Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-09-29 / 77. szám
6 ■mm. UI IFJÚSÁG 1954. szeptember 29. lánnyal ettől fogva gyakran találkozott. Ogy érezte, hogy végre előtte is kitárult a boldogság kapuja. A lány megszerette az artistát, s a menyasszonya lett. A szerelmes lány most már más szemmel nézte vőlegénye foglalkozását, s nagyon féltette őt. Hirtelen elhatározással , az első vonattal utána utazott, de így is későn érkezett, vőlegénye már fent volt a kötélen. A nézőtérről kiáltott fel hozzá: hadd abba, g.^ere le! Az artista annyira megörült menyasszonya hangjának, hogy önkénytelenül lenézett. Elvesztette az egyensúlyát és lezuhant. Azonnal szörnyethalt... A CIRKUSZ IGEN RÉGI LÉTESÍTMÉNY. Cirkuszi játékokat már ez ókor előtti időben is rendeztek. Az ókor legnagyobb és legszebb cirkusza Rómában volt. Eredetileg köralakú épület, később a görög stadion alapját vette fel. A császárság korában a legnagyobb pompával építették fel a Maximus cirkuszt. Díszítésére sok aranyat és drága márványt pazaroltak. A negyedik században az előzetes átalakítások során négyszázezer nézőt fogadott megába. A cirkuszban eleinte igen gyakran, később ritkábban atlétikai versenyeket is rendeztek. A szünetek alatt rendszerint bohócok, csapürágók, artisták és bűvészek szórakoztatták a közönséget. A játékok fő száma a lóri közönség kedvence Ärmst Jane lek zenebohóc. Képünkön egyik mutatványa közben láthatjuk. Nagy sikert aratott a fNfricae-Bonlt&^testii&rek artista száma is. (Sugál György felvétele, i A két kis öroxsVSnt az idősebb Flaksz testvér tartotta a lenese j4s. (Suuár^Gvőrau felvétele.) Ez a tigris még nem szokta meg börtönét. Bömbölésével minduntalan a szabadságát követeli vissza. (Sugár György felvétele) AZ ELMÚLT HÉTEN Bratislavában járt a Krdván cirkusz. Már jónéhány éve nem láttam cirkusz-előadást, ezért örömmel mentem a cirkuszba. A Kriván- na! ugyan már kétszer is találkoztam Komáromban, de azóta — amint később megtudtam — nagyot változott e cirkusz élete. Kissé korán érkeztünk, az előadásra több mint fél órát kellett várnunk. Ezt az időt az állatkert megtekintésével töltöttük el. A ketreceket lármás gyerekek vették körül, vastag félgyűrű- ben. Közülük többüknek igen jó gyakorlata volt az álletkert-nézésben; hosszú botokkal a kezükben, vadgesztenyékkel a zsebükben felszerelve jöttek, hogy legyen mivel, az állatokat bosszanteniok. AZ EGYIK KETRECBEN enyaorosz- lán van két kicsivel. Nem sokkal nagyobbak még a vadmacskánál. Kellner Artur a gondozójuk. Megkértem, adjg ki őket, hogy lefényképezhessük. A lencse elé Flaksz-Donelli artista tartotta őket. Az oroszlánoktól az elefántokhoz vezetett az utunk. Több ismerős csatlakozott hozzánk, hogy közelebbről láthassák a negyvenöt-mázsás indiai ki- vándorlottat. A sátrában azonban öt sem lehetett lefényképezni, mert bent sötét volt, ki kellett hozni a napra. Méltóságteljes léptekkel sétált ki, mint aki tudja, hogy nálánál nagyobb állat nincs a cirkuszban. Az egyik kollégám arra biztatott, hogy „lovagoljam” meg, Kedvem is lett volna ráülni, de az elefánt nem tankolta, hogy megtegyem. Mintha értett volna a szóból, hosszan elbpdült. Közben már létráért is elmentek. De, nem azért jöttem, hogy külön cirkuszt csináljak a cirkuszban — gondoltam, s a körülöttünk toiongó gyerekek nagy sajnálatára elálltam a szándékomtól. Az ELEFÁNT UTÁN a medvét vettük sorra. Ennek az a dolga, hogy minden előadáson két kört tegyen meg motorkerékpárjá al. Erre a tudományra Flex Donelli tanította meg. A Pepik névre hallgat.' Testsúlya a felszálláskor néha1 zavarba hozza, mert nem könnyű dolog hárommázsás testet e- gyensúlybain tartani. De ezt a nézők nem láthatják, mert Pepik még kim ül fel a motorkerékpárjára. A medvétől a tevékhez, a tevéktől pedig a lovakhoz mentünk. Igen sz.e- 'íd lovak ezek, s nagyon torkosak. Ido- mítfsukkal a cirkusz igazgatója foglalkozik. Akadt közöttük olyan is, «- melv számolni is tud. NEMSOKÁRA KEZDŐDIK AZ ELŐADÁS, a többi állatot már csak menetközben nézzük. Útközben számtalan cirkusztörténet jut az eszembe. Gyermekkoromban nagyon szerettem a cirkuszt s szerettem az artisták életerő! szóló írásokat olvasni. Egy képeslapban egy német kötéltáncos artista éle- *éről olvastam. A lap elmére, s az artista nevére már nem emlékszem. A lap szerint az illető artistának jogi doktorátusa volt, s csak azért lett artista, mert nagyon csúnya volt. A nők kerülték, mégcsak barátkozni sem a- kartak vele. Egyszer cirkusz látogatta meg városát, s elment az előadásra. Megfigyelte, hogy a 30 méteres magasságban nem látszik tisztán az artista arca. Ezért határozta el, hogy kötéltáncos artista lesz. Bízott benne, hogy talál olyan lányt, aki meg tudja becsülni művészetét. Fent nem látják A 23 éves indiai ele;antnak Hangi János a gondozója. Az etetőn’ mutatványok fia munkáját dicsérik ß,ehochy felvétele) az arcomat, s ha lejövök még mindenki a produkció varázslata alar.t lesz — gondolta. Szorgalmasan gyakorolt, s rövid idő alatt híres artista lett. Az egyik fellépése után egy fiatal lánytól nagy csokor fehér szegfűt kapott. A és a kocsiverseny volt. A császárság korában a ló- é, a kocsiversenyek teljesen kiszorították a többi számot. A rómaiak nagy szenvedéllyel rajongtak a cirkuszi játékokért. Innen ered Juvenalis mondása, hogy Róma népe csak kenyeret és cirkuszt kér. A verseny kocsisok gyorsan gazdagodtak, s ők voltak Rómában a legnépszerűbb emberek. Sokszor a császárok is felcsaptak versenykocsisoknek, hogy egy kis olcsó népszerűségre szert tegyenek. Az atléták, a bohócok, az artisták és a csepürágók élete igen nehéz volt. Ők nem indulhattak a versenyeken, mert sem kocsijuk, sem pedig lovuk nem volt. Kénytelenek voltak azzal beérni, amit feléjük dobtak. Öregségük koldusbotot nyomon a kezükbe, s többnyire az országutak mentén kóborgás- sal töltötték életük utolsó éveit. Sorsuk nem sokat változott egészen a legutóbbi időkig. Nálunk a felszabadulás és főleg az 1951-es év jelent határkövet az artisták életében. 1951-ben államosították a megáncirkuszokat, s a dolgozói megbecsült állam: alkalmazottak lettek. M - a munkaképtelen és az öreg artisták nyugdíjat kapnak, s az artisták gyermekei rendszeresen látogatják az iskolát. KEZDŐDIK AZ ELŐADÁS. A konferansziétól megtudjuk, hogy a Kriván cirkusz e nyáron a Szovjetunióban és e Kínai Népköztársaságban képviselte artista művészetünket. Jobb- nál-jobb számok váltják egymást. A műsorban elég sok új szám szerepe', a régi számokat pedig tökéletesítették és módosították az artisták. A hozzá nem értőnek nehéz megállapítani, hogy melyik szám a legjobb, mert a legtöbb mutatvány kitartó munkát és rengeteg gyakorlatot igényel. A közönségnek természetesen a legnehezebbnek látszó számok tetszenek a legjobban. Itt a- zonban kétszeresen érvényes az a magyar közmondás: e látszat csal. Nekem a Szuchy-család száma tetszet a legjobban. A legtöbb számmal Szuchy Vencel szerepei. Legjobb számát feleségévei adja elő, Hanyatfekve lábán öt méter hosszú létrát tart s a felesége kígyózva megy fel rá és jön le róla. Ez nagyon régi artista szám, de e Szuchy-házaspá-r hosszabb ‘deig csinálja, mint a több artista. Másik produkcióját Szuchy Vene«! lányával, Erzsébettel adja elő. Ez is iger, szép szám. A cirkusz legnépszerűbb emberei a bohócok. A közönség tombolva fogadja őket. Különösen Arnost Jenecek zenekomikus aratott nagy sikert saját- gyártmányú érdekes zeneszerszámával, de a másik kettőnek Szuchy Vencelnek és Stipkának is bőven kijutott a tapsból. AZ ELŐADÁS UTÁN több artistát látogattam meg az otthonában. Először Szuchyékat kerestem fel. Szívesen fogadtak. Leültettek az asztal mellé, majd elzárták a rádiót, hogy ne zavarja beszélgetésünket. Két szépen berendezett szobájuk van ez egyik kocsiban. 1945- től élnek Csehszlovákiában, Magyarországról jöttek át. Ott a Gazdag és a Donért cirkuszban dolgoztak. Szuchy Vencel és felesége régi artista-családból származik. Lányukat hatéves korá- tól tanítják és azóta rendszeresen fel is lép. Most 13 éves, a cirkusz legfiatalabb artistája. Új, önálló számokat tanul kötélen. Munkája mellett rendszeresen látogatja a 8 éves iskola hetedik osztályát. Jó tanuló. Érdekes módon van megszervezve az artista gyerekek iskoláztatása. Minden városban, ahol a cirkusz vendégszerepei, csak pár napot járhatnak iskolába. Az iskolalátogatást mindenütt igazoltatják s a tanév végén. ott, ahoi tartózkodnak, évzáró vizsgát tesznek és bizonyítványt kapnak-. Az artista gyermeke néha egy tanév alatt több mint 50 iskolában fordul meg. Erzsi nagyon szereti a foglalkozását, s nem válna meg tőle semmi pénzért sem. A 8 éves iskola elvégzése után nem tanul tovább, minden idejét az artista művészetnek akarja szentelni. Édesapja tapasztalt artista, sokat járt külföldörf. Most sem könnyű, de a múltban leírhetatlanul nehéz volt ez artisták élete. A cirkusztulejdonosok sok esetben nem engedtek védőberendezést használni a fellépéseknél, mert az életveszélyes számok jobban vonzották a közönséget. Ma a legcsekélyebb veszéllyel járó számokat védőberendezés nélkül tilos bemutatni. A rosszat könnyen felejti az emoer, de Szuchy elvtárs így is sokat tud mesélni régi életéről. Mosolyogva mondotta el az egyik törökországi élményét. 1935-ben Konstantinápolyban elefántot vásárolt a cirkuszvéllalkozó. amelynél alkalmazásban volt. Hajóra akarták felhajtani az elefántot, de megszökött. Mindent felforgatva, ami ez útjába állt, a városba menekült. Az utcákon óriási rémület támadt. Még az autókból is kiugráltak, hogy elbújhassanak a hatalmas vad elől. Három napig tartott, míg sikerült a hajóra parancsolni az elefántot. Ez alatt a három nap alatt Szuchy elvtárs társaival együtt nem evett egy falat kenyeret sem . .. ARNOST JANECEKET olvasás közben találtam. 40 éves. gyerekkorától cirkuszban dolgozik. Felesége és két lánya Prágában él. Lányait ott taníttatja. Csak nagyon ritkán látogathatja meg őket, de ennek ellenére is boldog ember, s mint legtöbben ebben a cirkuszban, foglalkozásának szerelmese. Sokat beszélt a szovjetuniói és a kínai útjáról. A Szovjetunióban rövidebb ideig, Kínában pedig három és fél hónapig voltak. Elmondotta, hogy milyen nagy szeretettel vették őket körül a két nagy országban. — Szavakkal el sem tudom mondani, hogy milyen szép volt az ez út — mondotta. SOKAT TANULT a szovjet és a kínai artistáktól. A tanultakat már jövő évi műsorában felhasználja. Sok új bohócviccet is hozot megával, egyébként vicceit sejátmage írja. Ha az ember polgári ruhában találkozik vele, nem is gondolná, hogy bohóccal van dolga. Megfontolt, komoly ember. Szabad idejében sokat **:>lves, ez a legkedvesebb szórakozása A Flaksz-testvérek kedvenc farkaskutyáikkal foglalkoztak, amikor benyitottam hozzájuk. Az öregebb 23. a fiatalabb 20 éves. Mindketten gyermekkoruktól a szüleikkel cirkuszban élnek. Először három éves korukban léptek fel e szüleikkel. Artisták. Közös számuk van Nagyon ügyes, sokoldalú fiúk. Ha valaki megbetegszik és nem léphet fel, rendszerint ők helyettesítik. Értenek az álletidomításhoz is. Az idősebb testvér most két évre búcsút mond kedves foglalkozásának, kétéves katonai szolgálatra vonul be. KÉSŐ ESTE VOLT, mikor búcsút vettem tőlük. Az udvaron munkások csomagoltak. Még jóformán ki sem csomagoltak és már tovább mennek. Hiába, ilyen a cirkusz élete. BARTHA TIBOR ÚJ IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer Kiadja a Smena a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala, Bratislava, Prazska 9. — Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő Szőke József. — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bratislava, Prazska 0 Telefon 287-17. 237-01, — Nyomja Merkantil n. y. nyomdája. — Elöfizeté«- egy évre 30.— Kés. félévre 15.— Kés — SBŐS Bratislava száma 419-214-nfi17 — Hit tap bélyeg ’vigedéive/ve Bratislava í Kér illeti Postahivatal. Feladó és Irányító postahivatal Bratislava 2. — irányító szám 1400-1. — Terjeszti a Postaszolgálat, — Rendeléseket minder, postahivat*!' és trunden kézbesítő átvesz. D-51523
