Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-09 / 80. szám

fi Ol ifióság inisL oVf'£,V'or 0 Szervezeti életünkből Jó szervezéssel az évzáró gyűlések sikeréért Ahol még nem tartották meg a CslSz évzáró közgyűléseit, ott most ország­szerte a közgyűlések előkészítésén és szervezésén dolgoznak a CslSz vezető­ségei. Az évzáró közgyűlésen a veze­tőség, mint a jó gazda szokta az év végén, mérlegre teszi munkáját és be­számol a tagságnak. A beszámoló, me­lyet a szervezet vezetősége közösen e- lőre készít el, mérlegeli egészéví mun­kájukat, megdicséri azokat, akik szor­galmasan végezték el a reájuk háru­ló feladatokat, feltárja a hiányosságo­kat és bátran használja a kritika és önkritika fegyverét, amely nagy segít­ségükre és befolyással lesz további munkájukra. Az évzáró közgyűlés si­kerét nagyban befolyásolja a szervezet évi munkája. Ott, ahol egész éven át aktívan dolgozott a CslSz, rendszere­sen fizették a tagságdíjakat, megtar­tották a vezetőségi és tagsági gyűlése­ket, az olyan szervezeteknél megvan az élőfeltétel arra, hogy az évzáró köz­gyűlés sikerüljön. Az évzáró közgyűlés megtartása és sikerének bebiztosítása nagy befolyás­sal lesz a szervezet további munkájá­ra. Azon szervezetek vezetőségeire, ahol a tagság egész éven át csak rész­ben fejtett ki aktív munkát — ott az a nagy feladat hárul a vezetőségre, hogy szervezetileg biztosítsák az évzá­ró közgyűlés sikerét. Ilyen szerveze­teknél az agitációs munka minden for­máját igénybe kell venni. Az aktív ta­gokból agitkettősök látogassák meg a tagokat és hívják meg őket a gyűlésre. Már a meghívók szétküldésével is ér­hetünk #1 sikereket, de agitációs mun­kánkba feltétlenül be kell kapcsolni a helyi adót is. Jó hatást vált ki, ha a gyűlés megkezdése előtt rövid kultúr­műsorral lépnek fel, ügyeljünk azonban arra, hogy a gyűlés fontosságát ne ho- mályosítsa el a kultúrfellépés, vagy a tánc. A beszámolóban a vezetőség rend­szerint akciók szerint értékeli a szer­vezet évi munkáját. A vezetőség for­dítson kellő figyelmet a sajtóterjesz­tésre, mert az ifjúsági sajtó fiatalsá­gunk kezében harcos fegyver, melynek segítségével harcol az újért, a haladó­ért a régivel szemben. Az ifjúsági saj­tótermékek olvasása képzeletének na­gyobb teret ad, nagyobb eredmények elérésére ösztönzi és szélesíti a látó­kört. A sajtó kérdései mellett ne fe­ledkezzünk meg a politikai oktatás menetéről sem. Hogy végezte a fela­datát az oktatásvezetője, megfelelt-e feladatának? , Hogyan készítik el az ezévi oktatást? Hogyan készült fel a vezetőség és miképpen biztosította be a politikai oktatás sikerét? Az új vezetőség megválasztásánál fi­gyelembe kell venni a javasoltak eddigi tevékenységét Olyan elvtársak legye­nek, akikben bízik a tagság Ne for­duljon elő az az eset, hogy a vezető­ségbe beválasztott ne legyen jelen. A fentiekből láthatjuk, hogy milyen különböző körülmények befolyásolják az évzáró közgyűlés sikerét, Mit várha­tunk az olyan szervezetektől, mint Be­senyő, ahol a vezetőség eddig még elő­készületeket sem tett az évzáró köz­gyűlés megszervezésére. Az évzáró köz­gyűlés bebiztosítása nehézségekbe üt­közik majd, mert a szervezet nem fejt ki aktív munkát. A besenyői vezető­ségtől sem önkritikát vár a falu ifjú­sága, hanem munkát. Nem lehet kifo­gás részükre, hogy nincs kultúrhaz és a CsISz-nek nincs helyisége. Az utóbbi kérdést a helyi nemzeti bizottsággal közösen meg lehet oldani. Kultúrházat sem épít majd Besenyőnek valamelyik szomszéd falu. A besenyőiek és azok, akik azzal magyarázkodnak, hogv ná­luk azért dolgozik rosszul a szervezet, mert nincs kultúrházuk, példát vehet­nének Imelytől, ahol a falu az EFSz- el közösen nagyrészt társadalmi mun­kával sárból építettek kultúrházaf. Besenyőn az ifjúság nem részesül kellő politikai nevelésben. Hogy mire volna szükségük ezen hiányosság kikü­szöbölésére, azt ők is tudják: jó szer­vezőre, ki összefogná a falu ifjúságát, Nem hisszük, hogy Besenvőn ne akadna olyan eivtárs, aki a CsISz-szervezetet felrázná mély álmából és lendiilefet hozna a szervezet életébe A hiányos­ságokat látják a falu vezetői és tudják, hogy ez így nem mehet tovább. Ez a tudat ébressze fel bennük az elhatáro­zást, hogy az eddigi hiányosságokat ki­küszöbölik. A CslSz járási titkárság nyújtson se­gítséget a besenyő! fcsTSz-nek, hogy ebben a faluban is mint az ország anv- nyi más falujában pártunk aranytarta­lékát neveljék, olvan káderokat, ak'k majd ’dovel átvesz:k a falu vezetését, és olyan kezekbe kerüljön a falu veze­tése, akik továhbviszik azt, amit ők ab­bahagytak — Besenyő szocialista falu­vá való építését. SALGŐ FERENC A muzslai évzáró tagr^viiléfTÓ! Az évzáfá taggyűlés kezdetét este 7 órára tervezték, de megkésve fél nyolc­kor kezdődőt:. Érdemes volt várni a gyűlés kezdetével, mert 7 órakor méa- csek néhány fiatal szedődött össze, de fél nyolcra már ott volt majdnem min­den CsISz-tag. A beszámolót Berak Béla olvasta fel. Érdeklődéssel hallgatták volna a fiata­lok, ha az érdekes lett volna. Minden fiatal, minden CsISz-tag érdekes be­számolót vár, olyat, amiről vitázni le­het. Elvégre beszámolót tartani nem nehéz. Az ember , előveszi a ceruzát, papírra vet két-három gondolatot, ön­kritikát gyakorol, utána megkritizálja a vezetőséget, a tagokat és azokat a hivatalokat, melyek a községben, vagy a városban vannak és nem segítik a fia­talokat. A tanítókat pedig különösen kritizálják, mert erre úgylátszik már rászoktak. Ebből ál! a legtöbb CsISz- gyűlés és sajnos, ilyen volt Muzslán a CslSz évzáró taggyűlése is. Beszámol­tak arról, hogy brigádmunkán reszt­vettek, betanultak két háromfelvonásos színművet és a színmüveket bemutat­ták a szomszéd községben is. Ezt úgy­is tudta minden tag és tudták azok a tagok is, akik nem voltak jelen a gyű­lésen. Igaz, a legtöbb tag jelen volt, ezért dicséretet érdemel a tagság. Jó beszámolót tartani azonban már nehezebb dolog. Ehhez is kell ceruza, papír is, meg helyes észjárás, ismerni kell a fiatalokat és kívánságaikat. Is­merni kell még ezenkívül sok mindent, Azoknak, akik az évjáró tagsági gyű­lés beszámolóját összeállították, tudni kellett volna, hogy a politikai iskolá zás miért nem sikerült. A beszámolóban megemlékeztek arról, hogy a kultúr munkában „kivettük a részünket”. Te­hát úgylátszik a kultúrmunka teljesí­tésének tekintik azt, hogy betanultak két háromfelvonásos színművet. A baj azonban ott kezdődik, hogy a színmü­vek bemutatásából eredő bevételt a szó szoros értelmében elitták. A bevételből nem vásároltak könyve- ’ két, hogy ezzel felfrissítették volna a helyi könyvtár állományát. Nem vásá­roltak sakktáblát sem és nem rendel­tek újságokat, folyóiratokat az alap­szervezet számára. A pénzt elinni nem nagy művészet, de -gy kicsit arcátlan­ság, ilyen formában állítani, hogy a kultúrmunkát a fiatalok kezdeménye­zik Muzslán. A politikai iskolázásról szintén nem beszél senki. Mint ha ez nem is ienr.e fontos, mintha ettől nem is függne a falu előremenetele, az EFSz megjavu- lása. vagypeciig a fiatalok politikai tu­dásának kifejlesztése. Ezekre a dől­A FERJHEZMENESROL A lányokat már egész fiatal koruk­tól kezdve foglalkoztatja a férjhezme. nés gondolata. Nem is olyan régen, nagy gondjuk volt a lányos mamák­nak. Különösen azok a szülők, ahol több lány volt. valósággal szerencsét­lennek tartották magukat. Sokszor már a gyermek születése után kezdték meg a hozomány- és a kelengyegyűjtést. Az urak rendszerében szomorú sorsa volt a szegény lánynak. — Inkább ne is jöttem volna a világra — gondolta magában nem egy szegénysorsú lány. Mert bármilyen csinos, ügyes és te­hetséges is volt a fiatal lány, nehezen ment férjhez, ha nem volt meg a kel. lő hozománya és kelengyéje. Termé­szetesen minden társadalmi rétegnek meg voltak a maga anyagi igényei és eszerint változott a hozomány nagysá­ga is. A hozomány kérdésről és a férj. hezmenés problémájáról a mai lány már csak az édesanyjától, vagy idő. sebb ismerőseitől hallhat meg egyet- mást. A mai kor lányai nem is tudják elképzelni, hogy milyen szomorú volt a lányok sorsa a régi világban, ami. kor ötthon kellett megvárni, amíg el. jön a várva.várt vőlegény, Vagy, ha el is jött a vőlegény, nem adták oda a fiatal lányt, ha idősebb nővér volt a háznál, Ezzel az ósdi szokással sok esetben tették a szülők saját gyerme­keiket szerencsétlenné. A kérők leg. nagyobb része vénzért nősült. A \í- zasságkötés sokszor adás.vételi szerző­désre hasonlított. Erről tanúskodnak azjikkori népből fakadt szomorú da­lok is. Hány szegénysorsú lánynak a szemébe énekelték, hogy ...„Hiába hull a drága szemed könnye, a te ne­ved nincs a telekkönyvbe". Vagy, ha sikerült is jobb élethez jutniok, hány igazi mély érzést temettek el a iá- nyok mert a férj jómódú volt. akihez gyakran a szülők kényszerítették őket. Nem lehettek azé, akit igazán szeret­tek Minderre fátyolt vetett a felszaba­dulás. Felszabadultak lányaink és asz. szonyaink az évszázados elnyomás alól és a nő, aki valamikor reményte­len szemmel riézett a jövőbe, ma ön­állóan irányítja sorsát. A szocialista iskolában ugyanolyan fltavassággal ké­szítik elő a lányokat az életre, mint a fiúkat. Kedvük szerint választják meg pályájukat szakképzettségre tesznek szert, önállóan lépnek ki az életbe, becsületesen megállják a he­lyüket a munka frontján. Szervezeti életet élnek, bekapcsolódnak a politi. kai munkába, tanfolyamokon fejlesz, tik tudásukat sok esetben >> itt talál. ják meg a jövendő élettársukat is. Nyilvánvaló, hogy alaposan megísme, rik egymást, mielőtt házasságot köt­nének. Ki kérdezi már manapság, hogy van.e a lánynak hozománya? A ke- lengye kérdése azonban még ina is fontos, mert manapság sem mondhat, juk azt. hogy nincs szükség kelengyé­re. De viszont nincs értelme annak, hogy a mama már kislány koruk, óta gyűjtse a huzatokat és térítőkét, hogy aztán a végén a szekrény alján elsár­guljanak Nem, a mai lányok már nem hímezik kelengyéjüket nem gürcölnek hajnaltól vakulásig a slingelés és ma­deira hímzés mellett. Nem lényeges, hogy a párnák lapos, vagy magas hím­zéssel legyenek díszítve. Ellenben párnahuzatra lepedőre, térítőkre és bizony, sok mindenre szüksége van a mai fiatal asszonynak is. A szükséges kelengyét, ha már le is egyszerűsítet­tük igényeinket, mégis csak össze kell állítani és természetes, hogy senki se rendelheti meg egyszerre. Hanem szí. pen tervszerűen össze kell gyűjteni. Nehéz előírni, hogy mi legyen a mai kelengyében. Mondhatnánk, hogy ez teljesen egyéni. Attól függ. hogv mi­lyen nagy a fiatal pár lakása, együtt laknak-e majd a szülőkkel, milyen gyakran moshatnak stb. Remélem a leendő anyósok nem botránkoznak meg, amikor azt ajánlom. hogy kez­detnek elég, ha hat lepedőt szerez be a fiatal asszony és háromszor két. ágy. huzatot vesz: tehát 12 nagy párnahu­zatot, 6 dunyha- és 4 paplanhuzatot. Legyen egy nagy abrosz, 3 kisebb :e„ hérabrosz és 4 színes abrosz. Törülkö­ző: 6 frotir és 12 damaszt, konyhatör­lő: 16. A fiatalasszony fehérneműiét a legszerényebben számítva a követ- kézéképpen állíthatjuk össze Hat he­lping, két pizsama, nyolc kombiné, ti­zenkét nadrág, huszonnégy zsebkendő, egy nyári és egy téli pongyola, hat pár harisnya. gokra pedig ugyancsak nagy szükség lenne. A községben jobban érvényesül­ne a X. pártkongresszus irányelve. A pártkongresszus kimondta a mezőgaz­daság fejlesztését és a faluk szépítésé* is. Muzslán mégis előfordult, hogy a község főterére mázsaházat építettek, tehát készekarva szemétdombbá vál­toztatják a falu legszebb részét. Igez. hogy park 'sítani is lehetett volna a teret, szobrot is lehetett volna odaál­lítani, de a helyi nemzeti bizottság még­is a mázsaház mellett döntött.- A helyi nemzeti bizottságban pedig képviselve vannak a fiatalok, nem is kis szám­ban. Ezeknek a fiataloknak, he meglen­ne a kellő politikai tudásuk, akkor töb­bet törődnének a falu szépségével, ren­dezettségével és a leendő szemétdomb helyett park díszelegne a főtéren. A politikai tudást mégis elhanyagolják és nagyon kevés fiatal van itt, aki tisztá­ban volna a X. pártkongresszus irány­elveivel. A sportról is megemlékezhetünk. A labbdarúgócsapat gyengén működik és más sportágat egyelőre még nem űz­nek. Lehetőség ugyan lenne rá, mert van sportpálya is és több kézilabdapá­lya is van a közséoben. Komoly kézi­labdacsapat még sincsen, lehet, hogy majd később lesz. A CsISz-szervezet- nek feltétlenül a sport kezdeményezőjé­vé kell válni a faluban. A beszámoló mindezekről a hibákról hallgat. A bajokat elhallgatni nagy vétek, bár a fiatalok érzik, hogy va­lami hiba van a faluban, tudják, hogy segíteni lehetne ezen, csakhát hogyan, miképpen? Erre még senki nem adott felvilágosítást. Pedig a megoldás egy­szerű. Az évzáró taggyűlésen arra követ­keztettünk, hogy a kevés vitafelszóla­ló nagyon értékesen szólott a dolgok­hoz. Ebből azt látjuk, hagy ven olyan erő a faluban, amely képes lenne meg­oldani minden problémát, ha rájuk bíz­nák. De sajnos, kevés fiatalnak ven . megbízatása, beleszólása a fontos dol- 5 gokba. Sok kis- ás középparaszt fía'al j teljesen a dolgokon kívül áll. pedig so- | kát segíthetnének úgy e CsISz-szerve- j zetben, mint a szövetkezet vezetésé­ben. Az évzáró tagsági gyűlésen pedig azt tapasztaltuk, hogy az alapszerve­zet vezetősége nem törekedett arra, hogy ezeket a fiatalokat a CslSz szá-, mára megnyerje. Ez is nagy mulasz­tás. Amikor a gyűlés véget ért, önkénte­lenül is arra* gondoltunk, hogy jó len­ne, ha az itt tapasztalt bajok iegaiábh a többi faluban ne fordulnának elő. BAGOTA ISTVÄN Foltozás Az erősen sérült ruhát foltozással javítjuk ki. A foltozásra lehetőleg a javításra szoruló ruha anyagát hasz­náljuk. Ügyeljünk arra, hogy az anyag mintája a folton folytatódjék. Ahol nem keli a szabás vonalához .alkalmaz­kodni, ott a folt szélei egymásra merő­legesek. A helyesen vetett folt, főleg mintás anyagon alig vehető észre. A foltvarrás menete: A megsérült anyagot a világosság felé tartjuk, hogy lássuk, hol kopott a kelme. Szálkihú­zással körülhatároljuk a hibás helyet. A foltot a ’’ehajtás miatt valamivel nagyobbra szabjuk. Színével a kelme visszájára férceljük, széleit behajtjuk és szegőöltéssel levarrjuk. A munkát a színére fordítjuk és itt dolgozunk to­vább. A kihúzott szálak mentén kivág­juk a hibás szövetet. A sarkoknál be­vágjuk, a széleket behajtjuk és szegő­öltéssel rávarrjuk a foltra. A sarkok­ban a tűvel dugdossuk alá az anyagot és sűrűbben varrjuk le, hogy elő ne bújhasson. X .............. ...........1- ■ — Célszerű, szép bőhátú kabát. A zsebeket és a kézelőt keskeny börpánt szegélye­zi. Erős, nehéz anyagból készül, nagyon célszerű, viselhetjük minden alkalomra. Csinos, fiatalos sportkosztűm. Készít­hetjük a kabátot ballonból, a szoknyát szövetből. A divatos sapka-kalap anyaga is ballon, össze! igen praktikus viselet. TWWWŐT Paprikás csirke Az igazi, finom paprikás csirke a magyar konyha egyik legfőbb büszke­sége. Különös gonddal fogjunk tehát hozzá az elkészítéséhez. Fiatal, de mar jő húsos, frisserr'leölt csirke keli hoz­zá, feltisztogatva, 8—10 darabra vágva, megmosva és ruhán megszárítva. Egy pár csirkére számítva 12—13 deka koc­ka:* vágott füstöitszalonnát olvasztunk. mi|or jól forr, belevetünk és sárgára pirítunk benne egy kis fej reszelt vö­röshagymát, ráhintünk egy jó kávés­kanál nemédes paprikát, ha újra fel­forr, belerakjuk a csirkedarabokat, megsózzuk, ha saját vizét lefőtte, egy kissé pörköljük, azután egy korái csontieve! öntünk rá. letakarjuk es'pu­hára pároljuk. Közben persze meg­megforgatjuk s amikor látjuk, hogy puhulni kezd, hozzátesszük az előbb félretett májat is. Ezzel még vagy 10 percig pároljuk, azután három deci el­sőrendű sűrű édestejfölt teszünk bele, ezzel még egyszer felforraljuk s azu­tán meleg táion sürgősen az asztalra '.esszük. Könnyű, omlós galuska dukál hozzá. Negyvenöt deka liszthez három tojás sárgáját, egy deci tejszínt, vagy édes tejfelt, háror négy deci vizet és egy csepp sót veszünk, de csak akkor kez­dünk hozzá, mikor már forr a fazék­ban a jól megsózott víz s akkor nem erősen kidolgozva, hanem csak úgy könnvedén összekeverve készítjük el. kanállal beleszeggötjuk a forró vízbe; feljőve kiszedjük, forró tejfeles zsír­ban megforgatjuk és meleg tálra rakva tálaljuk. Levesbe való tészták Daragaluska (grízgaluska) 10 deka habosra kevert vajba bele­keverünk 2 tojás sárgáját, 10 deka da­rát, kellő mennyiségű sót és végül a két tojás keményrevert habját. Kis ka­nállal galuskákat szaggatunk - a forró levesbe és körülbelül egy negyed óráig főzzük benne. Májgombóc 15 dkg borjú-, disznó- vagy barom­fimájat apróra vágunk és szitán áttör­jük. Egv fél tejbe áztatott zsemiét is áttörünk és mindezt, jól összekeverve egy keménytojás szitán áttört sárgájá­val, egy evőkanál finomra vágott gom­bával, kis petrezselyem zöldjével, hoz- ?5adunk még egy egész tojást, kevés szitált zsemlemorzsát, egy csipet sót és törött jborsot. Gombócokat formálunk belőle és a forró levesben kifőzzük- Velősgombóc Két jó kanál langyos csontvelőt ös­szekeverünk két-három tojással, egy kockára vágott zsemlyével (melynek héját előzőieq levágtuk! kevés liszttel és megsózva, borsozva gombócokat for­málunk belőle. A forró levesben nyolc­tíz percig főzzük. /

Next

/
Thumbnails
Contents