Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-10-09 / 80. szám
fi Ol ifióság inisL oVf'£,V'or 0 Szervezeti életünkből Jó szervezéssel az évzáró gyűlések sikeréért Ahol még nem tartották meg a CslSz évzáró közgyűléseit, ott most országszerte a közgyűlések előkészítésén és szervezésén dolgoznak a CslSz vezetőségei. Az évzáró közgyűlésen a vezetőség, mint a jó gazda szokta az év végén, mérlegre teszi munkáját és beszámol a tagságnak. A beszámoló, melyet a szervezet vezetősége közösen e- lőre készít el, mérlegeli egészéví munkájukat, megdicséri azokat, akik szorgalmasan végezték el a reájuk háruló feladatokat, feltárja a hiányosságokat és bátran használja a kritika és önkritika fegyverét, amely nagy segítségükre és befolyással lesz további munkájukra. Az évzáró közgyűlés sikerét nagyban befolyásolja a szervezet évi munkája. Ott, ahol egész éven át aktívan dolgozott a CslSz, rendszeresen fizették a tagságdíjakat, megtartották a vezetőségi és tagsági gyűléseket, az olyan szervezeteknél megvan az élőfeltétel arra, hogy az évzáró közgyűlés sikerüljön. Az évzáró közgyűlés megtartása és sikerének bebiztosítása nagy befolyással lesz a szervezet további munkájára. Azon szervezetek vezetőségeire, ahol a tagság egész éven át csak részben fejtett ki aktív munkát — ott az a nagy feladat hárul a vezetőségre, hogy szervezetileg biztosítsák az évzáró közgyűlés sikerét. Ilyen szervezeteknél az agitációs munka minden formáját igénybe kell venni. Az aktív tagokból agitkettősök látogassák meg a tagokat és hívják meg őket a gyűlésre. Már a meghívók szétküldésével is érhetünk #1 sikereket, de agitációs munkánkba feltétlenül be kell kapcsolni a helyi adót is. Jó hatást vált ki, ha a gyűlés megkezdése előtt rövid kultúrműsorral lépnek fel, ügyeljünk azonban arra, hogy a gyűlés fontosságát ne ho- mályosítsa el a kultúrfellépés, vagy a tánc. A beszámolóban a vezetőség rendszerint akciók szerint értékeli a szervezet évi munkáját. A vezetőség fordítson kellő figyelmet a sajtóterjesztésre, mert az ifjúsági sajtó fiatalságunk kezében harcos fegyver, melynek segítségével harcol az újért, a haladóért a régivel szemben. Az ifjúsági sajtótermékek olvasása képzeletének nagyobb teret ad, nagyobb eredmények elérésére ösztönzi és szélesíti a látókört. A sajtó kérdései mellett ne feledkezzünk meg a politikai oktatás menetéről sem. Hogy végezte a feladatát az oktatásvezetője, megfelelt-e feladatának? , Hogyan készítik el az ezévi oktatást? Hogyan készült fel a vezetőség és miképpen biztosította be a politikai oktatás sikerét? Az új vezetőség megválasztásánál figyelembe kell venni a javasoltak eddigi tevékenységét Olyan elvtársak legyenek, akikben bízik a tagság Ne forduljon elő az az eset, hogy a vezetőségbe beválasztott ne legyen jelen. A fentiekből láthatjuk, hogy milyen különböző körülmények befolyásolják az évzáró közgyűlés sikerét, Mit várhatunk az olyan szervezetektől, mint Besenyő, ahol a vezetőség eddig még előkészületeket sem tett az évzáró közgyűlés megszervezésére. Az évzáró közgyűlés bebiztosítása nehézségekbe ütközik majd, mert a szervezet nem fejt ki aktív munkát. A besenyői vezetőségtől sem önkritikát vár a falu ifjúsága, hanem munkát. Nem lehet kifogás részükre, hogy nincs kultúrhaz és a CsISz-nek nincs helyisége. Az utóbbi kérdést a helyi nemzeti bizottsággal közösen meg lehet oldani. Kultúrházat sem épít majd Besenyőnek valamelyik szomszéd falu. A besenyőiek és azok, akik azzal magyarázkodnak, hogv náluk azért dolgozik rosszul a szervezet, mert nincs kultúrházuk, példát vehetnének Imelytől, ahol a falu az EFSz- el közösen nagyrészt társadalmi munkával sárból építettek kultúrházaf. Besenyőn az ifjúság nem részesül kellő politikai nevelésben. Hogy mire volna szükségük ezen hiányosság kiküszöbölésére, azt ők is tudják: jó szervezőre, ki összefogná a falu ifjúságát, Nem hisszük, hogy Besenvőn ne akadna olyan eivtárs, aki a CsISz-szervezetet felrázná mély álmából és lendiilefet hozna a szervezet életébe A hiányosságokat látják a falu vezetői és tudják, hogy ez így nem mehet tovább. Ez a tudat ébressze fel bennük az elhatározást, hogy az eddigi hiányosságokat kiküszöbölik. A CslSz járási titkárság nyújtson segítséget a besenyő! fcsTSz-nek, hogy ebben a faluban is mint az ország anv- nyi más falujában pártunk aranytartalékát neveljék, olvan káderokat, ak'k majd ’dovel átvesz:k a falu vezetését, és olyan kezekbe kerüljön a falu vezetése, akik továhbviszik azt, amit ők abbahagytak — Besenyő szocialista faluvá való építését. SALGŐ FERENC A muzslai évzáró tagr^viiléfTÓ! Az évzáfá taggyűlés kezdetét este 7 órára tervezték, de megkésve fél nyolckor kezdődőt:. Érdemes volt várni a gyűlés kezdetével, mert 7 órakor méa- csek néhány fiatal szedődött össze, de fél nyolcra már ott volt majdnem minden CsISz-tag. A beszámolót Berak Béla olvasta fel. Érdeklődéssel hallgatták volna a fiatalok, ha az érdekes lett volna. Minden fiatal, minden CsISz-tag érdekes beszámolót vár, olyat, amiről vitázni lehet. Elvégre beszámolót tartani nem nehéz. Az ember , előveszi a ceruzát, papírra vet két-három gondolatot, önkritikát gyakorol, utána megkritizálja a vezetőséget, a tagokat és azokat a hivatalokat, melyek a községben, vagy a városban vannak és nem segítik a fiatalokat. A tanítókat pedig különösen kritizálják, mert erre úgylátszik már rászoktak. Ebből ál! a legtöbb CsISz- gyűlés és sajnos, ilyen volt Muzslán a CslSz évzáró taggyűlése is. Beszámoltak arról, hogy brigádmunkán resztvettek, betanultak két háromfelvonásos színművet és a színmüveket bemutatták a szomszéd községben is. Ezt úgyis tudta minden tag és tudták azok a tagok is, akik nem voltak jelen a gyűlésen. Igaz, a legtöbb tag jelen volt, ezért dicséretet érdemel a tagság. Jó beszámolót tartani azonban már nehezebb dolog. Ehhez is kell ceruza, papír is, meg helyes észjárás, ismerni kell a fiatalokat és kívánságaikat. Ismerni kell még ezenkívül sok mindent, Azoknak, akik az évjáró tagsági gyűlés beszámolóját összeállították, tudni kellett volna, hogy a politikai iskolá zás miért nem sikerült. A beszámolóban megemlékeztek arról, hogy a kultúr munkában „kivettük a részünket”. Tehát úgylátszik a kultúrmunka teljesítésének tekintik azt, hogy betanultak két háromfelvonásos színművet. A baj azonban ott kezdődik, hogy a színmüvek bemutatásából eredő bevételt a szó szoros értelmében elitták. A bevételből nem vásároltak könyve- ’ két, hogy ezzel felfrissítették volna a helyi könyvtár állományát. Nem vásároltak sakktáblát sem és nem rendeltek újságokat, folyóiratokat az alapszervezet számára. A pénzt elinni nem nagy művészet, de -gy kicsit arcátlanság, ilyen formában állítani, hogy a kultúrmunkát a fiatalok kezdeményezik Muzslán. A politikai iskolázásról szintén nem beszél senki. Mint ha ez nem is ienr.e fontos, mintha ettől nem is függne a falu előremenetele, az EFSz megjavu- lása. vagypeciig a fiatalok politikai tudásának kifejlesztése. Ezekre a dőlA FERJHEZMENESROL A lányokat már egész fiatal koruktól kezdve foglalkoztatja a férjhezme. nés gondolata. Nem is olyan régen, nagy gondjuk volt a lányos mamáknak. Különösen azok a szülők, ahol több lány volt. valósággal szerencsétlennek tartották magukat. Sokszor már a gyermek születése után kezdték meg a hozomány- és a kelengyegyűjtést. Az urak rendszerében szomorú sorsa volt a szegény lánynak. — Inkább ne is jöttem volna a világra — gondolta magában nem egy szegénysorsú lány. Mert bármilyen csinos, ügyes és tehetséges is volt a fiatal lány, nehezen ment férjhez, ha nem volt meg a kel. lő hozománya és kelengyéje. Természetesen minden társadalmi rétegnek meg voltak a maga anyagi igényei és eszerint változott a hozomány nagysága is. A hozomány kérdésről és a férj. hezmenés problémájáról a mai lány már csak az édesanyjától, vagy idő. sebb ismerőseitől hallhat meg egyet- mást. A mai kor lányai nem is tudják elképzelni, hogy milyen szomorú volt a lányok sorsa a régi világban, ami. kor ötthon kellett megvárni, amíg el. jön a várva.várt vőlegény, Vagy, ha el is jött a vőlegény, nem adták oda a fiatal lányt, ha idősebb nővér volt a háznál, Ezzel az ósdi szokással sok esetben tették a szülők saját gyermekeiket szerencsétlenné. A kérők leg. nagyobb része vénzért nősült. A \í- zasságkötés sokszor adás.vételi szerződésre hasonlított. Erről tanúskodnak azjikkori népből fakadt szomorú dalok is. Hány szegénysorsú lánynak a szemébe énekelték, hogy ...„Hiába hull a drága szemed könnye, a te neved nincs a telekkönyvbe". Vagy, ha sikerült is jobb élethez jutniok, hány igazi mély érzést temettek el a iá- nyok mert a férj jómódú volt. akihez gyakran a szülők kényszerítették őket. Nem lehettek azé, akit igazán szerettek Minderre fátyolt vetett a felszabadulás. Felszabadultak lányaink és asz. szonyaink az évszázados elnyomás alól és a nő, aki valamikor reménytelen szemmel riézett a jövőbe, ma önállóan irányítja sorsát. A szocialista iskolában ugyanolyan fltavassággal készítik elő a lányokat az életre, mint a fiúkat. Kedvük szerint választják meg pályájukat szakképzettségre tesznek szert, önállóan lépnek ki az életbe, becsületesen megállják a helyüket a munka frontján. Szervezeti életet élnek, bekapcsolódnak a politi. kai munkába, tanfolyamokon fejlesz, tik tudásukat sok esetben >> itt talál. ják meg a jövendő élettársukat is. Nyilvánvaló, hogy alaposan megísme, rik egymást, mielőtt házasságot kötnének. Ki kérdezi már manapság, hogy van.e a lánynak hozománya? A ke- lengye kérdése azonban még ina is fontos, mert manapság sem mondhat, juk azt. hogy nincs szükség kelengyére. De viszont nincs értelme annak, hogy a mama már kislány koruk, óta gyűjtse a huzatokat és térítőkét, hogy aztán a végén a szekrény alján elsárguljanak Nem, a mai lányok már nem hímezik kelengyéjüket nem gürcölnek hajnaltól vakulásig a slingelés és madeira hímzés mellett. Nem lényeges, hogy a párnák lapos, vagy magas hímzéssel legyenek díszítve. Ellenben párnahuzatra lepedőre, térítőkre és bizony, sok mindenre szüksége van a mai fiatal asszonynak is. A szükséges kelengyét, ha már le is egyszerűsítettük igényeinket, mégis csak össze kell állítani és természetes, hogy senki se rendelheti meg egyszerre. Hanem szí. pen tervszerűen össze kell gyűjteni. Nehéz előírni, hogy mi legyen a mai kelengyében. Mondhatnánk, hogy ez teljesen egyéni. Attól függ. hogv milyen nagy a fiatal pár lakása, együtt laknak-e majd a szülőkkel, milyen gyakran moshatnak stb. Remélem a leendő anyósok nem botránkoznak meg, amikor azt ajánlom. hogy kezdetnek elég, ha hat lepedőt szerez be a fiatal asszony és háromszor két. ágy. huzatot vesz: tehát 12 nagy párnahuzatot, 6 dunyha- és 4 paplanhuzatot. Legyen egy nagy abrosz, 3 kisebb :e„ hérabrosz és 4 színes abrosz. Törülköző: 6 frotir és 12 damaszt, konyhatörlő: 16. A fiatalasszony fehérneműiét a legszerényebben számítva a követ- kézéképpen állíthatjuk össze Hat helping, két pizsama, nyolc kombiné, tizenkét nadrág, huszonnégy zsebkendő, egy nyári és egy téli pongyola, hat pár harisnya. gokra pedig ugyancsak nagy szükség lenne. A községben jobban érvényesülne a X. pártkongresszus irányelve. A pártkongresszus kimondta a mezőgazdaság fejlesztését és a faluk szépítésé* is. Muzslán mégis előfordult, hogy a község főterére mázsaházat építettek, tehát készekarva szemétdombbá változtatják a falu legszebb részét. Igez. hogy park 'sítani is lehetett volna a teret, szobrot is lehetett volna odaállítani, de a helyi nemzeti bizottság mégis a mázsaház mellett döntött.- A helyi nemzeti bizottságban pedig képviselve vannak a fiatalok, nem is kis számban. Ezeknek a fiataloknak, he meglenne a kellő politikai tudásuk, akkor többet törődnének a falu szépségével, rendezettségével és a leendő szemétdomb helyett park díszelegne a főtéren. A politikai tudást mégis elhanyagolják és nagyon kevés fiatal van itt, aki tisztában volna a X. pártkongresszus irányelveivel. A sportról is megemlékezhetünk. A labbdarúgócsapat gyengén működik és más sportágat egyelőre még nem űznek. Lehetőség ugyan lenne rá, mert van sportpálya is és több kézilabdapálya is van a közséoben. Komoly kézilabdacsapat még sincsen, lehet, hogy majd később lesz. A CsISz-szervezet- nek feltétlenül a sport kezdeményezőjévé kell válni a faluban. A beszámoló mindezekről a hibákról hallgat. A bajokat elhallgatni nagy vétek, bár a fiatalok érzik, hogy valami hiba van a faluban, tudják, hogy segíteni lehetne ezen, csakhát hogyan, miképpen? Erre még senki nem adott felvilágosítást. Pedig a megoldás egyszerű. Az évzáró taggyűlésen arra következtettünk, hogy a kevés vitafelszólaló nagyon értékesen szólott a dolgokhoz. Ebből azt látjuk, hagy ven olyan erő a faluban, amely képes lenne megoldani minden problémát, ha rájuk bíznák. De sajnos, kevés fiatalnak ven . megbízatása, beleszólása a fontos dol- 5 gokba. Sok kis- ás középparaszt fía'al j teljesen a dolgokon kívül áll. pedig so- | kát segíthetnének úgy e CsISz-szerve- j zetben, mint a szövetkezet vezetésében. Az évzáró tagsági gyűlésen pedig azt tapasztaltuk, hogy az alapszervezet vezetősége nem törekedett arra, hogy ezeket a fiatalokat a CslSz szá-, mára megnyerje. Ez is nagy mulasztás. Amikor a gyűlés véget ért, önkéntelenül is arra* gondoltunk, hogy jó lenne, ha az itt tapasztalt bajok iegaiábh a többi faluban ne fordulnának elő. BAGOTA ISTVÄN Foltozás Az erősen sérült ruhát foltozással javítjuk ki. A foltozásra lehetőleg a javításra szoruló ruha anyagát használjuk. Ügyeljünk arra, hogy az anyag mintája a folton folytatódjék. Ahol nem keli a szabás vonalához .alkalmazkodni, ott a folt szélei egymásra merőlegesek. A helyesen vetett folt, főleg mintás anyagon alig vehető észre. A foltvarrás menete: A megsérült anyagot a világosság felé tartjuk, hogy lássuk, hol kopott a kelme. Szálkihúzással körülhatároljuk a hibás helyet. A foltot a ’’ehajtás miatt valamivel nagyobbra szabjuk. Színével a kelme visszájára férceljük, széleit behajtjuk és szegőöltéssel levarrjuk. A munkát a színére fordítjuk és itt dolgozunk tovább. A kihúzott szálak mentén kivágjuk a hibás szövetet. A sarkoknál bevágjuk, a széleket behajtjuk és szegőöltéssel rávarrjuk a foltra. A sarkokban a tűvel dugdossuk alá az anyagot és sűrűbben varrjuk le, hogy elő ne bújhasson. X .............. ...........1- ■ — Célszerű, szép bőhátú kabát. A zsebeket és a kézelőt keskeny börpánt szegélyezi. Erős, nehéz anyagból készül, nagyon célszerű, viselhetjük minden alkalomra. Csinos, fiatalos sportkosztűm. Készíthetjük a kabátot ballonból, a szoknyát szövetből. A divatos sapka-kalap anyaga is ballon, össze! igen praktikus viselet. TWWWŐT Paprikás csirke Az igazi, finom paprikás csirke a magyar konyha egyik legfőbb büszkesége. Különös gonddal fogjunk tehát hozzá az elkészítéséhez. Fiatal, de mar jő húsos, frisserr'leölt csirke keli hozzá, feltisztogatva, 8—10 darabra vágva, megmosva és ruhán megszárítva. Egy pár csirkére számítva 12—13 deka kocka:* vágott füstöitszalonnát olvasztunk. mi|or jól forr, belevetünk és sárgára pirítunk benne egy kis fej reszelt vöröshagymát, ráhintünk egy jó kávéskanál nemédes paprikát, ha újra felforr, belerakjuk a csirkedarabokat, megsózzuk, ha saját vizét lefőtte, egy kissé pörköljük, azután egy korái csontieve! öntünk rá. letakarjuk es'puhára pároljuk. Közben persze megmegforgatjuk s amikor látjuk, hogy puhulni kezd, hozzátesszük az előbb félretett májat is. Ezzel még vagy 10 percig pároljuk, azután három deci elsőrendű sűrű édestejfölt teszünk bele, ezzel még egyszer felforraljuk s azután meleg táion sürgősen az asztalra '.esszük. Könnyű, omlós galuska dukál hozzá. Negyvenöt deka liszthez három tojás sárgáját, egy deci tejszínt, vagy édes tejfelt, háror négy deci vizet és egy csepp sót veszünk, de csak akkor kezdünk hozzá, mikor már forr a fazékban a jól megsózott víz s akkor nem erősen kidolgozva, hanem csak úgy könnvedén összekeverve készítjük el. kanállal beleszeggötjuk a forró vízbe; feljőve kiszedjük, forró tejfeles zsírban megforgatjuk és meleg tálra rakva tálaljuk. Levesbe való tészták Daragaluska (grízgaluska) 10 deka habosra kevert vajba belekeverünk 2 tojás sárgáját, 10 deka darát, kellő mennyiségű sót és végül a két tojás keményrevert habját. Kis kanállal galuskákat szaggatunk - a forró levesbe és körülbelül egy negyed óráig főzzük benne. Májgombóc 15 dkg borjú-, disznó- vagy baromfimájat apróra vágunk és szitán áttörjük. Egv fél tejbe áztatott zsemiét is áttörünk és mindezt, jól összekeverve egy keménytojás szitán áttört sárgájával, egy evőkanál finomra vágott gombával, kis petrezselyem zöldjével, hoz- ?5adunk még egy egész tojást, kevés szitált zsemlemorzsát, egy csipet sót és törött jborsot. Gombócokat formálunk belőle és a forró levesben kifőzzük- Velősgombóc Két jó kanál langyos csontvelőt összekeverünk két-három tojással, egy kockára vágott zsemlyével (melynek héját előzőieq levágtuk! kevés liszttel és megsózva, borsozva gombócokat formálunk belőle. A forró levesben nyolctíz percig főzzük. /
