Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-10-09 / 80. szám
1954. október 9. ÓI IFJÚSÁG---A fiatal fiúik utánozni akarják a nagyokat és ezért dohányozni kezdenek. Az hiszik, hogy akkor már „felnőttek” lesznek. A dohányzási tilalom rendszerint ellenkező hatást vált ki. Ha e serdülő fiúk már megkezdték a dohányzást, mindig kitartanak mellette — még akkor is, he nem ízlik — tisztán csak virtuskodásből. hiúságból, hencegésből. Az iskolákban a tanítók gyakran beszélnek a dohányzás ellen, orvosok is jönnek, előadásokat tartanak, filmeket i§ vetítünk, az ifjúsági szervezetekben, s pionír gyűléseken is felvetjük a dohányzás kérdését. Mindez nem elég. A legerősebb fegyver mégis az, ha alaposan megmagyarázzuk, hogy a dohányzásnak milyei rossz hatása van a fiatal szervezetre. Magyarázzuk meg, hogy ha például egy kutya vérébe egy nikotin-csepp 15-töd részét befecskendeznénk, ekkor a kutya tönkremenne. Mennyi nikontínt tartalmaz egy doboz cigaretta? 25 cigaretta füstje körülbelül két cseppet, azaz 125 milligramm nikotint tartalmaz. Minden elszívott cigarettából egy milligramm, azaz a gramm ezredrésze kerül a szervezetbe. Negyvenszer-ötve-nszer ennyi nikotin —már halálos adagolást jelenthet. Kevesebb pedig elegendő ahhoz, hogy kezdő dohányosoknál mérgezési tüneteket idézzen elő, amelyek sápadtsággal, gyors pulzussal, hideg verejtékkel, szédüléssel, fützúgássa! jelentkeznek. Kezdő dohányzók rendszerint nem szívják a füstöt a tüdőre. A nikotin egy része ilyen esetben a nyelv és az íny által felszívódik. >. Amikor a dohányzó „slukol”, akkor a dohányfüst a tüdő nagy felületével kerül érintkezésbe (mely melireszivásnál — 150 négyzertméter felületen) és a felszívódott nikontínmennyíség megsokszorozódik, Az idősebb és régi dohányosoknál, a szervezet lassanként megszokja a mérget, miiközben a méreg egyre fokozza romboló hatását. Miben nyilvánul e nikotin mérgező hatása? A nikotin elsősorban az idegrendszerre, a szívre és a véredényekre hat a legjobban. Feltétlenül megrövidíti az emberi életet. I. P. Pavlov akadémikus, a nagy ffeiológus — arra a kérdésre, hogy hogyan hosszabbíthatjuk meg életünket, így felelt: „Ne igyatok bort és ne dohányozzatok, ne tegyétek tönkre szíveteket — akkor olyan sokáig fogtok élni, mint Tizian (Tizian, az ismert reneszánsz festő 99 évet élt.) ' Sok dohányzó ezt hiszi, hogy a cigaretta megnyugtatólag hat az ideg- rendszerre, hogy jobban végzik a szellemi munkát, he cigaretta füstfelhőbe burkolóznak. Tévedés. A dohányzás általi gyengül az emlékezőtehetség és a megfigyelőképesség. , Ha például dohányzóknak és nem dohányzóknak azt a feladatot adjuk, hogy mondjuk, egy félórán keresztül nagy számoszlopokat adjanak össze — a dohányzók számításaiban sokkal több hibát találunk. A nikotin szűkíti a véredényeket. Ezt már a tudományos megfigyelések és kísérletek régen bebizonyították. A cigaretta elszívása Után az erek összeszűkülnek és a vérkeringés meglassul. Ha valaki minden félórában új cigarettára gyújt, akkor a véredények állandóan összeszűkült állapotba kerülnek. Férfiaknál a vérkeringés 20 százalékkal lesz lassúbb, a nőknél 40 százaléklka 1. Ebből is láthatjuk, hogy a nő véredényrendszere jobban reagál a mérgekre, tehát a nő érzékenyebb a nikotin hatására is. A véredények szűkülése folytán természetesen rosszabb az általános vérellátás. Három-négy fokkal alacsonyabb lesz a bőr hőmérséklete is. Rosszabbodik e szervezet hőellátása is és betegségek iránt kisebb az ellenálióképessőg. A gyomorfekély a gyomorfalak és a belek rossz vérellátása következtében képződik. Dohányosoknál igen gyakori, Ha a fekély még csak kezdetleges stádiumban van, akkor sokszor elegendő, ha felhagyunk a dohányzással és máris javulást észlelünk. A nikotin tönkreteszi a C-vitamint. Tapasztalataink megmutatták, hogy a vér C-vitamintartalma a felére csökken. 25 cigaretta füstje körülbelül félliter széngázt tartalmaz. A széngáz köny- nyen egyesül a vér festékanyagával! és akkor már nem dolgozza fel az oxigént. A széngáz nagyon árt a szemnek. Idősebb, erős dohányosok sokszor szenvednek szembetegedésékben — és gyakran meg is vakulnak. Egy cigaretta füstje is százmillió végtelen apró részecskéből áll és ezek állandóan izggtólag hatnak a légzőszervekre. Rekedtség és gyakran a légzőszervek megbetegedése áll be. A krónikus köhögésből később idült hörghurut fejlődik és idővel szétroncsolja a tüdőt. Igen tanulságos, ha megfigyeljük, hogy a dohányzás milyen hatással van a sportolókra. Megállapítottuk, hogy a dohányos sportolóknak gyorsabb a szívverésük, magasabb a vérnyomásuk, mint a nemdohányzóknak. Minden sportolónak van egy kis szívtágulása, a szív a nemdohányosoknál aszerint tágul, hogy mennyire veszik igénybe, míg a dohányosoknál a nikotin egyenesen megtámadja a szíviizomirendszert. Tehát a dohányos sportolónál a szívizom nem bírja a megfeszítést és a szív kitágul. A gyakorlott tréner megkívánja a sportolóktól, hogy mondjanak le a dohányzásról. Sok dohányos azt hiszi, hogy a dohányzásról nem lehet leszokni. I .P. Pavlov tanítása és sok példa bizonyítja, hogy ez nincs így, A szervezet mindig védekezik a dohányzás ellen, hiszen a dohányzás tulajdonképpen a szervezet tudatos megmérgezése. A dohányzás szükségletét természetellenes módon kártékony reflex által honosították meg és így vált aztán szokássá. De a szokásról az ember mindig leszokhat. A lényeg ez, hogy átmenet nélkül egyezerben kell örökre abbahagyni a dohányzást — és arra kell gondolnunk, hogy minden szippantás — az „utolsó cigarettából” a reflex felújításához vezet, Az az ember, aki tudatosítja magában, hogy a dohányzás ártalmas és belátja, hogy a dohányzás megnyugató hatása csak látszólgos, elnyomhatja megában ezt a csúnya szokást. — Gondoljunk csak arra, hogy mit mondott egyszer Korcsagin étivel: „Nem dohányzom többé! Az, aki nem tud lemondani rossz szokásáról, az egy fabatkát sem ér!" * ★ ★ Miková Márta is segített a dohányszedésnél a toronyi EFSz-ben. Mosolyon, mert a friss levegőn végzett brigádmunka jól esett az irodában töltött nap után. Örömmel írom ... Örömmel iram ezt a néhány sort a váqsellyei Mezőgazdasági Mester- iskolából, , Alig egy hónap múlt el az iskolai évből, máris elmondhatjuk, hogy az iskola tanulóifjúsága lelkiismeretesen végzi feladatait. Nem a tanulásról, a szervezeti munkáról akarok beszélni Már az első hetekben hozzáfogtunk az ifjúsági mozgalomba való toborzáshoz. Az eredmény: ma már minden tanuló az iskolánkban tagja a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövet, ségnek. 24 előfizetőt szereztünk az Új Ifjúságra, miért szervezetünket a járási vezetőség vándorzászlóval tüntette ki. Az évzáró közgyűlésen, ahol a munkatervet is megbeszéltük, szó volt a Fuöík-jelvény megszerzéséről. Úgy határoztunk, hogy hozzáfogunk a könyvek beszerzéséhez, hogy mielőbb megkezdhessük az olvasást és az olvasókörökben_ a munkát. TÓTH LAJOS, II. éves tanuló Reggeli kép Különösen szép reggel a lénárt. falvai kertészet. Tekintsünk be egy pillanatra. Már mind ott vannak. Lányok, asszonyok, Paradicsomot szednek. Mosolygó, pirosló paradicsomot. Óvatosan rakják a kosarakba. Egy másik csoport a zöldséges kertben munkálkodik. Hagymát ás. A túlsó kertben a paprikaszedés befejezése előtt állnak. S közben-közben felhangzik a vidám nóta. Kicsiny, 17 hektárnyi terület ez a kertészet, kicsiny, mégis nagynak, óriásnak tűnik a szemünkben. Igen, az emberek munkája, a szorgos kezek naggyá teszik. Mindezt most, reggel, még jobban érzem. x RAKAY MAGDA. Lénártfalva Gyakorlat teszi a mestert, — mondta a közmondás, A napokban főleg ezt tapasztalhatták az elsőéves hajóépítő tanulók, akik először tekintették meg a komáromi új hajógyárat. A pozsonyi kaputói már kibontakozott az üzem hatalmas csillogó tetejű épülete. Az üzem bejáratánál Czibul- ka elvtárs várta a fiatalokat. Üdvözölte is ükét. Mindez jól esett a fiatal cseh, szlovák és magyar elsőéveseknek, akik hazánk legkülönbözőbb részeiből jöttek ebbe az öreg hajóépítő városba, hogy kitanulják a lakatos, szerelő, villanyszerelő, hajókovács, vagy más szakmát, aszerint, hogy ki mit választott. Széles betonúton jutottunk el az asztalosműhelyig. Czibulka elvtárs szólt is Palec Józsefnek és Petrák Emánuelnek, akik'az asztalosságot tanulják majd, hogy jól figyeljék meg a dolgokat, hiszen ez lesz a műhelyük. Az asztalos műhely után a szerszámjavító és a mechanikai műhelybe mentünk. Itt is volt sok látnivaló. Mindnyájunknak mégis talán a hajógyár szive, a nagy szerelőcsarnok tetszett legjobban. Nagy sürgés-forgás, zaj, gépek kattogása kavarja itt a levegőt. Az itt dolgozó munkásoktól nagyon függ az egész üzem tervének a teljesítése. Varga Jóska, MichaMcs Miska és Füssy Zoltán hajószerelők akarnak lenni. Egy.két dolgot máris megkérdeznek a munkásoktól. Legérdekesebb, ami azt hiszem minden fiatalt kiváncsivá tett, hogy hogyan eresztik vízre a szerelőcsarnokban elkészült óriás hajót. Ezt is megnéztük. Igaz. éppen akkor nem eresz, tettek vízre egy hajót sem, de az ott dolgozó munkások megmagyarázták. Azt is elmondták a kiváncsi elsőéveseknek, hogv még emlékeznek rá, amikor a vassínek helyett, egyszerű fagerendakon, facsúsztatókon bocsátották vízre a hajót. Ügyességre, erőre, jól begyakorolt mozdulatokra vort szükség, nehogy valami hiba •történjen. Ma már egyszerűbben, körjnyeb. Íren megy ez. \ Az üzem megtekintése után megnéztük a hajókat a Dunán. Az egyiket belülről is megtekintettük. Nagyon sok látnivaló akadt bent is. * Valamikor, nem is oly régen még, Ady Endre, a költő fájdalmasan tette fel a kérdést: ,,A Duna partján sose éltek boldog, erős, kacagó népek?” Nem éltek, de élnek. Boldogan menetelünk az öreg Duna partján, cseh, szlovák és magyar bírálok, a holnap hajóépítői. NAGY SÁNDOR Komárom Két jogásznövendék írja Prágából Az elmHt napokban tért vissza or- szágkörüli útjáról a prágai Károly-egye- tem jogi fakultásának kbltúrcsoportja. Az ország jelentősebb vasúti központjait látogatták meg; úgymint Ceské Budejovicét, Brnót, Bratislavát, Zólyo- mot, Zsolnát és Kassát. Rendkívüli szeretettel fogadták a kultúrcsoportot, gazdag műsoruknak 'sikere volt. Különösen említésreméltó Vandró Piroska, aki szlovák és magyar népdalokat énekelt. Miután visszatértünk Prágába, kiértékeltük munkánkat és az elsőosztályos hallgatóknak, kultúresten, ízelítőt adtunk műsorunkból. Sok elsős fiú és leány csatlakozott a kultúrcsoporthoz. A végén szeretnénk még egyet megjegyezni. Idősebb, egyetemet végzett emberek, még jói emlékezhetnek a valamikor ’ogasz-típus” egyetemi hallgatókra. Így volt, a jogásznövendékek, a főiskolások legcsenevészebb, leglus- tábbjai voltak. Ezzel persze nem mondjuk azt, hogy mindenegyes olyan volt, de a nagyrészük igen. Ez egyszerűen abból az okból, mert a jogi fakultáson azelőtt többnyire a jómódúak gyermekei tanultak. Nem akarjuk sokáig fejtegetni ezt, bizonyítgatni, az ellenkezőjét, elég ha tudjuk, s látjuk, hogy a mai jogásznövendékek egészen másképpen viszonyulnak az iskolához, taroláshoz és amint a fentemlítétett dologból láthatjuk, a nép neveléséhez, kultúrájához is. MEDE ISTVÄN FEHER ZOLTÁN Prága, Károly-egyetem Problémák egy kertészetben ratislavában, a vágóhíd melletti kertészetben kertésznövendékek tanulnak. A kertészetben most már kevesebb a munka, kevesebb ember is dolgozik, mint, nyáron. Vége a szezonnak. Az öregebb munkások a meleg, ágyakat készítik, a fiatal tanulók pedig kint dolgoznak a kertben. Pszota elptárs, a kertészet vezetője vezet, el hozzájuk. Amíg az irodából a fiúkhoz érünk, elmondja, milyen a tanulók munkaköre, hogyan dolgoznak — Két évig tart a tanulási idő mondja Pszota elvtárs. Ezalatt a két év alatt sokat lehet tanulni, de tanul. niakarásra is szükség van. A tanulók három hónapig dolgoznak egy munka- szakaszon. Közben persze iskolába is járnak. Itt két év alatt csak az alapismereteket szerzik meg, azután itató- rozzák el, hogy milyen szakot válasz- szanak, vájjon a virágokhoz, a zöldségekhez. avagy a faiskolába kerül, nek-e. Orbán Gyulával beszélgetünk előszóit. Orbán Gyula jelenleg a krizantémokat kezeli, Boldogan magyarázza munkáját, mialatt kezei gyorsa# tördelik a kis zöld leveleket. Jelenlegi munkája az, hogy a krizantémbokrokról lecsípdesi a felesleges hajtásokat, A megmaradt bimbó így gyorsabban fejlődik. — Nem szokásom dicsérni — mond. ja Pszota bácsi — . de Gyula a legügyesebb a másodéves tanulók között. Orbán Gyula csoportjában dolgozik még Ádám Emil is. Sajnos vele nem tudunk beszélni. Süketnéma. De annál jobban végzi munkáját. Nemrég szabadult. S mert a régi tanulók közül a legügyesebbek közé tartozott, meg. hagyták a kertészetben. Egyesek szépen haladnak a tanulásban is. Például Chlapovic Mária, aki jelenleg a primulákhoz van beosztva, már teljesen önállóan dolgozik, pedig még csak tanuló. De a tanulók között mindenféle emberek vannak. Nem mindegyiknek fekszik a szívén a munka. A tanulók egy része nem érez hivatást ehhez a pályához. A kertészetben csak egy kibúvót látnak. A fiúk közül legtöbben autószerelők, lakatosok, villanyszerelők szerettek volna lenni. A lányok meg varrónők és mert ott nem vették fel őket, elmentek kertésznek, Úgy is néz ki a munkájuk. Hiába vannak jó mestereik, tanítóik, mint például Pszota bácsi, ha a tanulók körében nincs érdeklődés a szakma iránt, akkor minden fáradság felesleges. Márpedig ez hiba. A tanulók Bratislava környékéről járnak be minden nap a munkába. S így közelebbről jóformán nem is ismerik egymást. Hiába van nevelőjük, ha nincs tanulóotthonuk. estereik, tanítóik előtt nagy feladat áll. Meg kell győzni a fiatal fiúkat és lányokat arról, hogy ma már nincs jó és rossz szakma, hogy a mi társadalmunkban minden munkás egyenjogú. És akkor jobban megy majd a munka is. RICZKÓ BÉLA A sellyei járási szövetség raktárában gondoskodnak a bő és jó áruról. A TORONYI LÁNYOK SEGÍTSÉGE Séta a gyárban
