.Németország felfegyverzésé- a re, a Wehrmacht feltámasztásá­- ra. A német nép — Adenauerélcnak és a jenki megszállóknak: A keleti és nyugati testvérek kézfogását nem tudja szétvá­lasztani a német nép gyilkosainak semmiféle mesterkedése. \-----ÍJJ IFJÚSÁG------­A vietnami néphadsereg bevonult Hanoiba Hanoi lakossága lelkes öröm­mel fogadta a vietnami nép­hadseregnek a városba bevonu­ló egységeit és tisztjeit. Minden házat hatalmas aranycsillagos vörös zászlókkal díszítettek fel. Hanoi utcáin összegyűlt tömeg ezernyi kis zászló lengetésóvel fejezte ki lelkesedését. A hatalom átadása a legna­gyobb rendben és nyugalomban ment végbe. Ho Si Minh elnök felhívást intézett Hanoi, a 1 Vietnami De­mokratikus Köztársaság fővá­rosa lakosságához a város fel­szabadítása alkalmából — je­lenti a vietnami hírügynökség. A felhívás megállapítja, hegy az elmúlt nyolc év folyamán a kormánynak távol kellett lennie a fővárostól, hogy végigküzdve a nemzetek felszabadításáért in­dított ellenállási harcot. „Ma — folytatódik a felhívás, — hála népünk szolidaritásának és had­seregünk hősi küzdelmének, a béke helyreállt és a kormány visszatér a fővárosba. Miután valamennyien egy család tagjai vagyunk, örömünk valóban le­írhatatlan. Mendes France felvetette a bizalmi kérdést A francia nemzetgyűlés két­napos „londoni vitája” után, amelynek során Mendes-France miniszterelnök beiről épp úgy, mint jobbról ismételten igen kí­nos keresztkérdések pergőtüzé­be került, a miniszterelnök vé­gül is úgy döntött; nincs más kiút, mint felvetni a bizalmi kérdést. A miniszterelnök ezt a beje­lentését hajnali egy óra tájban tette1 a nemzetgyűlés hosszan elnyúló éjszakai ülésén. Az al­kotmányos előírások értelmié­ben csak két ülésnap eltelte után, tehát a nemzetgyűlésnek kedden 15 órára kitűzött ülésen kerülhet sor a bizalmi szava­zásra. Párizsi politikai körök szerint a miniszterelnök még a nemzet- gyűlési vita másnapján még ab­ban reménykedett, hogy a ház egyszerű többséggel tudomásul veszi majd beszámolóját. Rövi­desen azonban meg kellett győ­ződnie arról, hogy határozati javaslatának nincs sok kilátása arra, hogy elfogadásra találjon olyan szótöbbséggel, amelyet a miniszterelnök „elfogadhatónak és kielégítőnek” találhatna „lon­doni politikájának” folytatásá­ra. így történt azután, hogy Men­des-France közölte a házzal, a maga részéről nem tartja elfo­gadhatónak a más pártok és pártcsoportok által előterjesz­tett határozati javaslatok egyi­két sem és úgy döntött, hogy felveti a bizalmi kérdést. Churchill újabb „figyelmeztetése“ Francia ország felé Az AFP jelenti, hogy az an. goi konzervatív párt kongresz- szusának szombati záróülésén beszédet mondott Churchill mi­niszterelnök. Churchill beszédébeh hangoz­tatta. hogy kitart azon elv mel­lett. hogy „keresse a békés egymás mellett élés módjait a Szovjetunióval”, ugyanakkor azonban sietett hozzátenni, hogv saját és Eden nézete.sze­rint a Szovjetuniónak Németor­szággal és Ausztriával szemben tanúsított' magatartása „nem biztató”. Az angol miniszterelnök be­szédében — mint ahogy a Reu­ter Churchill szavait idézve ki­emeli — súlyos és komoly figyel­meztetést intézett Franciaor­szághoz. Kijelentette, hogy „a londoni kilenchatalmi értekezle­ten az összes érdekelt kormá­nyok nagyfontosságú engedmé­nyeket tettek”. „Ügy rémlik azonban — foly­tatta az angol miniszterelnök — mintha Párizsban azt indítvá­nyozták volna, hogy a francia miniszterelnököt kérjék most fel p tárgyalások újrakezdésére és további nagyfontosságú en_ gemények szerzésére”. Churchill ezután fiyomatékkal ezt mondotta: „Nézetem szerint ez szóba sem jöhet”. A Trieszt Szabad Terület fel­osztására vonatkozó. londoni megegyezést az olasz szenátus pénteken jóváhagyta, miután a kormány felvetette a bizalmi kérdést is. A parlamenti vita a jövü hé­ten a képviselőházban folytató* dik. de kiterjed majd nemcsak a 1 trieszti kérdés rendezésére, hanem a kormány egész külpo­litikájára, az EVK bukásának körülményeire, a kilenchatalmi értekezleten létrejött megegye­zésre és a német kérdésre vo­natkozó legutóbbi szovjet javas­lat után előállott helyzet új le­hetőségeire. A megegyezés értelmében az angolok és amerikaiak csapatai­kat még a hónap vége előtt ki­vonnák az A.övezetből és ezzel egyidejűleg olasz katonaság vo- m^a be. Az olasz kormánysaj­tó szerint azonban máris tár­gyalások folynak arról, hogy az olasz kormány Trieszt városá­ban és kikötőjében katonai tá­maszpontokat engedjen át az angoloknak és az amerikaiaknak Nápoly, Livomo és más olasz kikötővárosokhoz hasonlóan. Fiatal elárusítónők — a Lengyel Ifjúsági Szövetség tagjai né­zegetik a könyveket. Egy év alatt 66 százalékkal emelkedett az ipari termelés a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Központi Statiszti­kai Hivatala jelentést közöl az 1954, harmadik negyedévére vo­natkozó állami terv szeptember 25-re történt határidő előtti tel­jesítéséről. Az ipar össztermelése 1953. harmadik negyedévéhez képest 66 százalékkal növekedett. A fontosabb iparcikkek • gyártása 1953 harmadik negyedévéhez viszonyítva a következőképpen emelkedett: a széntermelés 2.8. szeresére. az acélgyártás 60-szo. rosára, a cem -tgyártás tízsze­resére. a téglagyártás harminc, szorosára stb. Phenjanban, a köztársaság fővárosában és más városokban a fegyverszünet, megkötése óta 232 állami iparvállalatot állítot­tak helyre, vagy építettek, ezenkívül 12 főiskola. 32 tech­nikum, 120 középiskola. 181 elemiiskola, 11 színház, 27 film­színház. 39 klub, 8 múzeum, 36 kórház, 67 ambulancia. 13 nagy­áruház, 860 állami üzlet és sok lakóház épült újjá, vagy újon­nan. A köztársaságban a fegyver­szünet megkötésétől ez év szep­tember végéig 30 nagy iparvál­lalat épült, köztük gépgyár, gépkocsialkatrészgvár. téglagyár, textilgvár. Ezenkívül teljesen, v‘agv részben helyreállítottak és üzembehelyeztek 110 nagy ipar- vállalatot. Ezeket az oly rövid idő alatt végzett nagy helyreállítási es építkezési munkálatokat — álla­pítja meg a Központi Statiszti­kai Hivatal jelentése — az önj zetlen segítség tette lehetővé, amelyet a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság ts a népi de­mokratikus országok sújtottak. ♦ A bonni parlament csü­törtökön 11 órás viharos po­litikai vita után a koalíciós pártok szavazataival jóvá­hagyta Adenauer külpolitikai irányvonalát. ♦ A szociáldemokrata párt képviselői a bonni kormány külpolitikája ellen foglaltak állást. A bonni parlament többsége .formailag nem uta­sította el, hanem a külügyi bizottsághoz tette át a szo­ciáldemokrata képviselő cso­port határozati javaslatát. ♦ A Japán Tengerpart' Biztonsági Hivatalhoz közel­álló körök nyilvánosságra hozták, hogy az amerikai ka­tonai hatóságok japán hajó­kat használnak fel a kínai partmenti kémkedésre és az összegyűjtött tájékoztató a- nyag továbbítására a Japán­ban állomásozó amerikai had­erőkhöz, illetőleg Csang Kaj- sekékhez. Az agyonbombázott, tönkre­tett Vietnamban' győzött a béke s megváltoztatta az emberek életét. A várva-várt béke nem a véletlen szerencse műve és nem nagylelkű ajándék. Ez a béke a vietnami nép harci győ­zelmét jelenti. A béke fogalmával Vietnam szorosan egybeforr. Ezt hirde­tik a zászlókkal, transzparen­sekkel. Ho Si Minh arcképeivel díszített utcák, a bambuszokból készített diadalkapuk, a feldí­szített autók és biciklik. Az em­berek ezrei még csak nem ré­gen örömmel üdvözölték a gen­fi konferencia résztvevőit. Éljen a Szovjetunió, éljen Kína, — hangzott fel nem egy helyen. Északról, a tengerfelé vezető utakon, egymásután szágulda­nak a hadifoglyokat szállító au­tók. Az autókon francia felírá­sok: Szerencsés utat. érkezzetek minél hamarabb haza. Éljen a nemzetek közötti barátság. íme a vietnami nép internacionaliz­musa! Tuan-Kuang lakosai meg­látogatták a hadifoglyok tábo­rát, hogy résztvegyenek a tá­borban rendezett békeünnepsé­gen. Barátságosan banánnal, ananásszal kínálják a hadifog­lyokat és szerencsés utat kíván­nak nekik. Az utolsó hónapokban meg- ’ változott az Ország képe. A há­ború alatt az utak kihaltak, el­hanyagolt állapotban voltak. Csák éjszaka indult meg a for­galom az országutakon. A nap­nyugtával benépesülnek az Vietnami feljegyzések utak. Előkerülnek az autók, bi- ciklilc. kocsik s megindul a sze­mély és fegyverszállítás. A bambuszoktól szegélyezett or­szágúton szívesen állnak félre a gyalogosok, hogy helyet adjanak a száguldó autóknak. Hajnalban aztán ismét kihal­nak az utak. Az autókat és a kocsikat elrejtik az erdőben. A nap felkeltével megjelennek az amerikai „dakoták”. Zúgásuk sohasem halkul. Szüntelenül bombázzák az utakat, a falva­kat. Gyilkos bombáik, gépfegy­vereik nem kímélik a falvak s a városok ártatlan gyermekeit, öregeit. Este azután ismét megindul az élet az utakon. A falvak la­kói előjönnek óvóhelyeikből s megindul a munka. Nincs sok idejük az agyonbombázott utak és magisztrálák megjavítására. Minden épkézláb ember mun­kába áll. A lakosok előtt egy cél lebeg — minél előbb meg­javítani az agyonbombázott út. szakaszt. Véletlenül úgy adódott, hogy az éjszakát egy tönkretett híd' közelében kellett eltöltenem. A híd teljesen tönkre volt téve. Azt hittem, néhány napra lesz szükség, míg ismét átadják a forgalomnak. Hiszen, csak gye­rekek és öreg emberek dolgoz­tak rajta. Öröm volt nézni, mi­lyen szervezetten dolgoztak ezek az emberek. Közben meg­eredt az eső, de a gyerekek és az öregek fegyelmezetten to­vább dolgoztak. És két óra múl­va kész lett a híd. A bambusz, fáklyák fényében boldogan ősz. szeölélkeztek a gyerekek. Éljen a győzelmünk, éljen Ho bácsi — kiáltották boldogan. Ahol nincs út, ott a falvak lakói újat építenek. Mennyi ön. feláldozó munkára, mennyi szorgalomra ban szükségük, míg ezekkel az utakkal, kicsi erdei ' ösvényekkel összekötik az egy­mástól távoleső gyárakat, szer­kesztőségeket. hivatalokat, ka­tonai parancsnokságokat. Három hónapi tartózkodásunk alatt nem egy üyen ösvényen jár­tunk. Ezeken szállították titok­ban a fegyvereket, műszereket, autóalkatrészeket. Ezeken az utakon gyalogoltak a vietnami önkéntesek és a partizánok ez­rei. Égy kisebb rét mellett halad el a dzsungel ösvénye. A réten ma már csend honol, az erődít­ményeket benőtte a fű. Csak itt.ott látszik még egy.egy. erő­dítmény. A rét szélén büszkén emeli magasba terebélyes lomb­jait a „Kej-da” fa. A vietnami nép elötf nagy tiszteletben áll ez a fa. Ennek lombjaisalatt 1944 decemberé­ben szervezte a fiatal tanító Vo Nguen Zuan az első fegyveres felkelőket.' A fegyveres felkelők csoportja 30 emberből állt. Ez a csoport alkotta a vietnami népi hadsereg alapját. A nép is be­csüli és tiszteli ezt a fát, a nemzet szabadságvágyának 'el. képét. A kis élcsoportból később századok, ezredek lettek, ame­lyek erejükkel, önfeláldozásuk­kal. harci technikájukkal kihar. .colták a győzelmet, a békét. A haza védelmére megmoz­dult az egész nemzet, Tanítók, földművesek, munkások és az üzemek dolgozói egymásután jelentkeztek a nemzeti hadse­regbe. Egyszerű emberek és mégis hősök. Alkalmam volt be. szelni Daj Lamonnal, a híres északi ezred parancsnokával, előttem egy egyszerűen öltö­zött. vállas nyüt tekintetű em­ber állt. Olyan legénykinézésű ember, mint amilyenekkel a falvakban, az utakon, a rizsföl. deken és a hadseregben lépten. nyomon találkoztam. A népi hadseregnek csupa fiatal tisztje van. A forradalmi harcok, a kemény francia fog­házak, a merész szökések és kínzások, nevelték őket nagyok, ká. A párt nevelte őket. A pártnak köszönik emberi életü­ket. Ezért harcoltak olyan ön. feláldozóan hazájukért és párt­jukért. Azért harcoltak hogy gyermekeiknek, feleségeiknek már ne legyen szükségek óvó­helyekre. Dides rendőyfíífel ügyelő kilé­pett a csended Solferino utcára és az autója felé indult. Ebben a pillanatban két férfi ugrott elé, közrefogták és közölték ve­le. hogy parancsuk van előve­zetésére. Az atlétatermetű ren­dőrkapitány gyakorlott mozdu­lattal. egv „pillanat töredéke alatt földretaszította támadóit és szenvtelen hangon megkér* dezte; Parancsolnák? Ebben a pillanatban már ott volt a fran­cia kémelhárító-hivatal magas­rangú tisztié is és félreérthetet- le.. hangon kérte Dides rendőr- főfe'ügyelőt. azonnal jelentkez­zék kihallgatáson -Wvbotnál. a francia kémelhárító szolgálat vezetőiénél. A legnagyobb párizsi képes­lap, a Match szerint ez volt a francia közvéleményt felkavaró Dides-Baranes-ügy egyik fordu­lópontja. Ma már nyilvánvaló, hogy az utóbbi esztendők egyik legbo. nvolultabb és módszereiben is legaliasabb francia-amerikai kér ibotránva bontakozott ki ezekben a hetekben Párizsban. Ez a kémügy azért is nagvfon- tosságú.ímert a francia reakció a Dides.Baranes-ügy felkavarta szenvedélyeket szeretné felhasz­nálni arra. hogy a nemzeti köz­vélemény előtt gyalázatos ha­zugságokkal szennyezze be a német újrafelfegyverzés ellen­feleit. azokat a hazafiakat, akik ismét szembeszállnak a Francia- országra, a békére oly veszé’yes német újrafelfegyverzési politi­kával. Dides az amerikaiak ügynöke Miről is van szó tulajdonkép­pen? íme, dióhéjban az eset. A főszereplő: Dides rendőrfőfel- üg -elő. amerikai ügvnök. A rendőrség titkos okmányokat talált nála, a franria nemzet- védelmi bizottság üléseiről ké­szült bizalmas jegyzőkönyveket. Dides Franciaország náci meg­szállásának idején' az áruló Pétain-kormánnyal működött együtt és közvetlen kapcsolata volt, a Gestapóval is. Ennek nyomán szervezték be az ame­rikai kémszolgálat ügynökei kö­zé. Hogy ez mennyire -folytató­lagos szolgálat volt arra jellem­ző. hogv Dides mielőtt megta­lálták nála a titkos nemzetvé­delmi okmányokat, véletlenül éppen a párizsi amerikai nagy- követség egyik attaséjával ebé­delt ... Dides, amint kiderült, az el­múlt hónapok során az amerikai kéffiszolgálaton keresztül a leg­különbözőbb és legkörmönfon­tabb módokon igyekezett ,be. vádolni” mindazokat a francia politikusokat, akik szembeszálL- tak a kommunistaellenes uszí­tásokkal. akik nem szolgálták k fenntartás nélkül a dullesi tá. madópolitikát. Dides kapcsolat, ban volt egv Baranas nevű ren. dőrspiclivel, aki a Francia Kom. munista Párt alsóbb szerveibe beépülve, segítségére volt kom­munistaellenes, provokációs te. vékenységében. Baranes e zül. lőtt rendőrspicli személyén ke­resztül próbálta a francia reak. ció az amerikai ügynök Dide: ügyét, a franciaországi Amerika kémszolgálat ügyét, kommunis. taéllenes uszító hadjáratábai felhasználni. A közvélemény előtt világos hogv az amerikai követségi Wí osztottál ebédelő, a franci: nemzetvédelmi bizottság tárgya Párizsi komédia Trieszt amerikai katonai támaszpont marad

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents