Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-10-02 / 78. szám
I ÚJ IFJÚSÁ A (JslSz SZLOVÁKIAI K Ö Z P O L\ 1 1 B ZOIISÁGÁINAK LAPJA Bratislava. 1954. október 2. Ara -Í0 fillér III. évfolyam 78. szám Elet Nyugaton... A csehszlovák sajtóiroda szeptember 29-én megtartott értekezle. tén Bruno Folta, a „Szabad Európa” rádió volt bemondója nyilatko. zott. Nevem Bruno Folta, 1935. október 25-én születtem Bratislavában, itt lakik és dolgozik anyám és van itt több hozzátartozóm is. Amikor elvégeztem az alapfokú iskolát. Tibor Adamec osztálytársammal együtt tiltott úton Ausztriába mentünk. Azt gondoltunk, hogy kényelmes és gondtalan életet élhetünk ott. Persze ebben csalódtunk és Bécsbe érkezésünk után éhesen az amerikai konzulátushoz fordultunk segítségért. Az amerikaiak egy bécsi kolostorban helyeztek el, ahol a Csehszlovákiába küldött amerikai ügynökök központja volt. Később a linzi, majd a salzburgi menekült táborba kerültünk. Többnyire régi konzervekkel élelmeztek és anyagi támogatást sem kaptunk. A lakásban poloskák hemzsegtek, a tábor lakói loptak és raboltak. Láttam, mint merül el naponta az ifjúság az erkölcsi mocsár fertőjében. Mindannyian a társadalom kivetettjeivé váltunk. Sokan, néhány schilling reményében a helyi lakó. sokat támadták meg. Minden az amerikaiak felügyelete alatt történt. Az amerikai kémszolgálat ezek közül keresi ki a megfeleli) alanyokat és kémkedni küldi őket a Csehszlovák Köztársaságba és a többi népi demokratikus államokba. A Smena főszerkesztője érdeklődött a Nyugaton élő menekülők és az ifjúság életviszonyairól. Hogy milyen kilátásai vannak egy fiatalembernek Nyugaton? Sok esetben az alapfokú iskola elvégzése után a fiatalember a munka- nélküliek sorába jut. Azután éhség, nyomor, koldulás és örökös megalázás vár rá. A fiatalember számíthat arra. hogy küldönc lesz belőle, vagy valami más nehéz mun, kába felveszik segédmunkásnak, ahol gyakran csupán ellátásért és lakásért dolgozik. Ha ilyen munkát kap. boldog lehet. Hasonló sors vár a lányokra is — elmehetnek az urakhoz lakásért és ellátásért szolgálni, vagy beléphetnek a bárba, ahol ugyancsak az uraknak mutogatják és adják el magukat. Ez a keserves helyzet a gonosztevők — főleg aZ ifjú gonosztevők — számának állandó növelését okozza. A nyugatnémet sajtóban naponta több gyilkosságról, öngyilkosságról. rablásról és hasonló ese. tekről olvashatnak, amit ezek a lapok mint szenzációt tüntetnek fel és nem veszik tekintetbe azt, hogy az ilyen és hasonló esetek többnyire az emberek nyomorából és keserves helyzetéből származnak. Csehszlovákiába való visszatérésem előtt olvastam a nyugatnémet sajtóban egy 16 éves ifjú bírósági tárgyalásáról, aki egy 8 éves fiút gyilkolt meg. A kérdésre, hogy miért tette a következőket felelte: Az amerikai filmeken gyakran láttam, hogyan ölnek és ezt a valóságban is látni kívántam. Egy másik cikkben arról írtak, hogyan_ lopott lovat és pisztolyt egy 18 éves ifjú. csupán azért, mert cowboy könyvet találtak nála, amelyből ..tudását és tapasztalatait” merítette. Csehszlovákiába való visszatérésem után lehetőségem nyílt arra, hogy összehasonlítsam az itteni életet a nyugatival. Az a nézetem, hogv eddigi tevékenységemmel támogattam mindazt a>, gonoszságot, amit áruló emigránsaim az amerikaiak érdekében saját nemzetünk ellen elkövetnek. Ezért elhatároztam. hogy végetvetek eddigi életmódomnak és úgy döntöttem, hogy visszatérek hazámba. Hazámba való visszatérésem után jelentkeztem az államhatóságoknál és kértem, hogy adjának ahhoz lehetőséget, hogy nyilvánosság előtt nyilatkozhassak „a Szabad Európa” rádió uszításairól. A blanskói kőfejtő-üzem dolgozói befejezik munkájukat. Ebből a kőanyagból készítik, majd a svidníki emlékmű talpazatát. r Az Uj Ifjúság postájából: Miénk a sajtóterjesztés versenyzászlaja A leleszi mezőgazdasági iskola a sajtónap alkalmával a legtöbb újságelőfizetőt szerezte a járásban. Különösen sokan fizettek elő az Üj Ifjúságra. Elnyertük a sajtóterjesztés vándorzászlaját is. örülünk a versenyzászidnak is, de legjobban annak örülünk, hogy a-33 fiatal a legközelebbi napokban már olvashatja az ifjúsági sajtót és tanulhatnak belőle. Az iskolánkban eddig 70 Üj Ifjúság, 28 Szabad Földműves, 22 Szövetkezeti Termelés, 12 Üj Szó és egyéb folyóirat jár, amelyből sok tapasztalatot merítünk. Az újságolvasás és a folyóiratok olvasása hozzásegítenek a jobb tanulmányi előmenetelhez. Azt tanácsoljuk minden fiatalnak, hogy fizessenek elő valamilyen sajtótermékre, mert a sajtó nemcsak szórakoztat, hanem mint egy jó barát, oktat 6S VCZ6Í. KALAPOS JÓZSEF — LELESZ Megtartottuk az évzáró taggyűlést Szeptember 18-án tartottuk meg a mi iskolánkban, a dunaszerdahelyi 11- ^ éves magyarnyelvű középiskolában a CsISz évzáró taggyűlését. A megnyitó beszédet. Farkas József, az iskolai CsISz-szervezet elnöke mondotta. Utána kultúrműsor következett. A műsor keretében a XI. A. osztály leányai népi táncokat mutattak be. A kultúrműsor ideje alatt a tagság megválasztotta a jelölőbizottságot is. — Farkas elvtárs kiértékelte az alapszervezet egészévi munkáját és politikai tevékenységét. Rámutatott arra, hogy fokoztuk a tanulók politikai tudását, különösen a sajóbeszántolókon keresztül. Hiba volt az, hogy sokan nem kapcsolódtak be a vitába. Az elmúlt évben 13 kultúrműsort mutattunk be a közönségnek. Különösen népi szokásokat és népi táncokat mutattunk be. Az elmúlt évben 9 új taggal szaporodott a szervezetünk:. A vitába Benovics Árpád szólalt fel elsőnek és hián*lta az elnöki beszámolót, mert a nyári brigádmunkákról megfeledkezett. Pedig a tanulók túlnyomó része hathatós segítséget nyújtott a szövetkezeteknek. Szabó Károly a vezetőséget bírálta pontatlanságáért, apaiért nem kezdték meg időben a tagsági gyűléseket. A vezetőség választásánál Hölgye Istvánt választottuk meg politikai felelősnek, elnöknek pedig Orosz Tibort. KOVÁCS MIKLÓS — HÓDOS Órömteljesen a választások elé |\/f ég nem hangzott el a helyi hangszóró bemondójának utolsó szava az év- f” záró taggyűlés megtartásáról, de a szepestamási fiatalok már gyülekeztek az iskolában. Az elsők között vannak a cigányszármazású fiatalok és utánuk egyébként és csoportokban a többi fiúk és lányok. A fiúk javaslattal jöttek: „A gyűlés előtt miért ne énekelnénk és táncolnánk.” A szavaktól nincs messze a tett. A két Pechovec testvér hazaszaladt, egyik gitárért, másik harmonikáért. A többiek is hoztak hangszereket. Az alsóvégi iskolában pillanatok alatt fölzendült az örömteli dal. Közösen népdalokat énekeltek. Poluch Margit és Tripsanszky Gizi nemzeti táncokat táncoltak. A szepestamási fiatalok nemcsak örülni és mulatozni tudnak, de gyorsan és ügyesen a munkában is eligazodnak. Erről tanúskodnak azok az eredmények, melyeket az utolsó évben elértek. Segédkeztek az aratási munkákban a cséplés gyors elvégzésénél és érdemeket szereztek a május elsejei ünnepségek előkészítésében. Aktívan resztvettek a nemzeti bizottságokba való vá- laztások előkészületeiben. Akkoriban a fiatalok együttesen kultúrprogrammal léptek fel, énekeltek és szavaltak és a faluban örömteljes választási légkört teremtettek. A szervezetnek volt politikai köre, melyet 11 CsISz-tag látogatott. Aktív tevékenységükben magukkal rántották a szervezetlen fiatalokat is. Az eredmény abban is megnyilvánult, hogy a CsISz-be 15 új tag jelentkezett. De a CslSz-tagok még nincsenek megelégedve eddigi munkájukkal. Ezekben a napokban kedvezően bekapcsolódnak a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások előkészületeibe. Megélénkül majd a munka az együttesekben és majd szórakoztatják a polgárokat. Üj színdarabot tanulnak be. Javul a munka az oktatási év körében és sokan elhatározták, hogy megszerzik a Fucík-jel vényt. A legjobb fiatalokkal, akik a szervezet élén állnak, és akiknek mindenki bizalmai szavazott az évzáró közgyűlésen — közösen még nagyobb sikereket érnek el. JURÁK RÖRERT — KASSA összeesküvés Németország egyesítése ellen Az a tény, hogy a francia parlament elutasította a „Kis Európá”-t, nemcsak Franciaország, hanem az egész világ békeerőit felbuzdította. Másrészről azonban felbőszítette az imperialistákat, akik hosszú éveken keresztül kovácsolták a hat nyugati állam katonai egyesítését. Az elutasítás után a három nagyhatalom képviselőit, Edent, Mendes-Francet és Dullest valóságos utazási láz fogta el: végigjárták a főbb nyugat-európai városokat, Brüsz- szelt, Bonnt, Párizst, Rómát és Londont. A nyugati hatalmak új tervét, ezúttal Anglia részvételével, mindegyikük saját szakállára akarta megszerkeszteni, mindegyik a saját elképzelése szerint. Mindegyikük diplomata útibőröndjébe rejtette a saját „helyettesítő terv”-ét, amely a hajótörést szenvedett „európai védelmi szövetség”-et volt hivatva helyettesíteni. így keletkezett a különböző tervek egész sorozata, a „tervváltozatok” — „amerikai változat”, Eden változat”, „francia változat”, „kis koalíciós hadsereg változat”, „nagy koalíciós hadsereg változat”, a „brüsszeli szerződést kiegészítő változat”, és hasonlók. Az imperialista összeesküvőknek mindezen törekvései Nyugat-Németország hitleri Wehr- macht-jának .felújítására irányulnak és mindegyik fél arra törekszik, hogy minél több hasznot húzzon a másik rovására. Ami a bonni felfegyverzést illeti, látszólag az amerikaiak ajánlata a legegyszerűbb. Az ő tervük szerint az egész felfegyverzés elintézését rá kell bízni a német militaristákra. Lépjenek be, mint „egyenlő fél” az Atlanti Szövetségbe, és fegyverkezzenek olyan mértékben, ahogy azt jónak látják. De a francia kormány — ahogy azt Mendes-France hangsúlyozta — ragaszkodik az „ellenőrzés”-hez és Nyugat-Németország hadseregének létszámát és felszerelését illetően bizonyos korlátozásokat követel. Emellett első pillantásra világos, hogy a francia ajánlatból kilátszik a lóláb, egyrészt a bizalmatlanság Washingtonnal szemben, ahonnan egész idő alatt kígyót-békát hánynak Mendes-France fejére, másrészt nyilvánvaló, hogy félnek saját népüktől. London viszont bizalmatlan és óvatos marad. Eden miniszter az európai védelmi szövetség egy „mérsékeltebb vál- tozat”-ával jött elő, és javasolja, hogy az 1948-ban alakított úgynevezett brüsszeli szerződésbe vegyék be Olaszországot és Nyugat-Németországot is. Ebből az ajánlatból pedig világosan kitűnik, hogy el akarják ragadni a vezetést az Egyesült Államoktól a nyugateurópai országok katonai egyesítésében. Ezenkívül Londonban mind gyakrabban teszik fel a kérdést: megéri-e egyáltalán, hogy Anglia szerződést kössön? Jóváhagyja-e a francia nemzetgyűlés Mendes-France meghátrálásait, amelyeket ez a politikus Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének kérdésében elkövet? Láthatjuk tehát, hogy a kilenc ország londoni konferenciáján, amely az elmúlt napokban kezdődött, előkészítették a terepet a könyörtelen tárgyalásokra. Bonn és Washington nézete szerint, ezen a konferencián szükséges lesz „egységes front’■‘-‘üt alakítani a franciák ellen — torkonrágadni Francia- országot. Azonban itt felvetődik a kérdés: mit szól ehhez a francia nép? Engedi-e azt Franciaország, hogy egy új „cég” becsapja őt, amikor a franciák oly’ világosan bebizonyították, hogy idegenkednek az egymással szemben álló európai katonai csoportosulások politikájától? És hogy lehet megoldani az angol-amerikai ellentéteket, amelyek ezeknél a kérdéseknél lépten-nyomon megnyilvánulnak. Tekintet nélkül arra, hogy a nyugati hatalmak hivatalos köreinek Londonban sikerül, vagy nem sikerül új tervet kidolgozni Nyugat-Németország belépésére a nyugati országok katonai szövetségébe, a békeszerető népek még éberebbek lesznek a béke ellenségeinek intrikáival szemben, mint eddig voltak. A különböző országok józanul gondolkodó emberei mind tudják, hogy Európa biztonsága, valamint a német nép érdeke azt kívánja, hogy a német kérdést egységes, békeszerető, demokratikus állam megalakításának alapján kell megoldani, hogy Európa biztonságát nem lehet Európa és Németország felosztásával elérni, hiszen Németország területére és lakosainak számára nézve Európa második iegnagyobb állama. Az imperialisták intrikái ellen folytatott széleskörű mozgalom Nyugat-Európában, különösen Franciaországban, Olaszországban, Nyugat-Németországban és másutt, arról tanúskodik, hogy a dolgozó nép az európai katonai csoportosítások ellen foglal állást. A nép széles tömegei a kollektív biztonság mellett szavaznak, amelyben társadalmi rendszerre való különbség nélkül, Európa összes állama részt- vehet. Aki erről megfeledkezik, aki nem számol a nép akaratával, az előtt újabb és újabb sikertelenségek és csalódások csoportosulnak s végülis bele kell nyugodnia politikájának megváltozhatatlan kudarcába. ■----------------------------------------------------------—___________________________> Ötéves a Kínai Népköztársaság Tegnap volt ötéves fordulója a Kínai Népköztársaság megalakításának. E napon a nagy Kína egész területén és a világon mindenütt, valamennyi becsületes ember örül e győzelemnek, mivel a Kínai Népköztársaság kikiáltása az ázsiai nemzetek nemzeti felszabadító harcában és egyben az emberiség gigantikus méretű' békeharcának történetében határkövet jelent. Csehszlovákia népe éppen a saját korábbi tapasztalatai alapján értékelni tudja a Kínai Népköztársaság békéért és kollektív biztonságért folytatott harcát. A második világháború előtt és különösen München napjaiban a saját bOrén érezte, milyen szoros kapcsolat, ban állnak a világ különböző részeiben folytatott háborúk a saját sorsával. Akár az abesszíniái háborúról, akár a mandzsuriai Japán agresszióról vagv a spanyolországi háborúról van szó. tulajdonképpen mind kapcsolat. ban állt a müncheni eseményekkel és jnárcius 15-ével, önállóságuk elrablá. savai, népünk hat évig 'tartó rabszol. gaságával. Ma tudatában vagyunk annak, mit jelentett volna akkor egy szilárd kollektív biztonsági rendszer az agresszióval sújtott országoknak és mit jelentett volna Csehszlovákia szá. mára. Ezért ma erélyesen támogatjuk a Szovjetuniónak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére irányuló javaslatait, ezért támogatjuk a Kínai Népköztársaság igyekezetét is, amely az ázsiai kollektív biztonság ki. alakítását tűzte ki célul. Csehszlovákia népe újabb győzelmeket akar kiharcolni a világbéke arcvo. nalán és ezúttal üdvözletét küldi a nagv kínai népnek, harcostársának a közös béke arcvonalon, amelyet közös ‘tanítónk és barátunk, a hatalmas Szov. ietimió vAT^t.
